Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-04-02 / 14. szám

Melléklet a „Békés" 1899.14-ik számihoz. A képviselőtestület kedden délelőtt 9 órakor tartotta Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt évnegyedes tavaszi rendes közgyűlését. A polgár mester 1898. évi zárjelentése a közgyűlés által tu­domásul vétetett. Az 1898-ik évi pénztári szám­adások, — miután azokat a tanács és szakosztály is felülvizsgálta — elfogadtattak és jóváhagyás végen a örvény hatóságához beterjesztetnek. — Az építke­zési szabályrendelet, néhány stiláris módosítássá I szintén elfogadtatott. Főispán felhívása folytán a városi pénzeket kezelő Frankó Döme pénztárnok mellé 600 frt javadalmazással egy ellenőri állás szerveztetik. Az 1900-ik évi közmunka váltságára egy igás napszám 1 frt 50 kr, két igás napszám 3 frt és egy kézi napszám 60 krban állapíttatott meg. — A városi körgát melletti földek Alb István gyulai lakosnak, mint legtöbbet Ígérőnek, 3 évre haszonbérbe adattak. A törvényhatóság bizottságá­nak az Erzsébet ápolda telkének átadása tárgyában hozott határozata a közgyűlés által tudomásul vé­tetett. A Józsefvárosi temetőhidnak kiépítésével a városi tanács megbizatott. — Az 1898-ik évi köz­pénztári tulkiadásokról szóló tanács előterjesztés, — miután azok az egyes czimeknél előirányzott megtakarításokból és több bevételekből fedezetet nyertek, — tudomásul vétetett. — A József föherczeg gyalogsági laktanya átalakításához szükséges 7000 frt, névszerinti szavazás folytán az I. Gyulavárosi takarékpénztárból 6 Va °/0-lók kamat mellett vétetett fel oly módon, hogy ezen összeget 1901-ik év vé­géig a vármegyei katonai beszállásolási-alap fizeti vissza. Az utolsó krajezár. Biz annak sohse volt valami nagy a renoméja, mert az utolsó krajezár már o'yan osekélyke összeg volt, hogy nem is volt pénz. — Most még kevesebb lesz a renoméja az utolsó krajezárnak, mert most csakugyan végleg utolsó lesz, miután a krajezár, a jó becsületes kraj­ezár — meghal, kimúlik az árnyékvilágból, helyet adjon a modernebb, dekadensebb fillérnek. Az utolsó krajezárt deczember 31-én váltja be az adóhivatal, azután a krajezár megszűnik krajezár lenni, név- értékét elveszti és le.-z belőle — rézdarab. — Ha a drámában a „hős meghal, az eszme tovább él“, a krajezár tragédiájában is meghal ugyan a kraj­ezár, de azért az úgynevezett „utolsó krajezár“ élni fog az idők végezetéig, mig csak milliomos nem lesz minden földlakó. — Egyébként pedig a kraj czárt a magán forgalomban junius 30-ig kell csak elfogadni, az adóhivatal pedig deczember 31-ig váltja be azután a krajezár nem lesz krajezár többé... A Bókésvármegyeiek Segítő Egyesülete Budapes­ten márczius hó 2ö-án délután 3 orakor évi ren des közgyűlését tartotta, amelyen a választmány az egyesület múlt évi kezeléséről következő jelentés­ben számolt be: „Egyesületünk múlt évi kezelésé­ről és az elért eredményekről óhajtjuk tisztelt tag­társainkat és az érdeklődőket tájékoztatni, midőn negyedik évi jelentésünket rendelkezésükre bocsát­juk. Egyesületünknek 1897. év végével volt 1 ala­pitó, 3 fiszteleti, 52 rendes és 3 pártoló tagja, 1898 folyamán belépett I rendes tag, ellenben elhalálo­zás folytán törül tetett 1 rendes tag, eltávozás és magán körülmények fvlytán kilépett 6 rendes tag, a igy a multév végével maradt 1 alapító, 3 tiszte Teti,TT6 rendes és 3 párto ó tag. Egyesületünk be­vétele volt 1898. év végével a n;tiltévi maradvány­nyal együtt 480 frt 12 kr. Kiadása volt 58 frt 20 kr. Es igy maradványa 421 frt 92 kr. Vagyona pe­dig 630 frt 42 kr. mely áll készpénzben 109 frt 73 kr. takarék betétben 312 frt 19 kr. Tagd j hát­ralékban 208 frt 50 krban. Tagdjj hátralék volt 1897. év végével 109 frt 50 kr. 1898. év folyamán esedékes volt 291 frt 00 kr összesen 400 frt 50 kr. elhalálozás folytán leíratott 4 frt 50 kr. befolyt kodástokat arczotokról le nem olvashatja, ok­vetlenül szükséges kedves szavatokat minél gyakrabban hallania. Kérdezgessétek gyakran mindarról, amit környezetében hall vagy tapint és nyújtsatok neki minél gyakrabban alkalmat, hogy azokról kérdezösködhessék. io. Óvakodjatok vak gyermekiek jelenlété­ben olyasmit beszélni, a mi az illem és jóerköl­csökbe ütközik, mert a vak gyermek figyelme­sebb arra, amit hall és azt jobban emlékezetében tartja, mint a látó. íi. Ne fejezzétek ki vik gyermekeitek je lenlétében soha szánakozástokat vaksága fölött és ne is engedjétek meg, hogy azt más tehesse Mert az ilyen részvétnyilatkozatok a gyermek >r csak elkedvetleníthetik és leverhetik. Iparkod jatok inkább őt felvidít mi és vidám tevékeny­ségre serkenteni, hogy kedvvel és bátorsággal törekedjék előre, hogy a maga számára az élet ben önálló állást kiküzdeni és idegen vigaszt és idegen segélyt nélkülözni képes legyen. 12. Adjatok gyermeketeknek gyakran al kaimat emlékező tehetsége gyakorlására, mert a jó emlékező tehetség neki később kitűnő szol gálátokat fog tenni. Tanultassatok be vele könyv nélkül jeles mondásokat, apró költeményeket és elbeszéléseket, amit leggyakrabban nagy élve­zettel fog tenni. 13. A vak gyermeket épen olyan jókor lehet a vallásosságra és erkölcsösségre nevelni, mint a látót. Alkalmazkodjatok hozzál 14. Mihelyt vak gyermeketek a 8 éves kort elérte, forduljatok a vakok budapesti orsz. inté­zete igazgatójához, ki a felvételhez szükséges tudnivalókat hivatalból és díjtalanul tudomáso­tokra hozza s gyermeketek felvétele ügyét el­végzi. 15. Ha végül gyermeketek a folyamodók nagy száma miatt az intézetbe felvehető nem volna, Írassátok b 5 őt községetek iskolájába, annak tanítóját pedig kérjétek meg, hogy az oktatásban szükséges tudnivalókat illetőleg szin tén az előbbi pontban említett igazgatóhoz for­duljon és a niegkivántató taneszközöket is tőle kérje. Pivár Ignácz, kegyesr. áldozár, a vakok orsz. intézete igazgatója. 187 frt 50 kr. 192 frt maradt hátralék 208 frt 50 kr. A segély alaptőkéje pedig 1898. év végén takarékpénztári betétben 269 frt 50 kr. volt. A fo­lyó évi február hó 26-án tartott családi estély be­vételei és kiadásairól óhajtunk elszámolni, midőn van szerencsénk jelenteni, hogy a teríték jegyekből befolyt 109 frt 50 kr. meg nem jelent tagtársaink adományából 10 frt 50 kr. Tombolából 27 frt 10 kr. Ruhatárból 2 frt 30 kr. összesen 149 frt 40 kr. le­vonva az estély rendezésénél felmerült kiadást 147 frt 90 kr. maradt felesleg 1 frt. 50 kr. melyet a .Tgé.yalup javára számoltunk el. Midőn a múlt évi jelentésünket befejezni bátorkodunk, megfogja engedni a t. közgyűlés, ha eddig belénk helyezett biz.romért a legliálásnbb köszönotünket kifejezzük és kérjük hogy azt egyesületünk iránt a jövőben is megtartani kegyeskedjenek, egyesületünk felvi­rágoztatása mindnyájunknak közös es kedves szán­déka és czélja, tartozunk vele azon férfiaknak, kik kegyesek voltak egyesületünk élére állani, kiknek neve, hazaszeretete és lankada'lai buzgalma me gyénk ügyeit minden téren előre vinni képesek, irántuk érzett hálánk k'fejezése lesz tehát az, ha mindnyájan azon egyesületet, melyet ők terveztek s alapítottak, virágzóvá tesz1 k és annak ügyét ma­gunk ügyének tekintjük. Végül bátorkodunk jelen­teni, hogy uj helyiséggel rendelkezünk s egyleti he­lyiségünket Irányi-utcza 17, szám alá helyeztük át és elhatároztuk hogy havonkint az első vasárnapon czaládi összejövetelt tartunk és a nyárfolyamán tag­jaink rendelkezésére tekepálya bérelése iránt intéz­kedünk“. A „B kesmegyei Közlöny a „Nyiíramegyei Közlöny“ és a „viczinálisok.“ A tréfás véletle < humora hozza össze ezen, egymást éppen nem fedő fogalmakat. A „Békesmegyoi Közlöny“ folyó évi márczius hó 25-én megjelent számában „Vicziná­lisok“ czim alatt vezérczikkező földrajzi társaság tag a megye vérző sebeit siratván, többek közt a következőleg kesereg: „a békés-csanádi vasút éppen olyan drágán épült, mint a tapolcsányi (helyeseb­ben zsitvavölgyi) vasút, melynek nlagutjai, hegyi töltései egész sereg völgyeket kitöltő vashidjai vannak, pedig Orosházától Mező-Berényig olyan sík a fold, mint a lefektetett tányér alja.“ — M:nl levelezőnk ért esi t, a „Nyiíramegyei Közlöny“ folyó évi április elseji számában pedig a következő köz­lemény jelont meg: „a zsitvavölgyi vasút éppen olyan drágán épült, mint a békés-csanádi vasút, melynek nlagutjai, hegyi töltései egész sereg völ­gyeket kitöltő vashidjai vannak, pedig Makótól Jeruzsálemig olyan sík a föld, mint a felborított csuszpájszos tál feneke.“ A gyengébbek kedvéért megjegyezzük, hogy a békés Csanádi vasút éppen úgy Orosházától Mező-Berényig épült, miként a zsitvavölgyi vasút Makótól Jeruzsálemig A hegyi töltések s a völgyeket kitöltő vashidak s ama leg sötétebb alagutak pedig sem a békés Csanádi vasút, sem a zsitvavölgyi vasút mentén, szabad szemmel nem láthatók, ellenben nyilván felfedezhetők a czikkiró ur földrajzi ismereteiben, a melyek még igen sok töltésre rászorulnak, hogy czikkiró ur az ösmetethiányt kitöltő vashidakon keresztül, a tu datlauság sötét alagútjábóI kijuthasson. Öngyilkos pénzbeszedő. Nagy szenzácziót keltő öngyi kosság li re foglalkoztatta e héten város­szerte a közvéleményt, daczára annak, hogy a inai korrumpált világban nem is igen érthető, mi lehel egy olyan közönséges mindennapi eseményen szén záczió, hogy valaki -síikkaszt -és főbe—lövi magát: — Oly gyakori eset most s annyira megszokott módja ez az élettel való leszámolásnak, hogy nem is volna mit Írni róla a tény egyszerű konstatálásán kívül, ha az a megdöbbentő eset nem forogna itt fenn, hogy az öngyilkos az egyszerűbb fajtájú em­berek közül való, kiknek lelki egyszerűséget is merve, még jogunk van róluk az erkölcs egysze­rűségét is filtére!0z.1ti s annál szomorúbb, hogy ellenkezőleg van. Egyszerű erkölcsök már nem léteznek. Hangoztatják, hogy a műveltség termi a korrupeziótj s imo a korrupezió ' megterem mü veltség nélkül is s nemcsak a raffinált kezelésű ban­kok müveit tisztviselői, hanem az egyszerű pénz- beszedők is sikkasztanak. Krasznay György 42 éves, 48 as köri szolga, az eset szomorú szereplője, ki mint pénzbeszedő, egy gyulai kiházasitó egylet­nél is volt alkalmazva s e minőségében követte el a sikkasztást. — Egy idő óta észlelték róla, hogy mulatós ember lett, nagyokat iszogat és nem saj­nálja magától a jót semmiféle alakban. Akiknek már ekkor feltűnt e költekezés, beigazolva látták a gyanuokot, mikor a múlt hetekben tartott várat­lan pénziárvizagálaton kitűnt, hogy Krasznai mint­egy 180 frtnyi összeget beszedett ugyan, de ez a pénztárban nincs. Az emberek jóakarata segitoni akart még az eltántorodott bűnösön s két heti ha­ladékot adott neki az egyesület, hogy a hiányzó ói-Z'‘get helyre tegye s az ügyet rendbe hozza. — O'ikugyan vett is fel 3 jó embere girójára 200 frto váltóra, de a romlás ördöge annyira megvi­selte már, hogy a helyett, hogy ezt helyére tette volna, eldorbézolta, elköliötto. Így borántotta azo kai a szegsny jó embereit is, kik rajta segíteni akarván, most fizethetik a kezességet. Múlt hó 27 ón aztán látva, hogy nincs mentség, csak a börtön áll előtte nyitva, revolvert vett, este mit sem sejtő felesége előtt rendesen árybá feküdt s itt pár perez múlva szivén lőtto magát. Rögtön meg is halt, lefordulván az ágy előtti szoba földjére. A köny- nyelmüen megtántorodott bűnös gonosz tettét még a halálban sem menti, hogy' özvegyet és 5 gyér meket hagyott hátra becstelen névvel a nyomornak. Időjárás. Bizony nagy panaszszal lehetnénk az időjárásra, mert majd-majd bekövetkezett a félve várt »fekete karácsony, fehér húsvét.« Virágvasár­napján akkora hóvihar volt városunkban is, hogy becsülettel megállta volna helyét akár vizkereszt napján is. Az idő napokig zord, télies volt s csak a hét végén kezdett szeles, napos, hűvös, borongós, hol hideg, hol meleg »áprilisi« allűröket felvenni, melyben valószínűleg leszünk egy hosszú hónapon keresztül A virágvasárnapi hó különben a földekre kedvező hatással volt. Szükség volt a nedvességre, különösen a legelőknek és a kaszálóknak és az elké­sett hó főtényezőjévé vált a szénatermésnek, mely e nélküj_^srősen kétes lett volna. S Kellemes este lesz bizonynyal az újvárosi Olvasó kör 4-iki felolvasó-estélye, molylyol az uj- városi-kör már eddig is szerzett renoméját e téren növelni fogja. A mezőtúri ifjúság közreműködésével lendezendő érdekes estélyre újból felhívjuk olva sóink figyelmét. A mulatságról szóló programmot lapunk múlt heti számában közöltük. Lopás Oláh Ferenczné gyulai házának kama­rájából kedden virradóra ismeretlen tettes elemeit 20 frt értékű husnemüeket és ruhákat. A rendőrség és csendőrség egyelőre eredménytelenül nyomoz. Esküvő. Gaal István volt gyulai törvényszéki aljegyző, jelenleg ráczkevei albiró, oltárhoz vezette Darabos Jolánkát, Darabos Sándor b.-szt-andrási lelkész kedves és szép leányát. A villanyvilágítás behozatala érdekében úgy Gyulán, mint Csabán is eredményes tárgyalások foly­tak, melyek mindkét helyen a szerződés megköté­sére vezettek. Még nem nyertek felsőbb megerősítést a szerződések és máris a vállalatot érdeklő oly hirt veszünk Csabáról, a mely a viszonyok hasonlósága következtében, városunkat is érdekli. Hírünk szerint ugyanis a »részvénytársaság villamos közlekedési vállalatok számára Csaba községhez ajánlatot adott be, mely úgy a községre, mint a magánosokra nézve sokkal előnyösebb, mint a magyar forgalmi rész­vénytársaság ajánlata.« Az újabb ajánlat s az alábbi pontokban kedvezőbb, mint az a melyet Csaba köz­ség elfogadott. Kötelezi magát a társaság, hogy a központi telepet Csabán állítja fel és e czélra 3500 □-öl telket 1 írtjával a községtől megvesz, a me­lyet annak idején díjtalanul bocsát a község tulajdo­nába. Az áram feszültségében megengedhető ingado­zást 10%-ról 5%-ra mérsékli. A telep üzembehe­lyezésének idejét a magánelőfizetők számához nem köti, hanem az üzemet a szerződésben kikötött idő­ben okvetlenül megindítja. A közvilágításért kikötött összegért 4 ivlámpával többet állít és tart fenn. A vezetékhálózat kiterjesztésének feltételét 4 lámpárol 3 rámpára és az évi 350 hektowattórai fogyasztás feltételét 300 hektowattórára csökkenti. A magán- világitásra vonatkozó vonatkozó 5 kr. egységárt'4Va krajezárra szállítja le, minek folytán a 16 gyertya- fénjyü 40 wattos izzólámpa égési órája 1®/, az 50 wattos 16 gyertvafényü izólámpa égési órája 2% krajezárba kerül. — Ezen kívül bizonyos menynyi- ségü fogyasztásnál tekintélyes kedvezményt nyújt a magánosoknak. Kijelenti a vállalat, hogy hajlandó 1(f-OOO korona óvadékot letenni és a vezetéket mind­járt először 20 kilométer hosszban kiépíteni. Halálozás. Jóemlékü Asztalos Ferencz gyulai ev,, ref. tanító özvegye Palatkay Julianna asszony, tegnap virradóra meghalt. A boldogult matróna 76 évét élt zajtalan családi körben, közszeretet és köz- tisztelettől környezve, mit ő vonzó egyéniségével, nemes szivével teljesen kiérdemelt. Hat gyermekes számos unokája szívből fájlalják a bálványozásig szerető s szeretett édesauya s nagyanya elhunyták E fájdalomban osztozik és résztvesz a boldogult nő tisztelőinek igen nagy tábora, mely részvét nagysá­gáról a ma délutáni végtisztesség bizonyára impo­záns bizonyítékot fog adni. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: Alolirottak mély fájdalommal tudatják a legjobb anya, anyós, nagy­anya és jó barátnő özv. Asztalos Ferenczné, szül. Palatkay Juliannának élete 76-ife, özvegységének 6-ik évében, folyó évi április 1-én, reggel 3 órakor, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak földi részei folyó hó 2-án délután fél 4 órakor, az ev ref. templomban tartandó gyász- beszéd után, fognak örök nyugalomra helyeztetni. Béke lengjen hült porai felett! Gyermekei: Eszter, özvJ Gáspár Pálné, Lilla Frailer Istvánná, Emilia Bekker Györgyné, Róza Csiszár Sámuelné,' Janka Máró Gyuláné, Károly neje Kocsis Vilma. Unokái: Frailer Mariska Alcser Antalné, Frailer Gizella, Frailer István; — Bekker Petronella, Frailer Ilona ; — Bekker János, Frailer Jenő, Frailer Erzsébet, Frailer Margit, Csiszár Sándor. Menye: Kocsis Vilma. Vejei: Frailer István, Bekker György, Csiszár Sá­muel, Máró Gyula. Unoka vő: Alcser Antal. Halálozás. Viruló szép fiatal asszony halt meg Gyulán, csütörtök este édesanyja házánál. Huly János siklói tanító neje Berbekucz Lenke, néhai Berbekucz Szilárd leánya ki egy évtized előtt ipa­ros leánykoszorunk egyik legékesebb virágszála volt. Pár hét előtt hozták haza súlyos betegen édes any­jához, de sem a tudomány, sem a szülői s testvéli odaadó gondos ápolás nem volt k pes ot az élet­nek megmenteni. Temetése tegnap délután volt nagy részvét mellett. A lesújtó halálesetről kiadott gyászjelentés a következő : Huly Janos, mint férj, úgy maga, valamint gyormekei: Emma és Komul; továbbá özv, Berbekucz Szilárdnó szül. C éfai Anna mint édes anyja j testvérei: Berbekucz Mária és, férje Anuló Pál; Berbekucz Péter, János, Döme György, Emma és férje Kocsis Szilárd és ennek gyermekei: Mariska, Elemér és Szilard; további kiterjedt rokonság nevében is megtört szívvel tu­datja áldott lelkű jó nejének, Berbekucz Lenkének. 6 heti súlyos szenvedés után, életének 27-ik, bol­dog házasságának 7-ik évében e ho 30-án este Va7 órakor történt gyászos elhunytát. A felejthctlen drága halott hült tetemei április hó 1-én d. u. 3 órakor fognak a gör. kel. egyház szertartása s'.érint a kis— román városi temetőben örök nyugalomra tétetni. Áldás legyen emlékezetén ! Vizvezetókópitós. Az épülő törvényszéki épü­lethez vezető vízvezeték és ezzel kapcsolatos mun­kálatok biztosítása végett (előirányzat 2352 frt ) a városnál f. márczius hó 26-án ári ejtés volt, mely munkára a következők ajánlkoztak: Spitzer C. (Arad) 12 5 százalék, Schmidt A. (Gyula) 12 6 százalék. Fejérvári Dezső (Vagyvárad) 28 százalék engedés­sel. A munkát Fejérváry Dezső nyerte el. A mezőberényi orvosválasztás. Mezőberény község képviselő testületének tagjai múlt hó 28-án Horváth János elnöklete alatt bizalmas értekezletet tartot’ak, melyen abban állapodtak meg, hogy a f év április 4 én tartandó orvosválasztás alkalmával dr Ovary köröstarcsai orvos mellett fognak állást foglalni, mint akit a közönség már eddig is sokszor igénybe vett szomszédos orvosi praxisából közvet­lenül ismer és iránta teljes bizalommal viseltetik Megválasztása annyival inkább kívánatos volna, mert az egyszersmind eloszlatná a közönségben gyökeret vert ama gyanút, hogy ezen állás betöl­tésénél jogosulatlan és tisztességtelen magánérde kék is befolyásolják a választásra hivatott képvi selőtestület tagjait. Szimónia- Mezőberény község képviselőtestüle­tének legutóbb tartott ülésében botrányos leleple­zést tett Krajsz Ádám képviselő. Előadta, hogy f. hó 1-én, ugyanazon napon, melyen a község orvosa dr. Jeszenszky Pál oly váratlanul elhunyt, nála egy orvos megjelent és neki pénzt kínált oly czélból, hogy az emlitett orvos halála folytán megüresedett első orvosi állásra való megválasztatását, mint köz­ségi képviselő, mozdítaná elő. ő ezen ajánlatot vtsszaütasitá. Az illető- azonban nála másodszor, sőt harmadizbeu is megjelent, s ez utóbbi alkalommal papirosba göngyölve 50 frtot hagyott nála észre­vétlenül, melyet ő megtalálván, azt a képviselőtes­tület asztalára teszi le, hogy az ezen judáspénzzel belátása szerint rendelkezzék. Ezen eset nagy fel­háborodást keltett a községben. Még ezen feljelen­tést megelőzőleg hire ment, hogy a községi képvi­selőtestület némely tagjai egy bizonyos egyén ja­vára megvannak vásárolva. Ezen hir hatása alatt egy küldöttség járt Popovics Szilveszter főszolgabí­rónál, kérve őt, hogy az orvosválasztást ne a kép­viselőtestület, hanem a nép által ejtesse meg. A főszolgabíró ezen kérést, hivatkozással a törvényre, természetesen teljesithetlennek találta. A népnek ezen gyanúja a fentebb emlitett leleplezés által újabb tápot nyert. Ily körülmények közt az illeté­kes hatóságnak elengedhetlen erkölcsi kötelessége a hivatalos vizsgálatot megindítani annak konsta- tálása végett: ki volt azon orvos, a ki akkor, mi­dőn knrtársának holt teste még ki sem hült, pénz­zel való vesztegetés által akarta annak állását maga számára biztosítani ? Itt nemosak az összes pályá­zók becsületéről, hanem általában az orvosi kar tisztességéről van szó. Mert elsőrendű közérdek, hogy az orvosi praxissal üzletszerüleg foglalkozó \Korotnai-féle jellemek ezen pályától távol tartassa­nak. Felhivjuk dr. Zöldy János megyei főorvosnak, aki a megyei orvosi kar reputáoziójának első sor­ban felelős őre és tapasztalásból ismert buzgó vé­dője — figyelmét ezen botrányos esetre, melynek megtorlását követeli a népnek lelkiismerete és meg- hainisithntlan erkölcsi érzülete. A hódmezővásárhelyi ev. ref egyház újonnan szervezett rendes (5 ik) lel koszi állomására a kije­lölés f. évi márczius 28-ile napján tartatott meg Hódmezővásárhelyen. A jelölésben részt vettek Szabó János esperes elnöklete alatt Dombi Lajos Lajos és Oláh György egyházmegyei tanácsbirák s Juhász Mihály polgármester, főgondnok és Garzó Imre mérnök, presbyter. Pályázó jelentkezett 24. Miután mindenik pályázónak okmányai rendben ta­láltattak, mindenik pályázó választhatónak jelente­tett ki a bíráló bizottság által. A pályázók ezek : Török Lajos alsó-alapi helyettes lelkész, Kassay Béla istvándi lelkész, Pap József somosi lelkész, Valódi Mátyás hajdu-nánási káplán, Győrfi József kábái káplán, Losonczi Endre szathmári káplán, Técsi József szilágy-pantti lelkész, Tereh Gyula Itód-mcző-vásárhelyi népiskolai felügyelő lelkész, Szügyi Dániel dévaványai lelkész, Győry József párkányi lelkész, Szőtőssi Antal szont-erzsébe'i lel­kész, Makai Elek szatmári káplán, Nagy Lajos sz.- Ilaki lelkésztanitó, Vas József nagybányai káplán, Csnpó Péter téglási lelkész, Érsek Elek tolna-né- medii káplán, Kertész István szilágybagosi lelkész, Tóth László mezőtúri káplán, Vásárhelyi Zsigmond missionaries lelkész, Lukács Ilire félegyházi káp­lán, Balog Elemér pozsonyi lelkész, Józsa Károly ágyai lelkész, Keresztesi Sámuel budapesti vallás­tanár, Morvái Ferencz nagyvályi lelkész. Hir sze­rint ma még Técsi József, Toroh Gyula, Győrfi Jó­zsef, Losonczi Endre körül csoportosultak a válasz­tók s valószínűleg e négy pályázó valamelyike lesz megválasztva az április végén tartandó választás napján hódmezővásárhelyi pappá. A szarvasi bölcs öngyilkossága. Nyiry Elek neve csak nemrégiben tűnt föl az újságot olvasó közönség előtt. Egy havi-folyóirat élén ékeskedett először a neve, mint szerkesztőé. A Népszerű böl­csész czitnen inditott egy rendkívülien primitiv ujsá- gocskát Szarvason Nyiri Elek, akit a lapja révén csakhamar megösinert az egész vidék népe. A szarvasi bölcs: igy hívták a jámbor embert, a ki egy egzal- tált lélek minden fanatizmusával gyűlölte az úri rendet,1“az igazságszolgáltatást, a kormány vezető férfiait, s a papságot. A szoczialista autorok m inká­iból szívta magába mindazt a bölcsességet, amivel megakarta mételyezni a misera plebs-et, izgatva folyton-folyvást a vagyonos osztály ellen. Túlkapá­sai miatt aztán számtalanszor meggyűlt a baja a sajtóügyészségekkel. Egy esztendővel ezelőtt a buda­pesti esküdtszék előtt állott egy éles, antidinaszti kus czikkelye miatt, amit a Népszerű Bölcsész-hon közölt. Az esküdtek azonban elmobeli állapotára vuló tekintettel felmentő verdiktet hoztak. Nernré- g ben a nagyváradi ügyészség inkriminálta egy czik- két s a folyamatban tett sajtóügyi eljárást csak épp minapában szüntették be ellene. Nyiry Elek valamikor jómódú gazdálkodó volt, de folyton peres­kedett, olanyira, hogy időjártával üldözési mánia lepte meg. La°sankint elúszott kisdet vagyonkája s a szerencsétlen, ineghibbant elméjű ember akkor kezdte hirdetni parokszizmus-szülte tanait. Vissza­vonulva élt s csak a pőréivel gondolt hosszú esz­tendőkön által s midőn vagyonkája romjniból is ki- liczitálták, adta fejét a népszerűtlen folyóirat szer­kesztőiére. Ez. nkivül kuruzslással is foglalkozott : nagy homeopata hírében állott Nyiry Elek. A gyó- gyitómódja abból állt, hogy páczienseivol apróra tört fehér borsot etetett s drága pénzen fizettette meg a mediczinát. A zivataros múltú ember hányt- vetett életének most vége szakadt. A szarvasi bölcs különös nemével a halálnak elpusztította magát. Harmincznyolcz napon át nem táplálkozott, csupán a magakészitette tört fehérborsot szedegette étlen- szomjan. Eleget éltem már, — most megbosszulom I magara az urakou, — mondta még legutóbb az is-

Next

/
Oldalképek
Tartalom