Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-07-09 / 28. szám

a „Petőfi-társaság“ most országra szóló agitácziót fejt ki a nagy nap megünneplése érdekében és mint a lapokban olvassuk, amiről egy héttel ezelőtt szó sem bangzott, most már lesz ünnepség Segesvár ott, Budapesten. Duna-Vecsén, Kis-Kőrösön, Aszódon, Máté-Szalkán, Selmeczen, szóval mindama 'helye­ken, amelyekhez Petőfi emlékek fűződnek. Az orszá­gos jelentőségű ünnepségek közé iktatta a Petőfi- társaság a mezöberényit is, amelyen a társaság, ko rábbi Ígérete folytán is, képviselve lesz. A békés­vármegyei közművelődési egyesület a mezőberényi ünnepély végleges programmját és ennek alapján meghívóját e hót folyamán fogja kibocsátani. A gyulai torna-egyesület folyó hó 6-iki mu- latságán felülfizettek : Őzv. Reinhart Józsefne 1 frt, N. N. 1 frt, Czinczár Adolf 5 frt, Braun Mór 2 frt 50 kr, dr. Berkes Sándor 1 frt,, Diósy Béla 1 frt, Gróh Ferencz 2 frt, N. N. 60 kr, gróf Almásy Kálmánná 5 frt, Gallacz János 3 frt, dr. Fábry Sándor 2 frt, Szabó Béla 1 frt, Pivár János 1 frt. Weisz Mór 5 frt, külön ajándék a torna­egyesület javára 1—1 korona, összesen 32 frt 10 kr. — A mulatságról következő számadást közöl­jük: Bevétel,'.: 168 frt 60 kr ; kiadás: 102 frt 47 kr. Marad: 66 frt 43 kr. Elmentek a katonák. Szomorú nap virradt a gyulai leányszivekre. Elmasiroztak a katonák három heti ezredösszpontositási gyakorlatra. Pénteken éjjel 2 órakor hagyta itt az ezred a várost, ekkor ültek külön vonatra, mely Szecsőig vitte őket. Innen a I kilométernyi távolságban levő Rókára mentek, hol a jászberényi zászlóaljjal keresztülvitetik az ezredösszpontositás s kezdetét veszi a 20 napoB ezredgyakorlat, mely után e hó 30-án a katonák remélhetőleg friss jó egészségben érnek haza Gyu­lára a 20 napig fájó szivek nagy vigasztalására. Ötven évig tanitó- Ritka jubileumot ünnepelt a napokban Domokos Károly a békési ev. ref. egy­ház kitűnő tanítója, ki 1849. junius havában történt meghívása óta állandóan Békésen teljesiti magasz­tos kötelességét. Azon kiváló érdemek ünneplésé­ben, a melyeket Domokos Károly, mint a korral lépést tartó jeles pedagógus, mint gyermekei neve­lését áldozatok árán gondosan munkáló családapa, mint az egyház szolgálatában hasznosan munkál­kodó számvevő jegyző és presbiter szerzett, részt vett Békés község egész társadalma rendi és fele­kezeti külömbség nélkül számos küldöttségben keresve fel az ünnepeltet, elhalmozva őt ajándék és emléktárgyakkal és egy a jubiláns életrajzát tartalmazó kis füzet kiadásával. A jubiláló tanítót junius hó 29-én tartott századik vizsgája alkalmá- val nagy közönség jelenlétében Kecskeméti Ferencz református iskolaszéki elnök üdvözölte, majd julius hó 1-én kartársai lakásán keresték fel őt, hol Bányai Imre tolmácsolta a kartársak jókivánatait, innen az egyháztanács termébe kiBérték át az ün­nepeltet, hol Kecskeméty Ferencz szép méltató beszéde után az elöljáróság nevében Szathmáry Gábor főjegyző, a gör. keleti egyház nevében Popovics Elek lelkész, az izr. egyház és iskola szék nevében dr. Frey Géza, a községi iskolaszék neveben dr. Hajnal István elnök mondottak üdvözlő beszédeket, mire az ünnepély Szegedy Károly lel­kész szavaival fejeztetett be. Szombaton délután érkezett Békésre Szabó János esperes, Vidonyi Jenő egyházmegyei tanítói képviselő kíséretében és egyházi férfiakból alakított küldöttség élén lakásán kereste fel a jubiláns tanítót az egyházmegye nevé­ben kívánva neki erőt a további működéshez. Egy becsülettel és sikerekkel betöltött pálya tisztelet teljes méltánylásával nyújtjuk mi is a jubiláns felé az elismerés koszorúját és a második félszázadnak friss lelki és testi erővel átlépett küszöbén kíván­juk neki őszintén: Ad multos annos ! Árlejtés, a közkórház és elmegyógyintézet telkén főuraink adakozásából építendő kápolnára nézve a múlt vasárnap tartották meg az árlejtést az államépitészeti hivatalnál. Összesen három aján­lattevő jelentkezett, kik közül a 3001 frt 60 kr. előirányzat árral szemben, Glatz János 8% felü 1 - fizetéssel, N. Szabados József 3°/0 felülfizetéssel, Schneider János pedig 10°/0 engedménynyel ajánl­kozott a kápolna felépítésére, miért is a szerződést Schneider János gyulai lakossal kötötték meg. Elhagyta a szüleit. Városszerte nagy szenzá- cziót keltő eset foglalkoztatja most a közönséget s a regényes kis históriáról mindenfele tárgyalnak, hói tréfásan, hol komolyan. Valójában igen szo­morú és megdöbbentő ez az eset s minden roman­tikus, színes burokjától megfosztva a szökést, csak a hideg tény, a megdöbbentő valóság áll előttünk azzal a problémával, hogy komoly, közbecsülésben álló tisztes polgárcsalád sarja, hogy tévelyedhet meg ennyire? — Az eset maga az, hogy G. E. egyik legszebb gyulai polgárleány, festői szépségű ifjú hajadon, elhagyta szülei házát és megszökött. Seb. F. fényképészsegéddel ismeretlen helyre. A nép színmüvek hatalmas mozgató ereje, a mindenható szerelem nem aranyozza be, glóriát nem von a szökevények feje köré, mert azt mondják inkább csak könnyelmű kalandvágy, mint valami magasz­tos szerelmi láng lett volna a szökés indoka. — A szökevények egyelőre ismeretlen helyen vannak. „Esti Hírlap.“ A különben gondosan szerkesz­tett „Magyar Hírlap“ ily czimü két krajezáros esti melléklapja, szerdai számában „Ha magunk sem akarjuk11 czim alatt egy — előrebocsátjuk — hogy helyes tendencziáju vezérczikkben olyan érveléssel él, amely fölött az ember igazán nem tudja, hogy boszankodjék vagy szánakozzék e ? A vezérczikk ugyanis ostorozza azt a mellőzést, amelyben a ha­zai ipar, a hazai iparczikkek, az ausztriaival szem­ben részesülnek I ily mellőzés bizonyítékául, mond­hatnánk a vezérczikk inditó okául a következő ténykörülményt említi: „Békésmegyében vagy hol van a város, Gyulán vagy Piripócson, ahol most fölépült a törvénykezés háza. Be is kell rendezni padokkal, asztalokkal, székekkel, holmi egyéb ben- sőségekkö). Széles Magyarországon azt a rejtelmes és bűbájos mobiliát előállítani azon bizonyos magyar város — nem tudjuk milyen kupak tanácsa vagy bagós értelmisége meggyőződése szerint nem képes. Nekik eksztra kell, akár Becsből is.“ Erre a szó- ról-szóra átvett kis förmedvényre a következőket kell megjegyeznünk: Méltányoljuk ugyan azt a lá­zas munkásságot, amit a fővárosi hírlapíróknak ki kell fejteni: és miután méltányoljuk, bizony-bizony elnézőknek kell lennünk — hiszen ilyen elnézésre alkalomadtán mi is rá vagyunk szorulva — ha a tájékozatlanság olykor-olykor olyasmit irat velük, a mi bizony ellenkezik a tényleges valóval és viszo­nyokkal. De hát mindennek meg van a maga mér­téke s határa. — Ez alkalommal bizonyára nem vagyunk tulszigoruak, ha a leglázasabb munka mel­lett is annyi tudást elvárhatunk s megkövetelhe­tünk egy fővárosi lap „vezérczikkirójá“-tól, bogy a törvénykezés házának akár építése, akár berende­zése (asztalokkal, padokkal, székekkel s egyéb ben- sőségekkel) az állam joga, kötelessége s hatásköre, amibe semmiféle városnak akár „kupak tanácsa“, akár „bagós értelmisége“ sem közvetlenül, sem köz­vetve nem folyhat be, amint hogy széles Magyar- országon sehol sem folyik be. Feltéve — amiről különben nincs tudomásunk — hogy a „törvényke­zés házát“ bárhol külföldi iparosok építették vagy rendezték volna is be, abban az illető város kupaktanácsának és bagós értelmiségének ép oly ke­vés bűne vagy mulasztása volna, mintakár az „Esti Hírlap“ vezérczikk Írójának. Hogy ki épít, ki ren­dez be törvényszéket, a fölött kizárólag az igazság­ügyminiszter határoz Budapesten és erre vonatko­zólag az illető kupaktanácsnak és bagós értelmi­ségnek* ép úgy nincs még konsultativ szava sem, mint ahogy nincs az „Esti Hírlap“ vezérczikkirójá- nak, — hiszen sem nem kérdezik, sem nem hall­gatják meg őket. Ami speczialiter a gyulai törvény­széket illeti, előre bocsátva, hogy a 300,000 frtos épületet hazai iparosok készítették, a mintegy 7000 frtra költségeit berendezés fölött az árlejtés még meg sem történt, mert az csak julius i0-ikén lesz, e napra lett kitűzve s igy a belső berendezési munka sem külföldi, sem hazai iparosnak nem adathatott ki, sőt még az is kérdéses, hogy egyáltalán lesz e rá ausztriai ajánlat. A vonatkozó árlejtési hirdetés csakis hazai lapokban közöltetett. Tehát legalább is időelőtti dolog az „Esti Hírlap“ vezérczikkirója ré­széről, eme berendezési munka Bécsnek leendő maj­dani kiadatásáért nemcsak Gyula városa kupakta­nácsát és bagós értelmiségét — amely ismételjük igazán ártatlan volna, ha tényleg Bécsnek jutna is — de az árlejtés eredménye fölött majdan döntő igazságügyministert is megtámadni. A magunk ré­széről különben meg vagyunk győződve, hogy oly czimen, miszerint a berendezés Bécsnek juttatott, az Esti Hirlap vezérczikkirójának utólagosan sem lesz oka a kirohanásra. Az ilyen vidéki munkánál, különben sem az az igazi baj és sér -lem, hogy bé­csiek, hanem igen is az, hogy a budapestiek kapa- ritják el az illető vidéki iparosok elől és a vidéki iparosoknak átkozott kevés vigasztalására szolgál, hogy nem a bécsi, mert ezt — legyünk igazságo­sak — a hatóságok nem dédelgetik, hanem a bu­dapesti nagyipar veszi ki kezükből a munkát ősszá­júkból a kenyeret. Házasság. Róth Mihály törekvő ifjú kovács iparos folyó hó 4-én vezette oltárhoz a róm. kath. főtemplomban kedves aráját Merksz Mariskát. A bekésmegyei gazdasági egylet igazgató vá­lasztmánya dr. Zsilinszky Endre igazgató-elnök ve­zetése alatt vasárnap tartott ülésében foglalkozott a közgyűléstől vett azon megbízatással, hogy az egy­leti segédtitkári állás szervezése helyett, a titkári teendők állandó ellátása valamely módon biztosit- tassék. A választmány hosszabb eszmecsere után kimondotta, hogy a titkárnak távolléte alatt őt a titkári teendőkben Sohár Kálmán egyleti pénztáros fogja helyettesíteni, ezenkívül szolga tartására egy átalányösszeget utalványozott és elhatározta a tele­fonnak az egyleti helyiségbe való bevezetését. A papirosbuza ügyletek korlátozása és a biztositó in­tézetekről szóló törvényjavaslat benyújtása iránt a temesmegyei gazdasági egylet felhívására a kormány­hoz feliratok intézését határozta el a választmány és a feliratok megszerkesztésére Beliczey Istvánt, Zsilinszky Endrét és Zlinszky Istvánt küldötte ki. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszterhez kö­szönő iratot küld a választmány, mert közbenjárá­sával kieszközölte a honvédelmi miniszternél, hogy a tartalékos katonákat az aratás idején kívül fog­ják gyakorlatra behívni. Végül elhatározta a vá lasztmány, hogy Tóth József kér. állami főállator­vos sertésvész elleni serumára felhívja a gazdák figyelmét és őket a szérummal való oltások ered­ményének bejelentésére kéri fel. A gazdasági egylet kezdeményezésére. Még a hetvenes évek elején indítványozta a békésmegyei gazdasági egylet, hogy a mezei munkások ne hi­vassanak be nyári fegyvergyakorfatra munkaidő ben. Az ügy a Csanádiak újabb mozgalma követ­keztében sikerre vezetett. A honvédelmi miniszter újabb re'ndelete szerint a közös hadügyminiszterrel egyetértőleg elhatároztatott, hogy a Magyarorszá­gon állomásozó csapatfestek póttartaléka ezután csak augusztus 15-ke után fog behivatni gyakor latra. Egyúttal az összes magyarországi hadtest­parancsnokságokhoz körrendelet ment, hogy aratás ideje alatt ne hívjanak be mezei munkást, ha pedig e behívás mégis elkerülhetetlen, az e hónapban benyújtott indokolt kérvények kellő figyelemben részesüljenek. Hálátlan vendégek. A héten két esetben járt pórul két vendégszerető gazda, a ki szállást adott idegennek, mely szívességet úgy hálálták meg a vendégek, hogy köszönet nélkül távoztak, de nem a nélkül, hogy valami emléket el ne vittek volna magukkal. Miskucza Pétérné e hó 3-án szállást adott Giricz Mihály és feleségének s ezek 3 frt 60 kr értékű ruhát loptak el tőle és úgy távoztak. — Hasonló eset érte Gergely János kosárfonót, ki egy régi segédjét fogadta éjszakai szállásra, névszerint Vass Ferencz békési legényt. Ez pedig éjjel a folyó­sóról betörte a szoba ablakát, bemászott oda és mintegy 10 frt értékű ruhát összepakolva, búcsút mondott a kapufélfának. A szélhámosokat keresi a csendőrség. Nagy tűz pusztított múlt szombaton a gyula- várii uradalom solymosi pusztáján. Déltájban kigyu- ladt egy istálló és 3000 frt értékű istálló fölszerelés égett bele. Az élőállatok közül csak egy kincstári ló égett bele, a melyet nem tudtak az istállóból kihozni. A tűz belülről támadt, de hogy miképen, arra nézve a legszélesebb körű nyomozás sem ve zetett^eredményre. A csabai nöegylet tombola estélye, melyet a múlt szombaton tartottak meg, a várakozáson felül sikerült. A nagyszámú közönség kitünően mulatott a nagysokaságu és értékes tombolatárgyak kisorso­lásán, valamint az azt követő tánczvigalmon, a me­lyet a közbejött zivatar miatt a pavjllonban tartot­tuk meg. A kedélyes est szép összeggel járult a nőegylet jótékonysági alapjához is. Műkedvelők szinielőadása Sarkadon. A sarkadi fiatalság a napokban műkedvelői előadást rendezett a református egyház orgona-alapja javára. Nemes volt a czél s qröm volt nézni, hogy ennek tudatá­ban mily igyekezettel, mily szorgalommal tanulták meg a nekik olyan nehéz darabot, a magyar nép- szinraüirodalom egyik legszebb gyöngyét: „A sárga csikó“-t. Az előadás a nagyvendéglő nyári helyi­ségében tartatott, mely zsúfolásig megtelt közön séggel. Egyszerű iparos vagy paraszt ember volt a szereplők zöme s azért a kis darab igazán nagyon jól sikerült. — Nem kell itt azt a magas mértéket venni, egy műkedvelői előadás magas niveaun nem igen szokott állani, de azért egy kellemesen eltöl­tött est emlékeit őrzi a- közönség — bizonyosan — még most is. Azt a keresetlen egyszerűséget láttuk magunk előtt mozogni, azokat az ártatlan, vidáin parasztleányokat, sugár, deli parasztlegényeket nem­zeti viseletben, azzal a tősgyökeres alföldies táj- szólással.— Magyar népszínmű volt, melyet magyar emberek tősgyökeres magyarsággal adtak elő. Elő­adás után tánczmulatság következett, mely a haj­nali órákig tartott. — Másnap a darabot közkívá­natra — újból zsúfolt ház előtt — megismételték. A szénási ág. h. evang. egyházközség uj tem­plomának felépítésére (előirányzat 5970 frt 73 kr) junius hó 25-én versenytárgyalás volt. — Ajánlatot tettek Hézer Lajos (Orosháza) 10, Sülé Pál és fia (Orosháza) 10’8, Popják György (Szarvas) 13 szá­zalék, Jávorcsik és Dénes (Orosháza) 11 százalék, Botyánszky János (Csaba) 12 százalék engedéssel Az egyháztanács Popják György építőmester aján­latát fogadta el. Százharminczöt uj állásra hirdet pályázatot a posta- és távirda vezérigazgatóság; 135 gyakornok jelölti állás a távbeszélők mellett. Kvalifikáczió: érett ségi, 18 év betöltése, magyar állam polgárság. Fize­tés : 1 frt napouta. Pályázati határidő julius 31-ike. A kérvényeket a főszolgabíró, illetve polgármester utján az illetékes távirdaigazgatósághoz, a melynek területén alkalmaztatni óhajt, kell benyújtani. A békési központi választmány m. hó 29-én tartott ülésében a jegyző bemutatta azok névsorát, kik adóhátralék czimén a képviselőválasztók név­sorából töröltettek. 126 ezek száma. — Az uj tör­vény szerint mosrt már mind a 126 visszanyeri vá­lasztói jogát s igy Békésen az összes választók száma 1963-at tesz ki. Dézsába fűlt. A Wenckheim uradalmi Kamut pusztán Varga Imre béres 19 hónapos kis leánykája Teréz, játszadozás közben beleesett fejjel a ház előtti dézsába s mire segítségére siettek megfuladt. A gyomai dohánynagyárudának betöltése iránt [julius hó 27-én d. e. 10 órakor a m. kir. pénzügy­igazgatóságnál Gyulán zárt ajánlati versenytárgya­lás lesz. A dohánynagyárudának 1898. évi forgalma 1'9 százalék kezelési dij mellett 103,053 frt 29 kr. volt. A 400 frt bánatpénzzel ellátott írásbeli aján­latok a gyulai pénzügyigazgatóság főnökénél folyó évi julius hó 27-én d. e. 9 órakor benyújtandók. A körülményesebb feltételek és kötelezettségek ne­vezett pénzügyigazgatóságnál és a b.-csabai m. kir. pénzügyőri biztosságnál megtekinthetők. Öngyilkosság. Hosszú idő óta búskomorság bántotta Dohányos Mihály békési földmivest, a mi végre is végzetes tettre ragadta őt. Junius hó 28-án, mig a felesége a piaczon járt, az udvarán levő szalmás ól gerendájára egy ruhaszárító kötéllel fel­akasztotta magát. Mire észrevették, már meghalt. Halálozás. Kardos Ferencz szeghalmi földbir­tokos és megyebizottsági tag kedves leánya Erzsiké folyó hó 1-én elhunyt. Impozáns módón nyilvánult meg az általánosan tisztelt család iránt érzett rész- ivét a letört virágszál temetésén, a melyen Tatár János ref. lelkész magasröptű imát, Chrisztó Miklós pedig megható gyászbeszédet mondott, mig a helyi dalkör gyászdalokat énekelt. Mulatság Kis-ienön. A Kisjenő-Erdőbegyi asz­tal-társaság László főherczeg szoboralapja javára az uradalmi erdőben julius 16-án nyári mulatságot rendez. A rendező-bizottság nagyszabású, szép mu­latságot tervez ez alkalomra s lesz Ősbudavár Kts- Ijenőn, konfetti, serpentin, tűzijáték, hangverseny, secessionista képkiállitás és még igen sok vonzó bohóság. Az estély rósz idő esetén 23-ára halasz- atik. Belépti dij 1 korona, gyermekjegy 20 kraj- czár. Kezdődik délután 1 órakor, Orvos választás. A kondorosi orvosi állomást a község képviselőtestülete junius 28-án töltötte be Krcsmárik János főszolgabíró elnöklete alatt. A nyolez pályázó közül szavazás utján dr. Dezső Antal debreczeni kórházi alorvos 22 szavazattal dr. Faragó Mór helyettes orvos 11 szavazata ellenében megvá­lasztott. Hirtelen halál. Csabára akart utazni Balogh János gyopárhalmi lakos. A mint Orosházán beszállt a vonatba, hirtelen elalélt és meghalt. A vonat indu lóban volt, de az utitársak jajveszékelésre megállí­tották a vonatot, leemelték a szerencsétlen embert, kinek halálát szivszélhüdés okozta. Kié lesz a Trauttmannsdorff-féle birtok? czim alatt az „Orosházi Újság“ e hó 2-iki számában a következőket Írja: „Tudják olvasóink, hogy Csaba városa junius 25-ikére tűzte ki azt a gyűlést, a melyen a vétel megszavazandó lett volna. — Daczára annak, hogy többféle alakban hiresztelte- tett, hogy a város akkor dönt végérvényesen, a gyűlés, a csabaiak nagy szégyenére — elmaradt, mert még „nincsenek rendben.“ — Hir szerint eddig még csak mintegy 6000 hold van jegyezve s igy1 még 5700 holdnak nincs gazdája. — Biztosra vehető most már, hogy Ceaba városa, nagy kapzsiságával kudarezot-1vallott. — A hangulat a csabai lakosság körében a vétel ellen van s csak azok vannak a vétel mellett, a kik abból hasznot remélnek s ezek — mint mondják — néhány ügyvéd. — De a ku- darcz egész Csaba városáé!“ A csabai lap, csütör­töki számában erre a közleményre egy árva betű vei sem reagál. így hát nekünk sincs most rá szavunk. A jég. Az idén eddigelé — égnek hála — minden elemi csapástól megvoltunk óva, csupán a múlt szombaton volt a vármegye némely községé­ben jég, mely, ha nem is oly mérvüt, mint tavaly, de jelentékeny károkat okozott. Szombat este 9 óra­kor, azalatt az idő alatt, mig valóságos porvihar száguldott el városunk fölött, a jég a mezőberényi határból mintegy 1000 holdat, a békés földváriból ugyanannyit és Csabán a sopronyi dűlőt, mintegy 4000- holdat elverte. TÍZ éves találkozó. A szarvasi főgimnáziumnak 1889. évben végzett növendékei e hó 1-én találko­zóra gyűltek össze Szarvason a főgimnázium épü­letében, a honnan mint gyermekek távoztak el tíz év előtt különböző életpályákra. A találkozónál — többen kimentvén magukat — megjelentek : Bácsy Dani községi jegyző (Füzes-Gyarmat), Balta Károly honvédfőhadnagy (Gyula), Berthóty István vármegyei aljegyző (Gyula), dr. Bordách Miklós ügyvéd (Mező­túr), Danes József postatiszt (Budapest), Demcsák János tanitó (Tót-Aradácz), Gyáni Gyula orvos­szigorló (Vésztő), Kóczy Mihály tanitó (Szarvas), Markovics Béla községi jegyző (Katymár), Ribárszky Pál mérnök (Szarvas), Szrenka János polgári isk. tanár (Mezőberény), dr. Takács Izsó orvos (Szarvas) és Udvardy Sándor főgimnáziumi tanár (Szarvas). A viszontlátás örömei után a találkozók tanáraikkal és feleségükkel este az „Árpád“ szállodában kedé­lyes társas-vacsorára gyűltek össze, a melyen a késő éjjeli órákig mulattak a legvidámabb hangu­latban. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi mi­nister Hanak József tanárt Zólyomból az orosházi állami polgári iskolához helyezte át. Gyújtogató villám. Az a vészterhes zivatar, a mely szombaton este és éjjel az egész vármegyén végig zúgott, Szarvas és környékén tört ki legfélel­metesebben este 10 óra után. Szélvihartól kisérve valóságos felhőszakadás zuhant a vidékre, a villá­mok pedig sürü egymásutánban ozikkáztak és resz­ketették meg dördülésükkel a levegőt. Egyik vil­lám Firity Mihálynak a maczóvégen levő házába ütött be és annak tetejét egyezerre lángba borí­totta. A tűz jelzésére hamarosan ott termettek a tűzoltók gróf Bolza Géza főparancsnokkal élükön és miután legelőbb a villámcsapástól elájult lakókat mentették ki az égő házból, derekas munka után lokalizálták a tüzet, mely emberéletben kárt nem okozván, csak a házfedelét követelte áldozatul. Bárány tolvajok. A körös-tarcsai határban a régi szent-jánosi csárda közelében van Bakó László tanyája, ide kéredzett be Petries András mező-túri lakos junius hó 16-án este, hogy annak bekerített udvarában 147 drb. báránynyal megbálhasson. Az engedélyt meg is kapta, nyugalomra hajtá fejét. Reggel mikor világosodni kezdett, fölkelt, hogy út­ját tovább folytassa. Mielőtt elindult volna, észre­vette, hogy 2 drb. báránya a kerítésen kivül van, megolvasta a nyájat és ekkor arra a felfedezésre jutott, hogy addig, mig ő a fáradságtól álomba me­rülve aludt, 5 bárányát ellopták. Jelentést tett a mező herényi csendőrségnek, Amely kinyomozta, hogy a bárány tolvajok Bakó János és Molnár Imre kö- rös-tarcsai tanyai lakosok. Náluk 4 bárányt meg is találtak, egyet azonban addig már jóízűen el is fo­gyasztottak. Az elfog}osztott báránypaprikás na­gyon is paprikás lesz nekik, mert a csendőrség el­lenük -a bíróságnál megtette a feljelentést. Kovács Sándor jónevü zongorakészitő a hét folyamán megérkezik. Megrendeléseket Dobay János könyvkereskedése fogad el. A legszebb ékesszólásnál is szebben beszél a tett. Haldek fővárosi magnagykereskedő most meg­jelent árjegyzékének néhány oldalát töltik meg ha­zánk legnagyobb és leghíresebb gazdáinak elismerő nyilatkozatai, melyek bizonyítják, hogy a Haldek ezég úgy mint eddig, az elmúlt évben is szem előtt tartotta azt az elvét, hogy a legszebb ékesszólásnál is szebben beszél a tett. 205 8—10 Színészet. — Gésák, Ördög mátkája, Tekaösbéka, Kaméliás hölgy, Királyfogás, Varázshegedü, Szikra, Gésák, Raog és mód. — A „Gésáku harmadik előadásával kezdődött múlt szombaton a színházi hét. A kedves operette még ez előadáson is vonzott közönséget. A játék — mint a Gésák minden előadásán — ezúttal is kifogástalan volt. Vasárnap az „Ördög mátkája“, Géczy újabb népszínműve, vonzott szép közönséget. Géczynek ez még sikerültebb alkotása, mint a Gyimesi vad­virág. Az az erős drámai ér, mely az egész da­lrabon végig vonul, a székely népélet igaz ismerete a természetes, hű alakok és helyzetek magas ní­vóra emelik ezt a szép darabot s a néző mind­végig le van kötve és meg van hódítva. Az elő­adás precizitása is nagyban emelte a darab iránti rokonszenvet Halmay (Botár), nagy művészettel alakított, Sárközy (Pál Miklós), egyik legsikerül í tebb debütjét volt alkalmunk látni. Halmayné — mint csaknem minden szerepében, — ebben is meg­nyert mindenkit hangjával, játékával egyaránt. luboly Klementin erős drámai színekkel dolgozva, nyújtott tökéletes alakítást, Tisztay rendkívüli tet­szés mellett, gazdag komikai érről tanúskodó já­tékkal keltett állandó derültséget. Szabó jó volt- Kövy Kornélia nemcsak bájos külsejű székely lány, volt, de kedvesen is játszott s általában mind ní­vón álló játékot produkáltak. Rédey a betlehemes jelenetben sikerült groteszk maszkjával keltett fel­tűnést. Taps, újrázás bőven volt, bizonyítván a szép darab teljes sikerét, üjváry Rózsi táncza is megérdemelt tetszésben részesült. Hétfőn a „Teknösbéka“ nagy érdeklődés és meglehetős számú felnőttekből álló publikum mel­lett került színre. — Sok jót nem Írhatunk erről a darabról s moralitás szempontjából határozottan el kell ítélnünk. Profanái mindent, a mit még tisz­telni szeretnénk s egyik jelenetben a menyasszony mirtu8koszoruval fején, készül'megcsalni a — vő­legényét. Ilyen ocsmányságokból áll az egész da­rab. Egyetlen jellem nincs az egész darabban. Az alakok rendkívül ügyesen mozgattatnak mestersé­gesen, előidézve sok kaczagtató, a pikantéria vég­határáig menő, tótágast álló helyzetet. Már csak a disznóság volna hátra s a szerző; invencziója ekkor elaltatja a két feleséggel egyedül maradt vőlegényt. Mulatni, kaczagni lehet ezen a darabon, de jóizlésü léleknek mégis fáj látni az ilyen tobzódását a vas­tag nuditásokoak. Az előadás a lehetőség határai között finoman ment. Meg kell dicsérnünk Tuboly Klementint, ki nem aknázta ki szerepét a hatás kedvéért az Ízlés rovására s diskrét alakítással korrigálta ki a szerző hibáit. Halmay (Chempalier), sikerült alak volt; Szabó, Sárközy Rédey Kövy Kor­nélia jól játszottak. A darab kaczagtató helyzetein bőven tapsolt és mulatott a közönség, de azért

Next

/
Oldalképek
Tartalom