Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-04-23 / 17. szám

birhatja-e iskolánk továbbra is ezt a háromszoros poncurrentiát. Határozottan nem. S ha ez a helyzet jövőre is így marad, be következhetnék majd az idő, hogy az intézet a rárótt kényszerűségből egyszerre három irányt szolgálva, egyiknek sem fog teljesen megfelelhetni.

De ez még sem fog bekövetkezni. Ha nem lesz belőle : vagy csak polgári iskola, vagy közép iskola. Rajtunk áll, válasszunk.

A múlt számban épen e helyütt jelent meg egy talpraesett czikk, amelynek elmés írója felismerte közoktatásügyi kormányzatunk vezetőjének programújában azt a pontot, amely a gyulai középiskola kérdését ismét acuttá teszi s ha élünk az alkalommal, régi vágyunk soha könnyebben és hamarabb nem valósulhat, mint most. De sietnünk kell Mert van ennek a programúinak egy másik pontja is — amelyre fennebb utaltam — s ez épen bennünket fenyeget legjobban. Ez a bennünket ijesztő rém a hétoszfcályu polgári iskola. A polgári iskoláknak hétosztályuvá, egy önmagában befejezett egészszé fejlesztése eldöntött kérdés. Közoktatási miuiszte- sünk munkarendjének egyik sarkalatos tétele épen e fejlesztésnek gyors keresztülvitele. Mindenesetre ott és azok a polgári iskolák fognak első sorban tető alá jutni, ahol már meg vannak. Hogy kívánatosnak tartjuk-e a polgári iskola rangjának emelését s hogy egyáltalában mi czélja lehet a polgári iskolának, ezt a kérdést máskor fogjuk tisztázni. Itt csak azt constatálom, hogy nekünk polgári iskola nem kell. Ott, ahol egyéb középiskola is van, még meg lehet magyarázni létezését, de javallni akkor sem.

Nekünk tehát vigyáznunk kell, hogy hét osztályú polgári iskolát no kapjunk. Mert a hogy kötelezővé tették ez iskolák felállítását ott, ahol másféle nincsen, úgy kötelezővé lesz ennek tovább fejlesztése is. Hogy pedig ezt a csapást elháríthassuk magunkról, föl kell cserélnünk a polgári iskolát középiskolával. De hamar. Mert ez az osztályfejlesztés egy pár esztendő alatt végre lesz hajtva ez egész országban s ha falainkon belül a hétosztályu polgári iskola már fennáll, úgy a vármegye első városának középiskolája amint eddig, úgy még beláthatlan évekig pium desiderium marad. Vagy lesz, de úgy is csak akkor, ha azt a város közönsége állítja föl a maga jóvoltából, a maga költségén.

Vári Rezső.

A közegészségügyi egylet Orosházán.

Az orosházi kiállítási ünnepélyek utolsója folyt le vasárnap az országos közegészségügyi egylet bó- késmegyoi osztályának felolvasással egybekötött közgyűlésében, amely azonban úgy az elért siker, mint látogatottság és érdekesség tekintetében is méltán sorakozik az ünnepélyek legszebbjei közé.

Már a délelőtti zsúfolt különvonuttal sokán utaztak Orosházára részint a kongresszusra, részint a kiállítás megtekintése czéljából. Ugyanezen vonattal utazott az aradi kereskedelmi és iparkamara 16 tagú küldöttsége is Kriatyóri János elnök veze- téso alatt, akik szintén legnagyobb elismeréssel szóltak a kiállítás nagy sikeréről. A délelőtt érkező vendégeket dr. Szalay József tb. főszolgabiró fogadta a vasútnál, akik a délelőttöt a kiállítás megtekintésével töltötték cl.

A délutáni három órai vonattal érkezett a gyűlésre utazók zöme, dr. Fábry Sándor alispán vezetésével, valamint az országos egyesület főtitkárával, dr. Frank Ödön közegészségi felügyelővel, aki Budapestről jövet. Csabán csatlakozott az, egyesület tagjaihoz. A vasútnál Ambrus Sándor főszol gabiró üdvözölte a vendégként érkező egyesületet, üdvözletére pedig dr. Fábry Sándor elnök válaszolt.

Ugyanekkor egy kocsi 'jött velem szemben a gáton. Négy ló volt elébe fogva.

— Fogja meg a lova száját, mert nem tudok kitérni — kiáltottam felé kétségbeesetten.

— Mi... hi ... hi 1! Én fogjam be a számat — szólt dühösen — no megállj zsidói

Egyenesen rám hajtott. Én okosabbat nem tehetvén, lefordultam az egyik árokba. A négy ló megijedt és — lefordult a másik árokba kocsistól együtt.

Előbb én bukkantam fel, aztán a kocsis ember s felém való közeledéséből nem jót sejtvén, beláttam, hogy itt cselekedni kell. Kirántottam a legnagyobbik kulcsot a szerszám-táskából és ráfogtam mint egy revolvert.

— Ha egy lépést tesz felém — a halál fia 1

Valószínű, hogy emberem vagy bicziklikulcsot nem látott, vagy revolvert, mert ez hatott Morogva ment vissza és felállította a kocsit, felcsatolta az istrángot.

Én is tovább mentem. A vészéi hídnál azonban egy szeg tévedt a kerekek alá, mire az első kerék kiadá lelkét. Hallatlan malőr! Ezért pártoltam tehát én a vesze-gerlai csatlakozást.

Különben ha e malőr nem esik meg velem, tovább is folytatom ez érdekes útleírást.

Így azonban befejezvén útleírásomat, melegen ajánlom e „kellemes“ sportot a közönség figyelmébe.

Helikal-Premier.

Hosszú kocsisorban vonultak az érkezők az állami polgári iskola ele, hol a felolvasás és köz gyűlés helyét, a feldiszitett tornacsarnokot már a legszebb közönség tartotta teljesen megszállva. Orosháza és vidékének bájos hölgy közönsége mondhatjuk, teljes számmal vett részt a felolvasáson és alig engedett tért a háttérben és a karzaton szorongó férfi hallgatóságnak.

A felolvasások.

A verőfényes szép időben a tornacsarnok előtt gyülekeztek az egyesület tagjai és egyszerre vonultak be a csarnokba, bol az emelvényen és a körül helyezkedtek el. A nagy számban megjelentek között ott láttuk a következőket: Dr. Lukács György főispánt, dr. Fábry Sándor egyleti elnököt, dr. Hajnal Albert alolnököt, dr. Bodoky Zoltán és dr, Zöldy János szakoszt. elnököket, dr. Kun Pál tit kárt, dr. Wallflsch Ferencz és Berthóty István szakoszt. titkárokat, dr. Kovács Károly, dr. Hajin„1 1st I ván, dr. Reisz Miksa, Nagy Jenő, dr. Ováry Pál, Schröder Kornél, dr. László Elek, dr. Rapcsák Emil, dr. Belopotoczky, dr. Steiner Zsigmond, dr Krieszhabor. dr. Lang Jenő, Rétby Béla, dr. Frey Géza. Lavatka Gyula egyleti tagokat, dr László Vilmos szentesi főorvost stb. stb.

Dr. Fábry Sándor elnök tartalmas beszéddel nyitotta meg az egyesület felolvasó közgyűlését, a közegészség védelmének fontosságáról szólva röviden vázolta az ifjú egyesület eddigi munkásságát, amely történeti adatok eléggé bizonyítják az egve sülét hasznát és életképességét. Végül bemutatva az egyesület kitűnő vendégét dr. Frank Ödönt -a hallgatóságnak, felkérte őt felolvasásának megtartására.

Dr. Frank Ödön „Közegészség falun" c/immel olvasott fel, rövid bevezetés után az éles szemű figyelő sokoldalú megfigyelésével vázolva a falu külső kinézését és azt a számtalan ferdeségat, a mi az egészségügyet hátrányosan befolyásolja, A poéti- kus formából, az adatok szép csoportosításából azonban megdöbbentően tárta elénk n szomorú va lót a falu egészségügyi viszonyáról, amelyek koránt sem oly jók, mint azt a laikusok hiszik. Épen azért a nép fel világositását, ferde szokásainak rosz- szaságáról való meggyőzesét tartja első sorban szüle ségesnek. A helyzet javítását a társadalom és a kellőleg gondozott egészségügyi közigazgatás együt tes munkájától várja. A közönség zajos éljenzéssel és tapssal fejezte ki köszönetét a kiválóan szép és tanulságos felolvasásért.

A „tuV-ről, erről a mindennapi dologról hallottunk igen érdekes dolgokat dr. Kun Páltól ;a következő felolvasótól Történelmi visszatekintéssel kezdette felolvasását bizonyítgatva, mily fontos szerepet játszott mindenkor a viz és már a régi népek pl. perzsák, zsidók, rómaiak milyen szükséges dolognak ismerték a tiszta egészséges vizet, melyet igen bos-zú ideig tévesen elemnek és nem vegyü- letnek tartottak. Felolvasása főrészében a vizitek közegészségügyi fontosságát, hasznát, a rósz vizben rejlő veszedelmeket és az ezek ellen való védeke zés módját világította meg sok oldalról és rész letesen, érdekes előadásával kihiva a közönség zajos tetszés nyilvánítását.

Végül dr. Steiner Zsigmond járási orvos „Az ipari betegségek"-ről olvasott föl. Előadásának kísz? detén azon óvatosság szükséges voltát fejtegette, melynek a gyermekeknél az ipari pálya megválasztását megelőznie kell, nehogy a helytelenül választott mesterség miatt az ifjú éveket veszítsen, vagy elnyomorodjék. Részletesen szólt az iparmühelyek egészségi kellékeiről és azon betegségekről, amelyek első sorban a különböző iparral foglalkozókat érhetnek. Felsorolja mindezen bajok ellen a védekezés módját, buzditólag szólna azok keresztül viteléről és elismeréssel emlékezvén meg azon intézkedésekről, amelyekkel a törvényhozás az ipari foglalkozásból előálló egészségügyi bajok elháritá tására vagy azok enyhítésére törekszik. A világos és könnyen érthető felolvasás mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét és az ügyes és kellő helyen alkalmazott elmés megjegyzések, humoros példák ott is ébren tartották azt, ahol a szakkérdések sokasága a laikusok figyelmét már kifárasztotta volna. Az élvezetes felolvasásnak zajos taps volt a jutalma.

A közgyűlés.

A felolvasás után megritkult a hallgatóság tömege, de azért még a hölgyek közölt is sokan voltak, kik visszamaradtak, hogy türelemmel és érdeklődéssel hallgasság meg a közgyűlésre kitűzött tárgyak megvitatását.

Miután az emelvényt az egylet tisztviselői foglalták el, dr. Fábry Sándor elnök megnyitotta az egylet évi rei.des közgyűlését és első sorban is bemutatta az országos központ levelét, melyben az elismeréssel szól az egylet buzgó működéséről. Majd előterjesztette az egylet múlt évi működéséről szóló jelentését. E szerint az egyletnek 97 rendes és 67 rendkívüli tagja van. A múlt év folyamán 40000 példányban egészségügyi tárgyú népszerű füzeteket ingyen osztott szét, sikeresen járt közben 4 községi orvos fizetésének felemelésénél és bizottságaiban a múlt évi közgyűlésében sző nyegre hozott ügyeket, mint a kuruzslás, a mun káslakások kérdése stb. behatóan tanulmányozta. Az elnöki valamint a pénztárosi jelentést, mely szerint a múlt évi számadása 401 frt 30 kr bevétellel, 239 frt 60 kr kiadással és igy 161 frt 70 kr mnradványnyal záródott, a közgyűlés tudomásul vette.

Megválasztották ezután ’újból számvizsgálókká dr. Berkes Sándort és Schröder Kornélt, a választmány tagjai lették a tisztviselőkön kívül dr. Lukács György, Novák Kamill, Gróh Ferencz, dr. Berkes Sándor, Oláh György, dr. Kovács Károly, dr. Reisz Miksa, dr. Hajnal István, Grocz Béla, dr. Dunay Alajos, Schröder Kornél, Nagy Jenő, Sztraka György, Kolin Dávid, dr. Szarnék Iguácz. dr. Steiner Zsigmond.

A gazdasági cselédlakások ügyében javaslattételre kiküldött bizottság elnöke dr. Hajnal István mutatta be a bizottság munkálatát. Az orvosok összegyüjtvén az adatokat azokból kitűnik, hogy az újabb építkezéseknél haladás mutatkozik ugyan, de igen sok helyen még ma is szomorúk a cselédek lakásviszonyai, miket javítani socialis, egészségügyi és közerkölcsiségi kötelesség. Az adatok alapján orvosi szempontból dr. Wallfisch Ferencz, műszaki szempontból Haviár Lajos főmérnök készítette cl a nagy tanulmányra való előadói véleményt, melyeknek meghallgatása után dr. Wallfisch mutatta be a

bizottság azon javaslatát, hogy a vármegye emlékiratban kéressék fel, hogy a o-ielédlakások ügyét szabá'lyrendeletileg rendezze, oly formán, hogy a jövőben csak a megállapított kellékeknek megfelelő cselédlakások legyenek építhetők, a jelenlegi épületek pedig bizonyos idő, pl. 5 év alatt átala- kitandók. A Haviár főmérnök által kidolgozott tervek szerint minden családnak külön szobája és két-két családnak lenne közös konyhája. A tervek szerint a lakás évi ára a cseléd évi keresetének 10%-át 25-—30 frtot tenne ki.

Dr. Fábry Sándor ezután bemutatta a javas latnak megfelelő cselédháznak ügyes mintázatát, mely négy család részére készült és czélszerü be rendezésénél fogva nagy tetszést aratott.

Dr. Láng Jenő a jelenlegi épülotek javítását tartja a legfontosabbnak és azt kötelező leg kötné bizonyos határidőhöz, dr. Zöldy János szerint ez a czélja a javaslatnak is, mit a közgyűlés egész terjedelmében elfogadott.

A közegészségügy államosítása ügyében dr. Zöldy János terjesztette elő ezután javaslatát. A köz egészségügy kezelését az 1876. évi XIV. t.-cz. állami feladatnak mondja és ezen törvény végrehajtása, az államosítás úgy az egészségügy, mint az azt kezelő orvosi kar érdekében kívánatos. Az egyletet nem érheti az a vád, hogy magánérdekekből indítja meg a mozgalmat, mert hisz Békésvármegye orvosainak helyzetét tekintve az első helyen áll. Indítványozza, hogy az egylet kérje fel a törvényhatóságot, hogy a közegészségügy államosítása iránt írjon fel nz országgyűléshez. Dr. Hajnal Albert és dr. László Elek pártolják a javaslatot, mig dr. Hajnal István politikai szempontból, az autonómia megvédésének érdekéből nem barátja a javaslatnak. Szerinte külünben nem az államosítás szanálná a bajokat, banem jó törvénynek alkotása és annak pontos végrehajtása.

Dr. Lukács György főispán érvekben gazdag beszédben czáfolta dr. Hajnal állításait. Maga a választás az autonómiának csak egy kisebb jelentő ségü része. Szerinte az önkormányzati rendszer barátainak kell leginkább óhajtaniok a közigazgatás rendezését, mert hisz most a legfelsőbb fokban való rerdelkezés joga a kormány közegek kezében lévén, az autonom jogkör csak illuzorius, mig a rendezéssel elválasztatván egymástól az ügykörök, a szorosan vett igazgatási dolgokban az állami közegek, az önkormányzat részére feiitartott ügyekben pedig az autonom szervek járnának el és pedig ezek is fölsőbb beavatkozás nélkül Örömmel hozzájárul a javaslathoz

Dr. Fábry Sándor elnök összegezvén a vita eredményét, maga részéről kívánatosnak tartja, hogy ne csak az egészségügyi közegek, de az egész- eégügyi intézmények, kórházak, lelenczházak stb. államosittassanak. Minthogy pedig a közigazgatás egészének államosítása szerinte még nem a közel jövő kérdése, olykép formu'ázná az indítványt, hogy miként az állategészségügynél tervbe vették, a közegészségügy is az egész munkálatból kivéve, előbb rendeztessék törvényhozásilag.

A közgyűlés a javaslatot az elnök pótlásával együtt elfogadta.

Mu't évi közgyűlésében elhatározta az egylet egy „Egészségügyi Káté“ kiadását és annak megírásával dr. Wallfisch Ferenczet bízta mag. A munka elkészülvén, abból dr. Zöldy János olvasott föl ügyesen megirt részleteket. Indítványára a nagy szorgalommal megirt munkát jegyzőkönyi köszö nettel átveszi az egylet és annak kiadását elhatározza.

A jövő évi közgyűlés helyéül Szarvast jelölvén ki, a közgyűlés az elnök éltetésével ért véget.

A közvacsora.

Este az Alfáid szállodában vacsorára gyü'tek egybe Orosháza müveit társadalma és a vendégek. A bankett látogatottsága és az azon uralkodó kitűnő hangulat méltó befejezése volt a nagy sikerű nap nak. Közel háromszázan vettek részt a közvacso ián, melynek bájosságát emelte Orosházának teljes számban jelenlevő bájos hölgy közönsége. A fel köszöntők sorát dr. Lukács György főispán nyitotta meg, ki a nagyfontosságu ügyekért harczoló és a neki jutott szerepkört oly fényes sikerrel betöltő közegészségügyi egyesületre ürített poharat. Dr. László Elek nagy hatást keltő beszédben a minden szép és jóért fáradhatlanul munkálkodó főispán, dr. Rapcsák Emil pedig Fábry alispánnak, az egylet elnökének egészségéért ürítettek poharat, ki az egyletet megteremtette, működésének tartalmat adott es sikert biztosított. Dr. Fábry Sándor Orosháza községért és lelkes társadalmáért, dr. Zöldi János dr. Frank Ödönért az egylet kitűnő vendegeert ürítettek poharat. Dr. Krieszhaber Bodoky Zoltánt, a járás egykori főszolgabíróját éltette, ki ügyes válaszával nagy tetszészajt provokált. Dr. Steiner Zsig- mond a vidékről összesereglett orvosokat, dr. Rajz a hölgyeket éltette, nem róluk, de hozzájuk szólva, a kikre közegészségi tekintetben is oly szép feladatok várjak. A legjobb hangulat mellett folyt tovább a tósztok árja, mig végre asztalbontás következet«, hogy helyet adjanak a tánezra perdülő ifjúságnak, kikkel együtt reggel felé oszlott szét a jókediü társaság.

A kiállítás során tartott ünnepélyek ezen utolsójának sikerére méltán büszke lehet Orosháza község és a közegészségügyi egyesület is.

Puszta-Szent-Tornya.

Lapunk múlt heti számában közöltük és kommentáltuk a puszta szent tornyai birtokosoknak a belügyminiszter előtti tisztelgését, most pedig közöljük folyó hó 15-ikén a képviselőházban ugyanezen ügyben keletkezett vitát, illetőleg tanácskozást a következőkben :

Meskó László: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Törvényeink mindig a legnagyobb pontossággal őrködtek azon, hogy az egyes községek, törvény- hatóságok vagy választókerületek területi épsége, fennállása és önállósága bárhonnan eredő hatalmi túlkapásokkal szemben kellőleg biztosítva legyen. Nagyon fontos érdekek fűződnek ezen jogok biztosításához, a melyeket én e helyütt bővebben fejtegetni nem kívánok, mert azok teljesen köztudomásúak. (Úgy van! Úgy van{ a szélsőbaloldalon.) Fájdalom azonban, nem mindenkor tartották meg a

kormányok ezen jogbiztoaitó törvények rendelkezéseit és a jelen esetben, melyben arról van szó, hogy Perczel Dezső volt belügyminiszter ur egy nagyközség önállóságát beszüntette, éppen egy olyan sérelem követtetett el, a mely az általam előbb említett közjogokba és azokat bfztositó törvényeinkbe ütközik.

Perczel Dezső volt belügyminiszter ur ugyanis, mint nz előadó ur is mondta, az 1886 ik évi XXII. t.-cz. 158. § a b) pontja alapján Puszta-Szent-Tornya község önállóságát egyszerűen beszüntette. Két szempontból volt ezen 158. §. a jelen esetben sérelmesen alkalmazna. Először azért, mert a 158. §. a belügyminiszternek azt a jogot, hogy egy nagyközséget szüntessen meg, egyáltalán meg nem adja. Csak arról van szó, ugyanis ezen, a miniszter ur által helytelenül idézett és helytelenül alkalmazott szakaszban, hogy rendezett tanácsú városból lehet belügyminiszteri rendelkezés folytán nagyközség, nagyközségből kisközség és ha a kisközségre nézve néni- forognak fenn ezen szakasz a), b) és c) pontjaiban körvonalozott feltételek, ezen egyetlen esetben joga van a belügyminiszternek egy kisközséget megszüntetni. (Igaz! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Világos tehát, hogy a jelen esetben idézett szakasz alapján a belügyminiszternek egyáltalában nem volt joga hozzányúlni még azon kérdés tárgyalásához som, hogy Puszta Tornya nagyközséget egyszerűen beszüntesse.

De induljunk ki abból, t. Ház, hogy az általam imént felhozott érv nem áll, s hogy a belügyminiszter urnák legalább formailag joga volt ezt a kérdést tárgyalás alá venni, — ebben az esetben sem illette meg őt az a jog, hogy egyszerűen beszüntesse Puszta-Szt. Tornya községönállóságát,mert azok a feltételek, a melyekhez a belügyminiszter ur törvényszerűit kötve van, úgy szólnak, hogy csak azon kisközségek önállóságát, illetőleg fennállását szüntetheti meg a belügyminiszter ur, a melyek elvesztik azokat a szellemi és anyagi kellékeket, a melyek fennállásukhoz szükségesek. Ezen b) pont pedig a jelen esetben egyáltalában nem nyerhet alkalmazást, a mi kitűnik egyszerűen abból is, hogy Békésvármegye tiszti főügyésze az iratok között meglévő jelentésében — nem tudom, meg van e az ;rátok között, de a kérvény mellékletei közt megtaláltam — világosan kijelenti, hogy az ezen b) pontban említett feltételek sem felhozva, som állítva egyáltalán nem voltak, bebizonyítva pedig még kevósbbé. (ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon,)

T. képviselőház! A dolog úgy áll, hogy hosz- szabb idővel ezelőtt, mikor a kérdés először hozatott szőnyegre, maga Békésvármegye törvényhatósága azt találta, és azt határozta, hogy ezen nagy- KÖzségnek önállósága fenmaradhat. Azóta pedig a helyzet Puszta-Tornyán lényegesen javult.

A község építtetett 10.000 forinton egy külön községházat, felállított egy ötosztályu községi iskolát, a melyek mind igen tetemes áldozatokba kerültek, azonkívül van igen szép gyümölcsfaiskolája, járványkórháza, helyisége nz anyakönyvi hivatal számára, kezeli vagyonát, ellátja szegényügyét, telje- -iti a rábízott összes teendőket. Ilyen községgel szemben merő lehetetlenség azt állítani, hogy ott úgy az anyagi, mint a szellemi feltételek hiányoznak a községi önkormányzat és önállóság további fentartásra nézve. Hiszen, ha valóban nem volnának meg ezek 3 feltételek, akkor Békésrnégye alispánjának már réges-régen az lett volna a kötelessége, a mit a szaka-z előír, hogy t. i. évnegyedröl- óvnegyedre tartozott volna meginteni azt a községet, (Úgy van ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon) mint olyant, a mely nem tud tnegfelolni feladatának. Ez azonban egyáltalában nem történt s i em is történhetett, mert erre soha szükség sem volt, hanem egysze.üen felterjesztés tétetett a belügyminiszter úrhoz, a ki ogy helytelenül magyarázott és alkalmazott szakasz alapján a törvény ellenére kimondta a községi önállóság megszüntetését.

Nem akarok tovább időzni e kérdésnél, azért, mert uz eset maga teljesen világos, világos a törvénysértés is, a tnely orvoslást igényel. Miután tudom azt, hogy a község á miniszterelnök úrhoz, mint belügyminiszterhez különben is egy kérvényt adott be, a melyben olyan újabb körülmények és érvek vannak fölhozva, a melyek eddig még mérlegelés tárgyát nem képezték, és miután különben is ezen törvénytelen miniszteri rendelet végrehajtva nincsen, sőt vannak azzal kapcsolatos függő kérdések is, a melyek előzetesen rendezendők s ezek iránt hozott határozatok, a melyek még jogerőre sem emelkedtek, és végre, miután úgy vagyok meggyőződve, hogy Puszta-Tornya községe ebben az esetben sérelmeinek jogos orvoslását kéri | csak azt, a mit igen helyesen hangsúlyozott a miniszter ur, mikor állását elfoglalta, t. i. törvényt, jogot és igazságot, szemben az előadó ur javaslatával, a következő határozati javaslatot ajánlom elfogadásra :

„Puszta-Szent-Tornya község kérvénye a

belügyminisztérium vezetésével megbízott m.

kir. miniszterelnöknek adatik ki.“

Ajánlom a határozati javaslat elfogadását. (Helyeslés.)

Széli Kálmán miniszterelnök és belügyminiszter: T. Ház! A kérdés érdeméről nyilatkozni nem akarok, nem is nyilatkozhatott), mórt az ügyet még nem vizsgálhattam meg olyan alapossággal, a mely szükséges arra, hogy a kérdés elintézését illetőleg állást foglaljak. De a mennyiben a községnek hozzám beadott kérvénye olyan adatokat és uj adatokat tartalmazna, a melyek arra indítanának, hogy a kérdés megvizsgálása után esetleg még egyszer határozzon a belügyminisztérium, én hajlandó vagyok ezt nz ügyet felülvizsgálat alá venni, mert a mint értesülök és a kérvénynek futólagos átnézéséből is látom, a belügyminiszteri határozat még végrehajtva nincs és egyes részeiben felebbezés alatt áll. Ezen inczidenst egész törvényesen fel lehet és kell használni arra, hogy a kérdés újabb meggondolás alá vétessék. A mennyiben a helyszínén leendő tárgyalás támpontokat nyújt arra, hogy a kérdés ebben az irányban döntessék el, — már hogy milyen irányban, arról most édemlegesen természetesen nem szólhatok, — hajlandó vagyok a kérdést felülbírálás, újabb tárgyalás és újabb határozathozatal alá vonni és a határozatot annak idején meghozni. Kérem tehát a t. Házat, méltóz- tassék ezen szempontból a kérvényt nekem kiadni. Hozzájárulok a módosításhoz és kérem a t. Házat, méltóztassék azt elfogadni. (Élénk helyeslés.)

A Ház Meskó javaslatát fogadta el.