Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-07-30 / 31. szám
Öngyilkosság két forint miatt. Szegeden öngyilkos lett egy endrődi huszonnégyesztendős legény a katonaságnál. Szabó Józsefnek hívják, két évót már leszolgált és ez idő alatt nem is volt ellene semmi kifogás. A napokban két forintot adott neki egy bajtársa, hogy azon a zálogházban levő óráját váltsa ki. A katonapajtás magával vitte a pénzt, de többé nem hozta vissza. Leült a korcsmában i ott elmulatta a más pénzét. Ingadozó léptekkel tán forgott a kaszárnyába éjféli két órakor. Epen öt órával később ment be a kimaradási idő után Tudta, mi vár rá. Mindkét cselekedetért büntetést kap. Egy félreeső heiyre ment, magával vitte szó gálati fegyverét és szivén lőtte magát. Négy lábú csirko. Már osakugyan meleg van és itt a kánikula. Veszett ebek garázdálkodnak, tüzeseteket jeleznek, vizbcfulnak az emberek s mind e csalhatatlan jelekhez hozzájárul még egy bir, me lyet egyik szarvasi újság hoz: 4 lábú csirke született. Tudvalevőleg a négylábú csirkék, csodaborjuk és egyéb nevezetességek feltétlenül a kánikulába helyezik bele születési idejüket s négylábú csirkét télen még egy boldog gazdasszony sem látott kikelni a kotló alól. Ez a nyár, a kánikula speczialitása. — Hát igen, négylábú csirke született megint. A négylábú csirke boldog tulajdonosa Tel kér Márton szarvasi fogházőr, ki azonban jobb szerette volna, ha még nagyobb csoda történt volna: és egy négy- emeletes ház kelt volna ki a kendermagos tyuk alól. Utóvégre kánikulában ez sem lehetetlenség, s egyáltalában nem lehetetlen semmiféle — »költemény.“ 20 krajczárért egy tanyai gazdaság. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége ez idén rendezi első mezőgazdasági kiállítását Szegeden. E kiállítással kapcsolatban egy tárgy sorsjáték is ren- deztetik, melyuek húzása a kiállítás utolsó napján — szeptember 10-én tartatik meg. Az első főnyeremény 50,000 korona érték, melyeit a sorsjáték rendezésére szövetkezett intézetek készek készpénzben, vagy egy szegedi mintaszerűen berendezett tanyai gaz dasággal is megváltani. A többi nyereményt főleg kiállított gazdasági gépek és eszközök képezik, me lyek szintén beválthatók készpénzre. Kötelességünknek tartjuk olvasóink szives figyelmét e sorsjátékra felhívni, tekintettel arra a hazafias és közhasznú czélra, a melyet az előmozdítani igyekszik, annál is inkább, mert egy egy sorsjegyet a legszegényebb ember is megvehet, lévén ára csak 20 kr. Mint értesülünk e sorsjegyek iránt szokatlan élénk az érdeklődés s a sorsjegyek nagy kelendőségnek örvendenek. A legszebb ékesszólásnál is szebben beszél a tett. Haldek fővárosi magaagy kereskedő most megjelent árjegyzékének néhány oldalát töltik meg hazánk legnagyobb és leghíresebb gazdáinak elismerő nyilatkozatai, melyek bizonyítják, hogy a Haldek czég úgy mint eddig, az elmúlt évben is szem előtt tartotta azt az elvét, hogy a legszebb ékesszólásnál is szebben beszél a tett. 206 4—10 Azaz hogy nem is pletykálok, csak a szini idényből kifolyólag kérdezek valamit. Mondja, hogy van az, hogy Gyulán mindenki az első sorban akar ülni. Bent . voltam egyszer Dobaynál, mikor jegyeket vásároltak. Mindenki kötötte magát az első sorhoz. Ha az már „b-izeczt" volt, székeket rakattak eléb s az lett az első sor. Jöttek mások jegyet venni, ezeknek is csak első sor kellett, ezek is széket rakattak az első sor elé, s igy este, egyszer azt láttam, hogy hat sor szék van előttem, pedig én is az első sorban akartam ülni, A mamám haragudott egy kicsit, én azonban csak nevettem és arra gondoltam, hogy mi lesz a jövő szezonban, ha Gyulán igy folytatódik. Felrakatják a színpad tetejére a széksorokat s a legelegánsabb gentlemann a sugólyuk tetején fog kuporogni. Így aztán nem fogunk látni az előadásból semmit, de hát nem is azért járunk színházba, hanem azért — hogy első sorba üljünk. E kis megró vási kaland után áttérek a »gyulai élet másik oldalára.“ Magának meg van az a jó szokása, hogy mikor nincs Gyulán mozgalom a társadalmi életben, akkor maga piszkálja a társadalmi életet. De meg van az a rósz szokása is, hogy akkor mikor történik valami, — maga alszik. Például most. Emlékszik mennyit piszkálta maga a társadalmi életet, hogy lecsepülte a tisztelt klikkeket, köröket és egyéb tényezőket és — még sem tudott semmit csinálni. Ilyenek maguk férfiak mind. Két tuczat fiatal ember van a kaszinóban és egész télen nem tudtak egy mulatságot összehozni. Igen, mert férfiak. Akik csak készülődni tudnak, akarnak, mindig akarnak és nem csinálnak semmit. Felgyürkőznek a dologhoz, mikor nincs dolog és nem csinálnak semmit, mikor kellene. Lám csak 1 Amit két tuczat kaszinói arany- ifjú nem tudott összehozni, egy kedves kis menyecske egyedül megcsinálta a héten. Olyan parázs murit rendezett, tánczczal egybekötve az úri kaszinóban, amelyet kevés hatvantagu rendezőség tudott még Gyulán produkálni. És most áttérek magának egy régi-régi irkafirkájára, amely a társadalmi kérdéseket koptatván és panaszolkodván a stagnálás fölött, végsoraiban igy sóhajtott föl: • — De hol az a rendező és erős kéz t! Ezt maga két évvel ezelőtt irta és — a héten kapta meg rá a feleletet. az a t. Gyulai élet. Kedves —re I Maholnap szerződtethetnek engem is ujságjokhoz, annyiszor veszem a kezembe pennát, hogy maga helyett én boszantsam a olvasókat heti karczolattal. De hát tudja, alkalom szüli a tolvajt s én mikor tegnap benn voltam képes levelező-lapot venni Dobay-niil (már 572 „ansichs“-kártyám van 1), részvéttel értesültem, hogy a szedő-gyerek alig tudta magát kihúzni az ágyból egy falat kéziratért. A szerkesztő a haját tépte mérgében, a kiadó busán horgasztotta le a fejét, a szedők „álltak“ — maga meg aludt. Én pedig kaptam magamat és leültem a maguk 48 Kossuth-képes redakcziójába és megirtam ezt az irka-firkát maga helyett, mert tudja, maga úgy hallom, mindig alszik azóta, mióta Halmay elment. „A ki alszik, az nem él“, mondja az „Alkorán“ s én ebből kiindulva, azt hiszem, hogy maga azért alszik, mert nem akar élni s azért nem akar élni, mert „teher magának az élet.“ Látja csak ilyen syllogismussal tudom én kisütni, hogy magának fáj a szive Halmayék után. Maga kedves barátom szerelmes! Belegabalyodott valamelyik színésznőbe, s most még a „Békés* dupla melléklete se tudná magát életre kelteni. Subiczk ilyenkor a Petöfi-ünnepély, bliktri az egész világ s prózában irni nem lehet ilyenkor. Tudom magamról s várom mikor zengi meg alexandrinusokban, hogy nincs a világon boldogtalanabb ember, mint maga. Jesszusom! ne búsuljon, hiszen Orosházáig nem sok az úti költség. No csak ne szabadkozzék, látom és tudom, hogy megmozdult valami magában, — azért alszik. De hát ez a maga dolga, én meg heti refe- rádát akarok irni. Tudja-e, hogy nekem is fáj, hogy elment a „trupp.“ Pedig én nem kurizáltam se a primadonnának, se a naivának. — Tudom, maga se! Ne is mondja. Aludjék csak tovább. Én is kietlennek találom ma a népkertet, mikor az esti séták publikuma a sötét pavilion előtt tolong a Tóni hangjai mellett s épen olyan üres előttem a pavilion, mint a milyen a maga zsebe lehet igy szini szezon után.*) Egyébként igy szini szezon után sok min den pletyka előadja magát igy kisvárosban. Ki igaz belőle, ki nem. Hát én is pletykálok, hó dolván a közszokásnak. Én azt hiszem, azt a „rendező zet“ megtalálná a gyulai társadalom kis asszonyi kacsóban. Ugy-e ? I. .. M és erős ke- egy kedves °) Előtte is, kézit csókolom. Színészei. — Gésák, Tót leány, Szép Heléna, Mozgó fényképek. — A négy utolsó előadásról referálunk. A szini szezonnak vége van s Halmay azóta Orosházán hirdeti a bérleteket és az újdonságokat. A négy utolsó előadásról megemlékezvén, elmondhatjuk, hogy az egész szezon alatt legtöbbet ért ez a négy utolsó előadás. A színészek is igyekeztek kellemes emléket hagyni Gyulán s mind jó játékkal akart elbúcsúzni s a két hónapos szini idény végnapjaiban a közönség is elég melegen viselte magát. Örley Flóra, a kiváló vendégszereplő fölléptével ment a Gésák, hatódsz >r ebben a szezonban s ennek daczára is nagy közönség töl tötte meg a néző-teret, bizonyságául a kiváló énekesnő iránti érdeklődésnek. A darabot és a benne szereplő társulati tagokat már többször ismertetvén, csak Örley Flóráról emlékezünk meg, ki Molly kedves szerepét töltötte be darabban. — Sokak előtt nem csinált olyan hatást ebben a szerepben, mint a Liliben, de ez tisztán a szerep dolga. A Lili utolérhetetlen édes szerepét épen oly teljesen érvényre juttatta ő, mint a Gésák ez alakját s a szerep hibája, ha nem ért el olyan effektust a Gésákban, mint Liliben, mely utóbbival valósággal elragadta közönséget. Annyi tény, hogy a Gésák fantasztikus keleti légkörébe ilyen alak való, mint a milyet Örley produkált a második felvonásban. Látványos < perette, külsőségeiben fekszik a hatása s a színész is külsőségekben érhet el sikert. Örley rendkívül ügyes Molly volt. Mozgása, táncza exczentrikus, figyelmet lekötő jelenség volt, különösen táncza az, melyet diszkrét finomságáért meg kell dicsérnünk. A közönség mind- végig lelkesen tüntetett a vendég mellett. Megemlékezünk még a Mimóza szerepéről, melyet Lévay Sárika adott ezúttal Halmayné távollétében, ha hangban igen, de egyébként semmiben sem járván mögötte elődjének. Vasárnap a lót leány-ban lépett föl utol- örley Flóra. Közönség ismét igen szép számmal volt s lelkesen is viselte magát. A ven- dégszinésznő Hankát adta, mely kedves szerepkörben ismét annyi bájjal, olyan vonzó, tökéletes játékkal és élvezetes énekszámokkal excel- lált, hogy a közönség, — mely a szezon vége felé mind jobban belenevelődött a tapsolásba — a többszörös kihívásig lelkesült föl, a mi pedig Gyulán nagy dolog s az érzelmek teltségének superlativusát jelzi. A többi szereplők általában mind nagy igyekezettel játszottak s Tisztay, Nagy Gyula gazdag komikai szerepeiket kiaknázták s állandó derültség előidézői voltak. Sárközy szép baritonja sem tévesztette a szokott hatást. Tuboly Clementin és a Kövy lányo t is tehetségeik és szerepeik arányában hozzájárultak a sikerhez. Szegény lisztaynak, a társulat jóizü és tehetséges komikusának csak zóna-elöa-íás jutott jutalomjátékul. Nagyon a végére hagyta s igy nem volt mit válogatni. Különben ilyen volt az ő egész gyulai szereplése, nem volt kellőleg méltányolva, pedig több szerepében bebizonyította, hogy igaz tehetség, s nem kuliszahasogató s ha akar, tud kiválót alkotni nagyobb lélegzetű, mélyebb erkölcsi alapon álló szerepben is Jutalomjátékául Offenbach örökszép zenéjü, sok bohósággal megirt s közkedveltségben álló szép operettejét, „Szép Helenáu-t választotta, melyben mint Menelausz elemében volt s jóizü komikumával könyekig megkaczagtatta a publikumot. Lévay Sárika volt Heléna. Nagy igyekezettel, de ez igyekezettel arányban nem álló eredménynyel játszotta meg a nehéz szerepet s különösen a nehéz énekszámokban kellett sajnosán tapasztalnunk, hogy kemény dió volt méu neki ez a szerep. Sárközy gyönyörű hangját nagy virtuositással érvényesitette helyenkint s hasonlókép Rédey, kit mindig szívesen látunk operettben, de annál kevésbé vígjátékban, a mi azonban neki mint tenoristának, nem róható föl hibául. Az operette többi szereplőit illetőleg az a megjegyzésünk a szezon végén, a mi az elején is volt, gyenge kórussal nehéz jó operettet ösz- szehozni. A szezon ütőkártyája volt a Tanayék fölléptével előadott kitűnő német bohózat, a „Mozgó fényképek“. mely talán a közmondáshoz hűen, a legjobb előadás volt az egész idényben. — A Tanay pár valósággal bravourös alakítást nyújtott ; igaz, hogy maga a darab is oly pompás, oly szellemesen összeállított kedves bohóság, hogy méltán felköltheti a színész ambiczióját. Kitűnő volt a rendezés is, a mi szintén Tanayt dicséri. Az előadás szabatos, gördülékeny volt a jó keretben minden alak kiválóan érvényesült. A Tanay pár, mely amúgy is közkedvelt a gyulai közönség előtt, ez estén még egy nagy lépéssel ment előre a publikum kegyeiben. Az a lelkes, többször meg-megujuló ' tapsvihar azt bizonyította. Igen szép alkotást nyújtott Tisztay és Szepesy Paula is s általában valamennyien megérdemlik a dicséretet. S ez utolsó előadással bezárult a gyulai szini szezon. A tagok nagy része már kedden délben elutazott Orosházára, az itt maradottak pedig előadás után kocsiztak át a szomszéd Orosházáig, hol szerdán este volt az első előadás, de amint hallik, csekély számú közönség előtt. Mi a magunk részéről szívből kívánunk sok sikert és nagy közönséget a társulat orosházi szerepléséhez! a napnak ifjú életét Uj Idők a Szerkesztőjén Irodalom» Az Uj Idők Petőfi-száma. Annak emlékére, amelyen Petőfi a csatatéren és ragyogó pályafutását befejezte, az nagy költőnek szenteli ezt a számát, ségünk gondoskodott arról, hogy olvasóink elé tárja ennek a géniusznak életét, hatalmas jelentőségét és egyúttal bemutassa írásban és képben mindazokat az ereklyéket, melyek egykoron vonatkozásban állottak Petőfi Sándorral. Fáradozásunk eredményét ezennel átadjuk a közönségünknek, fogadja azt oly szeretettel, mint amilyennel ezt a sok írást megírtuk, ezt a sok képet egybegyüjtöttük. Az Uj Idők-aek e Petőfi-számának első oldalán Bródy Sándor ir strófákat Petőfiről. Utána Sebők Zsigmond (Keve), mondja el Petőfi történetét. Költőről, a „boldogság szigetjéről“, Pósa Lajos irt költeményt. Lyka Károly bemutatja Petőfit, mint a magyarság vezérét. Utána a költőhöz közelálló személyiségekről szóló czikkek következnek. Egy ta nulmány a költő apósáról, Szendrey Ignáczról szól Egy másikban Petőfiné-Szendrey Julia életét és jellemét világítja meg Herczeg Ferencz; ehhez csat lakozik nehány szemelvény Júlia naplójából. Petőfi barátait sorba bemutatja Tábori Róbert, a gyermek Petőfiről Kemechey Jenő ir. Az „Utolsó út“-ban Baráti Lajos Petőfi rejtélyes halálát mondja el az összes fönnmaradt verziók bírálatával. Utána megszólalnak a magyar költők, babérágakat rakván 1 nagy géniusz lábához. Petőfiről verset írtak : Ábrányi Emil, Pósa Lajos, Szabolcska Mihály, Kiss József, Lampérth Géza, Illyés Bálint. A Mindenféle czimü rovatban érdekes Petőfi-apróságok sorakoznak egymás mellé. Végül kiegészíti a füzetet egy külön félivnyi melléklet, amelyen olvasóink megtalálják Bársony István „Ingovány“ czimü regényének folytatását és az e héten elhunyt Schuster Konstantin püspök életrajzát és arczképét. A képek gazdag sorozata díszíti e füzetet; röviden ide írjak azok czimét: Petőfi szülőháza. — Petőfi egyetlen daguer rotyp-arozképe. — A pápai főiskola, a hol Petőfi 1842-ben tanult. — Petőfi és neje 1848-ban (2 kép) — Petőfi gödöllői lakóháza 1843-ban. — Részlet a volt Pető-muzeumból (arczképek és szobrok). — Petőfi szüleinek háza Félegyházán. — Pató Pál ur, Kubinyi Árpád rajza. — Részlet a Petőfi-muzeumból (ereklyék). — Petőfi apósa. — Petőfi fia. — Szendrey Julia leánykori arczképe 1846-ból. Petőfi első költői aláírása (Sólyom Sándor). Erdőd vára. — Tervrajz a Petőfi-házról. — Petőfi búcsúja a szülői háztól. — Petőfi fája Koltón. Arany Jáoos (Petőfi rajza). — Kis furulyám szomorú fűz ága ... — Bem pipája (2 kép.) — Bem tábornok (Petőfi rajza). — Részlet a volt Petőfi* múzeumból (arczkép-terem). — Petőfi Debreczen- ben 1844-ben. — Liszt Ferencz Petőfi szellemének. — Petőfinó 1848 ban. — Teleky Sándor gróf. — Segesvár. — A segesvári csatatér (térkép). — A pesti ház, a hol Petőfi 1849-ben lakott. — A ma- rosvásárhelyi ház, amelyben Petőfi utolsó napjaiban szállva volt.— Az a szoba, a hol Petőfi Mező- Berényben lakott. — Petőfi kedvencz pamlagja Mező- Berényben. — Petőfi, Barabás eredeti tusrajza után. — Petőfi szülei (2 kép). — A székely-keresztúri ház, hol Petőfi utolsó éjszakáját töltötte. — A Mats- kássy-ház Székely Kereszturon. — Petőfi külföldi fordítói (4 kép).—Csontszilánk a sirból, amelyben Petőfi nyugszik. — Petőfi öcscse. — Szendrey Julia 1860 ban. — Zeyk Domokos. — Matskássy Antal. — Gyalokay Lajos. Azonfölül külön műmelléklet gyanánt ehhez a füzethez csatoljuk Petőfinek egy eddig kiadatlan arczképét, amelyet Jókai Mór engedett át e czélra az Uj Idők-nek. Az Olcsó Könyvtár uj füzetei. A Gyulai Pál szerkesztésében megjelenő népszerű vállalat füzeteiből újabban megjelentek : Kozma Andor emlékbeszéde Arany Lászlóról (1116. szám), melylyel a K.sfaludy-Társaság idei nagygyűlésén a „Délibábok hőse“ költőjének oly nagy hatással áldozott. Az uj magyar elbeszélő irodalmat egy érdekes novella képviseli „A Balogh hadnagy története“ legifj. Szász Károlytól (1117—118. sz.), melynek magyar társadalmi keretéban ügyesen szövődnek az érdekfeszitő elbeszélés szálai. Nagy olvasottságra számíthat Richter Jenő német birodalmi képviselő hires könyve „A szoczializmus diadala után“ (1119—121. szám). Azokat az állapotokat állítja elénk, mikor a szo- czialdemokráczia már diadalmaskodott és elvei ku- darczot vallanak. Rendkívül érdekes volta mellett bizonyít eseményszerű sikere, mert negyedmillió példányban kelt el rövid időn belül. Végül Quida egy gyönyörű novellája, „Egy flandriai kutya“ (1122 sz.), zárja be a sort, melynek egyes számai 10 krval a kiadó Franklin-Társulatnál B.pesten, (IV. Egye- tem-utcza 4.-sz.) vagy minden hazai könyvkereskedésben is megrendelhetők. Schliemann Henrik. Schliemann Henrik nagyon szegény családból született. Minden kincse fiatalba, törhetlen akarata, kitartása és becsvágya volt. Kereskedőnek állott, hogy vagyont szerezve tehessen valamit az emberiségért. Küzdelmét szerencse kisérte és siker; sokszoros miliomossá lett. Közben, pihenő óráiban, a görög ős-kor tudományával foglalkozott, miben neje is segítette. Mikor dúsgazdagon elhagyta az izgalmas kereskedői pályát, óriás vagyonát a tudomány hasznára, az ős-kor ismeretének előbbre vitelére akarta használni. Ásatni kezdett azon a helyen, a hol kutatásai után az ősrégi Mykene romjait sejtette. Tudományos törekvéseiben is szerencsés volt. Egy egész város romjait sikerült kiásatnia; az első várost, melyet ismerünk, a egelső civilisatio nyomait találta meg és tárta fel. Az ő révén tudjuk, hogy a görög szellem minden ncsének elemei kölcsönzöttek ; a legrégibb alkotásokon főként a babiloni és phoeniciai hatás érzik. Stílusának minden elemét kölcsön vette a görög, de kölcsönadókénál nagyobb következetességgel fejlesztette, s teljes stílussá tudta összeolvasztani. A történettudománynak s az életnek legnagyobb igazsága, a fejlődés elve győzedelmeskedett az ő kutatásai révén. Milliókat költött az ásatásokra, de a millióknál drágább kincset vásárolt rajta : igazságot, történelmi bizonyosságot. Kutatásait maga irta meg könyvalakban. 8 ez a szellem-óriás, az erkölcs és altruismus e nagyszerű példája azzal mutatkozott be Tóth Bélának egy görög hajón: „Én semmi nagyot sem tettem. Nem vagyok semmi más. csupán modern nyugati agyvelő.“ Kutatásának kincsei most ju- jutottak el hű reproductiókban a magyar közönséghez. Meghozta őket a „Nagy Képes Világtörténet“ 32. füzete, mely a szövegben bőven szól a mykenei kultúráról. A tizenkét kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyet, tanár, a görögökről szóló kötet szerzője dr. Gyomlai Gyula akadémikus. Egy kötet ára díszes félbőrkötésben 8 frt; füzetenként is kapható 30 krjával. Megielen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek, írod. Int. Rt. Budapest, Üllői-ut 18.) s minden hazai könyvkereskedés utján. Közgazdaság. A búza torsgombája. Linhart György-töl. A földmivelésügyi magy. kir. minister ur rendeleté folytán junius hó 24 én sürgősen kellett Békés és Csongrád vármegyékbe lemennem, hogy az ott az utóbbi napokban rohamosan terjedő betegséget, a mely a búzaaratást megsemmisüléssel fenyegeti, tanulmányozzam, és az ellene való védekezésmódról az érdekelt vidék gazdáit tájékoztassam. Utam és a látottak eredményéről az alábbiakban szándékszom nemcsak Békés- és Csongrád vármegyék, hanem az egész Alföld gazdaközönségét tájékoztatni. Előre kell bocsátanom, hogy ezelőtt két héttel az említett vármegyék most leginkább veszélyeztetett vidékei, mint Csorvás, Gyoma, Török- Kanizsa, jó aratásnak néznek elébe. Valami két hete annak, hogy észrevették, hogy kitűnő buza- vetéseikben egyes foltok keletkeznek, a melyekben a búza elfehéredik tövétől a kalász begyéig. Okát nem tudták s fontosságot is csak akkor kezdtek neki tulajdonítani, a mikor az elfehéredett foltok nap-nap után nagyobbodtak. E baj oly mérvet öltött, hogy a magyar Kanaán említett vidékeinek gazdái a várt 8—9 métermázsa termés helyett megelégszenek azzal, ha a megtámadott táblákon 2 métermázsa szorult szemű búzát aratnak.
