Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-02-26 / 9. szám

közepén, pipaszárat csirái belőle*, a drótférgek harmadika a vesszőn levő egyik szemnél fúrja be magát és a másik szemnél kijön; a negyediké pe dig a már kihajtott oltás zöld szárába furakodik és azt fúrja végig. Ahány van, mind kártékony. Ha volna az uj ültetésü szőlőben más növény is, akkor nem volna a kártétel olyan nagy, de mivel — mint már előbb a csimasznál is mondtam — nincs nagy darabon, más enni való a szőlő földalatti részénél, tehát azt támadják meg.

A védekezés ellenök csak úgy lehetséges, ha a földbe szénkéreget lövetünk, mely minden elő állatot megöl.

Az a kérdés azonban, mikor kell szénkéne- gezni ? Szénkénegezni kétezer kell. Először akkor, mikor a földforgatást elhatároztuk, tehát a forgatás megkezdése elölt legalább 15 nappal, másod szór a földforgatás bevégzése után, a szőlő ültetés előtt legalább 15 nappal. A bogarak lárvái nagy részt a felső földben tanyáznak, nagyon természetesen, mert ebben vannak a növény gyökerek, amelyekkel ők táplálkoznak, amelyek őket enni valóval látják el. A szénkénegezést tehát a föld forgatása előtt okvetlenül meg kell csinálni, hogy a föld felső részében élő bogarak lárváit és magú kát a bogarakat is megöljük. A földforgatás közben a felső föld alul kerül és igy az ott eltemetett bogarak — szénkénegezés nélkül — tavaszszal mind felfelé iparkodnak s az útban talált enni valóhoz — a szőlő föld alatti részéhez — nyúlnak.

A szénkénegezés tehát a föld felforgatása után már nem olyan sikeres, mert a szénkéneg fecskendő csak 40 czentiméter mélyen mehet le legmélyebben és igy a 75 -80 czentire lekerült bogarakat nem ölheti meg. A felforgatás után való szénkénegezés azonban mégis nagyon hasznos, mert a mélyebben élő caimaazokat, melyek most felszínre kerültek, megöli, a kisebb, mélyre jutott drótfér- geket pedig a fölfelé jövetelben megakadályozza egy darabig.

A ki tehát a föld forgatás előtt nem szén- kénegezett, mégis okosan teszi, ha az ültetés megkezdése előtt, vagyis most, márczius elején, szén- kénegez.

Igaz, hogy ez költségbe kerül, de hát mégis kevesebbe, mint az, ha újra ültetett szőlőnket elpusztítják egészen a csimaszok és drótférgek.

Egy magyar holdra elég egy mázsa szénkéneg, aminek az ára Gyulán 17 frt, a földbe lövelés ezenkívül, ha napszámossal végeztetjük belekerül 5—6 frtba és igy összesen logfölebb 24 frtba, n kétszeri szénkénegezés kerek számban 50 frtba. A szénkénegezés után legalább 15 napig nem sza bad a földet fölturni, fölásni, vagv abból itt-ott fát kivenni, vagy abba fát ültetni, mert a szén i kéneg nagyon repülős valami, olyan mint a kámJoA vagy még jobban hasonlítva, a szalmiak-szesz és egy pillanat alatt elillan a földből, amikor természetesen nem használ; de ha a földet békében hagyjuk: akkor egyformán elterjed benne és amerre csak megy, mindenütt gyilkol. A férgek, bogarak kiirtására nézve a szénkénegezésnél jobb módot nem ismerek, mert ha ismernék, azt ajánlanám. A szőlő telepítés — ebből is {látszik — nagy munka, de hót mindaz, aki oktalanul — találomra — ugrik bele és nem fogad szót a már tapasztalt tanácsadóknak: magára vessen, ha munkája nem sikerül.

1100 négyszögöl területre kell 3335 tőke szőlő, ha a távolság mindenfelé 110 czentiméter. Ezen terület felforgatása 6 krajczárjával 66 forint, a 3335 tő szőlő ára 10 krajczárjával 333 forint 50 krajezár. Összesen 399 forint 50 krnjezár, vagyis kerekszámban 400 forint, a karót nem számítva. Ahol egy hold szőlő.újra ültetésére kiad a gazda 400 forintot, ott már a szénkénegezésre nem kell az 50 forintot sajnálni, mert szénkénegezés nélkül veszélyeztetjük a 400 forintot és az esztendőt, melyet életünkből elveszítettünk.

Domonkos Jánosvégül a bécsi kongresszusra következett idők történetét, tehát a mai Magyarország megalakulását, egészen önállóan irta meg. Ez a rész tudniillik teljesen hiányzott Szalaynál, a halál nagy szeretettel végzett munkája közben szólitván el a derék tudóst.

Külön kell szólanunk a Szalay-Baróti-féle munka illusztráczióról. Ebben a közel ezerkétszáz I képben, mely a négy kötetet ékesíti, műtörténete emlékek és régiségek egész múzeuma kerül a közönség kezébe. Nagy tere van az egykorú emlékek: pénzek, érmek, pecsétek, ereklyék másolatának; félezer arczképben látjuk azokat, a kik a történelmet csinálták : kiváló uralkodók, hadvezérek, államférfiak, költők és azon idegen fejedelmek és személyiségek arczképét, a kik történetünkre befolyással voltak. Azután megszentelt helyek képét látjuk, a hova valamely, a nemzet sorsára döntő befolyású esemény emléke fűződik: csata- és jelenetképek, térképföl- . vételek, irásmaradványok: szóval mindaz, a mivel a történelem él és fönmaradt. Nagy számmal vannak a műben mümellékletek, hirneves történeti festők: Than Mór, Wagner Sánd >r, Dóré Gusztáv, Székely Bertalan, Lietzen-Mayer Sándor, Piloty Károly, Madarász Viktor, Lotz Káról}*, Benczúr Gyula müveinek másolatai. Iniciálék és szövegképek oly nagy számmal vannak itt együtt, mint egyetlen magyar illusztrált munkában sem.

Szóval az, a ki Szalay-Baróti munkáját megszerzi, oly könyvet nyer vele, melyben írásban és képben fényesen megismeri ezeréves hazánk történetét.

Róna Béla795/800.—1899.

Hivatalos hirdetés.

Gyulavárosa 1899. évi tőke kamat és járadék adó és IV. oszt. kereseti adó lajstromai a tek. kir. pénzügyigazgatóság által ér- vényesitvéi'. azok február hó 27 tői márczius 6-ig a városi adóhivatalban közszemlére vannak kitéve.

Azon adózók, a kik eme lajstromokban foglalt adó nemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közzé tételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most elsóizben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1899. február hó 25-én.

Dutkay Béla,

69 1—1 polgármester.

Hírek.

Petőfi Mező-Berényben A vármegye közművelődési egyesül el ének Petőfi, Sándor mező-beréiivi lakásának emléktáblával leendő megjelölését kimondó határozatából kifolyólag Kühn Dávid egyesületi titkár folyó hó 22 én Mező-Berényben volt, ahol is a közművelődési egyesület helyi bizottságával érintkezésbe lépvén, megállapittatialc — természetesen egyelőre csak elvileg — azon ünnepélyességek, a melyek az emléktábla leleplezés alkalmával Mező-Borénybcn rendezendők volnának.

A közművelődési egyesület a leleplezés napján vándorgyűlést tartana, ezt követné a leleplezés, majd társas lakoma, délután népünnepély, este hangverseny, utóbbi lehetőleg fővárosi művészek szives közreműködésével. Az ünnepélyre meghívják a Petőfi társaságot és a vármegye egész in teli igen I cziáját. A mező-herényi ünnepély egyik piece lennel [Petőfi Sándor halálának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezendő ünnepélyeknek és igy országos jellegűvé válnék. A közmüv -lődési egyesület mező- berényi bizottságának lelkes elnöke, Jeszenszky Károly lelkész s ügybuzgó tagjai, az ottani intelli- genczia hazafias támogatása mellett a rendezés fáradalmait készséggel elvállalják, a mi teljes biztosítékul szolgál, hogy a szimpatikus derék község soká emlékezetes nagyszabású, hazafias, kegyeletes és szép ünnepély színhelye leszen.

A fősorozás elhalasztása. A honvédelmi minister az idei fősorozásokat bizonytalan időre elhalasztotta Erre vonatkozólag az összes törvényhatóságokhoz az álábbi körrendeletét adta ki: Magy. királyi honvédelmi minister 1387. szám 1899. ein. Békésvármegye közönségének. Körrendelet. Az 1899. lévi ujonezozási olőraunká'atok foganatosítása tár gyábnn múlt 1898. évi szeptember 6 ról 5900Ó. az. alatt kiádott körrendeletéin kapcsában és a minister- tanács határozata alapján ezennel elrendelem, hogy az idei tősorozás egyelőre és további rendeieteinig \elhalasztassék. Erről a sorozó járási tisztviselők azonnal értesitendők. Budapesten, 1899. évi február hő 17-ón. Fejérváry, s. le. honvédelmi minister.

A vármegyei közművelődési bizottságának ülose.

Dr. Fábry Sándor alispán elnöklete mellett jelenvoltak Rezey Syiviusz, Keller Imre, Schmidt József, Jantsovits Emil és Kiss László jegyző A bizottság f hó 20 án tartóz!t ülésében megjelölte azon tanítókat és óvónőket, a kiknek iskoláit a tanfelügyelő az illető járásbeli bizottsági tagok kíséretében meg fogja látogatni. Tárgyalás alá vétetett a vármegyei közművelődési egyesületnek kérvénye állandó évi segélyezés iránt, a mely kérelemnek annyiban adatott hely, hogy a tanítók és óvónők jutalmazására évenként kiosztani szokott 425 frtot a bizottság kiegészítvén 500 frtra, a jutalmak kiosztásának kötelezettségét az egyesületre ruházta át s az egyesületet évi 500 írttal támogatja. Ezen kívül ha az egyesület a őzéit esetenként előre megjelöli, a vármegye közművelődési alap jövedelmének fel nem használt maradvány összegét a bizottság mindenkor hajlandó lesz segélyezés czimén kiutalványozásra javaslatba hozni.

Névváltoztatások A belügyminiszter engedélyével Müller Salamon és kiskorú gyermekei békési illetőségűek vezetéknevüket „Molnár*-ra, Oaztru- loszki György szarvasi lakos pedig „Szigeti*-r^ változtatták át.

A vármegye közegészségügyi bizottsága a folyó hó 20-án tartott ülésében tárgyalás alá vette Hacskó Lajos, Wieland Gyula, Gönczy Lajos, Csákly László, Zsigmondovics Géza, Holdy Kálmán, Koiná- romy Gyula, Segesváry Dezső (Székes-Fehérvár), Pilcz Endre (Mező-Berény), Saád Mihály, Vermes Miklós (Budapest) okleveles gyógyszerészek kérvényeit, melyekben a Mező-Berényben felállítani szándékolt második személyes üzleti jogú gyógyszertár elnyeréséért folyamodnak. A bizottság szótöbbséggel hozzájárult Maző-Berény község képviselőtestületének határozatához s a maga részéről is véleményezi a második gyógyszertár felállítását.

Jóváhagyások. A belügyminiszter a mezőberényi iparos ifjak önképző egyletének és a „Gyulai torna- egyesület* alapszabályait jóváhagyási záradékkal ellátva leküldte.

Kinevezés. A vármegye főispánja Széli Sándor lemondása folytán megüresedett dijnoki állásra Erdélyi Sándort nevezte ki.

Gazdasági cselédek és munkások segélyalapjáról készített vármegyei szabályrendeleti tervezet a vármegyei gazdasági egyesülethez javaslattétel végett átlétetvén, a vármegyei gazdasági egylet munkálatával el nem készült s igy a szabályrendelet csakis a májusi közgyűlésen lesz tárgyalható Ipari felügyelők. A kereskedelemügyi miniszter az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védőiméről és az ipari felügyelőkről szóló1; 1893. évi XXVIII. t.-oz. és az annak végrehajtására vonatkozó rendelkezések korlátái között az iparügyekro vonatkozó törvények és rendeletek végrehajtásának ellenőrzésére nézve uj kerületi beosztást állapított meg. Békésvármegyére nézve Arad székhelylyel Kiss Géza kir. ipari s felügyelő

és Simonffy Aladár iparos szakiskolai tauár bízatott meg, a kir. ipari főfelügyelő pedig Budapesten,* dr. Békéssy Sándor.

A gyulai iparos ifjúság őnképző-egylete folyó hó 19-én, délután 4 órakor tartotta Sál József elnöklete alatt; az egylet alakulása óta 21-ik rendes évi közgyűlését. Kőim Dávid titkár vázolta az egyesület múlt évi működését, mely időszak alatt kiválóbb mozgalmak nem merültek ugyan fel, de az egyesület, mely minden tekintetben megszilárdultnak mondható, az alapszabályok keretében az iparos ifjúság szellemi s erkölcsi érdekeinek megfelelő közhasznú működést fejtett ki. Előterjesztette továbbá az „Erkel Ferencz dal-kör*-ne)i lapunk múlt heti számában vázolt ajánlatát, melyben a nevezett dal-kör az iparos ifjúsági egylettel szorosabb kötelékbe óhajt lepni, a mi örvendetes tudomásul vétetvén, a választmány a közgyűlés által elfogadott feltételek alapján eme szorosabb kötelék érdekében teendő további lépésekkel meg- bízatott. A számvizsgálók által megvizsgált pénz- Itárnoki jelentés szerint az egylet múlt évi bevé- |tele 709 írt 13 kr., kiadása 614 frt 87 kr., Icész- Ipénz maradványa folyó évi január elsején 94 frt 26 kr. Az egyleti ház építéséből fenmaradott és jelzálogilag biztosított adóságból az egyesület a múlt évben 100 frtot törlesztett, a még fenálló | ad óság 1500 frt. A könyvtárnoki jelentés szerint az egylet könyvtárában 274 mü van 411 kötetben; a könyvtár gyarapításába a közgyűlés ez alkalommal 100 forintot szavazott meg. A tagok létszáma 152, a szaporulat a múlt évhez képest 10, az utasfogadót l«98-ban 70 átutazó segéd vette igénybe A tisztujitás egyhangú felkiáltással a következő eredménynyel történt: elnök Sál József, alelnök \Szénásy János, jegyző Démusz József, pénztárnok iDémusz János, könyvtárnok Múlt Rezső, segéd- könyvtárnok Kátai Fcrencz, számvizsgálók Gróh\ M ihály és Licska Ferencz. Választmányi tagok : Gróh György, Mayer István, Gyepes Gergely, Iíátui Lajos. Kis Mihály, Ábrahám János, K. Kis Mibá'y, Grünfeld Jakab, Kocsis Mihály, Pfuff Ferencz. Licska Alajos és Szőke Ferencz; póttngok: Puskás [János és Dániel Sándor.

Az újvárosi olvasókör folyó hó 19-én tartotta meg tisztujitó közgyűlését, mivel a folyó hó 5 ón tartott közgyűlésen megválasztott tisztikar lemondott. Miután Dömeny Lajos a körnek éveken át volt buzgó és tevékeny elnöke e tisztet továbbra nem volt hajlandó elfogadni, a közgyűlés Oláh\ György megyei tiszti főügyészt választotta meg el- |nőknek, a kit egy bizottság az elnökség elfogadására és a közgyűlésen leendő megjelenésre leikért.

A közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadta a körében megjelent Oláh Györgyöt, a ki köszönetét nyilvánította a megtisztelő bizalomért és az elnökséget elfogadta a kijelentette, hogy kötelességének fogja tartani ezen kör szellemi és anyagi előhaladását munkálni, s azt a közművelődésnek és szabadságszeretetnek meleg fészkévé tenni, ugyanazért felhívja a kör minden egyes tagját, hogy vele együtt hassanak oda, hogy e kör, mely a gyulai ilyen irányú körök között a legizmosabb, a megkezdett helyes irányban folytathassa működését. A megválasztott elnököt beszédének végeztével lelkesen megéljenezték. Ezután a tisztujitás a kővetkező eredményei ejtetett meg: alelnök: Yidó István, igazgató: Singer Mihály, jegyző: Boné Ferencz, ügyész: Frankó László, penztárnok : Bakó Jakab, aligazgató : Monori Mihály, könyvtárnok: Puskás Lajos és Kiss Lajos. Választmányi tagok: Noránt István, Kiss István, Murvai István, Murvai Ferencz, Csiszár Sámuel, Dombi Lajos. Fiuk Károly, Kőim Dávid, dr. Kovács Károly, Fábián Ferencz, Túri Gábor, Batik Elek, Szemethy Imre, Tóth János, Wolf Zsigmond, Tar István, Somogyi János, Gulyás János. Póttagok: Máró Gyula, Kiss Péter, Balogh János, Szilvási Lajos, Gyulai Gábor. Számvizsgáló bizottság tagjai: Hoffmann Viktor, Denhoff Antal, Kiss Lajos. Billiard bizottság* tagok: Szilágyi Gábor, Varga Károly.

A gyulai kölcsönösen segélyző első fiú- és leánykiházasitó társulat folyó hó 19 én tartotta meg rendes évi közgyűlését szép számban egybegyült tagjainak meleg érdeklődése mellett. Kezdettől fogva derék és buzgó elnöke Gulyás János részletes és kimerítő jelentéssel szolgált a társulat múl évi működéséről. Tudvalevő dolog, hogy a múlt évben módosította a társulat alapszabályait s dicséretére váljék derék intézőinak, hogy eme módosításokkal a társulat igazán nagyobb londületet nyert a haladás és virágzás utján, mig ugyanis a társulat tagjainak száma régi alapszabályai mellett 300-nál magasabbra emelkedni nem sóit képes, addig a módosított alapszabályok mellett a tagszám 9 hónap lefolyása alatt már 500-ra emelkedett és mig a régi működés szerint egy évben csak 60 — 70 nász jutalékot adott ki, addig az elmúlt évben (holott csak April óta változott inog az ügymenet; 150 en élveztek áldásos működésének gyümölcsét. Az uj tisztikor következőleg alakult meg: elnök Csordás Ferencz, alelnök Nagy Sándor, pénztárnok Dávid András, ellenőr Tarkó Gábor, h. ellenőr Nádházi István, jegyző Balogh János, Választmány: Gulyás János, Fábián Ferencz, Argyelán Demeter Számvizsgáló-bizottság: Galbács Ferencz és Gáspár Józseffel lett pótolva.

Ingyen deszka. K. Sz. F. gyulai gazda uj házat vett a múlt hóban és az uj házhoz uj kerítést is akart, melyre a keritkezési jogot a tanácstól meg is kapta. Ámde mit ér az engedély, ha nincs deszka. Sz. F. kapta magát és ingyen deszkára tett szert. A vasúti állomáson felrakott Braun és Czin- czár és Rosenzweig fakereskedők tulajdonát képező deszkákat éjszakánként raegdézsmálta s m*u'án alkalom szüli a tolvajt, a tűzifát sem vetette ineg s clhordott innen vagy 5 kocsi deszkát és tűzifát. Az állomásfőnök észlelvén a hiányt, jelentést tett a rendőrségnél, mely a múlt napokban lest vetett és elfogta a tolvajt. A kár 40—50 frt lehet.

A villanyvilágítás ügyében Straub Sándor, a magy. kir. technológiai iparmuzeum tanárának szak- véleménye s a magyar vasúti forgalmi részvény társaságnak lapunk múlt heti számában közölt megköt esése folytán, utóbbinak alapján Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt folyó hó 21-ikén érte kéziét volt, a melyen résztvettek a szakvélemény jeles írója Straub Sándor tanár, Haviár Lajos kir. főmérnök, a magyar kir. állam- épitészeti hivatal főnöke, Popovtcs Jusztin városi főjegyző, dr. Zöldy Géza városi főügyész, Szántó Henrik városi mérnök és a vállalat képviseletében Wolf mérnök. A tanácskozás esti 9 óráig tartott és annak folyamán — mint megelégedéssel értesülünk -- a Straub-féle észrevételek formai s lényeges löszükben egytől egyig figyelembevétettek, úgy hogy ezeknek alapján a szerződés gyökeresen átdolgoztunk és a lehető legrövidebb idő alatt a képviseleti közgyűlés elé fog terjesztetni. A vállalat képviselője — teljes elismeréssel honoráljuk — az értekezlet folyamán a legnagyobb koncziliáosságot tanúsította s ezzel minden tekintetben hozzájárult a társaságra s a városra nézve egyaránt fontos vállalat létesítése elé felmerült aggályok eloszlatására. Teljes bizalmunk van az iránt is, hogy a villanytelep Gyulán fog létesittetui, annyival is inkább, mert a vállalatnak ez már akkor intenoziója volt, a midőn a tárgyalásokat Gyula városával meg- ind tóttá, pedig még akkor nem számíthatott az elmegyógyintézetre s a kórház kibővítésre, a mely két intézmény a vállalat legnagyobb fogyasztója lesz A vi Hány világi tási telepnek Gyulán létesítése, a mellett, hogy Gyula városa részéről a szerződésnek egyik alapfeltétele volt és marad is, a vállalatnak is eminens érdekében van, már csak azért is, mert Csaba a villanyvilágításba csak úgy megy bólé, ha annak czél- szeriiségo és jutányossága Gyulán már ki lesz próbálva.

Felhasitotta a disznó Gombkötő István szeregyházai tanyai lakos 12 éves István nevű fia a sertéseket hajtotta ki pénteken a mezőre, miközben az egyik him-sertós rárohant a fiúra és gyomrát kihasította. A szerencsétlen.® járt fiút nagy vér- vesztéstől aléltan hozták be a békésmegyei közkórházba, hol dr. Berkes Sándor kórházi igazgató főorvos bevarrta a fölhasitott gyomort, de a fiú állapota mindeddig igen veszélyes s hosszú időbe kerül, mig teljesen kiheveri a veszedelmes sebesülést.

Nagy Gyárfásné temetése. Vasárnap délelőtt ment végbe a korán elhunyt s mindenki által sajnált uruő temetése Nagy-Váradon, a főulezai apai házból. A temetésen rendkívüli volt a részvét s a főutezai ház udvara zsúfolásig telt gyászoló közönséggel. A katonaság részéről Pokorny Hermann altábornagygyal élükön, képviselve volt a nagyváradi helyőrség minden fegyvernembeli tisztikara a gyulai 2 ik honvédhuszárezred osztályának tisztikara teljes számban, a gyulai 2-ik gyalogezred tisztikarának képviseletében pedig Roltmann Miklós százados és Fehér Ferencz főhadnagy jelentek meg a temetésen. Koszorúk özöne borította a ravatalt s a tiagy-váradi közélet minden nevesebb tagja kon- doleált a gyászoló családnak. Gyulán kedden reggel a lóm. kath. nagytemplomban ünnepélyes requiem tartatott, melyen a helybeli honvédiisztikar teljes számban megjelent s az elhunyt ismerői közül is igen sokan voltak a gyászünnepélyen.

Helyreigazítás. Lapunk múlt számában tévedésből Közöltük, hogy a gyulai izraelita nöegylet márczius hó 4-én hangversenyt rendez; a kérdéses hangversenyt nem az izraelita, nőegylet, hanem a gyulai kereskedők és kereskedő ifjak egylete rendezi, mely körülmény természetesen az estély előrelátható jó sikerét nem érinti.

Az idő. íme mégis csak korán zengtük el a tavasz dalokat és korán hozattuk drága pénzen Kolozsvárról és a Tátrából a nyárra való jeget. Olyau kemény telet hozott a hét közepén az északi szél a tavaszi napsugártól elhízott emberiségre, hogy január elején se kívánhattunk igazabb telet. Jégvirágosak a reggeli ablakok és az ólomszinü fellegekből szállingózik a vékony hó pehely. S még a jégtörő Mátyás kalendáriumi hírneve sem képes semmit tenni az időjárás ellen, a ki noha „talált jeget“ mégis csinált, és nem képes tavaszt varázsolni a fagyos vi lékekre. Nagy hó esésekről hallunk hirt innen is, onnan is, nálunk azonban nem akar megindulni a hó takaró. Reméljük is, hogy nem lesz rá szükség s e végső vonaglással a tél rövid időn kiadja lelkét, helyet engedvén a vúrva- várt állandó szép tavasznak, Egyelőre azonban ka- czagva süvölt az ilyen optimista reményekre az északi szél.

Mulatságok. A vidék toldja-foldja még a far sangot s itt ott még hallunk böjti mulatságnak elkeresztelt bálokról. A kondorosi kaszinóbál e hó 12-én ment végbe tömeges pártolás mellett, miről tanúbizonyságot tehet a névsor. Jolenvolt úri nők: Albrcchtovlch Gusztávné, Bállá Sándorné, Baán In-iiáczné (Szarvas), Baross Istvánná, Borsódy Jó- zsefné, Bukovinszky Mihúlyné, Füzék Béláné, Fekete Miklósné, Herczberger Kálmánná, Illgner Frigyesné, jfíánossy Gézáné, Kloósné, Kis Fejér Mari néni, Privler Pál né, Suhajda Antalné, Sziber Istvánná, Tóth Kálmánná, Vig Ferencznó (Békés), dr. Zsiv- kovics Aladárné. Leányok pedig: Albrechto- vich Erzsi, Ballá Ilonka, Bállá Aranka, Kloós Emma, Mácsai Jolán (Tót-Komlós), Maroséit Jolán, Peiho Margit, Tóth Irén és Anna. Csinos mulatságot rendezett a mező herényi ipartestület is, mely 37 frt 20 krt jövedelmezett s erkölcsi sikere is megvolt, mert igen sokan voltak benne 1 reggeli 6 óráig tartott. Hasonló szép sikerű mulatság volt a tót-komlósi kaszinó-bál, melyen sok volt a publikum és a felülfizető is.

Halálozás. A szarvasi főgymnázium egyik nyugalmazott tanára, Szemián Dániel múlt pántokon 77 éves korában elhunyt. Halálát a család és a főgyinnasium, — melynek éveken keresztül kedves tanára volt, — gyászjelentéssel tudatta. A fő- gymnasium ifjúsága gyűjtés utján ecy „Szemián- ösztöndijalap“-ot létesített ez alkalomból. Temetése igen nagy részvét inellett ment végbe. Sírjánál a tanári kar részéről Benka Gyula, az ifjúság részéről Penyaska Mihály VII. oszt. tanuló beszéltek. — Nyugodjék békével!

Eljegyzés. Borsits Ignácz szarvasi postafönök szép; leányát Stefániát eljegyezte Vucskics László nagyváradi postaigazgatósági segedtitkár.

Gyilkosság. Vasárnap éjjel mulatság volt az orosházi tanyákoD s mulatás után jókedvvel mentek befelé a legények a városba. Egyszerre lövés dördült el s a 25 éves Nagy Sándort találta, ki nem sokára a lövésbe belehalt. A lövést pajkos- sálból Dimák Lajos tette egy botpuskából. Dimák vizsgálati fogságban van.

Utonállás. Szarvason múlt pénteken reggel a vonathoz igyekezett Rauch Sándor budapesti utazó s e közben egy ismeretlen késsel támadt reá. Rauch lármájára összecsődült a nép s alaposan eldöngették a merénylőt, azután eleresztették.