Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-12-31 / 53. szám

jpe 1 akarattal, — mert polgári kötelezettségemnek /smerem — kérem a városi elöljáróságot, léte- ' sitten hegyközséget Gyulán, hogy aj szöllők újra telepítése körül általam észlelt ferdeségek orvosoltassanak, jövőben megakadályoztassa- nab, mert igy a telepítés sikere illuzióriussá, kétessé válik az időben, munkában és költ­ségben való veszteség által. Az isteni Gondviselés adott tehát Gyula városának a lefolyt évben sok erkölcsi és anyagi sikert, bízunk benne és kérjük hogy adjon áldást és módot a jövőben még többet elérni. Domonkos János. Előfizetési felhívás „Békés“ 1900. évi első évnegyedére. Lapunk e hó végén XXXI. évfolyamának utolsó évnegyedét töltvén be, tisztelettel felkérjük mind­azon olvasóinkat, kiknek előfizetése lejárt, hogy azt mielőbb megújítani sziveskedjenek. Alap programmja, inelylyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyerni, jövőben is a régi marad. Békés­vármegye s abban a megye székhelye, Gyula városa közigazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű személyeskedéstől: ezt az eszmét tüztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni; összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei és községi érdekeink istápolásával foglal­kozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és váro­sunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapun kát; a vármegye s Gyula városa közönségétől reméljük az eddigelé is hálásan tapasztalt további szives támogatást. Lapunk előfizetési dija szintén a régi marad és pedig félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér, mely összeg vidékről „ Békés kiadóhivatalának Gyulán“ czim alatt postautalvány­nyal küldendő. Hírek. Szilveszter. Év vége is, meg század vége is zárul a mai nappal. Egy esztendő reményeire, küz­delmére, eseményeire dobjuk rá ma az utolsó rögöt s egy egész század, az emberiség haladásában csodákat miveit XIX. század utolsó napja áldozik le mai napon. Szinte követeli tehát ez a nap, hogy adjuk meg neki a mi őt illeti, követeli, hogy meg rendülve vegyük tudomásul a nagy század Tetüntét, melynek históriája vaskosabb kötetet tesz ki az összes eddigi századok történelménél. Hiszen csak nemzetünk történelmének hány ezotnorú véres-napját takarja be ez a század! Az a titáni harcz is, melynél dicsőbbet, nagyobbat egy nemzet sem tud kimutatni, mithoszi eseménynyé vált,szabadságharozunk is ebben a században folyt le s a nagy események nagy lom, hogy valaha.egy akol és egy nyáj lesz, de öt akol és öt nyáj igazán elég volna egy olyan piczinyke világtesten, mint a milyen ez a mi földünk. Azt vetik sokan szemökre az angoloknak, hogy benthamisták, s ez való igaz; de én erre azt mondom: »hogy eljövend az idő, mikoron szent Trója falai beomlanak s dárvavető Priamos s Priamosnak népe elpusztuland“ s akkor mind­nyájan beuthamistákká leszünk, mindnyájan, ki­vétel nélkül. Voltak századok, mikor a harczil dicsőség hírneve után vágyódott az emberiség; voltak századak, mikor a vallási kérdések prae- domináltak; voltak ismét századok, melyekben egyes családok politikája szabott irányt a törté­nelmi események fejlődésének. Egy évszázad óta előtérbe lépett a nemzetiségi eszme s ma még ez uralja a kedélyeket, de mines messze az idó, mikor az emberiség a kenyér után való ideges versenyfutásában le fog győzni minden eddig emelt válaszfalat, közönyös lesz minden régi eszmény iránt s ezek helyébe a gazdasági érdek oltárát fogja állítani s ezen fog áldozni. Anyagias világ lesz az és könyörtelen az önálló, támasz nélküli kis népekre. Mindezek után kénytelen vagyok, teljes tudatával a nagy merészségnek, mivel ez jár s szigorú atyafiságos tisztelettel a hős búrok éré nyei iránt, bevallani, hogy én az angolok győzel mét óhajtom, tudva azt, hogy Transvaal és Oranje népei épp annyi odaadással olvashatják bibiiá jukat és éppen annyi verítékkel művelhetik föld jeiket s e mellett kevésbbé lesznek kitéve a szomszéd vadak zaklatásainak ezentúl, mint eddig. Miután az angolok nem mongolok és Roberts lord nem Timur Lenk, Guttenberg ur és Europa leghelyesebben úgy cselekednének, ha azon szimpátiáikat, melyekkel a burok iránt visel­tetnek, besóznák és elraktároznák alkalmasabb időkre. v * * Elkésve veszem észre, hogy annyi megjegy zést tettem Guttenberg ur bevezetésére, hogy egy tárcza szűk kerete miatt kénytelen vagyok lemondani ez alkalommal arról, hogy tulajdon- képeni tárgyával foglalkozzam, de talán alkal­milag majd pótolhatom mulasztásomat. embereinek bölcsője e század gyermekkoráén ringott. Az egész emberiség óriásit változott e há­zadban, Európa mappája egész más alakot ölftt, világrészek ismeretlen tájainak felvad lakói hódo.ak meg a czivilizáczió előtt. Óriási a lépés, aűt művészet, irodalom, kereskedelem és az ipar tcén fejlődtünk. A technika, a modern század e csoía- gyermeke, alig lépve ki bölcsőjéből, ember yi emberré lett és túlnőtte testvéreit, a többi tulo- mányokat. Haladás, óriási haladás mindenfelé. Es vájjon haladt-e egy lépéssel is odább az emberiég a boldogság felé P Nem! Új nyomorúság, új ba.ok ezrei lepték meg s a kenyérkérdés sok problémája kiáltóbb mint valaha. Minden prófétáskodás nélkül megjósolható az események szükségszerű folyamata, az oknak okozata, hogy a század, melybe a holnlpi napon belépünk, az évszázadok óta félve elodázott szocziális problémák megoldásának százada lesz. Hogy fogják megoldani, talán vérrel, talán papi­rossal? Ez még titok, mely mi előttünk talán nem is, csak unokáink előtt fog föllebbenni. Nagy múlt mögöttünk és hatalmas jövő előttünk! Megilletodve lépjük át e határvonalat, fordítjuk el a história e lapját, a mai Szilveszter napot, melylyel a világ- történelem egy kötete zárul be. A katb. egyház is ünnepli e nagy napot s XIII Leo pápa rendeletére a világ minden templomában éjféli misék tartatnak e mai napon, hálát adva a jótéteményekért és bizalmat merítve a jövendőre Városunkban a rém. kath. nagy templombau lesz nagy mise éjfélkor. Persze most sem hiányoznak, akik kedélyesen fogják föl a dolgot és vig társaságban, csengő pohár, czigányzene mellett tánczolva röpülnek át az új századba és bizony Isten ezek a legokosabb emberek, akik nem okoskodnak, nem elmélkednek, hanem „minden órának virágát leszakasztják.“ Olvasóinknak boldog uj évet kívánunk. Karácsony- Eltelt a szent ünnep, a szeretet ünnepe. Újra visszatért ki-ki megszokott munkájá­hoz, s már csak mint kedves emlék zsong min­denki előtt a szép karácsony. Az idő kedvezett az ünnepnek. Sem sár, sem eső nem profanizálta a téli ünnepet s a szép időben roppant közönség ment látogatni a templomokat, úgy hogy például az éjfeli misére és a délelőtti nagy misére sokak­nak be sem lehetett jutni. Az ájtatoskodás mellptt a szórakozásnak is tere nyílt a három napos ünnepek alatt. A jégsport mindhárom napon virágzott s nagy társaságok alakultak az egyleti jégen. Úgy­szintén a korcsmaipar is virágzott, mert hát hiába, ital nélkül nem ér ez az élet egy fabatkát sem Így hát iszik a magyar karácsonykor is. A gyermekmenhely karácsonyfája. Kevés helyen szerzett nagyobb örömet a jó Jézuska, mint a békés vármegyei fehérkereszt-egyesület ez emberbaráti haj­lékában, hol a karácsonyfa ünnepély vasárnap d] u 2 órakor tartatott meg. Mennyi vidám arcz, menny örömtől sugárzó szem fordult a díszes, minden kedves édességgel megrakott, tündéri fényben po'm pázó karácsonyfa felé. Mint dobogtak a gyönyörben úszó szivecskék s milyen édes igaz örömet szerezlek a szép babák és egyéb játékszerek, a népszerű ezukor és más édességek, a szép narancsok, almák, diók s szép képes könyvecskék. Ezek a kicsikék örömére voltak egybehordva s aztán kiosztva, hanem az értékesebb része, azok hasznára és használatára szolgált és adatott át gondozóiknak. Minden gyermek kapott jó meleg czipőt, pompás meleget tartó s^ik- uyácskárkat e iabáíóeakát; 4teivdők«t és ezeukivii megfelelő fehérneműt. Több mint hatvan gyermek lön igy felruházva s mindegyik ajándékokkal dúsan megrakodva hagyta el a intézetet, hová üres kézzé jött. A karácsonyfa ünnepélyen részt vettek: az intézet éltető lelke és elnöke gróf Almásy Dénesné ki a karácsonyfa kiadásaira hatvan forintot gyűjtött s ezt még a maga bőkezű adományaival külön is megtoldotta; míg az egyesület mintegy 80 forintot fordított saját pénztárából a kiosztott ruhanemüekre Részt vettek még az ünnepélyen dr. Lukács György főispán, egyesületi elnök ki a legmelegebb érdek­lődéssel kiséri s intézi az egyesületnek ügyeit továbbá dr. Berkes Sándor kórh. igazgató, a menhely felügyelő főorvosa, dr. Kun Pál a gyermekmenhely igazgató főorvosa, Szekér Andor főispán! titkár, Szűcs Győző intézeti irodatiszt s az alkalmazott nővérek A ki tanúja volt a karácsonyfa ünnepélynek, bizony ságot tehet róla, hogy milyen jól vannak ellátva és go idozva az apró gyermekek, kik a menhely védő­szárnyai alá kerülnek. S ha az a sok tényező, akiknek feladatát képezi az, hogy az elhagyott gyermekeket a menhelybe utalja, személyesen szerezne tapasz­talást és meggyőződést a jótéteményről, melyet a gyermekek itteni elhelyezése képez, bizonyára édes örömest nyújtana segédkezet ahhoz, hogy ne legyenek többé »elhagyott gyermekek!“ Karácsonyfák a vármegyei közkórházban Lélekemelő ünnepély folyt le vasárnapon a vár­megyei közkórházban. A jószivü emberek áldó zatkészsége és emberszeretete, valamint a szegény betegeit iránti őszinte részvét és jóakarat lehetővé tették, hogy a közkorház összes betegeinek meg lehetett edesiteni a karácsony szent ünnepét A jólelkü adakozók egymással versenyezve, járultak hozzá a nemes czélhoz és dr. Berkes Sándor kór­házi igazgató felhívó szózata nem maradt „kiáltó szó a pusztában“, hanem az ige testet öltvén min­denfelől kedves ajándékok alakjában folytak’be az adományok részint készpénzben, részint természet- beniekben a kórház karácsonyfáira. Mert nem is egy volt. hanem három. Kettő az elmebeteg osz­tályon, (egy a nőknek, egy a férfiaknak) és ÉÉ külön a kórház többi betegei számára. Az ünne­pély az elmebetegek női osztályán kezdődött hol a betegek a szépen díszített karácsonyfa körűi ösz- szegyülve, szemmel láthatólag gyönyörködtek a szépen díszített karácsonyfában, mely tele volt aggatva mindenféle jóval, a mi szem- és szájnak kedves.— Mikor a társaság együtt volt, egyik nő beteg ünneplő díszbe öltözve, csinos és kedves beszédben tolmácsolta a betegek örömét, háláját es köszönetét a szép és kedves ajándékért melv ben az intézet betegeit részesíti. Volt öröm a sok edesseggel, gyümölcsösei, sütemónynyel, a leányok­nak a gyöngyökké:, illatos szappanokkal és más illatszerekkel. Legnagyobb örömöt mégis egy szé- pen öltöztetett baba szerzett, melyet már napok­kal előbb kért es kapott meg az, aki azzal tényleg meg is ajándékoztatok Az elmebetegek férfiosz tályan volt felállítva a második karácsonyfa szé- pen feldíszítve ez is, miként az előző. A betegek félkört kepezve, foglaltak állást a karácsonyfa kö­rül s mely csendben hallgatták végig | soraikból fivált egyik beteget, aki —mint ünnepi szónok, — szép beszédben méltatva a karácsonyfa-ünnepély jelentőségét, meginditóan ecsetelte a betegek őszinte oromét s hálás szívvel fejezte ki a maga és beteg társai nevében háláját a jótéteményért és figyelí- mert, melyben őket, elhagyottakat, a karácsony •zent ünnep alkalmából az intézet és a jólelkü emberele részesítik. Ezután az ajándékok kiosztása következeit s legnagyobb örömöt a szép pipák, a jó dohány s a jó szivarok szerezték de ezeken kívül mindenki kapott süteményt, gyümölcsöket és más édességeket. A har­madik karácsonyfa a közkórház egyik régi ter­mében állíttatott fel s e körül csoportosultak I kórház többi osztályainak fennjáró összes női és férfi betegei. Itt a betegápoló drgalmas . nővérei énekkara nyitotta meg a szép ünnepélyt, phishar- moniumon kisért megható egyházi énekével, majd a beteg gyermekek léptek elő sorjában s mindé niknek volt valami kedves mondani valója. — k betegek sápadt arczairól csak úgy sugárzott az öröm s az ünnepélyt befejező ájtatos melódiák minden jelenlevőt mélyen meghatottak. Az ajár- dékok kiosztásával itt is véget ért az ünnepélv, mely vasárnap d. u. 3 órakor kezdődvén, esti Vaő-kor fejeztetett be. A szépen feldíszített kará­csonyfa fénye, mindenik beteg arczárói öröm alak­jában sugárzott vissza. — A szép ünnepélyeu jelen voltak : dr, Lukács György főispán, ennek titkára Szekér Andor és a kórház orvosi- és tisztikara, élén dr. Berkes Sándor kórházi igazgatóval. Ha a nemesszivü adakozók tanúi lettek volna az öröm­nek és boldogságnak, melyet adományaikkal az összes betegeknek szereztek, bizonnyal mindenkor legjobb cselekedeteik közé számítanák e czálra nyújtott adományaikat. A kórház igazgatósága- ez utón is kifejezi hálás és legbensőbb köszönétét mindazoknak, kik jóságukkal és áldozatkészségük­kel lehetővé tették, hogy a betegeknek ez örömöt megszerezni lehetett. Karácsonyi előadás az árvaházban. A nenjes- elkü Wenckheim Krisztina grófnő keresztény száre­tet sugallta bőkezűségéből fennálló gyulai árvaház- ban karácsony estén sikerült kis színmű előadásban volt alkalma a jelenlevő nagyszámú közönségnek résztvenni. Az árvaházi növendékek s iskolás feá- nyok együtt adták eló a „Karácsony“ czimü 'kis darabot. A kis szereplők ügyesen forogtak a szín­pad on, egyöntetű ügyes előadást nyújtottak, melyen meglátszott .a jó „kedves testvérek“ rendezői ksze. Az egyes felvonás-közöket az iskolás leánykák ének­kara által előadott gyönyörünél-gyönyörübb kará­csonyi énekek töltötték be s nyújtottak igazi mű­élvezetet a jelenvoltaknak. Előadás után volt az egyik emeleti teremben a karácsonyfa ünnepség, hol az árvák földi őrangyalának, a vallásos lelkű grófnőnek bőkezűségéből egy szép karácsonyfa volt felállítva, rajta s körülötte sok ajándékkal, hogy azok, kiknek szülői szeretet áldásában nincs részük, a karácsonyi örömöket ne nélkülözzék. A karácsonyfa körül az árva gyermekek adtak elő több alkalmi verset, s köszönték meg a kegyes grófnő nagy sze- retetét, ki anyjuk helyett anyjuk nekik. Az árvák hathatós imája esdje le számára a jó Isten bő ál­dását. Főúri család jótékonysága. A nemrég elhunyt id. gróf Almásy Kálmán, ki magában Sarkadon is, mintegy 100.000 frtos alapítványt tett, jótékonysága, hogy reá szállott szeretteire, annak fényes tanujclét adta özv. gróf Almásy Kálmánné, úgy Almásy Dénesné és Cziráky Jánosné grófnék. A szeretet ünnepén özv. gróf Almásy Kálmánné a sarkadi s kétegyházi uradalmak összes kerületeiben levő cse­lédek gyermekeit számszerint 366 gyermeket ruházott fel. A téli\ ruhával ellátott gyermekeket a jótékony grófnő ezenkívül gyönyörű ajándékokkal lepte meg, hogy a szerényeknek is módjában álljon a szeretet ünnepén érezni azon vallásos érzületet gerjesztő örömöt, mit Vzok éreznek, kikről a kis Jézus el nem felejtkezett! Dzv. gr. Almásy Kálmánné lélekemelő jótókonyságátak növelői Almásy Dénesné és Cziráky Jánosné grófink pedi" könyvekkel látták el a tan­köteles gyermekeket, előbbi az összes uradalmi iskola tanköteleseit, utóbbi pedig a sarkadi róm. kath. iskolába járó öiszes tankötelesek közt osztatván ki könyveket s ezen felül értékesnél értékesebb aján­dékokat. Az öremben részesítettek buzgó imája le­gyen a jótett méltó jutalma! Szegény gyermekek felruháztatása. Az Otthon vendéglő asztaltánasága ez évben is, mint máskor hat gyermeket maizott fel és látott el karácsonyi ajándékkal. A gyermekek az összes helybeli isko­lákból lettek szorgalmuk szerint kiválasztva fele­kezeti különbség nakül. Kívánatos volna, ha más ily társaságok a szórakozást ily emberbaráti cse­lekményekkel összekötnék. Megyebizottsági tag választások. E hó 28-án tartották meg Gyulán\és Orosházán az üresedésben levő egy-egy megyebiiottsági tagsági helyre a vá­lasztást. Gyulán, az I. alkerületben, hol a válasz­tást Ladies György vezette, élénk érdeklődést tanú­sítottak a választók és összesen 166 szavazatot adtak be amelyből dr. Ladies László 96 szavazatot nyer­vén, újból tagja lett a törvényhatósági bizottságnak Szavazatot kaptak még Szántó Henrik 40-et, Léderer Lajos 30-at. Orosházán 70 választó szavazott le, amely számból 59 szavazattal Déghy Gyula takarék- pénztári igazgató választatott meg a törvényhatósági bizottság tagjává. A párisi világkiállítás. Dr. Lukács György fő- .spán a párisi világkiállítás megtekintésére egy országos bizottság által szervezendő kirándulások érdekében Békésvármegyében egy megyei rendező bizotlság szervezését tervezi. Az alakuló értekez­letre a főispán dr, Fábry Sándort, Szekér Andort, dr. Wieland Sándort, Czinczár Adolfot, Fábry Ká rol'yt, Rosenthal Ignáczot. dr. Szalay Józsefet, dr, László Eleket, Horváth Jánost, Lavatka Gyulát, Reck Gézát, Borsóthy Gézát, dr. Krcsmárik Jánost, fj Dérczy Pétert, Kovács Lajost és Debreczeny Endrét a következő értesítéssel hívta meg: „Amint Tekintetességed előtt ismeretes, Pírisban 1900. év­ben világkiállítás nyílik meg. Felesleges talán fej­tegetnem, hogy a párisi kiállítás, melyen a világ összes cultur nemzetei merik össze szellem, és anyagi erejüket, mennyire érdekes es tanulságos képet fog nyújtani a művelődés haladáséról. Felette kívánatos volna tehát, hogylg magyar # társadalom is hasznára fordítsa e ritkán kínálkozó alkalmat. Szemben azokkal a vállalatokkal, melyek tisztán üzleti érdekekből szervezik a kirándulásokat, nagy részt a köztéren működő s ott érdemeket szerzett előkelő egyének vezetése alatt országos bizottság alakult, amely már régebbea mozgalmat indított a czélból, hogy a párisi kiállítást, a magyar közönség köréből is a lehető osekély részvételi dij mellett a legnagyobb kényelemben minnél számosabban te­kinthessék -meg. A párisi kirándulást intéző orszá­gos bizottság felhívása folytén indíttatva érzem ma­gsai, hogy egy vármegyénkhpn alakítandó rendező bizottság utján e mozgalom )ikerét vármegyénkben ]s elősegítsem. E végből 19GD. évi január hó 2-án délután 3 órakor Gyulán a rármegyekáz kistermé­ben értekezletet tartok, melyre Tekintetességedet tisztelettel meghívom oly kérÍBsel, hogy az értekez­leten lehetőleg megjelenni szíveskedjék. Dr. Lukács György főispán, Áthelyezés. Az igazságigyroiniszter Dragnvits Kálmán szeghalmi kir. jérásiiróuági végrehajtót a berettyó-ujfalusi kir. járásbir&ágkoz helyezte át. Két hid bejárás. A Gyuhvári és Mezö-Berény községek mellett a Körös följön tervezett vashidak közigazgatási bejárása e hó ‘8-án, illetve 29-ikén folyt le az illető községekben. A bejárásokat Buday Béla kir. főmérnök vezette é] resztvettek azokon dr. Bodoky Zoltán vra. főjegyző; Haviár Lajos, Pósa Károly, a vasúti és hajózási főfelügyelőségi az érdekelt ármentesitő társultok is községek kép- iselői. A küldöttség átvizsgál,n az államépitészeti hivatal állal elkészített általátos tervekét és azo­kat helyesnek találván, kivielül$t megengedni avasolta. Lemondás. Mint annak dejéu közöltük, dr. Mérő Samu vármegyei árvaszóli ülnök Borssjenő- ben ügyvédi irodát nyitott, miiek folytán már be is nyújtotta lemondását at áni széli ülnöki állás­ról, melyet oly kifogástalanul öltött be. A lemon­dásával megüresedett állást avármegye legköze lebbi rendes közgyűlésén, februárban fogják vá­lasztás ut'án betölteni. Mérő elyére Sinszky Fe- renoz árvaszéki jegyző aspirál,az ő megválaszta­tása esetére pedig a jegyzői álisra dr. Varga La­jos tb. aljegyzőt hallottuk jelöjként emliteni. Katonai felülvizsgálatok A 1900. évben mű­ködő állandó felülvizsgáló bipttság állandóan a következő napokon fog működi: január 11., feb­ruár 10., márczius 3., május j junius 8„ julius 14., augusztus 3, október 12. ó; 25;, november 9., déczember 6-ik napján és szüksg esetén a követ­kező hétköznapokon. Uj egyletek. A m. kir. belifyminister a csabai museum egyesület, valamint a tt komlóéi Cheuora- Kadischa egylet alapszabályait bmutatási záradék­kal ellátta. A csabai kórház jövő évi Bltségvetésének fe­lülvizsgálatával kapcsolatban aj belügyminister a ‘ kórház napi ápolási dijait 65 krhn állapította meg. Ügyészségi megbízottak a megyében. Az uj évkor életbe lépő uj bűnvádi pvrendtartás szük­ségessé teszi minden járásbirósiu mellé ügyészségi megbízottak kinevezését. — A jivatalos lap múlt szombati száma közli az egész {országra nézve & rengeteg névsort. A gyulai kir.ftgyészség kerüle­tébe kineveztettek iigyészzégi 'megbízottakká: a gyulai kir járásbiró-ág mellé Sisley Endre ügy- édjelölt, helyetteséül Szabó L^zló járásbirósági aljegyző; a békési járásbiróságlíz Baross Dezső 8zolgabiró, helyetteséül dr. Szeged Kálmán ügyvéd; a b -csabai járásbírósághoz Pávi József községi árvaszéki ülnök, helyetteséül Pvics Manó járás- bírósági aljegyző ; az orosházi jbirbághoz dr. Szalay József szolgábiró; a szarvasi, jrásbirósághoz id. Kollár János ügyvéd, helyetteséi) Karancsy János árásbirósági aljegyző, a szeghalm járásbírósághoz Csánky Béla ügyvéd. A véos rég: polgárai köréin őszinte rész­vétet, de a részvét mellett fájklmas megnyug­vást is keltett a péntek délelőttisrákbaii elterjedt yászbir, hogy dr. Gláser Károly heghall. Idestova két évtizede múlt, hogy nem laktt Gyulán, mely városnak azt megelőzőleg, ugyacsak évtizedeken át egyik nagyérdemű polgára s lekeresetebb gya­korló orvosa volt. Glaser Károly tdománybsan kép­zett, lelkiismeretes, szorgalmas és fáradiutlan or­vos volt, aki már előrehaladott Korában is éjjel­nappal egyaránt rendelkezésére áott betegjeinek s különösen a kereskedői s iparosilágna:, százon felüli családnak volt állandó házi cvosa. így bántó incidens azonban az érzékeny lelj embernek tra­gikuma lön, mely tönkretette éláedvét, praxisát és ennek következtében exisztenciját is. 873-ban történt, amidőn a rendezett tanljs alakult, hogy polgároknak egy monstreküllttsége felkérte Glásert, vállalná el a városi orvod állást; fi vona­kodott, de ama érv előtt utoljára) kénytelen volt meghajolni, hogy szégyen lenne afárosra, ha mint rendezett tanácsnak, nem volna okl&les orvoSa, mert a jó öreg Berkes János csak egyérü chirirgus és halottkém volt. Gláser, aki már 161-ben berkes­sel szemben pályázott és megbilott, keletlenül vállalta el a jelöltséget és csak na,- kapandtálásra beadta pályázati kérvényét, A válasáson peug meg­választották közfelkiáltással — az'iklevél nélküli Berkes Jánost, Bizonyára erősen ítélendő idolog, hogy akik Glásert a pályázatra erzakoltál, még a bukás eshetőségével szemben.], Dem kértek névszerinti szavazást. Gláser ebbí legalább! meg­nyugvást merített volna, hogy aik beugiatták, azok rászavaztak és jóhiszemüleg vlték, hogy meg tudják választatai. Es mert ezt un tették) úgy interpretálta, hogy akik felszólítottá, világos rosz- akarattal és czélzatosBággal csikart ki páyáza- tát, hogy őt megalázzák Ez persi nem voj igy, de az érzékeny ember ez esetből kblyólag. való­ságos embergyülölő lön, a pomolijára adta ma­gát, kihúzódott majorjába s elbanyiolta pralisát, Régi házai kényszerűségből uj orv) után nptek és az elkeseredett ember elköltözötUyuláról, áőbb Bihrarvármegye valamely kis községié, az uóbbi években pedig P.-Földváron orvosolva, volfcké- pen pedig tengődve i alig tudva ágának a min­dennapi kenyeret megkeresni. — A joldogult minit honvéd főorvos, végigküzdötte a fjag.yar sztbad- ságharezot, a vármegyének tisztelheti főoiyosa volt, az orvosi tudományon kívül, - mellyel téső vénsógéig lépést tartott, nevezetesentudomása volt minden reformról, bár csökönyös l&servatismisz- szal viselkedett a régi gyógymetháisok iránti — nagy encyclopedista, klasszikus hin és göfig, perfekt német, franczia s angol nyutsmeretü vilt. Pár hóval ezelőtt, nem bírva a Ijzségi orvbsi állás óriási fáradalmaival, a testbenélekben mlg- tört 83 éves aggastyán hazajött Gálára i péne­Dr. Gláser Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom