Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-11-05 / 45. szám
45-ik szil ni. Gyula, 1899. november 5-én XXXI« évfolyam f 1 Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . . 5 frt — kr. Pél évre .... 2 „ 50 „ Évnegyedre ... 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. ^ Ja Társadalmi és közgazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: ID ó h. n Dávid. f 1 Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. I _____Á A gymnasiumi értekezlet. Alantabb részletes és lehetőleg kimerítő tudósítást közlünk a dr. Lukács György főispán által a gyulai gymnasium létesítése érdekében összehívott bizottság tanácskozásáról. Ez a tanácskozás — intenczióját illetőleg — csupán informativ jellegű lett volna. Nevezetesen alkalom volt arra, hogy a kultusz- ministerium kiküldöttje dr. Fináczy Ernő — mint a vallás- és közoktatásügyi ministernek lapunk múlt heti számában közölt leirata tartalmazza — „a helyszínén alaposan tájékozódjék az összes helyi viszonyokról, az igénybe vehető jövedelmi forrásokról, a számba vehető különböző tényezőkről stb., hogy ezen az alapon a ministernek részletes és beható jelentést tegyen.“ A tanácskozás eme czéljának teljesen megfelelő volt. Nem lépünk túl a tárgyilagosság határain, amidőn konstatáljuk felőle, hogy ha Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi ministernek és a ministertanácsnak határozott enuncziácziója után, mely szerint a vármegyék székhelyei gymnasiummal látandók el, még lett volna kétely az iránt, Hogy Gyula, úgy is mint vármegyei székhely, úgy is mint nem magyar ajkú nagy vidéknek exponált helyen fekvő magyar ajkú centruma, nemcsak helyi, hanem magasabb államérdekekből is feltétlenül igényli a gymnasiumot, ezen ténykörülmény a történt felszólalásokból és felhozott adatokból minden kétséget kizárólag nyilvánvalóvá lön. Eme szempontból mérlegelve tehát az értekezlet tanácskozásait — Optimismus riól- kül — teljes sikerűnek mondhatjuk. Nem becsüljük azonban túl az értekezlet tanácskozását, ha egyben konstatáljuk róla, hogy eredeti intenczióját messze felülmúló ákczióvá is lön, amidőn nem csupán arra szorítkozott, hogy a gymnasium szükségét demonstrálja, hanem egyben kiindulási pontjává s konkrét alapjává vált a gymnasium tényleges létesítésének is. Igen sok kétely és még több aggály oszlott el a két napos értekezleten, amelyet épen ezért, a gymnasium alkotásában korszakalkotó jelentőségűnek és fontosságúnak mondhatunk. Ha ugyanis — amiben nincs kételyünk és egy pillanatig sem szabad különben is kételkednünk — az állam, a megyei székhely és nemzetiségi nyelvhatárt képviselő, tehát éppen az állam által formulázott két főkvalifikácziót egyben betöltő Gyula városának ugyanazt az államsegélyt megadja, melyet különben igen helyesen a Békésvármegyében létező három protestáns jellegű főiskolának biztosított, csupán ugyanannyit és egy fillérrel sem többet, az esetben a gyulai gymnasium létesítése emberi számítás szerint biztosítottnak mondható. És pedig egy róm. kath. hitfelekezeti jellegű gymnasiumé, miután az alapítványok, illetőleg évi hozzájárulások tekintélyes része eme nagylelkű és illustris tényezők részéről formulázott ép oly természetes, mint jogos feltételhez köttetik. Gyula város képviselőtestülete is a gymnasium róm kath. hitfelekezeti jellegének tudatával és beleegyezésével hozta meg már hét év előtt határozatát, amelyben egy létesítendő gyulai róm kath. hitfelekezeti gymnasium fentartásához felajánlotta ama 4300 frtnyi költséget, amelylyel a polgári fiúiskolához járul, egyben felajánlva ily róm. kath. liitfelekezetü gymnasiumhoz a polgári iskola összes alapítványait, épületét, illetőleg eme épület jövedelmeit. A képviselő testület eme határozatához tudvalevőleg a páratlan szivjóságu s áldozatkész Wenckheim Krisztina grófnőnek, Gyula városa földi patronájának immár 70,000 írtra felszaparodott 50,000 frtos fejedelmi alapítványa adta meg az impulzust. Gyula város közönsége készséggel megnyugodott abban is, hogy a létesítendő gymnásium nem csak róm. kath. hitfelekezetü legyen, hanem hogy abban valamely hazafias szellemű papi szerzet oktasson. Eme irányban úgy a bíboros püspök és a gymnasiumi bizottság, valamint az illustris grófnő is megtették a kísérleteket, őszinte 8 igaz fájdalmunkra eredménytelenül: A tanítással foglalkozó szerzetes rendek — mint a megkeresésekre beérkezett jelentésekből kitűnik — a maguk tanintézeteit sem képesek saját tagjaikkal ellátni, tekintélyes részük a saját tanintézeteikben kénytelen világi tanárokat alkalmazni. És ezen helyzet nem hogy javulna, hanem évről évre még sulyosodik és a legkedvezőbb eshetőségre számítva is emberöltőkre fog még terjedni. Nem befejezett tény ugyan, de — és ebben domborodik ki s kulminál a hétfői értekezlet nagy jelentősége s hordereje — alapos remény van rá, hogy a nemeslelkü grófnő s az áldozatkész biboros püspök, a kiknek képviselői egyértelmüleg s melegen hangsúlyozták Gyula városának époly jogos, mint sürgős igényét egy {gimnáziumhoz, épen eme igény sürgősségére való tekintettel, miután az eredeti intenczió szerinti gimnázium létesítését különben is leküzdhetlen vis major, ez és semmi más ok nem akadályozza, a főiskola kath. hitfelekezeti jellegének biztosítása mellett, sőt amint a helyzet alakul: biztosítása érdekében, a paedagógia, Gyula városa és egyházuk iránt meg fogják hozni azt az áldozatot, hogy alapítványaikkal egy, róm. kath. világi tanárok oktatására bízandó róm. kath. hitfelekezeti jellegű gimnázium létesítését is lehetővé tegyék. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy ez igy is történjék, még nem befejezett tény, — mint ilyennek nyilvánításához a héttői informativ jellegű értekezlet különben sem lett volna illetékes forum, — de úgy a nemes grófnő, mint a gimnázium jellegére nézve vele mindenben solidaritást valló illustris Wenckheim grófi család éz a nagynevű biboros püspök képviselőinek szives nyilatkozataiból mégis alapos reményt merítünk, hogy nemcsak hogy nem fognak egy, bár világi tanárokra bízandó róm. kath. jellegű főiskola alapításától elzárkózni, hanem az ügy fenforgó stádiumában ily főiskola létesítésének és létesithetésének buzgó előharczo- sai s apostolai is lesznek. Eme reményben — és hogy ily reményt meríthettünk, ebben rejlik az értekezlet jelentősége s fontossága — a biboros püspöknek, Wenckheim Krisztina grófnőnek, a Wenckheim grófi családnak és a gimnáziumra alapokat tevő Winkler püspöknek, a békésmegyei takarékpénztárnak, Fetser Antal kanonoknak, Gróh Ferencz prépostnak nemes áldozatkészségükért hálás köszönetét mondva, fenkölt reménynyel és megszilárdult bizalommal folytatjuk és szolgáljuk a gimnáziumnak Gyula városára nézve immár életkérdéssé vált igaz és szent ügyét. Értekezlet a gyulai gymnasium ügyében. Mint lapunk múlt heti számában megírtuk, dr. Lukács György főispán, akinek a gimnázium létesítése kérdésében minden irányban eléggé meg nem hálálható nagy érdemei vannak, dr. Fináczy Ernő min. osztálytanácsos értesítése folytán, október 30 án hétfőn délutáni 3 órára bivta össze a gimnáziumi bizottság tagjait értekezletre a vármegyeház kis termébe. A tanácskozás délután 6 óráig, majd ^folytatólag kedden délelőtt 9-től 11 óráig tartott; a miniszteri kiküldött teljes objektivitással, nagy szakértelemmel és ügybuzgÓ8ággal vezette a tanácskozást. Előzőleg hétfőn délelőtt a kir. tanfelügyelő s a polgármester társaságában meglátogatott több népiskolát és megszemlélte ama telkeket, amelyek gimnázium létesítésénél kombináczióba vehetők lesznek. Az értekezleten résztvettek: dr. Lukács György főispán elnöklete alatt dr. Fináczy Ernő osztálytanácsos, Fetser Antal kanonok (dr. Schlauch Lőrincz bíboros-püspök képviseletében), Spett Vincze budapesti ügyvéd (gr. Wenckheim család képviseletében), továbbá Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, dr. Fábry Sándor, dr. Bodoky Zoltán, Gróh Ferencz, dr. Be- re'nyi Ármin, Dombi Lajos, Oláh György, Dutkay Béla, Popovics Jusztin, Kühn Dávid, Novák Kamill, Dömény Lajos, dr. Zöldy János, Schröder Kornél, Biberea Péter, Jantsovits Emil, Abaß János, Hoffmann Alajos, dr. Zöldy Géza, Szántó Henrik ás Székely Lajos; a gimnáziumi bizottság tagjain kívül nagyszámú hallgatóság, bizonyítékául, hogy a gimnázium ügye mily óriási érdeklődés tárgya a város minden körében. Dr. Lukács György főispán lendületes szavakkal üdvözölvén a megjelenteket és különösen a biboros képviselőjét, Fetser Antal kanonokot és a Wenkbeim grófi család megbízottját Spett Vincze ügyvédet, röviden ismerteti az ügy történetét, bemutatja dr. Fináczy Ernő osztálytanácsost, ki adatszerzés czél- jából lett kiküldve, hogy személyes meggyőződései alapján tehessen az ügygyei kapcsolatos kérdésekre nézve előterjesztést a ministernek. Felhívja az ime együttesen jelenlévő tényezőket, hogy mindenben a tiszta igazságosság és tárgyilagosság vezesse felszólalásaikat, annyival is inkább, mert az ügy ob- jectiv tárgyalásától az ügyre nézve előnyöket várhatunk. Dr. Fináczy Ernő osztálytanácsos előadja, miszerint őt a minister adatszerzés ezéljából küldötte le és kiküldetése csak inforinationalis jellegű. Előadja az ügy keletkezését idősorrendben attól fogva, midőn kérelmeztelek, hogy a gyulai polgári iskola községi algymuásiummá alakíttassák át. Ennek ismertetése után előadja, miszerint az ügy egyike a legnehezebb kérdéseknek; nehézzé teszi a megyében már három gymnasium létezése, melyek közül egy teljes, kettő pedig kiegészítés alatt áll. Az állam szempontjából erre figyelemmel kell lenni. Az első kérdésül tehát azt tűzi ki, hogy vájjon szükséges-e a gymnasium az állam szempontjából s nem-e inkább és első sorban helyi érdekből? Dr. Fábry Sándor köszönetét fejezi ki a miniszternek, hogy az értekezlet által alkalmat adott a kérdés megvitatására, mert az sokkal fontosabb, semmint aktaszerüleg megítélhető lenne. A kormány eddigi politikája volt a nemzetiségi vidékeket kielégíteni és favorizálni, jelenleg inkább a* eddig elhanyagolt magyar alföldre fektettettik a súly, hol újabban lép fel az állam a maga helyes alkotásaival. Közgazdaságilag fejlődik is a viszonylag gazdag alföld, culturális szempontból való fejlesztése nélkül azonban jogos erösbödése el sem képzelhető. A kulturális intézményeknek egész sorozatát kell megalkotni az alföldön, hogy annak kulturális fejlődése lépést tartson közgazdasági fejlődésével és alapját képezze az alföldi rendkívül intensiv szaporodása a nép minden irányban való erösbödése által a magyar nemzet erősbödésének. Ezen országos és — melyet első sorban képvisel — megyei szempontból tekinti szükségesnek azt, hogy Bókósmegyó- ben még egy gymnasium lótesittessék, mely semmi esetre sem leend kárára a meglevőknek. Beszéde további folyamán az ügy szükségességétől áthatott benső meggyőződéssel érvel a gymnasium létesítése mellett; kiemelte, miszeriut az államnak nem lehet mellőzni azon kérdést, hogy Gyulán, mint vármegyei székhelyen oly tömegesen együttólő tiszviselői karának gyermekei a nevelés és középiskolai tanításból elzárassanak és felsőbb iskolai kineveltetésük hiányáben a család intelligen- cziája a gyermekekben a nemzet kárára visszafejlődjék. A gymnasium szükségességét részletesen is kifejti: 1. Kulturális szempontból. 2. A közszükséglet szempontjából. 3. A magyar nemzet supromatiája szempontjából. (Előrelátás). 4. Állam és közkormányzati szempontból. 5. Helyi szükség szempontjából, hogy 400—500 itt lakó intelligens közhivatalnok gyermeke a felsőbb oktatást megnyerhesse. A fennálló polg. iskola czélját el nem éri és proletárokat nevel. 7, Gyula város és közeli környéke maga képes növendékekkel ellátni s a már létező három gymnasium fennállását sem veszélyezteti, minthogy Békésmegye kulturális érzékű lakossága és népének erőssége képes a negyedik gymnasiumot is ellátni. 8. Gyula város keletre körül van véve községekkel, melyekből a szülők eddig Aradra, Nagyváradra küldötték, ezentúl bizonynyal ide fogják küldeni tanuló gyermekeiket. Mindezek alapján teljesen indokoltnak és szükségesnek tartja a gymnasium létesítését. Spett Vincze fővárosi ügyvéd, mint Gr. Wenk- heim Frigyesné és a Wenkheim közös uradalom megbízottja volt az értekezlet egyik azon tagja, kinek szavait feszült figyelemmel leste a bizottság. Igen jó hatást tettek szavai, midőn kijelentette, hogy a szükségesség szempontját illetőleg az alapítók már akkor határoztak, midőn az alapítványt letelték; a létező bárom protestáns gymnasium mellett, sói éppen ezek fennállása okából egy gymnasium, még pedig egy katb. gymnasium létezése foltétien jogosultsággal bir. Rezey Sylviusz kir. tanfelügyelő az alispán nézetét teljesen osztva kifejti még, hogy az eddigi három gymnasium közül szükségesség szempontjából egv sem állhat a gyulai fölött. Fetser Antal váradi kanonok, mint dr. Schlauch Lőrincz biboros püspök megbízottja, szintén egyike az értekezlet azon tagjainak, kiknek szavai nagy sulylyal birtak. Előadja, miszerint a szükségesség szempontjából a bibornok-püspök szintén, már 1892- ben Gyulán létekor tüzetesen nyilatkozott. Egészen természetesnek tartható Gyula város közönségének kiv&nata, hol a megye lakosságához viszonyítva, az leginkább szükséges, miután itt van tömörülve a megye értelmisége, azok az elemek, a kiknek leginkább kell, minthogy a föld népe nem tanul, hacsak nem különösen jó eszü. Kóhn Dávid a miniszteri leiratból és az előadó nyilatkozatából úgy látja, hogy a kormány a gyulai gymnasium felállításától egyrészről a szarvasi, csabai és békési gymnasiumok prosperálását félti, másrészről pedig a gyulai gymnasium szükségességére s életképességére nézve van aggály. Ez az aggodalom mindkét irányban indokolatlan. Igaz, hogy Gyula közigazgatásilag székhelye Békésvármegyének, de Gyula tulajdouképen forgalmi s közgazda- sági centruma Biharmegye nyugoti s déli részének, főleg pedig az aradmegyei Lankának-, amely utóbbi érdekében Gyula város a folyó évben 100.000 frtot szavazott meg, Hogy vele direktvasuti összeköttetésbe jusson. A gyulai tanulók maguk is beuépesitendik ugyan a gymnasiumot, de óriási kontingenst fog hozzá nyújtani Bihar, az aradmegyei Lunka, továbbá Csa- nádmegye r. kath. lakóssága. Legkevesebbel Békés- vármegye, mely a már meglevő három gymnasiumot támogatja jövőben is. A közoktatásügyi minister két sarkalatos feltételhez fűzte a további gymnasiu- raok felállítását, hogy az illető város megyei székhely és magyar nyelvhatár legyen. Gyula város megyei székhely is, magyar nyelvhatár is, és pedig annyira nyelvhatár, hogy végvára a magyar nemsetiségnek, nevezetesen a vele mesgyés Gy.-Varsándtól egész Bukarestig a románság egymással topográfiái összeköt tétésbe a áll. Éppen ezért nincs több az országban egyetlen egy város a székhelyek között sem, mely a minister által kitűzött feltételeknek annyira megfelelne, mint Gyula városa, s ha még indokolt valahol az országban uj gymnázium létesítése, hite s meggyőződése, nincs sehol annyira indokolva, nincs sehol rá oly szükség és sehol sem annyira államérdek, mint éppen Gyulán. A szükségesség kérdése igy teljesen felderítve lévén, dr. Fináczy Ernő azon kérdést intézi, vájjon nem felelne-e meg inkább egy főreáliskola, melynél szintén állítható latin tanszék s mely gymnasiummal egyenrangú, s akik pártolják azt, nyilatkozzanak. Domby Lajos a reáliskolát megfelelőnek tartja s annak pl. egy felekezeti jellegű gymnasiummal szembeni hasonló előnyeit fejtegeti. Dutkay Béla polgármester, kinek szavaiból az ügy iránti rokonszenv és meleg szeretet talán soha jobban nem sugárzott, kijelentette, miszerint a város közönségének általános óhaja a gymnasium, arra szavazta meg eddigi áldozatait s remélhetőleg azt ezután is biztosíthatja, de csakis gymnasiumra. Dr. Bodoky Zoltán hasonlólag lelkes szavakkal, a gymnasium, és minthogy a tett alapítványok Lapunk mal szämAhoz fél iv melléklet van csatolva.
