Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-04-02 / 14. szám
Uj Idők Eg yetlen irodalmi vállalat sem tudta oly bensőségesen összeforrasztani a magyar gondolatot és érzést a mai tökéletes művészi formával, mint Herczeg Ferenoz lapja, az Uj Idők. Ezt a kiváló eredményt azzal érte el, hogy a maga szá mára biztosította az összes jelei magyar írókat és művészeket, akik regényeik, elbeszéléseik, ismeret- terjesztő czikkeik és rajzaik s képeik legjavával keresik fel az Uj Időket, a melynek e révén máris vezető szerep jutott a magyar irodalomban és művészetben. Állandóan két regény folytatását közli az Uj Idők, ezeket mindig legélvezetesebb penna Írja, társadalmi ez kkei közül országos hirüvó váltak már Horkaynó ő nagysága szellemtől szikrázó kaszinói, tercieréi. A mi a magyar szalon- és társadalmi életet, a magyar családot, a színházat, irodalmat és művészetet érdekli, arról íróink legjava ir hetenkint czikkeket, rajzokat, amelyek nemcsak tökéletes formájuk révén élvezetesek, hanem bevezetik az olvasót ennek a forrongó századvégnek szellemébe, tudásába. Érdekes és nagyjelentőségű újítás az, hogy az Uj Idők időnkint színes müla- pokat is ad, a melyek a modern teknika magaslatán állanak. Ilyen például az is, amelyet az előfizetők a húsvéti számhoz kapnak. Ez a gyönyörű mülap, a mely nyolez színben van nyomva, a romantika paradicsomát, Velenczét mutatja be, csodás kék egével, lagúnáival, mesés palotáival. Ez a mülap, amely az Uj Idők kettős nagyságában jelenik meg. bekeretelésre is kiválóan alkalmas és min den szalonnak díszére válik. Az Uj Idők most uj évnegyed előtt áll. Mint modern, előkelő, minden izében magyar családi lap, számot tarthat arra, hogy ezentúl is oly lelkesen sorakozzanak köréjo az olvasók, mint eddig. Az Uj Idők előfizetési ára ne gyedóvre 2 frt, félévre 4 frt, kérésre mutatvány- számot ingyen küld a kiadóhivatal (Andrássy-ut 10. szám.) NyolCZ levél. Bizonyára mindenfelé ismerik egész Magyarországon azt a kitünően szerkesztett képes heti lapot, a Magyar Lányok-at, mely rövid idő alátt annyira elterjedt, hogy talán egyetlen fiatal leány sincs, a ki ne várná örömmel és szeretettel a vasárnapot, mely meghozza az ő kedves lapját. Ennek a nagy elterjedtségnek és közkedveltségnek csak az az oka, hogy a lap jó, érdekes és változatos s igy sikeresen versenyez minden külföldi importáczióval. — Ma már hál’ Istennek, sem a tanítóknak,- sem a szülőknek nem kell aggód- niok, hogy miféle olvasmányt adjanak serdülő leányaik kezébe. Mindez már ismeretes a nagy- közönség előtt. Kevésbé ismeretes, mert nem kérül nyilvánosságra a fiatal leánykák őszinte, majdnem megható ragaszkodása a lap, s abból kifolyólag a szerkesztő iránt. Ennek igazán érdekes tanúbizonysága az a sajátságos véletlen, a mely most majdnem egyidejűleg nyolez vagy tiz kis levelet hozott a szerkesztőségbe. Ezekben a levelekben meleg, szerető hangon bncsuznak el a kis lányok a szerkesztőtől és a laptól — mert immár ők á mai napon megszűntek kis lányok lenni, menyasszonyok lettek! -Egyik-másik levélnek kedves kísérője a kettős arczkép; megküldik a vőlegény arczképét is, hadd ismerje meg a szerkesztő is, ki lesz az ő kis olvasójának ezentúl védelmezője, gyámolitója — egy egész életen át. Mások meg igaz szeretettel hívják meg a lakodalmukra — az egész szerkesz tőségeti És bizonyára a legnagyobb örömmel fogadnák is, ha elmennének. — Ez is csak bizony sága annak, hogy aligha van Magyarországon lap, a mely a szeretet, a ragaszkodás ily erős kapcsaival fűzné magához olvasóit, mint a Magyar Lányok. „Az én Újságom“ április havában tizedik évfolyamának második negyedébe lép. Pósa bácsi minden számba megírja az ő nemzeti lelkű, szépen zengő verseit. Benedek Elek „Édes kicsi gazdám“ czimmel gyönyörű történetet ir. Sebők Zsigmond nem sokára megkezdi a tekintetes, nemes, nemze- tes és vitézlő Maczkó ur utazását. Minden eddigi utazása közt ez lesz a legmulattatóbb, Gá”donyi Géza minden számba ir mindenféle tréfát, aprósá got. Tábori Róbert most egy kedves kis színdarabon dolgozik, Bródy Sándor meg egy olyan elbeszélésen, a mi nagyon leköti majd a gyermekek figyelmét érdekesnél érdekesebb mozzanataival. Ezeken kívül az Írók egész nagy gárdája gyarapítja Az én Újságom tartalmát szebbnél szebb olvasni valóval. A kedves, vidám újságot a legmelegebben ajánljuk a szülőknek. Ne hiányozzék egy házból sem, a hol gyermekek vannak. — Negyedévre csak 1 frt. — Kindóhivatal Budapesten, Andrássy ut 10. szi Petőfi album. A szabadságbarcz évfordulója alkalmával nem mulaszthatjuk el tisztelt olvasóink figyelmét ni bő'! felhívni arra a felette érdekes, minden magyar ember zongoráján nélkülözhetetlen kötetre, melyet a Rózsavölgyi és társa ezég hazánk függetlenségi harczának félszázados évfordulójára „Petőfi-Album“ czim alatt nagy anyagi áldozattal kiadott. A kötet tudvalevőleg halhatlan költőnk legszebb verseinek megzenésítését, — számszerint 100 dalt — tartalmazza. Ismert népdalok mellett megtaláljuk ebben hazánk legjelesebb szerzőinek, Ábrányi Kornél, Erkel Ferencz, Erkel Sándor, Hubay Jenő, Lányi Ernő, Simonfy Kálmán, Liszt Ferencz, Mihálovics Ödön, Zimay László stb köz- kedveltségü dalait, azonkívül a kevésbé ismert szerzők dalait is, amelyek azonban érték és hatás dolgában csak olyan magas színvonalon állanak, mint az említett szerzők alkotásai. — Az ízléssel kiállított és Petőn Sándor legsikerültebb arczképé- vel díszített kötet ára kötve 4 korona. „A szőlő helyes metszése“ ez. könyv második bővitett kiadása most hagyta el a sajtót. Irta : Mau rer János ismert nevű szakíró és lapszerkesztő. Jeligéje : Szőlőt metszeni könyü, de jól métszeni ne héz. Tartalma. Előszó, bevezetés, általános tudnivalók. A szőlőmetszés mestersége czimü részeken kívül ismertet tizenhat féle metszési módot, melyek a szöveg közé nyomtatott huszonnégy ábra által van érthetővé téve. A könyv kilencz nyomtatott Ívre 144 oldalra terjed és ára csak egy forint — két korona. Szőlősgazdáinknak nélkülözhetetlen segédeszköze, tanácsadója, és kincses bányája ezen könyv. Óhajtandó volna, hogy minden szőlőbirtokos kezében legyen e hasznos vezérfonal, mielőtt szőlője metszéséhez fog. Az egy forint előleges beküldése után bérmenteson küldi meg szerzője Maurer János (Kassa, Maurer-udvar). — Ki öt példányt rendel, hatot kap. Kneipp Újság czim alatt havi folyóirat indult meg Budapesten. Ezen lap az „Országos Magyar Kneipp-Egyesület“ közlönye. Az igen tetszetős alakban kiállított mutatványszám felette érdekesen van összeállítva. Ismerteti a Kneipp-gyógymód mibenlétét. Tárgyalja a most nagyon elterjedt nátha és influonzu gyógyítását. — Érdekes czikk van benne Petrovics Lászlótól, amelyben leírja azt, hogy miként lett ő Kncippistává. Egy rovatban a lap az előfizetőknek a Kneipp-féle gyógymódra vonatkozó minden kérdésben felvilágosításokkal szolgál, iIle tőleg tanácsokat ad az egyes betegségekben követendő mikénti eljárásra. Általában az egész lap tartalma igen tanulságos és hasznos mindenkié, mert okos tanácsokat.ad arra nézve, hogy miként éljen az ember, ha egészséges akar lenni. Szerkeszti dr. Szalkay Gyula, az Országos Magyar Kneipp Egyesület elnöke. Előfizetési ára negyedévre 1 frt. Megrendelhető a „Kneipp Újság® Budapesten, X. kér., füzér-uteza 19. sz a. Dósa György. A magyar történelem egyik érdekes alakjának emlékét elevenjti fel a Történelmi Könyvtár legújabb 85. füzete, Áldor Imre irta meg ebben Dósa György életének és az 1514-iki parasztlázadásnak történetét, Nagy rokonszenvvel, de a történeti kritika pártatlan Ítéletével tárja elénk az első magyar szocziálista életének érdekes képét. Elmondja, mint lesz az egyszerű jobbágy fiából, a maga emberségéből, a király kedvelt vitéze és mi kép él aztán vissza azzal a bizalommal, mely oly nagyszámú fegyvert biz kezére. Az eszme, amelyért harczolt, a magyar jobbágyság felszabadítása, ro- konszenvünket kelti föl a parasztvezér iránt; de sem eszközeit annak kivitelére nem válogatta meg. sem az időt, melyben megvalósulhatott volna és ezért irgalmatlanul buknia kellett. E könyvecske, melyet szerzője Zsilinszky Mihály államtitkárnak ajánl, helyenként megkapó hévvel, igen szépen Írott. Képei is nagyon csinosak. Az egész könyv arra vall, hogy nálunk is lehet már nagyon olcsón jó könyveket kapni. Ara fűzve 40 kr. és a Frank- lin-Társulat adta ki. A sárga dominó. A világhírű fiatal franc/.ia mester, Prévost Marcel regényei gyors népszerűségre tettek szert a magyar közönség körében is. A félszüzek, A nazaréthi szűz, Juliette házassága stb szerzőjének uj regénye a sárga dominó, most jelenik meg magyar nyelven először. Ez a regény azo kát is meg fogja lepni, akik már régen meghódoltak a fiatal mester zsenijének. Mintha könnyüvérü, kissé czinikus világfelfogását a naiv érzések lágy hullámaiban fürösztötte volna meg, melankólikus, gyöngéd, poétikus a regény hangja. A sárga dominó egy fiatal párisi diplomata első szerelmének a regénye. Egy álarctos-bálon megismeri a sárga do minős, bűvös asszonyt, aki az első találkozásra az övé lesz — félig. A romlatlan fiúban szilaj lázzal lobog fel a szenvedélye, mely azonban kielégítetlen marad. A sárga dom nó eltűnik előle, hogy a másé legyen, s hogy az első szerelem bűbájosán szép, romantikus emlékeit hagyja hátra a regény hősében. A mindvégig érdekes s élvezetes regényben ott van Prévost Marczel minden kiválósága. A mosolygó szavak mögé rejtett mélyebb tartalom, a pikantéria, mely sokszor már a vért korbácsolja fel, hogy a következő pillanatban búsongó, melankólikus sóhaíba fúljon, a tömérdek szellemes apereue, a mely csillogó köntösben örök életigazságokat mond, az eddigieknél is értékesebbé teszi ezt a munkát, melyet dr. Bethlen Oszkár forditott pompás magyarsággal. A sárga dominó 8° alakban, művészi kivitelű czim- lappal Sachs és Pollák budapesti könyvkereskedö- ezég kiadásában jelent meg, bolti ára 50 kr. Újabb sarkvidéki utazások. A Franklin-Társulat kiadásában megjelenő „Vasárnapi könyvtárban jelent meg e könyvecske, mint e gyűjtemény 36-ik füzete, mely e században lefolyt éjszak-sarki utazások hőseit és kalandjait ismerteti. Folytatása és kiegészítője ez a múltkoriban megjelent Nansen- füzetnek. Rövidesen, de eléggé tájékoztatva írja le az angol, német, svéd és norvég expedicziók eredményét és nagyobb teret szentel a Payer-féle ősz trák expediczió leírásának. — Számos illusztráczió magyarázza a szöveget. A hasznos és manapság különösen szükséges tudnivalókat tartalmazó csinos könyv 20 kron kapható. Gyulai élet. Hogy megszólal a nagypénteki kerepelő, palami sajátos ünnepi szint ölt az egész város. Szól, szól a kerepelő s az emberek, mintha boldogabb arczczal sietnének az utczákon dől- gaik után, a húsvéti ünnep előre veti fényét, kilátásban levő örömeit az egész nagy hétre. Megjelennek az ünnepi alakok is, akikről lehetetlen, hogy egy kis pillanatfelvételt ne csináljunk ilyenkor. A vakácziózó diák, a szabad ságolt egyetemi hallgató, a szabadságos baka, huszár, tüzér s rikító egyenruhájukban feszesen kivágva a mellet, demonstrálnak a mellett, hogy német uniformisban is „boldog a magyar“ _ de cs ak szabadságon. A szabadságos önkéntes más „genre.® Finomabb kiadás, feszül rajta a snájdig extra ruha s az „ Adjustirungs-Vorschrift® szörnyen elpirulna szégyenében, látván az ő parányi sapkáját, 8 centiméteres gallérját és rajta azt a parányi kis selyem csillagocskát, a mi, ha véletlenül nincs, annak a jele, hogy „haragudott rá a kapitány.“ Épen igy van ez a vakácziós diáknál is, a kire pedig a „tanár haragszik®, ha —. nem csillagja nincs, hanem — szekundája van. Hja! a szekunda ostoba egy rósz találmány. Mindig ünnepekkor jelenik meg. Ez is ünnepi alak, s amint ott ágaskodik a bizonyitványban, képes elrontani a kis diák örömét, a ki pedig már nagycsütörtökön elkezdi a busulást, amiért kedden majd be kell fejezni a vakácziót. Hanem addig fel is használja az arany szabadságot. — Egész nap füstölög a szájában az iskola édes tiltott gyümölcse, a czigaretta s husvét első napján két nagy zsebkendőt megtölt a locsolódási „zsákmány®-nyal. Jól találja otthon magát nagyon, de azért ha szekundája van, legderültebb perczeib ?n is árnyékként lebeg előtte az a csúnya ágas-bogas ünnepi vendég. Az egyetemi hallgató aki leutazik, más alak. Csupa komolyság és tudomány, különösen, ha első éves. A czilinder elmaradhatatlan, mihez néha monokli is járul. Az ő ünnepe természetesen mentve van a szekunda gyötrelmeitől, csakis azon egyszerű okból, mert az egyetemen — hála az égnek! — nem adnak húsvéti .bizonyítványt. Ezek a tőzsgyökeres húsvéti alakok. Mi állandóan itt élők, csak annyiban jelezzük a hus- vétot, hogy az újabbik nadrágunkat huzzuk fel és egy üveg parfümmel beállítunk ahhoz, a kit legjobban szeretünk és képen locsoljuk őnagy- ságát; Tekintve, hogy husvétkor az ember hajlandóbb a nemesebb érzelmekre, megengedhető, ha ilyenkor többet szeretünk „legjobban" és min- deniket meglocsolván, torkunkat is megöntözzük különféle égetett szeszes italokkal, melyek folytán (vagyis inkább le-folytán) délután 6 óra kor úgy hortyogunk, mint az ágyú, bár bevallom ágyút még nem hallottam hortyogni. És igy folyik a szép húsvéti ünnep. Locso- lódással, vidámsággal, örömmel és más egyebekkel együtt, mígnem vége az ünnepnek, eltűnnek az ünnepi alakok, a kiad jusztált baka, a szabadságos önkéntes, a vakácziós diák, a leutazó jogász, — eltűnnek, elmennek s a városra ismét ráborul a hétköznapi szürkeség, a józan munka és komoly dolog ideje, mely olyan kevés becsesei bir az újságíró előtt akkor, mikor krónikát kell írnia. —re. Közgazdaság. A kereskedelmi és iparkamarai tagválasztások hétfőn történtek meg a vármegye két kerületének székhelyén Gyulán és Csabán. Gyulán a kereskedők, Csabán pedig az iparosok körében nyilvánult nagyobb érdeklődés a választások iránt. A vidéki kereskedők közöl százan felül jöttek be Gyulára s adták be szavazatukat. Megválasztattak Gyulán a kereskedők közül Wcisz Mór 150 szavazattal és Braun Mór 146 szavazattal rendes, Dobay Ferencz 148 szavazattal, ifj. Kohlmann Ferencz 146 szavazattal póttagokul. Szavaztak összesen 159-en. — Az iparosok közül megválasztattak rendes tagokul Sál József 103 szavazattal és N. Szabados József 101 szavazattal, póttagokul Szénáty János 150 és Démusz József 100 szavazattal. — Csabán megválasztották a kereskedőkI közül Décsey Józsefet, Löwinger Lipótot és ifjl Rosenthal Ignáczot rendes, Gencsi Józsefet és Klein Gusztávot póttagoknak ; szavaztak 24-en; az iparo sok közül Rosenthal Ignáczot, Achim Jánost és Wagner Józsefet rendes, Havrán Pált, Zvaratki Pált és Zlehovszky Györgyöt póttagoknak. Az iparosok részéről 147 szavazatot adtak be. Gyárak a megyében. Többször irtunk már arról, mily buzgalommal munkálkodnak a vármegye főispánja és alispánja azon, hogy a vármegyében a gyárak létesülését előmozdítsák. Irtunk különösen a Csabán létesíteni tervbe vett szövőgyár ügyében indított mozgalomról és legutóbb arról, hogy az ügyben Csabá községnek egy küldöttsége kérte ki az uj kereskedelemügyi miniszter támogatását. A kereskedelmi miniszter folyó évi márczius hó 13-ikán kelt leiratában körvonalozza azon feltételeket, melyek mellett a Békés-Csabán létesíteni tervbe vett butor-szövet-gyár alapítását elősegíteni hajlandó. — A ministeri leirat első sorban is kiemeli, hogy Szászországba, Chemnitzbe kiküldött iparfelügyelőjének jelentéséből azon benyomást nyerte, miszerint a Seidler és Schreiber ezég, melylyel a csabai gyár ügyében tavalyi külföldi útja alkalmából a vármegye alispánja vette fel a tárgyalásokat, a gyárosok »szakértelme, chemnitzi gyáruknak berendezése, a gyárban folyó serény munka, az ottan uralkodó rend és az üzletvezetés körül tapasztalt pontosság révén« teljesen alkalmas és hivatott a kérdéses uj iparágat Magyarországban is meghonosítani. Ezekhez képest a minister kijelenti, hogy hajlandó a ezéget tiz éven át évi 6000 frt államsegélyben részesíteni (a vállalkozó 7500 frtot kért), ha a ezég kötelezi magát, hogy Csabán a technika jelen fejlettségének megfelelő, legalább 100 mechanikai szövőszékre berendezett szövő-gyárat a megfelelő előkészítő gépekkel is felszerelve úgy felépít, hogy a gyárban az építkezés megkezdésétől számított 18 hónap alatt legalább 50 mechanikai szövő-széket üzembe helyez, és ugyanezen időre a festő, valamint a gőzerőre ’ erendozett appreturát is felállítja, nemkülönben ezen telepen az első 50 szövő-székhez legalább száz-, a másik 50 szövő-szék üzeme mellett pedig az egész gyártelepen legalább 150 munkást foglalkoztat, és az igy létesítendő gyári telepbe a ezég legalább 200.000 frtot befektet. Ellenben megtagadja a ezég azon kérelmét, hogy gépeit vámmentesen hozhassa be, hogy hivatalnokai és előmunkásai a magyar vasutakon való ide utazásra szabadjegyei nyerjenek, és azon kikötést, hogy bizonyos ideig av állam hasonló üzemü más gyár alapítását állami támogatással nem fogja elősegíteni. Ez utóbbi feltétel megtagadása, bár akadémikusnak látszik a kérdés, kétségessé teszi a gyár fennállásánál egész létesülését. Mert valamely gyárnak, méh teljesen uj iparágat honosít meg hazánkban, bizonynyal 5—6 évi monopolra van szüksége, mij üzemét, piaczát megteremti, gyakorlatlan munkásait kiképezi, a kezdet nehézségeit leküzdi, egyátalán mig versenyképessé lesz. E verseny nélküli berendezked- hetés biztossága nélkül a vállalkozó nem fektetheti be tőkéjét egy vállalatba. A mily . jóakarattal találkozott azonban ez ügy állandóan a kereskedelmi ministerium részéről, s a mily kiváló figyelemben és jóakaratban részesítette azt állásának elfoglalása után azonnal az uj kereskedelmi minister. Hegedűs Sándor is, reméljük, hogy e nehézségek eloszlathatok leendenek, s a gyár versenyképességének kifejlődéséig fennállásának kívánt biztosítéka meg-s teremtetik. A Szarvason létesíteni tervbe vett gombgyár ügyében a tárgyalások megindultak. A vármegye alispánja az ajánlatot tett E i c h b e r g Adolf goldsteini gyárossal e hó 28-án Szarvasra utazott a személyes tárgyalások folyamatba tételére. Amennyiben létesül, a szarvasi lesz az első rendszeres gombgyár hazánkban, mely óriási gombszükségletét ezidőszerint legnagyobbrészt Ausztriából szerzi be, hol körülbelül 100 gombgyár működik, s a gyár létesülésére alapos remény van. Az alispán, az elnöklete alatt megtartott értekezleten, kifejtette azon szempontokat, melyek őt a gyáriparnak megyénkben való meghonosítására ösztönzék, ezek, a most téli munka nélküli népnek állandó foglalkoztatása, az egyoldalú mezőgazdaságról az industrialis térre való fokozatos áttérés s megyénkben az oly iparágaknak meghonositása, melyek hazánkban még versenynélküliek s igy prosperálásuk föltétlenül hasznot hajtó és biztosított. Ilyen a gombgyártás, mely aránylag kevés tőke üzemével sok munkást foglalkoztat. Az értekezlet a gyárossal megállapította az alapítás feltételeit. Ezek szerint a gyáros kötelezi magát egy oly gőzüzemű gyárnak berendezésére mely kezdetben 200, később 350 munkást foglalkoztat, a község adja a szükséges telket, az összes építési anyagot s az államot 10 évig évi 4500 frt subventio adására kérik fel. E részben Szarvas község képviselete már csütörtökön gyűlést tartott, a melyen egyhangú határozattal elfogadták ezen feltételeket, megajánlották az ingyen telket és építési anyagokat és elhatározták, hogy a kereskedelemügyi minisztert feliratilag felkérik az állami subvenció megadására, Az aradi kereskedelmi és iparkamara szerdán, folyó hó 29-én tartotta teljes ülését Kristyóry János elnöklete alatt. Az elnöki közlések során bejelentették Dániel Ernő báró volt kereskedelmi minister búcsúzó levelét s a kamarának arra adott válaszát, majd Hegedűs Sándor kereskedelmi minister beköszöntő levelét s elnök jelentési tett arról, hogy a hazai kamarák az uj ministernél együttesen tisztelegtek. Azután elnök meleg szavakban méltatta az uj minister munkás egyéniségét, tartalmas pro- grammját és fejezte ki azt a reményét, hogy az ő' működésé eredményes lesz huzai közgazdaságunk javára. A teljes ülés éljenzéssel fogadta a szép beszédet, melyet jegyzőkönyvbe igtatni határoztak. Jelentette továbbá uz elnök, hogy az aradi iparfelügyelőség életbe lépett és Koiss Géza aradi iparfelügyelő elfoglalta itteni székhelyét; bemutatta a munkások kereseti adója tárgyában kelt újabb ministeri leíratott; jelentetto, hogy a Hirsch félő márczius 15-ikei alapítvány kamatai Ecker Manó folyamodónak Ítéltettek oda; hogy az elnökség a minister bizalmas jellegű felszólítása folytán bizalmas jelentést és véleményt terjesztett fel az állami kedvezményekről szóló törvény hatásáról s a törvény megújításánál figyelembe veendő szempontokról. Bemutatta a miuisternek a gyolcsos-tótok heti vásári árulására vonatkozó elvi jelentőségű rendeletét, melyhez képeit a valamely községbon letelepedett gyolcsos-tótok házalóknak nem tekinthetők s azoknak heti vásárokon árulni nem szabad. Jelentette végül elnök, hogy a kamarai ekökség u múlt teljes ülés óta lépéseket tett a gyulai pályaudvar kibővítése, az aradmegyei piacz-bérlők szabályszerű ' kezelésének eszközlése és a mézeskalácsosok radnai árutáéi helyének czélszerübb kijelölése érdekében. Az érdemleges tárgyak során mindenekelőtt a tisztességtelen verseny megakadályozására vonatkozólag egy minap tartott értekezlet által megállapított javaslat tárgyaltatott. A javaslat szükségesnek tartja, hogy az úgynevezett „piszkos verseny“ ellen külön törvény alkottassák, de a mellett súlyt fektet arra, hogy a csődtörvény megfelelőleg átdolgoztns- sék, mert ma a tisztességes, szolid kereskedésnek legtöbb kárt a hitellel űzött visszaélések okozzák s a mostani csődtörvény mellett egészséges állapotok nem fejlődhetnek. Aradmegye módosított házalási szabályrendeletét jóváhagyásra véleményezi a kamara, mely ezután elhatározta, hogy felír az állami italmérési jövedékről szóló törvényjavaslat azon intézkedése ellen, a mely a kiskereskedőknek és a szatócsoknak eltiltani tervezi a közönséges pálinkának * poharanként való eladását. Majd a borhamisítások kérdése került szőnyegre. A közös bizottság hosszabb javaslatot! terjesztett elő, melyben hangsúlyozza, hogy Arad borkereskedése s az aradi hegyalja bortermeléso érdekében szükséges, hogy a borokkal űzött visszaélések szigorúan megakadályoztassanak, mégis a legutóbb tett ily irányú intézkedések túllőttek a czélon A kamara azt hiszi, hogy az által, mert a borvizsgálatokat csakis „alapos gyanú“ esetén ejtik meg, az igazi czél nem lesz elérve s mégis azok, a kiknél esetleg borvizsgálatot tartanak, kompromittálva lesznek, erkölcsiig és anyagilag károsittatnak. A kamara nézete szerint a borvizsgálatokat a ministerium központi szakközegei által általánosittatni kellene; a hogy pl. a gyógyszertárakat évenként megvizsgálják, vizsgálják meg gyanú nélkül is időnkint bejelentetlenül a borpinezéket. Ez igy nem kompromittálna senkit s a ki tisztán kezeli a természetes borokat, annak nincs oka félni a vizsgálattól. Ehhez azonban még azt is szükségesnek tartja a kamara, hogy a vizsgálatok mindaddig ne hozassanak nyilvánosságra, mig az illető ellen jogerős ítélet nincs, mert különben ártatlan emberek is könnyen gyanúba keveredhetnek. Elhatározta aztao a kamara, hogy felír az árunyilatkozatok tőzsdei elárusitása érdekében, _ a katonai építési árlejtések nyilvánossága végett é- a vasúti szállítások körül sűrűn előforduló visszaélések szigorúbb moggátlása czéljából. Utóbbival kapcsolatban felhívja a kamara a kerületbeli érdekelteket, hogy mindazon eseteket, melyekben szállítmányaik a vasúton megcsoukittatnak, megdézs- máltatnak vagy épen elvesznek, jelentsék be a kamaránál, mert az nyilvántartani kívánja a konkrét adatokat, hogy annál hathatósabban léphessen fel a kereskedelem érdekében. Az Orosházán husvétkor tartandó helyi iparkialliiast erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti a kamara. A megnyitásra Nikolits Péter alelnökőt küldi ki, gondoskodik, hogy a kiállítandó tárgyak megbiráltassanak, azonfelül 300 korona segélyt ad a kiállítás költségeinek fedezékhez. Az osztrák magyar bank aradi fiókjához
