Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-11-26 / 48. szám

keresztül Nagy-Zerindnél akarta a fehórtem- ploin-debreczeni állami útba bekötni. A minister eredeti konczepcziója helyes és bölcs volt, de a közügy és Aradvármegye vasúttal nem bíró derék magyar községei érdekével ellentétbe helyezkedve és eme érdekeket feláldozva megbuktatta az elvakult féltékenység. Gyula városa s Bókósvármegye törvény- hatósági bizottsága akkor nem voltak képesek egy hatalmas érdek-szövetkezet túlkapásaival szemben az igazság és méltányosság szülte ministeri eredeti tervet sikerrel megvédeni s diadalra juttatni. — A második alkalom volt a múlt esztendő, mikor egy társas-czég a gyula-barakonyi viczinális vasútra nyert előmunkálati engedélyt és Gyula városa épen azzal manifesztálta egy müut összeköttetésének szükségletét, — a midőn szorult anyagi viszonyai között nem is szalmalángból lobogó lelkesedéssel, hanem megfontoltan és desperáczióval szavazta meg minden alkudozás nélkül a kért 100,000 forintot vasútvonalra, mely vasút pedig megközelítőleg sem elégíti ki oly fokig a Lun- kával való összeköttetési s forgalmi igényeit, mint azt egy kőut cselekednék — Gyula városa nagy kötelezettséget vállalt magára eme százezer forinttal (oly súlyosat, hogy a kereskedelmi minister, mint az e lap más helyén olvasható, nem is akarja mindaddig jóváhagyni, mig Gyula városa nem mutat rá a fedezet forrására, mely forrás pedig a községi pótadón kívül egyéb nem is lehet), de őszinte sajnálatára a vállalat, az igazán nagy elismerést igénylő s megérdemlő fáradság s áldozatkészség daczára, melyet tanúsított, képtelen a szükséges törzsrészvényeket megszerezni s igy a Gyula városa, valamint a Lunka községek által bár erejüknek végső megfeszítésével hozott áldozatkészségük az egymással való vasút összeköttetés érdekében a kitűzött czélra vezetőnek többé alig fog bizonyulni.

És a midőn ily körülmények között Hegedűs Sándor kereskedelmi minister Félegyházán kijelentette, hogy „az ünnepély nem zárkő, hanem egy kiindulási pont; nem egy művet fejezünk be, hanem egy műnek kezdetén vagyunk, hogy ez a zárkő az Alföldre nézve nemcsak azt jelenti, hogy most már van egy útja, hanem azt jelenti, hogy lesz több útja is«: Gyula városának elodázhatlan erkölcsi kötelessége mindent elkövetni, hogy a minister áltál kontemplált „több ut“-ak egyike Gyula városát a Lunkával összekötő legyen.

Örömére fog szolgálni, ha a kereskedelmi minister az alispán javaslatára Békés- vármegye októberi közgyűlése által proponált Berettyó—Újfalu—Csaba—makói kőutat is fogja építtetni, akár a küldöttség utján megjelölt vonatozással, akár pedig a minister által már előre is valószínűnek nyilvánított némi változtatással; mely „némi“ változtatás esetleg az is lehet, hogy Berettyó—Újfaluból kiinduló s Füzes-Gyarmatot érintő állami kőut Szeghalomról K.-Ladány helyett Vésztőre irányittatnék s Vésztőn át direkt Dobozra, Dobozról Gyulára, Gyuláról Kígyósra, s Kígyóson, Apáczán, Földváron és Tót- Komlóson keresztül menve, ugyancsak Makónál fejeződnék be. — Ennek a »némi« változtatásnak ha egyéb haszna nem is,' de annyi bizonyára meg volna, hogy nem ölné meg a Békésvármegye áltál 400,000 forinttal subvenczionált sárréti viczinális és az ugyancsak 40,000 forinttal subvenczionált Csaba—Kígyós— kovácsházi mezőgazdasági vasutat. — Elikmeri, hogy ily változtatással létesülő állami kőut Békésvármegye igazi érdekeinek is jobban megfelelne ; nem mellőzné teljesen — mint azt a kért álakban cselekvő — épen a vármegye székhelye Gyula városa érdekét, de még az esetben is, ha a kereskedelmi minister a kérelmezett transversális kőutat a vésztő — doboz—gyula—kigyósi útirányban ópitendi is ki — a mire nézve mozgalom és kilátás is van — indítványozó szerint eme kőut, jelentőségét és forgalmát illetőleg még mindig eltörpül ama parancsoló érdek mellett, amely az aradmegyei Lunkát Gyula városával és Gyula városa révén Bókósvármegyóvel direkt összeköttetésbe hozni javasolja. Ismétli s hangsúlyozza, hogy Békés vármegyével, mert ily lunkai összeköttetés, ha első sorban Gyula városát érdekli is, a csabai s békési piacznak is nagy előnyére válnék.

Indítványozónak örömére szolgál, hogy a kisjenei járás főszolgabirája s a kőút mentén leginkább érdekelt főherczegi uradalom, felolvasott leveleikben oly élőzókenységge fogadták a felvetett eszmét, mielőtt arról hivatalosan értesítést is vettek volna; ebben buzdítást keres az akczióhoz, biztosítékot talál a sikerre, s kilátást arra, hogy Gyula városa az Isten segítségével szintén sikeresnek Ígérkező gymnasiumi mozgalomban oly helyzetbe jutand, hogy azt a százezer forintot, amit kelletlenül és kényszerűségből prózai közlekedési czélra szánt, — bár anyagi megerőltetése mellett — lelkesedéssel és örömmel fogja a kultúra, a közoktatásügy oltárára áldozhatni. Eme tudatban ajánlja indítványát elfogadásra.

Keller Imre s dr. Follmann János városi képviselők, mindketten meleg hangú felszólalásban üdvözlik és feltétlen időszerűnek nyilvánitják az indítványt. Keller behatóan i’ejtegeti, hogy a kőút feltétlenül jobban kielégíti úgy a lunkai községek mint Gyula városa forgalmi igényeit; ettől eltekiptve a junkába vezető kőutat az állam szempontjából is fontosabbnak tartja minden más út tervnél és annak érdekében a legmesszebb menő akczióra kész.

A nagy helyesléssel fogadott felszólalások után Dutkay Béla polgármester az indit- ditványt — zajos éljenzÓBek között — egyhangúlag elfogadott határozatnak nyilvánítja s javaslatára a gyula-barakonyi állami tran- sversalis kőút létesítése érdekében alakítandó bizottság tagjainak választatnak :

Dutkay Béla polgármester,

Popovics Jusztin főjegyző,

Hoffmann Alajos I. jegyző,

Dr. Zöldy Géza főügyész,

Szántó Henrik mérnök,

Kóhn Dávid,

Keller Imre,

Gallacz János,

Léderer Lajos,

Reisner Emánuel,

Lendvay Mátyás,

Kukla Ferencz,

Gergely Pál,

Anuló Pál,

ifj. Endrész András,

Vidó István,

ifj. Miskueza György,

K. Schriffert József,

Hoffmann Mihály és Styr György.

Dutkay Béla polgármester a bizottságot egrövidebb idő alatt összehívja; a bizottság az ügynek Gyula városára nézve óriási hord- erejótől áthatva lelkesedéssel indítja meg minden irányra kiterjedő akczióját.

Adja Isten s reméljük is, hogy az ak- cziót siker koronázza.

Hírek.

A gyula—barakonyi viczinális vasút ügyében a kereskedelemügyi minister a következő leiratot intézte Békésvármegye közönségének: A. vármegye alispánjának 1898. évi deczember 28-án 27097. sz. a. kelt jelentésére, melylyel a Gyulától Seprősön át Barakonyig tervezett helyi érdekű vasútnak Gyula r. t. város részéről czólba vett segélyezése .tárgyá bau 1898. évi augusztus 10-én 104. sz. a. hozott városi képviselőtestületi határozatot, valamint a vármegye törvényhatósági bizottságának a jelzott városi képviselőtestületi határozat jóváhagyása tárgyában 1898. évi október hó 11-én és folytatva tartott közgyűlésében 677. sz. a. hozott határozatát kormányhatósági jóváhagyás végett hozzám felterjesztette, értesítem a közönséget, miszerint a fent jelzett határozatokat, tekintve hogy azokban nem jelöltetett meg az az alap, illetve forrás, melyből a hozzájárulási összeg fedeztetni fog — ez idő sze rint kormányhatósági elbírálásra alkalmasaknak nem találtam. Mind a mellett szükségesnek tartom a közönséget már most figyelmeztetni, hogy a város hozzájárulási határozata nem csak a fentiek értelmében eszközlendő kiegészítés, hanem a hozzájárulás feltételei tekintetében is módosítandó lesz. Nevezetesen az a kikötés, hogy a város részére mindennemű anyagok és eszközök önköltségén szállíttassanak, ily alakban jóvá nem hagyható — mihez képest szükségesnek tartom, hogy a kikötés szerint a város részére önköltségen szállítandó anyagok és eszközök, a h. é. vasút mindenkori engedélyese. illetve ezen anyagok közctélú jellegének szempontjából (például útépítési czélokra szolgáló épitési és kőanyagok) stt>. közelebbről körülirassa- nak, másfelöl pedig, hogy az önköltségen leendő szállítás kérdése a szóban forgó s minden valószínűség szerint a m. kir. államvasutak kezelésébe átveendő h. é. vasút bevételi részesedése szempontjából íb szabatosan meghatároztassék. Az utóbbi irányban később esetleg felmerülhető félreértések kikerülése czéljából a városnak a h. é. vasút tervezőivel érintkezésbe kell lépnie, s velük egyetértő megállapodásra kell jutnia az iránt, vájjon a hozzájárulási összegnek a h. é. vasút czéljaira leendő biztosítása ellenében a b. é. vasút tervezői a kérdéses szállítmányok után az üzlet kezelő vasutat megillető önköltségeken felül a pályafulajdonost megillető minden bevételi részesedésről hajlandók-e lemondani? Figyelmeztetem végül a közönséget, miszerint a vármegyei határozatban foglalt az a [kikötés, hogy az engedély okiratra f. é. deczember 31-ig bemutattassék, tekintettel az engedélyezési tárgyalások jelenlegi állapotára teljesíthető előre láthatólag nem lesz. De ez a kikötés nézetem szerint különben is felesleges, mert azon érdek, hogy a h. é. vasút 1901. év végéig kiépíttessék, ez esetben is meg van óva, ha az engedély okirat esetleg egy évvel a megszabott határidőn túl adatnék ki a h. é. vasút tervezőinek. A vonatkozó ügyiratok visszaküldése mellett felhívom ezek után a közönséget, hogy a fentieket Gyula városával megfelelően közölje, valamint a nevezett várost arra is figyelmeztesse, hogy a fentiekben körülírt kiegészítéseknek, illetve módosításoknak keresztül vitele nélkül a segélyezési határozatnak kormányhatósági jóváhagyásához a magam részéről hozzá nem járulhatok. Budapest, 1899. október 27-én. A minister helyett Schmidt s. k. államtitkár.

Kinevezés. A pénzügyminister Christoph Bélát a sátoralja újhelyi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez számgyakornokká nevezte ki.

A gyulai r. k. főgimnáziumra a gyulai közönség által teendő alapítványoknak egybegyűjtésével megbízottak, Gróh Ferencz prépost és Székely Lajos az aláirások gyűjtését már megkezdették s e czélból a héten ismételten látogatásokat tettek. A bizottság általában mindenütt igen szives fogadtatásra talál, a mi az ügy iránti meleg rokonszenv és érdeklődés jele. Az elért eredmény — tekintve, hogy az alig pár órai gyűjtés eredménye — már biztató reményt nyújt arra, miszerint a város közönsége, a kérdés roppant horderejének teljes tudatában, azért nemcsak lelkesedni, hanem tényleg áldozni is tud és ami fő : akar is. Az eredmény azonban legalább is megkétszereződnék, ha a bizottság azon helyzetben volna, hogy határozott nyilatkozatot tehetne, miszerint a gimnázium például 2, vagy legfelebb 3 év alatt okvetlen létesül. Eddigelé a gyüjtőiven a követkoző jegyzések általiak : Gróf Almásy Dénes 4000 frt, Fetser Antal 1000 frt, Grócz Béla 1000 frt, Hoffmann Alajos 500 frt, Gróh Ferencz 1000 frt, Schröder Kornél 500 frt, Dr. Follmann János 500 frt, Kóhn Dávid 150 frt, Popovics Jusztin 100 frt, Székely Lajos 100 frt, Takácsy Lajos 100 frt, Sál József asztalos 100 frt, Lendvay Mátyás 50 frt, Spett Gyula 100 frt, Moldovány Károly 300 frt, Ferentzy Alajosnó 200 frt, Gallacz János 200 frt, Nuszbek Sándor 200 frt, Diósy Béla 100 frt, Keller Imre 100 frt, Szarvassy Arzén 100 frt, Schröder István 50 frt, összesen 10,450 frt. — A gyűjtés állandóan folytattatik s annak eredményéről folytatólagosan referálunk.

Kórházi ós elmegyógyintézeti bizottsági ülések. Dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt a folyó hó 20-án tartott bizottsági ülésen jelen voltak: dr. Bodoky Zoltán, dr. Zöldy JánoB, .dr. Berkes Sándor, dr. Kun Pál, dr. Pándy Kálmán, Deimel LajoB, Dombi Lajos, Szalczer Nándor és Kiss László jegyző. A következő ügyek kerültek tárgyalás alá: Az aradi kultúrmérnöki hivatal átirata, melyben az egész kórháztelep talajvíz mentesítését hajlandó elvállalni, örvendetes tudomásul szolgált, elrendeltetvén a szükséges helyszíni rajzok elkészítése s adatok beszerzése. A gyulai gyógyszerészek ajánlata, amelyben a jövő évtől kezdve a kórház és elmegyógyintézet részére szükséges gyógyszerek szállítására ajánlkoznak, kiadatott véleményezés végett a kórházi igazgatónak. — A kórházi igazgató jelentését, hogy az elmegyógyintézet beteglétszáma jelenleg 182, s hogy e hó végéig, a midőn a benépesedés befejeztetik, még 132 beteg nyer elhelyezést az intézetben s így összesen 315 lesz az állandó beteglétszám, — tudomásul vette a bizottság, Megbízást adott a bizottság a kórház igazgatójának a helybeli társaskörök, kaszinók igazgatóinak megkeresésére, hogy az elhasznált kártya-, sakk-, dominó-játéktárgyakat, kiolvasott folyóirat- s hirlappéldányokat, továbbá a kiselejtezett könyvszámokat az elmebetegek szórakoztatására, — a humánus czólt tekintve, — szíveskedjenek a közkórházi igazgató rendelkezésére bocsá tani. Bejelentetett a bizottságnak a vármegye alispánja részéről, hogy özv. gróf Almásy Kálmánné grófnő nemes szive sugallatát követve, egy újabb adománynyal járult a közkórház czéljainak előse gitéséhez, 75 drb könyvet ajándékozván a közkórházi könyvtár részére. — A közkórházi bizottság hálatelt szívvel mondott jegyzőkönyvi köszönetét az adományért. Helyeslőleg vette tudomásul a bizottság a gazdasági telep felállítása érdekében tett oddigi intézkedéseket, melyek szerint a telep őszi és tavaszi földmunkálatai immár folyamatba vétettek, a sertéshizlaló és javitó-telep létesítése folyamatban van, a telep egy részének parczellánként (veteményes földek) bérbeadása iránt a szükséges intézkedések meg fognak tétetni. —.A gazdasági telep felállítása körül, különösen a gazdasági szükséges szakértelmet igénylő munkákról való gondoskodással megbízott Deimel Lajos megyei főszámvevő eddigi fáradozását s ezentúl íb igénybe veendő s a bizottság felkérésére elvállalt közreműködését a bizottság köszönetnyilvánítása mellett jutalmazni óhajtván, Deimel Lajosnak a gazdasági-alapból 100 forint tiszteletdijat szavazott meg e czimen. Végül az alispán bejelentette, hogy dr* Niedermann Gyula nyug miniszteri tanácsosnak, — a kinek az intézet szervezése körül különös érdemei vannak, — az elmegyógyintézet 3 alakban történt fényképfelvételét a vármegye megemlékezése jeléül személyesen átadta. E bejelentést a bizottság helyeslőleg vette tudomásul. Ezeken kívül még egyéb apróbb építkezési és gazdasági kérdések megbeszélése képezte az ülés tárgyát.

Adakozás. Egy nemeslelkü egyén, kinél a panaszkodók mindenkor meghallgatásra találnak, 10 forintot juttatott az elmebetegosztály szegény betegeinek dohányra. Amidőn a közkórház igazgatósága ez utón is lerója az adományért hálás köszönetét, egyúttal tisztelettel kéri fel mindazokat, kik e czélra akár természetben (dohány, szivar, czigaretta) akár pénzben kívánnak áldozatot hozni a humanismus oltárára, hogy adományaikat a közkórház igazgatóságához ezimezve, legyenek kegyesek a betegek részére beküldeni. A ki maga is dohányzik elképzelheti, milyen sóvárogva várják a szerencsétlen betegek a régen megszokott, de most sajnosán nélkülözött élvezeti czikket, melyet szívesebben Tesznek s örömestebb fogadnak, mint bármi mást, mit nekik nyújtani akarunk. — A ki teheti s a ki a maga részéről nélkülözheti, a legnagyobb jótéteményt gyakorolja, ha a szegény elmebetegek részére dohánynemüeket adományoz.

A békésvármegyei Fehér Kereszt Egyesület gyermekmenhelyében 47 gyermek talált már felvételt, kik közül 42 lett jobb módú családoknál elhelyezve, legnagyobb részt Gyulán, kisebb részben a vidéken. Az elhagyott gyermekek bejelentése nem oly tömegos, mint gondolni lehetne; ennek oka az, hogy a hatóságok sem nem érdeklődnek eléggé az intézmény iránt, sem nem világosítják fel kellőképen azokat, akik a segélyt örömmel vennék igénybe, ha tudomásuk volna arról, hogy az intézet átveszi a szegény elhagyott kisdedeket ós gyermekeket. — Csongrád és Bihar vármegyék sem keresték még fel az intézetet, pedig azok elhagyott gyermekei is ide vannak miniszterileg utalva. Az egyletnek egyébként egy jótékony úrnő több alsó és felső gyermek- ruhát ajándékozott, melyekért ez utón mond köszönetét az igazgatóság, s egyben tisztelettel értesíti a nemes szivü hölgyközönsóget,’hogy hasonló ajándékokat örömmel fogad s köszön meg a kicsinyek nevében.

Kanonok! beigtatás. Szép egyházi ünnepély volt november 21-én délelőtt a nagyváradi székesegyházban. Az ujonnsn kinevezett kanonokokat, köztük Grócz Béla endrődi prépost plébánost igtat- ták be fényes papi méltóságukba. Az eskületétel és szokásos konventuális szent mise után Szemetby Géza dr. püspöki titkár segédkezése mellett, kezeikben égő gyertyákkal vonultak a főoltárhoz a promoveált és az uj kanonokok. — A promóczóát, illetve beigtatást hivatal szerint Széchényi Jenő kanonok végezte, ki a három uj kanonokot : Kucsovszky Lajost, Grócz Bélát, Steinberger Feren- czet szívélyesen üdvözölve s érdemeiket felsorolva, felékesitette a kanonoki jelvényekkel és stallu- maikba beigtatta. Az installáczió után Grócz Béla tiszteletére beérkezett Nagyváradra az egész endrődi esperes kerület papsága : Spett Gyula, Chilko László, Dunay Alajos, Szirmay Árpád, Szabó Sándor és Bedák Mátyás. Grócz Béla kanonok különben endrődi plébánosi tisztét utódja installatiójáig megtartja s csak annak utána költözik be Nagyváradra.

Az alföldi gazdasági vasút uj menetrendje. Az „alföldi első gazdasági vasút“ vonalán deczember hó 1-én uj menetrend lép életbe. Hétfőn, -kedden, csütörtökön és pénteken Kovácsházáról délelőtt 10 óra 10 perczkor indul a vonat s déli 12 óra 50 perczkor érkezik Csaba-közraktárhoz. Szerdán, szombaton és vasárnap Kovácsházáról reggel 5 óra 10 perczkor indul a vonat s 8 órakor érkezik Csabára. Csabáról vasárnap kivételével mindennap délután 2 óra 5 perczkor indul a vonat s 4 óra 40 perczkor érkezik Kovácsházára. Vasárnap délután 4 órakor indul Csabáról s Kovácsházára 6 óra 41 perczkor érkezik a vonat.

Esperességi gyűlés. A békési ág. hitv. ev, egyházmegye f. ó. november hó 29 én Tóth-Komló- son rendkívüli közgyűlést tart. — A közgyűlés d. e. 9 órakor kezdődik. November 28 án d. u. 5 órakor előértekezlet lesz. —A közgyűlés tárgyai: 1. A felügyelő megnyitja a közgyűlést. 2. Megalakulás, igazolás. 8. Az esperes jelentése, ezzel kapcsolatos ügyek. 4. Bizottságok kiküldése hhányok, kérvények ügyében. 5. A szarvasi egyház kérvénye, uj lelkész- hivány ügyében. 6. A szarvasi egyházból az istenitisztelet sorrendje ügyében beadott fellebbezés. 7. A szarvasi főgimnázium felügyelő-bizottságának jegyzőkönyve. 8. Az egyházmegyei törvényszék kiegészítése. 9. A segélyegyleti számvizsgáló bizottság kiegészítése. 10. A bizottság jelentése a szarvasi lel- készi ós tanítói segélyegylet ügyében. 11. Vegyesek, bizottsági jelentések. 12. Netáni indítványok. 13. A következő gyűlés helye. 14. Hitelesítők.

Időjárásunk — mig közforgalmi szempontból olyannyira kedvező, mint aminŐ ritka november hóban volt, mezőgazdaságilag véve annyival inkább kedvezőtlennek mondható. Hetek, sőt hónapok óta alig volt pár szem eső, a korai vetések is csak részben, a későbbi vetések pedig épen nem keltek ki s nagyon pusztítja őket a kártékony férgek ily mérvben régóta nem tapasztalt óriási száma. A közgazdasági helyzet valóban siralmas, a kisiparos és a kereskedő osztály helyzete régóta nem volt oly sanyarú s vigasztalan mint most, a munkás osztálynak semmi keresete. És mindezek betetőzéséül a pénz drágasága, sőt a hitelnyújtás példátlan mérvű megszorítása, úgy hogy a hitelintézetek megyeszerte a legszolidabb fedezetre sem képesek az igények kis részét is kielégítő jelzálog- és váltóhitelt nyújtani. Óriási nagy baj a sertésvész és a zárlat is; a szegény ember legfőbb pénzforrása ; néhány malacz felnevelése s értékesítése teljesen lehetetlenné vált. Ily körülmények között, — a mi más normális körülmények mellett nemzetgazdasági baj volt, — a búza s ogyéb termények olosósága még szerencsének mondható, legalább a teljes kereset- és jövedelemhiányban sinlődő szegény néposztályra nézve.

A képviselőtestület tegnap délelőtt 9 órakor Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a városi képviselők szokatlan nagy számban jelentek meg. A legtöbb adöt fizető városi képviselők küldötiségileg kiigazított névjegyzéke elfogadtatott azzal, hogy amennyiben eme névjegyzékben választott képviselők is volnának felvéve, legyenek felhiva, hogy a virilis avagy választott mandátumot tartják meg. A volt törvény- széki épület megvételére nézve kimondatott, hogy arra a városnak ez idő szerint szüksége, sem a megvételére fedezete nincsen; de az Erzsébet ápoldáért felajánlott 10,000 forint fejében hajlandó azt megvenni, ha az elmegyógyintézet és kórház kibővítési munkálatokból maradó építkezési költség ily megtakarított összeg kifizetését lehetővé teszi. A Gyula- Seprős-Barakonyi műut kiépítésére vonatkozó indítványt Kóhn Dávid városi képviselő, mint indítványozó felszólalása után a képviselőtestület elfogadta és az aradmegyei érdekeltekkel leendő tárgyalás czéljából 20 tagú küldöttséget nevezett ki. E tárgy- gyal különben lapunk más helyén foglalkozunk. Gerlein Reinhardt és Lendvay Mátyás városi képviselők indítványa, mely szerint a „Szarvas* épületet a rendőrkapitány részére hivatalos kelyiségül és lakhelyül kívánták átadni, a városi tanács javaslata folytán, — miután ezen épületben a mérnöki, községi bírói, árvaszéki ülnöki és anyakönyi hivatalok lettek elhelyezve — elutasittatott. Sál Sebestyén városi tanácsnok, községi bíró fizetésének felemelése tárgyában hozott törvényhatósági bizottsági határozat, miután eme határozat szerint nevezett tanácsos fizetése 100 frttal felemeltetett, többek hozzászólása után szavazattöbbséggel megfelebbez- tetett. A kispéli legelő, az Anfang épületes a Józsefvárosi hid mellett levő épület bérbeadására vonatkozó árverési jegyzőkönyvek jóváhagyattak és a szerződések megkötésével a polgármester megbiza- tott. Hoffmann Alajos városi első jegyző, az árva- szókiülqoki és árvaszéki jegyzői állásáról lemondott és a városi tanács javaslata folytán, eme árvaszéki ülnöki és jegyzői állás betöltésével Hoffmann Ferencz Il-od jegyzőt bízták meg, egyúttal tekintve, hogy Hoffmann Alajos eme állását 16 évi, jegyzői állását pedig 30 év óta a város közönségének teljes megelégedésére töltötte be, eme hosszas szolgálata elismeréséért a képviselőtestület jegyző- könyvi köszönetét szavazott. A vármegye törvény- hatósági bizottságának, a városi napszámos adókra vonatkozó szabályrendeletnek hatályon kivül való helyezése tárgyában hozott határozatára kimondatott, hogy eme szabályrendeletet továbbra is érvényben kívánja tartani, mert tekintve, miszerint a pénzügyminiszter ur rendelete szerint a napszámos, vagyis önálló iparengedélylyel nem bíró ki-