Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-12-24 / 52. szám
Váltók kitöltése. Ez a kérdés most számtalanszor felmerül 1 a leggyakoroltabb váltólovagok is a sötétben botorkálnak e tekintetben. Két nevezetes fordulat okozza ezeket a kétségeket Az egyik, hogy e hónap végével egyúttal ez a század is letűnik, pedig még nagyon sok váltóürlapon elő van nyomva az évszám igy : 18 . . A kérdés tehát az, hogy ki lehet-e ezt a 8 üst 9-esre javítani ? A válasz pedig az, hogy az ilyen javítás megengedhetetlen s az igy kijavított váltókat a bankok nem fogadják el leszámítolás végett. A másik dolog a koronaértékre való átmenet, amely hivatalosan január elsején a legszigorúbban meg fog történni. Erre való tekintettel mindenki, aki váltót állít ki, ne mulassza el figyelembe venni, hogy minden hazai bank kereken visszautasítja azokat a váltókat, amelyek január elseje után nem koronaértékre vannak kiállitva. Osztrák értékű váltók tehát csak abban az esetben lesznek újév után értékesíthetők, ha azokat még az 1899-ik évben állítják ki s ez az illető váltókon ki is van tüntetve. Tehát a leghelyesebb, ha már most koronaértékre állítunk ki minden váltót. A képviselőtestület tegnap délelőtt 9 órakor Dutkay Béla polgármester elnöklete mellett tartotta deczember havi rendes közgyűlését, melyen óvárosi •pénzek elhelyezése iránti tanácsjavaslattal szemben, névszerinti szavazás folytán a pénzek szavazattöbbséggel Lendvay Mátyás indítványára, a három gyulai pénzintézetben helyeztetnek el; a tanács, — tekintettel a harmadik hitelintézet alig pár hónapos voltára, — csak a régi két pénzintézetet hozta javaslatba. A villanyvildgitási szerződés módosítása, melyszerint megengedtetik vállalkozóknak, hogy változó áram helyett, egyenáramú telepet létesíthessenek, miután eme módositás ellen Straub Sándor szaktanár sem tesz semmi kifogást — elfogadtatott. A városi vagyon és pénzkezelési sza- bályrendeleli tervezet elfogadtatott s 30 napi közszemlére kitétetni határoztatott. A vármegyei törvényhatósági bizottságnak, az „Erzsébet“ ápoldai élelmezési dijak megállapítása tárgyában hozott határozata, — miután az a városra sérelmos — megfellebbeztetik. — Az uj bűnvádi eljárás folytán szükséges intézkedésekre vonatkozó tanácsjavasla- tának mellőzésével kimondatott, hogy miután eme törvény életbeléptéig a munkakörnek mily mérvben való szaporulata nem állapítható meg — ez idő szerint semmiféle ideiglenes intézkedés nem tétetik. Az árvatartalékalapból 1 frt 86 kr. betegápolási adó kiutalványoztatott. A vágóhídi dijak kezelésével megbízott személyzet részére 150 frt jutalom utalványoztatok. — A közsegélyezés mérve és módjára vonatkozó szabályrendelet elfogadtatott. Az 189T/g—189%-ik évi ismétlöiskolai s az 189%-ik évi polgári iskolai építkezési számadás elfogadtatott. A természetben leszolgálandó és végre nem hajtható közmunkahátralék leírása végett a közigazgatási bizottsághoz felterjesztés intéztetett. AJ a gyári Qyörgy kérelme tárgyában, melyben a helyszíni szemle költség elengedését kérte, az ügy megvizsgálására és a közgyűléshez jelentéstételre. Keller Imre elnöklete alatt egy, 6 tagból álló küldöttségnek adatott ki. Csizmadia András orosházi és Mézes György csabai lakos adóhátraléka kétszeres kivetés és adóalap híján leírásba hozatott. — Özv. Szvetics Viktorné és Lövey Imre kéményseprők kérelme, hogy a kéményseprési dijak közadók módjára vettessenek ki és szedessenek be — elutasittatott. A halászati jog bérbeadása, cselédségi ruházatok, irodai szerek és eszközök nyomtatványok, könyvkötői munkák, gyertya, petroleum és cselédségi csizmák árlejtése jóváhagyatott. A pénztárvizsgálati jegyzőkönyv és november havi közegészségi- állapotokról szóló jelentéi tudomásul vétele mellett, a gyűlés d. u. fél 1 órakor berekesztetett. Képviseleti közgyűlés. Az újonnan rendszero- sitott másod ellenőri állásnak választás utján leendő betöltése czéljából megtartandó tisztujitószék határidejéül 1899. évi deczember hó 30-ik napjának délelőtti 10 órája tűzetvén ki vármegyei alispán úr által, erre* t. képviselő úrat azzal hívom meg, hogy a választás a városháza nagytermében fog megtartatni. Gyulán, 1899. évi deczember 23-án. Dutkay Béla, polgármester. Drágább lesz a posta. Újévtől kezdve lényeges változások esnek a postai tarifában. Fontosabb változásai lesznek: hogy a levelező-lap 2 kr. helyett 5 fillér lesz. Az ajánlási-dij 5 fillérrel lesz drágább, a külföldre szóló levelekre pedig 2ö filléres bélyeget kell ragasztani az eddigi 10 kros helyett. Ellenben a nyomtatványok portója 2 krról 3 fillérre szállittatik le. A posta-bélyegek újak lesznek. Lesz ugyanis: 1. 3, 4, 5, 6, 10, 25, 30, 50, 60 filléres, egy és 3 koronás bélyegjegy, továbbá 6 filléres (helyi), és 10 filléres (továbbmenő) zárt levelezőlap is. A sertésvész Gyulán megszűnvén, a piaczi zárlat -feloldatott és az első sertésfelhajtás pénteken volt. A zárlat mórlegelhetlen károkat okozott a közönségnek, különösen a szegényebb néposztálynak, melynek fő bevételi forrása az a pár malacz, melyet eladásra nevel föl. A sertésárak különben a múlt hetekhez képest, némi emelkedést mutatnak. úgy a pénteki hetipisezon a sertések tiszta vágás mellett klgonként 36—37 krajozárral keltek. A gyulai iparos ifjak műkedvelő társasága karácsony első napján a Göndöcs-népkerti pavilion dísztermében műkedvelői előadással egybekötött zártkörű tánczvigalmat rendez. Előadatik a Czigány. Helyárak : Körszék 1—5 sorig 70 ígrj 5—8 sorig 60 kr, a többi sorok 50 kr. Földszinti állóhely 40 kr. Kezdete fél 8 órakor. Jegyek előre válthatók a Corvina könyvkereskedésben. Felülfizetések köszönettel vétetnek és hirlapilag nyugtáztatnak. Színre kerül a Czigány. Eredeti népszínmű dalokkal és tánczczal 3 felvonásban. Személyek : Várszegi, gazdag földes úrfi Illés Izsó. Kurta, nagygazda agglegény Nádházi Károly. Gyuri, unokaöcscse Kocsis Lajos. Márton, parasztgazda Sohartenreiter A. Rebeka, felesége Hölczer Anna. Évi, ennek leáuya, első férjétől Szilágyi Szidónia. Zsiga, ozigány Szilágyi Gyula. Peti és Rózsi, gyermekei Veres Jenő és Kocsis Juliska. Ferke, urasági hajdú Tóth A Kisbiró Jeruczó János. Kondomé Belsznai Mariska. Sári, Panni és Erzsi parasztleányok Hölczer Ilonka, Hölczer Mariska és Bondér Juliska. Egy öreg Alberti József. Násznagy Pittner Lajos. 1-ső vőfély Léskész János. Parasztnők, leányok, lakodalmas nép. Történik 1840-ben Várszegi jószágán. Felolvasás a megyeházán. Outtenberg Pál tanár, akinek egy alkalommal már élveztük tanúságos előadását London sötét beléletéből, karácsony másodnapján fél három órakor ingyenes előadást tart „London hétköznap és vasárnap* czim alatt a megyeház nagy termében. A rendkívül érdekes előadásra felhívjuk a közönség figyelmét. JÓ a jég. Ezt mondják nemcsak a gyulai korcsolyázók, akik napok óta megelégedéssel siklónak Halifax szárnyaira kelve a megfagyott elemen, hanem a vendéglősök és más egyéb jégveremtulajdonosok is, kik okulva a tavalyi drágán fizetett jég- hozatáson, ugyancsak sietnek az idén megtölteni jégvermüket a Kőrös jegével. Most már igazán jó a jég mindkét czélra, u vágatáéra is, meg a korcso lyázásra is. És megnépesül a jég háta. Komor arczu, kérges kezű jégvágó napszámosok szájukba lógó jégcsapos bajusszal járva-kelve, hosszú csákányokkal tologatják ki a partra a jégtáblákat, másutt meg vigan nevetgélő tarka-barka korcsolyázóktól lesz élénk a Körös. Kipirult arczu szép leányok és kurizáló gavallérok „bógniznak“, akiknek mulatságot és egészséget hoz a jég, amely amoda meg kényé ret ad a jégvágóknak. Szóval egyelőre mindnyájan szívesen látjuk a fagyot, telet, jeget s valamennyien megharagudnánk Falb tatára, ha beteljesednék a jóslata és egész január hóban lőcs pocs, olvadás kellemetlen időt kellene a tél helyett élveznünk. Ventilláczió a polgári körben. A „megfüsttele- nitett“ polgári körben a héten lépett üzembe az uj villanymotoros ventilláló készülék, s hatását már is kellemesen élvezik mindazok, akik állandó panasz- szal voltak a polgári kör ellen, amelyben „harapni lehetett a füstöt“. Az uj készülék, mely a falba épített 4 motorból áll, villamos erővel hajtatik, melyet a világítástól nyer kölcsön a szellőztető s melyeknek kiegészítő része a kályhák körül alkalmazott ellenző, mely a szellőztetést tényleg eszközli. Ide tódul le a hideg levegő anélkül azouban, bogy a legkisebb léghuzamot is okozná, mert csak miután felmelegedett oszlik szét a helyiséiben. Ily módon állandó friss üde levegő czirkál a szobákban, de csak felmelegedett állapotban s igy meghűlést nem okoz, mint a közönséges szellőztetés. Igaz, hogy egy kissé több fa kell majd a fűtéshez, de ez a veszteség elenyésző csekélység ahoz képest, amit a kör nyert ez igazán hasznos szerszámmal. A ventilláló készülék jósága Keller József budapesti vállalkozó szolid munkáját és kiváló szakértelmét dicséri. A kórházi kápolna felszentelése. Szerdán 27 én szent János evangélista napján fogja Gróh Ferencz prépost a gróf Wenckheim Krisztina, Frigyes, Géza és Dénes bőkezűségéből épült ás gyönyörűen felszerelt kórházi kápolnát ünnepicsen megáldani, délelőtt 9 órakor. Lopás. G. János és P. István iparostnnonezok egyik gyulai nyilvános házban belopóztak a Steiner Szeréna szobájába és onnan elemeitek egy csomó apróságot. A meglopott leány azonban észrevette a lopást és feljelentette a rendőrségnél a tolvaj inasokat, kiket letartóztatott a rendőrség. Műkedvelők Mező-Berényben A mező herényi iparos-ifjak karácsony másodnapján a „Magyar Ki- irály“ szálló nagytermében az iparos ifjúsági önképző egylet alaptőkéje javára tánczvigalommal egybekötve előadják a Csikós czimü népszínművét. Az előadás sikerültnek Ígérkezik. A gyomai uradalom parczellázása. Ama nagyszabású terv folytán, mely a Trautmannsdorf-féle birtokok parczellázását eredményező, egy újabb mozgalom indult meg vármegyénkben, mely a néhai idősb Wodiáner Albert báró hagyatékát képező földbirtokoknak megvételére és felosztására irányul. Az eszme ma, midőn általánosan nyilvánul annak szüksége, hogy a szegényebb néposztályt földbirtokhoz juttassuk, az alig fölvetett eszme rendkívül népszerűvé lett és miután értesülésünk szerint az örökösök, névszerint ifjabb Wodiáner Albert báró, Harkányi Károly és Nemes Yincze gróf szintén nem idegenkednek a birtokok eladásától, a megvalósitás lehetősége nincs kizárva. Az eszme leginkább Gyoma és Endröd községekben talált hívekre, a mely községekben a birtokok legnagyobb része fekszik és a hol a parezellázást az említett két községen kívül főleg a szomszédos Körös-Ladány, Körös-Tarcsa, Mező-Tur és Dévaványa lakosainak bevonásával vélik a parczellázást keresztülvihetőnek. A mozgalom vezetői, kik első sorban a minden jóért szívesen fáradó dr. Lukács György főispánunkat nyerték meg ügyük támogatására, folyó hó 26-ára Gyomán a községházára értekezletet hívtak össze, a mely hivatva volna a földvétel ügyében az első komoly lépést megtenni. Nincs senki talán a ki jobban méltányolná a terv nagy horderejét, mint mi, akik pedig a nagy vállalkozásokat mindenkor megelőző aggodalommal nézünk a nehéz munkálat elé, a legnagyobb körültekintésre hiván fel mindazokat, a kikre a kérdés előzetes megfontolása és megérlelése hárul. Sokkal nagyobbak ugyanis az uj tervet gátló nehézségek, mint a csabaiak birtokvételénél. Első és legnagyobb nehézség a birtok óriási nagysága. Huszonkilenczezer hold föld oly óriási terület, hogy méltán gondolkozóba kell esnünk, találunk-e reá vevőt, a midőn a Trautmannsdorf-féle 11.000 holdból is még elég nagy darab van eladatlan. Pedig ez utóbbi birtokok termékenység és fekvés dolgában is sokkal előnyösebbek a Wodiáner birtokoknál. Belátják e nehézséget maguk az örökösök is, kik a parczellázásra vonatkozólag a földmivelésügyi minisztériumban készen álló törvényjavaslat omággyülési letárgyalását akarják megvárni, hogy esetleg az államnak adva el a birtokot, ez bocsássa parczellázásra a szükséges részleteket. — Nagy baj az is, hogy a birtok igen belvízjárta föld, levezető csatornákkal össze vissza szelve, a mi nemcsak az értéket csökkenti, hanem megnehezíti a felosztást és értesülésünk szerint az eladásnak is abban rejlik legfőbb oka, hogy az örökösök helyes osztozkodása alig vihető keresztül. — Végül a birtokok nagy részének kevésbbé kedvező fekvése is oly körülmény, mely nemcsak a vételre való hajlandóságot csökkenti, hanem a vízjárások okozta kisebb jövedelmezőséggel együtt a remélhető eladási ár megszabásánál nagyon is figyelembe veendő. Mindezen nehézségek daozára reméljük, hogy a nagy és fontos ügy kölcsönös jóakarattal keresztülvihető lesz. Természetesen csak akkor, ha a jelenlegi minden hasonló vállalkozást kizáró rósz pénzvi- zonyok kedvezőbbre fordulnak. A mezöberényi jegyzők ügye, mint múlt számunkban már jeleztük, bűnügyi utón befejezést nyert, amennyiben a kúria is meghozta most már végérvényes ítéletét, megerősítvén az alsó bíróságok ítéletét, a kik Belenczéresi (Braun) József első jegyzőt a sikkasztás vádja alól felmentették és ezen bűnben csak Szirótka Elek másodjegyzőt találták bűnösnek. Az igy hosszú meghurczolás után rehabilitált Belenczéresi József érdekében szerdán Mező- Berényből mintegy 100 tagú küldöttség tisztelgett dr. Fábry Sándor alispánnál, melynek vezetője Horváth János tolmácsolta a község közönségének azon óhajtását, hogy az állásától felfüggesztett Be lenezóresi, ki a szépen fejlődő község élén és annak vezetésében oly sok érdemet szerzett magának és ki iránt, mint az ellene tiszttársa vétkéből indított büntető eljárás eredménye igazolta, méltán viseltetik bizalommal a község lakossága, állásába visszahelyeztessék. Dr. Fábry Sándor alispán válaszában kijelentette, hogy szívesen veszi a küldöttség megjelenését figyelembe és örömmol látja abból a lakosságnak a község ügyei iránti érdeklődését Az ügy érdemében igeretet azért nem tehet, mert annak elbírálása a törvény szerint megállapított fegyelmi bíróságok hatáskörébe tartozik, a maga részéről azonban jóakarattal fogja tárgyalni az ügyet, amelylyel Mező-Beróny község iránt mindenkor méltán viseltetett. A küldöttség éljenzéssel fogadta az alispáni válaszát. Békés község sehogy sem tud boldogulni a földbirtokával. Ismeretes, hogy a nagyreményekkel megkezdett bélmegyeri földvétel ügye mily válságos helyzetbe sodorta a nagy község vagyoni állapotát Az egészhez a részek is hasonlók. — A község ugyanis, hogy a határában felállítandó kendergyár üzemét biztosítsa, 100 hold kender termelésére kötelezte magát. Az első évi kísérlet azonban rosszul ütött be, mert a 100 hold termése a költségeknek csak kis részét hozta be. E bajtól most gróf Wenckheim Frigyes váltotta meg a községet, a ki egy evre átvette a 100 holdnyi termelés kötelezettségét, hogy a községnek alkalma és ideje legyen földjét a kendertermelésre előkészíteni. Vadászatok. A múlt héten fejezték be Békésen gróf Wenckheim Frigyes uradalmában a téli nagy vadászatokat, a melyen a házigazdán kívül rósztvettek : Wenckheim Dénes, József, László és Pál grófok, gróf Almásy Dénes, Eszterházy László és Béla, Széchenyi Antal grófok, Inkei Antal, Trauttenberg Frigyes, Vócsey Miklós és dr. Drechsel Gyula bárók, Szegedi György, Varságh Béla, Sztraka György, Unterwéger Péter, Benedikty Gyula és Emperl Ernő uradalmi tiszttartó. Terítékre került 3850 drb nyúl, 335 fáczán, 30 fogoly és 1 túzok. Ugyancsak a múlt héten tattották meg a gyoma-endrődi Wodianer-uradalomban is a vadászatokat, a hol 1061 drb nyulat és 11 drb foglyot ejtettek el a vadászok, névszerint dr. Fábry Sándor, dr. Zöldy János, Deimel Lajos, Steinecker Gábor, Szirmay L. Árpád, Sztraka György, Ambrus Sándor, Brengi János, Debreczeny Endre, Lajos és Károly, Kherndl György, Matorka Béla, Belsák Zoltán, Faludy István, Küpri Károly és Pikó Béla. Gerlán Wenckheim Géza grófnál szintén igen sikerült vadászat volt e héten, melyen összesen 1320 drb fáczán és nyúl esett el. A vadászaton jelen voltak gr. Wenckheim Frigyes, gr, Wenckheim Dénes, Inkei Antal, Wenckheim László, József és Pál grófok, br. Yécsey Miklós, Szegedy György, Hoffmann Mihály sth. Halálozások, özv. Szucsu Mózesnészül. bogdándi Sztvpa Katalin csabai birtokosnő folyó hó 15-én 76 éves korában Budapesten elhunyt; a jószivü agg úrnőt vármegyénkben is kiterjedt, rokonság és nagyszámú jó ismerőse gyászolja. A gyulai magyar földész-társulat jövő hó 6-án a Göndöcs-népkerti pavilion dísztermében zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti-dij személyenkint 1 korona. Kezdete este 7 órakor. Felülfizetések köszönettel vétetnek és a „Békés“-ben nyugtáztatnak. Nőtlen urak bálja Sarkadon. Sarkadon fényes mulatságra készülődnek az ottani jó tánezos fiatal emberek. Összehoznak egy, minden tekintetben nívón álló kedves mulatságot, melyet csak azért is, mert ilyen még nem volt Sarkadon, nőtlen urak báljának keresztelt el előre is az érdeklődés. A mulatság e hó 30-án lesz s előrelátható sikeré ben oroszlánrésze az uradalmi gazdatisztikar fiatal ambicziózus gárdájának van, kik mindent elkövetnek, hogy a mulatság mentői szebb, fényesebb legyen. A bálra Gyuláról is sokan készülnek. Tombola Csabán. A csabai nő-egylet Szilveszter estélyén, régi sikereihez bizonyára újabb adatot szolgáló tombola-estélyt rendez. A dupla fizetés. Mindazok, akik nyugtára szokták fölvenni a fizetésüket, ama nagy örömre ébrednek uj év reggelén, hogy nyugtáikat kétszer annyi fizetésről állíthatják ki, mint az előző hónapban. Ez az öröm azonban csak olyan „öröm“, mint a milyen „dupla“ a dupla fizetés. Mert a dupla fizetés csak összegben lesz dupla, lényegben biz az csak szimpla marad s igy szimpla lesz az öröm is Újév napján lép ugyanis életbe a kötelező koronaszámi- tás s ettől kezdve az összes hivatali pénztárak koronaértékben fizetnek. így lesz az annyiszor panaszolt „csak ötszázas“ tisztviselőből „ezres“. A tiztviselők azonban aligha lesznek kielégítve ezzel a fizetés- felemeléssel, legfeljebb az vigasztalhatja őket, hogy nehezebb kifogyni az „utolsó krajczár“-ból, mert még mindig maradhat a zsebben egy „utolsó fillér.“ Eltűnik a régi „frt kr.“ a rubrikákból és „k. f. “ (a korona, fillér hivatalos rövidítése) foglalja el a trónt. Borravalóból élő körök bizonyára nem nagy örömmel fogadják a kötelező koronaszámitást, mert jelentékenyen megcsappantja jövedelmüket. — A régi ezüst forintos és forintról szóló állam és bankjegyek koronaériékben számítva, addig mig külön rendelettel forgalmon kívül nem helyeztetnek, — rendes fizetési eszközül használandók. Legnagyobb gondot okoz ez a pénzkezelő hivatalokban, hol a forinthoz szokott pennák bizony nem egyszer fognak konfúziót okozni. — Biz azt meg kell szokni I Békés-Csaba mint praedikatum. A hivatalos lag közlése szerint ő felsége a király Páva Emil nyugállományú altábornagynak és törvényes utódai nak a magyar nemességet a „békés-csabai" előnév- vel adományozta. Páva Emil mint törzstiszt, több éven át állomásozott Csabán az ottani cs. és kir. katonaság parancsnokaként és czivil körökben is nagy népszerűségnek örvendett. Hogy vesznek az antiak nadrágot. Bemén öt szűrös ember a „ruhás bótba “ Antról valók. Borbély András a legtekintélyesebb alak köztük, ki is megszólal és igyen inti a szózatot Krausz Emanuelbez: „Agygyik nadrágot!“ A boltos leemel egy-kót zsi- nóros nadrágot és leteszi a pudlira. Az egyiknek igen gyenge a zsinórzatja, a másiknak meg nem nyúlik a szára. És igy megmondja miudenik a véleményét a nadrágokra. De egy aztán megtetszik, melyen a zsinór is mutat, meg a zsebe szövetje is jobb, mint többinek. Ezt aztán nézik, dicsérik, tapo gatják, kézről kézre adogatják, s hogy, hogy nem egyszer csuk eltűnik az egyik szűr alatt a nadrág és eltűnik egy szűrös ember is a boltból. A boltos lármát csap, amint észreveszi, hogy egy emberrel és egy nadrággal kevesebb van, de az antiak nem hagyják a becsflletöket. Ok is lármáznak, kapitány elé mennek, de az ötödik ember nem kerül elő. Azt a piaczról kell előkeriteni egy rendőrnek. Es- küdözik égre-földre, hogy ő soha színét se látta a nadrágnak, ds hiába, mert az öreg napos rendőr megmotozza a szűrt, és a szűr alól előkerül | lopott nadrág. Az antiak elszégyenlik magukat a rendőrségnél meg felveszik a jegyzőkönyvet.— így vesznek az antiak nadrágot. Eljegyzés. Wallner Alajos nagyváradi róni. kath tanító, eljegyezte Szeghalmon Sál Ilonát, Sál Károly ny. járásbiró és]kir. táblabiró kedves leányát. Tűz. Pápai Imre vésztői gazda fia, gyufával játszadozás közben felgyújtott egy kazal szalmát úgy, hogy ettől majd felgyűlt az egész épület, de szerencsére, a tüzet idejében lokalizálták. Öngyilkosság. Orosházán Zs. Szabó István 73 éves hordár, súlyos betegsége fölötti elkeseredésében revolverrel halántékon lőtte magát és azonnal szörnyet halt. Presbyteri gyűlés. A szarvasi ág. ev. egyház presbyteriuma Haviár Dániel egyházi felügyelő és Zvarinyi Lászlóig, lelkész elnöklete alatt e hó 15-én gyűlést tartott, melyen a gazdasági bizottság javaslatait tárgyalták és az egyházi adó elengedésért folyamodók kérelmét. Érdekes volt a kákái tanyacsoport kérelme, mely a népiskolákban a vallástannak tót nyelven való tanításáért kardoskodik. A gyűlés azonban elutasította a kérelmezőt, mert nem avatkozik iskolák belügyeibe. Jóváhagyott szabályrendelet. A m. kir. belügyminiszter „a békési általános temetkezési egylet“ alapszabályait ellátta bemutatási záradékkal. A testi bajok, betegségek, különösen az őszi nedves, hideg időjárással lépnek fel meghűlések következtében. Ezek gyors ellensúlyozására szükséges, hogy gondoskodjék minden család oly háziszerről, mely e bajok enyhítését, gyógyítását eredményezi. Ilyen, valóságos házi áldást képező, elismert rendkívül jó hatású szer a Brázay Kálmán sósborszosze. melynek használata sok ezer bizonylat szeriut gyors euybülést és gyógyúlást eredményez meghűléses esetekben. Nátha, fejfájás csuz és köszvóny ellen bedörzsölés, fül vagy fogszakgatásnál vattára öntve bedugás, szemkatarusnál i szemhéj bedörzsölése és vízzel keverve a szembe csöpög- tetése által köztudomás és elismerés szerint rendkívül gyors és jó hatása van. — Brázay Kálmán sósborszeszét más készitményektél az üvegen látható czimkéről lehet megkülönböztetni, melyen Brázay Kálmán, Muzeumkörut 23. sz a. házának képe, s a 19. és 20. vógjegy szám van feltüntetve Gyulai élet. Karácsony is lévén, meg jég is lévén, nem fogom most piszkálni a társaséletet, hagyjuk ezt arra az időre, mikor olvad és a csatornák egyhangú csöpögése szolgáltatja a ritmust a gyulai társasélet árnyoldalait megzengő költői „bűntény “-hez (vulgo : vers.) Igen karácsony van és korcsolyáznak. Szóljunk előbb a korcsolyázásról, nemcsak azért, hogy a sablontól eltérjünk, kanem azért is, mert a jég aktuálisabb mint á karácsony, mert karácsony mindig van télen, de jég nincs minden télen. (Lásd a tavalyit.) * Hát a gyulai korcsolya-pályának két nevezetes tulajdonsága van. Az egyik az, hogy nehezen fagy be, mert a Körösön zsilipek vannak, a másik meg az, hogy mikor befagyna, akkor meg jég nincs. E két tulajdonságnak két okozata van. Az egyik az, hogy mikor másutt már javában korcsolyáznak, akkor mi még csak titkon érző lélekkel óhajtva sejtjük a korcsolyázás örömeit, a másik meg az, hogy a korcso- lya pavillon C. lapja sofise tud megszabadulni a tehertől és mikor már más- városban jótékony alapítványokat tesznek a korcsolyapálya busás jövedelmeiből, akkor még nálunk Hoffmann Bélát „mint olyant“ végrehajtással fenyegetik a korcsolya-egylet hitelezői. „Legyél te a gyulai korcsolya-egylet igazgatója és — nem lesz nagy kabátod?“ — fogná m ndani Cicesbeiszer ór, ha viszonyainkat ismerné. Ez a hiba aztán nem a „kamatlábemelés“- nek tulajdonítható, mert hiszen tavaly, tavalyelőtt nem emelték a kamatlábat, még se tudott a korcsolya-egylet s^kat produkálni. Hiszen a pavilion tetejét is a nyáron tánczolták össze nagy kinnal, ha ezt nem teszszük, most szabad ég alatt ülnek a gardedámok. Hanem hát mindennek oka az a rettenetes, specziális „gyulai közöny“, a benszülöttek veleszületett nembánon-,sága és az, hogy „absteig- kvartir“ nak tartja minden „nadrágos ember“ Gyulát, melynek kellemessé, vonzóvá tételét nem tartja senki érdekének, kötelességének. „Hisz úgy se ülünk itt soká“, mondják a hivatalnokok és üres idejüket azzal töltik el, hogy pályázati kérvényeket imák jobbra, balra, a helyett, hogy rangjukhoz és állásukhoz mért társadalmi kötelességeiket teljesítenék.
