Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-06-18 / 25. szám

Melléklet a „Békés" 1899. M számához.

de Gyula városa tisztelgő küldöttsége előtt még 1892-ik évben tett kegyes ajánlata s ígérete, hogy az esetben, ha Gyulán egy róm. kath. hitfelekezeti jellegű gimnázium létesittetnék, ő azt — mint a szilágysomlyói algimnáziummal szemben cselekszi — püspökségének időszaka alatt hajlandó évi sub- venczióban részesíteni, sőt amennyiben erre a magas kormánynak és ő felségének, mint legfőbb kegy- urnák legmagasabb engedélyét kinyerheti, kész közreműködni, hogy a gyulai gimnázium a püspök ségi javadalmak állandó jövedelméből, Nagyvárad jövendő püspökei részéről is ugyanily subvenczió- ban részesittessék.

Eme fennebb sorolt alapítványok és állandó jövedelmek — a legpessimislikusabb számítás szerint is — mintegy fele részét képeznék a középiskolákhoz fűződő immár jelentékeny követelmények szerint is annak a szükségletnek, melyek egy nyolcz osztályú gimnázium létesítéséhez és fentartásához igényeltetnek, úgy, hogy Exczellencziád tározóját, illetőleg az állam hozzájárulását, úgy a gimnázium létesítéséhez, mint annak felszereléséhez es fentartásához, a gyulai gimnázium aránylag kisebb mértékben venné igénybe, mint a részint államilag fentartott, részint államilag subvenczionált igen sok más gimnázium, melyek alapítása s fentartása sokkal kevésbé közérdek, mint a minő állami, nemzetiségi, paedagogiai s társadalmi érdeket képez és képvisel egy Gyulán létesítendő gimnázium.

A midőn tehát Exczellencziádnak eme alázatos kérelmünk bevezetésében jelzett nyilatkozatain felbuzdulva s teljes őszinteséggel kijelentve, hogy a városunk és vidékének társadalmi, közgazdasági s kulturális érdekeire leirhatlan fontosságú gimnázium ügyében mostani akcziónkat eme magas és fontos nyilatkozataira alapítjuk:

Hódoló tisztelettel esedezünk Nagyméltóságod előtt, hogy a midőn meggyőződést kegyeskedett szerezni róla, hogy az Exczellencziád által formu- lázott összes feltételeknek Gyula városa teljesen megfelel ; nevezetesen megfelel úgy is mint egy vegyes nemzetiségű vármegyének magyarajku székhelye, megfelel úgy is mint nem magyarajku óriási nagy vidék magyar végvára s közgazdasági czentruma : kegyeskedjék gimnáziumunk országos jelentőségű s fontosságú ügyét atyai kezébe venni, annak létesi- sése iránt az akcziót megindítani, nevezetesen a jelen alázatos kérelmünkben felsorolt tényezőkkel, akik részint tényleg alapítványokat tőnek, részint évi fentartási összegeket ajánlottak egy gyulai kath. gimnáziumra, a tárgyalásokat megindítani, miután csak igy van rá reményünk, sőt Nagyméltóságod magas állásánál, ób egyéni súlyánál fogva nemcsak reményünk, hanem biztos hitünk is, hogy a kölcsönös türelem, jó akarat és áldozatkészség egy gimnázium felállításához természetszerűleg fűződő uem kis nehézségeket le fogja küzdeni s a jó ügyet diadalra xezetendi.

És habár a helyzet olyan, hogy egy Gyulán feállitandó gimnázium, első sorban és első rangú államérdek, elismerjük és tudjuk, hogy az Gyula városának is nemcsak érdeke, hanem mindenek fölött álló elsőrangú közszükségletn is, melynek kielégítését, megvalósítását, immár Nagyméltóságod- tól, Nagyméltóságod jóakaratától, bölcsességétől, lángoló ügybuzgalmától és a kultúra terén már is. elért hasonlithatlan nagy sikerei után szerencsés kezétől is remélvén, biztosítjuk Exczellencziádat. hogy magas nevét, jó tettet nemcsak mi, hanem Gyula városa késő nemzedéke is „pater urbís1-ként szive mélyéből fakadó hálával és szeretettel fogja megőrizni.

Gyulán, 1899. évi junius 12-én.

'Gyula városa közönsége nevében : alázatos szolgái :

Popovics Jusztin, Dutkay Béla,

fSjegyzS. polgármester.

Br. Fejérváry Géza honvédelmi ministernél.

A fővárosba felutazó küldöttség még Gyulán tervbe vette, hogy a huszárok elvitele folytán üresen álló laktanyába Ígért honvédzászlóalj mielőbbi hozatalátfogja kérelmezni a honvédelmi ministernél.

Dr. Lukács György főispán, aki többek között Gyula városa eme kiváló érdekét is szivén viseli, még múlt hó 17-én felterjesztést tett ez ügyben a honvédelmi ministerhez, de a polgármester óhajára táviratilag kért audientiát is a küldöttségnek folyó hó 14-ére.

Időközben azonban a május 17-iki felterjesztésére hétfőn reggel a főispán a következő választ kapta a honvédelmi ministeriumtól :

„34756. szám. Méltóságos dr. Lukács György urnák, Békésvármegye főispánjának Gyulán. Méltóságos Főispán ur ! Folyó évi május hó 17-ikén kelt 570. számú felterjesztésére van szerencsém Méltóságodat értesíteni, hogy méltányolva Gyula városának anyagi érdekeit, melyek Méltóságod felterjesztése szerint, a közforgalomnak, a debreczeni 2. honvédbuszár ezred I. osztályának áthelyezése következtében beállott csökkenését eredményezték, ifiként Méltóságodhoz intézett 1897. évi 37798/XVIII. és 39740/XVIII. számú értesítéseimben és Gyula város közönségéhez intézett 1897. évi 42321/XVIII. számú rendeletemben is már ismételten kijelentettem, egy honvéd gyalog zászlóaljnak Gyulára való áthelyeztetése már csak idő kérdése, mely azonban tekintettel arra, hogy az evvel kapcsolatos előmunkálatok hosszabb időt igényelnek, előre határozottan meg nem állapítható. Fogadja Méltóságod tiszteletem nyilvánítását. Budapesten, 1899. évi junius hó 9-én. A miniszter helyett: Gromon, sk. államtitkár.“

Eme válasz következtében u küldöttség elejtette a honvédelmi miniszternél tisztclgési szándékát. Maga a főispán kedden reggeli gyorsvonattal utazott fel a fővárosba, de akkor délután távirat jött le hozzá Gyulára, hogy a honvédelmi minister

kész a gyulai küldöttséget szerdán délelőtt 11 órakor fogadni.

Eme távirat következtében, melynek tartalmát a küldöttség csak a kultuszminiszternél történt tisztelgés alkalmával tudhatta meg, a küldöttség tagjai a kultusz minis tóriumból teljes számban felvonultak Budavárába, a honvédelmi ministeri palotába s tisztelegtek br. Fejérváry Géza honvédelmi ministernél is.

A fogadó terembe cziviTruhába bejövő daliás alakú br. Fejérváry ministert a küldöttség harsány éljenekkel üdvözölte.

Dr. Lukács György remek rövid beszédben tolmácsolta a küldöttség érzelmeit; egy köszönet és egy kérés az, amit a küldöttség nevében ő excel- Ientiájához intéz. Köszönet azért, hogy időközben hozzáintézett leiratában ismét fentartja abbeli ígéretét, hogy a huszárság helyett gyalogságot fog Gyulára helyezni. Kérés a végből, hogy az Ígért gyalogság mielőbb helyeztessék Gyulára, mert úgy közforgalmi, mint közgazdasági szempontból nagy hátrány a városra a huszárság távozása a főleg súlyosan sinylik ezt a háztulajdonosok, kiknek a huszárság tisztjei által elfoglalt lakásai üresen állanak. Hangsúlyozza, hogy teljes bizalom vezérli a küldöttséget eljárásában, nemcsak azért, mert Fe- jérváryban a szeretett honvédelmi minisztert tiszteli, hanem azért is, mert Magyarország első gavallérját látja benne, kinek Ígéretében vakon bízik. (Zajos éljenzés.)

Br. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter sziv- ből köszönte a küldöttség fáradságát és biztosította a küldöttséget, hogy mint eddigi leiratai, s közöttük a junius 9-iki is tartalmazza, egy gyalogzászlóaljnak Gyulára tétele elvileg nemcsak Ígéret a részéről, hanem befejezett tény is. Magát az áttételt eddigelé leküzdhetlen nehézségek akadályozták, még pedig törvényhozási akadályok, amelyek — komoly reménye van rá, noha pozitív ígéretet nem tehet, mert ez nem az ő elhatározásán és ténykedésén múlik — valószínűleg már a jövő év folyamán elfognak simulni. 0 teljes mértékben méltányolja a Gyula városát és annak lakosságát sújtó károkat és a legkomolyabb törekvése mindent elkövetni, hogy a laktanya ne soká maradjon üresen. Csupán egyet ne kérjenek tőle, határozott napot, mert nincs oly helyzetben, hogy erre nézve kötelező Ígéretet tehessen. Ismételten kijelenti és hangsúlyozza, hogy a gyalogzászlóalj áthelyezése azonban positive be fog következni.

A küldöttség teljesen megnyugodva, lelkes éljenzésekkel fogadta a miniszter egyenes, katonás nyilatkozatait is ezzel a tisztelgés véget ért.

A közigazgatási bizottság ülése.

— Junius 12. —

Kevés tárgyú, de érdekes lefolyású ülése volt a közigazgatási bizottságnak, melyen egy árvaügyből kifolyólag a Csaba községi árvaszék jogállása és a tótkomlósi iskolák szaporítása körül folytak részletesebb viták és a melynek kiemelkedő mozzanata Csák György kir. tanácsos pénzügyigazgatónak előléptetése alkalmából való üdvözlése volt. Az ülés lefolyásáról a következő tudósítást közöljük:

Jelen voltak : Lukács György dr. főispán elnöklete alatt dr. Fábry Sándor alispán, dr. Bodoky Zoltán főjégyző, Oláh György t. főügyész, Jancso- vits Péter árv. elnök, Csák György kir. pénzügy igazgató, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, dr Liszy Viktor kir. ügyész, dr. Zöldy János tiszti főorvos. Haviár Lajos és Szarvassy Arzén kir. főmérnökök, gróf Almásy Dénes, Jancsovits Emil, dr. Hajnal István, Haviár Dániel, Horváth Károly, Zsilinszky Endre dr., Varságh Béla biz. tagok és Zlinszky István közgazd. előadó.

, Az ülés megnyitása után felolvastatott az alispánnak május hóra vonatkozó jelentése, mely szerint a személybiztonság kedvező volt és a vagyonbiztonságot is csak apróbb lopásokkal zavarták meg. Tűz bat esetben fordult elő. Az állategészségügy jelentékenyen rosszabbra fordult, erre mutat a ser- lésvésznek állandó és fokozatos terjedése, a száj- s körömfájás fellépése és a többi szórványosan mutatkozó ragályos betegség. A közgazdasági viszonyok a terméskilátások folytán kedvezők, a mezei munkások magatartása nyugodt és ha valamely elemi csapás nem teszi tönkre a vetéseket, nyugodt és jó aratásra van kilátás. A jelentést a bizottság tudomásul vette.

Felolvastatott ezután a Csák György pénzügyigazgató előléptetését tárgyaló miniszteri rendelet, melynek kapceán a fői spán meleg szavakkal üdvözli a kitüntetettet és további sikereket kíván pályáján. (Zajos él jenzés.) Csák György hálás közönetet mond a bizottságnak és első sorban a főispánnak, kinek az előléptetést köszönheti, .valamint tagtársainak. kinek támogatása mellett lehetett csak eredményes munkát végeznie. Elnézést és jóakaratot kér to vábbra is.

A közegészségügy állapotáról dr. Zöldy János főorvos referált az előző hónaphoz képest e téren jelentékeny javulást ko istatálva, aminek okát egyrészt a pontosan keresztülvitt hatósági óvintézkedésekben. másrészt és főleg abban találja, hogy eddig a falvakban zsúfolva lakott földmivelő osztály a külső területekre húzódott szét. Uralkodó járvány májusban is a kanyaró volt, mely főleg Orosházán lépett fel nagy számmal. Előfordult pedig a difteri- tisz 8 községben 19 betegüléssel és 3 halálozással, a kanyaró 10 községben 177 esetben 6 halálozással, a vörheny 13- községben 52 betegüléssel és 12 halálozással. A jelentést a bizottság tudomásul vette.

A közkórházi bizottság határozatából kifolyólag a bizottság feliratot intézett a belügyminiszterhez, hogy a kórházi gondnok és segédorvos kiköltöztetésével felmerülő költségek fedezését engedélyezze. A kiköltöztetés azért vált szükségessé, mert a jelzett tisztviselők lakószobái kórtermekké alakitatták át.

Csák György kir. pénzügyigazgató jelentése szerint az egyenes adók befizetése körül kedvezőtlenebb eredmény éretett el, mint 1898. év hasonló szakában. A III. osztályú kereseti adó kivetését az egész megyében befejezték.

Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő jelenti, hogy május hónapban 73 tantermet látogatott meg, valamint hogy utiátalánya elfogyván, póthitelt kért.

Hanzély Károly tanító ügyében, akit az egyik orosházi lap nyilttetében támadtak meg azért, hogy tanítványaival a kukoriczaföldön csutkát szedetett, miután a vizsgálat során kiderült, hogy a gyermekek önként a tanító felhívása nélkül tették azt, a bizottság a fegyelmi eljárás elrendelését mellőzte, figyelmeztette azonban a tanítót, hogy a növendékeknek a hasonló ténykedést ne engedje meg, nehogy kellemetlen félreértésekre adjon alkalmat.

A közoktatásügyi miniszter azon leiratát, melyben a bánfalvi evang. iskolát elsőfokú megintésben részesítette a bizottság kezdeményezésére az ottlevő tűrhetetlen állapotok miatt, tudomásul vették.

A bányakerületi ág. evang. püspök értesíti a bizottságot, hogy megkeresése folytán intézkedett a tótkomlósi, csórvási és kondorosi iskolák kifejlesztése iránt. Tótkomlóson azonban nem tartja indokoltnak az uj iskolák felállításának elrendelését, miután a községből jelentékeny kivándorlás törté nik és az iskolák túlzsúfoltsága úgy is megszűnik. Haviár Dániel úgy tudja, hogy a tótkomlósi iskola- kötelesek összeírásánál tévedés történt, mert az ismétlőiskolásokat is a mindennapi iskolások közé számították. Rezey tantelügyelő szerint az összeírás helyesen eszközöltetett és a szerint kiderült, hogy egy iskolára 95 gyermek jut és igy az iskolák túlzsúfoltak. Jelzi különben, hogy az őt meglátogató tótkomlósi lelkésztől azt hallotta, hogy a tankötelesek száma meg fog apadni, miután Tót-Komlósról sokan — hajói tudja — Bukovinába készülnek kivándorolni. Dr. Hajnal István nem érti miért vándorolnak ki Bukovinába épen e derék község lakói, akik a legjobb helyzetben vannak. Dr. Fábry Sándor azt hiszi, hogy nem Bukovinába való kivándorlásról van szó, de Tót-Komlós annyira be van ékelve Csanádmegyébe, hogy időnként egész rajok költöznek át e községből. Horváth Károly nem hiszi, hogy oly mérvű kivándorlásról lehet szó, amely az iskolák zsúfoltságát eloszlatná, kéri azért a tanfelügyelőt, tartsa figyelemmel az ottani viszonyokat s annak idején tegyen jelentést. Végül az orosházi főszolgabírót bízták meg, hogy a túlzsúfoltság kérdésében tartson vizsgálatot s tegyen jelentést.

A csabai árvaszék által hozott határozatok felülvizsgáló fórumai tekintetében keltett azután részletes vitát egy árvaügyben kelt ministeri leirat, melyben a belügyminiszter kijelenti, hogy a csabai községi árvaszékiől a felebbezések nem — mint a megyei és városi árvaszékektől — a közigazgatási bizottság felebbviteli küldöttségéhez és azután a bel- ügyministerhez, hanem másodfokon a megyei árvaszékhez és végső fokon a felebbviteli küldöttséghez felebbezheiök az ügyek.

Dr. Lukács György elnök főispán előrebocsátja, hogy a rendelet leérkezte után szóvá tette az ügyet a minisztériumban, nem tévedésen alapszik-e a leirat és azon választ nyerte, hogy a tanácskozások után tudatosan helyezkedett a minisztérium azon elvi álláspontra, hogy a községi árvaszéket a megyei árvaszék alá helyezik, más felebbviteli fórumokat jelölvén ki egyik és másik részére, miután a törvény a községi árvaszékekiől nem intézkedhetik. A mi azt a praecedensnek látszó esetet illeti, hogy a csabai árvaszék egy ügyét harmadfokban a belügyminiszter bírálta el, ez tévedésen alapult és a ministeri határozat azon hiszemben kelt, hogy a határozatot másodfokban a megyei árvaszék bírálta felül. Ez esetre tehát, mint praecedensre hivatkozni nem lehet.

Dr. Fábry Sándor javasolja, hogy a bizottság írjon fel a ministe i értelmezés megmásitása iránt. Csaba község azért állította fel áldozatokkal önálló árvaszékét, mert joggal hihette, hogy az a rendezett tanácsú városok árvaszékeinek jogállásával és jellegével fog b;rni.

Haviár Dániel szerint a törvény azért nem foglal magában részletes intézkedéseket a községi ár vaszékekről, mert nem volt valószínű, hogy ilyen szerveztetni fog. A törvény megalkutása után busz évre létesült az első és még ma is egyedül álló községi árvaszék. Fontosnak tartja a kérdést és szükségesnek tartja, valamint a törvény szelleméből is azt' olvassa ki, hogy a községi árvaszékek hatósága alá tartozó egyeseknek ugyanazon jogbiz tősitékokai — ugyanazon felebbezési módot és fo rumokat — kell megadni-, a mit a megyék és ren dezett tanácsú városok árvaszékei alá tartozó állampolgárok részére. Hasonló értelemben szólal fel Horváth Károly is és mindketten hozzájárulnak á felirat intézéséhez.

Dr. Zsilinszky Endre a törvényt olvassa fel, melyszerint oly községben, hol kellő szellemi és anyagi erő áll rendelkezésre, önálló árvaszék léte sithető. Az önálló szó világosan jelzi, hogy az nem helyeztetik a vármegyei árvaszék alá és kifejezést ad annak, hogy ha Csaba gondolt volna ily értelmezés lehetőségére, aligha létesítette volna az árvaszéket.

Dr. Lukács György megelégedéssel látja, hogy a bizottság tagjainak nézete egyezik az övével és ígéretet tesz. hogy személyesen ismét közbenjár a miniszternél, bárha a leirat tudatosságára való tekintettel nem mer hinni a fölirás eredményében.

A bizottság ezután e.fogadta az alispán javas latát és az ügyben felir a belőgyministerhez.

Ménesi Viktóriának a gyulai csendőrőrs elleni cselédbér iránti ügyében a bizottság Oláh György, dr. Bodoky Zoltán, Horváth Károly és az elnök hozzászólása után a követelést jogosnak és kifizetendőnek mondotta ki. •

Dr. Fábry Sándor alispán indítványára elhatározta a bizottság, bogy lépéseket tesz az iránt, hogy a napokban megnyílt vésztő—kötegyán—hoi- 1 ódi vasút menetrendjének megváltoztatásával egyrészről a Sárréttel, másrészt Belényes vidékével jobb összeköttetés létesittessék.

A többi szakelőadónak időszaki jelentését tudomásul véve, a bizottság még nehány kisebb ügyet intézett el és az ülés délre véget ért.

Szabályrendelet a községi segélyalapokról.

1. §. A munkaadók és mezőgazdasági munkások között jogviszonyok szabályozásáról szóló 1898. évi II. t.-cz. 71. §-a értelmében a törvényhatóság minden egyes községében segélyalap létesittetik.

2. §. A községi segélyalap bevételeit képezik :

a) az 1898. évi II. t.-cz. alapján kiszabott és befizetett büntetéspénzek;

b) ugyanazon törvény 3. §. alapján az elveszett vagy megsemmisült igazolványok másodlatának kiállításáért beszedett dijak;

c) az ugyanazon törvény végrehajtása tárgyában 2000. ein. 1898. szám alatt kiadott földmivelés- ügyi m. kir. ministeri rendelet alapján kiszabott pénzbírságok;

d) a községnek, a törvényhatóságnak vagy egyeseknek e czélra szánt adományai.

3. §. A községi segélyalapok czélja:

a) az arra érdemes, igazolványnyal bíró s önhibáján kívül segélyre szorult gazdasági munkások segélyezése;

b) a gazdasági munkások segélyegyleteinek és szövetkezeteinek támogatása.

4. §. A községi segélyalapok a községi szegényalaptól s egyéb községi pénztáraktól elkülönítve, minden tekintetben a községi számvitelről szóló vármegyei szabályrendelet rendelkezései értelmében kezelendők.

A segély iránti kérelmek felett a 8. §-ban megjelölt bizottság meghallgatása után a községi elöljáróság (bíró, jegyző), illetve a városi tanács határoz, s a megállapított segélyösszeget a segélyalapból kiutalványozza.

5. §. A segélyezésekre rendszerint a segélyalapoknak kamatjövedelme vehető igénybe.

Szükségesetén a községi elöljáróság illetve városi tanács előterjesztése alapján a képviselőtestület megengedheti, hogy a segélyezésekre nézve, vagy egészben a segélyalap tőkéje is igénybe vétessék.

6. §. A segély rendszerint visszafizetés kötelezettsége mellett adatik.

Egy munkásnak egy azon évben legfeljebb 50 korona segély adható

A segély után kamatot szedni semmi körülmény között sem szabad

A visszafizetésre 6 hónapnál rövidebb és 12 hónapnál hosszabb határidő nem szabható meg.

Az elöljáróság, illetve a tanács a visszafizetésre még 3 hónapi halasztást adhat, s indokolt esetben a 8. §-ban megjelölt bizottság meghallgatása után a követelés törlése iránt a képviselő testülethez előterjesztést tesz.

A segély részletekben is visszafizethető.

Ha a segélyezett a segély visszafizetése előtt meghal, örököseitől a követelés be nem hajtható, s törlése a képviselőtestület által elrendelendő.

7. §. Segélyben nem részesíthető i

a) akinek igazolványa nincs;

b) aki az 1898. évi H. t.-cz. vagy az 1876. évi XIII. t.-cz. alapján büntetve volt, a büntetés kitöltésétől számított egy éven belül ;

c) aki a segélyalapból visszatérítés kötelezettsége mellett nyert segélyt halasztás, illetve törlési engedély nélkül önként le nem fizette.

8. §. A képviselő testület a helybeli igazol- ványnyal bíró munkások közül évenként 6 munkást jelöl ki, s azokból véleményező bizottságot alakit.

E bizottság 2 tagjának véleménye minden segélyezési ügyben meghallgatandó.

A bizottság véleménye az előjáróságot, illetve tanácsot nem kötelezi.

9. §. A járási főszolgabiró (r. t. városokban az alispán) a rendszeres hivatalos vizsgálatok alkalmával a segélyalap kezelését megvizsgálni köteles.

10. §. A segélyt kérő feleknek a segélyt megtagadó határozatok ellen a községekben a járási főszolgabíróhoz, rendezett tanácsú városokban az alispánhoz lehet felebbezni.

A segélyezés kérdésében hozott másodfokú határozatok végérvényesek.

11. §. Az elöljáróság, illetve tanács és a képviselőtestület azon segélyösszegekért, amelyeknek engedélyezése vagy behajtása körül könnyelműen s a köteles gondosság nélkül járt el, anyagilag felelős.

Az alsó-fehér-körösi társulat rendes közgyűlése.*)

(Május 27.)

Jelen voltak: Ladies György társ elnök, Dutkay Béla, Achim Gusztáv, Szathmári Gábor, Hoffmann Mihály, Szekér Gyula, dr. báró Drechsel Gyula, Aszalai Gyula, Varga András Gerlein Reinhardt, K. Schriffert József, Keller Imre, Alb János, Argyelán György, Eisele József, Gőg András, ifj. Góg Mihály, Horváth Pál, L. Kovács János. Kukta Ferencz* Ludvig Ferencz, Miskucza György, Pikó András, Rozsos János, Sebestény Mihály, Stefanovics Péter, Szilágyi Imre, Szőke Péter, Vidó István, Vidó János, Csapó Imre* Durkó Imre, Lavatka Gyula Morvay Mihály, Z. Tóth Sándor, Gallacz János kir. tanácsos, ministeri osztálytanácsos, Szarvassy Arzén kir. főmérnök, miniszteri megbízott, Erkel János társulati főmérnök és Misley Elemér társulati nyilvántartó, mint jegyzőkönyvvezető.

Ladies György társulati elnök a megjelent érdekeltségi tagok szívélyes üdvözlése után, mély részvéttel tesz jelentést Wieland Károly társulati volt péntárnoknak váratlanul történt elhalálozásáról. Indítványozza, hogy a közgyűlés a családot mélyen sújtó és a társulat érdekeltségét fájdalmasan érintő

*) Térazüke miatt késett.)