Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-09-03 / 36. szám
36-ik szám. Gyula, 1899. szeptember 3-án XXXI. évfolyam r Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illeti! közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre Fél évre 5 frt — kr. I 1 50 „ L. Évnegyedre ... 1 „ 25 Egyes szám ára 10 kr. r Ja Társadalmi és közgazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: H ó li n ID á v i cLKiadóhivatal: Templomtér, Dobay Ferenoz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyiit-tér sora 10 kr. A vármegye közgyűlése. Csaba községe sürgősen kéri a Traut- mansdorf-{é\e birtokok megvétele ügyében hozott határozatának jóváhagyását; ezen körülmény okozza, hogy a rendszerinti őszi rendes közgyűlést pár héttel megelőzőleg a vármegye kedden, folyó hó 5-én rendkívüli közgyűlési fog tartani. Fentartjuk mind azt, a mit a Traut- mansdorf-féle birtok eladási ügyben megirtunk. Most is azt mondjuk, hogy Orosháza községe nagyon akczeptáhilis ajánlatot tőn, a midőn 2.850,000 forintot Ígért a birtokokért és megmarad a nézetünk Csaba község abbeli eljárásáról, hogy azalatt, mig Orosháza megkisérlette a birtokok parczellázását, szép titokban ráígért 150,000 forintot. De hát mindezen már túl vagyunk és miután azt mi is elismertük és most is hangoztatjuk, hogy a nagybirtokoknak felaprózása nemzetgazdasági s a mi viszonyaink között első rangú szocziális érdek is: elvi szempontból csak helyeselhetjük, hogy | Trautmans- dorf-féle nagybirtok bármily módon kisbirto- kokká változik és csak helyeselni tudjuk, ha a vármegye törvényhatósági bizottsága Csaba község határozatát jóváhagyja. — Jóváhagyja ama nem is alaptalan aggályok daczára, melyek épen Csabán — a vételár tulmagasságához és a parczellázás eddigi kétes eredményéhez fűződnek. Végre is Csaba közel 40.000 lakost számláló, circumspectus, gazdag község, mely eléggé komolyan tudja mérlegelni, mit cselekszik és minő koczká- zatba bocsátkozik, a nélkül, hogy a vármegye gyámkodására volna szorulva. A vármegye törvényhatósági bizottsága, épen ezen okból, csak is jogi sanctióját nyújtja az ily jogügylethez, a nélkül, hogy annak realitásáért az erkölcsi felelősségben is osztoznék. P.-Szt.-Tornya községének felosztását visszavonó belügyministeri rendeletre megtettük észrevételünket. A belügyminister azonban ragaszkodik hozzá, hogy Puszta-Szt.• Tornya jövőre is nagyközség maradjon és mindén további tárgyalást abban hagyni rendel. A legnagyobb sajnálattal vagyunk kénytelenek ebben megnyugodni, bár most is hangoztatnunk kell, hogy P.-Szt.-Tornya T A R C Z A.. Petőfi. Irta óa a szarvasi „Petőfi ünnepélyben szavalta: IQ. Nuszbek Sándor. Volt nekünk egy fényes meteorunk, Csodás tűzben ragyogott és égett, Ki tudná megmondani, mivé lett? . . . Ki tudná a helyet megmutatni, Hol a költő hamvai pihennek, Hogy pyraroist omeljünk föléje A legnagyobb magyar félistennek I . . . Pyramist, mely az egekbe tör fel, Melyre fáradt viharfelhők szállnak, A mely méltán hirdet«'é a nevét Ne csak nekünk, de a nagy világnak 1 Mely előtt a magyar leborulna, Megcsókolni a csatatér porát, Mely örökre kebelébe zárta A magyar föld legnagyobb dalnokát I . • . Mert magyar volt, a mi földünk szülte, Duna-Tisza délibábos tája, A rónaság volt az ő lelkének, Legkedvesebb mulató tanyája!.. . A pusztaság a szabadság képe, Hol a szem a végtelenbe látifát 1 Ide járt ki játékát csodálni A csalóka ringó délibábnak I. . . Itt merengett a furulyahangon, Pásztortüzek fellobogó lángján, Melyek mint a csillagok ragyogtak Őszi napok csendes éjszakáján . .. Itt daczolt a romboló viharral, A mely zúgva szállt a pusztán véjgig, Itt tanult a villámokba nézni, Mely a felhők kebelében fénylik 1. .. Vadvirágos róna délibábja, Pásztortüze síró fulyulyája, Azok csalták azt a sok szelíd dalt, Az ő szentelt, ihletett ajkára, S az az ének, az a „Talpra magyar 1“ mint község valóságos anachronismus és még nagy időkön át az fog maradni. De ha már P.-Szt.-Tornyának nagyközségnek kell maradnia: .a jog, törvény és igazság“ annál nagyobb követelményévé válik, hogy Csákó Orosházáé maradjon, A tárgysorozatból még — fontosságát illetőleg — kiemeljük az alispán jelentését az ambuláns számvevői állás szervezése tárgyában. Ennek czélszerüsége, mondhatni nélkülözhet- lensége úgy megindokoltatik, hogy nincs kétségünk, miszerint azt a közgyűlés el fogja fogadni. A vármegye közgyűlése. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága t. ez. tagjainak. B.-Csaba község képviselőtestülete által aTraut- mannsdorff-féle földbirtok megvétele ügyében hozott határozat sürgős törvényhatósági felülvizsgálata kéretvén, a vármegye főispánja az 1886. évi XXI. t.- cz. 46. §-a alapján Békésvármegye törvényhatósági bizottságát ez ügynek és az időközben egybegyült sürgősebb természetű ügyeknek tárgyalására az 1899. évi szept. hó 5-ik napjának d. e. 9 órájára rendkívüli közgyűlésre hivja össze, miről a törvényhatósági bizottság t. ez. tagjait tisztelettel értesítem. Gyulán, 1899. aug. 21. Dr. Fábry Sándor, alispán. Tárgysorozat: 1. Belügyminiszteri rendelet P.-Szt.-Tornya község felosztása tárgyában megindított tárgyalások abban hagyása iránt. 2. Belügyministeri rendelet az elmegyógyintézeti kápolna épitése tárgyában. 3. Kereskedelemügyi ministeri rendelet Körös- Tarcsa községben önálló kéményseprői mnnkakerület alakítása tárgyában. 4. Kereskedelemügyi ministeri rendelet Csaba község által alkotott házalás! szabályrendelet tárgyában 5. Goldis József gór. kel. román püspök átirata, melyben püspöki székének elfoglalását tadatja. 6. Közigazgatási bizottsági határozat az elme- gyógyintézeti költségvetés tárgyában. 7. Csaba község határozata a Trautmannsdorff- féle birtok megvétele és ezen czélból 200,000 forint kölcsön felvétele tárgyában. 8. Alispáni jelentés az ambuláns számvevői ál—I lás tárgyáben. 9. Révész Sándor és társai felebbezése az öosödi első jegyző választás ellen. 10. Bajcsi Károly és társa felebbezése a jami- nai községrész nevének megváltoztatása tárgyában hozott képviselőtestületi határozat ellen. 11. Török Gábor felebbezése a Békés községi birtoknyilvántartói választás ellen. 12. Malya Ádám és társa felebbezése a tót' komlósi »Komló« szálloda bérleti ügyében hozott képviselőtestületi határozat ellen. 13. Békés község képviselőtestületének határozata a jegyzői ügykör beosztása tárgyában és Tu- róczy Endre által a határozat ellen beadott feleb- bezés. 14. Konsiczky János és társai felebbezése a Békés községi rendőrbiztosi választás ellen. 15. Kolpaszky László felebbezése Csaba község képviselőtestületének az elöljárói kirendeltség munkakörét megállapító határozata ellen. 16. Szarvas község határozata a szegedi mezőgazdasági kiállításon való részvételre 500 frt adomány tárgyában. 17. Doboz község határozata az állami iskola czéljaira felveendő ideiglenes kölcsön tárgyában. 18. Kórházi bizottsági jelentés az 1900. évi költségvetés jóváhagyása tárgyában. 19. K.-Ladány község határozata írnokok fizetésének felemelése tárgyában. 20. Felek Gyula iparművészeti szakiskolai növendék segély iránti kérvénye. A legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok nak 1900. évre összeállított névjegyzéke. Gróf Wenckheim Frigyes Uj-Kigyós Gróf Wenckheim Géza Ger la Gróf Almásy Dénes Gyula Báró Königswarter Hermann Csabacsüd Gróf Károlyi István Nagy-Szénás Gróf Wenckheim Dénes Doboz Báró Wenckheim Viktor K.-Ladány Horgosi Kárász Imre Szeghalom Gróf Apponyi Albert Budapest Geiszt Gáspár Kondoros Geiszt Gyula Kondoros Sváb Lajos P-Szt.-Tornya Szalay Gyula gazdász Csaba Gróf Bolza Pál Szarvas frt kr. 78443.41 15041.14 13831.59 13025.02 11460.67 9716.42 9421.98 9259.7(5: 8751.22 7098.13 6498.63 5608.10 5578.54 5052.24 Mely ajkáról a szivekbe áradt, Hortobágyi végtelen pusztáknak Egetverő viharából támadt 1 Rajongása, hazaszeretete Zászló alá szólította őt is, Segesvári csatatéren balt meg . . . Milyen fényes nagyszerű poézis 1 ... Ott esett el, hol a halottakat Egyetlenegy közös simák adják, Ott esett el a te nagy bajnokod Boldogító szent világszabadsági ... Hol vari a hely, a hol földre roskadt? . — Utoljára őt senki nem látta! — Úgy érezzük, mintha most is élne, Mintha most is mi közöttünk járna 1 . Ki tudja, hogy hol van eltemetve, Számot ugyan ki tud adni róla? — Mely őt szülte, mely őt felnevelte: Magyarország az ő koporsója !. .. Mindenütt az ő porait látjuk Bérezek ölén, széles rónaságban, Mindenütt az ő lelkét érezzük A virágok szálló illatában . . . 'Bubánatos vadgerlicze bugás Epekedő lelkének a mása, S a menydörgés reszkető robaja Az ő hangos csatakiáltása ! . . • Mert közöttünk vagy te mindörökre, Szent dalaid ajkainkon élnek. A te lelked vezeti a magyart, Ismeretlen árnyán a jövőnek 1 S a midőn a múlt időt siratva, Balsikernek rögös utján járunk, Szellemed lesz a mi szövétnekünk, Költészeted a mi imádságunk 1 .. . Ha az égbolt elborul felettünk, S vihar készül, mely fenyeget minket, Akkor is csak teleled fordítjuk Napkeletnek könyes szemeinket ... Törd ki sirod, nagy Petőfi Sándor 1 EUenségink romlásunkra vannak, Azt a régi ragyogó csatadalt Szavald el még egyszer a magyarnak! . A becsület. Kint álltam a szabadba vezető ajtó küszöbén és néztem a ködös novemberi, őszi semmiségbe. Sűrű köd vonta be az egész határt, megszabva az ember látkörét a legszűkebbre. Már tizenegy felé járt az idő, de a nap még nem tud ott áttörni a ködön. A közelben, alig százötven lépésre álló szalmakazal óriási hegynek látszott, a már távolabb álló kutgémet nem lehet minek kivenni. A fejem felett károgó varjú csapat repült; sasnak nagyította a köd. Istenem, hány ilyen sas van a világon I Távolabb valamivel, a cselédház előtt gyereksereg játszott. Cseléd-gyermekek dobálódz- tak, hogy vájjon ki találja el a szemközti kis fát. A majorsag felé vezető utón most kutyaugatás hallszik. Egy öreg koldus jön befelé, kopott szűrét a vállán megrágta a régiség foga, a rongyos bocskor ugyancsak átázott. Zsíros, lyukas kalapja egészen szemére huzva, inkább talán válláig omló ősz haja tartott fején meleget. Szurtos batyu hátán, kezében bot és a háta megett egy kis kutya a sarkában. Olyan ingatagon lép. Maga a megtestesült siralo.n. A mint beljebb jött, a cselédház felé tartott. A mint közelebb ért, egy a gyerekek közül vad sivalkodásba tört ki: „Ni a Vasas'Péter, Vasas Péter.“ A többi folytatta. Az öreg be akart menni a cselédházba, de hallottam, hogy goromba szó kikergette onnan Oda hivtam, bevittem a konyhába és enni adattam neki. Mohón evett. Mikor étvágya kissé frt kr. Gróf Bolza Géza Szarvas 4819.88 Báró Inkey István . 4321.17 Jurcnák Sándor P.-Szt.-Tornya 3381.26 Beliczey István Csaba 3170.29 Gróf Zselénszky Róbert 2791.74 Gróf Blunkenstein Pál K -Tarosa 2774.44 Léderer László Öcsöd 2606.91 Gróf Wenckheim Gyula Becs 2400.95 Pfeiffer Antal Békés 2233 67 Léderer Rudolf Szent-András 2222.54 Bauingarten Lajos P.-Szt.-Tornya 2191.47 Dr. Szalay József Orosháza 2184.90 Baumgarten Pál Orosháza 1999 10 Székács József Orosháza 1947.22 Fábry Károly ügyvéd Csaba 1908.98 Gróf Blankenstein János K.-Tarosa 188911 Dr. Kontur Béla orvostudor Budapest 1797.70 Weisz Mór keresk. ipark. tagja Gyula 1664.30 Gróf Bánffy György 1661.03 Wolfinger Miksa Sámson 1645 20 Kocziszki Mihály Csaba 1631.76 Kliment Z. György Csaba 1622.08 Ladies György ügyvéd Gyula 1558.48 Székács István P.-Szt.-Tornya 143410 Urszinyi Dezső ügyvéd Csaba 1401 76 Beliczey Rezső Csaba 1392.35 Dr. Salgó József Gyoma 1312.16 Kliment Z. János Csaba 1305.81 Rosenthal Adolf Csaba 1297.65 Szalay József Csaba 1242.12 Deutsch Arthur Szeghalom 1233 34 Szántó Dezső P.-Szt.-Tornya 1114.59 Dérczy Ferenoz Kondoros 1067.81 Kárász litván Szeghalom 1015.88 Ravasz József P.-Föidvár 1013.38 Schreiber Dávid Kondoros 985.71 Kontur József ügyvéd Szarvas 965.98 Dr. Papp József Szeghalom 951.09 Rosentbal Ignácz kereskedő Céaba 932.45 Gr. Wenckheim Ferenoz 931 54 Gróf Wenckheim Henrik 931.54 Gróf Wenckheim István 931.53 Novák Kamill kúriai biró Gyula 928.— Stojanovics Gyula Csorvás 914.82 Péter András Szeghalom 913.08 Oskó Imre Öcsöd 903.83 Farkas József Csorvás 892.55 K. Schriffert József Gyula 886.54 Omaszta Gyula kir. közjegyző Csaba 866.43 csillapodott, oda akart a kezemhez kapni, hogy megcsókolja. Hirtelen elrántottam. Hát hová gondol öreg, — szóltam — nem vagyok kisasszony, hogy kezet csókoljon; — akartam tréfával elütni a dolgot. Köszönöm uram, — rebegte — isten tudja mióta laktam most először jól és mikor iogok megint jól lakni. Köszönöm, bogy nem űzött, veretett el, mint az ilyen tolvaj, rongyos koldust elűzni szokták, mert hisz az lop, a mihez hozzáférhet. Hátha még a gyalázatát viseli ruhájának. , Pedig én is voltam becsületes ember valaha. De elvették tőlítn, nem én vetettem el, mint elrabolják az embertől a pénzt és nagyot nevetnek rajta. Elvették a becsületem, mert meg akartam menteni, és most elűznek, mert hisz akkor nem védekeztem. Igaz, lehettem volna a más szemében becsületes, de magam előtt becstelenebb az utolsó állatnál. Öreg ember vagyok, szánalmas ember. Pedig jóval fiatabb volnék, mint a hogy látszom, csakhogy kétszeresen verte rám az idő azt a tizenöt esztendő bélyegét, a mit a börtönben szenvedtem. Megtört a bu, lenyomott a szégyen. Tizenöt évi keserves rabságot töltöttem áletem legszebb évéből egy foltért a becsületemen, hogy aztán, mikor kiszabaduljak, örökre becstelen legyek. Kicsufol a gyermek, lenéz az ember és ijesztő réme vagyok az aludni nem akaró csecsemőnek. Üldöz a sors és mindenki. Ön uram, — folytatá — olyan jó volt, hogy Liapunk mai számához fél Ív melléklet van csatolva. Beschorner-féle ércz-szobrok egyedüli elárusító helye Gyulán Dobay Jánosnál.
