Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-04-16 / 16. szám
Időjárásunk — mezőgazdasági szempontból —I oly jó, hogy a 1 egaggbdal m ásnbb gazda sem kiván-| hat magának különbet. Vasárnap egész napra sl éjszakára terjedő áldásos tavaszi eső hullott, de a hót többi napja íb többé-kevésbé esős volt, úgy, hogy a mit régen nem lehetett mondani, ezúttal a föld bőségesen és jól megázott. De kellett is mindenre, különösen pedig a legelőkre s a kaszálókra, melyek márczius vége felé is bőséges nedvességet kaptak ugyan az elkésett hótól, de a nagyheti tikkasztó szelek ezt a nedvességet majdnem az utolsó cseppig felszántották. A múlt heti esőzések után, kivált ha — a mire a barometer alacsony állása mellett remény van — az esők még ismétlődnek, a legelő s el őszén a termése biztosítottnak mondható. A vetések különben mindenfelé gyönyörűek, a mező már most olyan szép látképet nyújt, mintl máskor május első napjaiban és ha — a mitől az Eg óvjon — később elemi csapások nem sújtják, a legjobb terméskilátásaink vannak. A tengeri alá szántást gazdáink túlnyomó része e héten kezdi meg. Erkel Ferencz dalkör hangversenye. A gyulai iparos ifjúság önképző és betegsegélyző egyletének Erkel Ferencz dalköre ápril hó 30 án, — májuB elsején, a pavilion termeiben estélyt és tánczvígnl- mat rendez, melyre nagy szorgalommal készül a dalkör. A programmba felvett dalok midegyike versenyre való műdarab, melyek hosszas betanulást kívánnak. Az estély érdekességét kiválóan fokozza, hogy a dalkörön kívül közreműködnek Sál Margit, zongorajátékkal, Tóth Erzsiké és Hoffmann Károly pedig magán jelenetek előadásával. Az estélyen kotil- lion is lesz. A meghívók szétküldés alatt vannak s azok szövege a következő: Meghívó. A gyulai ipa- roB ifjúság önképző egyletének „Erkel Ferencz dalköre“ Gyulán, 1899. április hó 30-án a Göndöcs- népkcrti pavilion dísztermében pénztára javára zártkörű estélyt és tánczvigalmat rendez, Sál Józ-ef, elnök. Székely József, a dalkör vezetője. Kezdete este 8 órakor. Belépti-dij : Körszék 1 — 3 sor sze mélyenkint 1 frt, a többi sor földszint és karzat 80 kr. Jegyek előre válthatók Dobay János könyvkereskedésében. Műsor: 1. Népdalfüzér. Hoppe Rezsőtől férfi kur. 2. „A bakfis“ vig monólog, előadja Tóth Erzsiké k. a. 3. Magyar ifjúság. Ádáms után. Férfi kar. 4. „Faust“ operakivonat Hunodtól. Zongorán előadja: Sál Margit k. a. 5. Nem nézek én minek néznék az égre? Hűbéritől férfi kar. 6. „Monólog a gyulai életből“ előadja: Hoffman Károly ur. 7. Győzedelmi dal. Induló, férfi kar-ra zene kísérettel. A villamos világítás Csabán A képviselőtestület Csabán csütörtökön délelőtt tartott közgyűlésében az elöljáróság előterjesztette a magyar vasúti forgalmi részvénytársasággal kötött szerződési javaslatot. Miután azonban — mint annak idejében megírtuk — a „villamos és közlekedési vállalatok* részvénytársaság is ajánlatot adott Csaba községnek a villanyvilágításra, a két társulat közötti versengést a község érdekében kihasználandó, a képviselő testület nem fogadta el az elöljáróság javaslatát, hanem kitűzte május elsejét, ameddig mindkét vállalat jogosítva van a villanyvilágításra zárt ajánlatot tenni és a község a rá nézve kedvezőbbet fogja elfogadni. A „villamos és közlekedési válla latok* részvénytársasága tudvalevőleg Gyulának is ajánlatot tőn, de az egyrészről elkésett, másrészről szóba sem jöhet, mert nem kötelezte magát a főfeltételre, amelyen alul Gyulán senkivel szóba sem állhatunk, hogy t. i. a villamossági telepet Gyula városa belterületén fogják építeni. Műkedvelői előadás Gyomán. A gyomai iparos ifjak husvét két napján nagysikerű műkedvelői előadást rendeztek. Színre került a „Legény bolondja“ czimü népszínmű, melyben Űrményiné, Zsedusek Mariska és Róza, Szűcs Irma, Köller Magda, Gecsei János, Kertész L. műkedvelők vitték a főbb szerepet kitünően betanult játékkal. A szereplők többi része is ügyes játékkal szolgált rá a sűrű lapsokra. A siker úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben igen szép volt. Életuntak. Két öngyilkos vált meg a héten az élettől, megunván azt s eldobva mint fölösleges nyűgöt. A népből való mindkettő. Az egyik szerelemből lett öngyilkos, mert a kit szeretett nem lehetett az övé. Tóth Sándornak hívták, 17 éves béreslegény volt K.-Ladányban s szerelmi bubána- natában felakasztotta magát. — A másik öngyilkos Daru Sándor füzesgyarmati gazda, ki ismeretlen okból a kútba ugrott. Tűz volt Csabán hétfőn este és kedden délben. Előbbi esetben Szászak Pál széles-utozai háza gyu- ladt ki s leégett a ház tetőzete. Kedden délben ismét tüzet jelzett a vész-harang. Ekkor a vasút melletti „Vasút“ szálloda udvarán gyuladt ki 5 kocsi szalma, nagy ijedelmet okozván óriási lángjával a közeli lakosok közt. A szalmától az istálló is meggyuladt s porrá égett. A kár mindkét esetben biztosítva volt. Eljegyzés. Fuchs Gyula csabai terménykereskedő kedves és szép leányát Leontint eljegyezte dr. Czeisel Lajos zombori ügyvéd. y A csabai nőegylet e szezonban utolsó felolvasó délutánját ma délután tartja. Felolvas Kis Lujza tanárnő. Dr. Wagner Dániel szabad előadást tart népszerű tudományos irányban, — Bartay Oszkár ismét felolvas Singer Jozefin „Izé kisasszonyt* szavalja s végül Löwy Janka czimbalom szólóval fogja gyönyörködtetni a közönséget. A felolvasás után a szegény iskolások javára egy szép pamlag- párnát fognak kisorsolni. Színészek Szarvason. Micsey F. György fog — mint már megírtuk — az idei saisonban működni. Az előleges szini-jelentés szerint a társulat igen jelentékenynek mondható s a színészek közt több vidéki jó nevet találunk. Kaposi Józsa, Bácskay Julcsa, Tomory Meliszsza, Várfalvy Anna, Aitner Ilka, Ferenczy Károly, Rajz Ödön, Szentes János, Göinöry Jenő, Kemény Lajos, Békeffy Lajos, Füredy, Juhai, Szilassy a társulat erői s a segéd- és kar- személyzet is ugv mennyiségileg, mint minőségileg kielégítő. — Begyessy Mari, Tollagi Adolf, Molnár( László vendégszerepelni fognak a szezon alatt. Baleset. A fegyver nem való gyerek kezébe ezt a régi tapasztalatok alapján érvényre jutott igazságot újból egy szomorú eset tette aktuálissá. Szarva son Lakos Péter harmadik gyimnazista több társával együtt lövöldözött a piacztéren felállított gyermek lövöldében s eközben oly közel ment a czél táblához, hogy egy gyutacs őt szemen találta. E baleset következtében a szegény fiú elvesztette bal szeme világát. — Az egész sajnálatos balesetből pedig az a tanúság, hogy a hatóság ha eféle vándor lövöldének ad engedélyt, szigorúbban utasítsa annak személyzetét a közbiztonsági óvintézkedések betartására. Karácsonyi Károly helybeli áruházának hirdetményét ajánljuk olvasóink figyelmébe. A csabai nőegyiet hálája szépen nyilvánult titkárával Vidooszky Jánossal szemben, ki betegeskedése miatt leköszönt az állásáról. A nőegylet hálá |ját és szeretetét kifejezendő, n közgyűlésből küldöttséget indított Vidovszkyhoz, hol Fejér Béla tol mácsolta hz elnökség nevében, a nőegyletnek háláját, Bzeretetét és betegségében való részvételét, a hosszú éveken ál kedvelt és buzgó titkárnak. Beli- \czey Rezsőné pedig nőegylet nevében emléktárgyat I— egy szép ezüst tintatartót—nyújtott át az ünnepednek. — Vidovszky o megható szép ovációt meg- indultán köszönte meg a küldöttségnek. Halálozás. Kondoroson ápril 4-én hunyt el \ Bella Imre nyug. kasznár, a Geiszt uradalomnak hosszú éven át közbecsülésben álló derék gazdatisztje 69 éves korában. Temetése a gazdatisztikar és az egész vidék nagy részvéte mellett ment végbe ápril 5-én. Ravatalára az uradalmi tisztikar koszorút helyezett. — Nyugodjék békével! Dr. Báró Drechsel Gyula ügyvéd, mint bold, gr. Zichy Rezső végrendeletének végrehajtója a] hagyatéki ügy lebonyolítására megbízást nyervén, mindazok, akik bármily czimen követelést formálnának, Drechsel ügyvédhez fordulhatnak. Békésvármegye közművelődési egyesülete. Az iparfejlesztés története. Irta s felolvasta a békésvármegyei közművelődési egyesület orosházi vándorgyűlésén: Koncsek Gy. József. Tudjuk mindannyian, hogy ma a tudománynak oly sok féle ága és anyaga van, miszerint mindegyik nagyon is igényli a vele való szakszerű foglalkozást. Jelen értekezésem tárgyát a történelemből merítem, de csak ennek is egyik részét, az iparfejlődés történetét leszek bátor tárgyalni és ennek a múltjára némi világosságot deríteni, azért, hogy ámultak eseményei a jelen- egi állapotokkal összebasonlittatván, abból a jövőre nézve üdvös következtetéseket vonhassunk le. Jól tudom tisztelt közönség, hogy az ilynemű előadás száraz adatok halmazából áll, s hogy igy az ón előadásom is a kedólyileg mulattató dolgokban gazdag nem lehet: mindemellett mégis bátorkodom reményiem, hogy adataim egybeállításában jut annyi szerepe alanyi felfogásom melegségének, hogy legalább a bántó unalomtól tisztelt közönségemet megmenthetem. Az itt látható emlékeket, régi iparmüvi oszközöket és ősállatok csontmaradványait többnyire a Körös-folyó iszapjaiból és Bókósvármegye egyéb területén kiásott tárgyakat, rozsdás, kopott, fakószinü eszközöket és egyéb dolgokat értekezésem közben lesz szerencsém, ahol szükségesnek mutatkoznak alkalomszerűen bemutatni. Egy pillanatra haszontalan ócskaságoknak látszanak ezek, melyek sem ezüst, arany, sem drágakövekből nincsenek készítve, de azért a tudományra nézve drágábbak az ezüstnél, aranynál, sőt még a ragyogó gyémántnál is. Igen, mert a ragyogó gyémánt fénye sem elegendő arra, hogy annál a sötétben csak egy gyúfaszálat is megláthassunk, mig ezekkel az egyszerű tárgyakkal a tudomány évezredeket világíthat be, s mint az üvegbarangban a búvár, úgy ezekkel a tudomány az ősidő tengerének a mélységébe száll le. Ott gyújt világot, ahol még a jelen századunkig a tudásnak egyetlen egy sugára sem derengett. Tudjuk ugyanis, bogy a történőt irás még csak ott kezdődik, a hol már az ember magasabb műveltségi fokra emelkedve, saját erején, önmagától tanult meg Írni és arra a belátásra juthatott, hogy az események foljegyzóse az utódokra, az utánuk következő nemzedékre nézve hasznos, tanulságos, üdvös lehet. — Itt kezdődik a történelem. Azt az időt, mely az emberiség bölcsőjétől — az első ember világra jövetelétől — a történet Írásig lefolyt történelem előtti időnek nevezik. Hogy milyen rengeteg nagy ennek a történetírás előtti időnek a folyama, azt még csak elképzelni is alig lehet. Ebbe az időbe esik az ipar keletkezése; ebben élte át az ipar a gyermekkorát, és épen ezek a régi tárgyak, az általa létrehozott iparmüvi készítmények vezettek és mutattak rá arra a tövises útra, a melyen a: ember a létért való küzdelem nagy harczán végit szenvedett és leirhatlan nyomorúságai árán vógri mégis jobb sorsot küzdött ki magának. A tudományos kutatás ásatásai bebizonyították, hogy földünk kérgének szerkezete réteges, hogy a földben a kőrótegok úgy feküsznek egymáson, mint a könyvek egyes lapjai, azonban a sík földeken a kemény sziklarótegek igen mélyen feküsznek. A lábaink alatt levő földrétegeket, melyeket kutak ásatásakor tisztán szemlélhetünk, a tenger vize rakta oda iszapjaiból. Az ilyen rétegeket áradinányos földnek nevezzük. Mikor mély árkokat, kutakat ásnak és szántanak, az ilyen áradmányos rétegekben az ásó, az eke kő-éket, baltát, vésőket, különféle eszközöket, réz- és vastárgyakat és fegyvereket vet ki a földből. Ezek az akkori kornak iparmüvi maradványai; valahány féle a földréteg, ugyanannyi féle a bennük található tárgyak alakja, minősége és anyaga is. Ezen földrétegek tehát az őskori történelemnek egyes lapjai, meghamisitatlan igazi eseményeit bizonyító, kézzelfogható és szemmel látható tanúságai. Ezért értékesek a rógisógi leletek, mert azok azon korra vetnek világot, a melyben előálbttattak, használtattak, mig végre elhullottak és iszaprótegekkel fedettek be. A tudomány, mit geológiának hívnak, a talált régiségekre való tekintetből 3 korszakot különböztet meg, igy ha köszerszámok és eszközök kerülnek elő valahonnan a barlangokból, vagy a mélyen fekvő iszaprótegekből, úgy azok az ősidőnek legrégibb korszakbeli maradványai. Ha réz- avagy bronztárgyak kerülnek elő a föld- mélyéből, úgy azok a 2-ik korszaknak a bronz- Ikorszaknak, ellenben ha vastárgyak kerülnek ki a földből, bármennyire különfélék legyenek is azok a szerszámok, tárgyak és fegyverek a vaskorszak emlékei és annak maradványai, melyek már a föld felsőbb rétegeiben találhatók. Mi igen tisztelt Uraim és hölgyeim még a vaskorszakban élünk, de lehet, hogy utódaink már ismét más korszakban fognak élni, az aluminium nagymérvű előállításával a tapasztalat arra enged következtetni, hogy a vaskorszak után aluminiumkorszak fog bekövetkezni. I. lo 1841-ben Bouche de Pertes nevű tudós Abbeville város környékén (Francziaországban) a Somme völgyében rendezett ásatásokat, mely alkalommal tüzkő-fegyvorek és kőeszközökre talált. Még előbb 1829-bon egy Schmerling nevű tanár Belgiumban, Lüttich város környékén mintegy 40 barlangot kutatott fel, melyeknek min- denikében főkóp kovaeszközöket fedezett fel, emberi csontok, barlangi medve, hienna, orrszarvú és mammuth-csontok társaságában. Más helyen az ősvilági állatok csontjai között iramszarvas agancsokat is találtak. Ezek tehát a legősibb korszaknak: a kőkorszaknak maradványai voltak. Találtatnak kőkorszakbeli maradványok az egész szárazföldünkön és igy hazánkban is különösen a folyók medrében vagy mélyebben fekvő földrétegekben, honnan ásatások alkalmával kerülnek felszínre. Az ember legrégibb nyomait már az özönvíz korára vezethetjük vissza. Ama korszakban az ó világrészek alakja a maitól sokban különbözött. Sok helyen volt tenger a hol most száraz föld van, igy Afrikában a Szahara sivatagon, Európa keleti részén a Fekete- és Kaspitengertől északra és messze keletre Ázsia belsejéig; a Don és Volga környékén, a mai Turkesztán és Szibéria sivatagjain óriási tenger terült el, úgy szintén a mai hazánk területén az Alföldön is tenger volt, melyet a vízözön és jégkorszak beiszapoltak és innen a viz a Duna medrén át a Feketetengerbe folyt le. A vízözön előtt a mainál jóval magasabb hőmérséklet uralkodott, melyet az özönvíz és az arra következett jégkorszak lehűtöttek. Óriási hómezők és jég borították ekkor begyeinket, úgy, hogy a havasok délre mélyen lenyúltak a mostani Olaszország síkjaira is és e miatt Európa, úgy mint Ázsia éghajlata a sarkvidékihez hasonlított. A sarkvidékek jéghegyei még ma is vízözön és jégkorszak maradványai. Idővel szelídült e rideg éghajlat, a jégárak elolvadtak és megtöltötték a folyamok völgyeit. Az igy keletkezett árvizek, a sok görgeteg szikla és kavics mellett, tömérdek agyagos és televóny földet hoztak magukkal, melyek a lapályos földeket beiszapolták és a sekélyebb tengereket helyükből kiszorították. Az igy keletkezett lapályokon a folyók gyakran kiáradtak és partjaik mentén dús növényzet tenyészett. Ekkor terjedtek szót a hó és jégtől fölszabadult területen a mammutb, orrszarvú, bölény, őstulok, szarvas, barlangi medve, hiéna, ősoroszlánfaj; a magasabb hegyes vidékeken a vadkecske és az irámszarvas, mely jelenleg csak is a sarkvidékek lakója már. (Vége köv.) I r o d a I o m. Azé rovatban közlött müvek kaphatók DOBAY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden bélés külföldi lapokra előfizetések is elfogadtatnak. A „Budapest' elterjedésének a titka. Köztudomású, hogy a „Budapest“ képes politikai napilap a legelterjedtebb újságja az országnak. Naponként 50—60 ezer példányban, nagyobb események alkalmával pedig nyolczvan-kilenczven ezer példányban jelenik meg. Sokan találgatják: mi ennek a titka Megmondjuk. A „Budapest“ nem ereszt hosszú lére semmit, hanem rörid tömörséggel beszéli el a napi eseményeket. E miatt aztán az olyanok is, akiknek nincs sok idejök az olvasásra, szívesen a kezükbe veszik, s anélkül hogy idejüket fecsérelnék, csakhamar értesülnek belőle mindenről Épp azért főleg most a nyári időszak beköszönésekor gazdáknak, iparosoknak, szóval azoknak, kiknek teendőjük megszaporodott, a legajánlatosabb újság: a „Budapest“. A „Budapest irányáról talán fölösleges is megemlékezni. Közismeretü, hogy egyik legrégibb és legkitartóbb barczuBa a megdicsőült Kossuth Lajos 48-as elveinek; az is ismeretes, bogy vezérczikkeit orsz. képviselők, neves publiczisták, mint Kossuth Ferencz, Hentaller Lajos, Horváth Adám, Szederkényi Nándor, Gracza György stb. Írják. Tárczarovata <4énk és változatos; hírei frissek, illusztrácziói a napieseményekre vonatkozók. Egy szóval, egy oly jó újság, amely méltán számot tarthat a közkedveltségre. Előfizetési ára egy hónapra 1 frt, negyedévre 3 frt, félévre 6 frt, egész évre 12 frt. Mutatványszámokat kivánaira bárki ingyen kap. Az előfizetések a „Budapest“ kiadóhivatalához, (Budapest, IV. Sarkantyus- utcza 3. sz. a.) küldendők. Az Ország-Világ husvétja. Régi tradicziójának megfelelően az Ország-Világ húsvéti számát ama világ eseményeknek szenteli, melyeknek emlékét ünnepli e nagy napokban az egész czivilizált világ. Képekben, költeményekben, hangot ad amaz áhita- tos érzéseknek, melyek a világ Megváltója : Jézus életének és szenvedéseinek tudatából fakadnak és a/t a glóriát, mely imádott alakját körülveszi. Ez az Ország-Yilág husvétja. A husvéttal azonban együtt jár a piros tojás. Ajándéka a szerető sziveknek. A század végén a piros tojás azonban csak szimbólum lett, mert a húsvéti tojás fejében sokszor a legdrágább ajándékokkal kedveskedik azoknak, kiket szeret. Az Ország-Világ nagy családja számára ismét gondoskodott húsvéti ajándékról. Egy oly ajándékról, a mely hisszük még jobban fogja összefűzni azokat, kik eddig is szeretettel támogatták. A jövő hónaptól kezdve állandó regény mellékletét illusztrálva adja közzé, ami annyit jelent, hogy az Ország-Világ minden olvasója esztendőnként több kötet illusztrált regényt kap és pedig oly regényeket, melyeknek bolti ára fent fogja haladni azt az ösz- szeget, a mibe most az Ország-Világ előfizetése kerül. Azokat a kedvezményeket, a melyeket eddig adott, közöttük karácsonyi irodalmi almanachot, a jövő esztendőben is fenntartja, jeléül annak, hogy érzi kötelességét a nagy magyar olvasó közönséggel szemben, mely szeretettel támogatja törekvéseit. Ez a képes regény melléklet az Ország-Világ húsvéti ajándéka. Az Ország-Világ előfizetési ára negyedévenként 2 forint. Mutatványszámokkal a kiadóhivatal, mely Hold-utcza 7. sz. a. van, kívánatra ingyen szolgál. Közgazdaság. Életbiztosítási persely. Kolumbus tojása, 8 annak daczára vagy épen azért mert nagyon egyszerű, a biztosítás terén történő mindenféle fifika után csak most fedezte fel egy élelmes és szelleme biztosító hivatalnok. Bármily szerény összegre biztosítsa ugyanis a kis ember a maga vagy hozzátartozói életét, a dijak évnegyed vagy hónap elsején fizetése oly megerőltetésbe kerül, hogy képtelen kötelezettségének eleget tenni s ezért vagy egyátalán nem biztosit; vagyha biztosított is, abbanbagyja. Az első magyar általános biztosító társaság perselyeket készitetr, amelyekbe naponta bedobhatja a biztosító fél az egy napra esedékes díjösszeget. Középkorú ember napi 6—7 krajezárnak perselybe dobásával 1000 koronára biztosítja életét s eme 6—7 krajezárt sokkal könnyebben eltudja magától vonni mint egy évnegyedben egyszerre 5—6 forint vagy, azon felüli összeget. Az életbiztosítás a mai súlyos viszonyok mellett olyan kötelessége a családfőnek és minél szegényebb, annál nagyobb kötelessége, hogy igazán üdvözölnünk kell minden utat és módot, amely azt megkönnyíti, annál inkább üdvözöljük ezt a persely találmányt, mely az életbiztosítást „a kis emberinek lehetővé teszi. — Mert hogy ezt cselekszi, bizonyítja a városunkban már pár nap óta mutatkozó meglepő szép eredmény is. Az első magyar általános biztosító társaság helyi ügynöksége különben ma délután az olvasókörökben szakszerű előadásban fogja az életrevaló eszmét ösmertetni. Törvényszéki csarnok. A jó sógor. Maga Ungurán György beismerte, bogy a múlt évi augusztus hó 8 án kedve szottyant látogatásba menni sógora Krizsán Pál kétegyházi lakoshoz, a honnan búcsú fejében az istálló ablaka lefeszitése után 10 frt 70 kr. értékű ingót elemeit Ezért állott e hó 10-én a kir. törvényszék előtt, a hol Tóth Ferencz Uözvádló meghallgatása után egy évi börtönre ítéltetett. Az ítélet jogerős. A jeles csemete Gyaponyi József 18 éves paraszt gyerek, a munkánál hasznosabbnak találta a csalást, melyet több gyakorlattal bíró pálya társa dicséretére szolgáló furfangga) követett el. Mező Sándor jómódú gazda nevében levelet irt, azt elvitte az apa társához, ki erre neki jó hiszemüleg 20 frtot kölcsönzött, kiadva magát Mező Sándor cselédjének, a kapott pénzzel pedig Szerbiába akart menni, de mivel útközben Caabán Nagy Gábor szür- jét is elemelte, nem keletre, hanem a fogházba szállította a vasút csendőri kiséret melleit. E hó 10-én megtartott végtárgyaláson 2 havi fogházat mért rá a törvényszék. A vitéz Király. Mező-Berényben Király Pál ellopott Kovács András műhelyéből a télen egy a török világból fennmaradt pisztolyt és ezzel hóditó kőrútjára indult, azonban csak egy ízben fenyegette nejét és apósát lelövéssel, mert legtöbbször a padlásra, vagy a kamarába békésen elhelyezve lóvő szalonna, kolbász és sódarok ellen intézte tevékeny működését, úgy annyira, hogy mindegy volt akár felmászni, akár leereszkedni kellett, mig nem a többször elkövetett lopás után, de szerinte ki is telelvén hurokra került, ezekért kapott másfél évi börtönt és a jövő saisonban csak Sanyáró Vendel módjára fogja élvezni működése volt színhelyén elhelyezendő zsíros falatokat. így jutott nagy lakzi után még hosszabb böjtbe. A titokzatos anya. Túsz Mária özvegy Szabó Pálnó, bár tudta hogy teherben van, azonban mindig eltitkolta, mígnem ez évi jan. 16 án az emésztőben egy figyelmek hullája találtatott meghalva. Miután a terhelt azzal védekezett, hogy önkívületi állapotában nem vette észre, midőn a testétől elvált gyermek az emésztőbe hullott, a kir. törvényszék felmentette, de a közvádló megfelebbezte a hozott Ítéletet,
