Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-02-12 / 7. szám
I azon utczai lámpákért, a melyek később állíttat nának fel, mert a magán felek számára kért alapárnak 25%-ánál kevesebbet kér vállalkozó és minimum 1800 égési órát. Számítsuk ki ennek pénzbeli értékét. Tizenhat gyertyás izzólámpát véve alapul, in oly 50 wattot fogyaszt el, íesz az évi fogyasztás per lámpa 1800X50 — 90,000 wattóra. Minthogy 100 wattóra 5 kr., ennek 25°/o= 5X 25 = 125; lesz 100 tehát az alapár 5— 1,25=3:75 kr. pr 100 wattóra, vagyis évenkint 900 X 3*7n = 33 fi t 75 kr. Legkedvezőbb esetben lesz az ár, ha 8% engedményt is tekintetbe vesszük. 33 75 X® — 2 frt 70 kr. vagyis 100 33"75—2 70 ~ 31 frt 05 kr. Ez utczai világítási'rt sok; mert 50 óv múlva jóval gyarapodhat az utczai izzólámpák száma. Ugyancsak ebben a pontban az sem fogadható el, hogyha közvilágítási szerelvényeket vulaki megsérti, a kárt a város tartozik megtéríteni. Ha magán személy sérti meg, a kárt vállalkozó biróilag rajta megveheti, legfeljebb csak az fogadható el, ha népcsoportosulás vagy zendülés folytán sérülnének meg a vezetékek, akkor a várossal lenne joga vállalkozónak a kárt megtéríttetni. Ahoz azonban hozzá lehet járulni, hogy a v,llamvi'lágitási telep — mint nyilvános intézmény — a város védelme alatt álljon. Terhesnek találom a/ 5. §-nak végpontját is, hogy a város csak akkor követelheti a világítás kiterjesztését, ha magánosok részéről ldO méter hoszra 4 drb izzólámpa a 400 hecto wattóra fogyasztással biztosittatik. Ez lenne 1600 hectowatt óra, vagyis 1600 X5 kr. — 80 frt évi garancziát kíván per 100 motor hosz. — Elég lenne 2 drb izzólámpát követelni. A 7. §-ban kiteendő, hogy az utczai izzólámpák hány volt feszültséggel égnek, mert „kellő feszültségű áram“ csak általánosan van mondva 8 itt hozzáteendő volna, hogy a városnak joga van a városi hálózat különböző pontjain is feszültségi méréseket végeztetni, vájjon megvan-e a kívánt feszültség az utczai izzólámpák kapcsain, vagyis vállalkozó tartozik a vezetékhálózatot olyképpen intézni, vagyis oly vastagságú vezetékeket alkalmazni, hogy a hálózatnak a központi teleptől legtávolabb eső pontján is a garantirozoit lámpafed s/iiltség mindenkor és állandóan rendelkezésre álljon. A 8. §. szerint vállalkozó 100 watt óra elck-j tromos energiát magánosok részére világítási ezé- l'okra ő krnjczárral stámi-t, Budapesten is ez azu alapár, de számos vidéki magyar városban, a hol újabban állítottak fel központi telepet, az alapár valamivel kevesebb, még pedig 4 8 kr, úgy hogy Gyula város is kiváuhatja, hogy az alapár világítási czélokra 4"8 kr. legyen pr. hectowat óra. Ugyancsak ebben a § ban kiteendő az is, hogy az árammérőkért évenkint mennyi kölcsöidij lesz fizetendő; tájékoztatásul megjegyzem, hogy ezeknek kölcsöndija évenkint 6, 8, 10 frt között szokott változni a mérőképesség szerint. A 9. §-ban vállalkozó 10 évig akar a belső berendezések (installácziók) végzésére kizárólagos- sági jogot; én elégnek tartom, ha 5 évig kap erre kizárólagossági jogot; nehogy ilyen szerolési ipar fejlődése Gyula városában hosszabb időre meggátoltassák; megjegyzendő, hogy izzólámpát és iv- lámpát magánosok bárkitől szerezhetnek be. A 12. §. második bekezdésében az van, hogy u kíküldcndő bizottság megvizsgálhatja az egyes izzó és ivlámpák fényerejét, „fénymérő készülékkel.“ Ezt az eljárást nem ajánlom, mert az utczai lámpák fénymérésének a praxisban csak relativ értéke van, Az ivlámpáknál, — mint előbb mon dottam, — az ampére szám adandó meg, mert az ampére t kényelmesen meg lehet mérni, izzólám púknál pedig egyszerűen az az eljárás követendő, hogy daczára annak, a mikor a hálózat különböző pontjain megvan a kellő feszültség, a mit szintén kényelmesen és egyszerűen meg lehet mérni, mégis ezen feszültségre való s bekapcsolt izzólámpák ezen normális feszültség mellett sem világítanak a kellő fénynyol, a mit kis gyakoriul utáu szabad szemmel is meg lehet Ítélni, akkor az ilyen izzólámpát vállalkozó kicserélni tartozik; az izzólámpák tartóssága nem egyforma, némelyik már talán egy-két száz égő óra után is elpusztul, másik 400—500 égő óráig, esetleg 7—800 óráig is eltart. Fő ;olog, a feszült ségnek a hálózatban való állandó fentartása, a másodikra nézve pedig szabad szemmel láthatólag, fényét vesztő izzólámpáknak kicserélése. Joga legyen természetesen a városnak arról meggyőződést bármikor szerezni, vájjon a vállalkozó egyáltalában 16 gyertyás izzólámpákat alkal- muzott-é a város összes területein? mert ha kidé riilne, hogy azok már eredetileg, vagyis uj korukban csak 12, vagy 10 gyertyásak voltak, akkor a vállalkozónak eljárása megtorlandó. Ha azonban a lámpa tényleg' 16 gyertyáénak volt a gyáros által készítve s az elhasználódás által vesztette fényét, arról a vállalkozó nem tehet, de a fényét ilykép- pen vesztett lámpát kicserélni tartozik. A 15. §-ban az üzomfeszültség ingadozására vonatkozólag, már a 2-ik § pontnál nyilatkoztam olyképpen, hogy csak legfeljebb 5% lehet; de ide még hozzá teendő az, hogy az előirt lámpafeszültség a hálózat • minden pontján meglegyen s erre nézve nem elég a gépházban a feszültségűi érőt megfigyelni, hanem joga legyen a város ellenőrző közegeinek a hálózaton különféle méréseket is eszközölni. Ninos továbbá a szerződésben arról szó, hogy ha valamelyik utczai izzó lámpa vállalkozó hibájából nem égne, s ha n következő estéig sem hozza helyre a hibát, miféle büntetést fizet, lehetne pl. 15 krral sújtani, ha a saját hibájából nem égő izzólámpa a következő este som égne. Ezek ellenőrzését olyan városban is mint Gyula, legegyszerűbb volna mint más városban is, a városi rendőrökre bízni. A szerződésbe beveendő volna még, hogy vállalkozó köteles a központi telep épületeinek terveit, a vezetékhálózat térképeit, minden egyes utcza izzó és ivlámpa, valamint lámpaoszlop megjelölésével a városnak előzetesen bemutatni, éppen úgy az utczai izzólámpák tartóinak és ernyőinek, Valamint az osetleg alkalmazandó vasoszlopok rajzát is. A lámpák helye a várossal egyetértőleg állapítandó meg. Felhívandó továbbá vállalkozó, hogy milyen faoszlopokat akar alkalmazni, gyalult fenyő e, be lesznek-e azok festve stb. ? A vezeték ép tésc alkalmával okozta károkat a vállalkozó megtéríteni, illetőleg az előbbi állapotot helyreállítani tartozik. A vállalkozó tartozik-e a telepet tűz ellen biztosítani, jelzálogilag megterhelhető-e a telep? A bírságok az óvadékból is levonhatók, az óvadék az esetben vállalkozónak például 14 nüp alatt teljes értékre kell kiegészíteni. Nincs kellőleg preozizirozva a szerződésben az sem, hogy m csoda büntetés éri vállalkozót, ha a város egész hirtelen sötétségben marad, rendszerint 15 porczig tartó hirtelen ingadozás birség tárgyát még nem képezi, do órákig tarló sötétség, vagy ha ez gyakran ismétlődik, vállalkozó birsággal sújtható. í Mint ebből látható, a szerződés ezen irányelvek alapján teljesen átdolgozandó, mert a bekül Uött s a város által ugyan már elfogadott, de felsőbb hatóság által még jóvá nem hagyott szerződés elfogadását ezzel a szövegezéssel nem ajánlom. Budapesten, 1899. január hó 24-én. Láttam Hegedűs Károly, s. k. Straub Sándor, s. k. kir. tanácsos a in. I<ir. technológiai főigazgató. iparmuzeum tanára. Tanügy. Az iskolaszék megalakulása. A kópviselőtestü let által megválasztott iskolaszéki tagok közül f. hó 5-én d. c. 11 órakor a városi tanács színe elolt a törvényben előirt esküt a bövetkezők tették le : Dutkay Béla, Popovics Jusztin, Jantsovits Emil, dr. Follmanu János, Ludvig Mihály, Gerlein Reinhart, Schröder Kornél, Vidó István, Szántó Henrik, Múlt József, Kölni Dávid, Koller Imre, Szénásy József, Kukta Ferencz, Stefanovits Péter, Oláh György, továbbá Doinby Lajos, Pivár János, Kö valszky József és Bródy Samu minit az iskolaszéknek hivatalból tagjai ; az eskümintát a megjelenteknek Hoffmann Ferencz városi Il-od jegyző olvasta fel. Az iskolaszék az eskü letétele után azonnal megalakult s a megjelent tagok iskolaszéki elnöknek : Jantsooits Emil, alelnöknek : Schmidt Jó zsef, jegyzőnek : Pivár János, polgári iskolai gond- , ttoknak dr. Folhnann János, ovodai gondnoknak: . Sál József és az ismétlő és tanyai iskoláit gondnokának Kooalszky József, mindenik újólag és egyhangúlag megválasztatott. Hirdetmény. Gyula város osküdtbirósági összeíró bizottsága ezennel közhírré teszi, miszerint az 1899. évre összeállított lajstrom folyó évi február 1-tŐI 8-ig a hivatalos órák alatt a polgármesteri irodában közszemlére leénd kitéve, mely idő alatt azt mindenki megtekintheti. Ezenkívül jogában áll saját személyét illetőleg bárkinek, bármily jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt pedig annak, a ki a lajstromba felvéve van folyó évi február hó i-töl 8-ig bezárólag felszólalni és eme felszólalásokra az észrevételeket február 9-tÖI 12 ig ugyanott benyújtani, úgy a felszólamlások, valamint az észrevételek a polgármesteri hivatalban élőszóval megtehetők. Gyulán, 1899. január 30. Dutkay Béla, Hotf.nann Ferencz, összeíró bizotts. elnök. 47 1 — 1 összeíró bízottá, jegyző. Hírek. Az Otthon czimü képes folyóirat februári fü-j zetét ma küldjük széjjel előfizetőinknek. A „Békés nek ez a díszes melléklete hisszük meg fogja nyerni olvasóink tetszését. A szépirodalmi lap szerkesztője Hevesi József, rendkívül érdekes útirajzzal szerepel ebben a füzetben. A czimo 7000 kilométer. Leírja Párisban való tartózkodását s látogatását a milói Vénásnál és Heine sírjánál. Szól a szimbolista festőkről és Cyrano de Bergerac-ról, erről az óriási sikert aratott uj s/.inuiüről. Majd a Dreyfus esettel foglalkozik s facsimilében közli Dreyfus első levelét, melyet az Ördög-szigetről küldött nejének. Ezután Madridat és Lisszabont ismerteti meg velünk, különösen vonzó modorban írva le a bikaviadalokat. A füzet második részében Boros Samu, a párisi osz.rák magyar nagykövetséget ismerteti. Des sewffy Arisztid a spiritizuiusról- ir érdekes czikkot. Patapenkó jeles orosz iró novollája fejezi be a vaskos tüzet változatos és érdekes tartalmát. Akik tnég előfizetőink közül reflektálnak az Otthon-ra, szíveskedjenek a kiadóhivatalhoz a negyedévi 1 korona kezelési dijat beküldeni s a füzetet rögtön megkapják. Kitüntetések. \K király Gallacz János és Bolla Mihály királyi és műszaki tanácsosoknak az osztálytanácsosi czimet adományozta. Gallacz János, mint n kormánynak a Körösvölgyi ármentesitö- társulatokhoz kirendelt képviselője, vármegyei s városi közéletünknek ismert vezéralakja, Holla Mihály a főldmivelésügyi minisztériumban van beosztva és vármegyénkből származik, hol P.-Szent Tornyán van birtoka. Mindketten hatáskörükben és á köztéren való működésűkért nyerték a szép ki tüntetést, melyhez mi is őszintén gratulálunk. Kéry Gy uiat, akiről megírtuk, hogy a földmi- v elés ügyi miniszter az agrárviszonyainkra nézve első rangú fontossága telepítési törvényjavaslat készítésével bízott meg és aki ebbeli megbízatásának már a nyár folyamán fényes sikerrel eleget tön, sőt azóta két újabb agrár törvényjavaslatot is készített, mint a Pester Lloyd közli, a munkásközvetités szintén életbevágóan fontos kérdésének tanulmányozására, Darányi Ignácz fölmivelésügyi miniszter újabb külföldi tanulmányútra küldte ki. Kinevezés. Ifj. Nuszbek Sándort, lapunk olvasói előtt sók szép költeménye utáu kedvesen ismert tehetséges munkatársát a vármegye főispánja a szarvasi járás főszolgabírója mellé közigazgatási joggyakornokká nevezte ki. Meghívó. Az országos vöröskereszt egylet gyulai fiókja folyó évi február hó 12-én délután 3 órakor választmányi ülést és ezt követőleg rendes közgyűlést tart, amely ülésekre az egylet tagjait tisztelettel egybehívom. A közgyűlés után fog mcgtartatni az egylet búkésmogyei választó áhyáitak megalakítása. — Gyulán, 1899. február 8 Dr. Lukács György, elnök. Az alsó fehér-körösi ármentesitö belvizszabá lyozó és vizhasznositó társulat f. hó 18 án délelőtt 10 órakor saját- házában Gyulán rendkívüli közgyűlést, ezt megelőzőleg d e. 9 órakor igazgató választmányi ülést tart, melyre az érdekeltség, illetve igazgató választmányi tagok lisztolettel meghívni nak. Tárgysorozat: 1 A XLI1I—98. kg-y. számú határozat értelmében bizottságilag elbírált meghatalmazások bemutatása és n közgyűlésre jogosított szavazatok megállapítása. 2 1898. évi január hó 10-én VII. —1898. sz. a. kelt közgyűlési határozat folytán az elnök, az ulolnök. az igazgató választmány és számvizsgáló bizottságnak a/ közgyűlés által, a fegyelmi bizottságnak az ig. választmány által való megválasztása. 3. Igazgatói és főmérnöki együttes jelentés a társulati ü/yek állásától. 4. Az 1898. évi pénztári és leltári számadásom elő erjesztése. 5 A nagy méltóságú főldmivelésügyi in. kir. miniszter untak f. évi január 19-én 5141—V—2. 1899. sz. a. kiadott rendolc-te az árvédekezós tárgyában. 5. A nagyméltóságu főldmivelésügyi m. kir minister ur 70828—V—2. 1898. számú, rendeletének előterjesztése, melylyel az 1899. évi társulati költségvetést jóváhagyja. 7 A nagyméltóságu főldmivelésügyi m. kir. minister urnák 71544—1899. sz. a. kelt magas leirata és a gyulai tn. kir. folyammérnöki hivatal nnk megkeresése „Erzsébet királyné emlékfák“ ültetése tárgyában. 8. Az élővizcsatorna és műtárgyai jóváhagyott kezelési szabályzatának bemutatása. 9. Békésvármegyc alispánjának 725—1899. ikt. számú megkeresése, a Fekete-Körösi közúti fahidnak vas hiddá való átalakítási költségeihez leendő hozzájá- Érulás iránt. 10. Békésmegye alispánjának 20981 98. ikt. sz. a. kelt értesítése a kultúrmérnöki hivatalok szaporításáról. II. A felső-bodrogi vlzszahályozó társulat 32—899. sz. a. költ körlevele, a vizreabá- lyozási kölcsönök törlesztésére idő előtt beí'olynpsz- szegeknek kamatoztatása tárgyában. 12. Társulati hullámterek beadására vonatkozó szerződések előterjesztése. 13. Pénztárvizsgálati jegyzőkönyv előterjesztése, 14. Az alsó-fehér körösi ármentesitö társulat tisztviselői kérvénye a társulati teendők felszaporodása folytán fizetésük és egyéb illetményeiknek újból leondő megállapítása iránt. 15. Időközben érkező tárgyak és netaláni indítványok. A vármegyei közigazgatási bizottság február havi .rendes ülését holnap fogja megtartani, a mikor a bizottság évi jelentésének egybeállítása is tárgyalás alá kerül. A jelentésnek tervezete a fennálló törvények és szabályzatok módosításával szükségesnek mondja az egyesülési és gyülekezési jog törvényhozás utján való szabályozását, a cselédtörvény módosítását-, az egyenes adó törvények gyökeres reformját a progressiv adó behozatalával; a közegészségügyi törvény módositá-tát a községi öfföíok állásának államosításával és a gyógyszertáraknak állami kezelésbe vételével, a sociális bajok orvoslását és e czélból különösen munkásvédő törvények hozását és a cseléd és munk'asbiztositás ügyének állami szervezését. Névváltoztatások. A m kir. belügvminister megengedte, hogy Kesselgrub er János szarvasi lakos »Kertes z«-rc, W a 11 fi s c h István b.-csabai lakos »Vcrtes«-re, kiskorú Löwy Ede és Ákos b.-csabai lakosok »Pető«-re változtassák át vezetéknevüket. A vm. közkórházi bizottság az alispán elnöklete alatt február hó 7-én tartott ülést, melyen intézkedett a közkórház kibővítési terveinek a legutóbb megtartott tárgyalások eredménye alapján való átdolgozása iránt. Tudomásul vette a belügy- minister leiratát, melyben a közkórház 1899. évi költségvetését 35185 frt szükséglettel, 1912 frt fedezettel és így az ápolási dijak állal fedezendő 33273 frt hiánynyal hagyta jóvá, megengedvén, hogy az 1899. évben 73 kr. napi ápolási dij szedessék. Az év folyamán szükséglendő jég beszerzésére nézve a bizottság felkérte a vármegye alispánját, hogy kedvezőtlen időjárás esetén mesterséges utón előállított jég beszerzése iránt folytasson tárgyalásokat. A vm. fölriinives iskolai bizottság február hó 6-án B.-Csaba község házánál F á b r y Sándor elnöklete alatt ülést tartott, melyben a bizottság az intézeti pótépitkezésekre vonatkozó végleszámolást megejtvén, a vállalkozók követelését és az építés vezető mérnök tiszteletdijátkiutalv.inyozta. Az iskola 1898. évi számadásai 9925 frt 85 kr. bevétellel, 7617 frt 94 kr. kiadással s igy 2307 frt 91 kr. maradványnyal helyesnek találtatván, a felmcutvény K allay Ödön igazgató részére kiadatott. Egy a tanítótestület által az intézetből való eltávolításra Ítélt növendék fegyelmi ügyében a bizottság az enyhítő körülmények figyelembevételével a tanulónak az intézetben való megmaradását engedélyezte. Végül intézkedett a bizottság, hogy az intézet ingatlanai' után esedékes köztartozások az iskolai pénztárból kifizettessenek. A sorozás határideje. Az 1899. évi ujonezozás előkészítésével megállüpittattak azon határidők, a melyeken az egyes járásokban az ujonezozás meg fog ejtetni, a mennyiben az ujonczjutalék megajánlását tartalmazó törvény késedelmes megalkotása akadályokat nem fog támasztani. A működési tervezet szerint a sorozás a következő napokon tartatik meg: Szeghalmon inárczius 1. 2. 3. 4.; B.- C s a bán inárczius 13. 14. !5. 16.; Gyulán a gyulai járásra nézve márczius 17. Gyula városra nézve márczius 18. és 20.; Békésen márczius 22. 23. 24. 27. 28 29.; Gyomán április 6. 7.; Szarvason április iÖ. 1-2. 13.'14. és Orosházán április 17. 18. 19. 20. 21. 22. — A megvizsgálandó hadkötelesek száma Szeghalmon 593. Békés-Csabán 809. Gyulai járásban 190, Gyula városban 351. Békésen 879. Gyomán 412. Szarvason 695. Orosházán 1017. A polgári elnöki tisztet Békés- Csabán, Gyula városban, a gyulai járásban és Gyomán dr F áb ry Sándor alispán, a többi járásokban dr. B o d o k y Zoltán főjegyző, — a polgári orvosi tisztet az összes járásokban dr. Zöldy János tiszti főorvos fogja ellátni. Egyleti ügyek A múlt év folyamán alábbi társulatok és egyletek alakultak a vármegye területén : I. Békési izraelita betegsegéljző-egylet. 2. Békési földművelő munkás-egylet. 3. Békési IV. temetkezési egylet. 4. Mező-berényi földművelő munkás-egylet. 5. Mező- berényi tótvégesi olvasó-kör. 6. Szarvasi földművelő munkás-egylet. 7. Orosházi torna-egylet. 8. Nagy- szénási munkás olvasó-kör. — Legutóbb az orosházi földmivelő egytet alapszabályait erősítette meg a belügyminiszter. Gyula város képviselőtestülete folyó hó 6-án d. e. Dutkay Béla polgármester elnöklete mellett rendkívüli közgyűlést tartott, melyre a képviselők szokatlan nagy számban jeleutek meg. Első tárgy volt az ápolda telkének a vármegye részére történt átadása tárgyában hozott régebbi képviseleti határozat egy pontjának hatályon kívüli helyezése és a „7éozits“-féle háznak az ápolda czéljára való megvételére vonatkozó tanácselöterjesztés. A képviselőtestület tudvalevőleg kijelentette, hogy a 10 ezer frt kártalanítás azért volna fizetendő a vármegye általi hogy abból a város egy uj Erzsébet- ápoldát építhessen s addig, mig az lakható állapotban nem lesz, a régi ápolda sem lett volna kiüríthető s igy a vármegyének sem lett volna átadható. Tekintve azonban, hogy a vármegyei közkórház építési bizottsága kora tavaszszal a jelenlegi ápolda helyére a Szent-István-utezai vonalba a várost díszítő két emeletes uj kórházat szándékozik építtetni, s ily körülmények között a város által ajándékozott ápoldai épületre és egész lelkére már most szüksége vau, a képviselőtestület a vármegye által czélba vett eme építkezés végrehajtását megakadályozni nem akarván, első határozata hivatott pontját hatályon kiyül helyezte s utasítja a polgár- mestert, hogy az ajándékozási szerződést ily értelemben a vármegyével kösse meg. Minthogy pedig eme intézkedés következtében az ápoldabeli szegények legközelebb, ez évi márczius 15-én kiköl- töztetundőlc, s minthogy a városnak eme czélra alkalmas helyisége nincsen, s tekintve, hogy uj építkezés esetén is mintegy óv múlva lenne csak kiüríthető és az uj építkezés az elkészített terv és költségvetés szerint 12,000 frtba kerülne, a tanács azon előterjesztése, hogy az uj ápolda építése helyett a Kozits Pál tulajdonát képező kisvárosi vásártéri 619 sorszámú 1215 Q öl területtel biró lakház az összes mellékhelyiségekkel 7000 frtért apóidénak vétessék meg — elvileg eljogadtatolt, § az e czélból az 1886. évi XXII. törvényozikk 110 §-a alapján hozandó érdemleges határozathozatal idejéül folyó évi márczius hó 11-dik napja tűzetett ki, végre felhatalmazta a közgyűlés a polgármestert, hogy a szegényéket a régi ápoldából f. évi márcz. 15-én a „Kozits“ féle épületben helyezze el. A. polgári iskola 1897—98. évi építkezési számadáss 7308 frt 26 kr. bevétel, 1100 frt kiadás és 6208 frt 26 kr. maradvány nyal, a polgári iskola 1897—98. évi számadása 12444 frt 90 kr. bevétel, 7227 frt52kr. kiadás és 5217 frt 38 kr. rnaradványnyal, valamint a községi tanyai iskola 1897—8. évi számadása 2424 frt 69 kr. bevétel, 2277 frt 87 kr. kiadás és 146 frt 82 kr. rnaradványnyal helyesnek találtatott és felülbírálás végett a vármegye közigazgatási bizottságához felterjesztetni határoztatok. Goldstein Herman bécsi lakos, miután beigazoltatott, hogy Gyulán eredetileg községi .iHukúyjggel birt s azt nem más hazai község kötelekébe való ígTveteJ által, hanem magyar állampolgárságának távoliét folytáni megszűnése által vesztette ol, anélkül, hogy más államban állampolgárságot nyert volna; visszaho- nositása esetén Gyulaváros községi kötelékébe fel /étetik. A január havában megtartott, penztárvizs- gilati jegyzőkönyv — tudomásul vétele mellett a közgyűlés d. e. 11 órakor befejeztetett. A gyulai polgári körnek február hó 4-én tartott bálján folülfizettek : Szénásy József 4 forintot, Gubicza Károly. Schriffert József építőmester 2—2 frtot, Biberea Péter, Beck Gusztáv, Levandovszky Dezső, Lendvay Mátyás, Licska József, Manbeimer Arnold, Messinger Ignácz, Szénásy József 1—1 frtot, Kovács Imre 50 krt. A t. felülfizetőknek köszönetét mond a rendezőség. Az Újvárosi olvasókör folyó hó 5-én tartotta meg szokásos évi közgyűlését, amely a múlt évi közgyűléshez hasonlítva, meglepő kellemesen megváltozott képet mutatott; ugyanis a múlt évben dúlt v szálykodás elsimult; a személyeskedés helyét az általános megelégültség váltotta fel. A viszálykodást eloszlatta az 1898. év eredménye, a miből folyólag, nagy lelkesültséggel válasz to tta’meg a közgyűlés a kör előző évi tisztviselőit, a mivel biztosította önmagát, hogy a kör elhaladásában stagnáció be ne álljon. Megválasztattak: Dömény Lajos elnökké, Vidó István alelnökkc, Singer Mihály igazgatóvá, U. Tar István" pénztárnokká, a jegyzői tiszt betömésére Hene Ferencz vállalkozott. Választmányi tagok ugyancsak a tavalyiak lettek : Biró István, Bordó István, Bujdosó András, Csiszár Sámuel, Dombi Lajos, Fábián Ferencz, Fluck Károly, Gulyás János, Héjas Mihály, Monori Mihály, Kis István, Kohn Dávid, dr. Kovács Kát oly, Murvai Ferencz, Murvai István, Szilágyi László, Szemeli Imre, Szilvást László, Túri "Gábor, Vidó János. Számvizsgáló bizottság: Hoffmann Viktor, Den- hoff Antal és Kis Lajos. Ügyész: dr. Frankó László. A kör élénk közéletének bizonyságát dicsérik szellemi estélyoi, az anyagit dicsérjék a számok: A tagok száma 1896. évben 143 volt, 1898. évben már 246-ra emelkedett. 1896 évben a kör jövedelme volt 460 frt 96 kr. 1898. évben 1418 forint 54 kr. Az 1899 évre szóló költségvetés 907 frt 39 kr bevételt és ezzel szemben 794 frt 58 kr. kiadást irányzott e.'ő. Az igazgatónak föntebbi, itt vázlatosan előadott számadatait a közgyűlés megelégedéssel vette tudomásul, mire a számvizsgáló bizottságnak és pénztárnoknak a fölmentvéuyt megadta. Halálozások. Az újvárosi város részen a múlt héten két tekintélyes földmives halt meg. Az egyik a széles körben ösmert Tar János élte 62 ik évében, a másik Rozsos Gábor élte delén. Utóbbi a képviselőtestület választott tagja lévén, halálát — moly élte delén érte utói az életerős embert — a városháza erkélyén kitűzött gyászlobogó is jelezte. Mindkettőt nagy részvéttel temették el. Házasságok. Siflis Mátyás törekvő fiatal csizmadia iparos folyó hó"6 án vezette oltárhoz a róni. kath. főtemplomban néh. Dávid Pál volt timármes tér kedves leányát Klárát. Ugyanakkor Angyal Lajos mező-túri ifjú kerékgyártómester esküdött örök hűséget Schneider Jaaoä ács iparos polgártársunk kedves leányának Erzsébetnek,
