Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-11-05 / 45. szám

Melléklet a „Békés" 1899.45-ik számáhoa.

tekezlet tarthntásáért, dr. Lukács György pedig Finóczy Ernő min. tanácsosnak, különösen pedig a Schlauch Lörincz bibornok nevében jelenlevő Fetzer Antal kanonoknak, s a gróf Wenckheim család képviseletében jelenlévő Spett Vinczónek Gyulaváros polgármesterének és az értekezlet ösz- szes tagjainak.

A Békésvármegyei Fehér-kereszt Egylet menhelyének megnyitása.

Egyszerű, kicsiny megbivó jelezte a Fehér- Kereszt-Egyesület tagjainak, hogy az egyesület által megvásárolt házban, szintén az egyesület költségére berendezett menhely, készen várja október 30-án délelőtt az ünnepélyes megnyitást, hogy szükséget szenvedő anyáknak és gyermekeiknek, talált gyermekeknek állandó otthonul szolgáljon.

A meghívó igénytelensége daozára oly díszes és szép számú közönség jelent meg a menhely megnyitásán, a milyet verbuválás nélkül városunkban máskor nem könnyű összehozni. De hát ez nem is csoda, mert alig van társadalmi mozgalom, mely a humanismus nemessége tekintetében a Fehér- Kereszt-Egylet czéljával, ténykedésével vetekedhetnék. Ha azután mindezek mellett tekintetbe vesz- szük, hogy Gyula városa az első, mely az ország székvárosa után ilyen menhelyet létesít, akkor nem fog csodálkozni senki, ha röviden a jelenlevők névsorából annyit említünk fel, bogy gróf Almásy\ Dénesnó és vendégo gróf Károlyi Gyulánó, továbbá dr. Lukács György főispán és dr. Fábry Sándor alispánnal élén Gyula városának főleg törzsökös lakosságának nő és férfi elit közönsége volt jelen, kiknek részletes (elsorolását meg sem kísértjük a jelenlevők nagy számánál fogva. Az Országos Fehér-Kereszt-Egyesület Tabódy Pál cs. és kir. kamarás elnök és dr. Szalárdy Mór igazgató-főorvos személyében szintén képviseltette magát a megnyitáson.

A mint az Országos Fehér-Kereszt-Egyesület küldöttei és a vármegyénk egyesületének elnökei élükön gróf Almásynéval megjelentek, dr. Kun Pál a menhely igazgatója következőleg üdvözölte őket:

„Üdvözlöm az Országos Fehér-Kereszt Egyesület érdemekben gazdag kiküldöttjeit, üdvözlöm Méltóságtokat a Békésvármegyei Fehér- Kereszt Egyesület élón, midőn menhelyünk ünnepélyes megnyitásán megjelenni szívesek voltak. Embertársaink érdekében jótékonyságot gyakorolni az emberi érzés egyik legnemesebb vonása. Gyámolitani a gyermekével és gyermekéért anyagi gondokkal küzdő nőt, növelni benne az anyai érzést és szeretetet; gondoskodni azon kicsiny, ártatlan lényről, kinek egyedüli vétke, hogy szegény szülők gyermeke, — mindezen feladatok betöltése oly magasztos érzelmek forrása, melyek kell, hogy felekezeti külömbség nélkül mindannyiunk keblét rezgésbe hozzák, mert ezen magasztos érzések nyomán a hit virágai fakadnak. A jótékonyságnak Önökben rejlő gazdag forrása, czéljaink magasztossága megerősítenek bennünket azon hitben és tudatban, hogy ezen most megnyitó menhelyünk, hazánk és a humanismus dicsőségére élni és virágozni fog. Felkérem Méltóságtokat menho- lyünk megnyitására."

Ezen rövid üdvözlés után dr. Lukács György főispán üdvözölte Tabódy cs. és kir. kamarást és

még csak szalma nyugvó helyre s szegényes szűk viszonyok között, hol minden falat kenyérrel, minden ital tejjel gazdálkodni kell, — de később talán lesznek még többen is jó emberek, a kik részt vesznek ebben a samaritánusi munkában, melyben 19. évszáz előtt maga a nyavalyatöréseket s lelkiszegényeket meggyógyító s vigasztaló Krisztus járt fönséges példával előttünk s akkor talán még kedvesebb, még gyó- gyitóbb lesz az elmebetegek gyulai otthona.

Jól esik ide Írnunk, hogy e nagy szama- ritánusi munkának eredménye az országnak a Lipót-mezöi tébolyda után legnagyobb elme- gyógyintézete, a mely megfelelővezetés s az eddig voltnál nem kisebb buzgóság mellett igazi minta-tébolydává válhatik. — Az államsegély megadását dr. Lukács György főispán buzgól- kodása folytán Perczel Dezső volt m. kir. belügyminiszternek köszönhetjük; igen sokat fáradott, sokat aggódott és segített a vármegye alispánja dr. Fábry Sándor; — az ö érdeme első sorban az is, hogy a közönség szive is megmozdult, s a kegyes özv. Álmásy Kálmánná grófnőtől kezdve, ki 10 hold legjobb minőségű földet ajéndékozott a kórháznak az egyszerű városi polgárig, ki 10 kötet könyvet adott az elmebetegek szórakoztatására, sokan siettek segíteni a szegény megbomlott agyú embereken. — Hisszük, hogy ezek s Gyula városának fényes 10,000 frtos adományát még mások is követni fogják s az első bizalmatlanság eltűntével a vármegye is segíteni fogja ezt az uj alkotást, mely hosszú időkre egyik legnagyobb büszkesége lesz s meg vagyok győződve róla, hogy a résztvevőket is boldogítani fogja az a tudat, hogy nagyon jót cselekedtek.

Dp. Pándy Kálmán.

Szalárdy igazgató-főorvost, kik az elhagyott gyermekek gondozása ügyének úgy szólván életüket szentelik, s kik jelenleg is az Országos Lelenczház- Egyesület képviseletében jelentek meg körünkben. Meggyőző szavakkal, szónoki hévvel sorolja fel gyermekhalálozásunk szomorú statisztikai adatait hazánkban, melyek jelentékeny része a gondozás hiányának rovására esik. Rámutat államférfiul bölcsességgel azon hazafias érdekekre és módokra, melyek utján a statisztikai adatok javítását elérni lehetséges, hangsúlyozza ezen kérdések sürgős megoldásának fontos voltát hazánk jövője és fejlődése érdekében. Ily tudatában feladatainak örömmel nyitja meg a menhelyet, s midőn oly minden szép és jóért lelkesedő és áldozó elnöknővel, mint gróf Almásy Dénesné osztja meg az elnöki teendőket, kinek eddigi lelkesedése és áldozatkészsége hozta létre azt is, hogy menhelyet állíthatunk, semmi gondot nem okoz neki az, hogy a menhely be fogja tölteni feladatait, sőt a haza és humanitási} terén jelentékeny sikereket fog felmutatni. Felemlíti ezután, hogy gróf Teleky Géza, az Országos Febér- Keroszt-Egyesület védnöke, ünnepélyünkről való elmaradását a következő lelkes táviratban mentette ki:

„Feleségem beteg, nem hagyhatom most el, igy sajuos nem lehetek jelen gyűlésünkön, mely nekem öröm-ünnep lett volna, fogadjátok tehát sziveSen igy hálás köszönetemet ti, kik a nemes czélért fáradoztok."

Ezután Tabódy cs. és kir. kamarás fejezte ki a központ köszönetét a Békésvármegyei Fehér- Kereszt-Egyletnek, hogy a menhely megnyithatását fáradozásuk és áldozatkészségükkel lehetővé tették, kiváló sikernek tekinti ezen menhely megnyitását, mint az országban a legelsőt, mely magasztos czél- jaiknak diadalra jutását jelenti. A siker érdemének nagy részét az elnöknő ób elnök minden szép iránti lelkesedésének és áldozatkészségének tudja be.

Ezután bejárták a menhelyet, mely áll a felvételi irodából, 3 szobából a csecsemők, gyermekek és anyák befogadására, melyek mindenikében kívánatos tiszta felvetett ágyak jelentették a készséget otthonul szolgálandó a szegény nők és gyermekek számára. Van ezeken kívül fürdő-szoba, konyha, éléskamra, raktár és mosó-konyha helyiség, min- denike csínnal és a czélnak megfelelőn berendezve, ennek érdeme dr. Berkes Sándor főorvos gondoskodásának tudható be, ki azt igazi szakavatottsággal eszközölte.

A jelen volt díszes közönség élénken érdeklődött minden iránt, az érdeklődésből kijutott a már anyjukkal gondozásba felvett két csecsemőre és egy 3 éves gyermekre, kinek anyja a kórházban fekszik. Alig van intézmény, mely a humanismust gyakorlatiasabban és nemesebb irányban teljesítené, s azért üdvözöljük, éljen és virákozzon megyénk és városunk díszére és javára.

Szabályrendelet.

Ai 1899. évi XV. t.-cz. 7. és 8. §-a alapján a képviselő választási fuvarok tárgyában. Elfogadott a törvényhatóság bizottság október 16-án tartott közgyűlésében.

1. §. Fuvarozási dij csupán az orosházi és gyomai választó kerületekhez tartozó községekre nézve állapittatik meg és pedig a földutakra április 1-től október 1-ig terjedő nyári és október 1-től márczius végéig terjedő téli időszakra, a műutakra minden időszakban egyenlően a fuvardíj kocsinként és egy kocsira 3 embert számítva.

I. Gyomai választókerület.

2. §. A gyomai választókerülethez tartozó Füzes-Gyarmat, Körös Ladány, Mező-Beróny, Szeghalom, Vésztő községek választói a választási székhelyre vasúton mehetvén, fuvardíj megállapításának szüksége fenn nein forog.

3. §. A Doboz községi választók fuvart a csabai állomásig vehetnek igénybe, mely 15 kilómétej hosszú műútra a fuvardíj oda és vissza 6 koronában állapittatik meg.

4 §. A Körös-Tárcsa községi választók fuvart a Mező Berónyi vasúti állomásig vehetnek igénybe, mely 10 kilométer hosszú műútra a fuvardij oda és vissza 4 koronában állapittatik meg.

5. §. Kondoros község választói a választási székhelyig áehetuek igénybe fuvart, mely 20.5 kilométer hosszú földúton a fuvardij oda-vissza nyári évszakban 8 koronában, téli évszakban 10 koronában állapittatik meg.

6. §. Endrőd község választói a választási székhelyig vehetnek igénybe fuvart s ezen 4'8 kilometer hosszú műútra a fuvardij oda és vissza 1 korona 60 fillérben állapittatik meg.

II. Orosházi választókerület,

7. §. Bánlalva község választói a választási székhelyig vehetnek igénybe fuvart, mely 16-7 kilóméter hosszú földutra a fuvardij oda és vissza nyári évszakban 6 korona 40 fillérben, téli évszakban 8 koronában állapittatik meg.

8. §. Csorvás község választói a választási székhelyig vehetnek igénybe fuvart, mely 15’2 kilóméter földúton a fuvardij oda és vissza nyári évszakban 6 koronában, téli évszakban 8 koronában állapittatik meg.

9. §. Gyula-Vári község választói a csabai állomásig vehetnek igénybe fuvart, mely 23 kilóméter műútra oda es vissza a fuvardij 9 korona 20 fillérben állapittatik meg; amennyiben a fuvar csak a gyulai vasúti állomásig vételik igénybe, ezen 7 kilóméter műútra a fuvardij oda és vissza 2 korona 80 fillérben állapittatik meg.

10. §. Kétegyháza község választói a választási székhelyre vasúton menvén, fuvardij megállapítása nem szükséges.

11. §. Nagy-Szénás község választói a választási székhelyig vehetvén igóuybe fuvart, ezen 14 kilométer földúton oda és vissza a fuvar nyári évszakban 5 korona 60 fillérben, téli évszakban 7 korona 60 fillérben állapittatik meg.

12. § Öcsöd község választói a szarvasi vasút állomásig vehetvén -igénybe a fuvart, ezen 16 kilométer műtőn oda és vissza a fuvardij 6 korona 40 fillérben állapittatik meg.

13. §. Puszta-Földvár község választói a szék- helyig jogosultak fuvart igénybe venni b ezen 12 6 kilométer földutra a fuvardij odá és vissza téli év szakban 6 korona 80 fillérben, nyári évszakban 4 korona 80 fillérben állapittatik meg.

14. §. Puszta-Szent-Tornya község választói a székhelyig vehetnek igénybe fuvart, s ezen 5'3 kilométer földutra a fuvardij oda és vissza nyári időszakban 2 koronában, téli időszakban 3 koronában állapittatik meg.

15. §. Sámson község választói a székhelyig vehetnek igénybe fuvart, s ezeu 17 kilóméter földúton oda és vissza a fuvardij nyári évszakban 6 korona 80 fillérben, téli évszakban 8 korona 80 fillérben állapittatik meg.,

16. §. Sz.-Szt-Tornya választói a székhelyig vehetnek igénybe fuvart s ezen 6'3 kilométer földutra fuvardij oda és vissza nyári évszakban 2 korona 40 fillérben, téli évszakban 3 korona 40 fillérben állapittatik meg.

17. §. Szt-András község választói a szarvasi vasúti állomásig vehetnek igénybe fuvart s ezen 6 kilométer műútra a fuvardij oda és vissza 2 korona 40 fillérben állapittatik meg.

18. §. Tót-Komlós község választói a székhelyig vehetnek igénybe fuvart s ezen 17-2 kilométer földúton a fuvardij oda és vissza nyári évszakban 6 korona 80 fillérben, téli évszakban 8 korona 80 fillérben állapittatik meg.

19. §. Uj-Kigyós község választói a székhelyig vehetnek igénybe fuvart s ezen 29-4 kilométer földúton a fuvar oda és vissza nyári évszakban 9 korona 60 fillérben, téli évszakban 11 korona 60 fillérben állapittatik meg.

Az elmegyógyintézet megnyitása.

Alig két éve, hogy vármegyénk tevékeny alispánja előállott nagyszabású emberbaráti tervével, hogy építsen Békésvármegye közkórházával kapcsolatosan egy 200—250 elmebeteg befogadására alkalmas elmegyógyintézetet és a két év elég volt, hogy az eszme megteremtője tervének propagandát csináljon, az állam hozzájárulását és támogátását kieszközölje, hogy számítás, tervezés, építés és felszerelés, minden végrehajtassék. Ma már készen áll az intézet, daczára a közbejött nehézségeknek és a viszonyok követelte tervmódosításoknak, készen áll pedig akként, hogy már születésével 300 beteg befogadására képessé fejlődött és hogy létesítése maga után vonta a kórház többi osztályainak 100,000 frtba kerülő kibővítését is.

Az építési főmunkálatok augusztus hó végével befejeztettek, az ősznek igen szorgos feladatai a a gőzfűtés, vízvezeték, villanyvilágítás bevezetése és a berendezési tárgyak beszerzése voltak, úgy hogy november 1-én megnyitásra készen állott az intézet.

Városunk lakossága nagy érdeklődéssel kísérte az építkezés ügyét, mióta pedig készen áll az épület, tömegesen keresi fel és járja be a gyógyintézet helyiségeit, mégis érdekesnek tartjuk annak rövid leírását közölni.

A régi közkórház megnagyobbított telkén fekszik az E alakú két emeletes, középső részében három emeletes főépület, mely földszintjén és két emeletén körülbelül egyforma beosztású. Az épület közepén elhelyezett főlépcsőzetről mindenütt jobbra is, balra is széles világos folyosók vezetnek szét az épületbe, melyek a betegek társalgó helyéül is szolgálnak. Középen vannak az orvosi várakozó, rendelő szobák, laboratóriumok, jobbra a férfi, balra a női betegek elkülönített osztályai: ebédlő és beteg-szobákkal, a két szárnyban a külön szobák, osztály-raktárak, kézi konyhák, fürdő-szobák, valamint az izgult betegek czellái vannak 'elhelyezve. Külön a román stilü apáczalakban vannak az ápolói teendőket teljesítő irgalmas nővérek lakószobái, valamint a nagy konyhahelyiség, a melyben az egész kórház betegei számára főznek. Az intézet gőzfűtésre van berendezve, a melynek fütőkazánjai a főbejárat mellett vannak elhelyezve, a vízvezetéket a telepen furott artézi kút látja el vízzel, a villanyvilágítás ideiglenes telepe ugyanott van elhelyezve.

November hó 1-én az építkezést vezető-bizottság a helyszínén tartott ülésében konstatálta, hogy az építkezés és berendezés munkálatai annyira előrehaladtak, hogy az intézet akadálytalanul benépesíthető, miért is az épületet átadta a közkórházi bizottságnak, mely annak megnyitását holnapra, november hó 6-ára tűzte ki.

A vármegye alispánja a megnyitásról jelentést tett a belügyministernek, a ki összesen 260 elmebeteget utalt az uj elmegyógyintézetbe és pedig az irgalmasok feloszló elmebetegosztályának ; összes betegei számra 160-an, valamint a lipótmezei tébolyda 100 betege fognak Gyulára átküldetni, a

többi helyét pedig intézeti ápolásra szoruló vármegyebeli elmebajosokkal töltik be.

Az intézetnek valamint az egész kórháznak vezetése dr. Berkes Sándor igazgató avatott kezébe van letéve, az elmegyógyintézeti osztály élén dr. Pándi Kálmán osztályorvos áll, kit teendőiben 2 segédorvos támogat, a gazdasági kezelés Salczer Nándor gondnok, Szabó László ellenőr, Bartos Gusztáv élelmezési tiszt kezébe van letéve, az élelmezést az irgalmas nővérek, az ápolást ugyanott világi ápolók közreműködésével teljesítik.

Mikor az emberbaráti czélokat szolgáló, de városunk fejlődésére és gazdasági életére fontos nagy intézet megnyitásának küszöbén állunk, megemlékeznünk kötelesség azokról, kiknek érdeme maga a létesítés. Ezek között első helyen áll dr. Lukács György főispán, valamint vármegyénk alispánja, dr. Fábry Sándor, kiknek filantróp érzelmeivel, melyek bennük az eszmét megteremtették és megérlelték, csak fáradhatlan munkaszeretetük és ügybuzgóságuk ér fel, a melyek a nemes gondolat megvalósítását ily rövid idő alatt lehetővé tették. Buzgó munkatársai, szakavatott tanácsadói voltak dr. Zoldy János, dr. Berkes Sándor és dr. Pándi Kálmán, valamint a kir. állam- épitészeti hivatal személyzete is híven kitartott velük a munkában] és az a bizottság, melyet a bizottság az építés vezetésére és ellenőrzésére kiküldött.

Szolgáljon a holnap megnyíló intézet az emberszeretet terjesztésére és a befogadott lelki betegek gyógyulására, az alapitó Bókésvármegyónek, valamint a létesités körül fáradozóknak dicsőségére 1

Hírek.

Bartha Miklós és a gimnázium. Dr. Lukács György főispán a hétfői gimnáziumi értekezletre tudvalevőleg Gyulavárosa országgyűlési képviselőjét is meghívta, aki júniusban a Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter előtt a gimnázium érdekében tisztelgő gyulai küldöttségnek szónoka volt. Bartha hétfőn délelőtt a főispánhoz intézett következő táviratban mentette ki az értekezletről való kényszerű elmaradását: „Légy kegyes értekezlettel közölni, hogy utolsó pillanatig reméltem fatális gyomorbajom daczára Gyulára mehetni, azonban tegnap délután és este olyan rohamokkal támadt rám betegségem, hogy nagy koczkázat nélkül ma sem indulhattam el. Szíveskedjél értekezlet véleményét velem közölni és megállapítani további eljárásomat, a gimnázium ügyét első rangú kötelességeim közé sorozom. Bartha Miklós." A képviselő úr ugyanily értelmű levelet küldött lapunk szerkesztőjének, tőle is tüzetes értesítést kérve a gimnáziumi ügyről, melynek érdekében minden tőle telhetőt el akar követni. Erre újabb actiónk megindításakor erősen számítottunk is és őszinte részvétünket nyilvánítva a sajnos ok fölött, mely Bartha Miklóst az értekezletről való elmaradásra kenysze- rité, a gimnázium iránti szives érdeklődését és megígért közreműködését köszönettel honoráljuk.

A csaba-bókési müüt, melyet a vármegye költségére az állami transversális út kiágazó szakaszaként épített ki az állam, elkészült és felülvizsgálatát október 25-én és 26-án tartotta meg a dr. Fábry Sándor alispán vezetése alatt eljárt küldöttség. A bizottság az építkezést teljesen rendben találta, azouban szükségesnek mondotta, hogy az út egy jó eső után mégegyszer meghengereltessék. Ennek megtörténte után, valószínűleg még e hónap közepéig meg fog történni az út forgalomba bocsátása. Dr. Fábry Sándor alispán, mint a bizottság elnöke abból az alkalomból, hogy az állami transversális müút utolsó szakasza is felülvizsgáltatott, üdvözlő sürgönyt küldött Lukács Béla volt kereskedelemügyi ministernek, a kinek kezdeményezésére épült ki a nagy alföldnek ezen fontos közlekedési vonala.

Az 1900. évi általános adóösszeirás, a pénzügyigazgatóság rendelete folytán megyeszerte folyamatban van. Gyulán a házankénti összeírást ez évben is Kóhn Dávid nyilvántartó teljesiti.

A közigazgatási bizottság november havi rendes ülését e hónap 13-án fogja megtartani.

A minister elismerése. A szegedi orsz. gazdasági kiállítás sikerének előmozdítását Darányi Ignácz földmivelésügyi minister a következő levélben köszönte meg a békésmegyei gazdasági egyesületnek : A szegedi folyó évi Szeptember havában tartott I-ső mezőgazdasági országos kiállítás fényes sikerében kiváló része volt annak, hogy a t. Egyesület is, egész lelkesedéssel karolva fel a kiállítás ügyét, rendezését teljes buzgalommal elősegíteni igyekezett. Jólehet az Egyesület az elért sikerben keres és találja fel buzgó működésének legszebb jutalmát, még is, mint hazánk földmivelési ügyeink vezetője, inditattva érzem magam, hogy a t. Egyesülettnek első mezőgazdasági országos kiállításunk sikerének biztosítása érdekében kifejtett hazafias tevékenységéért és szives közreműködéséért őszinte köszönetét és elismerésemet nyilvánítsam. Kelt Budapesten, 1899. október hó 25-én Darányi s. k.

A novemberi előléptetések a honvédségnél az idén meglehetős szűk adagban történtek. Évről- évre oszágszerte ismétlődik a jogos panasz, hogy a honvédség e specificus magyar katonaság mostoha gyermeke az államnak és a közöshadseregből átlépő tisztek előnyben részesülnek és háttérbe szorítják a magyarul képzett, magyarul érző honvéd- tiszteket, kik a tömeges hadseregből való átlépések folytán valósággal preteráltatnak és később jutnak a