Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-01-29 / 5. szám

Mutassa meg e korszak, hogy meg tud tisztulni ferdeségeiben és legyen e korszak haldoklása a megtisztuló, a reformálizálódó, az emberiség embertelenségeiből kivetkőzödó uj század hajnalhasadása. Szüntessük meg a proletáriát, mert ez hatalmunkban áll s a jövő század legelső emberöltője áldani fogja emlékünket! T a n S g y. Tanítói értekezlet. A szarvasi helyi tanító egyesttlet folyó 1899-ik évi január hó 29-én d. u. 2 órakor a községi ipariskola harmadik osztályú tantermében tartja rendes havi értekezletét. Az értekezlet sorrendje a következő : 1. Gyakorlati előadás az Írástanításból, előadó : Moravvsik József. 2. Hozzászólások a gyakorlati előadáshoz. 3. Ma gyarország történelme népiskoláinkban, előadó: Paulenda János. 4. Bírálat az előző értekezésre, előadó: Molnár János. 309. és 328. 1899. Hivatalos hirdetés* Gyula városa 1899. évi ház és I. és II. osztályú kereseti adó lajstromai a tek. kir, pénzügyigazgatóság által érvényesítve, jan, hó 31-től február hó 7-ig a városi adóhiva­talban közszemlére vannak kitéve. Azon adózók, akik eme lajstromokban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közzétételének napjat követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecs­kéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1899. január hó 26-án. Dutkay Béla, 29 1 _i polgármester. Hí rek. A vármegye évnegyedes közgyűlése, moly a szabályrendelet értelmében február hó második fe­lében tartandó mog, a mint értesülünk, február hó 20-ára fog kitüzetni. A közgyűlés előmunkálatait már megkezdették az alispáni hivatalnál és legkö­zelebb szétküldik a meghívókat is. A népkönytárak felállítása czéljából serényen folynak a közművelődési egyesület részéről a mun­kálatok és jóllehet a nagy munkahalmaz megnehe­zíti az előkészítést, értesülésünk szerint már leg­közelebb meg fogják kapni községeink a könyvtára­kat. A közművelődési egylet közgyűlése által össze­állított jegyzék szerint már bevásároltatott a könyv­tárak anyaga és a könyvek bekötése is csaknem teljesen készen van. A tuljes előkészítés után egy- időben fogja az egyesület a könyveket a községekbe szétküldeni, hol nyomban át is adják a könyvtára­kat a közhasználatnak. Fejlett értelmi fokon álló népünk bizonyára fel fogja karolni az intézményt, melynek létesítése leghasznosabb programm pontja a közművelődési egyesületnek, és érdeme dr. Lukács György főispán elnöknek, kinek a földmivelésügyi kormánytól a szükséges anyagi eszközöket fárad­hatatlan közbenjárásával megnyerni sikerült. leány pillantásában — de hát nem szólt semmit, l.ehet-e öt valamiért felelőssé tenni ? Solti visszaküldte a jeggyürüt jegyesének, ott hagyta szerény, de szép reményekkel ke­csegtető állását, hogy a fővárosba rohanhasson ott magának egyszerre fényes posicziót terem­teni. hisz Magda mondta — küzdjön értem! Elhatározta, hogy küzdeni fog Magdáért mig czélt nem ér s mikor existencziáját. nyugalmát, csend -s boldogságát immár feláldozta — meg­érkeztek Magda látogatására városi udvarlói. Magda kaczagva mutogatta nekik uj imá­dóját s azt a szőke leányt, ki oly balga volt Soltinak hinni. Hinni, hogy létezik egy ideális kapocs férfi és nő között s nem csupán a vére hajtja mind a kettőt! . . . * * * Mintegy négy hónappal később Budapesten jártam. Egy kis kurtakorcsmában — jogászkori reminisczencziák — vacsoráztam, honnan ép akkor vezetett ki a rendőr egy részeg embert, a ki ott ivott, dorbézolt s midőn fizetésre került a sor, nem volt pénze. — Még jó neki, mondja a korcsmáros, — régi ismerősöm — legalább nem fog az utcza sarában hemperegni, ha a rendőr az éjjelre a dutyiba kiséri . . . Ránéztem, megismertem. Solti Kálmán volt. * * * Bocsásson meg, nagyságos asszonyom, hogy untattam e banális történettel. Szeresse ön továbbra is Bourget, Dickenst, rajongjon Jókaiért, csak arra kérem, ha az utczán férje karján sé­tálva boldogan, lát egy embert, a kit tántorogva épen akkor dobnak ki a korcsmából, ne nézzen rá oly megvetéssel s gondolja meg: „Férfi sorsa a nő.“ Sz. S. A községi elöljárók választása befejezést nyert. Azon községekben, melyekre nézve a választás ered ményét még nem közöltük, megválasztattak elöl­járókká: Kétegyházán: P. Sztán György biró, Fodor József albiró, Buzsigán Tódor közgyám, Gros2 Yaszil P. áll. adószedő, ifj. Grosz Vaszil községi adószedő, Szabó Onucz pénztárnok, Málik András, Ottlakán Onucz, Szántó György L., Simonka György, Csumpilla Mihály esküdtek. Dobozon .* Békési Mihály biró, Kárnyászki István albiró, M. Békési János közgyám, H. Szabó Sándor pénztárnok, P. Puskás István gazda, Szathmáry F. Ferencz gátbiró, P. Nagy Mihály, Y. Szabó Gábor, Kaladoni Y. Szabó János esküdtek. Kondoroson: Dérczy Ferencz biró, Csonka János albiró, P. Kovács János, Farkas Mihály, ifj. Szappanos György, Konyecsni János esküdtek, Erdélyi László közgyám, Fekete Miklós pénztárnok. Uj-Kígyóson : Bacsa József biró, Elekes Pál albiró, Réti Mihály, Oláh Mátyás, ifj. Harangozó János, Csányi József, Nagy M. János esküdtek, ifj. Csatlós István pénztárnok, Miklós István közgyám. Az aradi ügyvédi kamara Németh Lukács gyomai ügyvédet — ennek önkéntes lemondása folytán — tagjai sorából törölte. Beszámoló beszéd. Dr. Barabás Béla ország gyűlési képviselő ma délután választó kerülete székhelyén Gyomén, beszámoló beszédet mond. Kinevezés és előléptetés. A m. kir. pénzügy- miniszter Hrabovszki Jenő zalaegerszegi számgya­kornokot a gyulai m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez számtisztté, — Koturnya Dezső gyulai számgyakornokot a brassói pénzügy­igazgatóság melló rendelt számvevőséghez szám­tisztté, ennek helyére pedig Bálint Géza dijtalan számgyakornokot nevezte ki dijas számgyakornokká, végül Czövek István szarvasi kir. adóhivatali ellenőr előlépiettetett a X-ik fizetési osztály első fokozatába. A vármegyei igazoló választmány január hó 25-ikén Keller Imre elnöklete alatt ülést tar­tott, melyen a békés-csabai III. választó kerület­ben megválasztott P a t a y Z. Andrást igazolt me­gyebizottsági tagnak mondotta ki; — a legtöbb adót fizetők névjegyzékében kétszeresen felvett Tenner Lipót nevét egy helyen törölvén, helyébe T. Veres György békési lakost, a bizottsági tagságot régebbi választás alapján gyakorló Hutiray László szent- andrási lakost a virilisek lajstromából szintén tö­rölvén, helyébe H u n y a Elek endrődi lakost, mint sorrend szerint következőket vette fel a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe. Végül a békési III. kerület­ben január 30 án megtartandó pótválasztásra a .vá­lasztók névjegyzékét érvényesítette a választmány. Békésvármegye iparoktatási ügye. Békésvár­megye községei iparoktatási czélokra, a múlt év folyamán alábbi összegeket fordították: Gyula 2232 frt 24 krt. Csaba 3165 frt 79 krt. Orosháza 2654 frt 90 krt. Szarvas 1230 frtot. Gyoma 1045 frt 05 krt Békés 763 frt 94 krt. Mezö-Berény 796 frt 80 krt. Szeghalom 427 frt 19 krt. Tót-Komlós 444 frt 83 krt. Körös-Ladány 358 frt 60 krt. End- rőd 200 frtot. Öcsöd 59 frt 12 krt. Ezen összegek — az ipardijak, tandíjakból és pénzbüntetésekből befolyt aránylag csekély bevételeken kívül — a községi közpénztárakból fedeztettek. Ipar vagy tanoncziskolai alappal említett községek közül csu­pán Gyulaváros (560 frt) s Gyoma község (798 frt) bir; ez utóbbi község a múlt évben ipariskolai alapját 177 frt 66 krral növelte. , Felmentés. A vármegye főispánja Ásza lay Gyula vármegyei tiszteletbeli aljegyzőt saját kérelme folytán állásától felmentette. Pótállatvásár Békésen. A kereskedelemügyi mi­nister Békés község kérelmére megengedte, hogy a szeptember 23. és 24-ről elmaradt állatvására helyett a község f. évi január hó 27. és 28-án pótállatvásárt (kirakodó vásár nélkül) tarthasson. Névváltoztatás. A belügyminister Spitzer Sámuel békés-csabai illetőségű Nagyváradi lakos vezetéknevének »S z é k e ly“-re kért átváltoztatását megengedte. Jóváhagyott segélyezés. A törvényhatósági bi­zottság azon határozatát, melylyel a budapesti mensa academics egyesületnek a vm. közművelődési alapból 100 frt segélyt szavazott meg, a belügyminister jó­váhagyta. B.-Csaba község Jamina külvárosa nevének Erzsébethely-re való változtatása iránt a község ré­széről beadott kérvényt a belügyminister visszakül­dőbe azzal, hogy a kérdésben a birtokosok többsé­gének megállapodása alapján a község képviselőtes­tülete határozzon és határozatát a törvényhatósági bizottság jóváhagyás alá terjessze. A csendőrségek létszáma az 1899. évben Bé- késvármegye területén a következő: Megnevezése az őrsnek őrmester őrsvezető Csendőr Összesen o 'cS bO lovas gyalog bO m S, í u lovas j gyalog 00 ce. © Gyula .... 1­1 6 8 Békés-Osaha . . 1 — — 8 — 9 _ Bék és.................. — — 1 — 7 — 8 —i M ezö-Boróny . . — — 1 7 — 8 —t Kétegyháza. . . — — 1 — 5 6 —t Uj-Kigyós . . . — — 1 — 6 — 7 — Orosháza . . . — 1 — 1 3 5 3 7 Szarvas .... — 1 — — — 6­7 Tót-Komlós. . . — — — 1--* 3 _ 4 Gs orvás .... — — 1 — 7 — 8-J Szeghalom . j . — — 1 — 6 — 1 —» Gyoma * . . . — — — 1 — 5 _ 6 Na gy-Kondoros — — 1 — 6 — 7 —S Körös-Ladány . . — — 1 — 6 — 7 —[ Bánfáivá. . . . — — 1 _ 6 _ 7 _i Öc söd .... — — 1 _ 6 — 7 _ Vé sztő .... — — 1 4 — 5 Füzes-Gyarmat —­_ 1 — 5 — ti Összesen 3 8 11 5 77 30 89 3$ A Pál napi belső vásárhoz kereskedőink és iparosaink a nyomott anyagi viszonyok következ­tében annyira leszállították várakozásukat, ho.gy a tényleg elért forgalom már nem is maradhatott eme várakozáson alul. Kivéve a ruházati czikk árukat, különösen pedig czipészeket, csizmadiákat, akikre az ősz óta példátlanul álló száraz és enyhe idő nem is mérlegelhető hátrány; a lábbeli szük­séglet alig felényi, mint más esztendőkben és azt ezen iparág készítői nagyon, de nagyon sinylik. Most is úgy hozták vissza áruikat a vásárról, mint oda ki vitték, ami el is kelt, azt potom áron kellett elvesztegetniük. Elénk forgalom volt a nyersbőr- vásáron. A nem nagy számú áru teljesen elkelt, emelkedő, szilárd árakon. Az iparos ifjúsági bál az éjjel zajlott le a népkerti csarnokban; a bál az előkészületekből következtetve népes és bizonyára erkölcsileg és anyagilag egyaránt sikerült mulatság volt. Lefolyá­sáról lapunk jövő számában. Nöegyleti hangverseny. Az idei szerény ki­adású farsang egyetlen kiemelkedő mulatsága a nőegyleti bálról a héten röpültek szét a meghívók. Sok száz meghívót vitt szét a posta a megye min­den tája felé, minek, — hihetőleg — meglesz az eredménye s a nőegyleti mulatság minden tekin­teten sikerrel fog végződni. A meghívók kibocsá­tásával egyidejűleg harminca tagú rendező bizott­ság alakult, a mulatság sikerének keresztülvitelére. A jegyeket Dobay könyvkereskedésében máris na­gyon kapkodják, szóval .minden arra mutat, ho^y a nagy erőfeszítéssel megteremtett mulatság nem vall kudarezot, hanem a nemes czélhoz illő, meg érdemelt-pártolásra talál a társadalom minden ősz tálya részéről. A meghívó következőleg szól : „A gyulai nőegylet“ 1899. évi február 2-án a Göndöcs- népkerti pavilion termeiben, saját pénztára javára „bangversenynyel egybekötött zártkörű tánczvigal- mat“ rendez, melyre t. czimedet és családját meg­hívja gróf Wenckheim Frigyesné, egyleti elnök Ozv. Fábry Mártonná, alelnök. Kezdete este 8 óra­kor. Helyárak : Körszék az első három sorban 2 frt, a 4—6. sorban 1 frt 50 kr, a többi sor és állóhely személyenként 1 frt. Jegyek előre válthatók Dobay János könyv- és zeneműkereskedésében. Felülfize- tések a nemes ozé-1 iránti tekintetből köszönettel fogadtatnak és a „Békés“-ben nyugtáztatnak. Műsor. 1. Párdal „Troubadour“ cziraü oporából. Éneklik : Da:mel Sándor úrnő és Vinter Róza urhölgy, zon­gorán kiséri: Lindi Etel urhölgy. 2. „Vig monolog.“ Szerzó és előadja: Schuster Norbert ur. 3 „Te vagy, te vagy barna kis lány“.... Eredeti nagy ábránd Székely Imrétől, zongorán előadja: Liudl Etel urhölgy. 4. Magyar népdalok. Énekli: Daimel Sándorné úrnő, zongorán kiséri: Vinter Róza ur- hölgy. Halálozás. Litska Erzsébet, néhai Litska Jó­zsef volt városi tanácsos leánya, pénteken délelőtt hosszas súlyos szenvedés után meghalt. A halál­esetről kiadott gyászjelentés a következő: Alulírot­tak mély fájdalomtól lesújtott szívvel tudatják a legjobb testvér, sógornő, nagynéni és szerető rokon­nak Litska Erzsébetuek folyó év és hó 27-én dél­előtt 10 órakor, élto 54. évében súlyos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele, után tör­tént gyászos elhunytét. A megboldogult hült tet­teméi folyó hó 29-én délután fél 4 órakor fognak a gyulai Szent József-temetőben a rőm. kath. egy­ház szertartásai szerint örök nyugalomra helyeztetni. Lelke üdvéért pedig az engesztelő szent mise­áldozat folyó hó 30-án, reggeli 5 órakor fog a róra. kath. nagytemplomban az Ég Urának bemu­tattatok Kelt Gyulán, 1899 évi január hó '28-án. Áldás és béke poraira! Sógornői: Litska Jánosné szül. Szabados Amália. Szabados Józsefné szül. Bauer Lujza. Testvérei: Litska János, özv. N. Szabados Antalné szül. Litska Borbála. Nagynénje: özv. Litska Ferenczné szül. Bandhauer Terézia. Sógorai : Szabados József, Schütz Gusztáv. Kereszt- gyermekei : Schütz Gusztávné szül. Szabados Erzsi, Szabados Tóni, Szabados Sándor. A gyulai önkéntes tűzoltó-egylet választmányi ülésén elhatározta, miszerint e farsang folyamán bálát nem rendez, hanem ezt május hóban a ter­vezett házfelavatás alkalmával tartja meg. A gyulai fehér-kereszt egylet, mely gróf Al- mássy Dénesné elnöklete alatt pár év előtt meg­alakult, már is jelentékeny tényezőt foglal el ab­ban az irányban, mely czélját képezi a humanitás és emberszeretet terén. Évi zárszámadása itt fek­szik előttünk s ha az anyagi oldalát vesszük, 11729 frt 83 kr. vagyonát is, eltekintve az erkölcsi sikerektől, bátrán állíthatjuk, hogy a nemesczélu egylet már is számot tesz ott, a hol számot tenni akart, A békésvármegyei fehér-kereszt lelenczház- egyesület pénztári számadása 1898 ik évről. A) Be­vétel | Maradvány 1897. decz. 31-éről 9368*61, ren­des tagdíjakból befolyt 300 —. adományokból 7-—, báljövedelemből 291*58, a sorsjáték jövedelméből 1560*19, takarékpénztári kamatokból 421 17, össze­sen 11948 frt 55 kr. R) Kiadás : Tárgysorsjáték il­letékére 28*—, lelonczek segélyezésére 91*50, szám­lákra, tagdíjak beszedésére 96*22, leírás 3 —, kész­pénz egyenleg, mint pénztári maradvány 11729*83, .összesen 11948 frt 55 kr. Közgyűlések. Ma délután három közgyűlés van összehiva. A „polgári kör“-é, a „kereskedők és kereskedő ifjak társulata“ s az „izraelita nőegylet“-é. Mindegyik a délutáni órákra. A gyulai izr. nőegylet, tisztujitással kapcsola­tos mai közgyűlése alkalmával közöljük a humánus egyesület agilitását és nemes hivatását igazoló múlt évi számadásait. I. Bevétel volt az 1898. éven át: 1. Esküvői gyűjtésekből 99 frt 40 kr. 2. Folyó évi tagdijakból 238 frt 98 kr. 3. Kegyes adományokból 49 frt 50 kr. 4. Újévi üdvözletek megváltásáért 46 frt 50 kr. 5. Takarékpénztári tőkéből 80 frt. 6. Báli bevételért 599 frt. 7, Pénztári előlegért 17 frt 68 kr. Bevétel összege 1131 frt 06 kr. II. Kiadás : volt az 1898. éven át: 1. Pénztárnoki előleg visz- szatéritése 3 frt 56 kr. 2. Szegények rendes segély­zése 432 frt 10 kr. 3. Rendkívüli segélyért 5 frf 4. Számlákra 30 frt 70 kr. 5. Szolgálati dijakra 5 frt. 6. Tűzifára 70 frt. 7. Takarékpénztári betétért 40 frt. 8. Takarékpénztári betétért 560 frt. Kiadás összege 1086 frt 36 kr. Vagyonkimutatás 1899. január 1-én: 1. Betétek az 1. Gyulavárosi takarékpénztár­ban : a) a 4813. számú betéti könyvben 5°/o tőkében 763 frt 87 kr, kamatokban 58 frt 67 kr; b) a 6074 sz. betéti könyvben 4% tőkében 1219 frt 97 kr, kamatokban 30 frt 17 kr. 2. Kölcsönökben a gyulai izraelita hitközségnél: a) tőkében 200 frt, b) kama­tokban 24 frt. 3. Pénzkészlet 54 frt 70 kr. Összeg 2351 frt 38 kr. Halálozás. Gyulavárosa egyik legrégibb és leg­tekintélyesebb polgári családjában gyászeset van. A pár év előtt elhunyt Névery Albert volt kőmives iparos özvegye, Menyhárt Julianna asszony, hosszas, súlyos betegség után csütörtökön délután meghalt, A boldogult derék nőt szerettei őszinte bánatára tegnap délután temették el nagy részvét mellett. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés következő: Névery Julianna férjezett YVejsiczki Károlyné; Szidónia, Mária; úgyszintén Névery Albert és neje Lauday Anna és János gyermekei; valamint kiter­jedt rokonság nevében fájdalommal és lesújtott szívvel tudatják a felejthetetlen jó anya, nagyanya és rokon özv. Néveri Néveri Albertné szül. Menyhárt Julianna folyó év és hó 26-án délután 4 órakor hosszas és súlyos szenvedés után élte 58-ik évében a halotti szentségnek fölvétele után történt gyászos elhunytét. A megboldogultnak földi részei folyó hó 28-án 3Va órakor délután a róm. kath. egyház szer­tartása szerint a helybeli Szenth íromság temetőben az anyaföldnek átadattak. Lelke üdvéért pedig az engesztelő szentmise-áldozst folyó hó 28-án reggeli 8 órakor a helybeli róm. kath. nagytemplomban az ég Urának bemutattatott. — Áldás és béke poraira ! Verekedés. Csúnya czigány ribillió volt a szombati lóvásár alkalmával. Voltaképen egyszerű familiáris verekedés lett volna, melyről nem venne tudomást a közvélemény, ba a Lakatos czigány osalád nem állana valami ötven tagból és ez ötven tag mindegyike nem kiabált volna ötven ember helyett. így aztán elképzelhető milyen lehetett ez a verekedés. A czigányok valamin összeszólalkoz­tak, egyik pro, másik kontra, úgy helybenhagyták egymást, hogy csak úgy csörgött a vér a fekete- bőrű pofákon, mig végre is a rendőrség közbe­lépése vetett véget a sikerült mulatságnak. Felvágta az ereit. Harlingen Ferencz gyulai pinezér a fölötti elkeseredésében, hogy vad házas­ságban élő neje őt elhagyta, felvágta az ereit. Most a kórházban ápolják. s • Időjárás. Igen nagy a valószínűség, hogy an­nak idejében, talán a jövő század közepe táján, mi leszünk azok a bizonyos ^legöregebb emberek“, a kik emlékezni fognak arra, hogy egy. télen — nyár volt. Ez a tél pedig: az idei tél. Azaz bogy az idén nincs is tél. Egy jó nyári éjszakán jobban vaczog az ember foga, mint az idei télen. Mosolyog a ta­vaszi napsugár és enyhe szellő csalja ki a sütké­rező sétáló publikumot a betonra. Előkerülnek az übercziberek, tavasz van, bár a kalendárium januárt mutat. Legkevésbé örülnek j ennek a vendéglősök és ezukrászok, mert nincs jég. — A nyáron drága lesz a fagylalt és a jégbehütött pezsgő s jó lesz, ha egészségügyi czélokra elég lesz a drága műjég. Városi jéggyár. Ha még pár hétig nem állnak be nagyobb hidegek és fagyok, a városra az az elodázhatlan kötelesség hárul, hogy az elóállandó jéghiány kikerülésére jégkészitö gépet kell beszerez­nie. A jéghiány, a város közegészségügyi viszo­nyaira is kiszámithatlan veszedelem volna, továbbá a vágóhidat is el kell jéggel látni, ami — a vágó­híd tekintélyes jövedelme a városé lévén — szintén a város érdeke s kötelessége. A ezukrászok, ven déglősök és magánegyének is bizonyára készséges vevői lesznek a mesterséges jégnek és a város a közczélokra szükséglendön felül maradandó jég­készletet bizonyára tisztességes áron fogja értéke­síteni tudni. Esküvők. Stefanovics Mihály törekvő fiatal ko­vácsiparos folyó hó 23-án vezette oltárhoz a róm. katb. főtemplomban Kökény Ferencz polgártársunk szép leányát, Máriát. Ugyanekkor Csányi Mátyás csabai csizmadia iparos esküdött örök hűséget Jámbor János kedves leányának, Máriának. Rojmiiller Fe­rencz kisjenői ifjú csizmadia folyó hó 25-én vezette oltóihoz Mészáros József kedves leányát! Karol int. Eljegyzés. Kiss Sándor ifjú ácsiparos jegyet váltott Kovács István takácsmester polgártársunk kedves leánya, Etelkával. Végzetes játék a puskával. Körmendy Sándor fehér-körösi gátfelügyelőnél alkalmazásban levő Ko­vács Lajos 16 éves suhancz e hó 22 ikén, gazdája távollétében annak fegyverét elővéve játszadozni kezdett i a kapszli helyett gyufával akarta azt el­sütni. Miután többszöri próbálgatás daczára ez nem sikerült, ráfogta a fegyvert tréfásan Kecskés Mária cselédleányra és elcsettentette. A fegyver, azonban éppen ekkor elsült s a golyó a leány balvállába fúródott, ki azonnal eszméletlenül rogyott őbszo. A fiú megijedvén, a szörnyű esetet telefonon tudatván Puskás gátőrrel, elszökött hazulról. A gyorsan elő­jött orvosi segély halálosnak mondta a sebet s a leány most súlyosan sebesülve fekszik a megyei kórházban. Kovácsot Csabán a csendőrök pár nap­pal utáua elfogták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom