Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-05-21 / 21. szám

A vármegye által a honvédtisztképző in­tézeteknél létesített alapítványi helyek közül ez idén a soproni honvédfőreáliskolában be­töltendő egyik helyre fogja a törvényható­ság a kijelölés jogát gyakorolni. Az alapít­vány elnyeréséért ez idén egyedül Gécs Já­nos csabai illetőségű ifjú pályázik, ki az elő­irt előfeltételekkel bírván, akadálytalanul ki­jelölhető. A békésmegyei általános tanitó-egyesület sza­bályrendelet alkotását kéri a vármegye kö­zönségétől, mely hivatva volna az iskolát és tanítót hatékonyabb védelemben részesíteni. Az egyesületet ezen lépés megtételére azon többször előforduló esetek indították, hogy egyes magáról megfeledkezett szülők a taní­tót az iskolában, a növendékek előtt támad­ták meg és sértegették kárára és veszélyére a tanító és iskola tekintélyének, a szükséges fegyelemnek és a nevelés ügyének. Minthogy pedig országos törvényeink nem gondoskod­nak kellőleg e káros és jogtalan beavatko­zás megtorlása iránt, az egyesület szabály­rendeleti intézkedést kór a vármegyétől a tanító és iskola, valamint a népnevelós érde­keinek megóvása czéljából. Két tervezés alatt álló vasút engedmé­nyese kéri azon feltételek megváltoztatását, a melyek mellett a vármegye a vasút, épí­téséhez maga részéről bizonyos összegű segély nyújtását kötötte. — A gyula bara- Jconyi vasút engedményesei azon feltétel elen­gedését kérik, hogy ők kaucziót legyenek kénytelenek letenni és viszonzásul oda módo­sítják feltételeiket, hogy a vármegye segélye csak a személyforgalom megnyitásakor egy összegben fizettessék le. Miután igy a vár­megye előzetesen befizetett segélyösszegének biztosítása nem szükséges, a kérelem telje­sítése nem ütközik nehézségekbe. — A csongrád-szentes-orosházi vasút engedélyese Gerster Béla pedig azt kéri, hogy a vasutat egyelőre csak a Tiszáig építhesse ki és hogy a vonalat Bánfalva község elkerülésével vezethesse Orosházára. Emlékezünk még, hogy a törvényhatóság a segély megajánlását annak idején épen ezen feltételekhez, külö­nösen pedig ahhoz kötötte, hogy az uj vonal a vasúttal nem biró Bánfalva község köz­vetlen közelében vezettessék el és azért, a kérelem teljesítése a vármegye akkor han­goztatott érdekeinek figyelmen kívül hagyá­sával volna csak lehetséges, a mit megfelelő ellenszolgálat nélkül indokolatlan bőkezűség­nek kellene tartanunk. A közgyűlés tárgyát fogják képezni a vármegyei pénztárakról 1898. óv^e vonatkozó­lag készül számadások, a melyek közül a házi pénztár közszemlére kitett számadásait már múlt számunkban ismertettük. A közk&rJiáz és elmegyógyintézet költ­ségelőirányzataival kapcsolatosan kerül tár­gyalás alá a megnagyobbított gyógyintézet orvosi és gazdasági személyzetének szaporítását czólzó javaslat, a mely a betegek számának növekedéséhez képest egy osztályorvosi és három segédorvosi, a gazdasági vezetésnél II. A lakadalom pedig ez úttal elmaradt. A menyasszony sápadt arcza, az indulás előtt még sápadtabb lett. Nem azon boldog menyasz- szonyok sorába tartozott, kiknek bár fáj a szü­lői háztól való válás, de azt a fájdalmat hamar lény unja a szerelmes szív lüktetése. Ez utóbbi, mióta eljegyezték, el volt temetve nála, annál élesebben élt a másik, tudni illik a szülői házhoz való ragaszkodás. Az volt utolsó vigasza, s most hogy attól is el akarták szakítani, felébredt benne mind kettő és kettőzött erővel fogták meg szi­vét. Összeesett, elájult. Az előhívott orvos alkalmasint a nagy bol dogságtól túlfeszített idegrohamot állapított meg, mely azonban másnapra már teljesen elmúlik és harmadnapra vígan mehetnek ismét az esküvőre. Semmi veszélytől sem kell tartani. Szegény, bol­dog menyasszony 1 A lakadalmas nép lassanként széjjel oszlott, hogy holnapután újra teljes pompában megje­lenjék. III. A „Fehér galamb“ csárda régi hires csárda Darvason. Főképen azért hires, mert magában áll, de azért jó bort is mér. Régi czimere, amely már oly kopott, hogy azon galambot kivenni a legmegátalkodottabb rosszakarat sem képes, on­nan vette nevét, hogy udvarán mindig csak fe­hér galambok vannak. A tajtékzó lovak itt álltak meg az udva­ron. A legény leszállt, a lovakat bekötötte az istállóba és enni adott elébök, maga pedig be­ment a korcsmába. A Darvasy uraság várhatta kocsiját. Régen nem volt már itt. Utóljára akkor, mielőtt katonának vitték. Ott ült a sarokban, egyedül, a többiek mind elől egy csapatban. Azt hitték, hogy nem tud inni, azért ül félre; pedig csak nem volt duhajlegény. Mikor aztán fél liter pálinkát fogadásból kiírni akarta, ki­pedig egy élelmező tiszti állás szervezésére irányul, ez utóbbinak feladatává tevén a házi élelmezés vezetésével járó összes kezelési teendők elvégzését. Az itt röviden vázolt, valamint a fel nem említett néhány kisebb jelentőségű ügyön kívül a tárgysorozat túlnyomó részét községi és személyes ügyek foglalják el, mely előb­biek közül Csaba községnek a létesítendő bútorszövet-gyár segélyezése tárgyában ho­zott határozata érdemli meg a különös fel- emlitést. A vármegye közgyűlései Tárgysorozat Békésvármegye törvényhatósági bizott­ságának 1899. évi május hó 29-én tartandó tavaszi rendes közgyűlésén. 1. Alispáni jelentés a vármegye közállapo­táról s a februári közgyűlés óta tett nevezete­sebb intézkedésekről. 2. A számonkórőszék jegyzőkönyve a vár­megyei tisztikar tevékenységéről. 3. A vármegyei árvaszók jelentése a vár­megyei árvaügyek állapotáról. 4. Belügyministeri rendelet az esküdtbiró- ságokról szóló 1897. XXXIII. t.-cz. 14. és 15. értelmében alakítandó bizottságokba 12 bizalmi férfiú választása tárgyában. 5. Földmivelésügyi in. kir. minister leirata a vármegyei földmives iskola átvótelo tárgyában és az iskolai bizottságnak idő vonatkozó véle­ménye. 6. A földmivelésügyi m. kir. minister ren­deleté a faiskolákról alkotott szabályrendelet mó­dosítása tárgyában. 7. Nagyküküllőmegyc közönségének átirata a sertésvész elleni védekezés tárgyában a kor­mányhoz intézett feliratának támogatása iránt. 8. Szepesvármegye közönségének átirata, a tisztviselők családtagjai részére állandó vasúti igazolványok kiadását kérő megkeresésének tá­mogatása iránt. 9. A vármegye igazoló választmányának je­lentése a vármegyei bizottsági tagok névjegyzé­kének összeállitása tárgyában. 10. A vármegyei gazdasági egylet átirata a munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1898. évi II. t.-cz. 71. §-a értelmében alakítandó községi segélyala­pok szabályrendelete tárgyában. 11. A soproni honvéd főreáliskolában levő vármegyei alapítványi helyre leendő jelölés. 12. Pénztári ügyek. 13. A szegedi mezőgazdasági országos kiál­lítás rendező bizottságának megkeresése gyűjte­ményes kiállítás rendezése iránt. 14. Bókósvármegyei általános tanító egye­sület kérvénye iskolai és tanító védelmi szabály- rendelet alkotása iránt. 15. A vármegye alispánjának előterjesztése a csorvási indóházi utón szedendő vámdijtótelek meghosszabbítása tárgyában. 16- A vármegye alispánjának a szarvas— szt.-andrási ut melletti kubik-gödröknek Szarvas község részére történt átengedése ügyében ho­zott 4522/899. számú határozata. állott a középre. A czigány az Eszti nótáját húzta épen, midőn felhajtotta a fél liter pálin­kát. Csak addig hallotta, hogy : „Ha te engem szintoly hiven szeretnél.“ Aztán összerogyott: Minek is ápolták oly hűen. Oda ült a régi helyére, úgy elgondolkozott a rövid múlton. Milyen boldogan jött haza, azt hitte, hogy szerető szív várja, kivel boldog fész­ket alapit. És most itt van a boldogsága. Nincs is talán igaz leány a világon. Két gyertyát rendelt, meg egy fél liter bort. Előveszi mentéje zsebéből azokat a levele­ket. Újra, meg újra átolvassa őket, azután egyen­ként tartja oda a láng felé. Az utolsót, hol azt írja „várok magára“ ismét elteszi. Az ajtón bedugta fejét egy czigány. Mert nem azért czigány a czigány, — hogy meg ne érezze a vendégszagot. Egyenként verődik össze a banda a szélrózsa minden irányából. Vannak pedig éppen négyen. Összehúznak azok, mint egy fogoly csapat. Nem szólnak semmit, előránt­ják a hegedűt és a stimmelésböl veszik ki a ven­dég hangulatát. Ha nem szól semmit, akkor rá­kezdik, annak kell a nóta, ha pedig egyet mor­dul, tudják a futó kötelességüket is. Ahogy meglátták a legényt, az arczát, meg­ismerték, tudták, hogy annak kell, sőt azt is tudta az a hunczut Csóré, hogy melyik kell. Hja, ilyen a jó czigány. Odaállt a czigány háta megé és ráhúzta : „Nincsen annyi tenger csillag az égen.“ A legény felvetette fejét, kiitta a bort egy hajtókára, aztán csak bámult rnaga elé. Ez fe­jébe szállt, az a szivébe. Elkábult agyában ösz- szezavarodtak a gondolatok és csak azt érezte, hogy a szivében fáj valami nagyon. A Csóré czigány ott állt és húzta a fülébe. Húzta, de nem úgy, mint a ki muszájból huzza, hanem mint a ki Úgy játszik, ahogy érzi. És a jó czigány min­dig úgy játszik, hogy a zene gyönyöre beleresz­17. A vármegye alispánjának jelentése a vármegyei közúti tartalékalapból 20.000 frtnak az orsz. közp. hitelszövetkezetbe történt beutal- ványozásáról. 18. Dr. Benő Ödön és Környei Lajos kér­vénye a gyula-barakonyi h. ó. vasút vasút segé­lyezése tárgyában 963/898. bgy. szám alatt ho­zott határozat módosítása iránt. 19. Gerster Béla kérvénye az orosháza-szen- tes-csongrádi h. é. vasút segélyezése tárgyában 232/96. sz. a. hozott határozat módosítása iránt. 20. A gróf Károlyi Imre féle mágocsi ura­dalomnak az általa létesítendő gazdasági vasút czéljaira szükséges vármegyei úttest átengedése iránt. 21. Gróf Wenckheim Ferencz és társai csor­vási nagybirtokosok kérelme a törvényhatósági útnak az általuk létesítendő mezőgazdasági vasút czéljaira szükséges átengedése iránt. 22. Gróf Cziráky Jánosnó sz. Almássy Er­zsébet grófnő kérvénye a fogadalmi .Erzsébet templom építésére és Beliczey Rezsőné a csabai nőegylet elnöknőjének kérvénye a létesítendő „Erzsébet szeretetház“-ra alapítvány adományo­zása iránt. 23. A vakokat gyámolitó országos egyesü­let és a temesvári siketnéma intézet segély iránti kérvénye. 24. Az országos^ iparegyesület kérvénye az iránt, hogy a törvényhatósági bizottság a tagok sorába belépjen. 25. A pancsovai ev. ref. egyház segély iránti kérvénye. 26. A „Brassai“ emlékbizottság segély iránti kérvénye. 27. Dr. Igaz Pál felebbezóse Békés község képviselőtestületének 64/1899. és 65/1899. szám alatt hozott s a járási főszolgabíró intézkedéseit tudomásul vevő határozata ellen. 28. A füzes-gyarmati Írnok választás ellen Kontra Béla és társai által beadott' felebbezós. 29. Tót-Komlós község malomkezelósi sza­bályrendelete elen Hovorka Pál és társai által beadott felebbezés. 30. Chrisztó Miklós nyug. árvaszóki ülnök felebbezése az 500 írton alul lövő nyugdijából levont havi részlet kiadása iránt beadott kérel­mére hozott alispáni határozat ellen. 81. Beles Vazul kétegyházi lakos felebbe­zóse a képviselőtestületnek az éjjeli őrködés tár­gyában hozott határozata ellen. 32. A szarvasi járási mezőgazdasági bizott­ság felebbezóse az apaállatvizsgálatok alkalmá­val felmerült költségek kiutalását megtagadó al­ispáni határozat ellen. 33. Arszics Gerő felebbezóse a nyugdíjazását megtagadó községjegyzői nyugdijintézeti igazg. vál. határozat ellen. 34. Görbe Ferencz községi végrehajtó fer lebbezóse Tót-Komlós községnek a fizetését meg­állapító határozata ellen. 35. Dr. Wellner Áron felebbezóse Bánfalva községnek az orvosi magángyakorlatot korlátozó határozata ellen. 36. Biró Imre felebbezóse Szarvas község­nek a rendőrbiztosi állás betöltése tárgyában ho­zott határozata ellen. két minden izébe. Ó is érezte, hogy ne érezte volna a legény. Alig hallható hangon szólalt: •Korcsmáros. . . egy fél liter pálinkát. ! ! . nagyon fáj itt valami. . . Úgy húzzad. . . Hallja meg ő is. . . Mikor a czigány megint a nóta harmadik sorára ért, a legény felugrott. Haha ! azzal a félliter pálinkát egy haj­tásra kiitta. Éppúgy összeesett mint akkor, csakhogy most nem gyógyithatták ki többet. Bevitték a közelben lakó sógorához, ott fektették ravatalra. A halottkém a temetést harmadnap délelőttre rendelte. IV. A darvasi számadó házában harmadnap is­mét összegyűlt a násznép erősödött számban. A menyasszony egészsége annyira helyreállt, hogy most már bátran mehettek. Csak sápadt arczán, beesett szemén látszott a betegség nyoma. Az­előtt sem sokat beszélt, most meg egy szót sem hallottak tőle. Olyan volt, mint egy visszajáró lélek, illett arczához a mirtusz koszorú. Ami meg belül van, azt nem látja senki; hogy be- teg-e ? nehezen gyógyul- e, vagy tán soha, azt nem kérdi senki. A násznép, a vőfélyek, mind kocsira ültek. Hosszú kocsisorból állt a menet. Elöl a legé­nyek, vőfélyek, a vőlegény, utánna a banda, az­után a mennyasszony a nyoszolyu lányokkal, az örömszülök, végül a vendégek. Egész utón szólt a zene. A legények kur­jongattak, danoltak. Dan'olt az egész násznép, nevetett kiabált, csak a szép menyasszony arcza nem változik soha, mintha nem is neki szólna. Hiába meséltek neki a boldogságról, a jó mód­ról a mellette ülő nyoszolyu leányok, nem értette. A gyönyörű őszi nap beragyogta az egész minet-'t. Amint rátüzelt a fényesre csiszolt szer­számokra, újonnan festett kocsikra, e/.üstpitykés 37. Lombay Géza felebbezése Sámson köz­ségnek segódmunkaerő alkalmazását megtagadó határozata ellen. 38. Borgulya György szarvasi lakos feleb­bezóse az ebadóösszeirásáért járó jutalmak kik közt való kiosztása tárgyában hozott alispáni határozat ellen. 39. Puszta-Földvár község fizetési szabály­rendeletének módosítása tárgyában kelt képvi­selőtestületi határozatok és a 38/899. sz. határo­zat ellen ifj. Németh József és társainak feleb­bezése. 40. B.-Csaba községnek a létesítendő butor- szövetgyár segélyezése tárgyában hozott hatá­rozata. 41. Békés község kérelme a járásbirósági épületnek a kir. kormány részére történt átenge­dése tárgyában hozott határozat jóváhagyása iránt. 42. Szeghalom, Szabad-Szent-Tornya, Sám­son, P.-Földvár, Tót-Komlos, Csorvás, Nagy-Szé­nás, Uj-Kigyós, Doboz, B.-Csaba, Öcsöd, és Bán­falva községek szegónyügyi szabályrendeletei. 43. Tót-Komlós község kérelme járdák épí­téséről alkotott szabályrendeletének megerősítése tárgyában. 44. Szarvas község kérelme a rendőrségi szabályrendelet jóváhagyása iránt. 45. Doboz község képviselő testületének ha­tározata állami elemi iskola létesítése tárgyában. 46. Endrőd s Vésztő községek határozatai az orsz. központi hitelszövetkezetbe való belépés ügyében. (Vége köv.) 2678/1899. Hivatalos hirdetés. Figyelmeztetnek mindazok, kik a már esedékessé vált folyó évi II-dik évnegyedi állami adó, Körös szabályozási költség, vagy egyébb köztartozással hátralékban vannak, hogy azon tartozásaikat 8 nap alatt annál is inkább befizessék, mert ellen esetben vég­rehajtás utján fog tőlük behajtatni. Gyulán, 1899. május hó 19-én. Dutkay Béla, 173 1—1 polgármeater. 3831/1899. ZE3^ird.0tmén.3r. A Gyula városi ez évi sorozás május hő 26. ŐS 27-ík napján fog a Göndöcs népkerti pavilion helyiségében megtartatni. És pedig május 26-án az I-ső, május 27-én pedig a II. és III.-ik-korosztálybeli, vala­mint az itteni állításra engedélyt nyert itt tartózkodó idegen hadkötelesekre nézve. A sorozás mindkét napon reggel 8 óra­kor veszi kezdetét. Aki a sorozásra kitűzött időre elfogad­ható ok nélkül pontosan meg nem jelenik, kény­szer eszközök alkalmazásba vétele mellett elő­vezettetni 8 ezenkivül megbüntettetni fog. Gyulán, 1899. május 17-én. Popovics Jusztin 169 1—1 főjegyző k. ü. előadó. fényes gombokra, szemkápráztató csillogást idéz elő. „Szép idő — boldog menyasszony“, azt tartja a közmondás. Valamelyik elő! azt huzatja : „Maros vize folyik csendesen.“ A mennyasszony arczán legurul két könny­csepp, nem is veszik észre. A falu végén a vig nászmenet hirtelen megállóit, elhallgatott. A banda, mintha ketté vágták volna, hagyta abba a nótát. Meghőkölve nézett mindenki előre. Eltűnt a mosoly, a vigság. Szemközt jött egy egyszerű halotti menet. Egy közönséges parasztkocsi vitt egy fekete sima koporsót. Alig kisérte öt-hat zokogó alak, egy kis pap, két ministráns gyerek, meg egy elhaló harangszó. Hiszen ilyenkor mindenki a darvasi biró fiának esküvőjén van. l.assu lépésben haladtak a lakadalmas me­net mellett, szűk volt az ut, úgy hogy az egy­szerű Írást a koporsón mindenki elolvashatta: „Balázs György, élt 24 évet.“ Tegnapelőtt még délezeg ifjú, ma már te­metik. Csonka István azt is tudja, hogy ma már miért nem él. Erre a találkozásra senki sem számitott. Lélekrázó volt az mindenkire. A két ellentétben mindég a fájóbb a győző. A darvasi biró fia ijedve szaladt menyasz- szonyához. A két nyoszolyulányhoz simulva találta. Az egyiknek görcsösen fogta karját és úgy né­zett öntudatlanul, üvegesedő szemekkel előre. Érezte már, hogy ki jön ott. Mikor odaért a menet, hirtelen letépte fejéről a koszorút: „Látjátok. . . az az én. . . vőlegényem. .. Jö­vök. . . 1" Nem is szólt többet. Elhallgatott örökre. Az egyik kocsi saroglyájához támaszkodva állt halálsápadt arczczal Csonka István. Ránc/, verődött össze homlokán, öt perez alatt húsz esz­tendőt vénült. Reisner Arthur.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom