Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-12-31 / 53. szám

HIEEETÉ

©©@@@@@@© Magánzók, hivatalnokok, kereskedők és iparosok, kik pénzt fel venni, ingóságot, ingatlant eladni vagy venni, bizalmas kutatásokat eszközöltetni akarnak, szülők, gyámok, kik leányaikat férjhez adni, urak kik nősülni, hölgyek kik férjhez menni akarnak forduljanak bizalommal

AUGENSTEIN forgalmi irodájához

Budapest, Baross utcza 92.

Hol minden megbízás gyorsan, pontosan és lelkiismeretesen a legnagyobb titoktartás mellett lesz elintézve, hölgyeknek külön terem, megkeresésekhez 3 válasz bélyeg 263 12—12

©0©®©©©©©

DIET

FIA

359 2—2

OS. ÉS KIK. UDVARI SZÁLLÍTÓK

TEA, BUM ÉS COGNAC NAGYKERESKEDŐK. FINOM LIKŐRÖK GYÄRA.

Gyárés központi iroda: BUDAPEST-KÖBÁNYA.X.Füzér utcza30.

köz veti érv behozatalit valódi

IIiIJII BUK-ia.

mint különlegesség a legjobban ajánlható.

33

élet- és járadék biztosító-társaság. Magyarországi vezérképviselöség: Budapest, VI. kér. Deák-tér 6. szám.

Összes vagyon 1898. végén .... 65 millió forint.

Biztositó állomány 1898. végén . . . 243 millió forint.

Eddigi kifizetések . . . 103 millió forint.

A nyeremény részesüléssel biztosítottak A) osztalékterv szerint, mint 20 év óta, 1890-ben is az évi biztosítási dij 25 százalékát kapták készpénzben kifizetve. B) osztalékterv szerint (évenkint emelkedő osztalék) 1897., 1898. és 1899. években az összes, az egész biztosítási tartamon keresztül befizetett dijak 3 százaléka, illetőleg az évi díjnak 9, 12, és 15 százaléka fizettetett ki készpénzben.

Előnyös kiházasitási és vegyes biztosítások.

Olcsó dijak, nagyon kedvező feltételek, a képzelhető legnagyobb

biztonság.

Prospektussal és felvilágosítással szolgál a fenti magyarországi vezérképviselöség, (hová ügynökségek iránti ajánlatok is intézendök), valamint a társaság képviselője

367 2—2 Gyulán: Féhn István.

Hirdetmény

a föld- és házbirtok után járó általános jövedelmi pétadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában.

Általános jövedelmi pófcadójjfejeben fizetendő:

aj a földbirtokra, a házbér alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesitési járuléknak 30 százaléka;

b) a házosztályadó alá eső házbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesitési járuléknak 40 százaléka;

c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknál 20 százaléka azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó és földtehermentesitési járulék czimén a folyó évre kivettetett volna, ha a föld- vagy házbirtok adómentes nem lett volna.

A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosoknak az 1883. XLVI t.-cz. 13. szakasza által az a kedvezmény adatott, hogy

a) a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig le nem rovott tőke-maradék egy évi kamatainak 10 százaléka: feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve;

b) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke ntán egy évre esik; ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál.

A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok ntán járó kamatok nem képezik levonás tárgyát. (1883. XLVI. t.-cz. 16. §)

Az a) alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az ez évi kamatösszeg, mely az adóévet megelőző év végén fenmaradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1899. évi január hóban 100,000 irtot vett fel magánhitelezőnél és. ebből ugyanazon évi deczember 15-ig 60,000 frtot visszafizetett, a levonás alapját az 1900. évre az 1899. deczem- ber hó végén fenmaradt 40,000 frtnyi tőke-maradék évi kamatjának 10 százaléka fogja képezni.

Ez az eljárás azonban csupán az a) alatti bekezdésben emlitett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jelzálog intézetektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek.

• Ugyanis hitel üzletekkel foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönökre nézve az általános jövedelmi pótadó kiszámításánál:

aa) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik;

bb) a kölcsön ntán nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe, s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folyamán keletkeztek. (1891. 41178. P. M. R., 1891. 13. P. K.)

Itt megjegyeztetik, hogy ezen az általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamat alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsön vett tőke összeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját nem képezheti. (1893, 28058. P. M. R. 13. P. K.)

A vallomás az adóév január hó 1—31-ike közötti időben adandó be a városi adóhivatalnál.

E határidő lejárta után és jelesül október hó 15-ig érkező vallomások az 1897. márczius 23-án kelt és a »Pénzügyi Közlöny* 10. számában megjelent 21275. számú rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hiteltérdemlőleg igazoltatik, hogy e késedelem elhárithatlan akadály miatt történt.

A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely a vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál. ■

Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben emlitett esetek, mert azok az adózók, akik a kölcsönkamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett járadék-kölcsönt vesznek fel, jogositvák a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, a rájok az ez adósság felvétele előtt kivetett általános pótadó mérvének helyesbítését az illetékes kir.

pénzügyigazgatóságnál kérni.

Mindazon adózók, kik az államkincstár megkárosítására irányzott szándékból az általános jöv«- '■•Aplmi pótadónak jogosulatlan apasztása czéljából (elekkönyvileg be nem kebelezett adósságot vallanak » vi883' évi l0°‘ szakasza érkelraében büntetendő jövedéki kihágást követnek el.

évi deczember hó 16-án.

A városi adóhivatal.

Hirdetmény

a tőkekamat- ás járadékadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában

Az 1900. évi január hó la-ig a tőkekamat- és járadékadó alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani köteles.

Tőkekamat- és járadékadi tárgjyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház- és keresetadÓ, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik; képezik jelesül: nündazob kamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) aj következő jövedelem forrásokból, úgy mint :

a) bel- vagy külföldről folyó eletjáraiékokból, özvegyi ellátásból v. rokonsági évi járadékból;

b) kézi- vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra vagy bárminemű kötvényekre, bel- vagy külföldön kölcsön adott, továbbá hitbizoraányi. családi és alapítványi tőkékből;

c) belföldi földbirtokkal összekötött, i földadó tárgyát nem képező, dologi jogosítványokból;

d) külföldön fekvő föld- vágyj házbiűokból, ipari, kereskedelmi, s bármi, nevazett alatt értendő külföldi részvényekből;

é) az állam vagy

t) a törvényhatóságok által Mbocsáftt s külön törvények által adómentesség kedvezményében nem részesített kötvényekből húz; végre ■ . •

g) a hitelüzlettel foglalkozó, Is alapSabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított péns intézeteknél, továbbá takarékpénztáradnál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarékpénztári üzlet va összekötve, utalványok, betéti könyvek és ugyéb betéti okmányok vagy íolyó-számla mellett g/ümö esőzés végett elhelyezett tőkékből folyó jövedelem.

Az adózók a vallomás beadásának lötelezettsége alól a tőkékből folyó jövedelmekre nézve men tétnek fel: . J ' _ •

a) a fentebb említett magyar állaflkötvények:

b) az adómentességben nem részeátett elsőbbségi kötvényei kamatai; .

c) nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jelzálogilag biztositol

tőkék kamatai. .1

Az ezen kamatok után járó/ tőkekauat adót es pedig az a) alattiak után a kifizető állami pénz tár, a b) és c) alattiak után a kanlatokat tifizető társulat az illető kamatélvhzőnek rovására vonja le, az illető kir. adóhivatalba szolgéltíjtja be.

A pénzintézeteknél elhelyezett. feljebb g}_ ala_t.t._emlitelt. tőkékből folyó jövedelmet ezen tőké birtokosai szintén nem tartoznak iló alá íevallani.

Ellenben a pénzintézetek Jöteleseí ezen kamatjövedelem összegét és pedig:

a) a kifizetett kamatok összegét ^évnegyedenkint, minden év márczius, junius, szeptember é

deczember havának utolso napján! I . . .

b) a tőkésített kamatok összegét Mlévenkint, minden év _januar es julius havának utolsó napjá; a kir. adóhivatalnak kimutatni éslaz ezen kamatok után járó adót egyidejűleg beszolgáltatni; jogositv; vannak azonban arra, hogy ezt aj adót a kifizetett vagy a tokéhez irt kamatokból visszatarthassák.

•A tőkekamat- és járadékidó az adó évet megelőző évben élvezett kamat- és járadékjövedelen után lévén kivetendő, az 1900. Évi adóitatás alá az 1900. évben élvezett kamat (járadék) jövedelen vallandó be. A tőkekamat és járidákadó az adózó fél állandó tartózkodási helyén vettetik ki.

Mindazon adózók, kik a/lőkekamit- és járadékadó alá tartozó jövedelemforrásukat az államkincs tár megrövidítésére irányzott sklndékbóijjaz adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával aká: szóval akár írásban valótlanul i mondják pe, vagy eltitkolják, az adótárgynak egészben vagy részbei történt eltitkolásával elkövetett jövedéki ihágáé miatt az 1883. évi XLlV. törvényezikk 100. szakasz! értelmében bűntetteinek.

Kelt Gyulán, 1899. évi deczember hó lfi-án.

369 2_2 A városi adóhivatal.

Hirdetmény

a III. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmit bevallása tárgyában.

Az adózók köteleseki.900. évi jajiuár hó 20-ig üzletük, vállalatuk vi^U egyóbb haszonhajto foglalkozásuk után az adóévet jaegelőző három évi, vagy ha az üzlet, vállalat foglalkozás^ annyi év óta még fenn nem állana, a! annak megkezdésétől számítandó, illetőleg fenní®asa mejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyeremény bevallani.! v >

Évi tiszta nyereménnek vétetik' az üzletből, vagy foglalkozásból eredő ös§5P® jövedelemnek az a része, mely az üzlet vagyfoglalkozás (folytatásához szükséges kiadások levonása up® fennmarad; az üzlettulajdonosnak s általain az adó fizetésére kötelezettnek oly kiadásai azonban, jjpelyek nem az üzlettel vagy foglalkozással járnak, Kánén? akár magának, akár pedig családjának és h’j?z^arkoz°*na^ fentartásárg szolgálnak a jíedelemből,/ keresményből, le nem vonhatók. y

A ki több vállalatb!, kereset-illetőleg jövedelemforrásból bűz jövedelmet, köteles mincf£a e^es vállalatról, üzletről vagy Wesetről külön vallomást adni. \

Azok az adókötelei, kik segédekkel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik zékét csatolni, mely jegyzőben a segédek nevei, az üzletbe vagy foglalkozásba belépésüknek ideje, mit! vagy évi fizetésük pontosakiteendő. j

Az az adózó, a kis adókötelezettek és adótárgyak összeírása után lép a III. osztályú kereset- ' adókötelesek sorába, adóköles üzletének megnyitása napjától számított két hó ilatt köteles vallomást tenni.

A III osztályú kieseti adó alá eső jövedelemnek bevallására, valamnt az üzletben alkalmazott segédek bejegyzésére szoáló' űrlapok az adózóknak a községi elöljárók városi adóhivatalok) által ingyen szolgáltatnak ki. .

A bevalló az ürla egyes rovatait kitölteni, s annak bizonyításául, h<ry az adatokat saját tudomásához képest pontosans lelkiismeretesen közölte, eskü helyett polgári || becsületszava zálogául nevét, valamint a bevallásiapját és helyét aláirni köteles.

E vallomás fennttb kitűzött határidő alatt a városi adóhivatalnál najtandók be.

Mindazok az adó»k, kik üzletüket, vállalatukat, keresetüket, vagdjövedelem forrásukat az államkincstár megrövidifcére irányított szándékból az adókötelezettek és adlárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár isban valótlanul mondják be, vagy eltitkolják, az a#tárgynak egészben, vagy részben történt eltitkolásai elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi ILI V. törvényezikk 100. szakasza értelmében bünttetík.

Kelt Gyulán, 18£. évi deczember hó 16-án.

370 2

_2 _______ A Tárói adóhivatal.

á

tfí

II

i