Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-09-24 / 39. szám
hára talán csak befejeződik s igy nem leszünk kitéve annak, hogy a szolgáló is azt kérdezze tőlünk a rántás mellől, hogy „Mit szólunk a Dreyfuss-ügyhöz.“ Sajátságos, hogy felzudult az egész világ ennek a franczia kapitánynak a sorsán. Mintha »bizony olyan nagy ritkaság volna az igazságtalanság a mai világban, hogy egy ilyenért érdemes ekkora hűhót csapni. Mintha nem lépten- nyomon történnének hasonló igazságtalanságok az életben. Mindennap tuczatjával. Hogy az alakok kissebbek benne és nem jutnak bele a his tóriába az éppen nem változtat az igazságtalan ság nagyságán. A hernyónak épen úgy fáj ha eltapossák, mint az oroszlánnak, ha az afrikai vadász kifordítja a bőréből s a kis emberek épen úgy érzik a szenvedést és az igazságtalanságot, mint az európai hirü nevek birtokosai. Csakhogy míg a Dreyfuss-ügyért fejet csó vál mindenki s méltó részvéttel van a szerencsétlen kapitány iránt — aki több száz kilométernyi távolságban van tőlünk — idehaza felbotolhatunk az igazságtalanságba, még se látjuk meg, mikor a nagy ember felfalja a kis embert, vagy legalább is nem tartjuk tanácsosnak meglátni, nehogy mi is a kis ember sorsára jussunk. És mig legazemberezzük a franczia vezérkart, idehaza szerencsénknek tartjuk, ha kezet szoríthatunk egy-egy „derék“ emberrel, aki nagy ember, mert sok kis embert falt már fel. Mert hát csak akkor lobban fel a világ az igazságtalanságon, ha az nagyon látszik. Ami nem látszik, az nem baj. A látszat ez a fő. Hány embert ismerek, akinek lyukas a harisnyája, de kifogástalan fényes a czilindere és hány embert ismerek, aki kifogástalan gentleman az életben, de lyukas a becsülete. És ezért tartozom én az embereknek ahhoz a nagyobbik feléhez, akik nincsenek megelégedve a világgal. De hát ezek mind olyan elcsépelt dolgok, mint maga a Dreyfus-ügy. Térjünk hát egyszer végleg napirendre fölöttük. • * »i> Bizony-bizony ismét hulldogálnak az őszi levelek és bizony-bizony ismét „viszik a legények elejét“ nemsokára a kaszárnyába és bizonybizony most is csak úgy törülgetik a kötényük szélével a Juczik, Katik, Zsuzsik, Rózik és Mar- csák a könnyes szemeiket, mint tavaly ilyenkor.] Csak a személyek változnak ; az idén más Juczik és Rózik könyeznek, sőt sok Juczi, aki a múltkor ilyenkor „könyvedzett*, most örömmel öleli át a „szabadságos“ Jancsi nyakát, akinek „lológott“ a három kis esztendő. Bizony-bizony nagy dolog az a három kis esztendő bakáéknál. Nem csoda, ha nekikeseredik a „Mann“ és három hétig bőgőnek nézi az eget és pálinkás itczének a vacsora csillagot be- rukkolás előtt. Majd lesz ideje ott kijózanodni a „glédá- ban“ a „marsájncz“ gyönyörűségei közt. Az idén pláne nem is olyan nagy szomorúság berukkolni, hiszen a hadügyminister „tekintettel arra, hogy az anyag romlik, mert sok ember siketül meg s válik szolgálatképtelenné“ — eltörölte a pofont és a legnagyobb szigorral bünteti a pofozódó káplárokat. örvendj ó „Mann“ ! Az idén, ha eltéveszted is a lépést, ha piszkos lesz is a gombod, ha „balra“ nézel is „jobbra* helyett, nem vágnak pofon. Micsoda élvezet. Arról azonban nem állok jót, hogy ha a hadnagy ur „félre néz“ nem ránczigálja-e meg az orrodat „káplár ur Kényes“, úgy hogy húsz csillagot látsz örömödben a gallérján. Mert hát szép is az a katona élet, különösen annak, aki czivilbe van. • « Szüretelünk is, vagy mi. Ha volna mit. De mivel hogy nem igen van mit, megelégszünk a »szüreti mulatsággal is«. Pelakgatunk majd egy pár fürt szőlőt a teremben és leszedjük. Ezt úgy hivják 1899-ben, hogy szüreti mulatság. Az efféle szüreti mulatságokon persze Huszka Jóska kimér két liter bort és hat hordó sört. A mostani szüreti mulatságokon sört isznak az emberek. A többit pótolja az illúzió, hogy szüreti mulatság legyen. Bár a bort is illúzióval pótolhatnánk. Egy akó illúzióval például mekkora dicső murit csaphatnánk. Pedig illúziója még van sok embernek, 'ha bora nincs is.-ra. Közgazdaság. Hegedűs Sándor és a kisipar. Hegodüs Sán dór kereskedelmi miniszter ama rövid idő alatt, a mióta a kormány tagja, rendkívül sokat tett a kisipar érdekében. Egyrészt elrendelte, hogy valamennyi államilag segített kisipari szövetkezet tartozik az országos szövetkezeti közpoi.tba rendes tag gyanánt belépni, hogy igy a szövetkezetek ke zelése és ellenőrzése rendszeres lehessen, másrészt egyszerre kilencz ily uj kisipari szövetkezetei létesített, illetőleg tett életképessé, gondoskodva arról, hogy azoknak, a tényleg szükséges összegek rendelkezésükre álljanak. Az fi helyes gyakorlati érzékére vall, hogy nem állott meg a félúton, nem kegyadományokat juttatott az egyes szövetkezeteknek, hanem lehetővé tette azt, hogy egyik rutén vidéki szövetkezetnek saját 1525 frt részjegytőkéjével 16,500 frt, egy másik ugyancsak rutén szövetkezetnek 1009 frt saját üzletrészével 15,000 frt, egy harmadik szövetkezetnek 3200 frt saját üzletrészével 21,000 frt. három alföldi szövetkezetnek 9250 frt, illetve 7500 és 13.725 frt saját üzletrészükkel 12,000, illetve 28,500 és 47,175 frt, egy felvédéki szövetkezetnek 9025 frt saját üzletrészével 37,000 frt, egy erdólyrészi szövetkezetnek 6600 frt, saját üzletrészével 27,800 frt és egy dunántúli szövetkezetnek 4500 frt, saját üzletrészével 22,500 frt tőke álljon rendelkezésre, A miniszter ez intézkedése azért is ügyeimet érdemel, mert vele a központi hitelszövetkezetet emeli, melynek révén e kilencz vidéki szövetkezet részére az állam terhére 30,000 frtot engedélyezett egyszerre. Még messzehatóbb intézkedése Hegedűs miniszternek, hogy a budapesti teknológiai iparin üzen in épületét bibővittoti, mely czélra 250,000 frtot engedélyezett úgy, hogy az építést még ez évben megkezdik. Azonkívül Hegedűs miniszter a külföldi nagy városok mintájára központi munkamühelyeket akar létesíteni s egyelőre egy ily intézménynek a jövő évben kísérletképpen való létesítése iránt egy bankkal a tárgyalásokat már meg is kezdte. Ha ez si kerül, az a kisipar szempontjából igen fontos lesz, mert ott nemcsak megfelelő és egészséges műhelyeket fognának a kisiparosok olcsóbban kapni mint a mibe mai rósz és egészségtelen műhelyeik kerülnek, hanem ugyanott motorikus erőt (villamosságot) is kapnának a lehető legjutányosabb áron. sőt munkagépeket is bérbe úgy, hogy nem kell majd gépekbe fektetniök a kisiparosoknak szerény tőkéjüket. Végül a közös hadügyminiszternél: kieszközölte, hogy a hadsereg bőrnemü szükségleteinek a kisiparra eső negyedrészét ezután nem a hadügyminisztérium, hanem a kereskedelmi minÍBz-i tér fogja szétosztani, a ki az ezzel járó sok újabb munkát szívesen vállalta magára, csak hogy a kisipar érdekeit megóvja. Kimutatás Békésvármegye területén az 1899. év folyamán termelt gabona és takannányneműekről: tő OQ “O O Járás neve Búza Bozs Zab Széna Szalma m é t e r m z s a 1 Gyula vároB 72000 100 2100 1500 144000 2 Gyulai járás 67400 5410 13250 28300 73900 3 Csabai járás 140500 5100 11800 7600C 280000 4 Békési lírás 219000 3000 12200 30600 274500 5 Orosházi járás 262900 2300 3500 177000 655800 6 Szarvasi járás 220200 2700 34750 39850 237000 7, Szeghalmi járás 164000 17000 41000 87000 290000 8 Gyomai járás 108000 — 12500 52000 218000 Összesen . 1254000 35610 162600 49225O;2173200 Törvényszéki csarnok. Az uj büntető eljárás. Irta: Dr. Mérő Samu. Újévkor nagyjelentőségű törvények lépnek életbe, melyek igazságszolgáltatásunk terén gyökeres átalakulást idéznek elő. Ezek a bűnvádi] perrendtartásról szóló 1896 évi XXXIII ik és az esküdtbiróságokról intézkedő 1897. évi XXXIII-ik törvényezikkek. Az igazságügyi miniszter a nagy reformhoz szükséges előkészületeteket — úgyszólván — már befejez’e, 0 Felsége a király a napokban majdnem 100 uj bírót fog kinevezni. S minthogy a nem sokára beálló változás mindenk're rendkívül fontos, mert az ember legféltettebb kincsét, a személyes szabadságot érinti, szükségesnek tartjuk, hogy az uj törvények főbb intézkedéseit a nagyközönséggel is megismertessük. A bírói hatalmat tudvalevőleg a király által kinevezett birák gyakorolják, a kik mindenkitől függetlenek; a miuiszter, állásuktól nem mozdíthatja őket el, nem helyezheti át más városba, még fegyelmi vétségért sem büntetheti őket. A törvény meghatározza, bogy minden egyes bűncselekmény melyik bíróság elé tartozik s igy minden önkény kedés ki van zárva. Nevezetesen: azok a büntettek, melyekért a büntetés halál, vagy 5 évnél hosszabb fegyház vagy államfogbáz, továbbá a sajtó utján elkövetett büncselokmóuyek az újonnan felállítandó esküdtszék elé tartoznak; a többi súlyosabb beszámítás alá eső cselekmények (büntettek és vétségek) fölött a törvényszék itél; egynémely kihágás és az olyan vétségek felett, melyekért 1 éven aluli fogház jár, a járásbíróság ítélkezik. Vannak még apróbb kihágások is, melyek uetn tartoznak a királyi bíróságok elé, hanem ezek elkövetőit városokban a rendőrkapitány, másutt pedig a szolgabiró bünteti meg. Vádlók : a kir. járásbíróság előtt a kir. ügyészségi megbízottak; a törvényszék és esküdtszék előtt a kir. ügyész és alügyész; az ítélőtáblánál a kir főügyész és helyettese; a kúriánál a koronaügyész és helyettese. Tehát teljesen uj intézkedés, hogy most minden fokú biróságnál lesz külön vádló. A kir. ügyészségi megbizottnak az igazságügyi miniszter lehetőleg független jogtudót, leginkább ügy védet fog kinevezni, ki csekély (100—300 frt) tisz- teletdíjat kap az államtól, amiért a járásbíróság fontosabb tárgyalásain részt kell vennie és védő soha sem lehet. Maga az a személy, a ki a bün- oselekménynyel sérelmet vagy kárt szenvedett, szintén előadhutja a vádat. Védőül csak ügyvédet, vagy egyetemi, vagy akadémiai jogtanárt lohnt választani. Ha a vádlott nem akar védőt, a legközelebbi rokonai jogosítva vannak az ő akarata ellenére is védőt állítani melléje. Sőt ha a vádlott néma, vagy 16 évnél fiatalabb, vagy ha olyan büucselckméuynyel van vádolva, melyért 5 évnél súlyosabb büntetés járna, a biróságnak kell gondoskodnia, hogy okvetlenül legyen védője. Ilyenkor a helybeli ügyvédek közül neveznek ki egyet, a ki köteles díjtalanul védeni a vádlottat. Minthogy ezentúl a kir. Ítélőtáblánál is lesznek szóbeli tárgyalások, a védőügyvéd ott is beszédet mondhat; azok érdekében pedig, a kik ide ügyvédet nem küldenek, a közvéd . fog eljárni. Közvédők szintén ügyvédek lesznek, minden héten inás-más és az államkincstár fizeti őket. A kinek tetszik, több védőt is vihet magával; ezek mindnyájan kérdéseket intézhetnek a tanukhoz, szakértőkhöz, indítványokat tehetnek. De a lőtárgyaláson (az eddigi végtárgyalás) csak az egyik védő mondhat beszedet, mert különben agyonobstruálhatnák a bíróságot. A bűnvádi eljárás a nyomozással indul meg, molyét a kir. ügyészség, vagy a rendőri hatóság főnöke rendel el; tehát a feljelentést is ezeknél ki-U tenni. Minden magán embernek joga van — de nem áll kötelességében — a bűncselekményeket feljelenteni. A hivatalnokok kötelesek a hivatalos hatáskörükben tudomásukra jutott bűncselekmények elkövetői ellen feljelentést teuni A kir. ügyésznek pedig akkor is meg kell indítania a nyomozást, ha nem hivatalosan, hanem bármi utón — például a kávéházban, társaságban, az újságból — tudomására jut, hogy valamely oly bűncselekményt követtek el, mely nem csupán a sértett fél kívánságára üldözendő. A kir. ügyész csak elrendeli a nyomozást, ő maga azonban nincs jogosítva kimenni a helyszi- téro, vagy egyeseket megidézni, szóval nyomozni. Fz a rendőrség feladata, ez akárkit megidézhet, kihallgathat, a nyomozás színhelyén levőknek megállhatja a távozást, sőt halaszthatatlan szükség esetén házkutatást, személymotozást is végezhet. Ellenszegülni nem szabad, mert különben a rendőrség 24 órára letartóztathatja az embert. Mikor már ki van nyomozva, hogy körülbelül ki követte el a bűncselekményt, akkor a vizsgálat következik, melyet a vizsgálóbíró végez. 0 neki ugyanazok a jogai, mint a rendőrségnek s ezeken belül táviratokat, leveleket lefoglalhat és 100 koronáig terjedhető pénzbírságot is szabhat azokra, a kik előtte sértő magaviseletét tanúsítanak. A kinek panasza van ellene, az a törvényszék vádtaná- csához fordulhat. A büntető eljárás egyik főtétele az, hogy meghallgatása nélkül senkit sem lehet felelősségre vonni. Ha tehát valaki ellen feljelentést tesznek, sőt mindjárt be is bizonyítják, hogy bűnös: akkor nem szabad rögtön elítélni, hanem mindenekelőtt meg kell idézni, még pedig pecséttel lezárt idézőlevéllel ; ezután ki kell hallgatni. Ha nem akar vallani, semmivel sem szabad őt kényszeríteni. — Nevezetesen nem szabad : kínozni, éjjeli kihaUga- 1 ássál, vagy máskép fárasztani, fenyegetni, biz tatai, ámítani, Ígéretet tenni; határozatlan, homályos, fogas kérdéseket intézni hozzá. Ha az, a kit bűnösnek tartanak (terhelt) azt mondja, hogy ő a vádra még nyilatkozni sem akar, akkor többet semmit sem szabad tőle kérdezni. Alkotmányos államban szabály, hogy senkit sem lehet szabadságától megfosztani, mig birói ítéletben nincs kimondva hogy bűnös és mi a büntetése. Mégis Van egynéhány eset, midőn elkerülhetetlenül szükségei, hogy egyes embereket már az Ítélet meghozatala előtt is letartóztassanak és vizsgálati fogságba tegyenek. Ilyen a tettenkapás esete, vagyis ha valaki a tettest a bűncselekményen rajta éri, vagy ennek elkövetése után űzőbe veszi és elfogja. Ha az igy telten ért bűnös kiléte ismeretlen, akkor bárki jogosítva van őt letartóztatni, de köteles rögtön elkísérni a legközelebbi rendőrséghez, járásbírósághoz, ügyészséghez, vagy vizsgálóbíróhoz, mert különben személyes szabadság megsértéséért súlyosan megbüntetik. Továbbá szökés, elrejtőzés esetében, vagy ha a bűnösnek nincs rendes lakása, vagy keresete, vagy ha hamis tanukat, szakértőt próbált szerezni: akkor szintén letartóztatható. A kit letartóztatnak, annak mindig Írásban kézbesítik az erről szóló határozatot, mely ellen mindig felebbezést lehet bejelentenie. Az igy előzetesen letartóztatott maga élelmezheti magát, saját ruháját, ágyneműit használhatja, sőt — amennyire csak lehetséges — bent a fogságban rendes foglalkozását is folytathatja; például a szabó saját megrendelői számára tovább varrhat. Ezentúl nemcsak a katonák kaphatnak kaszárnyaáristomot, hanem minden polgár kérheti, hogy — ha már épen le akarják tartóztatni — ne vigyék be a fogházba, hanem a vizsgálat befejezéséig a lakásán őrizzék. De természetesen előlegeznie kell a külön őrizet költségeit és a vádtanács bírálja e’, hogy a kérelem teljesítése méltányos-e? Az előzetesen letartóztatottat, vagy a ki vizsgálati fogságban volt, többnyire azonnal szabadlábra helyezik, mihelyt a bűneset’ki van derítve; vagy a szökés veszélye megszűnt. Ez kü'önösen akkor szülik meg, ha kauoziót (értékpapírt, vagy ingatlanra zálogjogot) adnak a kincstárnak annak biztosítására, hogy a terhelt nem fog megszökni és az idézésre 3 nap alatt megjelenik. Ha ezt elmulasztja, a biztosíték elvész és ezenfelül körözik is. Hogy valakit elítélhessenek, világosan be kell bizonyulnia, hogy bűnös. Ha valaki beismeri, hogy ö bűnös, például ekkor és ekkor egy utast a tenger partján megölt, kirabolta és hulláját beledobta a vízbe; ha más semmiféle bizonyitek sincs ellene: akkor nem lehet elítélni. A beismerés ugyanis egymagában nem tekinthető elegendő bizonyítéknak. A legfőbb bizonyíték a tanúvallomás A kit csak megidéznek, köteles megjelenni és — nehány eset kivételével — legjobb tudomása szerint vallomást tenni. Ha indokolatlanul meg nem jelenik, 600 koronáig terjedhető pénzbüntetés éri, vagy rendőrökkel elővezettetik. Ha vallani nem akar, 1000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel, vagy letartóztatással és 6 hónapig terjedhető fogvatartással lehet kényszeríteni, hogy mondja el, a mit tud. Még ha akarna vallani, akkor sem szabad kihallgatni a védőügyvédet és a lelkészt arról, a mit gyónás utján tudott meg. Nem kötelesek vallani a rokonok, továbbá az ügyvéd, orvos, gyógyszerész, szülésznő arról, mit a hivatásukkal járó bizalomnál fogva tudtak meg. (Folyt, következik.) A herényi tótok. Még élénk emlékezetében van t. olvasóinknak az, hogy Mező-Berényben 1898. dcczember 31-én, a midőn az ág. ev. templomban a lelkész az egyházközség határozatához képest magyar nyelven kezdett imádkozni, a tótok egy rész.e lárma és kiáltozás közben e miatt eltávozott a templomból, megzavarva az Istentiszteletet. E miatt ültek tizen e hó 21-én a vádlottak padján, és sajnos hogy az egyszerű párását emberek előadásából az tűnt ki, hogy őket felbujtották és csak eszközök voltak a magyar ima elleni tüntetésnél, külömben a tárgyalás jellemző megjegyzésekben igen gazdag volt, igy Szenteczki János 60 éves öreg ember azt felelte a kérdésre: mindegy nekem tekintetes urak, ha tótul, ha magyarul beszél a pap, én úgyis csak szundikálok a templomban; a másik pedig azt felelte: „én azt se tudom, hogy szólítsam az urakat,“ és ily észjárású emberekkel tudják elérni azok, a kik őket hajtogatták, 1 czéljukat. A bizonyítási eljárás után Tóth Ferencz közvádló a következőkben terjesztette elő vádbeszéáét: „Istent minden ember anyanyelvén imádhatja hazánkban mint jogállamban és minél vallásosabb a nép, annál előnyösebb az államra, mely övének mondja e népet, hisz minden állam támasza és talpköve a tiszta erkölcs, ezt pedig a vallásosság előmozdítja. Ámde istentisztelet leple alatt politikai üzelmekot folytatni, egyik nemzetiséget a másik ellen izgatni, az istentiszteletet megzavarni, azt nem engedi, nem tűri a törvény, miután pedig a terheltek az egyházközség jogerős határozatával szemben akkor, a mikor mindnyájan beszélik a magyar nyelvet, megzavarták az istentiszteletet, elkövették a btkv. 191. §-ába ütköző vallás elleni vétséget, ezért kérem mindemket vétkesnek mondani ki és tekintettel megbánó magaviseletökre, megfelelő büntetéssel sújtani. A kir. törvényszék 6 terheltet 10 frt fő s 6 frt mellékpénzbüntetéssel, esetleg 2 napi fogházzal sújtotta, négyet felmentett. A terheltek megnyugodtak, azonban a közvádló úgy a felmentés mint a büntetés sulyosbitásu miatt felebbezett. Ismert alak. Seres István Sándor, ki már kü- lömböző fegyházakban 63 éves kora daczára csak 10 évet ült, ez év elején Domokos Józseffel, szerinte csak „elhajtott“ Öcsödről két sertést és egyharmad értékében 21 írtért eladta Rácz Imre és Arany Rozáliéuak, kiknek csak annyit mondott: nyugodtan vihetitek, mert a káros nem itt lakik. Ezért Tóth-Ferencz kir. alügyész indítványára 2—2 évi fegyházat és a társai kisebb-nagyobb fokú büntetést kaptak. Nem is felebbezett, csak azt kérte, hogy smét ismert lakhelyére, ismerősök közé szállítsák, külömben is e szerény óhaja a törvény rendelkezése is. Kelengye szerzés. Leginszki Anna cseléd leány egy párszor már lopásért hónapokat ült, azonban tavaly a hogy kiszabadult, körútra indult, férjhez akarván menni, felfedezte a legújabb kelengye szerzés módját, bekopogtatva egyes helyekre és a kapott éjjeli szállást azzal köszönte meg, hogy a keze ügyébe eső női ruhanemüeket csak nem 200 frt értékben elemelte. Azonban a nemesis utol érte, mert az anyukönyvvezutö helyett, a fogház felügyelője fogadta, mert a kir. törvényszék Tóth Ferencz közvádló indítványára' másfélévi börtönre Ítélte, hol most szőheti ábrándját, álmodva Rómeójáról, a ki ez időn belől látható alakban nehezen fog előtte megjelenni. A vándorló csizmadia. Biró Antalnak nem kedvezett a szerencse K.-8zt.-Mártonban és körútra ment azt keresni; ámde annak ellenkezője a pech környékezte és pedig nagy mértékben, mert a 9 havi börtön kiállása alatt bőven gondólkozhatik a sors szeszélyéről, ő ugyanis felvállalta a csizmákat foltozni, de nem vissza, hanem tovább adta. Illem tudó ember, minden házba, hol senki nem volt otthon beköszöntött és a helyett, hogy névjegyét hagyta volna ott, ő hozott el valamit emlékül, ámde a csendőrség elfogta, és most a már emlitett időn keresztül, a mi fogházunkban emlékein mereng. Sic fata tulere. i I t t é r. Minthogy a tavasz előrehaladásával csecsemőt, gyermeket és felnőttet egyaránt fenyeget a járványok veszélye, ismét csak a minden alkalommal hálásan fogadott MOHAI ÁGNES -forrásunk vizének használatát ajánljuk. Egyrészt mert olcsó, igen kellemes és tiszta ivóviz lévén, a tavaszi és nyári évszakokban kedvelt élvezetszerként szerepel, másrészt mert dús szénsavtartalmánil fogva specziflcus óvószsr is a tiphus, cholera és a gyermekek tiphoid- szerU tavaszi-nyári hasmenése ellen. Ehhez járni még, hogy a csecsemőt is megvédi az ilyenkor nagyon veszélyes hurutos hátbántalmak ellen, mig szoptatója e viz használata folytán nagyon kedvező összetételű és bőséges tejet nyer. A már meglevő gyomor- és bél- hurutot gyermekeknél és felnőtteknél gyógyítja. Kellemesen hatvan be szénsavánál fogva a gyomor és bél idegeire; a gyermekek lázas megbetegedéseinél pedig nélkülözhetetlen, hűtő, húgyhajto és a szomjat csillapító hatásánál fogva. —=■ Kedvelt borvíz. — 145 6—12 A mohai Ágnes forrás kezelősége. Főraktár : Édesknty L. cs. ót kir. udvari szállító Budapest, V., Erzsébet-tér 8. szám. Capható minden gyógytárban, fUszerkereskedésben ót vendéglőben.
