Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-01-22 / 4. szám
megváltva, mig 18 óv leteltével minden megváltás nélkül fognak annak korlátlan birtokába átmenni. 3. Amenyiben az uradalom és a környékbeli termelők 6, illetőleg 12 óv után is termelnének kendert úgy azok kizárólag a fióktelep részére lesznek szállitandók, valam nthogy az áztató gödrök másra mint a fióktelep számára termelt kenderkórók áz- tatására használhatók nem lesznek. 4. A 2. pontban említett m -gváltás a gőzgép és tartozékaira is kiterjed, amennyiben vállalkozók oda állandó illetve beépített gépet alkalmaznának Minden egyéb kenderkészitő gép és felszerelés felett a szerződéses viszony megszűntével szabadon vállalkozók fognak nendelkezhetni. 5. Az áztató gödrök felépítéséhez a kormány 12000 frttal járul. 6. Az áztatáshoz szükséges vizet illetőleg biztosíttatni fog annak a telep mellett elhúzódó csatornából való szabad és korlátlan vétele, annak a csatornában való raktározása, valamint aszályos időjárás esetén és amennyiben ezen csatorna vizet nem tartalmazna, a társasági szivattyú használata úgy hogy ily esetekben a szükséglendő vizet a Körösből a csatornába szivattyúzhassák. 7. Engedélyezendő lesz a levezető csatornából a telepre vezető csővezetéknek a védtöltés alatti letétele. 8. A telepre érkező vagy onnan elszállítandó anyagok és áruk kövezetvámmentességét Békésvármegye közönsége 18 évre, de legalább az utolsó évben a telepre szállítandó kenderkórók teljes f«l- dolgozása idejéig biztosítja. 9. Az áztatok szennyvize az uradalom által fog felhasználtatni, melynek a telepről való elvezetéséről vállalkozók fognak gondoskodni. 10. A telep üzemét biztosítandó, az érdekeltség egyelőre 6 évre legalább is 1000 kát. hold területen lesz köteles kendert termelni és annak összes termését a fióktelepre saját költségükön beszállítani. 11. Az érdekeltség által rosthozamra termelt, aratott és kezelt nyers kenderkórók métermázsájáért 2 frt 10 kr.; a maghozamra termelt és aratott nyers kenderkórók mótermázsájáért, a mennyiben azok nem tulvastagok és elágazottak 1 frt 05 krt fizetnek vállalkozók a fióktelepre szállítva. A kiválóan hasznos ipartelep özemének biztosítása czóljából a vármegye főispánja már előzőleg a következő felhívást bocsáj- totta ki a környék birtokosaihoz és gazdáihoz : Felhívás Békés, Doboz és Vésztő községek összes földbirtokosaihoz és gazdáihoz. Békésvármegye földjének kendere köztudomás szerint kitűnő. Az is közismeretü, hogy a kendertermelésbe a gazda csak akkor foghat, ha piacza biztos és közel van. Már régóta folynak kísérletek a végből, hogy a kendertermelés vármegyénkben fellendüljön. Most végre a törekvés megvalósulhat. Egy nagyhírű és föltétien megbizhatóságu czég — Salzmann és társai — hajlandó Békésvármegyében kender beváltó és kikészítő telepet létesíteni, ha 1000 hat. hold kendertermelő terület részére biztositta tik. A telep Békés község határában, a Gyepes csatorna balpartján a Tarhos pusztán, gróf Wenck- heim uradalmi területen állíttatnék fel. Termelhet minden birtokos, ha legalább 6 évi termelésre kötelezi magát. A termelt kenderkórónak métermázsájáért a telepre szállítva a Salzmann czég 2 forintot fizet. Ha a tervezett békés—vésztői vasút létesül és a teleptől 3 kilométernél tovább nem fog esni, a czég a vasút megnyílta után a kenderkóró métermázsájáért 2 forint 10 krajczárt fog fizetni. A termelőnek a telep létesítésével semmi költsége sincs, mert az áztatóknak 12000 forintot kitevő költségét vármegyénk gazdái iránt táplált kegyes jó indulatból a nagy méltóságú föld nevelésügyi miniszter ur méltóztatott elvállalni, az épületeket és gépeket pedig a vállalkozó czég sajátjából létesíti. keringőt dübörögve tánc/.olja, mint egy negédes titán. Nem válogatós, szükség esetén eltánczolna a templom tornyával is s hamarabb kifáradna a torony, — mint ő. Nem valami hóditó alak, de megbecsülhetetlen. Nagyon gyakran meghívják estélyekre. A jól mulató asszony. Kicsike, hízásra hajlandó tengerzöld selyemben, brüsszelli csipkékkel. Örökösen izeg-mozog, örökösen csacsog, kezet szőrit minden asszonynyal, a kisebbik fiának kanyarójáról beszél, vagy arról, hogy mily kellemetlen utazása esett a múlt héten a vasúton. Nagyon jó családanya, de a bálban mulatni akar. Minden meghívást nagy örömmel fogad, étvágygyal eszik-iszik, megdézsmálja a bonboniéreket s csak akkor távozik, a mikor a csillárokat oltogatják. A parthie vadász. Rendkívül tisztelettel viseltetik a leányok iránt s végtelenül kedves a mamákkal, négyszemközt. A hozományt messziről megérzi, mint a vizsla a vadat. Kétszer tízezer koronáért két keringő, 30 ezerért három és egy négyes, 4o ezerért lefoglalja a mamát is, 50 ezerért pedig az egész kotilliont kikönyörgi a leánytól. No és 100.000 forintért akár a bakra ül a kocsis mellé. Természetesen kifogástalan tánczos, hiszen ez a foglalkozása. Alig ér tánczos- nőjének derékövéhez, nagy tisztelettel vezeti, vigyáz a ruhájára, keveset beszél, néha a házasélet boldogságára czéloz olvadó tekintettel, ha ugyan a hozomány megfelel várakozásának. A férjvadász leány. Szokásai amerikaiasak. Azt mondja, hogy nem akar férjhez menni, bár ez a leghőbb vágya. Kaczér mindenkivel, fölültet mindenkit. Szétosztogatja bokrétájának virágait s szellemét egyaránt. Exczentrikus ruhát visel. Minden toillett darabja egy-egy pisztoly, A kendertermelés és kenderkikészités ilykép tervezett fellendítése kiszámíthatatlan gazdasági előnyökkel kecsegtet. A gazda gazdálkodását belterjesebbé, többoldalúvá jövedelmezőbbé teheti Mezőgazdasági iparunk egy uj iparággal gazdagszik, munkásaink a kendertermeléssel járó fokozottabb és a megtermelés időszaki munkálataival össze nem eső munkához jutnak a kenderkikészités körül pedig állandóan — télen is — nagyszámú munkás lesz foglalkoztatható. Midőn ennyi reális előny kínálkozik, gazdáink saját érdeke, hogy megragadják az alkalmat, mely gazdálkodásukat szilárdabb és jövedelmezőbb alapra fekteti, s a mellett a munkás osztályt uj jelentékeny munkák megérdemelt ellenértékéhez juttatja. Minthogy pedig a szóban forgó kenderbeváltó- és kikészitőtelep csak akkor létesülhet, ha az érdekelt gazdák 1000 kát. holdon fognak kendert termelni: tisztelettel és bizalommal felkérem Békés, Vésztő és Doboz községek, valamint a többi szomszédos községek határának összes nagy, közép és kisbirtokosait, hogy a fent jelzett feltételek mellett való kendertermelésre vállalkozni szíveskedjenek. Felkérem mindazokat a birtokosokat, akik kendertermelésre hajlandók, hogy saját községük elöljáróságánál folyó évi január hó 15-ik napjáig szíveskedjenek bejelenteni: hány kát, holdon kívánnak kendert termelni. Az ez alakommal való jelentkezés még nem végleg kötelező. Minden termelésre jelentkező birtokosnak a Salzmann czég el fogja küldeni a termelési feltételek pontos körülírását tartalmazó szerződést és a termelő lekötötté csak a szerződés aláírása által válik. Egyébként ha szükségesnek fog mutatkozni, legközelebb az összes termelőket közös gyűlésre is össze fogom hivni. Ezen felhívásomnak a czélja az, hogy kitűnjék, van-e annyi kendertermelésre jelentkező birtokos, hogy az 1000 kát. hold termő terület összehozható legyen. Teljes bizalommal fordulok az érdekelt birtokosokhoz, hogy ne mulasszák el a kínálkozó, kedvező alkalmat és a kendertermelésre mennél számosabban jelentkezzenek. Szolgálnak ezzel saját jól felfogott magánérdeküknek, de szolgálnak a közérdeknek is. Kelt Gyulán, 1899. évi január hó 8-án. Dr. Lukács György, Békés vár megye főispánja. Békés község elöljárósága felfogván a létesítendő ipartelep kiváló horderejét, nagyobb akcziót kezdett, hogy a gazdaközönséget a kendertermelósnek megnyerje és az érdeklődőket egy lelkes hangú felhívásban ma délutánra nópgyülésre hívta össze. A felhívás-szövege a következő: Felhivás! A boldogulás egyik legfőbb törekvése az embernek. Boldogulni pedig csak az tud és az fog, a ki minden olyan alkalmat megragad, a mi azt elősegíti. Békés város közönségének évtizedek óta most van először alkalma arra, hogy a vagyonosodásnak, közjólétnek forrásából merítsen, mert bizony sors- üldözött népe volt eddig a vármegyének. Ebből a nehéz helyzetből azonban kiszabadulhat, anyagi elő- halndását önmaga alkothatja meg, ha most megragadja az alkalmat, melyet részére, javára, boldogulására vármegyénk nagyérdemű főispánja, mélt. dr. Lukács György faradhatatlan működésével, emberbaráti meleg szeretettel előidézett. — Sikerült ugyanis főispán ur 0 méltóságának hosszas fáradozás és a magas kormánynál és méltányolt ügybuz- góságánál fogva kivívni azt, hogy Békés község határában állami segély mellett, egy kenderbeváltó és kikószitő-gyár létesüljön és ez csupán a békési nép iránt táplált erős és nemes jóindulatból. Igen I Mert mig egyrészt alkalmat akar adni ezzel a kisbirtokosoknak egy oly jövedolmi forrás megteremtésére, mely azt és annak családját tisztességes megélhetéssel biztosítja, másrészt biztos keresetfor- rást nyújt azon száz, meg száz vagyontalan napszámos családnak is, a kik sokszor a legnagyobb akarat éB igyekezet mellett sem tudják családjuknak a megélhetésre szükséges kenyeret is megszerezni. Önmagunk s felebarátunk iránti kötelességünk azért, hogy a ki teheti: hozzájáruljon a boldogulás ezen eszközének megterem lésé kéz, a mit azzal érhet el, ha minden kis gazda kisebb nagyobb mértékben, tehetsége szerint termel e gyár részére kendert. Ha ez alkalmat most elszalasztjuk, évtizedek múlva drága kincsen vásárolnék azt vissza! — Bizony ekkor megérdemelnénk, hogy megvessenek, mint olyanokat, kikben sem akarat, sem törekvés nincs, a jelent kellemessé tenni, a jövőt családunknak bizt ősi tan i. Most tehát rajtunk áll : akarunk-e boldogulni, vagy pedig továbbra is e nehéz gazdasági helyzetbe szándékozunk sínylődni. Hisszük, hogy e város józan gondolkozóén közönsége uem fog közönyös maradni e nem remélt alkalom iránt, mindent el fog követni annak megvalósítására. E reményben hívjuk fel a város kisbirtokos lakosait a f. hó 22-én d. u. 4 órakor a bérház nagytermében tartandó népgyülésre, a hol élőszóval soroljuk el mennyi hasznot hajtó őb mily áldásos eszköz lesz e gyár létesítése, miként és mily módon lesz ez hivatva e város közönségének boldogulását előmozdítani. Biztosan tudjuk, hogy e népgyülésen a város minden olyan lakosa megjelen, s részt vesz abban a munkában a miken az ön maga iránt való fentartás és boldogulás, valamint családja boldog jövőjének megalapítása szivén fekszik. Kelt Békésen, 1899 január 17-én. A községi elöljáróságBízunk benne, hogy gazdaközönségünk meg fogja ragadni az alkalmat, hogy az uj kikészítő telepnek szállítandó kender termelésével gazdaságát jobban jövedelmeztesse és hogy a fentebbiek szerint sikerrel járó fáradozás gazdasági viszonyaink jelentékeny fellendítésével meg fogja hozni a várt szép eredményeket. A „Gyulai Kaszinó“ közgyűlése. E hó 15-ón vasárnap délután tartotta meg a Lyulai kaszinó évi rendes közgyűlését a tagok nagyszámának érdeklődése mellett. A közgyűlést Jantsovits Emil elnök nyitotta meg és azután Bertlióty István igazgató olvasta fel az egyesület 1898. évi életéről és működéséről szóló részletes jelentését. Az igazgatói jelentés olőrebocsátva azt, hogy az egyleti élet legtöb nyilvánulásában örvendetes lendület volt tapasztalható, első részében a tagok körében mutatkozó változásokról szólt. 1898. év elején az egyletnek 90 rendes, 6 foglalkozó és 19 vidéki tagja volt, a kik közül az év folyamán kilépett összesen 16 tag, ellenben felvétetett összesen 18 tag, úgy hogy az egylet jelenlegi tagjainak száma 100 rendes, 3 foglalkozó és 15 vidéki tag. Testüle tileg foglal helyet az egyletben a helyőrségi honvédtisztikar átlagos számittással 40 tagja. Itt emlékezett meg a jelentés külön is dr. Némethy Józsefnek az egy let érdemes volt igazgatójának, továbbá Steinecker Gábor és Kéry Gyula választmányi tagoknak távozásáról, valamint Lázár Sándor és gróf Almásy Kálmán elhalálozásáról. Az egylet vagyoni helyzetében is lényegesen kedvezőbb fordulat állott be, mert mig az 1897. év számadása közel 40 frt hiány nyal záródott és mig a múlt év költségvetésében 1626 frt bevétellel szemben 1604 frt 41 kr. kiadás irá nyoztatott elő, addig a múlt év bevételei az előirányzatot 441 frt 50 krral meghaladták, mig a tényleges kiadás az előirányzott összeget nem érte el. A kedvezőbb helyzet folytán az 1899. évi költ ségvetés keretében az egylet sok szükséglete lesz kielégíthető. A kaszinó az egész évben, de különösen a téli hónapokban élénk beléletet mutatott, télen napközben átlag 20, este átlag 40 tag kereste fel a kaszinót a különböző szórakozások között főleg olvasással, társalgással, kártya, biliárd és sakkjátékkal töltvón az időt. A kaszinó az 1898. évben 4 nyilvános társas estélyt rendezett, kettőt felolvasással egybekötve és a távozó igazgató tiszteletére egy igen népes közvacsorát tartott. Az év második feleben ily társas estelyt nem rendezett, minek okát a jelentés főleg a város társadalmát az utóbbi időben jellemző némaságban kereei, minek folytán ily nyilvános mulatság iránti kedv a közönség körében nem mutatkozván, sem a kaszinó sem más egyesület nem rendezhetett mulatságokat. Az év tapasztalatait egybefoglalva sajnálattal konstatálja a jelentés azt is, hogy a kaszinó még mindig nem felel meg minden irányú hivatásának, kellő szórakozást biztosit tagjainak, de nem teljesít cullurális vagy társadalmi nagyobb feladatokat Utal azon szép hivatásra és vezérszerepre, mely egy vidéki város kaszinóját megilleti és szükségét látja aunak, hogy az egyletbe a város intelligens, gavallér elemei bevonassanak, valamint hogy a tagok az egészséges alapokon nyugvó egyesületben együttes erővel, köl csönös jóakarattal munkálják azon szebb czélokat, melyeknek biztos eredménye-lesz a kaszinó felvirágzása és annak vezetése alatt egységes és eleven társadalmi élet kifejlődése. Végül bejelentette az igazgató állásától való visszalépését. A közgyűlés a terjedelmes jelentést élénk helyesléssel vette tudomásul és az abban foglalt indítványra megbízta az igazgató választmányt, hogy a házbérloti szerződésének rövid idő múlva történő lejárata folytán olcsóbb és alkalmasabb helyiségről gondoskodjék. Blaur Gyula pénztáros bemutatta a pénztár 1898. évi számadását, a mely szerint az egyletnek 2067 frt 51 kr. bevétele 1571 frt 81 kr. kiadása és igy 495 frt 70 kr. maradványa van. A jelentést tudomásul vették és Dombi Lajos indítványára a pénztárosnak buzgó fáradozásaiért jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. Somogyi Ákos könyvtáros referált a könyvtárnak múlt évi forgalmáról, mely daczára annak, hogy az egylet vagyoni helyzete újabb beszerzést nem engedett meg, élénknek volt mondható. Jelentését valamint, valamint állásától való visszalépését a közgyűlés tudomásul vette és köszönetét szavazott Politzer Zsigmond esryleti tagnak, a ki a könyvtár javára 20 frtot adományozott. Ezután Jantsovits Emil elnök a maga és tiszttársai nevében köszönetét mondott a megtisztelő bizalomért es bejelentette, hogy a tisztikar és választmány megbízatása lejárt. A tisztujitást a közgyűlés Fürdők István korelnök vezetése alatt tar tóttá meg, közfelkiáltással megválasztván a következő tisztviselőket: Elnök lett: Jantsovits Emil, al- elnök: Haviár Lajos, igazgató: Fekete József, pénztáros: Blaur Gyula, ügyész: dr. Frankó László, könyvtáros: Hoffmann Viktor, jegyző: Szabó László. Az igazgató választmányba titkos szavazás utján beválasztattak: 1. rendes tagokul: Berthóty István, dr. Bodoky Zoltán, Bródy Adolf, Csák György, Csillag László, Dombi Lajos, Dutkay Béla, dr. Fábry 8áu- dor, Fekete Gyula, Fürdők István, Gróh Ferencz, Lukács Endre, Magyar Pál, .Nagy Gyárfás, Nagy Jenő, Pósa Károly, Schmidt József, Somossy Zsigmond. V. Szakmáry Arisztid, dr. Tholt István • 2. póttagokul: Novák Kamill. Ladies György dr. Zöldy János. Az eredmény kihirdetése után az elnök a közgyűlést berekesztette. H i r e k. Véglegesítés. A földmivelésügyi miniszter Limbaclier Károlyt a békésvármegyei földmives- iskolához ideiglenes minőségben kinevezett kertész- tanitót, ezen állásában végleg megerősítette. A közkórházi építkezési bizottság január hó 19-én dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen tudomásul vették az állam- épitészeti hivatalnak előterjesztését, bogy az elmegyógyintézet építése az 1898. évben a szerződés kereteit túlhaladta, amennyiben a kikötött földszini magasság helyett az apáczalak és konyhaépület tető alá korült, a főépület pedig a középső rész kivételével az első emeletig épült fel. Intézkedett azután a bizottság, hogy a kora tavasz beálltával az építési munkálat teljes erővel folytatható legyen, a kapcsolatos kisebb munkálatok pedig kellő időben elkészüljenek, hogy az intézetnek október 1-re tervezett megnyitását mi sem gátolja így jóváhagyták az ártézi kút fúrására Bányász Mór vállalkozóval kötött szerződést és tárgyalásba léptek a magyar vasúti forgalmi részvénytársasággal a közkórház egész telepére a villanyvilágítás bevezetése és berendezése iránt. A kereskedelmi és iparkamarai tagválasztásokat előkészítő központi bizottság a vármegye alispánjának elnöklete alatt csütörtökön délután a vármegyeház kistermében ülést tartott, melyen megalakítván a választásokat vezető járási bizottságokat, az aradi kereskedelmi és iparkamara által egy- beállitott választói névjegyzékeket kiadta a községeknek közhirrététel végett. Az ezen névjegyzékek ellen esetleg beadandó felszólalások alapján fogja a központi bizottság a névjegyzékeket végleg megállapítani és a választások határidejét kitűzni. Az ujonezozás előmunkálatait már befejezték hatóságaink és a polgári és katonai hatóságok állal egyetértőleg megállapított ujonezozási munkaterv jelenlog áll a honvédelmi miniszter jóváhagyása alatt. Ez évben e munkálatok végrehajtása tudvalevőleg nagyobb nehézséggel jár, miután a a zavaros politikai helyzet és törvényen kívüli állapot a törvényhozás által még meg nem szavazott ujonezozást késlelteti. Iparkiállitás Orosházán. Orosházán Thék Endre budapesti nagyiparos, Orosháza szülötte kezdeményezésére nagy iparkiái 1 itást rendeznek. A kiváló orosházi szülött, Thék Endre 800 aranykoronát bocsájt e czélból rendelkezésére az orosházi ipartestületnek a kiállítandó munkák díjazására. Eléggé’ nem is méltányolható dolog ez Békésvármegyében, hol a kézmü ipar erősen pang s melynek uj irányt, forduló pontot igyekszik adni a dicséretes buzgalomból kifolyó kiállítás. A kiállított tárgyak márcz. 25-ig bocsájtandók az ipartestület rendelkezésére. A kiállítás a húsvéti ünnepek alatt lesz s azon kizárólag orosházi iparosok pályázhatnak. Ugyancsak e kiállítás czéljaira a földmivelésügyi miniszter kétezer koronát utalványozott, mi nagyban hozzájárul, hogy a kiállítás nagyobb arányban való rendezése a ezélzott irányt előmozdítsa. A f. hó 5-én tartott előljárósági gyűlés határozatából kifolyólag a kiállítási bizottság a következőleg állíttatott össze : Védnök : Méltóságos dr. Lukács György, Békésvármegyo főispánja. Diszelnökök : Thék Endre, Ambrus Sándor járási főszolgabíró, Jankó György községi biró. Elnökök : Székács István inspector, Six Lajos ipartestületi elnök. Alel- nökök : Magi Károly ipartestületi alelnök, Pusztay János az ipartestestület építészi szakosztályának elnöke, Hódi Károly az ipartestület kovács- és kerékgyártó szakosztályának elnöke. Harsányi Pál az ipartesrtület bőripari szakosztályának elnöke Vezértitkár : Bézy Balázs iparhatósági biztos, Titkár Vitéz Lajos ipartestületi jegyző. Jegyzők : Szadóczky János lábbeli készítő, Tóth Sándor lakatos, Sülé Jenő asztalos, Jávorcsik György ács, Horváth Pál szabó. Pénztárnok : Tatter Jakab seprőgyáros. Ösztöndíj. A békési ág. ev. egyházkerülot ajánlatára a bányakerület superintendense a Zse- denyi féle 100-100 frt ösztöndíjat Sinkovics Pál és Sass Ferencz orosházi tanítóknak utalványozta. A községi elöljárók választását az elmúlt héten folytatták a vármegye községei. A hozzánk beküldött hirek szerint elöljárók lettek : K.-Ladány- ban: Gyulai József biró, Szatmári Lajos albiró, Cs. Nagy János gazda, Török Péter pénzt., Turóczi János ellenőr, Török Sándor adószedő, Papp Imre, K. Molnár Lajos, Kecskeméti Sándor, Ható Imre, Szekeres Bálint esküdtek. Szarvason: Melis János biró. Bankó György albiró, Sonkoly Pál, Farkas György, Kosut István, Csiszár János, Viezkok András, Pecsenye Pál, Földváry János esküdtek. Demcsák János főpénztárnok, Borgulya György alpénztárnok, Kántor Imre adószedő, Héjas István közgyám, Melis Pál gyámpénztárnok. Békés- Csalán: Zsíros András biró, Tadanai K. János albiró, Zahorán János gazda, Fejér Béla főpénztárnok, Németh Lajos közgyám, Kristóffy Károly iskolai esküdt, Filipinyi Lajos vásári esküdt, Fili- pinyi Soma katonai esküdt és Leszkó János árva- ügyi esküdt. Esküdtek lettek még: Drienyovszky András, Gálik János, Botyánszky János, Szaszák András, Petrovszky Pál, Achim F. András, Luko- viczky János, Lukoviczky B. János és Bankó János, Gajdács' B. Pál jaminai albiró és Novák János esküdt. Gyula-Vári községben Erdődi Ferencz biró, T. Kovács András albiró és pénztárnok, Dobra György közgyám és adószedő, Erdődi Mátyás gazda, T. Túri Mihály, Medgyesi Mihály, J. Bálint Sándor és Széles Mátyás esküdtek. A gazdasági egylet igazgató választmánya a vnsárnapii munkás jutalmazás után rövid ülést tartott, melyen bejelentetett, hogy a gazdák bármely mennyiségben ingyen szederfa csemetét kaphatnak minden tekintete nyíl. Majd bágyatag, majd szenvedélyes. Megadással tánczol, de férjet azért nem talál. A szerény legény. A vidékről jött a városba, szemeit lesüti, halkan beszél és csak a kövéreket kéri tánczra, mert különben attól fél, hogy kosarat kap. A legostobábbnak látszik az egész teremben, pedig nem az. A hóditó. Katona, többnyire huszár. Huszárosán tánczol s föllépése végtelenül biztos. Szép gyermek és folytonosan nézi a tánczosnőjét, a kinek s.ins-gene megmondja, hogy melege van. Mikor a leányt a buffetbe kiséri, meg-megszoritja a karját. Mindenkinek tetszik, de nem sokáig, A szórakozott tánczos. Úgy tánczol, mint egy bolond, mások tyúkszemét letapossa, beleütődik mindenki, meglöki a kövér asszonyokat, letépi a ruhájukat, belekavarodik tánczosnőjének uszályába, elesik, magával rántva a leányt, föllöki a szolgát, ki hűsítőket hordoz körül, a magaviseleté miatt annyira pirul a tánczosnöje, mint a szamócza. Beleütődik az ajtóba és a rendezőkbe egyaránt, nagy robbajjal föllöki a széket, azután a mellékterembe menekül, ott földönt egy asztalt, végre mikor a tánczosnőjét elvesztette valahol maga is lemenekül a lépcsőn, A szerelmesek. Ok is ott vannak a teremben. Akár az örökkévalóságig tánczolnának egymással. Lépéseikben édes harmónia van Mosolyognak s minduntalan egymásra néznek. Úgy tánczolnak, mint csak az égben szokás, egymáshoz simulva, befödve a fehér ruha felhőjével. Kezük remeg, szivük dobog. Féltékenység unalom, ellenszenv nem fér -löl hozzájuk. Boldogan, önfeledten járják a keringőt s méltók a
