Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-05-14 / 20. szám

A közkórházi építkezési bizottság májas 9-én tartotta a vármegye alispánjának elnöklete alatt rendes havi ülését, melyben az építés során felmerült kisebb módosítások foganatosítása iránt intézkedett, valamint az elmegyógyintézet működésének október 1-én való megkezdhetése végett tett biztositó lépéseket, igy különösen a házilag való élelmezés életbe léptetése, a villanyvilágítás berendezése, a gazdasági és ápoló személyzet biztosítása és kellő betanítása iránti előzetes intézkedések megtételét rendelte el. Elhatározta ugyanis, hogy a házi élelmezésnél szükséges nyers anyagólt, u. m. : hús, tej, tojás, zöldség stb. szállítására ajánlati tárgyalást hirdet; a villanyvilágítás berendezésére részletes tervet és költség- vetést készíttet; a gondnokot és a kinevezendő élelmezési tisztet rövid időre a lipótmezei tébolydába küldi a kezelés tanulmányozása végett.

^✓'Szinészet Gyulán. Halmai/ Imre színtársulata, rfíoly a múlt színi szezonokban jó emléket hagyott maga után, a hó vége felé városunkba érkezik. Az előleges színházi jelentés a hét elején ment szét s közelebbről a bérletgyüjtő titkár is megjelenik Gyulaváros müpártoló közönségénél. — Nem akarunk előre jelezgetni és prófétáskodni, de merjük remélni, hogy az idei szezon — amikor az általános társadalmi pangás után rendkívüli jólesőleg fog hatni egy kis fölfrissülés — sikerülni log. Ez különben egészen a szinigazgatótól függ, ha váljon betartja-e az ígért programmot, a mit méltán el is várhat a gyulai publikum. Nehány régi jó ismerőst s a vidéki színészet körében jó hangzású nevet találunk a tagok sorában s a repertoár is uj érdekes darabokból van összeállítva. A tagok és szerepkörük a következők: Ugyvezetöség és műszaki személyzet: Haltnay Imre igazgató, (művezető, rendező,) Mildóssy Gyula titkár, Haltnay István pénztáros, Palotay Antal karnagy és éuektanár, Kozla Vir.cze diszmester, Tantossy Ferencz ruhatárnok, Csontó Lajos felelős kellékes és szinlaposztó, Torday Károly ügyelő. Szereplő személyzet: Nők: Hal may né Emma opsrette- és népszinmű-éaekesnő, primadonna, Lévai Sárika operetta-és népszinmű-énekesnő, Kövy Kornélia naiva és Soubrette, P. Nagy Linda drámai és vígjátéki anya, Szepessy Paula társalgási színésznő, Sárközyné Ida operette alt, komika, Farkas Janka, N. Újvári Rózsi, Kádas Mariska, Bauer Mari, Gáspár Etelka knrdalosnők és segédszinésznők. Férfiak: Iialmay Imre drámai és vigj. jellemszinész, Sárközy Alajos operette és népszínmű bariton, Rédey István operette-tenorista Szabó Ferencz szerelmes, bonvi- vant, Nagy Gyula operette-buffó, kedélyes apa. Tisztay Miksa operette-buffó, komikus, Erőss József paraszt-apa, Torday Károly jellem, Nagy Miklós segédszerelmes, Hérics Ottó, Kiss Sándor, Yetési Dániel, Szabó Gyula, Palotay Gyula kardalosok és segédszinészek. Az előadásra kerülő darabokat pedig következőkben sorolja föl az előleges színi - jelentés. Operettek; Gésák, Balek, Boszorkány vár, Eleven ördög, Gasparone, Koldusdiák, Angot, Baru- ette leányok, Mikádó, Királyfogás, Kertészleány, Szegény Jonathán, Párisi élet, Dunanan apó, Gas- cognei nemes, Lili. Énekes színművek: Az édes, Délibábok, Az asszony verve jó, Két pisztoly, Fokról fokra, Kis madaram, Parasztkisasszony, A si- roki románcz, Magduska öröksége, Télen, Toloncz, Nagyapó, Az aranylakodalom. Drámák, színművek és vígjátékok; Adorján báró, Bíbor és gyász, Czeczil házassága, Czifra nyomorúság, Családi örömök, Az első vihar, Gyurkovics lányok, Egy katona törté nete, Fekete vér, Falusiak, Katonák, Hirnfy dalai, Londoni koldusok, Henschel fuvaros, Szép marqu- isné, Tudós nők, Szókimondó asszonyság, A három testőr, Két árva, Makranczos hölgy, Rosenkranz és Güldenstem, A végrehajtó. Aranykakas, Dreyfuss kapitány. Egyszóval a körülményekből ítélve sikeres színi szezonnak nézünk elébe, s reméljük, hogy közönség és társulat kölcsönösen meg leszünk egymással elégedve.

Szarvas község képviselőtestülete, legutóbbi közgyűlésén végleg döntött az ott létesítendő gomb gyár ügyében, mely szerint az elöljáróságnak a múltkori közgyűlésen előterjesztett ama indítványa, hogy a gombgyár részére aközséga telket, tulajdonjogának fentartása mellett — s az építkezéshez szükséges anyagokat ingyen adja, de a kívánt évi segélyt nem adja meg, elfogadták. Tárgyaltatott továbbá a föld- mivelési m. kir. minisztériumnak abbeli leirata, miként a kormány hajlandó Szarvason egy földmivelési iskolát létesíteni az esetre, ha a község erre a czélra megfelelő földterületet díjtalanul a kormány rendelkezésére bocsájtja; a képviselő-testület örvendetes tudomásul vette eme leiratot s elhatározta, miként a régi gőzmalom és a Körösmedre között elterülő területből 54 hold földet készségesen átenged a létesítendő földmivelési iskola czéljára, s egy öt tagból álló bizottságot választott, melynek hivatása leend, a földmivelési iskola ügyében, a kormánynyal szemben, a további tárgyalásokat folytatni.

Telekkönyv-rendezés Békésen. A békési földek, a mennyire szépek és jók a természetben, épen olyan rendezetlenek a telekkönyvben, a mi különben jobb igy mintha megfordítva lenne. így lehet segíteni a bajon s Békés község régi kérelme teljesül ezúttal, mert telekkönyvi rendezést nyernek a békési birtokok. — A régi jó világ maradványai ezek a rendezetlen birtokok, mikor még eladták, megvették a főidet anélkül,hogy a telekkönyvi foganatosítás után is néztek volna s igy történt, hogy most megesik, miszerint hat hét birtokosa volt már a földnek s a telekkönyvben még mindig a régi néven van. Békésmegyében több községben van ez igy, többek közt Dobozon is. A miniszter Békésre nézve segít a visszás állapoton, mert 24159/1899. sz. rendeletével Lipóczi István ottani albirót, szakközegül pedig Fára Péter telekkönyvvezetőt megbízta, hogy dij- és költségmentesen foganatosítsák a telekkönyvi betétszerkesztést és azzal kapcsolatban a tényleges birtokosokra a telekkönyvi átírásokat. A sok munkát és fáradságot igénylő dolgot közelebbről meg is kezdik.

Halálozás. Széles körben őszinte s mély részvétet keltő halálesetet kell regisztrálnunk. Fischer Lajos, húsz esztendőn át gyulavárii gazdatiszt, alig pár hó óta pedig kétegybázi számtartó, folyó hó

6-án Pécsett szülői házánál hosszas, súlyos szenvedés után meghalt. A boldogult jelesen képzett gaz- dász és rendkívül rokonszenves, mindössze 43 éves életerős derék férfiú, a télen kezdett el betegeskedni s sem a tudomány, sem a leggondosabb ápolás nem tudta őt az életnek megmenteni. Temetése folyó hó 7-én volt Pécsett; gr. Almásy Dénes díszes koszorút küldött hű tisztje ravatalára, az uradalmi tisztikar pedig, moly szintén koszorút helyezett a szeretett karfára koporsójára, Márky Albert s Megele Bélával képviseltette magát a végtisztességen. A korán elhunyt derék ember porai nyugodjanak békében.

Kovács i. fogspeczialista Budapestről, ki évek óta városunkba ellátogat, néhány napja, hogy ismét megérkezett és működését megkezdte. Bátorkodik a n. é. közönséget értesíteni, hogy csak rövid ideig tartózkodik itt, azért ajánlja, kik segélyét igénybe óhajtják venni, hogy minél előbb szíveskedjenek őt felkeresni, mert vannak műtétek (plombirozások és müfogbetétek), melyek néha huzamosabb időt vesznek igénybo. Jutányos árak. Lakása; „Komló* szálloda, ajtó szám 4.

A fagyos szentek. A kalendárium legnépsze- rütlenebb szentjei, Pongrácz, Szervácz és Bonifácz névnapjai voltak a hét három utolsó napjain. Ez alkalommal dicsérőleg kell róluk megemlékeznünk, mert a három fagyos szent jól viselte magát. Nem hogy fagyot hoztak volna, de sőt a három öreg kedélyesen mosolygott, ugylátszik jó kedvében találta őket a névnap. Ha még Orbán, a zimankós kollega is jól viseli magát, akkor gazdáink meglehetnek elégedve a május hóval, mert az nedves is volt, meleg is volt, olyan a mely mintaképül szolgálhat többi esztendei kollegájának. Ebben a reményben tartózkodunk most a fagyos szenteket szokásos epitetonaikkal felruházni és megelégedésünket fejezzük ki Pongrácznak is, Szervácznak is, meg Bonifácznak is.

Vasúti előmunkálati engedély. A kereskedelmi miniszter' Gerster Béla budapesti vállalkozónak az Orosháza—Mágocs—Szentesig, esetleg a békés-csa- nádi h. é. vasút valamely alkalmas pontjától Szentesig és -innen a Tisza áthidalásával Csongrádig vezetendő gőzmozdonyu h. é. vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évi időre megadta.

Eljegyzések. Schillinge!' Emúuuel szintyei ifj. terménykereskedő eljegyezte Sonnenfeld Miksa gyulai füszerkereskedő bájos rokonát Grünvald Juliskát. Zelenka József orosházi gépész jegyet váltott Gyulán Szőke Francziskával, Szőke János orosházi róm. kath. adminisztrátor kedves nővérével. — Róth Mihály törekvő ifjú kovács iparos eljegyezte Merksz Mariskát, özv. Friedrich Ferenczné kedves nevelt leányát.

Gyermeknevelés. Herbert Spencer a nagy angol bölcselő bizonyára megfordulna a sírjában, ha olvasná a b. sz. andrási legújabb lopási esetet. Kovács Mihályné kis leányával együtt a 7 éves Annával ment hazafelé alkonyatkor. Eszrevevén hogy Győry Antal mészáros üzletének ablaka nyitva van, reávette a kisleányát — bár az szabadkozott — hogy mász- szék be az ablakon és emelje el a pudliból a kasszát. A kis leány engedelmeskedett az anyai parancsnak és miután az besegítette az ablakon elemeit onnan 38 frt készpénzt és egyébb értékeket, köztük egy régi 25 krajezárost is. Mikor másnap a pénzdarabon tulakart adni, kisült a turpisság s a gondos anyát vizsgálat alá vették.

A gyulai iparos ifjúság műkedvelő társasága pünkösd elsőnapián a Göndöcs-népkert pavilonjában tánczmulatsággal egybekötött műkedvelői előadást fog tartani. A most létesült egyesület első próbáját fogja bemutatni életképességének.A rendezőség minden [ehetőt elkövet, hogy élvezetes előadást nyújtson a társaság. Színre kerül az „Ingyenélők“ czimü népszínmű, melynek gyönyörű dalait a múltból oly előuyösen ismert Earner Jánosné szül. Drecb- sel Mariska fogja énekelni. Jegyek a színházi árak szerint, Dobay János könyvkereskedésében előre válthatók. Az előadásról következő meghivók bocsáttatnak ki I A gyulai iparos ifjak műkedvelő társasága május 21-én a Göndöcs-népkert pavillonjában saját pénztára javára műkedvelői előadást és táncz- mulatságot tart. Előadatik: az „Ingyenélők“ czimü énekes népszínmű. Kezdete este 8 órakor. Belépődíj: 1—5 sorig 1 frt, 5—8 sorig 80 kr., a többi sorokban és álló hely 60 kr. — Jegyek előre válthatók : Dobay Jánost ur könyvkereskedésében. A tiszta jövedelem a műkedvelő társaság helyiségének berendezése és könyvtárára fog fordittatni a ezért a felülfizetések köszönettel fogadtatnak és a Békésben nyugtáztatnak, „Az ingyenélők“ eredeti népszínmű 3 felvonásban. Irta: Vidor Pál, Rendező: Domonkos János ur. Személyok: Borosa János magánzó Gabara András, Mari neje Junászkn Etel, Lujza leánya Puczkó Erzsi, Weiner Vilmos öcscse Alberti László, Balog Pista tb. s fogalmazó Veres Jenő, Bódi Ferencz m. kir. közrendőr Kocsis Lajos, Eszter varróleány Kocsis Juliska, Ozv. Fürge Dö- móné Tóth Mariska, Jani fia Exner János, Kis Sári Fürgéné nevelt leánya Exner Jánosné, Kovács Csete Pál, Wurm Kiss Illés, Stark Szikes Lajos, Varga Ulelai Antal, „a csengő érez dalkör“ tagjai Pinczór Domokos G., Czinke czigány Pardi Sándor, Hordár Domokos Gábor, zsandárok Csete P., Kiss I.

Halálozás. Kalmár Pál ezukrász, Orosháza tekintélyes polgára pénteken délután 59 éves korában elhunyt. A boldogultban dr. Szalay József orosházi főszolgabíró neje gyámatyját vesztette el. Temetése tegnap délután nagy részvét mellett ment végbe.

Térzenék- A mostani hűvös időjárás mellett nem actuális dolog a népkerti térzenékről irni, mert inkább a meleg kályhára vágyik az ember, mint a jégbehütött sör zene mellett való élvezésére. De talán az időjárás nem lesz soká jó a szénatermelésre (tudvalevő, hogy „nasse Mai, bringt viel Heu“), s akkor aktuálissá válik a térzene kérdés, mely már megoldott kérdése a gyulai nyári szezonnak. A héten jártak a zenészek ívelni s remélhetőleg többen hozzáfognakjárulni a népkerti térzene anyagi támogatásához. A zenét hetenként há romszor, később megállapítandó napokon a Rácz Tóni és a Rácz Jancsi zenekara fogja szolgáltatni felváltva. Az első térzene, az első fecske már meg is volt, de a folytatáshoz sehogysem kedvez a hideg május.

Artézi kút Körös-Tárcsán. A héten elkészült az egyik artézi kút Körös-Tárcsán. Bartha György kábái kútfúró készítette el. 226 méter mély s perczenként 22 liter egészséges jó vizet ad. Most hozzáfogott a második kin fúrásához is.

Tűz. Füzes-Gyarmaton Kovács Ferencz és Elek Ferencz f,-gyarmati lakosok kárára leégett egy csomó takarmány. A tüzet gyerekek okozták, kik gyufával játszottak Kovács Ferencz udvarán. A kár Biztosítva nem volt.

A fősorozás a mely vármegyénkben a múlt hó végével megszakittatott újból megkezdődik és pedig május hó 15. 16. 17. és 18. napján Csabán, május 20. 23. és 24. én Gyomán, május 26. és 27-én Gyulán a városbeliekkel 29. és 30-án a gyulai járásbeli ál- litáskötelesekkel fog megtartatni. A polgári elnöki tisztet a járásokban dr. Fábry Sándor alispán, a polgári orvosi tisztet dr. Zöldy János főorvos tölti be.

A gyulai Önkéntes tűzoltók házfelszentelési ünnepélyére nagy előkészületek folynak az egylet részéről. A tűzoltók az elmúlt hetekben szorgalmasan trainirozták magukat a városháza udvarán, vasárnap délután szer- és szabad tornászatokat végeztek. A programúinak, melyet lapunk múlt számában hoztunk, érdekes pontja lesz a vármegyeház mentése, ami olyanforma tűzoltói „vaktöltéses“ gyakorlat lesz, mint a katonáknak a király manőver. Rendes oltási művelet lesz, lármával, kocsirobajjal, vizipuskaszáguldással, de szerencsére — tűz nélkül.

Lopás a vasúton. Nem hiába figyelmezteti a

m. á. v. utasait, hogy „óvakodjunk a zsebtolvajoktól,“ de a zsebtolvajlást csakugyan nagyban űzik a vasúti utazók között, tanúság rá a következő eset is. Egy Fuchs nevű bécsi utazó, Aradról Budapestre utaztában, Csabán kiszállt és a Nádorban megszállt. Itt mikor vacsoráját fizotni akarta rémülten vette észre, hogy hiányzik a tárczája s a benne lévő 750 frt. Ezt bizony kilopta Arad és Csaba közt, egy vele egy kupéban utazó, szimpatikus, intelligens kinézésű fiatalember, kinek holléte és exiszteneziája iránt most a budapesti és csabai rendőrség Fuchs- sal együtt nagyban érdeklődik. .

Középkori regény Békésen. Szerelmes emberek okuljatok: és nő higyjetek az asszony szép szavának.— Békésen etett meg, hogy egy szép békési menyectke erősen megperzselte. K. J. békési legény szivét. A legény elkezdett forgolódni a menyecske körül és mindenáron randevút akart. Az asszony pedig hű volt az urához, de azért randevút is adott, de úgy, hogy a férjein uram is ott volt. S ekép K. J. tüzes csókok, forró ölelések helyett azt nyerte, hogy a kaczkiás menyecske ura a randevún meglepte a legényt két béressel együtt, a hős szerelmest lefülelték, megkötözték és pellengérre állitot ták ki a kapufélfához. Egész Békás odacsődült a középkori látványosságra s a póruljárt szerelmes hiába átkozódott, káromkodott, imádkozott, sirt, köpködött, könyörgött, az épületes látvány eltartott két óra hosszat, a mi még katonáéknál is sok a jóból. A középkori lovagregény alighanem a törvény előtt fog végződni.

Vásári történet. Régi keleti közmondás, hogy „a törvénynek aranykerekei vannak.“ Hogy mit értettek ez alatt a misteriumokra hajló keletiek, ma már nem lehet tudni, de azért a mai jelentése prózában annyit tesz, hogy „pénz beszél, kutya ugat.“ Hála istennek azonban, a mi közigazgatási hatóságainkon nehéz bebizonyítani ezt a közmondást. Ennek illusztrálására adjuk az alábbi kis vásári történetet. — Egyik gyulai kereskedőnek valami sátor ügye volt a vásárban, melyet a gyulai rendőrkapitány, mint illetékes hatóság igazságosan esi igy a kereskedőnek nem tetsző módon intézett el. Valós/.inü hogy ez a fent czitált két közmondás jutott emberünk eszébe, mert a rendőrkapitány, midőn a fél eltávozott észrevette, hogy az négy pengő forintot „felejtett az asztalán“. A rendőr- kapitány gondolvá i, hogy az „ottfelejtés“ nem akaratlanul történt a négy forintot a békésvármegyei közművelődési egyesületnek adományozta, amit ezúttal nyugtáz az egyesület pénztára.

Ma nekem, holnap neked. Már többször említettük, hogy a szerencse sokaknak jövőjét megváltoztatta. Amint értesülünk, egy budapesti bankház édldig több mint két millió frtot fizetett ki megbízóinak 100.000, 90, 80, 30 ezer koronás nyereményekben. A most kezdődő osztálysorsjátéknál olvasóink figyelmébe ajánljuk ezen ezéget, mely szerencséjénél, szolidságánál és megbízhatóságánál fogva amúgy is nagy bizalomnak örvend. Ez a ezég Török A. és Társa bankháza Budapesten, mely a be érkező megbízásokat pontosan, gyorsan és megbízhatóan teljesiti. Az első osztályú sorsjegyek árai: Fi sorsjegy 6 frt, || sorsjegy 3 frt, '/4 sorsjegy 1 frt 50 kr., Vs sorsjegy 75 kr. Sorsjegyek bevásárlásánál Török A. és Társa budapesti bankházát, Váczi-körút 4/a. legmelegebben ajánljuk. 158 1—1

Értesítés. Van szeroncsém a tisztelt hölgyközönséget értesíteni, hogy a gyulai vásárra áruval nem jövök át. — Szives megbízásukat levélbe várva.

Weisz Miksa,

Telefon 31. divat-áruháza

157 i—t _________ B.-C8abán.

Bé

késvármegye közművelődési egyesülete.

Az iparfejlesztés története.

Irta 8 felolvasta a békésvárraegyei közművelődési egyesület orosházi vándorgyűlésén:

Koncsek Qy. József.

(Vége.)

Az üvegkészités föltalálása szintén a hajdani őskorban —■ a bronzkorban — vész el. Az egyptomi sirokban — a múmiák mellett — üveggyöngyöket és egyéb üvegékszeroket is találtak, melyeknek készítési ideje 3—4 ezer éves lehet. Az egyptomiak révén az üveg készítésének módját elsajátították az asszírok is, mert Ninive város romjai között vázákat, palaczkokat és egyéb üvegtárgyakat találtak; a pbönciek szintén az egyptomiaktól tanulták el az üveg készitósót. Egyptomból az üvegkészités mestersége Kr. e. mintegy 50 évvel származott el Rómába és innen a műveltebb nemzetek közé. Herculanum s Pompeji elsülyedt városoknak mintegy 1800 éve betemetett romjai között különböző üvegtárgyakat találtak, sőt valami homályos üvegből készült ablaktárgyakat is. Az üveg feltalálása már több ezer éves, de eleintón csak holmi dísztárgyakat készítettek belőle, később poharak, palaczkok, vázák gyártására használtatott, de az ablak be- üvegezésóre bosszú századokig nagyon kevés gondot fordítottak, a mit az a tény eléggé bizonyít, hogy már mintegy 2000 évvel ezelőtt ,az üvegtábla is fel volt találva s mégis annak használatba vétele csak 450 év óta van Európában elterjedve. — A keresztes hadjáratok után először Velenczében bonosult meg az üveggyártás. Innen látta el magát Európa az üvegszüksóglettel. Angliában az első üveggyár, mely üvegtáblákat is készített, 1557-ben létesült, mig ezek után 16 évvel később is oly nagy ritkaságszámban állottak az üvegablakok, hogy az akkor élő Northumberland herczeg, ki Alnwich kastélyát üvegablakokkal látta el, s ha onnan hazulról távoznia kellett, előbb az üvegablakait beszedette, hogy távollétóben azokban valami kár ne essék. Hazánkban a XV-ik században, 1439-ben Pozsonyban már szintén láthatók voltak az üvegtáblák s azoknak használata még akkor annyira feltűnő volt, hogy csodájára messze vidékről bejártak. Ezen időtől kezdve terjedt el az üveggyártás egész Európában, mig végre a mai fejlődésére emelkedett. — Ezen elmondottak után képzeljük el; hogy milyen királyi palota, vagy főúri lak lehetett az olyan, melyről hiányzott nemcsak az üvegablak, hanem még a kémény is. Igen, mert a kémények használata is csak a XV-ik században terjedt el Európában.

így minden nevezetesebb találmány keletkezésének csirája a végtelennek látszó történelmi események távol ködében a kő- és bronzkorszakban keresendő és található fel és igen sok újabb találmány elterjedése a XV-ik századra vezethető vissza, a renaesance, vagyis az ujraszületós korára. Ezen korszakban az emberiség gondolkozása a rég megszokott nyűgtől szabadult fel, az eszmék tisztultak és bekövetkezett a tudományok virágzási kora. Ebben a korszakban a találmányok özönével találkozunk, melyek által az ipar magas fejlotségre emelkedett. — Az igazi ságos Mátyás király uralkodása és Amerika |fel- fedezése szintén e korszakra esik.

Az igen számos iparág fejlődésének vázolása egy egyszeri előadás keretébe be nem foglalható, miért is ezen előadásommal csak a múltak nagy eseményeinek egyes részleteit világíthattam meg és ezzel rá mutattam a kutatni szerető emberi észnek a múltban történt munkálkodására s az előállított ipari művek sokaságára. Mindezek után nem mulaszthatom el, hogy igen becses figyelmüket az egyes feltalálók élettörténeteinek tanulmányozására ne irányítsam. Nincs azoknál érdekesebb és lélekemelőbb olvasmány, kiknek élettörténete arról tanúskodik, hogy milyen kitartó, fáradhatlan szorgalommal — a legtöbbször nyomorral küzdve — az emberiség roszakaratu ellenszenvétől üldöztetve, hajtották végre nagy munkájukat, azért, mert szivükben kiolthatlanul lángolt az emberiség iránti szeretet szent tüze, tehát lankadást nem ismertek, még akkor sem, ha talán azért életüket is kellett volna is felál- dozniok, csakhogy az emberiséget egy, az azokra nézve hasznos találmány nyal gazdagíthassák. Ezek voltak az emberiségnek a legnagyobb jól- tevői! — Mélyen tisztelt iparos polgártársaink! Ez a tér jutott osztályrészéül Önöknek is, hol a névtelenségből, az önművelődés által, szorgalmas, kitartó munkásság és odaadó ügybuzgósággal hallhatatlan örök névre tehetnek szert és munkásságuk folytán az annyira irigyelt milliók uraivá is felküzdhetik magukat.

A tárgyak sokasága, melyet magunk körül látunk, csecsemőkori bölcsőnk, gyermekkori játékszereink, tanulóköri tanszereink, az iparos mü- Ihelyberendezései, a hol legédesebb napjainkat éljük: családi otthonunk, annak bútorai és egyébb felszerelései, a földmives gazdasági eszközei, a kereskedő árúczikkei, a tudomány számtalan I segédeszközei, végre, melybe fáradt testünket nyugalomra helyezik: a koporsó, mind megannyi tárgyai a nagyra hivatott munkás kezeknek. A szóditően magasban lebegő léghajó, magas \Eiffel-torony, az Isten háza: a templom, pompás \királyilak, a szárazföldi és vizi járművek sokasága, a villamosság számtalanféle alkalmatosságai, a tengerben berakott kábelek, mély artézi kutak, mind az ipar haladásának nagy vívmányai, s mind arról tanúskodnak, hogy sem az ész, sem a kéz nem pihen, hanem folyton munkálkodik és pedig az emberiség javának előmozdításán.

Valamint a Teremtő müvei: az égen a ragyogó csillagok, fényes nap, bájos hold, föld, és ezen a sziklahegyek óriásai, végtelen tengerek, beláthatlan síkságok, az Isten képére alkotott ember, számtalan all at és növényfaj, a tenger szörnyei, az ég madarai, az illatos virág, a ragyogó kis bogár az 0 örök dicsőségének és nagyságának hirdetői; szintúgy hirdetik az iparos munkás kezek dicsőségét az általuk létrehozott művek sokaságai, legyenek bár azok kicsiny, vagy nagy dolgok, de mindenkor mesteri kézre vallanak és a munkásság eredményei.

Magyar hazánknak szeretve tisztelt iparosai! Tudják-e azt Önök, hogy hányán vannak és o szent haza boldoggá tételén hányán jnun- kálkodnak ? — Körülbelül 800.000-en. Árpád apánk ilyen szépszámú néppel és sereggel hóditá meg e szép hazát 1 Másodszor meghódítani Önökön van a sor, de többé nem a fegyver hatalmával, hanem az ipari munka szerény eszközeivel; meg kell hódítani azért, hogy ipari készítményekért tőlünk ne vándproljon ki külföldre évenként 500 millió forint. Óriási összeg ám ez Uraim! Ilyen összegnek évenként való megmentésével hazánkat és ennek népét 10 óv leforgása alatt is’boldogítani tudnánk. Hazánk mintegy 20 milliónyi lakosságának nehéz, verejtókes munkával szerzett vagyonát mentsük meg és tartsuk meg magunknak, ne gazdagítsuk tovább azt a külföldet, mely bennünket századokon át úgy is eléggé kiszipolyozott már. — Ha a szükséges mennyiségű gyárakat felállíthatjuk és a magyar ipar annyira fejlődhetik, hogy nemcsak a hazai szükséglelet leszünk képesek előállítani, hanem a külföldre való kivitelnél az eddiginél még tiz- szerte nagyobb mennyiségű iparczikket állíthatunk elő, akkor majd elfogjuk érni azt,' a mi még ma csak óhaj: a magyar iparos név általánosan tisztelt, Magyarország népe anyagi jólétnek örvend és hazánk régi dicsősége uj fényre derül.

Ha büszkeségünk az a felemelő gondolat, hogy a teremtés urai vagyunk: munkával és annak remekeivel igazoljuk az előnyünket, nem pedig azzal, hogy drága pénzen szép tárgyakat vásároltunk.

Mindezen előadottak után arra kérem Önöket mélyen tisztelt Polgártársaim, tisztelt iparos-