Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-02-19 / 8. szám

T 1 T i 25 év múltán ..............Azon tényezők között, me lyek nagymértékben hozzájárultak a hazai mező­gazdaság és kertészet haladásához, az elsők között látjuk a Mauthner Ödön magkereskcdő czéget, mely az idén ünnepli fennállásának 25 éves jubilenmát. E czég működését mindenütt elismerés és méltány­lás kisérte éB hogy többet ne emlitsünk, a czég tulajdonosát, a Ferencz József-rend és az orsz. Szt- Auna-rcn I lovagkereszjével és a bolgár nemzeti- rond tiszii keresztjével tüntették ki. Ezenkívül a Mauthner czég cs. és kir. udvari szállító és évek óta szállítja 0 felsége kastélyai és birtokai mag- szükségletét, az egész osztr.-magyar monarchiában, továbbá több királyi, fejedelmi, főhornzegi és bér­ez égi udvarnak is szA I Itt ója. A Mauthner-fele mag­sak különben 27-szer leltek bel- és külföldi kiál­lításokon első dijakkal kitüntetve. A jubileumi fő árjegyzéke — melyet a czég kívánatra ingyen és bórmentve küld, — valódi remekmű, egy kitűnő növénytermelési útmutató, nemcsak a benne előfor­duló számtalan tenyésztési u ásítások, hanem a megragadóan szép és hű növényfényképek miatt is. Legjellemzőbb, hogy e főárjegyzék nem a rendelő rovására ilyen fényes, mert a magárak, tekintve az ismert kitűnőséget ás feltétlen megbízhatóságot,! sokkal olcsóbbak, mint bármely másik magyar vagy külföldi czégnél, hanem a Mauthner czég rengeteg forgalmában leli magyarázatát és elég érdekes meg­tudni, hogy említett árjegyzék költségeit az összes rendelésekro megosztva, egy rendelőre nem egé­szen 8/í kr. e-iik. SO. I—t Csaba község kepviselőtestülete múlt héten tartott közgyűlésében hosszasan tárgyalta a ma­gyar vasúti fogalmi társaságnak (ugyanannak, mely- 1 yel Gyula városa is tárgyal) szerződési tervezetét a villanyvilágítás ügyében. A tárgyalást és egy­általában az egész ügyet rendkívül befolyásolta a m. kir. technológiai iparmuzeum, illetőleg annak tudós tanára, Straub Sándornak szakvéleménye a gyulai villany világítási szerződés fölött, mely véle­mény a „Békés" közlése nyomán Csabán is ösme- retessé vált. Sokan nyilvánították aggályukat a szerződési tervezettel szemben, végül is azt hatá­rozták el, hogy az érdemleges tárgyalásba nem mennek, hanem előbb kinyomatják a szerződési tervezetet b csak később fognak benne határozni. Ugynnczen közgyűlés tárgyalta a Cs ibán tervezett szövőgyár ügyét, A kiküldött bizottság a következő javaslatot terjesztette a közgyűlés elé: adjon a község a Schreiber ezégnek ingyen bat hold terü­letet, járuljon az építéshez 220ÜÖ forinttal, adjon a gyárnak tizenöt évi községi adómentességet, ezenkívül 100,000 forint épitési kölcsönt, utóbbit mna kikötéssel, hogy azt a gyár maga törleszti s ennek biztosításául leköti a gyár berendezését és a kormánytól 10 éven át nyerendő 750 forint ál­lamsegélyt, a 100 000 forint kamatját is a gyár fogja fizetni. A javaslatot — egyelőre most is csak elvileg, 23 szavazattal 13 ellenében elfogadták. Az árvaszéki költségek tekintetében leirat érkezett, mely szerint a miniszter 3600 frtot az árvatári tartalékalap terhére, mint az árvaszék szükségletét jóváhagyta. A múlt 1897. évi számadások jóvá­hagyattak. Tudomásul szolgált úgy szintén az is, hogy a községi közmunkaelőirányzat a köztörvény hatóság által szintén jóváhagyatott. A kanálisi sző­lők szabályozási terve vita nélkül elfogadtatott. Jamina névváltoztatása ügyében a képviselőtestület tudtul adja a jaminaiaknak, helyeslő elismerésével a szép, hazafias tervnek, hogy Jamina városrészi községi lakosai fele határozzon a névváltoztatás ügyében, A birkajáró legelőnek öntözési czélokra való berendezésű a kulturmérnökség terve szerint tudomásul szolgált. Az öntözési költség 16000 frt. Az üzemköltségek 2800 forintra rúgnak évenként, u 175 holdnyi termelés után minden hold jöve­delme 55 forint, összesen tehát 7875 forint, marad az eddigi jövedelmet is beleszámítva, 4475 forint. Az alföldi gazdasági vasút bejelenti a képviselő­testületnek, hogy a kis vasút tehervonatai még e hóban rendszeresen megindulnak. Kéri a részvény­jegyzett tőkét befizetni. Viszont a képviselőtestület szívesen hajlandó a részvényeket beváltani, de kéri a részvények elküldését. Fáy Samu dr. szóvá- teszi azt az ügygyei összefüggő kérdést, vájjon lesznek-e a csaba—apáczai vasúton megállók ? Rosen:hal Ignácz bizik a társulatban, hogy a for­galom emelésére, ahol szükséges, megállókat fog léUsiteni. A tanács bízatott meg a vasúttársasággal e tekintetben való tárgyalásokkal. Tanácsi előter­jesztés történt, hogy Csaba tváros közhivatalaiba 28 térképet vegyenek és az ügyes munka elismeré­séül 100 forint tiszteletdijat utalványozzon a köz­gyűlés a térképkészítőnek. Elfogadtatott. Gyebroszky János, Po.vázsay Gábor végrehajtónak 50—50 korona jutalomdij szavaztatott meg. Ketter Károly, a „Fiume" szálloda bérlője a bérszerződés meg­hosszabbítását kérte és a képviselőtestület, tekin­tettel Ketter eddigi fáradhatta» működésére, mely- lyel úgy a szálloda, valamint a vendéglő és kávé­ház felvirágoztatásán működött. 8150 forint évi bér mellett a szerződés további hat évre meghosBzabit- tatoit. Ötször lőttek egy rendőrre. Csabán vakmerő utonállást követett el két ismeretlen tettes. F. bó 16-án Kliment Pál csabai rendőr őrszolgálatból ment haza felé éjjeli 3 órakor a gyulai országúton fekvő házába, midőn két gyanús alakot látott apró jószá­gokkal libák, pulykák és tyúkokkal megrakva, az ut mellett osouni. A rendőr megállásra szólította fel őket, de ezek felelet helyett rálöttek a rendőrre és futásnak eredtek. A rendőr revolveréből utánuk lőtt, mire az egyik eldobván a zsákmányt felvette a harezot a rendőrrel és még négyszer rálőtt a ren­dőrre, azután elfutott A rendőr szerencsére nem sebesült meg, c<ak köpenyét lyukgatták ki a go­lyók. A vakmerő csavargókat erősen nyomozzák Gyula és Cs-tba környékén, de eddigelé eredmény­telenül. Merész fellépésükből azt kombinálják, hogy lehetséges, miszerint ezek követték el a kigyósi vadőrök elleni merényletet is. A tettesek valószi hüleg tanyai lakosok. Az orosházi ipartestület építészeti szakosztálya folyó hó 9-ik napján tartotta meg tisztújító köz­gyűlést. Megválasztattak: Pusztai János elnöknek, Nagy Péter alelnöknek, Benkö Pál pénztárnottnak. Balázs József jegyzőnek. Választmányi tagoknak : Miké Ltván, Kaján Pál, Hudi György, Károli István, Hódi János, Tóth Sándor lakatos, flekkel József, Pusztai L íjos, Madarász József, Krajner Péter, Szimonide8z Lajos, Makula András, Hahn Márton, Bakos Márton, ifj. Tóth János, Slifka János, pót­tagoknak Kovács Antal és Busch János válasz- , tattak meg. Az orosházi iparkiállitás helyét illetőleg, a héten történtek a megállapodások, mely szerint a kiállítási csarnok a szabó-piacz téren lesz felállítva. Nagysága egyelőre f000 négyzetméterben állapitta lőtt meg. A végrehajtó bizottság Haviár megyei főmérnök és Bulla Sándor községi mérnök, Gerster iparfelügyelő meghallgatása után Ä/IeP il és László tervét fogadta el és a tervet 50 írttal díjazza. A felépítés tekintetében njánlattételre felhívja Sülé Pál, Pusztai János, Jávoraik György és társa ácso­kat, továbbá Fülöp Jakab és Neustädtl és Drucker fakereskedőket. Az ajánlatok folyó hó 14-ig be­nyújtandók, az építést február 15-én megkezdeni es márczius I5-re befejezni kell. Építési felügyelő Bulla Sándor mérnök. Farsang a megyében. A farsang utolja nem tűnt le simán a megyében sem s a vidéken — mely az idei farsanggal túltett a gyulai fanyar farsangon — kok mulatság volt az elmúlt hét elején, jóformán nincs olyan kis község a megyében, mely nem áldo­zott volna Carneválnak. A csabai polgári kör bálja is farsang végű felé esett — s mint a gyulai szo­kott, — ez is kedélyes fesztelenségével tűnik ki a 'többi bálok közül. A négyest 60 pár iánciolta Jelenvoltak: Asszonyok: Achitn Károlyné, Wagner Józsefné! Tímár Eudréné, Uhrin Károlyné, Ondro viczky Paine, Fekete Sándorné, Wálent Sándorné, Sztaricskay Károlyné és Istvánná, Szántó Józsefné (Gyuláról), Kován Endréné, Gyebrovszky Pál né, Mtchnay Jánosné, Gaijyné, Nyemecz Andr.ísné, Bártfainé, Povázsay Eliásné, Bugyinszky Jánosne, Hornyacsek Józsefné, Adataik Mihályné, Páger Falué, Uhrin Gy.-né, Kovács K -né, Molnár ö.-m. özv. Filipi.iyi Jánosáé, Jankó K.-né (Csorvás). Csűr Pét,érné, Sztaricskay Ferenczné, Túrosán Pálné. Leányok: Sztaricskay Emma, Sztaricskay Irma, Nyemecz Linka, Államik Juliska, Gally .nő­vérek, Bugyinszky Etel, Michnay Mariska, Filtpinyi Ilonka, Faragó nővérek, Rókay Juczika, Gyobrov-zky Emil a, Helczer Ilona, Povázsay nővérek, Andriska Ilona (N. Várad), Uhrin Emília, Povázsay Hona. Leitmann Id i, Zelenák nővérek, Vorlicsek Emil a, V. Koritár Mariska. — Ugyancsak szombaton volt Csabán a Gazda bál is, mely az idén még népesebb volt mint máskor szokott. Farsang hétfőjén volt a \csabai iparos olvasókör mulatsága a vigadóban, ma Len szintén igen sokan vettek részt. — A vésztőig liparos és kereskedő egylet szombati tánozmulatsám minden irányban kitünően sikerült. A négyeseket 36 pár lánczolta. Jelenvoltak : Asszonyok : Altmann Sámuel ii ú, Sátori \ n tál né, Békési Gáborné, Goldstein Józsefné, Grósz Lajosné,- Günstler Adolfné, Csóti Ferenczné, Hubóczky Antalné, Herczfeld Fülöpné Hirsch Edéné, Kohn Farkas né, Krausz Jakabné, Lovas Sándorné, Miskolczi Adolfné, özv. Nagy Jánosné, Oláh Mihályné, Papp Józsefné, Sáfár Lajosné, Schvarcz Izr&elné, Steiner Gyuláné, Stolcz Jenöné, Szeip Adámné, Szmokov Antalné, Svetits Rezsőné, Tóth Ferenczné, Turbusz Károlyné stb.l Leányok : Békési Erzsiké, Békési Juliska, Grósz Leontina, Grósz Linka, Habóczky Juliska, Hirsch Erzsiké, Kohn Róza, Lovas Mariska, Nánássy Mariska, Oláh Erzsiké, Pavola Gizella, Roseth Irma, Schvarcz Etelka. Schvarcz Katicza, Szeip Mariska, Tóth Róza, Turbucz Róza. — Nem volt népes, de kedélyhangulatával első helyen állhat ja mezöberényi kaszinóbál, melynek piknikjellege eleve is biztosította a sikert. Táuczos >k is szép számmal voltak. Jelenvolt leányok : Horváth Margit, Hoffer Olga, Bertóthy nővérek, Piltz nővérek, Stein Ida, Kollár Klára, Dús Erzsiké. Asszonyok: Horváth Jánosné, Bertóthy Gusztávné, Kollár Jánosné, Piltz Mártonné, Bihály Józsefné, Kis Sándorné. — Igen sikerült bállal fejezte be a gyomai farsangot Holler vendéglős, mely arról lehet legnevezetesebb, hogy háromannyi tánezos volt, mint lány. — Boldog gyomaiak! Konkoly Tihamér — most tényleges szolgálat buli cs. és kir. vadászönkéntes, a kolozsvári egye­temen e héten az államtudományok tudorává avat­tatott. Lemondás. Reydon Ferencz békési községi ál­latorvos beadta lemondását. Helyettesítésével Jan- tyik Józsefet bizták meg. Hármas esküvő. Ritka szép családi ünnepélyt tarlóit Orosházán a héten egy Benkö István nevű tanyai gazda. Három gyermeke ment oltár elé egy és ugyanazon Napon, András, Sándor és Erzsi. A szép családi ünDepélynok sok nézője akadt. Templomrablás. A p.-földvári róm. kath. tem­plomot e hó 9 én éjjel feltörték, de szerencsére 45 krnál többet nem találtak a perselyben. A tettes megkerült pár nap múltán Szabó Mihály földvári lakos személyében, ki most a fogházban várja a megérdemelt büntetését. Csaló földmives. Egészen nagyvilági üzérhez illő módon utazott gabonában egy csabai földmiveB, Csicsely Mátyás. S. F. gabonakereskedőnek eladott egy csomó nem létező kukoriczát, aki azt, az álli tólagos minták után megvévén, előbb 30, majd 00 frt előleget adott a nem létező gabonáért. Csicsely ezt elmulatta, a gabonát pedig nem szállította a kitűzött időre, mert nem volt neki. A kereskedő panaszára elfogták a szép reményekre jogosító fia­tal földinivest. Eljegyzés. Porjesz Miksa csabai fiatal bútor- gyáros eljegyezte Reisz Jozefint. Babonás svábok. Bámulatos az embereknek a könnyenhivősége, ha babonásak. Ennek a babonás könnyclmüséguek majdnem 6000 forint ereiéig adta meg az árát három eleki sváb gazda. Az eset a kö­vetkező: Ruck Antalné Eteken ezt hallotta, hogy Ottlak» községben van egy Zsurzsuc Areta nevű oláh, a ki olyan hires kuruzsló, hogy az emberek írek a legnagyobb baját, a szegénységet is eltudja oszlatni. 0 is szeretett vonla rövid utón meggazda godni, azúrt kocsira ült az urával és áthajtaiott Ottlauára. A kuruzsló komoly képpel meghallgatta a boldogságra vágyó házaspárt és hoeszu gondol­kodás után megígérte, hogy teljesíti a kívánságu­kat, de — pénz kell hozzá. Nem is sokat kért, egyelőre beérte 99 forint 99 krnjczárral, a mit Buckák nyomban ki is fizettek. Úgy gondolták, eny- nyi pénzzel megválthatja az ember a boldogságát. De Zsurzsuc Aréta napok múlva különböző ürü­gyekkel mind nagyobb árát szabta a boldogságuk­nak, úgy, hogy vegre már 2641 forint és 49 kraj- czárt csalt ki tőlük. Megfenyegette Ruckékat, hogy minden lábas jószáguk el fog hullani, ha nem told­ják meg az első 99 forintot. Mikor aztán már ez iránt a fenyegetés iránt is közömbösökké váltak, azzal rémitette őket, hogy három nap alatt halál­nak halálával halnak, ha nem fizetnek. És fizettek, bár kölcsönt kellett fölvenuiök. Ruckékun kívül ilyenformán csapta be Zsurzsuc Strifler János eleki gazdát 2181 forintig, Zielbauer Antalt 900 forint erejéig. A három eleki svábtól kicsalt összesen 5722 forint 41 krajezárt. Mikor ezek a szegény buta em­berek nem győzték már a péuzt szállítani Zsurzsuk- nak és ez a rendes veszedelmekkel fonroget e őket, félelmükben megtörve, a törvényhez fordultak olta­lomért. így tudódott ki, miből vedlett Zsurzsuc földhöz ragadt napszámosból ház- és földbirtokos gazdává, a följelentésre az aradi törvéeyszék már ki is rendelte Nyirő Géza vizsgálóbírót Veszett eb. Orosházán a földvári tanyán Potócs Imréné két fiával a héten munkálkodott. Munka­közben egy kóbor eb kószált arra, mely megmarta a kisebbik 12 évet fiút. A kutyáról kiderült, hogy veszett volt, mire a kis fiút felszállitották a Pus­tern -intézetbe. Sertésvész Sarkadon. Sarkadon kiütvén a ser­tésvész, a község és határa zár alá vétetett. Csorvás község határa a takonykor zárlat alól teljesen feloldatott. Ki akar egyéves önkéntes lenni? Bővebbet lásd a mai hirdetésben. Egy szegény ember története Szegény volt. A szeruncsetleiiseg üldözte. Hét éhező gyermekének és betegen fekvő feleségűnek nem tudta megkeresni a mindennapi kenyeret, nem annyit, hogy az éhező család ne fázzék. Nyomorgott nap-nap után s vérző szívvel kellett látnia, hogy gyermekei hogy rogy­nak össze az éhséglő1, a hidegtől. Végre az Isten megkönyörült rajta, meghallgatta az ártatlan gyer­mekek imáját. A szegény munkásnak egy könyö­rülő szív munkát adott s u szerencsétlen ember ki csak nyomort ismert, meg volt elégedve sorsával. Az Újságírók sorsjátékénak utolsó húzása előtti nap ján valami benső sugallatnak engedve, majdnem öntudatlanul lépett be Gaedicku A. főelárusitó Kossuth Lajos-utcza 15. szám alatt levő üzletébe és első keresetéből egy újságíró sorsjegyet vett ma­gának. Elrejtette a sorsjegyet, hogy hiábavaló re­ményeket ne keltsen c-uládja tagjaiban. Másnap vasárnap lévén, munkába nem ment, hanem otthon maradt. Ki Írja le örömét, midőn egy újságot ke­zébe véve, látta, hogy a főnyereményt az ő sorsje­gye nyerte meg. Mint szegény ember feküdt le s mint jómódú ember ébredt fel. Most már elmondta csa­ládjának is az esutet s elképzelhetni azt az örömöt, mely azután e boldog családi körben uralkodott. A szerencsés ember még aznap felvette a pénzt. Erős SOVinista ugyan, de derék magyar ember Szalay Farkas honfitársunk, ki felbuzditva a Klon- dykében hirtelen meggazdagodott aranyásók sikerein, maga is elindult az arany termő, hó és jég borí­totta, távol Észak nnierikába. Hogy azonban hazá­jától távol is kifejezést adjon magyar érzelmeinek, még itthon ellátta magát megfelelő ruházattal, fegyverrel, szerszámokkal, sőt tekintettel a lvlon- dykében uralkodó rengeteg drágaságra, még néhány tuczat négy csillagos Esterházy cognac foglalt el tekintélyes helyet. Igaz ugyan, hogy mint Szalay írja, nagy beviteli vámot szedtek be rajta partra szállásakor, de majd megfizetik neki a klondykéiek minden cseppet arany nyal; már pedig ha ez tény, akkor Szalay uram akár egy csákányvágást se te­gyen, mert magából a vele vitt Esterházy cognac bó 1 is meggazdagodhat. A mit tiszta szívből kívá­nunk is neki. 55 1—1 Mind azoknak, kik szívesek voltak felejthetet­len nőm temetésén részt vonni, úgyszintén azoknak is, kik fájdalmunkban igyekeztek vigaszt nyújtani, hálás köszönetünket nyilvánítjuk. Gyulán, 1899. évi február 9-én. Szombathely Gyula és családja. Gyulai élet. Tehát elment a farsang! Alig vettük észre elmúlását. Olyan halva született gyerek volt az idei Carneval, sanyarú volt az élete, jól eső az elmúlása. Nyomot nem sokat hagyott maga után, sem a szivekben, sem a zsebekben. A sziveknek kevés alkalmuk volt összemelegedni, a zsebek­nek is kevés idejük volt kiürülni, meglehet azon­ban, hogy már előbb is üresek voltak azok s állítólag ez volna oka is a fanyar farsangnak. Nincs pénz I Pénz nélkül pedig nemcsak kedve nincs az embernek mulatni, hanem eszköze sincs hozzá. Ez volt az oka annak, hogy az idén olyan kevés anyaga volt a farsangi tárczairásnak s ez az oka annak is, hogy — ilyen prózai oka lévén a visszás állapotnak — most feleslegesnek tar­tom „farsangi reflexiók* czimén keresni a további okokat, amiért az idén nem volt olyan farsang, mint máskor. Megelégszem azzal, hogy ami kicsit nyúj­tott az idei farsang, az jó volt — kivéve a „Vakvarnyú® czimü ex-lex viczczlapot, me'y- nek szerkesztősége olvasatlan huszonötöt érde­melt volna azért a sok rósz viczczért, amit egy ex-lexes hatosért nyújtott. Nyugodjék békévell Békét hagyván pedig a farsangnak, a csa­logató tavaszi verőfény hatása alatt azzal az örvendetes reménynyel merek a jövőbe nézni, hogy a farsang után következő tavaszi szezon nem lesz olyan végelgyengülésben szenvedő, fanyar kedvű legény, mint boldogult elődje. Sok minden van készülőben a tavaszra s a böjti szez >nra. Mindannyi a társaséi ;t megja­vítását ezélzó eszme, mi ha megvalósul, még egyszer föl fog talán ragyogni a gyulai társas­aiét leáldozott napja. Először is Fekete biró, a kaszinó derék igaz­gatója, a padlásra fogja rakatni az összes kár­tyaasztalokat. Nem lesz többé makaó parthie s nem lesz­nek többé gibiczek. E hir azonban még meg­erősítésre vár. Ennek pótlásául a kaszinó asztaltársasága minden péntek este elő fogja adni a „gabelotti csatá"-t, ami mindenesetre kellemesebb dolog, mint elveszteni az embernek a havi gázsiját. Ugyancsak az úri kaszinó tervbe vette a Szabolcsba Mihály lehívását is s még a böjtben csinos kis mulatságot fog rendezni ezzel kap­csolatban. Egy másik lelkes kis csoport, kaszinó és egyéb egyletektől függetlenül, foot-ball-klubbot-kíoí létre. A foot ball kedves angol játék. Nem olyan graciosus, mint a lawn-tennis, de testedzőbb és talán kedélyesebb is. Ma már minden vidéki nagyobb városba leszivárgott a fővárosból s hézagpótló dolog nálunk is ez üdvös kezdemé­nyezés, mely elvonja a férfiakat több kevésbé szolid időtöltéstől, frissíti a kedélyt és eJzi a testet. Arany mondás lévén pedig, hogy ép test­ben lakozik ép lélek, magától értetődik, hogy ez is a társadalmi élet javulására fog szolgálni. Csak az a kár. hogy hölgyek nem játszhat- ják a toot-ballt. Valbszinü azonban, hogy ennek kapcsán a gyulai jobb sorsra érdemes, de ha­mar kiszenvedett lawn-tennis is föl fog támadni halottaiból, a mi szintén igen kívánatos és üd vös dolog lesz, mert ha ezek a tervbe vett d >1- gok nem sikerülnek, akkor igazán keresztet le­het vetni a gyulai társaséletre. Hogy csalogat ez a bolondos februári nap­sugár 1 Kaczérkodik pennámmal és elhiszem, hogy már tavasz van. Már arról is merek írni, hogy a tavaszszal majálisokat is készülnek ren­dezni. Nem jut eszembe, hogy a februári napsugár csalfa és, tünékeny, lefagyhat még a búza. zúz­marát is hozhat még a márczius*, s; ez a sok szép tervbe vett eszme is lefagyhat még a megvaló­sulásig s akkor újból ott leszünk, a hol a mádi — reczipiált polgártárs. Elfeledkezem, holmi társadalmi kanapé- p örökről, a mi legjobb szándékú dolgokat is meg szokta hiúsítani Gyulán. Teszem fel azt, hogy az egyik család meg- aprehendál a másikra azért, mert a másik család elöbbvalónak tartja magát az egyiknél, vagy az egyik fiatal ember rr.egorrol azért, mert nem az ő klikkjét szólították fel 1 egeslegeiőször a lawu- tennis ben való részvételre. Már mink gyulaiak :gy teszünk! Itt mindenki haute-w >lee, és min­denki a társaság crémje akar lenni. Az egyik azért, mert pénze van, a másik azért, mert pénze nincs. Az egyik azért, mert a származása olyan, a másik azért, mert származása nem olyan s gyűlölettel nézünk fel arra, a ki feljebb, meg­vetéssel arra, a ki lejebb van. Elfeledkezünk arról, hogy ha mindenki creme akar lenni és senki sem vállalkozik a szerény, becsületes „csuszpájsz* szerepére, akkor nincs „spájczetli", — akarom mondani társasélet, pedig a derék csuszpájsz-nak meglehetős fontos szerepe van a menüben is, a társaságban is. Önök persze unják már ezt a folytonos unalmas jeremiádát a társas-életről. De hát ha az ember társas-életről akar Írni, arról irhát csak a mi van — Gyulán pedig csak ez van. Sajnos, azzal nem hivatásom beszámolni a „Gyulai élet* rovatban, hogy az adók a múlt évhez viszonyítva mikép folynak be az idén, az esküdtek összeírása befejeztetvén, közszem­lére tétetett ki s szünik-e vagy dühöng a takony­kór Öcsödön. No, de bizonyára nem sokára más thémát is vehetek a pennámra. Ha itt lesz a tavasz, nem fagy el a búza, el jön Szabolcska Mihály, látogatottak lesznek az asztaltársasági ülések, megkezdődik a foot-ball játék, feltámad a lawn-tennis, rendezik a majá­lisokat, és — megjavul a társas élet. Addig is hadd melegedjen az idő s hadd melegedjünk mink is. _ro. I v o d a I o m. Az e rovatban köziött müvek kaphatók DO BAY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden bel és külföldi lapokra előfizetések is elfogadtatnak. A tüdövész ellen. Az országos közegészségügyi egylet békésmegyei osztálya népies kiadványainak sorozatát ismét egy közhasznú füzettel gazdagított:). A füzetet az egyesület megbízásából dr. Hajnal Albert vármegyei tb. főorvos irta meg „A tüdővész terjedése és korlátozása" czimmel és abban a ve­szedelmes betegség nagy elterjedését vázolva, rö­viden, könnyen érthetően adja elő azon módozato­kat, melyek annak korlátozására alkalmasak. A füzetből a közegészségügyi egylet 12000 példányt nyomatott Dobay János gyulai könyvnyomdájá­ban, melyet ingyen fognak szétosztani a megyo minden rangú lakossága között. Vajha a szép tö­rekvés meg hozza a kívánt sikert és a lakosság megszívlelné azon komoly intelmeket, amelyek a füzetkében foglaltatnak, hogy az egylet áldozatkész­sége és szószólójának fáradozása ne lett legyen hiábavaló. A» Képes Levelező-Lap.« Ily czim alatt jele­nik meg f. év márczius elsejével egy havi folyóirat, melylyel a mindjobban terjedő képes levelező-lap gyűjtési sport kedvelőinek egy rég óhajtott kíván­sága teljesül. — Hazánkban még nincs a gyűjtők­nek szaklapjuk, mely előmozdíthatná az egymjisközt érintkezést. — A »Képes Levelező-Lap« czélja a gyűjtőket egymáshoz közelebb hozni, a osereviszonyt elősegíteni, az újonnan megjelent levelező-lapokat felsorolni, s a gyűjtőknek mindenben segédkezni. A lap első számát, mely a teljes programmot közli, a kiadó-hivatal, hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények is intézendők, Klökner Péter udvari könyvkereskedése Székesfehérvárott bárkinek ingyen megküldi, a ki azt egy képes levelező-lapon kéri. — A lap előfizetési ára 1899. évre I forint. A magyar leányok lapja. A magyar leányok az utolsó időben — örömmel tapasztaljuk — küz­denek szívesen foglalkozni az irodalommal. Itt is- ott is önképző leány egyesületek alakultak, amo- lyeknek czéíja, hogy a leányokat a mindennapos, unalmas terefere helyett komoly irodalmi munkára késztesse. Ezt a szép és nemes törekvést a magyar irodalom egyik régi őre: az Ország Világ képes szépirodalmi hetilap, mely a magyar publikumnak legkedveltebb újsága, szeretettel üdvözölte és elha­tározta, hogy tőle telhetőleg támogatni fogja. Azért is nz első ilyen egyesületnek a Veszpréminek könyv­tárát számos irodalmi munkával gazdagította, sőt, hogy jól fejezzük ki magunkat, a könyvtár alapját az Ország-Világ vetette meg. így lett az Ország- Világ a müveit magyar leányok lapjává. A mi különben természetes is. Mert hisz az aktuális ese­ményekkel e lap révén ismerkedhetnek meg hétről­■'1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom