Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-10-15 / 42. szám

XXXI. évfolyam ( 43-ik szám. Gyula, 1899. október 15-én. r~~~. 1 Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János keres­kedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . . 5 frt — kr. Fél évre . . . . 2 „ 50 „ Évnegyedre . . . 1 „ 25" „ Egyes szám ára 10 kr. L A Társadalmi ós közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: ZEZ ó lei. n ZD á v i cL f 1 Templomtér, Dobay Feroncz háza és könyvkereskedése, hova a hir­detések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Xyilt-tér sora 10 kr. Megyegyülés előtt, ni. Legutóbbi közleményünk megjelenése óta megtartotta már az állandó választmány elő­készítő ülését és így módunkban van az egyes közérdekű tárgyakkal kapcsolatosan az azokra vonatkozó határozati javaslatokat is ismertetni. A törvényhatósági átiratok közül Sopron- vármegyének a borhamisítás rneggátlása és Csongrádvármegyének a hadsereg tartalékába tartozó munkásnépnek mely időben való behí­vása tárgyában pártolás végett megküldött feliratát tudomásul venni -javasolja az állandó választmány, miután különösen az utóbbi idők tapasztalatai szerint a feliratok czélját képező kérdések kormányaink különös gond­ját képezik. Ellenben Vasvármegyének a kö­telező állami tűz- és jégkárbiztositás behozata­lára irányuló és a képviselőházhoz intézett feliratát hasonló felirattal támogatni java­solja az állandó választmány, mert azt a biz­tositó gazdák érdekei, de fontosabb nemzet- gazdászati érdekek is felette kívánatossá teszik. .A szóba kerülő vármegyei szabályrende­letek között a képviselöválasztási fuvardíjakról alkotandó szabályrendelet tervezete az e tárgy­ban írott közleményünk alapelvét kiegyenlí­teni törekszik a fuvarköltségek tekintetében tényleg fennálló viszonyokkal. Alapiránya az, hogy a fuvardij kocsinként, egy kocsira a kocsison kívül 3 egyént Bzámitva a kilomé­terek számának megfelelő 40 fillérben álla­píttassák meg oda-visszautazásra; ahol a vá­lasztók vasutat használhatnak, ott kocsifuvar nem számítható ós a földutakon a téli idő­szakban azok* hosszúságához 1—2 korona pótdiját engedélyez. A szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésről szóló szabályrendeleten több kisebb módosítás keresztül vitelét iavasolja az állandó választmány, melyek között leg­fontosabb az, hogy az apaállatok vizsgálata jövőre ne csak a járási székhelyeken, hanem a szükséghez képest más községben is meg­tartható legyen. Gerlein Reinhardt és társai­nak ezen szabályrendelet oly irányú megvál­toztatására irányuló javaslatát, hogy a vált T A R C Z A_. Búcsú az éjszakától. A tizenhatodik század egyik legnagyobb pesszimista bölcsésze mondja valamelyik mun­kájában, hogy életének legboldogabb percze az, mikor beáll az éjszaka s elnyugszik, álomra hajtja fejét, s a legboldogtalanabb pillanatai éle­tének azok, a melyekben felébred álmából és újra éjetre kél. Nagyon fakó volt a lelke annak a tudós­nak, olyan szinehagyott, mint a tentája, a mi­vel leírta, durva darabos a szive, mint a papi­rosa, a mire leírta. Szerette az éjszakát, csak úgy, mint a vége felé rohanó tizenkilenczedik század ifjái, csak úgy, mint én is és mégis milyen másképen. Szerette az éjszakát, mert rosznak hitte a világot a valóságban s az ideált csak ott találta meg az álmok országában, talán abban a rejtel­mes félálomban, hol édes zsibbadásba esik a test, s a lélek a gondolkodó fö utolsó gondola­tán rohan át a másik világba, hol milliomos a koldus, lát a vak és örömre válik a bú. Szegény, fakó szivü bölcs volt, a ki nem tudott ébren álmodni, mint mi, mint én is. Én is rajongtam egész életemen keresztül az éjszakáért. A nappalt nem becsültem többre egy eldobott szivarcsutkánál. — Égy olyan félig elszívott szivarnál, melynek felét más él­vezte el. megye területén ne csak magyarfajú, de nyu­gati fajú bikák is legyenek köztenyésztésre használhatók, az állandó választmány nem ajánlja elfogadásra és álláspontját a mező- gazdaságról és mezőrendőrségről szóló törvény intézkedéseire, valamint hazánk állattenyész­tésének tapasztalat igazolta viszonyaira és érdekkivánalmaira alapítja. Szabályrendelet alakjában intézkedik a vármegye a katona- beszállásolási terhek arányosabb megosztása czéljából, szükséges pótadó kivetése iránt és az ez iránti javaslat az 1899. évre kerekszám­ban 3400 frtot tevő szükségletet az egyes adó­nemekre a törvényben meghatározott arány szerint mondja kivetendőnek. A közkórháznak megnagyobbitása és az elmegyógyintézet felépítése folytán a közkór­házi szabályrendeletnek módosítása vált szüksé­gessé, melyre vonatkozólag a kórházi bizott­ság terjedelmes és nagy gonddal kidolgozott javaslata fekszik a törvényhatósági bizottság előtt. A vármegye vagyoni érdekeit közelebb­ről érintő ügyek között fontosabbak a villany­világításnak a vármegyei épületekbe való be­vezetését ezélzó alispáni előterjesztés, mely szerint az előzetes tervek és költségvetés a bevezetési költség lehető maximumát 2000 Írtban állapítják meg, melyből esetleg jelen­tékeny árengedmény lesz elérhető. A gyula- barakonyi vasút segélyezése ügyében meghatá­rozandó leBZ, hogy a megszavazott összeget mely alapból fogja a vármegye fedezni; az állandó választmány a közúti alap 1899—1900. évi megtakarításait jelöli ki e czélra. A vármegye alkalmazottainak javadal­mazására nézve az állandó választmány az utbiztosok eddigi 400 frt fizetését akként akarja javítani, hogy 4 első és 3 másodosztályú utbiztosi állás szervezését javasolja, mely osz­tályokba az eddig 400 írttal javadalmazott utbiztosok beosztva az első osztályúak 500 frt javadalomra lépnének elő. A közkórházi ellenőr részére a javadalomként megállapított termé­szetbeni lakás az építkezések miatt egy évig még nem lesz kiszolgáltatható, ezért a kór­házi bizottság azt javasolja, hogy egy évi lakáspénz fejében 200 frt utalványoztassék az ellenőrnek. A költségvetéssel kapcsolato­De nem is becsültem többre, mert a felét elaludtam. Szerettem az éjszakát, szerettem csendjével, rejtelmes, titokzatos sötétségéért, szerettem zajá­ért, mesterséges világításáért. Nem ismertem a világot igazán, csak az éjszakából, csak akkor, mikor a láthatlan tün­dér a megsürüsödni látszó levegőben ráborította fekete szárnyát az egész mindenségre. Mikor a láthatár szélén lebukott az álmos nap s apránként csillantak elő a sötétkékké vált űrben az apró, fénylő csillagok, a halavány képű telihold, akkor éreztem valójában, hogy élek, akkor éreztem, hogy szép az élet s hogy mégis csak gyönyörűség azt végig élni. Szeretem az éjszakát télen, szeretem nyá­ron, az év minden szakában. Elkezdve a májusi éjszakától, melynek levegője vibrál czigány-mu- zsikának hol lágy, szétfolyó, hol gyors, rakon- czátlan akkordjaitól, egész a ropogós havu, — zivataros éjszakákig, melynek szélviharja arczunk közé vágja a csípős hópihéket, — mely tüzrózsá- kat rajzol arezunkra. Szerettem a hűvös őszi éjszakát, melynek szele mintha beszédesebbé tenné az erdő sár gára váló lombjait s teli marokkal szórná az emberek közé a borongást, melancholiát, a csön­des resignácziót. Szerettem a szerelemkö’tő, illatterhes nyári éjszakákat, melyeknek vérkergető, vágyéhes langyos levegője úgy megfekszi a szivünket, az agyunkat, mikor megreszegit a széna illat . . . mikor fü, fa, virág ezer meg ezer csintalan sze­relmes történetet beszél. Akár a fehér asztal mellett, pohárcsengés san fognak tárgyaltatni a központi kezelő ós segédszemélyzet kérvényei, melyben 150,illetve 100 frtot tevő lakáspénzüket az állami alkal­mazottak lakpénzéhez hasonlóan 210, illetve 180 írtban kérik megállapítani, a központi szolgák kérvénye, melyben 60 frt lakáspénz utalványozását kérik, a vármegyei házfel­ügyelő kérvénye, fizetésének 500 írtra leendő kikerekitése iránt és a törvényhatósági állat­orvos kérvénye, melyben az iránt folyamodik, hogy a költségvetésbe több éven át felvett, most azonban abból kihagyott javadalom­emelés részére megállapittassék. Az állandó választmány, miután a kérvények a kötség- vetési javaslat összeállítása után adattak be, azokat nem vette figyelembe és a költség­vetésen a megfelelő változást nem vezette keresztül. A közkórház részére özv. gróf Almasy Kálmánná, özv. báró Wodianer Albertnó és gróf Almásy Dénes által tett alapítványok alapitó okleveleivel kapcsolatosan a kórházi bizottság előterjesztést tesz, hogy az utóbbi két alapítványi tőkén vásároltassák meg egy 8^2 kát. boldnyi kisbirtok a kórház közelé­ben, a mely a házi élelmezés bevezetése foly­tán szükségessé vált gazdasági települ szol­gálna és a melyen sertóshizlaló és tenyésztő lótesittetnók. E telepen szükséges építmé­nyekre és első felszerelésre a kórházi bizott­ság 5000 írtnak kiutalványozását kéri a kór­házi alapból, mit az állandó választmány pártolólag terjeszt a közgyűlés elé. Ugyan­csak a kórházi bizottság kéri a vármegyét, hogy az épülő uj kórházi pavilion előtt a Szt.-lstván utat asphalt macadammaí kövez- tesse ki, hogy ’a betegek a jelenlegi koczkakő burkolat zajától megkímélve legyenek. A cse­kélyebb költséggel járó építkezést emberba­ráti érdekek támogatják. Ezek a fontosabb általános érdekű tár­gyak, a hosszú tárgysorozat többi pontját felebbezósek ós községi ügyek töltik be, melyek tárgyalására már üres és egyhangú lesz a vármegye nagyterme, a hol a leleplezési ün­nepély magasztos és lelkes hangulata mellett indul meg a vármegye őszi közgyűlése. közben, akár a bálteremben a habkönnyű leány­asszonyruhák közt, színházban, a kávéházi már­vány-asztal mellett, utczai, erdei séták alkal­mával, otthon a csendes magányban elmélázva régi regéktől, történetekről, a melyek soha nem történtek meg, virágról, mi talán soha sem nyilt. dalról, mi soha sem hangzott, vagy a barátsá­gos, meleg szoba négy néma siket fala közt, terhes idegrontó munkaközben, könyvek között, íróasztal mellett mindenütt, mindenütt csak az éj­szaka volt éltető elemem. Éjjel végeztem legterhesebb munkám, éj­szaka éltem legkönyelmübb, legb ildogabb |per- czeim. Elmém éjjel éberebb, megfigyelőbb, szivem lángolóbb, szilajabb volt. Éjszaka, éjszaka legyen a tied a dicsőség! Bűbájos szép éjszakák, tőletek veszek im búcsút. Nehéz a válás, de elkerülhetetlen. Aranyos éjszakák, úgy válók el tőletek, mint legkedvesebb szeretőimtől. Úgy válók el, mimt az imádásig szeretet ideálomtól, kiért sok álmatlan éjszakát végigszenvedtem, kiért felvet­tem az élet legnehezebb küzdelmeit, hogy éltem hosszú pályafutásának és boldogságának osztá­lyosává megnyerjem; — de aki két éven át ámí­tott és most cserben hagyott, hogy másnak adja a szivét, mely mindennel tele van, csak jóval, igaz és nemes érzelemmel nem. Myrthus koszo­rút tesznek nemsokára szőke fejedre, egykoron általam rajongással szeretett ideálom. Úgy akar­tad — úgy lesz. Én belenyugszom sorsomba, mely immáron megváltozhatlan. Légy boldog, olyan, minő az én csendes éjszakáim. Az élet álom, — úgy mondja valami bohó Lapunk: mai szá.má.lioz fél Ív melléklet van csatolva. Békésvármegye közgyűlésének tárgysorozata. (október 16.) (Vége.) 35. A régi törvényszéki épület és fogház fel­használása tekintetében javaslattételre kiküldött bi­zottság jelentése. 36. A vármegyei közművelődési bizottság hatá­rozata a magyar nyelv tanításában kitűnt tanítók jutalmazása tárgyában. 37. özv. gróf Almásy Kálmánná, gróf Almásy Dénes és özv. báró Wodiáner Albertné alapítványai a közkórház javára s ezzel kapcsolatban a kórházi bizottság előterjesztése egy gazdasági telep létesítése iránt. 38. A vármegyei tiszti nyugdijintézeti igaz­gató választmány határozata Szilágyi László járási írnok nyugdíjazása tárgyában. 39. Dr.^ Török Gábor és társai feleb bezése a békés-vésztői vasút segélyezése tárgyában Békés község által hozott határozat ellen. 40. Tóth P. Perencz és társai felebbezése a békés-vésztői vasút segélyezése tárgyában Vésztő község által hozott határozat ellen. 41. Endrődi Perencz felebbezése Gyulavári köz­ség képviselőtestületének a nagypéli birtok ügyében hozott 37 számú határozata ellen. 42. Garai Károly felebbezése Gyoma község képviselőtestületének a fuvarozás bérbeadása tárgyú­ban hozott határozata ellen. 43. Rideg Lajos és társai felebbezése a szar­vasi számvevői állásra megtartott választás ellen. 44. Varga György s Nagy Gábor békési lako­sok felebbezése, a képviselőtestület 224/1899. számn határozata ellen. 45. Békés község képviselőtestületének 215/1899, számú határozata ellen, Konsitzky János békési lakos által beadott felebbezés. 46. Sál Sebestyén községi bírónak felebbezése, jGyulaváros képviselőtestületeinek fizetés felemelés iránt benyújtott kérelme felett hozott határozata ellen. 47. Szeghalom község képviselőtestületének az ártézi kút átvétele tárgyában hozott határozata ellen, Csermák Vilmos s társa által beadott felebbezés. 48. Füzes-Gyarmat község képviselőtestületé­nek a nyomtatványok s irodai szerek stb. biztosítása tárgyában hozott 108/1899. számú határozata ellen Kovács A. szeghalmi lakos által beadott felebbezés. 49. Szeghalom község kérelme, az aszíaltmun­poéta; én pádig volt ideáljaim, veletek álmod­tam keresztül az életet A ti költészetetek tartott fogva, míg bé­kés polgárok puha vánkosok közt álmadoztak a prózai részről, vagy a meztelen földön, legföl- lebb szalmaágyon kergették az elérhetlen ideált, mint a költő szőkefürtü, kékszemü fia a szivár­vány hidat. Tudom, sokan kinevetnek az érzékeny búcsú miatt, akik azt tartják, hogy Marlittnál limoná- débb izii történeteket produkál az ábrándozó emberek nagy tömege, da e dal nélkül nem tu­dok elválni tőlük. Hosszú éjszakákat keresztül álmadoztam ez előtt, hosszú éjszakákat keresztül aluszom ez­után. Ez a kül önbség, — semmi egyéb. Mellem, fejem, mindem porczikám tiltako­zik a régi élet ellen, a mikor még legkedvesebb szeretőim itt ti voltatok, édes jó éjszakák. A nyütt mell görcsös köhögése nem har­monizál az éjszakai léggel, a romlott gyomor nem tűri az éjszakai tivornya nedűjét, a le-le csukódó szempillákat sérti a fényes termek vi­lágítása. Pusztul a vér, lohad a láng. Kifáradtam a való szeretkezésben, keresek egy kis zugot, hova nem férkőzhettek be viharos, zajos éj­szakák. Nem álmodni, aludni vágyom, mig azután az utolsó álom után eljösz majd értem, te min­det megváltó — örök éjszaka. —6. WF* Beschorner-féle ércz-szobrok egyedüli elárnsitó helye Gyulán Dobay Jánosnál. *^|

Next

/
Oldalképek
Tartalom