Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-04-09 / 15. szám
Melléklet a „Békés" 1899.15-ik számához. A mellékletben van szerencsénk tisztelettel egy újabb, módosított szerződés-tervezetet bemu tatni, melyre nézve bátorkodunk kijelenteni, hogy azt magunkra nézve csak az esetben tekintjük kötelezőnek, ha az változtatás nélkül a város nagy érdemű közönsége által is 15 (tizenöt) napon belül, a felsőbb jóváhagyás fentartásával elfogadtatik. Ezzel felajánljuk azon legmesszebb menő kedvez ményeket, melyek részünktől még elfogadhatóknak látszanak, de melyeknél tovább menni semmi körülmények között sem áll módunkban. A midőn tehát a tek. Tanács kívánságához képest az áramfejlesztő telepnek Gyulán való létesítését, egyéb kedvezményekkel együtt, van szerencsénk felajánlani, reméljük, hogy az immár egy teljes év óta húzódó, sok időt, munkát és költséget felemésztett tárgyalások végre befejezést fognak nyerni. Magunkat Nagyságod kegyes jóindulatába ajánlva, maradtunk Budapesten, 1899. márczius hó 18-án. teljes tisztelettel: Magyar vasúti forga'mi részvénytársaság : Neményi s. k. Urban s. k. A Magyar vasúti forgalmi részvénytársaság által szövegezett szerződés pedig a következő : Szerződés mely egyrészt Gyula rendezett tanácsú város közönsége (röviden „város“) másrészt a magyar vasúti forgalmi részvénytársaság budapesti czég mint vállalkozó (röviden „vállalkozó) között az alábbi feltételek mellett köttetett: 1. §. Gyula rendezett tanácsú város közönsége vállalkozónak 50 azaz ötven év tartamára kizárólagos jogot ad arra nézve, hogy a váro3 utait, ut- czáit, nyilvános tereit a város mindenkori határain belül villamos világítási és erőátviteli áram vezetésére szolgáló kábelek vagy sodronyok lerakására, illetve vezetésére az 1888. évi XXXI. t.-cz. vegy netalán később életbelépő törvény vagy törvény- erejű rendelet korlátái között díjtalanul felhasználja, azon kijelentéssel, hogy az ezen pontban adott kizárólagos jog távirda, telefon és tüzjelszó valamint villamos vasúti vezetékekre ki nem térjél. Ezenkívül vállalkozónak kizárólagos jogot a város közönsége arra nézve, hogy a szerződés tartama alatt Gyula rendezett tanácsú város területén belül villamos áramot világítás, erőátviteli vagy egyéb czélokra iparszerüleg előállítson és magánosoknak vagy közintézeteknek eladhasson, illetve iparszerüleg szolgáltasson. A szerződés tartama alatt a városnak nem áll iogában másnak sodronyokon vagy csövekben vezethető világításra és erőátvitelre engedélyt adni. Világosan kijelentik azonban, hogy magánosoknak a szerződés egész tartama alatt úgy mint eddig szabadságukban áll nemcsak világitó olajat, hanem bármely más világitó eszközt, tehát a villamos világítást és villamos áramot is ipari czélokra saját használatra előállítani és azt még közterületek által elválasztott telkeiken is saját használati czéljaikra alkalmazni. Az ily módon elő állított áram azonban másnak sem pénzért, sem ingyen, sem bármely más ellenszolgáltatás fejében nem adható. Vállalkozónak nemcsak joga, hanem kötelessége is azonban Gyula város utait, utczáit és tereit a megállapított körvonalon belül a szerződés tartama alatt villamos világítással ellátni és minden magán vagy középület villamos világítására vagy ipari czélokra a szefződés értelmében villamos ára mot kívánatra készséggel kiszolgáltatni, ha az utakon, utczákon vagy tereken, hol az ily épületek fekszenek, a villamos áram vezetésére szolgáló elosztó vezetékek már léteznek, vagy ezek elkészítése a jelen szerződés értelmében igényelhető. a két halott. A sirhalomra virágokat ültettek, melyeket a szülői szemekből gyakran omló bánat könycseppjei öntöztek, mind addig, mig rövid idő múltán az édes anyai szív a veszteség fájdalmától megrepedt, teste a közös sírba került s lelke feltalálta mennyben gyermekét. . . Ekkor Jaksi sem kivánta tovább hordozni az élet terhét . . . Miután úgy maradt „mint takarás után a mező, s szedés után a szőlő“, miként „téli fán az ág“ : dárdáját szivének feszitette, abba dőlt s földre hanyatlott, teste kihűlt. O is meghalt, eltemettetett. . . Az eskedi tó felett nyáji éjeken lebegő ködpárák hajnaljöttekor magasba szállva, a kő- salyi vár feletti fellegekben összeverődve, gyakran látható ott két felhőcsoport, mely egymásra borult emberi alakot mutat, mintha csak Jaksi Eleonóra és Sámson Botond csókjának jelenetét jelképezné, mutatná az utókornak. . . Miként a vár rég romban hever, úgy az ott nyugovók pora föld porával vegyült, mig lelkök a hit sze rint örök boldogságot élvez a mennyben. . . Az id3 Bem árthat igaz szerelemnek, É bimbóból olyau virágok teremnek, Miknek életerős mindenik kis szirma Az örökéletnek könyvébe van irva. . , Földön, erőszakkal szakadhat bár kapocs, Örök éjbe fizni nem lehet a napot. . . Tanácsképen zendfil: „A mit Isten keze Egybekötött, azt ne rontsa az ember le 1“ A gőg, a kevélység forrása sok könynek, Ez érzést a szívből kitörülni könnyebb, Mint belyrepótolni átkot szülő müvét, Amely elperzseli a mező zöld füvét. . . Kőaaly vár tündére a gőg áldozata, Kevélység borított ott éjt fénylő napra... Hódolattal fogadd Ég végzését emberi Úgy sem nyerhetsz csatát szemben az Istennel... Dombi Lajos. Azon utczákon vagy utczaszakaszokon, ahol villamos vezeték nincs, vagy mig vezeték be nem vezettetik, a város fentartja magának a jogát, tetszés szerinti világítást saját költségén eszközölni, azonban vállalkozó köteleztetik a mellékelt térképen jelölt határon belül az első kiépítés alkalmával mindenütt, ahol magán vagy közvilágítási fogyasztó jelentkezik, villamos vezetéket létesíteni és a városnak feltétlen joga az első kiépítés alkalmával ezen határon belül az utczai lámpákat vállalkozó által tetszés szerint elhelyeztetni. 2. §. Telep és berendezési rendszer, feszültség. Gyula rendezett tanácsú város közönsége a telep felállítása és berendezésére szükséges területet a szerződés tartamára vállalkozónak átengedi használatra, ki ezért a tulajdonjog elismerése czi- mén minden évre a városi pénztárba egy tiz koronás aranyat tartozik fizetni. Amennyiben a város által felajánlott, illetve kijelölt telek vagy terület a villamos telep czéljai- nak meg nem felelne és igy azt vállalkozó el nem fogadhatná, a város jogosítva lesz a telek átengedésére vonatkozó kötelezettségét 500 (ötszáz) forintnak lefizetése által vállalkozóval szemben megváltani. Ez esetben vállalkozó az alkalmas telket saját költségén köteles megvásárolni, s ahhoz a város fentemlitett összegnél többet hozzájárulni nem tartozik. Az ekként megvásárolt telket 50 év múlva a szerződés 11 §-a értelmének inegfelelőleg a vállalkozó a város tulajdonába bocsájtani köteles. Magától értetődvén, hogy a teleknek a fentemlitett 500 forint által történt megváltása esetén a tiz koronás arany fizetését a város vállalkozótól nem követelheti. A telek valamint a rajta levő épületek jclzá- logilag meg nem terhelhetők; az összes létesítmények az engedély időtartama alatt teljes értékben tűz ellen biztositandók, a biztosítási kötvény a város kívánalmára bemutatandó. Vállalkozó köteles Gyula város területén ön álló független központi áramfejlesztő telepet felállítani, azon telepet a fogyasztás mérvének megfele- lőleg megnagyobbítani és az üzem biztonsága czél jából kellő tartalékgépekkel felszerelni. A város azonban megengedi vállalkozónak, hogy az üzem gazdaságosabbá tétele czéljából ezen telepből esetleg más városokat vagy községeket árammal ellásson ; természetes, hogy ezesetben a géptelep megfelelően kibővitendő. Vállalkozó áramfejlesztő telepét gőzerőre rendezi be, még pedig oly módon, hogy a technika legújabb vívmányainak megfeleljen és berendezésé nél fogva az itt körvonalozott világítást szolgáltatni képes legyen. Az előállított áram nagy feszültségű váltakozó áram, mely a város területén felállítandó transfor- matorok segítségével maximum 150 volt secundaer feszültségre alakittatik át és mint ilyen vezettetik be a lakott helyiségekbe. A priinacr feszültség legfeljebb 2000 (kettőezer) voltban állapittatik meg; a feszültség ingadozás felfelé és lefelé legfeljebb 5 (öt) százalékot tehet ki Ha vállalkozó, miként fentebb említve volt, ezen telepből más városokat vagy községeket is ellátna árammal, úgy ezek számára a nagyobb távolságnak megfelelő nagyobb feszültségű áramot is állíthat elő, ezen nagyobb feszültségű áram azonban kizárólag csak az interurbán vezetékbe vezethető be. Vállalkozó köteles az építést 3 hónap alatt megkezdeni és a megkezdéstől számított legfeljebb egy év alatt befejezni, mihelyt az építési tervek jóváhagyatlak és Gyula városában magánosok részéről legalább 1200 izzólámpa évenként legalább 21000 (huszonegyezer) forint öszfogyasztással, illetve bevétellel 3 évre biztosittatik. Ha vállalkozó ezen határidő leteltével sem kezdené meg az áram szolgáltatást, úgy köteles minden havi késedelemért 200 (kettőszáz) forint bírságot a városnak űzetni, mely birság minden bírói beavatkozás nélkül az óvadékból levonható. Ha a késedelem hat hónapnál tovább tart, úgy jo gosult a város jelen szerződést egyoldalulag felbontani, amely esetben vállalkozó óvadékát a város javára elveszti. Megjegyeztetik azonban, hogy a téli hónapok úgy mint november, deczember, január és február nem tekintetnek építési hónapoknak és igy az itt megadott határidő ezeknek megfelelően meghosszabbítandó. Ha vis major, zendülés, strike, véletlen baleset, merénylet, hatósági rendelet, vagy egyéb oly ok, melyet vállalkozónak legjobb akarat mellett sem áll módjában elhárítani, hátráltatná a munká latok keresztülvitelét, illetve az áram szolgáltatás megkezdését, úgy a vállalkozónak adott határidő megfelelően meghosszabbítandó. 3. §. Vezetékek. Vállalkozó a vezetékeket tetszése szerint a föld színe alatt mint kábeleket, vagy pedig a szükséges elővigyázati szabályok szemmel tartása niellett mint csupasz sodronyokat a föld színe fölött vezetheti és pedig az utóbbiakat, vagy az utak, ut- czák és terek mentén megfelelő oszlopokon, vagy pedig törvényesen megengedett egyéb módon. Az oszlopok közül 15 darab vasoszlop, a többi oszlop 25 °/u-a pedig egyenes, festett faoszlop legyen ; az oszlopok helyét a városi hatóság jelöli ki. Vállalkozó tartozik a szükséges munkálatokra vonatkozó részletes terveket Gyula vá.os tanácsának előlegesen bemutatni, a munkálatokat esetleg a városi hatóság felügyelete alatt végrehajtani, az okozott károkat megtériteni, illetőleg az előbbi állapotot saját költségén helyreállítani. 4. §. A világítási szerkezet megszakítása. Ha akár a városi hatóság, akár ennek engedélye alapján mások oly munkát végeztetnének, mely a vezetékek vagy a világítási szerkezet megszakítását, illetve áthelyezését tenné szükségessé, vállalkozó köteles ezen munkálatokat a legrövidebb idő alatt foganatosítani, de az ezen esetben felmerült költségek azon felet terhelik, kinek érdekében ezen megszakítások szükségessé váltak, illetőleg aki azokra okot szolgáltatott. 5. §. Közvilágítás. Az utczai közvilágítással a szerződés egész tartamára a város a vállalkozót bizza meg. Ezen közvilágítás egyelőre 309 drb egyenként 16 gyertya fényerejü izzólámpából fog állani, melyek fele fél éjjel, másik fele pedig egész éjjel égő lesz. A fél éjjel égő lámpákra megállapittatik, hogy azok minimális égési tartama legalább évi 1500 égési óra ; az egész éjjeli lámpáké 3400 égési óra legyen. Ezen kereten belül a világítási naptárt a város tetszése szerint ál lapítja meg. Ezen világítás szolgáltatásáért a városi kötelezi magát a szerződés egész tartama alatt évenként 4500 frt azaz négyezerötszáz forint átalány összeget vállalkozónak fizetni, még pedig havonként esedékes 12 egyenlő havi utólagos részletben. Ezen összegben ben foglal táti k a lámpáknak be- és kikapcsolása, kicserélése, pótlása, karban tartása is Azonkívül köteles vállalkozó 5 drb egyenként 10 amperes ivlámpát ingyen árammal és szénrudak- kal ellátni, felállítani, karban tartani s ezeket naponta éjjel 11 óráig világítani. Amennyiben a város az utczai lámpákat szaporítaná, köteles vállalkozó a világítást ugyanazon feltételek mellett vagyis 16 gyertyás lámpánként évi 15 forintért teljesíteni. Ezen lámpák szintén felében egész, felébeu fél éjjeliek. A közvilágításra szükséges összes vezetékeket, berendezéseket, lámpatartókat, lámpákat és világitó testeket vállalkozó saját költségén tartozik előállítani és folyton jó karban fentartani és azok mindenkori tisztán tartásáról is saját költségén gondoskodni. Ha a vállalkozó szolgálati személyzetén kívül ja közvilágítási szerelvények, zendülések avagy nép- 'csoportosulások által sérülést szenvednének, tartozik ugyan a vállalat azokat a Iogsietősebben helyrehozatni, de a város közönsége köteles a vállalatnak az ez által okozott kárt megtériteni, illetve megtéríttetni. Ez okból tehát a villamvilágitási te lep minden eszközével együtt, mint nyilvános intézet, a város közönsége és a közbiztonság védelme alá helyeztetik. Ha a lámpák elhelyezésén a városi tanács bármikor változtat, úgy vállalkozó azonnal köteles eleget tenni, de ily esetben az áthelyezési költségeket a város a vállalatnak megtériteni tartozik. Gyula város jogosítva van a világításnak az első kiépítés végpontjain túl leendő kiterjesztését követelni, mihelyt minden 100, azaz egyszáz méter sodrony hosszúságra vállalkozónak magánosok ré széről legalább 3 magánlámpa évenként legalább 100 (ezer) hcctowattóra összfogyasztással vagy a község részéről 2 utczai lámpa 30 frt évi bevétellel egy évre bizlosittatik. 6 § Rendkívüli világítás. vett villamos erőátvitelnél a kiszolgált villamos áram ára 100 wattóránként 2Va (kettő és fél) kraj- czárban állapittatik meg. A magánosok által fogyasztott villamos áram fizetésének módozatai a vállalat és fogyasztó között esetről-esetre történő szabad megállapodás tárgyát fogják képezni ; külön megállapodás hiányában a fogyasztott árammeny- nyiség megállapítása árammérők segélyével fog történni. Ezen árammérők vagy az egyes fogyasztók által saját költségükön fognak beszereztetni, vagy pedig a fogyasztók kívánságára a vállalat által fognak kölcsönképen, avagy évi törlesztési részletok fizetése ellenében átengedni és jó karban tartatni, városi tanács részéről a vállalattal egyetértőleg megállapított kölcsöndij, illetve törlesztési összeg ellenében. Ezen kölcsöndij az árammérők wattokban kifejezett mérőképességének megfelelően 6—8 és 10 frtban állapitandók meg. Ezen árammérők használatba vétele előtt hivatalosan, esetleg az illetékes országos hatóság közbenjárásával hitelesitendők és a város részéről is ellenőrizendők. A mennyiben Gyula város azon épületeiben, melyeket saját költségén világítani köteles, a vil- lamvilágitást berendezteti, a vállalat köteles az e czélra szükséges áramot a fentebb, magánosok részére megállapított kedvezményeken kívül még 20 százalékkal olcsóbban szállítani. 9. §. Magánosoknál eszközlendő berendezések. A villamvilágitásra szükséges összes vezetékeket a házak külső faláig vállalkozó saját költségén tartozik előállítani és fentartani, miglen a világítási szerkezetek belső előállítása és fentartása a magánfelek költségére történik. Belső berendezések (mstalláoziók) jelen szerződés első 5 évében csakis a vállalat által eszközölhetők, — a városi tanács által a vállalattal egyetértőleg megállapított árszabás szerint. Izzó- és ivlámpát azonban magánosok bárkitől szerezhetnek be; a berendezések egységárai nem lehetnek magasabbak, mint azok, melyeket Budapest székes főváros tanácsa az ottani áramfejlesztő társulatok számára évről-évre jóváhagyott. Öt év múlva bármely képesített és hatóságilag feljogosított szerelő iparos végezheti a magánosoknál végzendő belső installácziókat. Ha az iparos és vállalkozó között vélemény külötnbség merülne fel a belső berendezés szakszerű kezelésére nézve s vállalkozó a hálózathoz való csatolást megtagadná, semleges szakértő döntése kérendő ki, ennek költségeit a vesztes fél fizeti, vállalkozó a belső berendezés felülvizsgálásáért sem a szerelő iparostól, sem a rendelő magánféltől díjazást nem követelhet. 10. §. A telep felállítása. A város tanácsának mindenkor jogában áll bármi okból az egész városnak vagy csak egyes utczáknak rendkívüli kivilágitását követelni s ez esetben a vállalat köteles az e czélra szükségelt áramot a rendes világításnál a magánosoknál óránként megállapított árban kiszolgáltatni. Ez iránt azonban a vállalat legalább 24 órával előbb értesítendő. 7. §. Világítás megszakítása. Vállalkozó köteles villamvilágitási telepét oly módon berendezni és oly jó minőségű gépeket, felszerelvényeket és vezetékeket alkalmazni, hogy mindenütt és mindenkor kellő” feszültségű és erősségű áramot adhasson olykép, hogy a teljes fényerő biztosíttassák. Ha azonban a viliamfejIésztőtelep megsérülése következtében vagy más ismeretlen okból a közvilágítás egészben vagy részben mégis megszakittatnék, akkor a megszakítást okozó akadályokat a vállalat lehetőleg azonnal eltávolítani és egyszersmind arról is gondoskodni tartozik, hogy az utak, utczák és terek saját személyzete által és saját költségén más megfelelő módon, mindaddig kivilágittassanak, mig a villám világítást helyreállítja, a nélkül, hogy ebbeli kiadásainak megtérítését a város közönségétől követelhetné. Ha azonban hat hót lefolyása alatt háború, vizáradás, földrengés, strike, zendülés, hatósági rendelet, véletlen baleset, merénylet vagy egyéb vis major által előidézett elháríthatatlan akadályokat kivéve, a megrongált és használhatatlanná vált villamos berendezés vagy tartozékai helyre nem állíttatnának, illetve a villamvilágitás hat (6) hétnél tovább szünetelne, a város a szerződést minden kárpótlás nélkül megszüntetheti, mely esetben a vállalat óvadéka minden bírói beavatkozás nélkül a város tulajdonába megy át. 8. §. Az ára magánosok részére, A vállalat kötelezi magát a villamos áramot az 1. §-ban meghatározott korlátok között magánosoknak kiszolgáltatni. A villamos áram ára, a mennyiben átalányfizetésro megállapodás nem jön létre, magánosok részére 100 wattóránként 5 (öt) krajezár, a mi óránként egy 16 gyertya fényű (40 wattos) izzó lámpánál 2 krt tesz ki. Ha Gyula város magánvilágitási fogyasztásából a brutio bevételek az évi 25,000 forintot elérik, a magánvilágitási áram egységára egyszer és mindenkorra hectowatlóránként 4‘8 (négy egész és nyolez tized) krajezárra leszállítandó. Ezen árból a fogyasztók következő engedményekben részesülnek I Jogában áll a városnak a telepet annak elkészülte és első üzembe helyezése után szakértő által megvizsgáltatni, annak megállapítása czéljából, hogy a telep az ily berendezésekhez kötött technikai követelményeknek megfelel-e. Ha a váriul kozó a kifogásolt munkálatokat a telepei) a kitűzött határidőre be nem fejezné, és azokat a szerződésnek megfelelő állapotba nőm hozná, úgy jogában áll a városnak minden havi késedeleméit/ korona bírságot behajtani. A vállalat által el nem hárítható — háború, vizáradás, földrengés vagy egyéb vis major állal okozott — akadályok esetében a fent megállapított határidő megfelelő időre meghosszabbítandó. Vállalkozó egyelőre csak a következő órákban tartozik áramot szolgáltatni: deczember—január délután 3 órától reggeli 9 óráig, november—február délután fél 4 órától reggeli OD fél 9 óráig, október—márczius délután 4 órától reggeli fél 8 óráig, szeptember—április délután fél 6 órától reggeli 7 óráig, augusztus—május délután fél 7 órától reggeli ő óráig, junius—julius délután 7 órától reggeli 4 óráig. Azonkívül köteles vállalkozó a fenti időtartamon kívül a nappali órákban is áramot szolgáltatni, ha 30,000 watt állandó fogyasztás magánosok részéről biztosittatik. 11 §. A telep megváltása. A villám feji esxtő telep üzembe helyezésétől számított 50 év után a villamossági telep a telekkel együtt, valamint összes felszereléseivel, épületeivel és tartozékaival és egész leltárával minden ellen- ezolgáltatmány nélkül, ingyen a város tulajdonába megy át és köteles a vállalat azokat a szerződés időtartama alatt folyton jó karban tarla ii és ilyen állapotban átadni. A mennyiben Gyula város a villamossági telep és összes tartozékait a szcződés letelte előtt megváltani kívánná, úgy azt egy évi előzetes felmondás mellett alábbi feltételek mellett tehet meg: A szerződés 15 éve után a becsárhoz hozzá adva 40 százalék, a szerződés 20 éve után a becsárhoz hozzáadva 25 százalék, a szerződés 25 éve után a becsárhoz hozzáadva 10 százalék, a szerződés 30 éve után a becsárból levonva 10 százalék, a szerződés 35 óve után a becsárból levonva 25 százalék, a szerződés 40 éve után a becsárból levonva 40 százalék, a szerződés 45 éve után a becsárból levonva 65 százalék. A megváltás alapjául szolgáló becsár a váios és a vállalat által választott egy-eg*"* szakértő be- 3sus és ezek által választott harmadik &Za_!s értó' által közösen ál lap i t tat i k, illetve hutároztatik meg-. A becslés alapját miudenkor a legutóbbi öt év tiszta jövedelmi átlaga képezi, mely 5 százalékkal tőkésítve képezi a becsárat. Ezen becsár azonban semmi esetre sem lehet kevesebb, mint a hiteles adatok alapján kimutatható tényleges befektetés, az időközben történt leírások és tényleges ér tekesit ések levonásával. 1. Az összes lámpáknak egyenként átlag évi 700 órán át való igenybo vétele esetén az árból levonandó 5 (öt) százalék. 2. Az összes lámpáknak egyenként átlagos évi 1000 órán át való igénybe vétele esetén az árból levonandó 9 (kilencz) százalék. 3. Az összes lámpáknak egyenként átlagos évi 1500 órán át való igénybevétele esetén 12 (tizenkettő) százalék. 4. Az összes lámpáknak egyenkénti átlagos évi 2000 órán át való igénybevétele eseten 15 (tizenöt) százalék. 5. Az összes lámpáknak egyenként átlagos évi 2500 órán át való igénybevétele esetében 20 (húsz) százalék. 6. Az összes lámpáknak egyenként átlag évi 3000 órán átváló igénybe vétele esetén 25 (huszonöt) százalék engedmény az eredeti árakból. A magánosok által ipari czélokrt) szükségelt és igénybe
