Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-09-17 / 38. szám
3§-ik szám. Gyula, 1899. szeptember 17-én XXXI. évfolyam r Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illeti! közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre . . . 5 frt — kr. Fél évre . . . . 2 „ 50 „ Évnegyedre ... 1 „ 25 n L Egyes szám ára 10 kr. J f f Társadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: IEZ ó b. Zl ZD á v i d.. f 1 Templomtér, Dobay Ferenoz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. I _____Á Gy ermekvédelem. Mérlegelhetlen fontosságú, einberbaráti s nemzetgazdasági szempontból csaknem ki- számithatlanul óriási hatású s következményű az akczió, melyről az alább közölt hirdetmény tanúskodik. Nem becsüljük túl, sőt érdeme szerint alig méltatjuk, ha konstatáljuk, hogy a szegénység, a nyomorúság enyhítésére s orvoslására — horderejűt illetőleg — évtizedek hosszú sora óta egyetlen akczió sem vete- kedhetik, sőt párhuzamba sem vonható vele. Többet mondunk: ama szükebb értelemben vett „sociali sinus“ ellen, mely pár év előtt viharzott el fölöttünk és a mely, ha most lobbanó tűzzel nem is lobog, de mint zsarátnok folytonosan lappang a nép alsó rétegeiben, nem is tudunk hathatósabb oltó eszközt, mint ezt, amely az elhagyott, vagyontalan gyermekek védelmét biztosítja. Nem óhajjal, nem eszmével, hanem ténynyel, válóval állunk immár Szemben, olyan ténynyel, mely ékesebben szóló minden okoskodásnál és czifra szóbeszédnél: orvosszerrel, mely többé nem kutatja, hanem gyökerében gyógyítja a sebek legégetőbbjét, legveszedel- mesbikét. Ha községeink elöljárói a hivatásukba utalt feladatokat az ügy igényelte olyan ügybuzgalommal, körültekintéssel, lelkiismeretességgel és tapintattal teljesitik, mint a minő fontos, a minő humánus, a minő szent maga az ügy, akkor elmondhatjuk, hogy nincs többé elhagyatott, nincs többé elzül- lött gyermek, nincs többé szüle, kit gyermeke éhsége kétségbeesésbe vagy bűnbe zavar. A békésvármegyei Fehér-Kereszt Egyesület, melynek hatásköre egész Békésvármegyére s a belügyminister által kijelölendő szomszédos törvényhatóságok területére is kiterjed, le- lenczházát, mely a fővárost nem számítva, az országban Gyulán az első lészen, jövő hó elején nyitja meg és adja át emberbaráti czól- jának. Örömmel fogjuk megragadni az alkalmat, hogy eme, ránk nézve korszakalkotó intézményről és annak ténykedéseiről bővebben Írjunk ; ez alkalommal minden további kommentár TAROZÓ. Levél. — Megírja, ha baj történik, kérem írja meg I . . . így szólt s erezem kis keze kezemben mint remeg. Nos, nem volt olyas, mi baj lehetne, — ha jól emlékezem... De mégis . . . Megírom ez egyet, mi ma történt velem. Láttam Őt 1 Még most is látom 1 1 . . — Vagy álom volt csupán ? Mindegy. A fő, hogy boldog valék, Mint szerelmem hajnalán I . . . Névnapja volt . . . S tudom körülte Nem ült ily léha had soha I . . . S hozzám, ki Öt csak látni vágyom, Hozzám a sors oly mostoha I . . . Ott ült busán, nem is figyelte Víg udvara, hogy mit beazél . . . S engem az utcza talfelén Átjárt a metsző, őszi szél, Láttam, mint tűzi szép hajába Virágját egy csúf, nagy kamasz I . . . E látványnál mi jobban enjt: — Az apja, anyja átka az I . . . S bár felkiálték, az égre fel I : . . Könnyembe fnlt a sóhajom, Sóhaj volt az . . . Szellő fuvalma, Mit elnyel a kopár vadon ... ...Nem írom meg 1.. . Mért is imám ? .. . Hisz nevetség talán, Hogy így zokogjon egy megtört szív, szerelme alkonyán 1... De mégis. . . Önnek meg kell Írnom drága Védangyalom: — Bealkonyult. .. Itt már az éj. . • Közéig végsóbajom 1. . . Vecsey István. nélkül a Fehér-Kereszt egyesület első akciójára hívjuk fel a községi elöljárók, az orvosok, az emberbarátok, az egész vármegye közönségének figyelmét és érdeklődését. A békésvármegyei »Fehér Kereszt-Egyesület* * ugyanis a következő hirdetményt bocsátja ki : Hirdetmény. A nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló 1898-ik évi XXI. t.-cz. 3-ik §-ának d) pontja szerint a talált, valamint a hatóságilag elhagyottaknak nyilvánított gyermekek után hét éves korukig felmerülő gondozási, ápolási és nevelési, költségeket az országos betegápolási alap fedezi. A hét éven aluli elhagyott gyermekeknek a törvény idézett rendelkezéséhez képest, az országos betegápoiási alap terhére való gondozása ügyét a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter ur folyó évi május hó 19-én 50,000. szám alatt kibocsátott szabályrendelettel rendezte. Ezen szabályrendelet 19-ik §-a alapján egyfelől a nagyméltóságu belügyminiszter ur és az országos Fehér-Kereszt egyesület között létrejött szerződés, másfelől az országos Fehér-Kereszt egyesület és a békésvármegyei Fehér-Kereszt egyesület között létrejött megállapodások szerint Békésvármegye területén, valamint a nagyméltóságu belügyminiszter ur által megjelölendő szomszédos törvényhatóságok területén, az országos betegápolási alap terhére ápolt bét éven aluli gyermekek elhelyezését, a folyó év október havától kezdve, a békésvármegyei Fehér-Kereszt egyesület közvetíti. Ennélfogva ezennel közhírré tesszük, hogy a békéevármegyei Fehér-Kereszt egyesület a folyó év október havától kezdve, az elhagyott gyermekeket az országos betegápolási alap költségére ápolásba elhelyezi. Elhagyottnak tekintetik minden olyan gyermek : 1. a ki köz- vagy magánhelyen elhagyatva találtatik (lelencz); 2. árvaházban el nem helyezhető vagyontalan árva; 3. a ki szüleinek betegsége, kórházban, tébolydában, fog- vagy fegybázban léte miatt — habár ideiglenesen — hatósági gondozásra szorul; 4. minden oly gyermek, kit tartására köteles hozzátartozói (szülei és nagyszülei) megélhetési viszonyuk veszélyeztetése nélkül eltartani képtelenek. lfan-e más világ ? Istenben boldogult első feleségem szőke haja és kék szeme daczára, szörnyen féltékeny asszonyság volt. Hat évvel ezelőtt, a hogy dobogó szívvel álltam a szegényke halálos ágya mellett, mikor már a nyelvén kívül semmiét sem bírta mozgatni, azt nyöszörögte: Édes Vendelkém, fogadd meg nekem itt az én halálos ágyamnál, hógy soha többé meg nem fogsz nősülni. Lásd én még a sirban sem tudnék nyugodni azzal a gondolattal, hogy mig én egyedül fekszem rideg koporsómban, azalatt te idefenn valami szép asszonynyal éled világodat. Jaj, de milyen örömmel fogadtam meg. A temetése után két hónapig nem néztem én semmiféle asszony-személyre. Hanem egyszer aztán megláttam egy bogárszemü, fekete hajú angyalt, és — hat hét múlva nászutra mentünk külföldre .. . Bia-Torbágyra. Ez a második feleségem nagyon édes asz- szony — volt az első hetekben, hanem azutáni! Az a Xantippe nevű általánosan ismert asszonyság valóságos Szent Genovéva hozzá képest. Bezzeg ez nem félt a szép asszonyoktól, hanem minden reggel megnézi a pénztárczámat, mikor elmegyek a hivatalba s a hányszor megjövök, számon kéri a pénzt az utolsó grisliig. A kimaradást hazulról csak egyszer próbáltam meg, de el is vette tőle a kedvemet egész életemre. Most minden este nyolcz órakor már az ágyban vagyok, mely biztonság kedvéért a feleségemével egymás mellé van állítva a szoba közepére, s azonfelül mindkét oldalon egy-egy bölcsővel eltorlaszolva, melyek mindegyikében Az elhagyott gyermekeket Gyulára, a békés- vármegyei Fehér-Kereszt egyesület gyermekmen- helyébe (Szent-István-utoza 324. szám) kell behozni. A vasúti szállítás ingyenes. A békésvármegyei Fehér-Kereszt egyesület az általa átvett gyermekeket dajkaságba, illetőleg gondozásba adja. Dajkaságba, szoptatásra gyermeket csak oly nő kaphat, ki azt, hogy egészséges, hatósági (községi vagy körorvosi) bizonyitványnyal igazolja, kinek lakás viszonyai az egészségre nem veszélyesek, kinek gyermeke, ha nem ól, nem ragadós beteg ségben halt el, ki tűrhető anyagi viszonyok között él s erkölcsileg kifogás alá nem esik. A dajkasági Írott engedélyt az orvos véleménye alapján a hatóság adja meg. Ha a nőnek saját csecsemője él, más gyermek nála szoptatásra csak azon esetben helyezhető el, ha azt az orvos bizonyítványában világosan megengedhetőnek tartja. Szoptatási eogedóly oly nőnek nem adható, kinél két reá bízott gyermek, ha önhibáján kívül is, egymás után elhalt. A csecsemőkoron túl levő gyermekek is csak oly nőknél, vagy családoknál helyeztetnek el, kiknek egészségi-, erkölcsi-, kereseti- és lakásviszonyaik mérlegelése után, az orvos által kiállított bizonyítvány alapján, a hatóság gyermektartásra engedélyt ad. Hasonló körülmények közt a gyermek elhelyezése tekintetében, gyermektelen hitestársak előnyben részesittetnek. Egy éves koron aluli gyermekért havi 7 frtot, egy évesnél idősebb, de két évesnél fiatalabb gyermekért havi 6 frtot, két évesnél idősebb, de hét évesnél fiata-\ labb gyermekért havi 5 frtot fizet a békésvármegyei Fehér-Kereszt egyesület a gyermek dajkájának, illető leg gondozójának. Felhívjuk tehát mindazokat a nőket, illetőleg családokat, akik illetőleg amelyek elhagyott gyermekeket dajkaságba, illetőleg gondozásba elvállalni hajlandók, hogy jelentkezzenek a községi elöljáróságnál, amely a községi orvos véleménye alapján a gyermektartásra engedélyt adni jogosítva van esj amely a megadott engedélyeket a békésvármegyei Fehér-Kereszt egyesületnek tudomására juttatja. Kelt Gyulán, 1899. évi szeptember hó 14-ón. Gr. Almásy Denesnó, Dr. Lukács György, a békésvármegyei főispán, a békésvármegyei Fehér-Kereszt egyesület Fehér-Kereszt egyesület elnöknője. elnöke. két-két jótüdejü csemetém különféle moll és dur hangversenynyel bizonyítja be minden este, hogy nem muszáj az embernek mindennap tiz óra előtt elaludni. A megszökés tehát teljes lehetetlen. Felsőbb helyről nyert engedély folytán minden este egy pipa-dohányt szabad kiszínom az ágyban fekve. Hogy azalatt a Laczi fiam hányszor üti a torkomra a pipaszárt, a Pipike lányom meg hányszor csiklandozza meg a talpaimat, az nem tartozik szorosan a dologhoz. Még megköszönhetem, ha a könyvet, a melyet olvasok, csak kiütik a kezemből, de nem tépik el. Tegnap este, a hogy a hivatalból haza menve, benyitok a szobába, a bámulattól megdermedve álltam meg az ajtóban. Az asztal a szokottnál díszesebben felteritve, két szál égő gyertya és — dii immortales — két butélia bor a közepén. A feleségem zokogva borul a nyakamba, a négy csimóta éles discantból chórus- ban kíséri visítással az ő sírását, mig belekapaszkodva a ruhámba a Laczi gyerek egy pillanat alatt eltüntette a kabátom zsebéből a gyufámat. — Tudod-e édes öregem, — zokogja fuldokolva a feleségem — hogy nrta van házasságunk ötödik évfordulója. Lakomával ünnepeljük meg ezt a nagy napot. Az okozatnak egy kicsit örültem, de az okozat okát szerettem volna, ha más okozza. Denique meg volt a nagy vacsora. Mind a négy gyerek a nekik szokatlan boritaltól csakhamar becsipve, a bölcsökben elhelyeztetett és elaludt, a feleségem kiment a konyhába, rendet csinálni, én meg lefeküdve, elővettem Tóvölgyi A közigazgatási bizottság ülése. — Szeptember 11. — Erzsébet királyné halálának évfordulójára esett a közigazgatási bizottság ezoptember havi ülése és az országos gyász kifejezést nyert az ülés külső képén. A bizottsági tagok mindnyájan feketében jelentek meg éa ülés előtt részt vettek a d. e. 9 órakor a r. katli. nagytemplomban tartott gyász- misén. Az ülés maga 10 órakor kezdődött és' nagyobb jelentőségű tárgy hiányában gyors lefolyású volt annak daczára, hogy a bizottság tagjai kisebb ügyek iránt is élénken érdeklődtek részletesen is megvitatván azok némelyikét. Jelen voltak az ülésen: dr. Lukács György főispán elnöklete alatt dr. fábry Sándor alispán, dr. Bodoky Zoltán főjegyző, Jancsovits Péter árvaszéki elnök, Oláh György t. főügyész, dr. Zöldy János t. főorvos, Csák György kir. pénzügyigazgató, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, dr. Liszy Viktor királyi ügyész, Király Sándor kir. mérnök, dr. Hajnal István, Keller Imre, dr Zsilinszky Endre, Jancsovits Emil, Geiszt Gyula, Horváth Károly, Varságh Béla bizottsági tagok. A főispán a megjelentek üdvözlésével megnyitotta az ülést és azután dr. Bodoky főjegyző terjesztette elő az alispáoi jelentést, mely a következő : Méltóságos Főispán ur ! Tekintetes vármegyei közigazgatási bizottság! Folyó évi augusztus haváról szóló rendszerinti jelentésemet tisztelettel a következőkben terjesztem elő: I. Közbiztonság. A személy- éa vagyonbiztonság, különösen az utóbbi, a lefolyt hóban kedvezőtlennek mondható, amennyiben több esetben lett megtámadva; a részletek a jelentékenyebb esetek a következők : A személybiztonságot illetőleg Sámson községben Yetró Sándor nejét akarta meggyilkolni, de szándékában a csendőrség által meggátoltatott; — Gyulán Báron Fülöp a vele szerelmi viszonyt folytató Czikli Piroska kéjnőt lőtte meg s azután ön- gyilkosságot követett el, sérült sebéből kigyógyult; ugyancsak Gyulán Szilágyi István csikóséri csősz Mány Mojsza 17 éves béresnek a ezombjába lőtt; Dobozon Szőllősi Sándor mezőőrt három dobozi lakos súlyosan megverte; ezen eseteken kívül a szarvasi járásban egy, Füzes-Gyarmaton két, Körös- Ladányban egy a Mező-Berényben két verekedés fordult elő. Á tettesek a bíróságnak átadattak. Feltűnő nagy számban fordult elő a vagyon elleni bűncselekmények, ugyanis az orosházi járásban 12 esetben, ezenkívül Gyulán öt, Csabán egy, Szarvason több s Dobozon egy esetben. Baleset is több ízben történt, nevezetesen Horváth Bálint Békésen a dinnyeföldön levő kunyhóba beégett; Körös-Ladányban Lőrincz Mihály né Titusz „Van-e más világ?* czimü spiritisztikai könyvét és olvasni kezdtem. No hát az borzasztó, hogy mennyi képtelenség van abban a könyvben felhalmozva! Ideges bosszankodással dobtam el a könyvet, s felhasználva a feleségem távollétét, újra pipára gyújtva, gondolkozni kezdtem a felett a spiritisztikai humbug felett. Feltettem magamban, hogy felkeresem azt a spiritisztikai társaságot, részt veszek az ülésein, hogy személyesen győződjek meg, csakugyan idézhetők-e a lelkek és lehet-e azokkal beszélni ? . . . * * O A feleségem a homályos szoba egyik sarkában feküdt a puszta padlón, feje alatt egy kis divánpárna, s bár szemei nyitva voltak, mégis aludni látszott. Kívüle még négyen voltunk a szobában, mindannyian a spiritizmus lelkes hivei. Egy öreg ur volt az elnök, rengő, övig érő, hófehér szakállal, pergamenszinü, erősen barázdás arczczal, a feleségem volt a médium. A „Heretyutyutyu“ éneklésével kezdtük meg az ülést. Mikor az éneknek vége volt, sir- bolti mély hangon kérdi az elnök: — Nos uraim, kinek a lelkét idézzük ? Bátorságot vettem magamnak, s félénken susogtam: ' • — Az én első feleségemét. — Omikron ur első feleségének a lelke, hajlandó-e előttünk mc-gjelenni, s a kérdéseinkre válaszolni ? Dübörgő kopogás jelzé az „igent.“ Nyomban rá mintegy a levegőben libegve megjelenik az én boldogult első feleségem aetheri alakja, fehér slafrokkban, leeresztett hajjal s édes mo- solylyal integet felém. Beschorner-féle ércz-szobrok egyedüli elárnsitó helye Gyulán Dobay Jánosnál. “*1
