Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-07-16 / 29. szám

A békési felsőbb tanuló ifjúság julius hó 22-ón Békésen, a városi bérház villannyal világított dísz­termében, a „Budapesten tartózkodó békési ifjak köre“ javára zártkörű hangversenyt és tánczmu- latságot rendez. Popovics Szil viusz b. b. elnök. Grün- wald Sándor b. b. pénztáros. Osváth Ferencz b. b. jegyző. Bleuer Sándor b. b. ellenőr. Baky István, Beck Jenő, Bleyer Gábor, Borbély Gábor, Far­kas Ignácz, Gonda Simon, Hajnal József, Kovács Géza, Münich Dezső, Münich Vilmos, Osváth Gyula, Papp Ferencz, Rózsa Károly. Münich Dezső a rendező bizottság tagjai. Belépti dij személyen­ként 80 kr. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk. A hangverseny kezdete pont 8 órakor. Jegyek előre válthatok Lavatka József ur üzletében. Műsor: 1. „Nyitány.“ Hunyady László operából. Erkel F. tői. Zongorán előadja Beck Róza k. a. 2. „Felol­vasás“. Tartja Bleyer Gábor. 3. „Petőfi a Horto­bágyon.“ (Melodráma.) Szövegét irta Várady A. Zenéje Kun Lászlótól. Szavallja Borbély Giziké k. a., kisérik Gáhy Endróné úrnő zongorán és Kovács Géza hegedűn. 4. „Müveit kisasszony.“ (Monológ.) Alkalmilag irta Kovács Géza, előadja Morvay Mariska k. a. 5. a) Az „Apród dala“ „Hugenották“ ez. operá­ból Meyerbeertől, b) Magyar népdalok. Énekli Bleyer Paula k. a., kisérik: Beck Róza k. a. zongorán és Hajnal József hegedűn. 6. „Resignation.“ Danclától. Előadják : Gáhy Endréné úrnő zongorán és Kovács Géza hegedűn. Vadászünnep K.-Ladányban. A sárréti Nim­ródok Péter Pál napján nagysikerű vadászatot rendeztek, gömb- és galamblövészettel egybekötve. Az ünnepélyen a vidékről is sokan résztvettek. — Nyertek a lövészversenyen : Kezdők versenyén Vajda Géza dr. Hölgyek diját Mahár József, a másik két első dijat Wagner István és Sándi Kor­nél vitték el.— Este sikerült tánczmulatság volt a grófi üvegházban. Verekedő czigányok. Békésen — a földvári tanyák közelében—Nagy Gergely búzájában legel­tette egy csoport czigány a lovait. A gazda észre­vette a kihágást, odament a czigányokhoz és fel­szólította azokat, hogy távozzanak. A czigányok azonban nem hogy távoztak volna, hanem körül­fogták az egyedül levő embert és alaposan el is verték volna, ha időközben segítsége nem érkezik így is megemlegeti a czigányokat, mert egy darab vassal úgy arczul vágták, hogy vérbe borult tőle az arcza. A czigányokat feljelentette, kiket letar­tóztattak. Gondatlanságból. Hodár Pál csabai lakos 18 hónapos kis fia felügyelet nélkül játszadozván, a kút melletti vízzel telt gödörbe esett és belefult. Pirománia. Békésen e hó 7-én Csávái Imre kováosmester észrevette, hogy egy gyermek égő gyufákat bajigái a Vetési János óljának tetejére. Rákiáltott a gyermekre, a ki futásnak eredt, az ól teteje pedig kigyuladt a rádobott gyufától. Mig ennek oltásával voltak elfoglalva, a gyermek elme­nekült, de menekülés közben elfogta öt egy arra czirkáló rendőr. A gyermek azt vallotta, hogy László Péternek hívják, libapásztor, szülei külső munkán vannak s ő időtöltésből és mert szerette volna nézni, hogy ég a ház, akarta azt felgyújtani. A fiút letartóztatták és orvosilag meg fogják vizs­gálni. TŰZ Békésen. Békésen a roszerdőn Knapcsek János kazlát gyújtogatták föl ismeretlen tettesek. Ez rövid idő alatt az ötödik tüzeset a békési rosz­erdőn gyújtogatás folytán. Jó lenne komolyabban hozzáfogni a gaz gyújtogató nyomozásához. Betöréses lopások. Goldmann József sittyei szatócs üzletébe az utczán levő ablak betörésével ismeretlen tettes behatolt kedden éjjel, a honnan 15—20 forint körüli váltópénzt és egy nikkel zseb­órát vitt el. A rendőrség nyomoz. — Ugyancsak a nagyoláhvárosi vadaskerti utczában Zsugye Todora padurán asszony ládáját szerdán éjjel feltörték és a láda tartalmát 85 forintot elvitték. A rendőrség azonban itt kiderítette a tettest Pomucz Tódor sze­mélyében, ki a betörést el is ismerte s 2 frt 56 kr. hijján a pénzt meg is találták nála. A legszebb ékesszólásnál is szebben beszél a tett. Haldek fővárosi magnagykereskedő most meg­jelent árjegyzékének néhány 'oldalát töltik meg ha­zánk legnagyobb és leghíresebb gazdáinak elismerő nyilatkozatai, melyek bizonyítják, hogy a Haldek ozég ngy mint eddig, az elmúlt évben is szem előtt tartotta azt az elvét, hogy a legszebb ékesszólásnál is szebben beszél a tett. 205 4—10 Színészet. Meg kell adnunk ennek a hétnek, a mi őt illeti. Tagadhatlanul legtöbbet érő hete volt az idei szini szezonnak s bizonyára feledhetetlen lesz mind­azok előtt, a kik Szathmáryt, az első magyar apa- szinészt és jellemkomikust megnézték. Hogy Szath- máry meg lesz-e elégedve a gyulaiak pártolásával, azt nem mernénk egész határozottan állítani, mert a kiváló művész tényleg nagyobb publikumot érde­melt volna a három első előadásban. A negyedik, a Sabinnők elrablása előadásán már jóképet muta­tott a ház I a zsúfolt első helyek azt bizonyították, hogy nem a közönség szive volt üres az előző előadásokon, hanem a zsebe nem birta végig a bérletszünetes pártolást. Szombaton este a „Rang és mod“-ban, Szigeti József színmüvében lépett fel először Szathmáry Árpád. Bannai Gerőt az egyszerű vidéki nagybácsit alakította a legaprólékosabb művészettel; külsőleg, ruházat, szójárás és magatartás tekintetében egy CBongrádmegyei magyar embert állítva elénk a leg­nagyobb hűséggel, jellemre nézve pedig a szerény és egyszerű, de a mellett okos, egyéniségére a sér­tések iránt érzékeny, de végtelen jószivü nagy­bácsit, a feleségével együtt gondolkodó férjet és a józan, takarékos, mindamellett áldozatkész magyar gazdát mutatva be úgy, hogy szivünk örült a hami­sítatlan nemzeti typus látásán. A legapróbb részle­tekig, a legkisebb mozdulatig terjedő gondossággal keresztül vitt tanulmány és a mellett finom meg­figyelő képesség kellett e szerep ilyen megjátszásá- hoz, mely nem néhány ismert feltűnő vonás fel - használásával elénk rajzolt karrikatura, hanem az igazi alföldi magyar gazda volt az ő ész és szójá- rásának, szokásainak, tetteinek és mozdulatainak mindennapiságában. Jó partnere volt a művésznek P, Nagy Linda, a ki a feleség szerepében jól fel­fogott és gondosan megjátszott alakítást nyújtott, valamint Kövy Kornélia (Irma), a kinél napról- napra kedvező változást észlelünk, örömmel látva ői a szorgalom biztosította haladás utján. Tuboly Klementin (Clarisse) és Tisztay szintén rászolgáltak az elismerésre, mig Szabó Ferencz sehogysem tudott beilleszkedni a különben egyöntetű képbe, Nagy Gyula pedig teljesen sikertelenül küzködött Bannai Gábornak különben is igen gyengén megrajzolt alakjával, a mi tőle nagyon is szokatlan volt. Második fellépése a Tolonczban volt. Ez a darab, daczára elkoptatottságának, meghaladott já- gának mégis csak Tóth Ede-féle népszínmű s ere­deti alakjaival ma is túl tesz több mai kor igényei szerint szövött meséjü parasztruhába bujtatott és I „népazinmü“-nek keresztelt uj darabon. Mravcsák bámulatos alakítás volt. így nem játsza ezt az alakot senki, pedig másként játszva, ez az alak talán nem is élvezhető, legalább Bzathmáry után látva, nem tudna vele hatni ránk. Ez a külö­nös jellem sötétség és világosságból kevert leikével, a ki gonosztevő és mégis tud maga iránt szinpa- thiát támasztani, mert természetes humor van bele­öntve, csak a Szathmáry alakítása mellett érthető. Ez az alak utólérhetetlen más színész által. — Taps bőven jutott is a művésznek s ha zsúfolt ház nem is volt, az érdeklődés elég nagy fokot muta­tott. — A nagy művész mellett elég jól beváltak a szereplők. Halmayné szinpathikus és rokonszenvet keltő alak volt s szép hangjáról, mint mindig csak kedvezőt írhatunk, a hangja nem vész, nem hanyat­lik ennek az asszonynak egy csöppet sem. Igen jól interpretálta Nagy Linda az Ördög Sára szerepét, meggyőzött bennünket, hogy igen jó anyaszinésznő, s drámai színekkel is tud dolgozni. — A kisvárosi zsidó gavallérok közül Tisztay kissé túlzott ugyan, de a komikai hatást nem tévesztette el. Sárközy, Szabó megállták helyeiket. Kötetekre menő rémregényekbe való roman* tikus öreg darabot választott Szathmáry harmadik felléptére. A párisi rongyszedő. Természetesen csak az alak kedvéért kellett a Montepin-izü mesét végig élveznünk. Szathmáry (Zsán) afféle diogenesi alak, egy bölcselő a rongyszedő puttony mellett, a kinek piszkos mestersége mellett tisztult filozófiája és tiszta szive van. A rémregények túlzott alakjai közül való, meghatóan nemes, sajátságosán komikus, de nem életképes jellem. Ilyen rongyszedők nincsenek. Ám ezt a hihetetlen jellemet Szathmáry művészete megteremti előttünk. Megrikat és megkaczagtat s a színdarab iránt teljes illúziót támaszt bennünk. P. Nagy Lindát (Potárné) ismét megdicsérhetjük sikerült alakításáért, Sárközy a túlságos sötét ala­kot jól adta. Szabó Ferancz (Hanri) szintén sike­rültét produkált. Kövi Juliska is kedvesen játszotta (Mari) szinpathikus szerepét, Tuboly Klementin (Klára) nagy indispoziczióval játszott. Publikum inkább csak a hátsóbb régiókban volt nagy számmal. Kedden a Szabinnők elrablása, Szathmáry bu csufellépte és Tanay vendégszerepléso nagy közön­séget vonzott a színházba. A darab kaczagtató, szemenszedett bohóságai, a kitűnő torzképek óriási hatást keltettek, a közönség nem tudott hova lenni nevettében. Szathmáry (Rettegi Fridolin) tünemé­nyes mimikája a maga teljes komikumában ér­vényre jutott. Már puszta megjelenése kaczagást keltett, maszkja remek volt, játéka pedig annyi komikummal, olyan pazar humorral megalkotott karrikaturát állított elénk, hogy tapssal, viharos derültséggel alig győztük. A második felvonás vég­jelenetében páratlan volt. Csaknem minden szerep­lőről megírhatjuk, hogy meglátszott rajta, hogy dévaj jó kedvvel játszik. Minden egyes alak sikerült. lanaynak volt legnagyobb része Szathmáry mellett a sikerben (Szendeffy), de általán valamennyien hozzájárultak a közderültség keltéséhez. — Szath máryt többszörösen kihívták zajos, tüntető tapsvi­harral. Szerdán rendkívül csekély publikum előtt a „Három testőr“ ment, Herczeg bohózatos vigjátéka. A színészeken meglátszott az üres ház hatása. Nem játszottak valami jó kedvvel. Nagy, Szabó, Tisztay mindazonáltal jól játszottak, a nők közül Tuboly Klementinnek volt legnagyobb s legérdekesebb sze­repe, ki Herczegnek ez érdekes lányalakját a szerző intenczióinak teljes felfogásával alakítva, ismét ta­núságot tett szép tehetségéről. Herczeg-alakot vá­lasztott csütörtöki jutalomjátékául is a Dolovai ná- bob leányában Vilma szerepét s melyet szintén nagy sikerrel szokott játszabi. Ehhez a genre-hez különös hajlama van, mint láttuk a Gyurkovits lá­nyoknál is, ahol szintén a legsikerültebb Gyurko­vits lány-alakitést adja. Csütörtökön felemelt helyárakkal zsúfolt ház előtt az operaház tagjai Perotti és Bartóky Maliid hangversenye folyt le. A kiváló hőstenor, az opera­ház legjobb énekese nagy közönséget vonzott a színházba. Tisztán a hangverseny masszáját tekintve nem lehet valami nagy kaliberűnek mondanunk e konczertet, mert a „Bajazzók“ áriájától eltekintve egyik programmpont sem volt olyan, amelyben egy ilyen tüneményes tenornak tere nyílt volna egész megkapó valóságában érvényesülni. Szida Zsigmond baritonista is szerencsésen „berekedt“ ez alkalomra s igy a hangverseny programmja nem volt egészen kielégitő. Bartóky Matild és Fodor Ernő zongorista voltak a hangverseny másik szereplői. Nem terjesz­kedhetünk ki a hangverseny programmszerinti mél­tánylására, elég annyit írnunk, hogy a Perotti bá­mulatos tenorja itt is óriási hatást keltett. Kelle- 1 mesebb, lágyabb lírai tenor sok van. de ilyen im ponáló, erőteljes tenorhangot az egész kontinensen alig találunk. Szinte unikum, szinte nem természe­tes, de annyi bizonyos, hogy a méltó csodálat ha­talmával lepi meg az embert, Bartóky Matild bájos szopránhang. Impozáns, fejedelmi megjelenés, meg nyerő interpretálás, finom, hajlékony, mesterileg iskolázott hang, de nem valami tüneményszerü sem erejében, sem terjedelmében különösen Perotti mel­lett. A hangversenyt a „Minister előszobájában“ czimü ismert dramolette előzte meg, melyben Tisz­tay bebizonyította, hogy nagyobb tanulmányt s mű­vészetet igénylő szerepekben is kiválót, sőt kiválób­bat tud nyújtani. Pénteken a „Molnár és gyermeke“ rémdarab ment, tegnap este pedig Halmaynénak, a társulat közkedveltségü primadonnájának jutalomjátékául a B. A. L. E, K. ment és kétszeresen vonzott publi­kumot. A színi idény végnapjaiban e hét folyamán lesznek a legérdekesebb előadások. A nemzeti szín­ház fiatal hőse, Ivánffy Jenő jön le a héten ven­dégszerepelni, a kinek bizonyosan nagy publikuma lesz. Tuboly Klementin jutalomjátékául a „Dolovai nábob leánya“ Herczeg Ferencz legsikerültebb ked vés színpadi alkotása fog vonzani közönséget, va­lamint Tisztay Miksa, a támlásszékek és karzat ál­tal egyaránt szeretett kiváló komikus jutalomjáté­kául a „Szép Heléna“ megy. Mindkét jutalmazandó rászolgált eddigi működésével arra, hogy merjünk a jutalomjátékaik iránt reményeket támasztani. A héten lép föl a gyulai származású Rónay Elemin fiatal végzett szinésznövendék. Érdekes, te hetségét és hivatottságát legjobban jellemző, hogy fiatalsága daczára komikai szerepek iránt van haj lama s ezeket már is sok szerencsével tölti be. A szezon legvégén Orley Flóra fog vendég­szerepelni. Az ő nevét széles e hazában oly ked­vesen ismerik, hogy csak örömünknek adhatunk ki­fejezést. hogy alkalmunk nyílik művészetében gyö­nyörködni. Orley három darabban, köztük a Gésák­ban fog fellépni. I p o d a I o m. Az e rovatban közlött müvek kaphatók DO BAY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden bél­és külföldi lapokra előfizetések is elfogadtatnak. Általános Pénzügyi Szemle. A szaklapiroda lom terén valóságos esemény számba megy az „Általános Pénzügyi Szemle“ most megjelent első száma. De beszéljen erről maga a változatos, 16 ol­dalra terjedő s magas szakirodalmi nivón álló tar­talom. Találhatók benne a következő czikkek: Fo­gyasztási adóink az Ausztriával való kapcsolat gzem- pontjából. Irta Dr. Exner Kornél egyetemi m. tanár. — A külkereskedelmi hírszolgálat. Irta Sas vári Ár­min, a m. kir. kereskedelmi muzoum tudakozó iro­dájának főnöke. — A hitelszövetkezetek. Irta Tauszig Aladár, az „Országos Központi h. szövetkezet“ elnök igazgatója. — Keskenyvágányu és harmadrendű h. é. vasutak financirozésáról. Irta Franki Lajos oki. mérnök. — Am. kir. államvasutak munkástelepei. Irta Szigeti Barthos Andor dr. ministeri titkár. — A magyar posta-, táviró- és távbeszélő története. Irta hennyei Hennyey Vilmos dr. m. kir. posta és távirda igazgató. — A munkásmozgalmak története. Irta dr. Herczeg Mihály, a m. kir tudomány egye­tem prorectora. Ezenkívül: a kiegyezés ; Pénzpiacz és tőzsde; Bankok és takarékpénztárak; Hitelszö­vetkezetek; Kereskedelem és ipar; Nők a kereske­delem szolgálatában; Állami kedvezmények az ipar támogatására; Közlekedés; Magyar kir államvasu­tak ; Hajózás; Posta, táviró, távbeszélő; Találmá­nyok és szabadalmak; Szaktudomány és irodalom Biztosítási Szemle czimü rovatai, valóságos tárházai az általános pénzügyi világot érdeklő fontos esemé­nyeknek és pontos adatoknak. A lap kiadóhivata­lának egy külön osztálya pedig olvasó közönségé nek minden pénzügyi dologban díjmentesen ad fel­világosítást és útbaigazítást, sőt miután a társszer kesztők ügyvédek, jogi tanácsokat is. A már léte sitett rendkívül kedvező összeköttetések a bel- és külföldi bankokkal és pénzcsoportokkal, lehetővé teszi a lapvállalatnak iparvállalatok és vasutak fiuan czirozását, nagyobb amortisatios kölcsönök s egyéb pénzügyi művelőtök gyors és sikeres lebonyolítását. A lapnak felelős szerkesztője Török István, társ- szerkesztők és kiadótulajdonosok dr. Pátkai Dániel és dr. Pátkai Béla. A lapnak cheque Bzámlái van­nak a m. kir. postatakarékpénztárnál 7298. sz. a. s a „Magyar Ipar és Kereskedelmi bank“-nál 16301. sz. a. Előfizetési dij: egész évre 5 frt, fél évre 2 frt 50 . Az „Általános Pénzügyi Szemle“ szerkesz­tősége és kiadóhivatala: Budapest, VI. kér., Teréz körút 30. sz. földszint 9. Befőttek könyve. Zilahy Ágnes kitűnő jó ma­gyarosan megirt szakácskönyve mellé megírta be­főttekről szóló könyvét is, s ezzel bizonyosan nagy örömet szerzett Zilahy Ágnes a magyar háziasz szonynak. Nagyon sok hasznos tanácsot ad a gyü­mölcsök, főzelékek, saláták épen való eltartásáról, a szaliczil használatáról a befőtteknél, a különféle gőzbefőtt gyümölcsökről, az aszalt gyümölcsökről stb. Nemcsak kezdő gazdasszonyok, hanem tapasz­talt háziasszonyok is tanulhatnak számos praktikus dolgot belőle. És a unt különösen ki kell emel­nünk az, hogy tiszta, jó magyarsággal van meg­írva épugy, mint a hogy igazán magyaros minden reczeptje is annak a könyvnek. Melegen ajánljuk minden háziasszony és fiatal leány figyelmébe. Ára csinosan bekötve 60 kr., megrendelhető Singer és Wolfnernól, Andrássy-ut 10., de kapható minden könyvkereskedesben is. Országos vásári jelentés. Julius hó 12-én. Sertésvásár. Az egész vidék sertésvész miatt elzárva, a felhajtás oly csekély, mint hetipiaczokon szokott lenni Elkelt beállítani való süldő, vészen átment páronként 160—170 kgr. súlyban, 36—88 krig élősúlyban. Kövér sertésekért 89—40 krt fizettek rendes élet- és per­czent levonással. Julius hó 13-án. Juhvásár. Felhajtás körülbelül 8000 darab. Az árak emelkedők és túlnyomó részben vevőre ta­lált. Fizettek jó vágui való kosért páronként 15—16 irtot, bárányért 6—7 írtért, meddő anyabirkáért 11—12 frtot, gyengébb minőségű 9—10 írtig; külföldi szállításra való jó ürüért 18—19 írtig. Julius hó 14-én. Szarvasmarhavásár. Felhajtás 10000 da­rab körüli, a vásár hangulata igen élénk és túlnyomó rész­ben eladatott: erdélyi származású ökrök, járomba való 5—7 évesek, kelt páronként 350 írttól 400 írtig, másodrendű ökör. 260 írttól 320 írtig, harmadrendű mustra ökör 220 írttól 250; Írtig. Erdélyi és tarka borjú kelt 110 írttól 135 írtig páron­ként. Fejős tehenek minőség szerint 60 írttól 180 írtig dara-j bonként. Julius hó 15-én. Lóvásár. Felhajtás mintegy 9000 drb. ügy a jó ló, mint az igába való iránt a kereslet nagy, az árak követte ezőleg jelezhetők: Ménlovak 300 írttól 500 írtig darabonként, luxus hintó lovak 600 írttól 800 írtig páronként, uradalmi gazdaságba való lovak 300 írttól 500 írtig, jó erőben levő közönséges igás lovak 180 írttól 300 írtig, közönséges fuvaros lovak 100 írttól 160 írtig páron­ként, kövér mustra lovak Béofc részére nagyobb mennyiség­ben vásároltattak. Julius hó 16-án. Belvásár ma veszi kezdetét, jó for­galomra alig van kilátás, tekintettel a szorgos dologidőre. Törvényszéki csarnok. Pályázat. A kir. törvényszék elnöke a békési járásbíróságnál betöltendő albirói állásra pályázatot hirdet. Kérvények két hét alatt adandók be hozzá. A revolveres tolvaj. Gombkötő István orosházi illetőségű, de csavargással foglalkozó egyén, 37 töl­ténnyel és egy hat lövetű revolverrel hatolt be egy tanyai lakásba, hol is pénzt nem találva, nem lő- dözte, hanem lábával taposta a sonkát és kolbászt, kezével döntötte fel a tejes köcsögöket, mely vitézi tettéért 6 havi börtönt kapott. Egy leány miatt. Molnár János és B. Szabó János gyulai duhajok már rég haragosai egymásnak egy kékszemü leány miatt. A leány valószínűleg in­kább B. Szabó János felé hajladozott, mert Molnár János minduntalan csak az alkalmat kereste, hogy B. Szabóval kikössön s rajta bosszút álljon. A vé­letlen kezére játszotta Molnárnak B. Szabót. F. év április hó 8-án este 8 óra tájban találkoztak a re­metei csárdánál, a hol ismét összeszólalkoztak, mi­közben Molnár János egy disznóölő kést rántva elő csizmaszárából, B. Szabó gyomrába vágta és annak hasát felhasitotta. — B. Szabó János mire hazavit- ték, a súlyos sérelem folytán meghalt. Molnár Já­nost pedig a csendőrök vették gondozás alá. — F. hó 13 án tárgyalta a kir. törvényszék a fiatal gonosz­tevő bünpörét s minthogy az orvosi vélemény sze­rint az elhalt halálát, nem közvetlen a szúrás, ha­nem az annak követke'ztében beállott hashártyagyu- ladás okozta s minthogy vádlott tagadásával szem­ben nem nyert beigazolást az, hogy vádlott ember­ölésre irányzott szándékkal szúrta volna hasba B. Szabó Jánost, a kir. tszék Novák Kamill kir. tszki elnök elnöklete mellett Tóth Ferencz kir. alügyész vád és dr. Berényi Ármin védbeszédének meghall­gatása után vádlottat halált okozó testi sértés bün­tette miatt egy és fél évi börtönre Ítélte, mely bün­tetésből a vizsgálati fogság által 2 hónapot kitöltött­nek vett. Az Ítélet ellen úgy a vádlott mint a köz­vádló felebbezést jelentettek be. Nyilttér. Minthogy a tavaBZ előrehaladásával csecsemőt, gyermeket és felnőttet egyaránt fenyeget a járványok veszélye, ismét csak a minden alkalommal hálásan fo­gadott MOHAI ÁGNES -forrásunk vizének használatát ajánljuk. Egyrészt mert olcsó, igen kellemes és tiszta ivóvíz lévén, a tavaszi és nyári évszakokban kedvelt élvezetszerként szerepel, más­részt mert dús szénsavtartalmánál fogva specziflcus óvószer is a tiphus, cholera és a gyermekek tiphoid- szerü tavaszi-nyári hasmenése ellen. Ehhez járul még, hogy a csecsemőt is megvédi az ilyenkor nagyon ve­szélyes hurutos hátbántalmak ellen, mig szoptatója e viz használata folytán nagyon kedvező összetételű és bőséges tejet nyer. A már meglevő gyomor- és bél­hurutot gyermekeknél és felnőtteknél gyógyítja. Kelle­mesen hatván be szénsavánál fogva a gyomer és bél idegeire; a gyermekek lázas megbetegedéseinél pedig nélkülözhetetlen, hűtő, húgyhajtó és a szomjat csilla­pító hatásánál fogva. —^ Kedvelt borvíz. =— 146 3—12 A mohai Ágnes forrás kezelősége. ^ Főraktár: Édeskuty Xd. cs. és kir. udvari szállitó Budapest, V., Erzsébet-tér 8. szám. Kaphaíó minden gyógytárban, füszerkereskedésben és vendéglőben. Arad—Budapest k. u. p. Arad ind. 5 10 8*18 11-20 4*21 3 56 9-35 Kétegyháza 6-14 9*oi 12-31 5-04 5-39 10-öJ Kígyós 6-28 12-45 5-58 11-10 Csaba 6-47 9-23 1-19 5-26 7-27 11-39 Békés-Földvár 7-02 1-87 5-38 7-46 11-58 Mező-Berény 7*13 9*4® 1-49 5'49 8-04 12-11 Gyoma 7'43 10-09 2 21 6-i2 8-37 12-47 Mezőtúr 8-12 10-28 2-57 6-36 9-19 1-22 Szajol 9'08 11-00 3-44 7-09 10*2-5 2-16 Szolnok H-41 4-14 7*32 12-io 2 49 Ujszász 12-03 4-38 7"50 12-49 3-15 Rákos 1-37 7-08 9-28 4*32 5-52 Budapest órk.. 1-50 7-20 9*40 5-00 6-io Budapest k. u. p.­-Arad. Budapest ind. 6-60 8-10 2*15 10-00 (Jjszász 8-28 10-34 Í3.68 12-38 Szolnok 2-55 8-53 11-07 4-22 4-33 1-80 Szajol 3-19 9-07 11-28 4*35 4-52 1-50 Mező-Tur 4-42 9-40 12-26 5-06 5-45 2-41 Gyoma 5-30 10-04 13-59 5*29 6-19 3-14 Mező-Berény 6-09 10-24 l-at\ ,5-60 6-45 3-41 Békés Földvár 6-25 1-4Ó 6-56 3-64 Csaba 7-09 10-49 2-23~~ 6*13 7-18 4-32 Kígyós 7-24 2-36 7-31 4-45 Kétegyháza 7-47 H-07 2-54 6-31 íd? Ö 03 Arad érk. 9-10 H-51 3-55 7-M 8-4^ ■ 6-05 Kétegyháza—-mezőhegyes. Kétegyháza ind. 5-18 3 04 Medgyesegyháza 5-49 3-42 Mezőhegyes • . • « érk. 6 56 5-04 í >

Next

/
Oldalképek
Tartalom