Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-11-12 / 46. szám
tóttá humánus mozgalmat és az Erzsébet királyné* I. * * szanatórium czéljaira egy 24,000 Q-öI terjedelmű telket engedett át a tulajdonát tevő budakeszi szépséges erdőben. A kezdet első nehézségein ezzel túl van a tüdőbetegek szanatórium-egyesülete. Eddigi biztató múltja szilárd reménységet kölcsönöz neki, hogy a feladatának megvalósításához szükséges igen tetemes anyagi erőt is meg fogja szerezhetni. Kérő szavával fordul immár a magyar társadalom egész összese'yéhez, hogy adakozásánál az emberiség és a Uazafiság szempontjából egyaránt nagy és nemes czél mielőbbi elérését lehetöoé tegyék. Adakozzék a vagyontalan tűdövészesek számára kiki szive felfogása és anyagi tehetsége szerint! . Nyújtsa oda segitő jobbját kétszeresen sújtott, szenvedő felebarátja megmentésére, a kinek módja van rá; nagy jót cselekszik ezzel s önmagát szeretteit is védelmezi az elhagyagolt szegény betegek utján leginkább terjedő gümőkóros fertőzés ellenében. Angliában és Amerikában kezdték meg először a tüdővész ellen a ncpszanatóriumok utján való védekezést. A siker oly meglepő volt, hogy a kezdeményező példát már úgyszólván minden müveit országban felkarolták és követték. Németországnak majd minden nagyobb városa közelében van már ilyen szanatórium, sőt Ausztriában is megnyilt már az első, s megkezdődött ezzel a szegények komoly védelme a tüdővész ellen. Magyarország sem maradhat hátra a tudomány által fegyvereivel vívandó uemzetvédő nagy küzdelmében I Annál kevésbbé, mert nálunk még nagyobb a veszedelem, mint a legtöbb külső országban. Bizalommal kérjük Czimedet, hogy a hazai szanatórium czéljára adományokat szerezni s a befolyt összegeket az Ívvel együtt folyó évi deczem- ber hó végéig az Első Magyar Általános Biztosító- Társaság főpénztárához Budapesten visszaküldeni ne terhelteBsék. Kiváló tisztelettel gróf Batthyány Lajos elnök, báró Harkányi Frigyes, dr. Korányi Frigyes alelnökök, Julies Ferencz pénz tárnok, dr. Kuthy Dezső I. titkár, dr. lauszk Ferencz II. titkár. * * * Eme czélra lapunk szerkesztősége is fogad el és nyugtat adományokat, a melyek sorozatát a maga részéről 5 forinttal nyitja meg. H i r e k> Békésvármegye köszöneté. Ma folyik le nagyobb ünnepélyességgel Félegyházán az állami tranz- versalis ut utolsó szakaszának és ezzel az ut egészének forgalomba bocsátása, a melyen Lukács Béla volt és Hegedűs Sándor jelenlegi kereskedelemügyi miniszter is részt vesznek. Az ünnepélyen részt vesz Békésvármegyének egy küldöttsége is, hogy köszönetét mondjon a nagyszabású terv megteremtőjének, Lukács Sétának, valamint a létesítő kereskedelemügyi kormány jelenlegi vezetőjének, Hegedűs Sándornak, a mért a kiváló fontosságú közlekedési vonni gazdasági előnyeiben Bekésvármegyét is részesítették. A küldöttség tegnap utazott el Félegyházára és abban részt vesznek dr. Fábry Sándor alispán vezetése alatt az ut által közvetlenül érdekelt vidékek képviselői, névszerint: Gyuláról Dut- kay Béla polgármester, Békésről dr. Hajnal István, Csabáról Varságli Béla és Szarvasról dr. Krcsmárik János főszolgAbiró. BÚCSÚ Grócz Bélától. A nagyváradi kanonokká kinevezett Qröcz Béla endrődi esperes-plébános búosú lakomára hívta egybe az esperesi kerületébe tartozó lelkészeket és az endrődi társaság kiváló tagjait, a kik teljes számmal jelentek meg ott, hogy litásért, hozzám hajlik s azt súgja, vegyem csak bátran az illető most szereplő család nevét és előnevét, így még sokkal érdekesebb lesz a történet. Úgy is lett. Persze gondoskodtam, hogy legyen hozzá földterület is; úgy egész gavallé- rosan, egyik folyótól a másikig. Hát jól van, egyszer csak kapom a leveleket az illető család tagjaitól, kik közt egy magas udvari tisztviselő és egy igen kiváló politikus is van. írják, hogy már ők is hallottak valamit harangozni a családnak e dicsteljes eredetéről, sőt több mint félszázad óta kutatják, kergetik az erre vonatkozó kútfőket, adatokat, a melyek íme szerencsésen napfényre kerültek a penész alul, — de most már valljam meg stante pede, honnan vettem. Feleltem aztán a következőket: „Tisztelt barátom I Ezt a nemességet nem I. Mátyás adta nektek, hanem én. Legyetek azonban teljesen megnyugodva, mert körülbelül épen annyit ér. mint a többi hasonló családi legendák. Egyébiránt maradtam stb.# Mondanom sem kell, hogy az egész család megneheztelt rám és én keserű szívvel határoztam el, hogy többé nem adományozok nemességeket. Nos, hát épen ez az, erre jó a kétféle fog lalkozás; ha; az egyikben rövidség éri az embert, beletemetkezik a másikba. Nyomban ez esetre, közönséges ujságreportot Írtam Nagy Andrásról, a ki húszezer frtos alapítványt tett Hódmezővásárhelyen. Elujságoltam, hogy az öreg gazda artézi kútra szánta a pénzt, legyen a városnak egészséges ivóvize. Nem hallgattam el, hogy egy darabig habozott, mert egy két odavaló ur váltig azt tanácsolta: neveltessék inkább az ösz- szeg kamataiból idők végéiglen egy szegény ta nuló fiú, ez az igazi halhatatlanság, mert mindig lesz valaki Hódmező-Vásárhelyen, a ki áldj i a Nagy András porait, neki köszönvén tudományát. Hát a mint irom-irom, egyszer csak megfogja a kezemet, szinte akaratom ellen s viszi tovább pennástul a papíron a pernahajder szép irodalmi miniszterem, a ki szereti a színes mondabúcsút vegyenek a nemesszivü lelkésztől. A lakoma során Gróh Ferencz gyulai prépost-plébánost adott kifejezést azon általánosan érzett sajnálatnak és őszinte tiszteletnek, mely a kedves házigazda körükből való távozását kiséri. Isten áldását leértő a távozó további életére, biztosítván őt a lelkészi kar és az esperesség változatlan tiszteletéről. A szép szavakért a házigazda meghatva mondott köszönetét, kifejezvén, hogy lélekben mindig együtt marad volt kerületével, melyben életének nagy részét oly kellemesen töltötte el. Jóváhagyott vármegyei határozatok. A belügyminiszter jóváhagyta a törvényhatósági bizottság ama határozatait, mélyekben 1. Az ambuláns számvevői állás javadalmát 1200 frt fizetés és 200 frt lakáspénzben állapította meg. 2. A közkórházi gazdasági telep czéljaira az Anka-féle kisbirtoknak 6000 írton való megvétele kimondatott. 3. A múlt évben kivetett Va% Erzsébet-pótadónak mintegy 1200 frtot tevő maradványa egyenlő arányban a budapesti Erzsébet örökimádás templom, a csabai Erzsébet szeretetbáz és a gyulai Erzsébet ápolda részére megszavaztatott. A vm. földműves iskola ügyeit intéző bizottság dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt november 6 án Csabán ülést tartott, melyen Kállay Ödön igaz gató referált az 1899—1900. tanév megnyitásáról, örvendetesen jelentvén, hogy az intézetnek 26 hallgatója van, és pedig 7 másodéves és 19 első éves, a miből az intézet szükségessége és hasznának a gazda- közönség részéről való felismerése fényesen kiviláglik. A tanulók közül 9 alapitványos és 17 fizető. Hasonlókép örvendetes tudomásul vette a bizottság a lefolyt gazdasági év kedvező termési eredményéről szóló jelentést, melynek értelmében az év bevételei tetemesen felülmúlják az előirányzott összegeket. Az uj tanév október 1-én nyilt meg gyakorlati oktatással, mig az elméleti tanítás november 6-án vette kezdetét. A fölmivelésügyi miniszter legutóbbi leirata szerint, mihelyt az 1900. évi államköltségvetés törvényerőre emelkedik, az iskolát állami kezelésbe veszi át és nagyobb beruházásokkal kifejleszti. Alapszabály megerősítés. A gyulai kölcsönösen segélyző első fiú- és leánykiházasitó társulat módosított alapszabályait a belügyminiszter ellátta bemutatási záradékkal. Gyógyszertár átruházás. A belügyminiszter megengedte, hogy Fischer Nép. János a tulajdonát képező körös-tarcsai gyógyszertár személyes üzleti jogosítványát Bozóky Béla okleveles gyógyszerészre ruházza át. Névváltoztatások. Bleyer Aladár gyulai illetőségű orosházi lakos vezetéknevének „Szókely*-re, Rosenberg Jakab orosházi illetőségű és lakos vezetéknevének „Töröku-re, Reisz Géza és Zoltán gyulai illetőségű és lakosok vezetéknevének „Révészére kért átváltoztatását a belügyminiszter engedélyezte. Halálozás, őszinte részvétet keltett városunkban Litska János halála. A boldogult, ifjú korában a polgári ifjúságnak az értelmiség körében élő egyik legkedveltebb tagja volt. Gyönyörű baritonhangjával évtizedeken át oszlopa volt az egykori gyulai dalköröknek, derűs kedélye, egyeneslelküsége folytán mindenki őszintén szerette, becsülte. Egy évtized óta azonban betegeskedése miatt visszavonult a társaságtól, a mely különben sem a róg’lj, megfogytak, elköltöztek és jobbadán elhaltak ifjúkori jó barátai. A jó „doktor“ — annak hittük — most utánuk költözött, őszinte bánatára s igaz fájdalmára azoknak, a kiket itt hagyott és akik fájó kegyelettel gondolnak vissza a véle töltött Bzép és boldogabb időkre. A halálesetről kiadott gyászjelentés a következő: Alulírottak mélyen megszomoro- dott szívvel tudatják a felejthetlen jó férj és kedves rokonnak Litska Jánosnak folyó év és hó 8-án, esteli 6 órakor, élte 58-ik, hosszas boldog házassá guk és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogult' földi maradványai folyó hó 10-én d. u. 3 órakor fognak a róm. kath. anyaszentegyház szertartásai szerint a Józsefvárosi, Szent József temetőben örök nyugalomra tétetni. Lelke üdvéért, az engesztelő szent-mise-áldozat folyó hó 11-én reggeli fél 8 tokát és nem törődik a száraz tényekkel — s folydo gál az Írás következőképen: „— No, szép volna ez is, — jegyzi meg] Nagy András uram — majd alszunk rá egyet. Másnap reggel volt a közgyűlés, a melyen az adományt kellett bejelenteni, kérdezi a városház kapujában a tanácsoló urak egyike; — No, mire határozta magát kigyelmed ? Nagy András uram röstelkedve vonogatta a vállát. — Hát csak mégis úgy gondoltuk meg az anyjukommal, tekintetes uram, hoyy a tudomány már sok fejet megzavart, de a tiszta viz még egyet sem így jelent meg a report, de lett is miatta nagy háborúság a hatalmas paraszt Londonban, maga Nagy András uram czáfoló leveleket Íratott, sőt még a városi közgyűlésen is megfordult a crimen laesae Nagy Andrásiensis ; szónok >k keltek fel, a kik nagy eloquentiával demonstál- ták, hogy nem hazafias dolog ilyeneket imputálni Nagy Andrásnak, a ki ezt, okos ember létére, sohase mondhatta. Képzeljék boszankodásomat 1 Hát van igazság e világon ? Én egy kis jou-jout, egy drága kövecskét teszek az öreg nyelvére, holott, a Ciceróé alatt is csak közönséges káVics volt, s ime kígyót, békát kiált tőle az egész város. No, nem is írok én hamar ujságezikket: Volt nehány mese vázlatom, a miket a megboldogult Grün- wald Béla hagyott rám, keserűség földjében fo- gamzott kender, a melyekből nekem ostorokat kellett volna fonnom a magyar demokraták ellen. (Hanem én csak ingecskéket szőttem rájuk e kenderből.) Az egyik beszélyben, a hol maga a hős különben költött alakr költött névvel, költött cselekményekkel inkább C6ak mellékesen, szin gyanánt, mégis kicsúszik a toliamból egy igazi név. Egy felvidéken virágzó jó család ősének, a század elején, I. Ferencz alatt, alispánkodó Pál urnák a neve. Mindössze annyit Írtam e Pálról, hogy egy gyémánt gyűrűt viselt, mely, midőn a bécsi udórakor fog a helybeli róm. kath. anyatemplombau az Egek Urának bemutattatni. Gyula, 1899. évi november hó 9-én. Áldás és béke poraira! Litska Jánosué szül. Szabados Amália, neje. Szabados Józsefei, Bauer Lujza, sógornője. Schütcz Gusz- távné szül. Szabados Erzsi, Szabados Tóni, Szabados Sándor, kereszt-gyermekei. Ozv. Szabados Antalné szül. Litska Borbála, testvére. Szab-dós József, Schütz Gusztáv sógorai. Ozv. Litska Fe- renezné szül. Bandhauer Terézia, nagynénje. Az elmegyógyintézet benépesítése. A fővárosi lapoknak azon híre alapján, hogy november 6-án egyszerre 310 elmebeteget szállítanak külön vonattal Gyulára, a kiváncsi embereknek valóságos zu- rándakló helye volt a hét elején minden vonat érkezése .előtt a vasúti állomás, hol százával gyűltek minden vonat érkezéshez az emberek, a szomorú menetet látni óhajtva. A hir ezen alakjában azonban nem felelvén meg a valóságnak, kíváncsiságuk mogcsalódott. Csütörtökön érkezett meg az első szállítmány az angyalföldi tébolydából 19 beteggel, a kik a már Gyulán ápolás alatt levő 40 elmebajossal együtt elhelyeztettek az uj elmegyógyintézeti osztályon. A betegeket kisérő dr. Epstein angyalföldi főorvos megtekintette tüzetesen az uj intézetet és akként nyilatkozott, hogy az, egyszerű kivitele mellett a higiénikus és czélszerüségi követelményeknek nemcsak teljesen, hanem oly mértékben megfelel, hogy e tekintetben páratlanul áll az országban, a mi a helyes tervezésnek és a gondos, előrelátó kivitelnek dicséretre méltó sikere és ér deme. Tegnap délután mintegy 40 tagból álló női beteg szállítmány érkezett a Lipótmezőről, a kik szintén minden baj nélkül elérkeztek a kórházba. Az irgalmasok kórházának feloszló elmebeteg osztályán ápolt 160 beteget legközelebb -szintén leszállítják Gyulára. Fogyasztási adók árverése. A gyulai kir. pénz- ügyigazgatóság területén felmondás következtében öt község bor- és husfogyasztási adóbérlete fog e hóban árverés utján értékesíttetni. És pedig november 16 án Körös-Tarcsa (kikiáltási ár 3141 kor. 33 fill.) és Körös-Ladány (kikiáltási ár 8299 kor. 40 fillér), továbbá november 20 án Békés (kikiáltási ár 24331 kor. 78 fill.), Tót-Komlös (kikiáltási ár 7782 kor. 76 fill) és Öcsöd (kikiáltási ár 7410 kor. 68 fill.) A részletes bérleti feltételek a kir. pénzügy igazgatóságnál megtekinthetők. Gyulai színészek sikere. A budapesti Várszínházban vasárnap este az országos szinmüvészaka- démia másodéves növendékei adták elő Moliére „Nők iskolája“ ez. vígjátékot, mely alkalomból a gyulai származású Gyulai Zsigmond, a budapesti lapok túlnyomó részének egybehangzó véleménye alapján, igen szép jelét adta tehetségének és ambi- cziójának a darabban, melyben Arnolfot, a fölszar- vazott férjet játszotta szép sikerrel. A fővárosi lapok mind igen kedvező kritikát mondanak a fiatal színészről. — A másik gyulai müvésznövendék Rónai Hermin, szintén igen ki van emelve a budapesti kritikákban s mindkettőjüknek szép jövőt jósolnak. Az előadást a képviselőház közoktatás- ügyi bizottságából Wlassics miniszter, Sághy, Molnár, Szinnyei képviselők is érdeklődéssel nézték végig. A két hónap Óta tartó rendkívüli száraz időjárás, a hét végső napjaiban borongósra fordult. — Esett ugyan már némi eső, de az valóságos csepp a szárazság tengerében, alig elégséges arra, hogy a port némileg leverje. Gazdáink panaszkodnak is a tartós szárazságra, mely sok helyen megakadályozta az őszi vetés kikelését és ami ennél nagyobb baj, mód nélkül felszaporitotta a kártékony férgeket, amelyeket csakis tartós hűvös eső tudna elpusztítani. Ellenben hasznos volt a száraz idő a termények betakarítására, faszáilifásra s a szántásra, — mely utóbbit a leghenyébb gazdának is módjában állt bevégezni, — kivéve ott, ahol azt a szárazság folytán megcserepedett föld akadályozta. VÍVÓ tanfolyam. Zolnay Viktor ki /áló vivó- tanár már pár hét óta működik városunkban, eddigi oktatásával és kiváló vivómesteri tudásával általános dicséretet érdemelve ki azok részéről, kik nála a vívásra beiratkoztak. Különösen kitűnő, alapos methodusát dicsérik s osztatlan elismerést vari szinház egyik páholyában ülne és tapsolna, vibráló fényével bántja a vele szemben ülő Lu- dovika császárné szemét, ki is azt üzeni (persze Pál ur előadása szerint) a hopmesterétöl: hogy szépen kéreti a tekintetes urat, legyen szives a gyűrűje kövét befelé fordítani. Ez volt az egész. Ez a kis burleszk a gyűrűvel. Egy betűvel sem több. S ime a merre csak laktak Pál urnák maradékai Nógrádból, Gömörből, megszólaltak sorjában nagy aprehen- sive, hogy az ősüket gúnyolom, vagy czáfolva, hogy az egész gyűrű légből kapott koholmány, az öreg ur soha ijem is volt Bécsben, vagy pedig kíváncsian, hogy hiteles e valóban a leirt jelenet? (Feleltem is egyiknek tréfásan : „Nekem maga Ludovika császárné beszélte.«) De hogy még teljesebb legyen a bünhödé- sem, megjelent nálam egy úri ember a családból s kívánta, nyilatkoztatnám ki nyilvánosan az adat alaptalanságát. Próbáltam mentegetőzni: — D) ez nem történelem, uram, engedje meg. Én mindössze egy szép gyűrűt húztam föl a fantáziámmal az ön nagyapja ujjára; ez csak nem nagy vétek s ez is úgy van előadva, hogy nem vehető komolynak. Azért van ott zárjelben: „Pál ur előadása szerint.“ — Annál rosszabb, mert ha maga nagyatyám állítja, csak annál jobban hiszi a rokonság. — Hát aztán, ha hiszi is? De rrár erre felpattant az én látogatóm és az üstökébe kapott. — Ej uram, az én apám osztotta fel a hagyatékot és a maradékaimnak is a szemére hányhatnák a mellékágak, hogy az eltitkolt drága gyűrű az én ágamban kallódott el. . . . Gondolhatják, hogy ez az eset is mélyen bántott és most már beláttam a gyökeres intézkedések szükségét. Rögtön behív íam a két miniszteremet, elmondtam nekik a fentebbi három esetet. — Lássák az urak, önök nekem sok bajt csinálnak azzal, hogy egyik a másiknak a res- sortjába beleszól és én aztán összekeverem a dolgokat. Vegyék tekintetbe, hogy csak olyan eseérdemel művészi magaslaton álló technikájával. A kitűnő mester, — kihez hasonlítható városunkban még nem működött — mindenesetre fiatalságunk fokozottabb pártolását érdemelné, mert bár vannak elegen, kik nálu vívni tanulnak, a város intelligen- cziájának arányához képest kicsinynek kell tartanunk e létszámot. Oka e visszavonulásnak bizonyára abban keresendő, hogy az eddig itt megfordult vivómesterek nem igen igyekeztek rászolgálni a közönség bizalmára. Zolnay azonban, mint olyan ember, kinek a hazai sportélet terén neve van, melyre sokat ad, nemcsak a tandíjak felszedésére terjeszti ki ambiczióját, hanem országszerte ismert jó renommeját a tanítványok alapos kitanitásával igyekszik gyarapítani. Melegen ajánljuk őt közönségünk figyelmébe, mert Zoluay határozottan megérdemli a belé helyezett bizalmat. — A mérsékelt dijakat (havi 5 frt, tanulóknak 2 frt) tekintve remélhető, hogy a kiváló mesternek, városunk szégyenére, nem kell pártoláshiány miatt itt hagyni e várost. Jelentkezni Dobay J.-nál lehet. A gyulai r. k. hitközség egyháztanácsa ma, vasárnap délután 4 órakor közgyűlést tart, melynek főtárgya a gyulai gimnázium ügye lesz. Nagyszerű csillaghullásban gyönyörködhetünk november 13-án, azaz hétfőn este I e csillaghullás csak minden 33 évben egyszer látható s ered a Hallay üstökös feloszlásából, melynek meteorraja minden 23-ik évben, november 13-án a föld közelébe jut, annak pályáját átmetszi s a légkörébe sodort apró meteorok megtüzesedvén, a földre, azaz leginkább a földsarkok felé terülő tengerekbe hullanak. A tankerületi főigazgató távozása. Nátafalusy Kornél ^nagyváradi tankerületi főigazgató távozik ezen állásából, ugyanis a nagybeteg Benedek Ferencz jászói prépost mellé koadjutornak választották és pedig cum jure successionis, vagyis a prépost halála után uj választás nélkül annak örökébe lép. A választás Ivankovics rozsnyói püspök, mint királyi biztos vezetése alatt folyt le, a mikor is Nátafalusyt rend- társai nagy többsége emelte szavazatával a premontrei kanonok-rend magyarországi főnöki székébe. Halálozás. Vidó István polgártársunkat, az újvárosi tizednek közbecsülésben álló városi képviselőjét pótolhatlanul fájdalmas csapás érte. Szeretett neje: Biri Zsuzsanna asszony folyó hó 5-én 59 éves korában meghalt. A boldogult nő életpályájának egyik érdekes epizódja, hogy mikor ő felségeik első magyarországi kőrútjukban 1857-ben Gyulán voltak és az itteni népviseletről fényképeket vétettek fel, az akkor 17 éves Biri Zsuzsit találták a magyar női typus legszebb és legjellegzetesebb képviselőjének és a gyulai ref. magyar népviseletben tényleg ő van megörökitve. A boldogult nő különben a legdistingváltabb földmivesnőink közé tartozott, előkelőén nemes gondolkodású, gyöngéd és jószívű teremtés, és mint ilyent, egyaránt becsülte a földmi vés osztály és az értelmiség; a gyulai nőegyletnek évek hosszú során át haláláig egyik legbuzgóbb választmányi tagja volt. Végtisztességén Dombi Lajos lelkész mondott emelkedett szellemű, meghatóan szép gyászbeszédet, küldöttségileg képviseltette magát a gyulai nőegylet és igen nagyszámú közönség kisérte ki örök nyugalma helyére. Legyen a föld könnyű porainak. Sámson — Sámson marad. Békésmegyében van egy falu. Úgy hívják, hogy Sámson. Van egy vasúti állomás is, aminek Sámson a neve, de az ettől a falutól éppen egy félnapi járásra van. Szóval : — az állomásnak okosabb nevet is lehet adni. Megkérte tehát a megye a minisztert, hogy keresztelje el Sámsont akármi egyébnek. A minisztériumban konstatálták, hogy nagyon igaza van Békésmegyének s elnevezték az állomást: Vásárhely- Kutasnak Föl is festették rá az uj nevet s bekül'd- ték a megyének a számlát. A megye pedig kimutatta a hiteles mappán, hogy Sámson alias Vásárhely-Kutas nem az ő területén van, hanem a Hódmezővásárhelyén. Minek fizessen hát a megye ? Ebben is igaza van Békésnek. Elküldték a számlát Vásárhelynek, az meg kérdéssel felelt, hogy — hát kértük mi, hogy kiigazítsák az állomás nevét? — Tehát neki is igaza van. Mivelhogy azonban senki se fizet, újra leutazott a mázoló ur a pemzlikkel teket hoztam most föl, a hol mi adtunk valamit az embereknek, de hátha olyan esetekre gondolok, a hol elveszünk valamit az emberektől ? Ez. uraim, egyenesen a forradalomra vezetne én ellenem. Ezeket előrebocsátva szigorúan meghagytam, hogy ezentúl, mikor az egyik miniszter nálam van kihallgatáson, a másik ne merje az orrát beütni a kabinetembe. Ök maguk is helyeselték ezt (a minthogy ök még soha sem helytelenítettek semmit) s kimondtuk közös egyetértéssel a következő rendszabályt : hogy költött dolgokhoz a regényekben nem szabad élő embereket állítani ; s hogy élő emberekre az újságokban nem szabad költött dolgokat feltüzdelni. Mikszáth Kálmán.* *ElŐszavaimat rendszerint Katanghy Menyhért igen tisztelt hirlaphiró és képviselő társamnak szoktam beküldeni megbirálás végett. Az idén a nevezetes honatya még falun időzik családja körében, oda küldtem tehát a fentebbi apróságot, melyet a következő levél kíséretében kaptam vissza 1 Tisztelt barátom I Keked körülbelül igazad van, ámbár én jobb ideát adhattam volna kölcsön, ha kértél volna. De jól tetted, hogy nem kértél. Csúnya asszonytól csókot, szegény embertől kölcsönt no kérj, mert azok eldicsekesznek vele. Az esetet azonban mégis közlöm, bővebb kiszinézésére annak, mennyire érzékeny a magyar közönség, különösen a nyomtatott betűvel szemben. Ezek, barátom, nemcsak hogy megsértődnek, hanem valóságosan várják, szeretik a sértést és úgy keresik a betűerdőben, a hogy a gombát szokás. Halgass csak meg. Te jól ismerted Grünwald Bélát és szeretted. Hiszen említed is az előszóban, — éppen azért jutott eszembe a dolog. Hát egyszer évek előtt bemegyek a Házba. A folyosón szemben jön velem Grünwald Béla neheztelő arczczal. — Mit vétettem én a lapotoknak? — kérdé színéből kikelve. (Tudod milyen érzékeny volt.) — Talán megbántott a lap ? — tudakoltam megijedve.
