Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-12-24 / 52. szám

Melléklet a „Békés“ 1899.52-ik számához.

jutása érdekében is lehetőséget nyújt arra, hogy az ö köréből azok, a kik tehetség és hazafias szolgálatok alapján jogczimet nyertek a megtisztelő bizalomhoz, magasabb hivatáshoz jutva kifejthessék, képességeiket s értékesíthessék itt szerzett tapasztalataikat az ország tanácsában. A vidék adta képviselő által kivívott dicsőség visszasugárzik a helyre, a honnan felküldetett s a helyi képviselők megválasztása a vidéki közélet tartalmasabbá tételére is alkalmat nyújt, mert bizonyára csak nyerne vele a vármegye, ha azok, a kik a parlamentben szélesítették látókörüket s edzették meg egyéni kiválóságukat, mint társadalmunkkal összeforrott tagok e teremben is velünk működnének s hasznosítanák javunkra tudásukat, összeköttetéseiket. Mindazonáltal elfogadja az állandó választmány javaslatát, mert a felvetett eszme propagálása itt a vármegye termében, hogy úgy fejezze ki magát, nem stylszerü s messze bevezetne a kisebb jelentőségű politikai kérdéseknek tömkelegébe, a miknek bevonása a vármegye természetszerű feladatai és czéljai keretén kívül esnék. Holnap előállhatna valaki azzal, hogy mondja ki a törvényhatóság bizottsága azt, hogy csak kormánypárti, avagy függetlenségi jelöltek támogatassanak stb. Vannak a nyilvánosságnak más közegei, melyek utján az elv terjeszthető. Ott van a sajtó. Hiszen maga az elleninditványozó mondotta, hogy ő volt az első, a ki ez eszmét a sajtó terén — azt hiszem a „Békésmegyei Hirlap«-ban — megpendítette s ime hatást ért el vele — Szolnok-Doboka- megyében 1 Ott vannak a népgyülések. a jelölő értekezletek, a hol a személyesebb jellegű ily politikai eszmék megvitathatok és diadalra juttathatók, a miért is helyesnek tartja az állandó választmány kitérő javaslatát s ahhoz hozzájárul. (Éljenzés)

Dr. Frankó azt hiszi, mindenki csak természetesnek találja, hogy ő a választók politikai nézeteit javaslatával befolyásolni nem kívánja. A legtisztább szándékkal tett javaslatát különben fentartja.

A közgyűlés nagy többsége azzal szemben elfogadta az állandó választmány javaslatát

Marosvásárhely város közönsége a kvóta felemelése ellen való tiltakozásra hivta fel Békésvármegyét és hogy e tiltakozását feliratban közölje az országgyűléssel. Az állandó választmány javaslata, melyet szintén dr. Bodoky főjegyző terjesztett elő, az volt, hogy miután az ügy jelen stádiumában a felirati jog gyakorlása jelentőséggel nem bir és a már folyamatban levő tárgyalás eredményére befolyással nem lehet, a közgyűlés vegye az átiratot tudomásul.

Jantsovite Emil szólt elsőnek e javaslat ellen. Az állandó választmány talán nem mérlegelte úgy a dolgot, a mint kellene. Ha az ügyre befolyással nincs is a feliratozás, kifejezést kell adni annak, hogy vármegye közönsége állást foglal a kvóta emelése ellen. Arról van szó, hogy a nemzet teherviselés tekintetében kipróbált képességei újabb terhekkel, előre nem látható milliókkal terheltetnek.

Az ország többsége visszariad ettől, a kik magasabb szempontokból szavazzák meg, azok sem jó lélekkel teszik. Indítványozza: mondja ki a törvényhatóság, hogy a maros-vásárhelyi átiratot az országgyűléshez intézendő hasonszellemü felirattal kívánja támogatni. Lehet, hogy az a szó pusztába kiáltó szózat, de hazafias és becsületes szózat lesz.

Domby Lajos pártolja ezt a javaslatot Ha a közvélemény megnyilatkozik, gondolkozóba esnek, a kik a hallgatást beleegyezésnek veszik és a jövőben tartózkodni fognak a hasonló eljárástól. Pártolja az átiratot és Jantsovits indítványát.

Vangyel Szilárd elismeri, hogy meg kellene vitatni a dolgot, de csak úgy, ha mindenki bele tudna mélyedni az ügy tanulmányozásába s ismerné annak rugóit. Bízzuk ezt az ügyet azokra, kiknek kezébe az ország a dolog elintézését adta s a kik szakértők. Az állandó választmány javaslatát pártolja.

Bodoky Zoltán dr, főjegyző csupán Jantsovits azon megjegyzésére kíván reflektálni, hogy az állandó választmány nem mérlegelte elég alapossággal a dolgot. Mikor ezt az ügyet tárgyalták, a bizottsági ülésen a tisztviselőkön kívül a választmány harmincz tagja közül összesen kettő jelent meg. Akár milyen alaposságra vall is tehát a javaslat, ehhez az érdeklődéshez teljesen méltó az. (Derültség)

Lukács György főispán ezután elrendelte a szavazást. Az állandó választmány javaslata mellett 36, ellene 25 képviselő szavazott, igen sokan pedig tartózkodtak a szavazástól. így tehát 11 szótöbbséggel elfogadták az állandó választmány javaslatát.

Csaba község képviselőtestülete a Trautmann- sdorf-féle birtokból a 680 holdat tevő nagy-szénási legelőt Kocziszky Mihálynak adta el azon indokolással, hogy a másik vevőként jelentkezett 22 kondo rosi kis gazdáért a község anyagi garancziát nem vállalt. A határozatot többen megfelebbezvén a közgyűlés az állandó választmány javaslatának egyhangú elfogadásával feloldotta a község határozatát és az ügyet bővebb megfontolás és uj határozathozatal végett visszaadta a községnek. A részletes indokolás elmondja, hogy a kondorosi gazdáktól fölösleges a község jótállását kívánni, midőn azoknak 67000 frt vagyonuk van és még a megvett föld is biztositékúl szolgál. Kocziszky Mihály nem tett óvadékot, a földvételi bizottságnak tagja és igy az ár megállapítására befolyással lehetett. De különben is a nagy birtok parczellázásánál a czél az volt, hogy az minél több kis gazda kezébe jusson és a község ehhez nyerte meg a vármegye és az állam támogatását, a közgyűlés tehát módot akar nyújtani a községnek, hogy visszatérjen az eredeti útra, amelynek követése nélkül csak mint magasabb czél nélkül működik érdekszövetkezet jelentkeznék és felsőbb hatósági támogatásában nem részesülhetne.

Az óvoda felállítását megtagadó Kétegyháza községben a közigazgatási bizottság megkeresésére elrendelték az óvóda felépítését és az építkezés végrehajtásával a képviselőtestület mellőzésével az elöljáróságot bízták meg.

A régi törvényszéki épület felhasználása tekintetében eljárt bizottságot felhatalmazták, hogy az épületet nyilvános árverésen adja el.

Csaba község 1900. évi költségvetését, amelyből az egyházak segélyezésére hosszú időn át felvett 2068 frtot törölte a község az evang. egyház által beadott felebbezés figyelmen kívül hagyásával jóváhagyták-.

Elutasitptt ezután a közgyűlés több felebbezést, nevezetesen Öry Lajosnak Békés község tiszteletdij

megadását és javadalmának emelését megtagadó határozatai ellen beadott felebbezését, Kiskéri Andornak hasonló felebbezését, — Mészáros Lajosnak az Öcsödön megtartott írnok választás elleni felebbezését, Konkoly Jenőnek a békési Dübögő épület bérbeadása elleni felebbezését, Bácsi Daninak a füzes- gyarmati jegyzők hivatalos óráinak beosztására vonatkozó felebbezését, Sútyán István és társainak a szarvasi pénztárnak választás elleni felebbezését, Somogyi Lajosnak a sámsoni piaczi helypénzszedési tárgyában beadott felebbezését.

Helyt adott a bizottság Svetics Bernát feleb- bezésének és a békési keményseprési kerületek beosztását tárgyazó képviselőtestületi határozatot megsemmisítette. Szabó János felebbezése folytán a csor- vási aradi út keskenyitésére vonatkdzó határozatot megváltoztatta. Végh Gábor és társai felebbezése folytán a gyulai kisoláhvárosi templomtér átengedésére vonatkozó határozatot alaki hiányok miatt megsemmisítette. Bay Gábor gyulavári jegyző felebbezése folytán nevezettnek fizetését 600 forintra felemelte. Sclwarcz Vilmos és társai felebbezése folytán a füzes-gyarmati közgyám fizetésének leszállítását nem engedte meg.

Békés község képviselőtestületének a községház építésének elhalasztása tárgyában hozott határozatát Kecskeméti) Ferencz és dr. Fábry Sándor felszólalásai után feloldotta, miután ez ügyben már jogerős felsőbb határozatok intézkedtek.

Jóváhagyta a közgyűlés Mező- Berény községház és hídépítési költségekre kölcsön felvételét kimondó határozatát, Öcsödnek a Győri Imre és társai áltel okozott kár megtérítésére vonatkozó határozatát,’ Pacik István esabai árvaszébi ülnök fizetésének 300 frttal a csorvási másodjegyző fizetésének 100 írttal történt felemelését, Mező-Berény szervezési szabályrendeletét, Orosházának az iparkiállitás- ból felmaradt jövedelem hovaforditására vonatkozó határozatát. Endrédnek a községház 'kibővítését kimondó határozatát, valamint több községi adásvételi és bérleti ügyet.

Székács Istvánnak a- bizottsági tagságról való lemondását tudomásul véve, érdemeit jegyzőkönyvébe iktatta a közgyűlés.

A jóváhagyást megtagadván, pótlás végett visz- szaadta a bizottság. K. 'tárcsának a községi földek hasznosítására. Sz.-Szent-Tornyának 7500 frtos kölcsön felvételére, Uj-Kígyós községnek birtokcsere tárgyában hozott határozatait.

Egy csapat számadás és költségvetés felülvizsgálata képezte még a közgyűlés feladatát, melynek oevégzése után a főispán déli 12 órára berekesztette a közgyűlést.

4158/899. Gyulaváros rendőrkapitányától.

Hirdetmény, i

Gyulaváros tanácsa, mint elsőf^u iparhatóságnak 14548/1899. számú végzése folytán közhírré teszem, hogy a Magyar Vasúti Forgalmi Részvénytársaság azyrElőviz-csatorna balpartján levő 210/1. sorszámúi beltelken

szándékozik létesíteni. /

A telep engodélyezápe iránt beadott kérelemnek a helyszínén Megejtendő tárgyalására határidőül 1900. évi Mnuár hó 4-ének délelőtti tiz óráját tüzMn ki, melyre mindazokat, kik a fenti telep en/edélyezése ellen kifogást akarnak tenni az ]M84. évi XVII. t.-cz. 27. §-a értelmében azml idézem meg, hogy kifogásaikat a kitüziyft tárgyaláson, írásban vagy szóval annál is /nkább terjeszszék elő, mert ellen esetben -i- ha csak köztekintetek nem szolgálnak akadályul — a telep engedélyeztetni fog. /

l Endrődy Géza,

364 1—1 rendőrkapitány.

Hírek.

1900. „szent év-“ XIII. Leó pápa a jövő évet mint a 19-ik század utolsó óvét, bogy a katholikus világ imádatos hódolatát és háláját a Megváltó Jézus iránt annál méltóbban leróhassa, szent évnek jelentette ki s nagy jubileumi búosút hirdetett az örök városban, Rómában, az egész földön élő kath. hívek részére, mely ma 24-ikén délután 3 órakor veszi kezdetét. U. i. ekkor nyitja meg XIII Lsó pápa személyesen a zu. n. „szent kaput“, s azért ez órában az egész világ katholikus templomaiban zúgni fognak az összes harangok. A pápa ma délután az összes bibornokok, a jelenlevő püspökök, s a római papság kíséretében a vatikáni szent Péter templom elötornáczába megy, s az aranyozott kereszttel jelölt szent kapu előtt megáll, mely kapu a jubileum idején kívül mindig be van falazva. Utoljára 1825-ben volt nyitva. Napokban bontották le a falat a kapa elől. A pápa a kapu előtt helyet foglalván, a Szentlélek segítségül hívása után a kaput arany kalapácsosa), mely az egész katholikus világ főpásztorainak adományából ez alkalomra készült, háromszor megüti e szavak kíséretében: „Nyissátok fel az igazság kapuit!“ aztán kíséretével bevonul a templomba, miközben éneklik a „dicsérjétek az Urat minden nemzetek* kezdetű 116. zsoltárt. A templo ban aztán „Te Deum* ot tart, s ezzel kezdetét veszi a szent év, s megkezdődnek a zarándoklatok Rómába a világ minden tájáról, hogy a jubileumi búcsú áldásaiban részt vehessenek a kath. hívek. A jubileumi szent év polgári kezde ten, vagyis január 1-ére hajló éjfélkor a pápa engedélye folytán minden kath. templomban éjféli mise tartatik, tehát az idén két éjféli mise lesz : karácsony és uj*év éjszakáján. A következő év reánk magyarokra íb nevezetes év lesz, mert ez évben lesz 900 esztendeje, hogy szent István megkoronáztatásával megalakult a keresztény magyar királyság. Azért nagy nemzeti ünnepségekben lesz majd részünk ez év folyamán. — A karácsonyi isteni tiszteletek a következő idő és sorrendben tartatnak meg a kath. nagytemplomban : 25-én éjfélkor ünnepies mise ;

reggel 6 órakor pásztor mise, reggel 8 órakor csendes, 10 órakor ünnepies mise és utána szent beszédet tartja Gróh Ferenoz prépost-plébános ; 12

órakor csendes mise, délután 3 órakor vecsernye. Másodnapján 8—10—% 12 órakor misék, 10 órai mise utáu szent beszéd. 31-én Szilveszter estéjén ünnepies hálaadó isteni tisztelet; éjjel 12 órakor, szent mise. Január 1-én b—10—V# 12 órakor misék, délután vecsernye tartatik.

Karácsonyfa a Fehér-Kereszt menhelyen A jótékonyságot és emborszeretetet leggyakorlatibb formájában tnivelő ezen uj intézete városunknak másfél hónapi működése alatt már is olyan eredményt mutat fel, mely nemcsak elismerésre méltó, de a jövendő tekintetében legszebb reményekre jogosít fel bennünket az intézet fejlődése tekintetében. Eddig 63 gyermeket vett a menhely gondozó szárnyai alá s az utóbbi napokban a vármegye több községéből hoztak be gyermekeket. Hisszük és reméljük, hogy a hatóságok jóindulatú támogatásával rövid idő alatt felszaporodik a gondozottak számú. Kívánatos is, hogy a szegénység, nyomor által sújtott s gondozás hiánya folytán többnyire beteges, vagy elpusztuló gyermekeknek a bejuthatást úgy a hatóságok, mint egyesek lehetővé tegyék, mert itt nemcsak gondozás szárnyai alá jutnak, de humánus érzéstől vezetett tárt karok fogadják. A karácsonyi ünnepek alkalmából a mai nap d u. 2 órakor díszes karácsonyfát kapnak, de.az ünnop ezen alkalmi jelképén kivul az összes gyermekek a szükséges ruhákkal láttatnak el. Felesleges fel is említenünk, hogy a gyermekeknek mennyi örömet fog okozni a szeretet ünnepének ilyen megnyilvánulása. Még feles- legesobb hangoztatni azon Úrnő nevét, kinek- áldozatkészsége lehetővé teszi a gyermekek ilyen megajándékozását, mert hiszen mindannyian ludjuK, hogy Gyulán a Fehér-Kereszt egylet és a inenholy elnöknője gróf Almásy Dénesné áldozatkészségének és fáradozásának köszönheti létrejövetelét. Már pedig ezen tények minden szó és frázisnál ékesebben beszélnek.

Karácsonyi pásztorjáték Uj-Kigyóson. Az uj- kigyósi róm. kath. ifjúsági egyesület, — melynek fővédnöke a bibornok-püspök — már egy évi fennállása után is bebizonyítja, hogy a beléhelyezett bizalomnak és várakozásnak minden tekintetben megfelel. Az egyesület ugyanis — melynek főczélja az ifjúságot a korcsmázástól és káros tétlenségtől elvonni, olvasmányokkal, előadásokkal és tanításokkal az ifjúság szivében a vallásosságot, a hazafias érzelmeket ápolni és föntartani — saját könyvtára javára a szent ünnepek alatt, a magyar nép előtt olyannyira kedves, nagyszabású »karácsonyi pásztorjátékot rendez, még pedig négy ízben : deczem bér 23-, 24-, 25- és 26 án esténkint 6 órakor. Az egyesület felvirágzása iránt érdeklődők felkéretnek, hogy a jótékony czél iránt való tekintettel, becses adományaikat Járkányi Péter uj-kigyósi plébánoshoz — hírlapi nyugta mellett — beküldeni szíveskedjenek. Az ünnepélyre kiadott meghívó a következő : „Az uj-kigyósi róm. kath. ifjúsági egyesület folyó évi deczember bó 23-, 24-, 25- és 26 án délután 6 órakor a közúti ujiskola tantermében „Karácsonyi pásztorjáték“-ot rendez. Helyárak ; I hely 45 kr, II. hely 30 kr, állóhely 15 kr. Felülfizeté- seket köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk.“

Karácsonyfa az iskolában. Kétegyházán a róm. kath. iskola tanulói őzv. gróf Almásy Kálmánná és gróf Czirákyné gróf Almásy Erzsi úrnők kifogyhatatlan bőkezűségéből gyönyörű karácsonyfákat kaptak. Szombaton, 23-án délelőtt a leányiskola növendékei között, délután a fiuk között osztották ki a grófnők sajátkezüleg a Jézus hozta ajándékokat. A kicsinyek öröme — minden jelenlevő láthatta — tükörkép gyanánt rajzolódott a jó lelkű úrnők szemeiben. Legyenek meggyőződve, hogy karácsonyi ajándékban az övék vplt a legszebb !

A gyulai róm. kath. gimnáziumra a gyűjtés immár befejezéshez közeledvén, itt adjuk újból az ügynek áldozatot hozó polgártársaink teljes név sorát és adományaik kimutatását: Gróf Almásy Dénes 4000 frt, Fecser Antal kanonok 1000 frt, Grócz Béla kanonok 1000 frt, Gróh Ferencz plébános 1000 frt, Hoffmann Alajos 500 frt, dr. Follmann János 500 frt, Schröder Kornél 500 frt, Kohn Dávid 150 frt, Popovics Jusztin 100 frt, Székely Lajos 100 frt, Sál József asztalos 100 frt, Takácsy Lajos 100 frt, Spett Gyula plébános 100 frt, Moldovány Károly 300 frt, Ferenczy Alajosáé 200 frt, Gallacz János 200 frt, Nuszbek Sándor 200 frt, Keller Imre 100 frt, Szarvassy Arzén 100 frt, Diósay Béla 100 frt, dr. Márky János 300 frt, dr. Berényi Ármin 100 frt, Lusztig Adolf, 200 frt, Weisz Mór és Társa 500 frt, Braun és Gzinczár ezég 500 frt, Bulboka János 10O frt, Winkler Lajos 100 frt, Gerlein Reinhardt 300 frt, Endrész András 200 frt, K. Schillert József 300 frt, gróf Almásy Kálmánné 1000 frt, dr. Erkel Dezső 500 frt, Erkel János 200 frt, Szénássy József 100 frt, Szénássy Dénes 50 frt, Wieland Sándor 50 frt, Scherer Benedek 100 frt, Reisner Emanuel 500 frt, Bodoky Kálmán 150 frt, Schmidt Gyula 300 frt, Reisner Zsigmond 150 frt, Reisner Ede 100 frt, Deutsch Jakab 100 frt, Sál nővérek 150 frt, Schmidt Antal 100 frt, Bodoky Mihály 200 frt, Lederer Lajos 300 fit, Braun Vilmos 100 frt, Reinhardt Józsefnó 100 frt, Sál József állatorvos 100 frt, Reizner és Wolf 100'frt, Rosenzweig Hermann 50 frt, N. Szabados József ápitész 200 frt, Schütz Gusztáv 100 frt, Braun Dávid 10 frt, Schriffert József építész 200 frt, Mannheimer Arnold 100 frt, Bayer Márton 200 frt, Bayerné Pitzkó Mária 200 frt, Lindenberger Simon 50 frt, N., tiz keresztgyermeke helyett 200 frt, Novák Kamill 200 frt, Gorove Jákabné Novak Izabella 100 frt. Sál István 50 frt, Kliment Ferencz 50 frt, Csák György 50 frt, Rezey Silvius 100 frt, Karácsonyi Károly 100 frt, Sonnonfeld Miksa 40 frt, Végh Gábor 150 frt, Zuzmann János 50 frt, Schröder István 50 frt, Schmidt József 50 frt, Schröder Gotthardt 50 frt, Krizsán András 30 frt, Lendvay Mátyás 50 frt, Ficzere Mihály 50 frt, Illés József 50 frt, Góg Péter 50 Irt, ifj. Balogh József 50 frt, Stefanovics Péter 100 frt, id. Szilágyi István 50 frt, Abafí János igazgató 100 frt, Brösztel Lajos 50 frt, Bartos Ferencz 50 frt, Szabó István 50 frt, Niedermayer Antal 50 frt, Somogyi János 30 frt, ifj. Ludvig József 50 frt, Morvay István 50 frt, Bagyik Mihály 200 frt, Schillinger Lipót 50 frt, Rosenthal Lipót 50 frt, Féhn István 25 frt, Kohlmann Károly 25 frt, Gróh Mihály 25 frt, Hrabovszky Ferencz 25 frt, dr. Daimel Sándor 50 frt, id. Frailer István 100 frt, Végh Józseiné szül. Szöllősy Mária

100 frt, Bálint Ferencz 50 frt, dr. Lindenberger János 50 frt, Kohltnann Ferencz 100 frt, Kohlmann János 50 frt, Kocsis László 10 frt, Schwimmer Arnold 30 frt, Ehrenfeld Soma 30 frt, Bekker János 50 frt, Herodek István 50 frt, Csirke Mátyás 25 frt, Stern László 50 frt, dr. Pándy Kálmán 50 frt, Sa-j Sebestyén 30 frt, Sál Gyula 50 forint, Kálló János 20 frt, Mayer István 50 frt, dr Frankó László 50 frt, Jontz Ferencz 100 frt, Bekker Endre 50 frt, Licska Ferencz 50 frt, Báró Kőnigswartei- Hennáiig 500 frt, dr. Berkes Sándor 100 frt, Démusz József 50 frt, dr. Karácsonyi János 200 frt, Jantsovics Emil 100 frt, Bartba Istvánapáczai plébános 50 frt; összesen 23,205 frt. A gyüjtőbizottság előlegen terv szerint helyben személyesen és vidéken levélileg összesen 203 egyént kórt fel támogatásra s ezek közül eddig 132 jelentette be, illetve irta alá adományát és némelyek az ajánlott összeget egészben vagy részben befizetni már megkezdették. Mivel pedig a polgárság köréből még sokan jelentettek be kisebb adományokat, ezeknek gyűjtésére még négy uj aláírási iv nyittatott, melyekből 1—1 Gerlein Reinhardt és Ad. Schiffert József józsefvárosi polgártársaknak saját kérelmükre további gyűjtésre átadatott, másik két iv pedig a város többi tizedében eszközleudő hasonló gyűjtésre fog kibocsáttatni.

A belügyminister elismerése. A bel ügy minis- tórium vezetésével megbízott Szélt Kálmán minister- elnök a közkórházzal kapcsolatos elmebeteg osztály megnyitása alkalmából a következő meleg hangú leiratot intézte a vármegye közönségéhez : „Békésvármegye közönségének! Tudomással bírván azon számoB nehézségről, melyekkel ezen elmebeteg osztály létrehozása járt és azon sok irányú fáradozásról és áldozatkészségről, mely annak létesítését lehetővé tette, most, midőn az elmebeteg osztály magasztos hivatásának át van adva és nagyszámú elmebeteg elhelyezése által az e téren érzett közszük- ségletet jelentékenye kielégíti: köszönetét mondok első sorban a vármegye hazafias közönségének, melynek áldozatkészsége ezt lehetővé tette. Ezenkívül a vármegye alispánjának ezen ügyben tanúsított odaadó és semmi akadályt nem ismerő fáradozásai jönnek tekintetbe s ez okból felhívom a vármegye közönségét, hogy nevezettnek ezért hivatkozással jelen rendeletemre, meleg köszönetemet és elismerésemet tolmácsolja. Felhívom továbbá, hogy Gyula város közönségének is a kórház czéljaira adományozott 5 holdnyi földterületért köszönetemet, hivatkozással jelen rendeletemre, szintén kifejezze.

A többi nagylelkű adakozó emberbaráti áldozat- készségét az illetőknek közvetlenül köszöntem meg. Budapesten, 1899. évi deczember 5-én Széli s. k.“

A leiratot a hétfői közgyűlésen olvasták fel és mint a közgyűlési tudósításban megírtuk, az alkalmat szolgáltatott a közgyűlésnek, hogy a minister támogatásáért viszontköszönetét, dr. Fábry Sándor alispán munkálkodásáért pedig hálás elismerését kifejezze.

Névváltoztatások. A m. kir. belügyminiszter megengedte, hogy Reisz Géza, Mihály és Zoltán b. csabai lakosok „Revósz“-re, kiskorú Schulmeister Jenő szarvasi lakos „Sós“-ra és Krausz Antal orosházi lakos „Kertész“-re változtassák át vezetéknevüket.

A munkás-segélyalapokról alkotott vármegyei szabályrendeletet a földmivelésűgyi m. kir. miniszter jóváhagyta.

Kinevezés és jutalmazás. Dr. Varga Lajos vármegyei közigazgatási gyakornokot, — akit nem rég avattak fel az államtudományok doktorává, — a vármegye főispánja, tanúsított szorgalmára való tekintettel, a hétfői megyegyülésen tiszteletbeli aljegyzővé nevezte ki. Ugyanakkor a közgyűlés az alispánnak javaslatára és azon megokolással, hogy Varga hivatalos kötelességeit kifogástalanul teljesíti és e mellett tanulmányait is befejezvén, a tudori fokot megszerezte, mint vagyontalanul elhalt vármegyei hivatalnok fia pedig a szigorlatok költségeit csekély javadalmából nem fedezhette, 100 frt jutalmat szavazott meg a törekvő ifjú tisztviselő részére.

Hivatali helyiségek változása. A városházán egész halmaza van a hivatali helyiségek változásának. Popovics Jusztin főjegyző az eddigi közigazgatási irodába, Hoffmann Alajos első jegyző az anyakönyvvezetői hivatalba, Hoffmann Ferencz másodjegyző a főjegyzői szobába, a tanácsosok az első jegyzői hivatalba, az iktató a másodjegyzői szobába, a közigazgatási iroda s kiadó a tanácsosok szobájába, a katonai nyilvántartás a kiadói szobába;— a földszinten Frankó Döme pénztárnok és a megválasztandó másodellenőr a birtoknyilvántartói szobába, Kóhn Dávid nyilvántartó az árvaszéki iktató irodába, Schröder István segédgyám és az árvaszéki iroda pedig a békebirói volt szobába helyezték, illetőleg foglalták el uj hivatali helyiségeiket.

A gyulai kir. folyammérnöki hivatal vezetése mellett a lefolyt évben házilagos kezelés mellett a következő munkálatok hajtattak végre; 1. A hármaskörösi '9. számú átvágás partleásásának munkája teljes befejezést nyert. Ezen már 1896. évben megkezdett munkálatból a folyó évben 380003 m3 földanyag mozgósitiatott 120581 frt 10 kr. költséggel. Befejezést nyert továbbá: 2. A Fehér-Körös folyó Gyula—Varsánd alatti szakaszának 1896 évben megkezdett mélyítése, mely munkálatnál 29905 m3 anyag emeltetett ki 21649 frt 74 kr költség mellett.. 3. A Fekete-Körös folyó alsó szakaszán levő zátonyok kotrásánál 13400 m3 földanyag kotortatott ki 7493 frt 45 kr költséggel. 4. A Hármas-Körös folyó jobb partján fekvő u. n. Körtvélyes magaspart leásásáuak folytatólagos munkája a rendelkezésre bocsátott költségből csak 1899. november havában kezdetett meg, s igy ezen munkából ez évben csak 10380 m3 készíttetett el 2595 frt költség mellett. 5. Végül áttöretett a hármas-körösi 5. számú átvágásnak holt kanyarja, mely mederáttörtési munka 3085 m3 földmozgósitás mellett 829 frt 98 krba került. A jövő évre előirányzott munkálatok ugyancsak házilagos kezelés mellett fognak létesittetni, és pedig első sorban a hármas körösi 10. számú átvágás anyanfederré leendő kiképeztetése czóljából szükséges szárazbani földmunka 203326 frt 90 kr előirányzott költséggel, valamint a hivatal tulajdonát képező kotróhajó segélyével a Fekete-Körös folyó középső szakaszának kotrása fog 3000 frt költség erejéig foganatba vétetni. Amennyiben a hivatal rendelkezésére bocsájtandó költség adomány engedni fogja, a körtvélyesi magaspart leásása a jövő évben is folytattatni fog.

\