Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-07-30 / 31. szám
Petőfi emlékét egy ország ünnepli ma. Az egész magyar haza keleten és nyugaton, északon és délen hálát ad a Teremtőnek, hogy Petőfit adott nekünk. Hogy adott nekünk dalost, akinek kobza húrjain zengzetes szép hazai nyelvünk mint égi összhang bilincseli le a lelket, varázsolja a kedélybe a szépet, nemest, tisztát és nagyot, aki dalolt nekünk hazáról, szabadságról, szerelemről, hűségről és vitézségről, dalolt elandalitón és büvös-bájosan, dalolt erővel és hatalommal, úgy hogy rabja lett mind, mind, aki magyar. Szellemóriás volt. Lírájában a magyar nép geniusa testesült meg. Azért szól úgy szivünkhöz, azért tölti meg lelkünket sejtelmes édes hangulattal. De leginkább bennünket indit meg, az Alföld gyermekeit, mert a midőn a rónáról regél, költészete oly lendülettel szárnyal, a szabadság oly eszményi magaslatára száll fel, hogy nem maradhat gerjedetlen az érző magyar szív. Ragad, ragad magával és tettre lelkesít. És majd ha századok múltán a kutató, a történelem ösvényein visszafelé .haladva, nemzetünknek keresi képét, jellemét: elég lesz neki Petőfinek egy kötete, hogy abból megkonstruálhassa a magyar népet egészen, bubánatával és örömeivel, hibáival és erényeivel, lelkesedésévei, hazaszeretetével. Petőfi a nép fia. Költészete a nép harnisitatlan gondolkozását tükrözi vissza. Épen ezért, a mellett hogy teljesen megőrzi eredetiségét, zamatját, költészetének szelleme egyetemes. Egyetemes, mert a nép erkölcseiben, felfogásában, világnézletében nyilvánulnak leginkább az általános igazságok. Mert a nép nem simulál és igy nem simulál annak költője sem. Mert a nép legközelebb van a természethez, mintegy darabja még annak, amint Petőfi költészete is fenséges symphonia a természet könyvéből. Lapozzuk ezt a symphoniát, véssük lelkűnkbe annak hangjait. Mert a költészetnek ez a kris- tályforrása nemcsak üdíti a lelket, hanem nemesíti a kedélyt, felemeli a szivet, fel magasra, olyan tisztult légkörébe az érzelmeknek, ahova a mindennapi élet küzdelmei fel sem érnek, az érdekek tusája el nem hat. Petőfi szelleme, tekints reánk! lm’ itt, az örök Isten szent hajlékában, a hazafiui érzés tüzével lelkűnkben Ígérjük mi mind s velünk mindazok, akiket képviselünk, vármegyénk társadalmának minden tagozata vallás- és fajkülönbség nélkül, ígérjük, hogy a hazát úgy fogjuk szeretni mindig, amint Te tetted. Hogy a hazáért alkotni, fáradni, küzdeni fogunk. Te szavadnak lángját oltottad a szivekbe, hipnotizáltad népedet, a lelkesedés tüzét gerjesztetted a nemzet minden igaz fia kebelében. Mi mindnyájan a foglalkozásnak azon a terén, melyet a Gondviselés és viszonyaink nekünk kijelölnek, közpályán es magánéletben, társadalomban és családban, egyenkint és összesen, szivünkkel, lelkűnkkel, eszünkkel, vérünkkel fogjuk szolgálni mindig ezt a szent hazát utolsó lehelletünkig! Úgy legyen! T a n ii g y. Xslsolai értesitőlr. Alig van nyomdatermék, amelynek oly kovés olvasóközönsége volna, mint egy iskolai értesitőnek. Értem az olvasás alatt : a tanulmányozást s a hasznos bírálatot. Ugyan mi az élete egy ilyen értesitőnek? Kikerül a nyomdából, még nedves a betű s már czimszalagot ragasztanak rá. Hosszabb vagy rövidebb utazás után megérkezik valamely büróba ott letépik a czimszalagot és aztán — félreteszik. Nem olvassa el senki. De mégis. A diák remegő kezekkel s szorongó szívvel veszi ót a levélbordótól a színes füzetet, aggódva betűzi ki a caloulü sait, összehasonlítja a pajtásaiéval, örül ha neki jobb van. haragszik, ha rosszabb; a szülő zugoló dik az iskola, a tanárok ellen — de tovább nem gondol. Ilyen méltatlan bánásmód után az értesítő legtöbb esetben az almáriom tetejére jut. Hát bizony nincs is az értesitőnek oly érdekes tartalma, mint valamely regénynek; — ámbár sok regény az értesítőben kezdődik. De bizonyára több okulást lebet belőle meríteni, mint sok regényből. S nagyon jó azt tudni, hogy az értesítő nemcsak a felügyelő hatóságok s statisztikusok, de voltakép a nagy közönség részére íródik. —S Nem annyira a tanuló ifjúság, hanem a szülőknek szól ez a füzet. S mi, midőn az újság hivatásához képest, röviden ismertetjük a vármegyei iskolák értesítőit, melegen ajánljuk a szülőknek, vegyék elő az értesítőt s olvassák el. Nem lesz haszon nélkül. Az iskola elsőrendű kulturális tényező. A szülők egy hivatott testület gondjaira bízzák gyermekeik értelmi művelődését. Tehát a nevelés egyik terhesebb részét másokra ruházzák át. Az iskola vezetője aztán, mint felelős közeg, a tanidő végeztével boszámol a nyilvánosságnak. Ez az értesítő jelentősebb czélja. f amlly mértékben kell, hogy a gyermekek értelmi haladása a szülőknek szivén feküdjék, annál fontosabb lesz az értesítő hivatása. Nemcsak alfabetikus névsor az értesítő tartalma, hanem olvassuk el s találunk ott egyebet is. Tiz hónapi nehéz értelmi mun kálkodás eredménye az, a mi e füzetben lapidaris rövidséggel elmondva van. Egy valóságos nevelési piogramm. A paedagogus itt közli tapasztalatait közvetett utón a szülőkkel. Érdemes azt elolvasni: hasznos tanács a szülőnek s szükséges utasítás a tanuló ifjúnak; a ki tud a betűkből s számokból olvasni, meg fogja mind a kettőt találni. 8 ha e jó szándékkal nyitjuk fel az értesítőket, bizonyos vagyok benne, hogy az iskolák több eredményt fognak elérhetni s a szülők nagyobb örömére, fiaik jobban fognak tanulni. Most pedig vegyük elő sorrendben az értesítőket: Elsőség illeti a szarvasi ág. ev. államilag segélyezett főgimnáziumot Kevés gimnázium van az országban, mely oly nagy és munkás időre te"kint- het vissza, mint a szarvasi. Megyénk kultúrájában pedig mindig elsőrendű faktor volt s mai napiglan is az. Tény, hogy a vármegye intelligencziájának jó részét ő nevelte föl. A magyarosítás, a hazafias, nemzeti nevelés terén érdemei megmérhetlenek. — Sehol sem láttam az országban — csak Szarvason, hogy a tótok nemzetiszinü kokárdával ékesitve, ünnepeljenek márczius 15-én. — Ez a gimnázium áldásos müve volt. Ritka helyütt van olyan fesztelen diákélet, mint Szarvason. S ez annak a közvetlen, bizalmas viszonynak eredménye, melyben itt a tanárok növendékeikkel állanak. A tanárok ugyanis rendszeresen fölkeresik tanítványaikat la kásáikon s otthoni életükre is felügyelnek, a minek üdvös eredménye nem is marad el. Az intézetnek ez idén 409 tanulója volt. Ezek közül helybeli 172. vidéki 287. Külön megjegyezzük itt, hogy a tanulók közül gyulai 6, gyulavidéki 49 volt. A tanulók zöme az értelmiségi, s kisbirtokos osztályból való. Érdekes adat az intézet nemzeti iránya mellett, bogy 172 helybeli növendék között csak 8 akadt, a ki magát nem magyar anyanyelvűnek vallotta. — A tanulmányokban elért eredmény kielégítő volt. Az intézettel kapcsolatban tápintézet is van, a hol évi 70 frtért egészséges déli- a estebédet kap az ifjúság. Csekély dij mellett külön oktatásban részesül a tanuló a vívásban, rajzolásban, festésben, zon gora-játékban, franczia nyelvben és stenographiá- ban. Az intézet példás igyekezetével valóban szép eredményt mutat föl s nagy missziót teljesit. Az értesítőben aktuális becsű értekezés is olvasható. „A gimnázium napi kérdéseiről" az igazgató tollából. A békési ev. ref. hatosztályu gimnázium ez évi történetében örvendetes eseményül jegyezhető föl, hogy az államsegélyt megkapta, a mi annak jele, hogy a kormány ez iskola fejlesztését szükségesnek tartja. A gimnázium a kormány s a város áldozatából uj, a modern igényeknek megfelelő épületet kap. E czólra a város s az ev. ref. egyház máris 40,000 frtot s alkalmas telket adott. — Mihelyt készen lesz az uj épület, a VII.—VIII-ik osztály is megnyilik. A növendékek száma ez évben 146 volt. Ezek közül gyulavidéki 15. A ta nulók zöme az iparos és kereskedő osztályból való. Eredménynyel tanult 117, bukott 29. Az értesítő ben alapos paedagogiai tanulmány van közölve a latin nyelv intenzív tanításáról. A csabai ág. ev. államilag segélyezett Rudolf- gimnázium. A gyorsan fejlődő intézet évenként 6000 forint államsegélyben részesül. E támogatásnak s a község áldozatkészségének köszönhető, hogy a gimnázium már két év múlva nyolcz osztályúvá lesz. a jövő iskolai évben megnyilik a VII. osztály. A növendékek száma 247 volt; helybeli 165 vidéki 82. Ezek közül gyulai illetőségű 4. A gim názium tápintézetet is tart főn, melybon 70 frtért ebéd és vacsora kapható. A tanulmányi előmenetel az igazgató vallomása szerint, a tantestület megfeszített munkájához képest, nem kielégítő. Érdekesek e felől az intézet vezetőjének észrevételei, me lyeket annál szükségesebbeknek tartunk itt szósze- rint közölni, mert nagyon is helyén valók s ritka értesítőben olvashatni ily őszinte szót. AnnálinkábU tesszük ezt, mert a mi helybeli viszonyainkra nagyon is ráillenek. „Tekintve a tanárok lelkiismeretes munkáját, a tanulmányi előmenetel kedvezőbben alakulhatna, ha a szülei ház hathatósabban támogatná az iskolát. A tanári kar a lefolyt tanévben is úgy személyes érintkezés, mint intő-czédulák és időszaki értesítők utján azon volt, hogy' a szülei házat közelebb hozza az iskolához. Sok esetben sikerre vezetett e törekvés, de még több esetben eredménytelennek bizonyult. Aránylag véve, nem sok szülő vette magának azt a fáradságot, hogy az intő czédulákon is jelzett meghívásnak engedve, beszólt volna az intézet hivatalos helyiségébe s tudakozódott volna a fia előmenetelének akadályairól. A kik megtették, tapasztalhatták, hogy a tanárok örülnek az érdeklődésüknek I szívesen adnak tanácsot a baj orvoslására. Vegyék figyelembe a szülök, hogy az iskola magában réve nem képes megoldani azt a feladatot, mely a tanterv követelményeiben foglaltatik; szükséges az is, hogy támogatást nyerjen a növendékek otthonában. E végből kívánatos, hogy a tanulók gondozói gyakrabban érintkezzenek a tanárokkal. Az első osztályban mutatkozó sok elégtelen tanjegy arra enged következtetni, hogy a gymná- siumba belépő tanulók nagy része nem birja azokat az előismereteket, melyek a további haladásnak szükséges előfeltételei. Igen nagy nehézségbe ütközik ebben az osztályban minden tantárgy tanítása, de legkiváltképpen a latinnyelv -é és a szám tan-é. Ez megint annak a jele, hogy az elemi iskolák egy része kellő súlyt nem fektet a tanulók értelmének fejlesztésére s inkább CBak azon dolgo zik, hogy emlézésre szoktassa tanítványait. Ezen a bajon, mely részben az elemi iskolák túlzsúfoltságából, osztatlan voltából § a szorgalmi időnek rövidségéből ered, segítve lesz akkor, ha a gimnáziummal kapcsolatos előkészítő osztály szereztetik, ahová mindazok a tanulók utasittatnak, a kik fogyatékos ismeretekkel nem valók az első osztályba. Az itt elősorolt általános, tehát úgyszólván országszerte érzett bajokat mi nálunk még más, különleges bajok is növelik. Néhány földmivelő és szegényebb sorsú iparos csak azért járatja a fiát gimnáziumba, mert még gyengének találja kivinni a tanyára s illetőleg arra, hogy mesterségre adja; sajnálni való a dologban leginkább az, hogy magának a fiúnak is van tudomása erről. Hogy az ilyen növendék milyen kárára van az iskolának, könnyű elképzelni." És most, itt kellene megemlékezni a gyulai gimnáziumról. Milyen szép dolog is volna! De hiába minden sopánkodás, egyelőre csak a polgári iskoláról beszélhetünk. Egy pár év múlva azonban, azt hiszem, e helyütt a gyulai gimnáziumról fognak referálni. Addig pedig polgári iskola, te érdemes negyedszázados intézet, maradj, a mi eddig voltál, ezután is középiskolát pótló intézet. Ezzel meg is mondtam, hogy mi a mi iskolánk hivatása. 8 valóban, ha a mi polgári iskolánk specziális tantervét — a mennyiben t. i. erről az általánosan kötelező ministeri tanterv keretében szó lehet — összehasonlítjuk a többi nem gimnáziumi irányú polgári iskoláéval s a tanmenettől kezdve mindent a tankönyvekig — szembeötlő lesz e polgári iskola csak névleges, de nem lényeges külömbsége a középiskolától. Csak természetes aztán, hogy a mily nagy a külömbség egy középiskola s egy polgári iskola felszerelése, hogy úgy mondjam fegyverzete között, annyival nagyobb fáradság s küzdelem árán lehet hasonló eredményt elérni ebben. De azért csüggedésnek, vagy épen lebírálásnak helye nincsen. A gyulai polgári iskola a középiskolába törekvő tanulónak mindig jó gimnázium volt. Az elmúlt tanévben is másfélszáz tanuló ért el kielégítő eredményt. A növendékek fele latint is tanult, tehát gimnáziumba iparkodik. A mit n tanulmányi disc plináról s az általános előmenetelről mondhatnánk, arra nézve a csabai gimnáziumi igazgató tol Iából veszszük át a szót, mert a mi tapasztalataink s megfigyeléseink is ugyanazok. Yégre alkalomszerűnek találtuk kiemelni az egyes iskolákról szóló észrevételeink között azt is, hány gyulai, illetőleg gyulavidéki ifjú tanul a megyei gimnáziumokban. Ha ezekhez számítjuk az idegen vármegyénkben levő középiskolákba járó növendékeket, a felállítandó gyulai gimnázium tanulóinak minimális számát 300-ra tehetjük. Az orosházi polgári fiú iskoláról már előbb nyert tájékozást az érdeklődő s azért itt részletesebb ismertetésbe nem bocsátkozhatunk. Itt csak azt jegyezzük meg, hogy ez iskola pár év múlva hét osztályúvá fejlődik s mint polgári iskola önmagában befejezett s teljesen önálló intézet lesz. Hogyan fog ez uj iskola — t. i. a hétosztályu polgári iskola — beválni, azt tehát egészen közelről vármegyénkben is megfigyelhetjük ez iskola eredményén. Egyelőre minden véleménynyilvánítástól tartózkodunk, főleg azért, mert előítélettel viseltetünk ez újsütetű iskola életrevalósága iránt. Ha be válik, vármegyénknek ez egy is elég, — de nekünk gimnázium kell ! Vári Rezső. Elismerés és köszönet. A kir. tanfelügyelő a vallás- és közoktatási m. kir. miniszter nevében köszönetét és elismerést szavazott Braun és Czinczár kereskedőezégnek azon alkalomból, hogy a gyulai polgári fiúiskola szegénysorsu növendékeinek tankönyvekkel leendő ellátására 200 korona alapítványt tett; hasonlóan elismerést nyilvánított a budapesti Lampel Róbert-féle könyvkiadóczégnek. mely ugyanazon iskolának növendékei részére 42 frt 30 kr értékű ingyen tankönyveket és jutalomkönyveket ajándékozott. Állami iskola Dobozon- A vallás- és közoktatási m. kir. miniszter elrendelte, hogy Doboz községben állami iskola létesüljön és működését 1900. január 1-vel megkezdje. A békésvármegyei földmives iskola első 2 éves tanfolyamát ez évi szeptember hó 1-én 13 növendék fejezi be. Ezek közül 7 a szülői birtokon értékesíti a tanultakat, 6 pedig — kik közölt egy családos, kiszolgált katona és 2 hadmentes is van — szolgálatba lép. Az iskola igazgatósága (Csabán) felkéri azon megyei földbirtokos és bérlő urakat, kiknek úgy elméletileg, mint főleg gyakorlatilag képzett gazdasági altisztekre, mint felügyelő, magtáros, munkavezető, béresgazdára szükségük van, hogy megkeieséseikkel, melyben az alkalmazandó munkaköre és illetményei megilletvék, egész bizalommal forduljanak az iskola igazgatóságához, mely is ajánlatát az alkalmazandó személyét illetőleg a legrövidebb idő alatt megteszi. Tájékozásul szolgáljon, miszerint az iskola végzett tanulói 2 éven át minden előforduló külső és belső gazdasági munkát maguk végeztek, edzettek, egyszerűbb számadások kezelését értik, igényeik mérsékeltek s egy kivételével valamennyi beszéli a magyar és tót nyelvet. Hírek. A mezőberényi Petőfi ünnepély. A vármegye közönségének érdeklődése ma Mező-Berényre irányul, a derék kis városra, mely a magyar nemzet legnagyobb költőjének, halála előtt huzamosabb időn át utolsó tartózkodási helye volt, ahonnan egyelőre ki nem számithatott véletlen eset sodorta őt Erdélybe, hősi halálban megdicsőülni. Békésvármegye közművelődési egyesülete még múlt évi de- czember hónapban elhatározta, hogy a halhatatlan költő mezőberényi lakóházát emléktáblával jelöli meg és ez alkalomból díszközgyűlést is szentel Petőfi emlékének; a békésvármegyei közművelődési egyesület tehát első volt az országban, mely a félszázados évforduló megünneplésére gondolt i amely ez iránt akcziót inditott, sőt junius hó közepéig, Rátkay László képviselő interpellácziójáig és Wlas- sics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter kegy eletes és hazafias válaszáig, melynek nyomán országszerte mozgalom keletkezett a nevezetes évforduló nagyszabású megünneplésére, úgy volt, hogy Mező-Berény lesz az egyedüli hely, a hol a Petőfi- kultusz megnyilatkozni fog. A mezőberényiek lelkesedéssel karolták fel az emlékünnepély eszméjét, önkéntes adakozásban összegyűjtötték az emléktábla költségét, a kaszinók, olvasókörök és egyéb társadalmi testületekből közös helyi bizottságot alakítottak a Mező-Berényre dicsőséget árasztó nap ünnepélyeinek rendezésére. Egy közbejött kínos incidens nagyon megzavarta a mezőberényiek buzgalmát, úgy hogy az ünnepély szükebb mederben fog lefolyni, mint az eredetileg terveztetett, de még mindig oly dús sorozattal, mely méltán felkeltette úgy Mező-Berény, mint az oda bizonyára nagy számban zarándokoló vármegye közönségét. .Sőt egy szempontot véve, a mezőberényi ünnepély különleges vonzerővel fog bírni, nevezetesen dr. Lukács György főispán interventiója 8 Csesznák tábornok budapesti honvédkerületi parancsnok legnagyobb előzékenységről tanúskodó rendelkezése folytán a mezőberényi ünnepélyen honvédzenekaraink legkiválóbbika, a budapesti honvédzenekar fog közreműködni. A zenekar mintegy 35 tagja a reggeli személyvonattal indul és délben érkezik Mező-Be- rénybe, úgy hogy a leleplezést követő népünnepélyei! és az esti néptánczmulatságon éjfél utánig fog játszani. Mező-Berényben arra a hírre, hogy Sárkány Sámuel püspök, az aradi esperességi gyűlés tiltó határozatával szemben a németajkú ág. ev. templomot a közművelődési egyesület közgyűlésének színhelyéül átengedte és hogy a honvédzenekar részvétele biztosítva van, a múlt heti depressiót élénk örömérzet váltotta fel és ennek hatása alatt ujult buzgalommal fogtak az ünnepély rendezéséhez. A város tegnap óta fel van lobogózva s a lakosság apraja-nagyja át van hatva a mai nap kiváló jelentőségéről s a hozzáfüződő hazafiui kegyelettől. Dr. Lukács György főispán, mint a közművelődési egyesület elnöke, az egyesület tisztikara, Békésvármegye képviseletében dr. Bodoky Zoltán főjegyző és még számosán a gyorsvonattal utaznak Serénybe, melynek állomását a vasúti vezetőség szépen dekoráltatta. A közművelődési egyesület, úgyszintén a Petőfi-társaság képviseletében Budapestről a gyorsvonattal érkező Abafi Aigner Lajost ünnepé- lyeaeu fogadják és hatvan tagú díszes bandérium kiséri be a városba. Az ünnepély az ágost. evang. egyház Széchenyi-téri templomában veszi kezdetét a közművelődési egyesülőt díszközgyűlésével. Lukács György mond elnöki megnyitó beszedet, ifjabb Jeszenszky Károly, a közművelődési egyesület helyi bizottságának elnöke, a minden ízében magyar érzelmű jeles ág. ev. pap olvassa fel „Petőfi Sándor Mező-Berényben" czim alatt irt tanulmányát. Elnöki zárszó után a közgyűlés véget ér. A templomban a küldöttségeknek megfelelő hely tartatik fen. Közgyűlés után az egész közönség felvonul dr. Berényi Armin piacztéri háza elé, ahol Petőfi, Orlqy Petries Soma festőbarátja szüleinél három ízben lakott és utoljára halála előtt 13 nappal két héten át — 1849. évi julius 5-től 18-ig — tartózkodott. Úgy volt, hogy Mező-Berényből Aradra megy, de egy kocsitengely törése következtében kénytelen volt utazását huszonnégy órával elhalasztani, s ez idő alatt a Mező-Berénybe jött Egressy, Bem levelét hozva neki, Petőfi az utolsó pillanatban megváltoztatta elhatározását és Arad helyett Erdélybe ment, ahol julius 31-én hősi halálban dicsőült meg. A ház előtti teret kordonnal zárják el és itt történik az emléktábla leleplezés. Az iparos dalkör elénekli a hymnuszt, Szabolcska Mihály jeles poétánk elszavalja ez alkalomra irt ódáját, Tanayné Halmi Margit, a debreczeni színház drámai színésznője, a mező-berényi születésű volt hírneves színművész Halmi Eerencz leánya, — szavalja Jókai lapunk mai számában közölt remek „ Apotheo8Ís“-át, ennek utána a közművelődési egyesület elnöke átadja az emléktáblát M.-Berény község birájának; az emléktáblát megkoszorúzzák a Petőfi társaság, Békésvármegye közönsége, M.-Berény község, az ünnepélyt rendező helyi bizottság, a békési ifjúság stb. és végül az iparos dalkör a szózatot énekli el. Délután 2 órakor közebéd a „Magyar király* szállodában, négy órakor népünnepély, melynek fcvonzereje s programmja a budapesti honvédzenekar müdarabjai s művészi játéka, az iparos dalkör énekei. A népünnepélyen dr. Berthóty Károly Ábrányi Emil „Petőfi* czimü versét és ifj. Jeszenszky Imre orvostanhallgató Petőfinek „Költői ábránd volt, mit eddig érzék* czimü remek költeményét fogja elszavalni. A népünnepélyre, mely a Magyar Király előtti kordonnal elzárt főtéren lesz és ahová a belépti dij személyenkint 20 kr, a mező berényi helyi bizottság falragaszakon hívta meg Mező- Berény és a vármegye közönségét. Az ünnepélyt az este fél 9 órakor kezdődő néptánczmulatság fejezi be, melyen szintén a honvédzenekar fog játszani. Szóval Mező-Berény ma olyan napot ül, mely eddigelé s bizonyára még nagy időn át páratlanul álland a városka krónikájában. Reméljük, hogy az idő is kedvezni fog a szép ünnepélynek. A Petöfi-emlektabla. A közművelődési egyesület — mint annak idejében megírtuk — Petőfi Sándor mező berényi lakását megjelölő emléktábla készítésére Kallós Ede szobrászművészt kérte fel, a ki Gyulának az Erkel-szobrot alkotta. Kallós Ede, ki legtehetségesebb szobrászművészeink közé emelkedett, művészetét a nagykárolyi Kölcsey, a nyíregyházi Bessenyei szobor, az országos függetlenségi pártnak készített Irányi síremlék és egyéb jeles alkotásokkal fényesen igazolta, ő készítette Pálffy Albert gyulai emlék-tábláját is, mely művészi konczepczióját s kivitelét illetőleg hazánkban az első helyen áll. Ugyanolyan nagyságú s művészi kivitelű a Petőfi emléktábla is, mely szerdán érkezett le Mező-Berénybe s az ottani bizottság pénteken helyezte el a Berényi (volt Petrics-féle) házra.
