Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-08-06 / 32. szám

előre láthatólag — már jövő hó első felében át lesz adható magasztosan humánus rendeltetési czéljának. Gyula városának büszkeségére szolgálhat, hogy ha­zánkban az első vidéki lelenczintézet az 5 falai kö­zött létesül és kezdi meg üdvös működését. Molnár József gyulai levélhordó posta-távirda altisztnek neveztetett ki. Uj egyletek. A m. kir. belügyminiszter jóvá­hagyta a »Szarvasi kerékpáregyesü­let«, a »Vésztői iparos és kereskedő­egylet« ^s a »Gyulai iparos ifjak műkedvelő társasé g«-ának alapszabályait. Jóváhagyott határozat. A m. kir. belügyminisz­ter jóváhagyta a törvényhatóság határozatát, mely- szerint a vármegye 100 írtnak adományozásával az orsz. iparegyesületbe alapitó tagul belép. Névváltoztatások. Eapuszta János és Irén nevű leánya b.-csabai lakosok vezetéknevének »Kal- már«-ra, Braun Lajos b.-csabai lakos vezetékne- jvének »Balassa«-ra kért átváltoztatását a belügy­miniszter engedélyezte. A szarvasi rendőrbiztosi állás betöltésének ha­tályára nézve megindult tárgyalások során a törvény- hatósági bizottság akként határozott, hogy Biró Imre rendőrbiztosnak, mint a kezelő személyzet tag­jának megválasztása életfogytig terjedő hatálylyal bir. — Szarvas község képviselőtestületének felebbezése folytán a belügyminiszter az ügyet felülvizsgálta és a vármegye határozatát indokainál fogva helybenhagyta. Az ügynek ily eldöntése annál is érdekesebb, mert a községi segédszemélyzetre nézve a törvény nem intézkedik és annak választása tekintetében a köz­ségekben különböző gyakorlatot követtek. Koron esperes lemondása. Koren esperes le­köszönt eme hivataláról azon okból, mert Sárkány bányakerületi ág. h. evang. püspök, a Koren in­dítványára és elnöklete alatt hozott esperességi határozattal szemben megengedte, hogy „A békés­megyei közmivelődési egylet“ Petőfi halálának 50-ik évfordulója alkalmából diszközgyülését a mező-berényi evangélikusoknak templomában tart­hassa meg, miután azt nevezett hivek ezen czólra önként saját elhatározásukból és egyhangúlag ho zott határozat alapján, nagy lelkesedéssel maguk ajánlották fel. Sárkány püspök a jelzett engedélyt — a fentebbi körülmény tekintetbe vétele mellett, — az arad-békési evang. esperesség felügyelőjének, dr. Zsilinszky Endrének egyenes kérelmére adta meg. Ezen tény elég érthetően dokumentálja azt, hogy a bizonyos velleitásoknak hódoló esperes alaposan elszámitotta magát, midőn az esperes- séget a Petőfi szelleme iránt tartozó kegyeletre vonatkozólag, — kopott dogmatikai frázisokkal el- andalithatni és tévútra vezethetni remélte. — Ter­mészetes, hogy a despotizmus felé hajló Koren esperes szekerét toló szláv hierarchia közlönyei ezen esetből tőkét kovácsolnak a lutheránus szláv hierarchia javára és a magyarságért hevülö polgári társadalom rovására. így a B.-Csabán megjelenő „Evang. egyházi szemle“ legutóbbi száma neki ront a vármegye főispánjának és őt ekkép aposz­trofálja: „A főispán ur arcza elkomorodott s elég volt egy roszkedvü hunyoritása s ime azok, kik az esperességi hat^.'pzat hozatalánál ténykedtek, újból felterjesztéssel eltek a püspök úrhoz. A püspök ur e kérelem folytán kivételesen megengedte, hogy a mező-berényi ev. templomban tartassék a világi ünnepély, melyen elnöki megnyitót tart a főispán ur. A világ egy durczás tekintete, a hatalmasok­nak rosszalása törvény, esperességi határozat felett áll! Ez a mi autonómiánk! Ez egyházunk minia­tűr képe. Azután még mondja valaki, hogy az eliker- elnökösitett egyházra nem vonatkoztatható a tristis- sima facies.“ Ez annyit jelent, hogy dr. Zsilinszky Endre, mint az esperes „ikerelnökea, az üldözések korára emlékeztető legszomorubb korszakot inaugu- rálta az egyházra nézve az által, hogy a püspök­höz a fentebb emlitett hazafias felterjesztéssel élt. Meglátjuk, hogy az arad-békési esperességnek csak imént beiktatott felügyelője a fentebbi kihivással és a szláv hierarchia szárnypróbálgatásaival szem­ben miképen fogja megvedelmezni állásának te­kintélyét s azok, kik az egyházban a magyar pol­gári társadalmat vannak hivatva képviselni, bele fognak-e másodszor is ugrani abba a verembe, melyet a szláv perfidia készített számukra. — A püspök rendelkezése tehát bántja Korent és ez sugalmazta lemondását, amelyhez — remélik — hogy a bizonyára megkísértendő udvarias marasz­talás, sőt esetleges ujabbi megválasztás esetében is ragaszkodni fog. Az aradi határozat különben nem kerül le a napirendről, mert — mint jó forrásból értesülünk — a püspök ifj. Jeszenszky Károly mező- berényi lelkész felebbezése folytán, azt a kerületi közgyűlés esetleg az egyetemes ág. ev. közgyűlés elé fogja vinni, mert oly kardiuális kérdésben, hogy a templom szorosan vett isteni tiszteleteken kivül egyéb czélokra is felhasználható-e, egy esperességi közgyűlés nem illetékes határozatot hozni. A mi a fenforgó esetet illeti, az aradi közgyűlésen részt- vett világi tagok egyértelmüleg most is oda nyi­latkoznak, hogy a hozott határozathoz ama hi- szemben járultak és erősen hangsúlyozzák, hogy ez úgy is volt, tudniillik, hogy a határozat a mező- berényi közgyűlésre nem vonatkozott és hogy igy az aradi gyűlés erre vonatkozó jegyzőkönyvi hatá­rozata a ténynek meg nem felelő. Kánikula. A legeslegközepébeD vagyunk a nyárnak s nappal csukott zsalugáterek és leeresz tett redőnyök jelzik, hogy „hol a boldogság mos­tanában P“ mely kérdésre csakis az lehet a felelet, hogy .* csukott, hűvös és légymentes szobában, vagy pedig a Körös hüs habjai között. Kánikulai csend­életnek éB a boldogság utópiájának képzelhető ilyen kor egy becsületes jégverem, melyben kellemes téli levegő mellett nyakalhatja az ember a jégbehütött kőbányait. — Mert ez az idő a sör szezonja. Soha nem kapósabb ez a habozó ital, mint ilyenkor ká­nikulában. Tény, hogy meleg van. Kárpátoktól Adriáig izzad a magyar s nemcsak a rézbőrüre sült arató földműves, de a négy fal lakója is sokat szenved ilyenkor a nap ölelő sugaraitól. Egyetlen szép dolog van a kánikulában s ezek a nyári esték, melyek az Alföldön utolérhetlenek, poetikusan bá­josak és főleg hüsebb levegőjüek a nappalnál. Föl is használja a hűs nyári estét a közönség s az évről-évre szépülő népkert lombjai sok üdülő sé­táló embert látnak napról-napra, akik élvezik a hűs estét, a csillagos égboltozatot és az ilyen en- semble-be jól beleülő czigányzenét s akadnak, akik­nél az éjszakába is belenyulik ez élvezet, mely korhelykedésért nem lehet ilyenkor okolni senkit, hisz oly meleg a nappal és oly szép az éjszaka kánikulában. Eső kellene, még pedig rövid idő alatt: ez ál­talános óhaja a gazdaközönségnek és pedig méltán, mert a tengeri termés van koczkára téve. A tik­kasztó hőség és immár hónapos szárazságban külön­ben nemcsak a tengeri, hanem az egész növényzet fonnyad. — A cséplés és nyomtatás túlnyomó részt be van fejezve s az eső már eme munkálatokst sem hátráltatná. Az újvárosi olvasó kör zászlószentelési ünne­pélyét folyó hó 20 án, Szent István király napján tartja, a következő élénk programm mellett: Meg­hívó. A gyulai „Újvárosi Olvasókör* 1899. évi aug. hó 20 án, vasárnap Szent István király napján avatja fel zászlóját, amely ünnepségre czimedet ezennel tisztelettel meghívja a választmány. A felavatási ün­nepély a kör helyiségében délután 4 órakor a kő vetkező módon fog lefolyni. 1. Megnyitó ének. Elő­adja az „Erkel Ferencz dalkör*. 2. Elnöki megnyitó beszéd. Tartja dr. Frankó László, gyulai ügyvéd. 3. Felavat isi ima. Tartja Dombi Lajos, ev. ref. lel kész, egyházmegyei tanácsbiró. 4. Ünnepi beszéd. Tartja dr. Bodoky Zoltán, Békésvármegye főjegyzője. 5. Hatóságok, társ-egyletek, egyesek szegbeverése. 6. Záró-ének. Előadja az „Erkel Ferencz dalkör*. Este a kör helyiségében tánczmulatság. — Kezdete •/„ 8 órakor. — belépti dij : 1 korona. Felülfizeté- sek köszönettel fogadtatnak és a „Békés*-ben nyug­táztatnak. A villanyvilágítás. Amiről évek óta mint terv­ről, megállapodásról irtunk, arról immár mint való­ságról referálhatunk. A magyar vasúti forgalmi rész­vénytársaság főszerelője, két szerelője s segédmun­kások ugyanis a holnapi napon kezdik meg az el­megyógyintézet és apácza lak provisorius világítá­sainak munkálatait, úgy hogy az elmegyógyintézet megnyitásával, — ami október elsején történik, — a villany világítás is üzembe jő. A társaság eme provisorius áramnak meg október közepén a kór­háztól a Komlóig és a Komiétól a kastélyig terjedő utczai lámpákat is világítani czélozza. A végleges bevezetést a telepkérdés komplikálja; ha azt hama­rosan meg tudják oldani, nevezetesen az uj épületet őszig tető alá hozhatják, akkor a villanyvilágítást még a tél folyamán successive kiterjesztik magán épületekre is, ellenesetben azonban csak tavasszal foguak az építéshez és a villanyvilágítás csak a jövő év folyamán fog az egész városra kiterjedni. Uj takarékpénztár. Gyulán a pénzintézetek száma egygyel szaporodik. Több gyulái s vidéki polgár 1200 száz korona névértékű s igy százhúsz­ezer korona alaptőkével biró uj részvénytársaságot alapit. A részvények már mind jegyezve vannak. Az uj részvénytársaság üzletágai a szokásosak lesz­nek, fősulyt azonban a nagyobb jelzálog közvetíté­sekre s a kézi zálog-üzletre akarják fektetui. Az uj intézet ezége „Gyula vidéki takarékpénztár* s már e hó folyamán megalakul s október elsején meg­kezdi működését. Petőfi ünnepélyek a megyében Mint már előre is jeleztük, a különböző társaskörök várme­gyénk összes községében megünnepeltek Petőfi halálának félszázados évfordulóját. Nagyobb ünne­pélyek voltak Mező-Berényen kivül Csabán, Kon­doroson és Szeghalmon. Csabán a nemzeti szö­vetség rendezte az ünnepélyt, mely vasárnap dél­után a Széchenyi-ligetben folyt le, a külön­böző egyesületek és nagy közönség részvételével. — A programm első pontjául a dalárda Mosonyi „Szentelt hantok* czimü müvét énekelte, majd Beliczey Géza, a szövetség társelnöke mondott emelkedett szellemű megnyitó beszédet. Majoros József tanár Petőfiről mondott szép emlékbeszé­det, mig Leszich Endre hatással szavalta Jókai Apotheosisát. Ezután Kemény Mihály nyug. tan­felügyelő, közvetlen tapasztalásból érdekes vissza­emlékezéseket mondott el a nagy költőről, a kivel Aszódon együtt járt iskolába. Űrszinyi Pál Petőfi „Egy gondolat bánt engemet* kezdetű költeményét szavalta, azután Bielek Dezső hatásos záróbeszéde és a dalárda éneke fejezte be az ünnepélyt. Ugyan­ott az iparos olvasókör is sikerült ünnepélyt rende­zett, melyen Zvaratkó Pál elnöki megnyitója után, Rácz Ferencz és Nagy Zsigmond szavaltak, Könyves Tóth Kálmán felolvasást tartott, Purcsi Erzsiké pedig czimbalraon Petőfi dalokat adott elő, mig az ünnepély Űrszinyi János záróbeszédével ért véget. Kondoros község hazafias közönsége a nagy költő testvérének, Petőfi Istvánnak a csákói temetőben levő sírját kereste fel, a melynél megjelent Geiszt Gyula nagybirtokos és családja is. — Az emlék­oszloppal jelölt sírnál Reviczky László evang. lelkész mondott igen szép beszédet, megkoszorúzván a sirt, mire Fülöp József Petőfi „István öcsémhez* czimü költeményét szavalta el. A megható ünnepély ele­jén a „8zózat“-ot, végén pedig a „Hymnus*-t éne­kelte a közönség, — Szeghalmon á polgári olvasó- egylet rendezett szép ünnepélyt, melyet Péter András elnök talpraesett beszéddel nyitott meg. Kovács Gyula jegyző Petőfiről olvasott fel szépen összeállított emlékbeszédet, Arató Lajos szavalata után Vörös Zsigmond saját szerzeményű ódáját olvasta fel, nagy tetszést keltve, végül pedig Dapsy Gizella szavalta Aranynak: „A honvéd özvegye* czimü költeményét. Az egyes programmpontok kö zött a dalárda énekelt hazafias dalokat. Az ünne­pélyt igen látogatott társasvacsora követte, mely igen emelkedett hangulatban, a késő éjjeli órákig tartott és a mely alatt 32 frtot gyűjtöttek össze a „Petőfi-ház*-ra. A befagyott „szövetség“. A nagy hű-hóval és kevés eredmény nyel megalakult „Nemzeti szövetsé­gek*, úgy látszik kezdik beadni a kulcsot az egyes városokban. Mi a magunk részéről sohse propagál­tuk ezt a meddő mozgalmat, nem tudtunk lelke­sedni a semmi pozitív eredményt föl nem mutató, nagy reklámmal dolgozó és semmit nem tevő egy­let czéljáért. Talán ez is egyik oka, hogy Gyulán nem alakult nemzeti szövetség, mig más megyebeli községek „beugrottak“ és rendeztek ünnepségeket bandériummal, bankettel és egyéb ceremóniákkal. Úgy látszik a nemzeti szövetség oszlófélben van. Nincs semmi kapocs, ami összetartsa őket, csak a mülelkesedés, ami eloszlott az alakulás óta. Szarva­son gróf Bolza Géza elnök már beadta lemondását s az ő lemondását követik a többi tisztviselők is. Egyelőre még áll az egyjet, de hosszú életét e je­lenségekből nem igen merjük megjósolni. Ez is szerelem ? Teljesen logika és morálnél­küli történet, amit megírunk. Nincs benne lélektani következetesség mint a novellákban, sem költői igaz­ságszolgáltatás. Igaz való történet, melyet az élet nyújt azon piszkosan salakkal teljesen. Csütörtökön délelőtt történt, hogy két lövés dördült el a Kere­kezné bordélyházának egyik szobájában, s tűire a lövésre berohartak, Baron Fülöpöt, a Kemény-féle gyulai kerékpárkereskedés fiatal gépészét és bicikli, oktatóját holtan, átlőtt koponyával, Czill Piroska kéj­leányt pedig súlyosan megsebesítve találták a szoba padolatán. A katasztrófa okait hiába kutatják és hiába akarnak belőle „szerelmi drámát* kihámozni, maga a sérült leány vallja, hogy közöttük semmi­féle egyéb gyöngédebb viszony nem volt az egy­szerű üzleti érdeknél. A súlyosan sérült leányt, ki­nek jobb mellén ment át a golyó és jobb lapocz- káján kijött, a békésmegyei közkórházba szállították gyógykezelés végett s valószínű, bogy életben ma­rad, a fiatal gépészt pedig másnap temették el. A két pisztolydurranásra pedig hiába vár feleletet a szenzáczióra, szerelmi drámákra vágyó közvélemény. Halálozás. Meghalt egy fiatal asszony, váratla­nul, a mikor a legboldogabb volt. Mikor mint pár napos anya, kis csecsemőjét a legnagyobb szeretett boldogító érzetével tartotta karjai között, midőn a szerető térj és a gondos szülők gyöngédsége között szép terveket szőtt egy hosszú örömteli életre, szép álmokban látta kis fia jövőjét, akkor irigyelte meg a sors a boldogságát és egyszerre megölte a szép, a viruló nőt, megtagyasztva vérét, mely gyöngéden érző szivét táplálta. Dr báró Drechsel Gyulának, a vármegyei ügyvédi kar fiatal tekintélyes tagjának, a hosszufoki ármentesitő társulat alelnökének neje született Ladies Margit a halott, a kit oly váratla nul ragadott ki a halál az élők sorából. Kilenoz hó előtt lépett szerelemkötötte boldog frigyre férjével, melyet egy héttel előbb az ég egy szép fiúcskával ajándékozott mag; a fiatal anya teljesen jól érezte magát, a betegségnek semmi nyoma nem látszott rajta, midőn vasárnap délután egy váratlanul köz bejött embólia pár perczig tartó haláltusa után sze­rető férjének és szüleinek karjai között menthetet­lenül megölte őt. Az előkelő, müveit és páratlanul gyöngédlolkü úrnőt széles körben ismerte társadal­munk és ő méltán bírta minden ismerősének igaz tiszteletét és szeretetét is. Váratlanul bekövetkezett! halálának hire annál nagyobb, leírhatatlan megdöb­benést keltett tehát mindenütt és mindenkinek könyüt csavart szemébe és a megdöbbenés a fáj­dalom kifejezése napokig látható volt minden ar- ezon. A fájdalommal együtt általános és mély volt a részvét érzete, melylyel közönségünk a kétségbe­eséstől lesújtott fiatal férjet és a fájdalomtól meg­tört öreg szülőket vette körül, a kik a pótolhattam veszteség súlya alatt összeroskadtak. Megindilóan nyilvánult meg ez a részvét a megszámlálhatatlan sok nyilatkozatban, melylyel a gyászoló családot fölkeresték és a temetésen is, melyen ott volt Gyula város egész közönsége, a vármegye minden vidéké­ről számosán, köztük a gróf Wenckheim uradalmak tisztikara, élén Wenckheim Dénes gróffal. A rava­talt szebbnél-szebb koszorúk díszítették, melyek közül feljegyeztük a következőket : Itt hagytál, de szeretetünk együtt tartja lelkünket — Gyu­lád és árva ■ kis fiad, fekete «zallag. Isten ve­led — Margit, fehér szalag. Egy természetes zöld koszorú szalag nélkül. Szeretett Margitkának — Kliment család, fehér szalag. Isten veled — Laczi és Margit, Klára, Tamás, Gyurisa, kékszalag. Sze retett sógornőnknek — báró Drechsel Géza és neje, fehér szalag. Felejthetetlen jó Margitnak — A Sto- janovics család, rózsaszín szalag. Felejthetetlen nővérének — Irén es Lajos, fehér szalag.'Emlékül — Wenckheim Bika és Dénes, fehér szalag. Egy zöld koszorú felkér virággal, szalag nélkül. Szeretett Margitünknak — Atyád és anyád, fekete. Szere tétünk virasszon emléked felett — Anyád, sógorod és sógornőd, fehér szalag. Felejthetetlen Margit­kának — Bella néni és Pepi bácsi, fehér szalag. Margitnak — Gyula, fekete szalag. Utolsó üdvöz létül — Gyulai nők, kék szalag. Igaz részvéttel — Berthótyék, fehér. Felejthetetlen unokatestvérünk­nek — Erzsi és Ödön, fehér. Egy thearózsás ko­szorú szalag nélkül. — A temetési szertartás ked den délelőtt fél 10 órakor történt és azt Gróh Fe­rencz prépost végezte segédlettel. A szertartáson óriási közönség vett részt és kísérte utolsó útjára a korán elhunytat, kit hosszú örömteli életből, elő­kelő jólétből és általános szeretetből ragadott el a szomorú, a lesújtó végzet. A bánatos család a gyászesetről a következő jelentést adta ki : Dr. Báró Drechsel Gyula úgy saját, mint kis fia és édes anyja özv. báró Drechsel Alajosné szül. Yerner Janka, valamint testvérei nevében, továbbá Ladies György és neje Stojánovits Krisztina és gyerme­keik : Ladies László és neje Kliment Margit és gyermekeik, Ladies Irén és férje Ebner Lajos és Ladies Gyula megtört szívvel tudatják a felejt hetlen feleség, anya, gyermek, testvér és rokon deufstetteni báró Drechsel Gyuláné született Ladies Margit f. hó 30-. d. u. 4 órakor 24 éves korában bekövetkezett váratlan halálát. — A drága halott tetemei augusztus hó 1-én délelőtt '/a 10 órakor fognak a római katholikus anyaszentegyház szer­tartása szerint a gyulai Szent-Kereszt temetőben a feltámadás reményében örök nyugalomra tétetni. — Az engesztelő szent-mise pedig augusztus hó 2-án reggel 7 órakor fog az anyatemplomban az elhunyt nak lelki nyugalmáért az Egek Urának bemutat- tutni. Béke poraira! Hazajöttek a katonák. A gyulai 2-ik honvéd­gyalogezred gyulai két zászlóalja hétfőn délután a hét órai vonattal érkezett meg Gyulára 30 napi fárasztó ezredöszpontositási gyakorlat után. Kissé meg is látszott a fárasztó gyakorlat a katonákon és tiszteken egyaránt, bár egészben jó kondiczió- ban és hangulatban értek haza. A gyulai lányok nagy szomorúságára konstatálnunk kell, hogy nem sokára, e hó 22-én már újból elmennek az őszi nagy manőverre. Halálozás. Minden érző szivet mélyen meg­ható újabb gyászeset hire terjedt el csütörtökön a kora délutáni órákban. Három heti súlyos szenve­dése után nem volt ugyan váratlan, de fájdalmas részvétet keltett az élte tavaszán elhalt fiatal ked­ves nő gyászos halála, Schartenreiter István tö­rekvő üveges iparos ifjú neje, Karácsonyi Erzsébet, Karácsonyi Lukács polgártársunk szeretett leánya az ifjú halott. Három hét előtt súlyos operáczió- nak vetették alá, mely teljesen sikerült is, de tüdő-, majd vesegyuladásba esett és utóbbi kórnak, a leggyÖngédebb ápolás daczára, áldozatul esett. — Temetése pénteken délután volt igen nagy részvét mellett. A halálesetről kiadott családi gyászjelen­tés a következő : Schartenreiter István, úgy a sa­ját, valamint édesatyja Schartenreiter Imre és neje Szommer Johanna, gyermekeik: Imre. Ágnes, János és Antal; úgyszintén az elhunyt szülői Karácsonyi Lukács es neje Kuncz Mária, gyermekeik : Mária és István, nemkülönben kiterjedt rokonság nevében is fájdalomtól mélyen lesújtott szívvel tudatják, a felejthetlen jó nő, hőn szeretett gyermek, kedves testvér és jó rokonnak Schartenreiter Istvánné szü­letett Karácsonyi Erzsébetnek folyó év és hó 3-án délután 1 /a 1 órakor élte 22-ik, boldog házasságuk második évében, a halotti szentségek ájtatos felvé­tele és hosszas szenvedések után történt gyászos elhunytát. — Az örökkévalóság lényébe visszatért drága halott hült tetemei folyó év és hó 4 én d. u. 5 órakor a helybeli Szent-Háromság temetőben örök nyugalomra tétettek. Lelke üdvéért pedig az engesztelő szent mise áldozat f. hó 5 én reggeli 7 órakor a helybeli anyatemplomban az Ég Urának bemutattatott. Az örök világosság fényeskedjék neki! Esküvő. Sarkadi László csabai fiatal állomás­felvigyázó csütörtökön délután vezette oltárhoz Csabán Pleva Idát, Pleva György vasúti raktáros szép leányát. Dijbirkózó Gyulán A gyulai Kossuth Lajos- Itéren napok óta tart már produkeziókat Dupszky Antal jól szervezett athléta társulata, érdekes ügyes műsorral és élénk látogatottság mellett. A programm legérdekesebb pontja természetesen a nagy dijbir- kózás, melyen Dupszky Antal társulati Herkules nagy ambiozióval vagdalja földhöz Gyula város leg­erősebb embereit s daczára a 100 korona jutalom­nak, még nem akadt ember, a ki Dupszkyt földre terítette és a 100 koronát bezsebelte volna. Az ér­dekes estékre felhívjuk a közönség figyelmét. Halálozás: Hoffmann Ignácz, a városnak öt év­tizeden át tisztes szegénységben élt kis kereskedő polgára, hosszas, súlyos szenvedés után f. hó 4-én 82 éves korában végelgyengülésben meghalt. Teme­tése pénteken délután volt vészvét mellett. Béke poraira ! Tóth Testvérek zenekarára felhívjuk a közön­ség figyelmét. A törekvő zenekar egész újonnan szervezkedett a múlt napokban s úgy kitünően ve­zetett játékával, mint a legújabb darabok műsoron tartásával rászolgál a közönség pártolására. Az igyekvő zenekar a Komló és Otthon vendéglőkben fölváltva játszik. A békési képviselő gyásza. Meskó László Békés város országgyűlési képviselőjének neje julius 31-én 38 éves korában Nyíregyházán meghalt. A boldo­gult no korai halála Békésen mély részvétet' keltett, mely a szerdai temetésen impozánsan nyilvánult. Nyugodjék békében 1 A ló rúgása. Könnyen végzetessé válható, sze­rencsétlenség történt Kétegyházán. A piaczra érke­zett több kofa Megyésről, és egyikük hat éves leá­nyát bízta meg, hogy fogja ki a lovat a szekérből. IA ló arozon rúgta a kisleányt úgy, hogy az állát egészen felhasitotta. Gyulafi Endre meghalt. A gyulai polgári isko­lának több éven át tanítója volt s két év előtt ne­veztetett ki ugyanannak a zentai polgári iskolába. Éltének tragikuma volt, hogy társadalmi állását, vagyonát és tehetségét messze felülmúló ambicziói voltak, a molyek kielégítési vágya csaknem tartha­tatlan helyzetbe sodorta, Másfél esztendővel ezelőtt uj állomáshelyén megnősült és házassága élet és gondolkodásmódját — előnyére — gyökeresen meg­változtatta, úgy hogy halála fölött — mely 32 éves Ikorában érte utói, nem csak bánatos özvegye I egy csecsemő árvája borulnak mély gyászba, hanem tel­jesen kiengesztelődött szívvel és bánattal adóznak, özvegy édesanyja, rokonai s gyulai barátai, akik­nek a beteges ambiczióju fiatal ember fegyelemhi­ánya sok szomorú órát okozott. Legyen a föld könnyű hamvainak 1 Halálozás. Veres Antal, a gyulai kir. törvény­széknek hosszú időkön keresztül hűséges öreg szol­gája, ki 27 éve már, hogy becsülettel szolgálta a törvényszéket, múlt hó 31-én hosszas, kinos bete­geskedés után elhunyt. A boldogult halála alkal­mából gyászlobogót tűzött ki a kir. törvényszék, temetése pedig, melyen a kir. törvényszék testüle- Itileg megjelent és koszorút tett ravatalára, nagy részvét mellett ment végbe. Nyugodjék békével 1 Megégett kis leány. Makra Mária dobozi 3 éves kis leány ruhája julius hó 28-án a mezőn az ebéd készítéséhez rakott tüztől meggyuladván, bár a szü­lők gyorsan segélyére siettek, mégis oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy orvosi gyógykezelés daczára három nap múlva szörnyű kínok között meg­halt. — Minthogy a szülőket gondatlanság látszik terhelni, az iratok a kir. ügyészséghez áttétettek. Veszett ebek garázdálkodtak az elmúlt napok alatt Szarvason. A kutyák közt ez a veszedelmes betegség olyan nagy mérvben elterjedt, hogy 40 napi zárlatot rendeltek el a szarv-si kutyákra nézve. Műkedvelők Szarvason. A szarvasi iparos ifjú­ság múlt szombaton nagy siker mellett adta elő az „Arvalányhaj“ czimü népszinmüvet. Lemondott segéd-lelkész. Stefánik Igor szar­vasi ág. ev. segéd lelkész régebben pánszláv üzel- kel akart Szarvason boldogulni, de ez sehogy^em sikerült neki. Ez üzelmek a szarvasi magyar érzelmű lakosság körében is tudva lettek, mely ok miatt a szarvasi társadalmi érintkezésből bojkottálták a magyar ellenes papot. Stefánik végre belátván, hogy itt nincs számára hely, múlt héten lemondott állá­sáról és eltávozott Szarvasnál jobb vidékre szeren­csét próbálni, bot hidegebb az idő, avasabb a túró, több a drót és kevesebb a józan magyar elme. Elgázolt kocsi. Vasárnap hajnalban a tanyáról hajtott hazafelé T. Veres Mihály békési gazda. Mi­kor Földvár és Mezőberény állomások között a va­súti vonalhoz ért, a sorompók levoltak eresztve. Veres leszállt a kocsiról, felnyitotta a sorompót, majd ismét felülve, átakart a síneken hajtani. Sze­rencsétlenségére ezalatt odaért a Berény felé ro­bogó vonat és a síneken áthaladó lovakat elgá­zolta, a kocsit teljesen összetörte, mig a kocsist messze elhajította. A vonatvezető megállította a vonatot és a kukoriczatábla szélében ájulva fekvő Veres Mihályt a vonat személyzetével felvevén, be­szállította Mező-Berénybe, hol az elöljáróság vé­tette gondozás alá. Veres a fején és a ezombján kapott súlyos sérülést, drágán fizetve meg gondat­lanságát. A vasúti őrt, miután a sorompót kellő időben lezárta, mulasztás nem terheli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom