Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-05-07 / 19. szám

Melléklet a „Békés“ 1899.19-ik számához. fogadtatott el, a ki a vasbutorféléket, a minták szerint, 5°/o engedménynyel készíti el. Ajánlatokat tettek még a vasbutorokra : Kalocsa István (Gyula) 14%, Hegedűs A. (Budapest) 5%, Fleischer testvé rek (Arad) 3%, Reisz és Porjisz (Csaba) 23%, Berger Adolf (Budapest) 3% felülfizetéssel. A polgári fiúiskola növendékei az idén is ren­deznek majálist. A rendező bizottság már meg is alakult s a lelkes diákok fáradhatatlan buzgalom­mal, fiatalos hévvel, munkálkodnak azon. hogy a polgáriiskola tavaszi mulatsága ősi hagyományaihoz híven most is sikerüljön. Sőt mi több, mint értesü­lünk, az aranyifjuság olyan majálist akar az idén rendezni, a milyen’ még nem volt és nem is lesz. A diadalkaputól kezdve a tűzijátékig, ami képzel­hető, tündérvilágból'ellesett mesés bohóság, élvezet, tréfa, zene, táncz stb. létezik, az mind ragyogó ta­vaszi kiadásban meg lesz a polgári iskolai tanulók majálisán. A jótékonyczélu mulatságot a hó 23-án, kedvezőtlen idő esetén 30-án tartják meg a „Városer­dődben, amelyre mindenki meg van hiva. Külön meghívókat nem küld szét a rendezőség s azért utó­lagos félreértések elkerülése végett a rendezőség ez utón hívja meg a város mt. közönségét, A ren­dezőség szívesen lát mindenkit s egyúttal köszöne­tét mond azoknak, akiknek bőkezűsége az ifjúság­nak ez ártatlan mulatságát lehetővé teszi s egyút­tal egy jótékony alapítványt is gyarapit. A talpalá valót Rácz Tóni előnyösen ismert zenekara fogja játszani. Etel és italról Huszka vendéglős gondos­kodik, aki hatalmas sátort is állít .fel az erdőben. Egyszóval minden kényelemről gondoskodva van. Belépti dij nincsen. Ki lehet rándulni vonaton is, amely napjában többször közlekedik. Vasutasok előléptetése. A magyar államvasu­tak tisztviselői körében január 1-ével az ex-lex miatt elmaradt előléptetéseket a kereskedelmi mi­niszter április elsei hatálylyal a napokban hozta nyilvánosságra. Megyénkben a következő vasúti tiszt­viselők léptek elő. Csabán: Weisz Salamon áru­pénztáros a Vl-ik rangfokozat első osztályából az V-ik ranyfokozat 3 ik osztályába. Nemeskey V. Győző irodati^zt a VI. rangfokozat 3-ik osztályából a 2-ba. — Gyulán br. Drechsel Béla állomásfőnök az VI. rangfokozat 3-ik osztályából a 2-ikba. — Fischer Adolf forg. tiszt a V. rangf. 3. osztályába. — Orosházán Ulrich János forg. tiszt a VI. rangf. 2-ik osztályából az elsőbe. — Szarvason Weisz A1 bért irodatiszt a VI. rangf. 3. osztályából a 2-ikba, — Haraszt (Hirscbmann) Rezső állomásfőnök az V. rangf. 3-ik osztályából ugyanazon rangfokozat 2-ik osztályába léptettetett elő. A tavaszi vásár e héten kezdődik. Gyulavá­rosa ezúttal nem lévén zár alatt, a sertésvásár aka dálytalanui megtartható, de miután a közeli vidé­ken sok község zárlat alatt áll és a sertésállomány különben is nagyon megfagyott, mindezeknél fogva igen csekély felhajtásra s annak daczára nyomott árakra van sajnos kilátás. Nagyobb remények füz- betők a szarvasmarha s lóvásárhoz. A vásári napok különben a következők: május 10-én szerdán sertés, — csütörtökön juh, — pénteken szarvasmarha, — szombaton ló s gazdasági iparczikkek, vasárnap belső vásár. Nyári színészet Gyulán. A hazai vidéki színé­szetnek és Gyula városa szinpártoló közönség igé­nyeinek egyaránt megfelelő, életrevaló, helyes eszme sajnos meghiúsulását kell regisztrálnunk. A mikor a múlt tavaszon az aradi színtársulat működött Gyulán, közönségünk élénk pártfogása mellett, a társulat igazgatója Leszkay András eme támogatás mérvéből ép oly természetszerű, mint helyes következtetést vont le, nevezetesen, hogy alkalmas színkör mellett Gyula városa, nagy és áldozatkész értelmiségénél fogva, a vidéki színészet egyik legjobb állomásává fejlődnék. És ilyen nyári állomásokra a vidéki szi nészet soha sem volt oly mértékben rászorulva, mint épen most, a midőn a volt régi jó nyári állomásu városok közül igen sok téli színházat épített és a nyári állomások évről-évre fogynak. Ez a kedvezőt len helyzet még fokozódik, ha — a mint most már bizonyosnak vehető — a félszázadot meghaladó idő óta vajúdó nagyváradi állandó színház is fel­épül, a mi legkésőbb két esztendő alatt meg fog történni s a vidéki színészet Nagyváraddal legjobb nyári állomását is elveszíti. Nincs életbevágóbb érdeke a vidéki színészetnek, mint hogy a még meg­maradott nyári állomások oly kellékekkel ruház- tassanak fel, a melyek nélkül ezek czéljuknak meg felelni képtelenek. Első. s főkelléke pedig a nyári állomásoknak, hogy megfelelő nyári színköreik legye­nek, mert kényelmes, tágas nézőtér és főleg tágas színpad és megfelelő mellékhelyiségek nélkül az előadások nem tudnak közönséget vonzani; a szín­darabok, a melyekuél a kiállítás, dekoráczió hova­tovább egyenrangú tényező az előadók művészeté­vel, nem képesek illúziót kelteni. A modern szin müirodalom minden termékének színi sikere nagy részben a kiállítás mikéntjétől is függ, az úgyneve­zett látványos és egyúttal kasszadarabok pedig — mint hogy például csak a tavalyi közül néhányat megnevezzünk : Ezer év, Aranylakodalom, stb. — megfelelő dekorácziók nélkül a legkisebb hatást sem keltik; arról nem is beszélünk, hogy Rip-Rip, Hoff­mann meséi, Nebántsvirág s hasonló darabok sikerét is mennyire fokozná a tágas színpad, sülyesztőkkel és megfelelő díszletekkel. Az igényeket kielégítő alkalmas színkör bizonyára nemcsak a mai közön­ség szinbázbajárási kedvét fokozná, hanem egészen uj társadalmi rétegek érdeklődését is felébresztené a színészet iránt, a melyről pedig még mindig elmondható, hogy ma is legkiválóbb magyarosító s közművelődést terjesztő tényezőnk maradt és marad még nagy időkön át. Talán az ország egyetlen váro­sában sem válnának, be oly mértékben az alkalmas nyári színkörhöz fűződő remények és várakozások mint épen Gyulán. Ily nézetben volt a múlt nyáron Leszkay aradi igazgató is, úgy tervezvén, hogy Gyulán az itteni közönség és a színészet előhala­dott igényeinek megfelelő nyári szinkört fog épí­teni, mely színkörre 15 esztendei monopóliumot kórt és bizonyára kapott is volna a várostól ama feltétellel, hogy tizenöt esztendő múltával a színkör Gyula városa tulajdonába menne át. A színkör — más alkalmas telek hiányában *— a népkertben épült és a mikor színészet nincs Gyulán, minden nyári mulatság rendelkezésére állott volna és pedig a jótékonyczélu mulatságok mindenikénél teljeseu díjmentesen. Leszkayt a nyári színkör építésére főleg a lebontás alá kerülő lovarda inspirálta, neve­zetesen úgy számított, hogy a lovarda tetőzetét jutányos áron megveszi s a létesítendő nyári szín­kör tetőzetéül felhasználja, mely körülmény az épí­tést reá nézve fölötte jutányossá tette volna. Ez a szép terv azonban — sajnálatunkra s meggyőződé­sünk szerint a vidéki színészet kárára is — meg­hiúsult. Arad városa ugyanis elhatározta, hogy a színészetet Aradon állandósítja, még pedig úgy, hogy a színtársulat 7 hónapon át a téli színházban, nyáron pedig arénában játszók, mely czélból a város nyári szinkört építtet. Leszkaynak — e szerint nem lóvén szüksége nyári állomásra, a gyulai arena építését elejtette s nem reflektált a lovarda tetőzetére, de annyival inkább reflektált rá maga Arad városa, melynek képviseletében Salacz Gyula polgármester és Virágh Lajos v. főmérnök Gyulára jővén, a tetőt a vármegyétől, mely a honvédhuszá­rok eltávoztával a lovardát birtokába vette s a kór­ház kibővítési munkálatok következtében sürgősen lebontatja, 1500 frtért meg is vásárolta. Az igazság érdekében konstatálnunk kell, hogy a vármegye alispánja a lovarda tetőzetét úgy Gyula városának, mint a vármegye nagyobb községeinek a lehető leg- jutányosabb feltételek mellett előzőleg felajánlotta, de miután sem Gyula városa, sem más község nem reflektált rá, adta azt el Arad városának, mely a tető lebontási munkálatokat meg is kezdette s a tetőszerkezetet a napokban el is szállittutja. Nem szándékunk elmélkedésbe bocsátkozni, ha vájjon Arad, melynek a színészettel szemben való áldo­zatkészsége különben páratlan az országban, meg- birja-e az egész esztendőre terjedő színészetet és különösen nem fog-e a nyári színészet a téli saison rovására esni, csupán sajnáljuk, hogy Arad elhatá­rozása meghiúsította Leszkay tervét és miután nem ringatjuk magunkat illusióban, arra vonatkozólag t. !•., h°gy a varos, ami különben az ő hivatása lenne, épitessen alkalmas arénát, a nyári színkör, bár­mennyire egészséges, bármennyire szükséges, de meddő terv maradt és a gyulai közönség járhat to vább is a mindennek inkább, mint színháznak való pavillonba, melyben — mellesleg irva — az idén is Halmay fog játszani. A tanács ugyanis az enge­délyt még a télen megadta nékie. Május elsején örömmel tapasztaltuk, hogy vár megyénk múnkásné|>e legcsekelyebb hajlandóságot sem mutatta a „vörös május* rendezéséhez. A ke­délyek nyugodtak, munkás és munkaadó békesség­ben élnek, szóval örvendetes jele ez annak, hogy vármegyénkben a régebben félve várt május elvesz­tette jelentőségé., dicsőségére nemcsak a munkások­nak és munkaadóknak, de a vármegyének is A mező herényi jegyzők- Belenczéresi József é- Szirotka Elek sikkasztási ügyében, mint annak idején megírtuk, a gyulai kir. törvényszék Belen- czéiesire nézve felmentő Ítéletet hozott, mig Szi- rotka Eleket többrendü sikkasztás miatt 6 hónapi börtönre Ítélte. A nagyváradi kir. tábla a hét ele jón foglalkozott a nagy anyagú bünügygyel és a kir. törvényszék ítéletét helybenhagyta. Halálozás. Hónapokra terjedő kínos szenvedés Után, a meuthetetlenség tudatában nemcsak reá, hanem — bármily fájdalmas az örök elválás gon­dolata — szeretteire is igaz jótékonyság, valódi megváltás volt a halál, mely pénteken hajnalban Uferbach Rezsőt kiragadta az élők sorából. A sze­rencsétlen ember hónapok óta rákban szenvedett, melylyel szemben a tudomány tehetetlen és pedig tehetetlen gyógyításában, tehetetlen a vele járó fáj­dalmak enyhiteseben is. A még élte delén levő szorgalmas, munkás ember halála folytán özvegyén, gyermekein, ág.g szülőin kívül tekintélyes csilád is mely gyászt ölt és széles körben nyilvánuló részvét ébredez. Temetése tegnap délután 4 órakor volt, ravatalát koszorúk borították és nagy közönség ki­sérte ki örök nyugalom helyére. A halálesetről ki­adott családi gyászjelentés a következő: Ózv. Ufer- bach Rezsőné szül. Mogyoróssy Klára, a saját és gyermekei: Malvin és férje Diósy Béla, Jenő, Re­zső és János; édes atyja idősb Uferbach János, anyja szül. Gyurkó Ágnes; nővérei; Uferbach Ág­nes és Uferbach Nelli férj. Dutkay Bóláné; anyósa özv. Mogyoróssy Jánosné szül. Enyiczkei Ramer Terézia, valamint kiterjedt rokonság és számos jó barátja nevében is mélyen szomorodott szívvel je­lentik, a felejthetetlen jó férj, gondos apa, jó fiú és rokon Uferbach Rezső, az I-ső gyulai temetkezési intézet tulajdonosának, folyó év és hó 5-én reggeli 4 órakor súlyos szenvedés és a halotti szentségek áhitatos felvétele után életének 52-ik, boldog há­zasságuk 27—ik évében történt gyászos elhunyták A megboldogult földi részei folyó hó 6-án délután 4 órakor fognak a helybeli Szent-háromság teme tőben a róm. kath egyház szertartása szerint elte- mettetni; az engesztelő Szént-mise-áldozat pedig folyó hó 6-án reggel 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutaltatni. Béke poraira I Halálozás. Vékes Sándor vasúti főpályafelü­gyelő, munkás életének 49-ik évében rövid, súlyos betegség után folyó hó 5-ikén délelőtt meghalt. A boldogult derék ember halála, váratlanságánál fogva nagy megdöbbenést és igaz részvéte keltett. Vékes 8ándor évtizedek óta volt mint felügyelő alkalmazva a gyulai vasúti állomáson és mint jóra- való, munkás ember teljes mértékben rászolgált felebbvalói elismerésére. A Sugárút végén a vasúti indóházzal szemben épült uj lakházában, amelybe alig pár nap előtt költözött be, tüdőgyuladást ka­pott és ez ragadta el mentbetlenül az élők sorából, gyászba borítván nejét, három gyermekét és kiter­jedt családját. Temetése tegnap délután volt nagy részvéttel. A halálesetről a család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Yékes Sándorné szül. Hajdú Mária, a saját valamint gyermekei; Sándor Mariska és Ella; az elhunyt testvérei; Yékes Antal és neje, Vékes Julia és férje, továbbá Vékes József és neje, Hajdú Ágnes és férje Godán Ambrus, Hajdú Teréz özv. Ferenczy Sámuelod, Hajdú Imre és neje Vattay Gizella, özv. Hajdú ístvánné Lakos Terézia és llajdu Gergely, valamint számos roko­nok és jó barátok nevében fájdalmasan megtört szívvel tudatja a legjobb férj, gondos atya, testvér, sógor, rokon és jó barátnak Vékes Sándornak va­súti főpályafelügyelőnek folyó év és hó 5 én dél­előtt 11 órakor életének 49-ik, boldog házasságé nak 22-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytét. A kedves halott hűlt tetemei folyó hó 6-án délután 5 órakor fognak a róm. kath. szertartás szerint a gyulai Boldogasszony temető­be őrös nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent­mise atdozai lelki üdoéért folyó hó 13-án reggelit 7 órakor fog a róm. kath. nagytemplomban az egyek Urának bemutattatok Áldás és béke hamvaira! A 48 as kör zászlójának szentelése Pünkösd hétfőjén nagy ünnepélyességgel fog megtörténni. Délelőtt 8 órakor a róm. kath. templomban mon­dandó szent mise közben szenteltetik meg a zászló, 9 órakor az ev. ref. templomba vitetik, hol áldásban részesül 10 órakor, - az ártézi kút terén lesz a szegbeverés. Az ünnepélyen Bartha Miklós városunk képviselője is részt vesz, mert á zászló anyai tisz­tet kedves neje fogja betölteni. Bartha Miklós egyúttal a politikai helyzetről is fog nyilatkozni, mintegy beszámolóul a tél végén lefolyt actióban való részvételének ismertetése czéljából. A védöhimlőoltás évadjának beköszöntésével a vármegye alispánja körrendeletileg intézkedett, hogy az oltások május és junius hónapokban ponto­san foganatositassanak, és egyúttal megállapította az oltó köröket, oltó orvosokul a következőket jelöl vén ki az 1899. évre. Bánfalva: dr. WelluerÁron. Békés : dr. Henszelmann Elek; B.-Csaba (I. kér.) : Kulpin Dániel; B.-Csaba (II. kér.) Burger Lipot; Csorvás: dr. Gremsperger Ferencz; Doboz; dr. Godán Ferencz; Endrőd : dr. Kovács Péter; Füzes- Gyarmat és Bucsa-telep: dr. Schwartz Vilmos; Gyoma: dr. Nagy Ernő; Gyula: dr. Kovács Károly; Gyula-Vári: dr. Hódy János; Kétegyháza: dr. Deák Zsigmond; Kígyós: dr. Divis István; Ó-Kigyós : dr. Hajnal Albert; Kondoros: dr. Zsivkovits Aladár, akadályoztatása esetén dr. Déri Henrik; Körös- Ladány: dr. Kis Károly; Körös-Tarcsa.- dr. Ováry Pál; M.-Berény: dr. Mármorstein Károly h községi orvos; Öcsöd : dr. Kis Dezső; Orosháza: dr. Kunoss István; Puszta-Földvár: dr. Glaser Károly; Puszta-Szt,-Tornya : dr. Steiner Zsigmond; Sámson: dr Fischoff Samu; Szab. Sz'.-Tornya: dr. Steiner Zsigmond; Szarvas:, dr. Belopotoczky György; Szeghalom: dr Csák István; N.-Szénás : d-. Lang Jenő; Szt.-András : dr. Sinkovich György; Tót- Komlós: dr. Nagy Sándor; Vésztő: Csákly János, Köszönet. Mindazok, kik a békés-bánáti ev. ref. egyházmegye közgyűlése alkalmából Gyulán volt vendégeknek szállást, fuvart adni szívesked­tek s kik vendégeink itt létét kellemessé s emléke­zetessé tették ; vármegyénk tekintetes alispánja, a tisztikar, városunk polgármestere, a tekintetes kir. lörvényszék, ügyészség, kaszinó elnöksége s tagjai, a különböző hivatalok, egyházak, s társadalmi állá­sok képviselői, fogadják magam s egyházam ne vében hálás köszönetemet a szives érdeklődésért, páratlan vendégszeretetért, melynek fényes tanúbi­zonyságát szolgáltatták s legyenek érette Istentől áldva! Dombi Lajos ev. ref. lelkész, egyházmegyei tanácsbiró. Fogorvos. Kovács J. fogspeczialista Budapest­ről, ki városunkba évek óta ellátogat, értesíti a n. é. közönséget, hogy e hét elején Gyulára érke zik. Bátorkodik a fogbajban szenvedőket figyelmez­tetni, kik segélyét igénybe venni óhajtják, hogy minél előbb keressék fel, mert vannak műtétek (plombirozások és müfogbetétek), melyek néha huza mosabb időt igényelnek, hogy a műtét lelkiismere­tesen befejezhető legyen. — Jutányos árak. — Lakása: „Komló* szálloda, ajtó sz. 4. ^/Az Erkel dalkör estélye, mely a múlt‘vasár­nap ment végbe a pavillonban, daczára annak, hogy „az előjelekből Ítélve* mindenképen igyekeztünk annak sikert jósolni, nem mondható anyagi tekin­tetben kiválóan sikerültnek. Nincs semmi kívánni valónk az erkölcsi sikert illetőleg, mert az teljes volt, de miután erkölcsi sikerekből nem egészen lehet anyagi áldozatokat is igénylő mulatságokat rendezni, nem hagyhatjuk szó nélkül azt az iparos mulatságokon rendkívül szokatlan tüneményt, hogy hiányzik a kellő pártolás — kicsiny volt a publi­kum. Eddigeló reudesen az volt szokásban, hogy néminemű szó esett az intelligencziáról ilyen mu­latságok után, mely „távollétével tüntetett“, ma már ezt nem vehetjük rósz néven az intelligencziá- tól. mikor az iparosok dalkörének mulatságán, az iparosok maguk teszik ugyanezt, közönynyel sújt­ják azt az életre való magas nívón álló és fejlődésre képes dalegyletet, mely nemcsak egy testület,- hanem egész város közönségének is becsületére vá 1 hátik. Ez előrebocsátás után tehát jelezhetjük azt a bizonyos „kicsiny, de disz- tingvál t közönséget, mely lelkesen tapsolt és kiváló jókedvvel tánczolta keresztül az éjszakát, habár a pénztárnok savanyu képpel ült is a kasszában. A hangverseny rendkívül ügyesen volt összeállítva. A dalkör kezdte meg az estét lo­bogó alatt jelenvén meg a pódiumon, precízen ösz- szetanult szép énekszámot adott elő, nem annyira falrengető, mint lelkes, meleg tapsvihart keltvén, Szintén tüntető tapsvihar fogadta a Tóth Erzsiké első dobütjét, ki aranyosan adta elő egy kis bakfis monológját. Szűnni nem akaró taps jutalmazta őt a sikerült előadásért. Utána Sál Margit adott elő zongorán Fausztból egy részletet, szép technikával és sok érzéssel. Játékát megujrázta a tetszésokozta taps s ekkor magyar nótákat játszott, szintén nagy bravúrral és tetszés mellett. Á dalkör ismét egy szép énekszámot adott elő, mely után Hoffmann Károly adta elő monológját a gyulai életből. Nem tudom monológizált, biográfiának vagy biografizált monológnak nevezzük-e ezt az uj műfajt, melyért Karit valószínűleg nem fogják beválasztani az aka démiába, de az bizonyos, hogy olyan „hercigpubi* volt a pódiumon, hogy még rosszabb vicceket is szívesen elhallgattunk volna tőle. Természetes, hogy neki is bőven kijutott a tapsból. A dalkör fejezte be a sikerült hangversenyt. Tüntető, rokonszenves taps jutalmazta végül a jól összetanult gárdát, di­csőségére Székely Lajosnak, kinek sokat volt joga zsebredugni ezekből a tapsokból, melynek igen nagy része őt, a buzgó és arravaló karmestert illette — Ezzel véget ért a szép hangverseny, helyet adva, a táncznak, mely csakhamar teljes erővel meg is kezdődött a Tóth Jóska jeles zenekarának hangjai mellett. A mulatság rendkívül, sőt mondhatjuk — a nem nagy népesség daczára is — túlontúl kivirá gos hangulatban tartott a reggeli órákig, sőt még azon túl is, némelyek részéről. Ezek azonban már nem mind a bálteremben nyerték az animót, hanem inkább az étteremben s nem is annyira nyerték, mint inkább nyelték. (Bocsánat e rósz viczczért) A mulatságon jelenvolt hölgyek névsora a következő: dr. Follmann Jánosné, özv. Fridrich Mihályné, Fe- ronczy Mária, Gózmann Bella (Mezőberény), Hoff­mann Mihályné, Tóth Julcsa és Erzsiké, Sohrőder Ístvánné, Kiss nővérek. EiBele Teréz, Vaggenhoffer Ferenczné, Kiss Mihályné, Dutkay Béláné, Lendvai Mátyásné, Lendvai Margit, Birkmájer Matild, Ver- ner Erzsiké (Budapest), Verner Jánosné, Pécsi Im- réné, Moldoványi ístvánné, Moldoványi Teréz, Sál Józsefné, Sál Margit és Ella, Moldt Jolán, Ludvig Linka, Némedi Lajosné, Némedi Emma, Remele Mariska, Remele Józsefné, Buntyán Irma, Gáspár nővérek, Kallós Etel, Székely Lajosné és Zsig- mondné, Mayer Ilonka, Bauer Margit. (—re.) Nyilvános számadás és köszönet. Az „Erkel Ferencz* dalkör április 30-án tartott estélyén felül- fízetni szívesek voltak: Gróf Almásy Kálmánná 5 frt, dr. Lukács György 1 frt, gróf Wenokheim Gé- záné 1 frt, Sál József 2 frt, Székely Zsigmond I frt, Kohn Dávid 1 frt, László Antal 1 frt, Gubicza Károly 1 frt, Holdy Kálmán 20 kr, Krausz Jakab 70 kr, N. N. 50 kr, Eizele János 50 kr, Licska Lajos 50 kr, Párdos Rezső 50 kr, Sturcz Lajos 50 kr, összesen 16 frt 40 kr. A dalkör szives köszö­netét fejezi ki a felülfizetőknek, úgy szintén a sze­replőnek Sál Margit és Tóth Erzsiké kisasszonyok­nak, valamint Hoffmann Károly urnák, más részt a pártoló közönségnek, kik megjelenésük által a dal­kört hazafias törekvésében támogatták. Tűzoltó Ünnepély. A gyulai önkéntes tűzoltó- egylet f. hó 22-én, pünkösd másodnapján saját há­zának, mint önkéntes tűzoltói laktanyának felava­tására ünnepélyt tart. Az ünnepély sorrendje a kö­vetkező : 1. Vendégek fogadása a városházán. 2. Ismerkedési gyülekezet reggel 8 órakor a tűzoltói laktanyán. 3. Isteni tisztelet reggel 9 órakor a r. kath. templomban. 4. a) Istentisztelet után 11 óra­kor házfelszentelés, mely szertartást Gróh Ferencz prépost fog végezni, b) Tűzoltói intézmény mélta­tása, előadja dr. Bodoky Zoltán. 5. Közebéd 1 óra­kor a Göndöos népkerti pavillonba. 6. Közgyűlés délután 3 órakor, a) Elnöki megnyitó beszéd, b) uj tagok felavatása. 7. A vármegyei tűzoltó egyletek közgyűlése a vármegyei szövetség megalakítása tár­gyában. 8. Ünnepi tűzoltói gyakorlat d. u. 4 óra­kor. A vármegyei székház mentése. 9. Este zárt­körű tánczvigalom a laktanya udvarán. Belépti dij 1 korona. Városunk életképes tűzoltó egyletének ezen szép ünnepélye iránt úgy városunk közönsége, mint a vidéki társegyletek a legélénkebben érdek­lődnek. Lelkészválasztás. Ápril hó 26 és 27-ik napjain tartatott meg a hódmezővásárhelyi református lel­készválasztás. Első napon, az első szavazásnál ka­pott: Te'csy József szilágypaniti lelkész 510, — Győrfi József hm vásárhelyi segédlelkész 501, — Losonczy Endre hmvásárhelyi segédlelkész 435, — Terek Gyula hmvásárhelyi felügyelő lelkész 113, — és iLukácsi Imre félegyházai segédlelkész 1 szavazatot. Nem lévén az első szavazásnál absolut többség, más­nap reggel újabb szavazás rendeltetett el, a két leg­több szavazatot nyert jelölt; Técsy József és Győrfi József között, mely alkalommal szavazattöbbséggel Győrfi József választatott meg. Mint értesülünk, a választás meg fog felebbeztetni, mert a Győrfi párt emberei Técsy József több szavazólapját szélyIyel­tépték s igy szabad választási jogukban többeket megakadályoztak. Fényes esküvő volt április 30-ikán Török-Szt.- Miklóson. Keller Iván puszta szent-tamási ifjú gaz­datiszt, városunk szülötte, Keller Imre gyulai ügy­véd fia, vezette oltárhoz bájos aráját Jurenák Erzsi­két, Jurenák Sándor földbirtokos kedves leányát. Házasság. Fröhner József törekvő ifjú asztalos iparos, f. hó 1-én délután vezette oltárhoz a róm. katb. nagytemplomban Szabó Antal csizmadia ipa­ros polgártársunk szép leányát Mariskát Jóváhagyott alapszabályok. A belügyminister az »ujkigyósi katholikus ifjúsági egy­let« és a »szeghalmi földmi velő mun­kás egylet« alapszabályait bemutatási záradékkal ellátta. A májusi eső, mely Eszterházy herczeg béres gazdájának tudvalevő véleménye szerint többet ér a bécsi világkiállítási rotundában felhalmozott kin­cseknél, csütörtökön délben beköszöntött, előbb egy átvonuló zivatar, este azonban az egész vármegyére s éjféli órán túl terjedő csendes jó eső alakjában. Tegnap virradóra az eső megismétlődött, valódi ál­dására minden növénynek, különösen a tavasziaknak és legfőképen a legelőknek és kaszálóknak, mert ezek leginkább igényelték. A búza, melynek fejlő­désében a szárazság miatt különben két hét óta szintén stagnáczió volt észlelhető, gyönyörűen áll mindenfelé, sőt túlbujának mondható, a tengeri sok helyen még nem kelt ki, de a tegnapi eső után bi­zonyára nemcsak kikelni, hanem rohamosan fej­lődni is fog. Negyedik magy. kir. szabadalmazott osztály­sorsjáték. Az előttünk fekvő tervezet szerint május hó 18-án és 19-én lesz az I. osztály húzása és figyel­meztetjük különösen olvasóinkat, hogy a nyerési esé­lyeket csak akkor lehet ezen sorsjátéknál teljesen kiaknázni, ha már az első osztálynál megkezdjük a játékot. Ámint külömböző helyről értesülünk a sors­jegyek iránti kereslet épen oly élénk és nagy, mint az első játéknál volt és azért tanácsos, hogy minél elébb egy sorsjegy birtokába jussunk. Az I. osztályú sorsjegyek árai Vt sorsjegy 6 frt, —, Vs sorsjegy 3 frt, — V« sorsjegy 1 frt 50, Vs sorsjegy 75, krajezár. ha a külőböző föelárusitók felett szemlét tartunk, akkor az előttünk ismerős Török A. és Tsa ezéget, Budapest, Váczi körút 4/a. mint szolid bankházat, mely nagy szerencsével játszik, bízvást ajánlhatjuk. Aki tehát Tőrök A. és Társánál Váczi körút 4/a. alatt vásárolja sorsjegyét, az a legjobb kezekben van. A csabai szövőgyár létesítése a megvalósítás stádiumába lépett, ugyanis a héten megköttetett, a Seidler és Schreiber czéggel, a gyár felállítását el­vállaló ohemnitzi gyártulajdonosokkal a szerződés a lapunkban már ismertetett feltételek mellett. A megkötött szerződés alapján azonnal munkába vétet­tek ai épitési tervek, amelyek elkészítése mintegy 6 hetet vévén igénybe, ezen idő után | vállalkozók nyomban megkezdik a gyár építését. Örömmel re­gisztráljuk e birt, mert azon tagadhatatlanúl sok előny mellett, mely gyáriparunk fejlődését termé­szetszerűleg követi, a létesítés üdvös eredményeket fog teremteni sociális téren már azon egyetlen kö­rülménynél fogva is, hogy a gyár a tervezett üzem mellett mint egy 150 ezer forintot fog évenként munkadij czimén 250—300 alkalmazottjának kifi­zetni. Lemondás. Szarvason Ribárszky Pál községi mérnök lemondott ez állásáról, mert az ottani ár- mentesitő-társulat mérnökévé választatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom