Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-06-11 / 24. szám

Két nyugalmazott jegyző halála. Széles körök­ben igaz részvétet keit a gyulai járás két tetőtől talpig becsületes, munkás és szorgalmas nyugalma zott községi jegyzőjének halála. Mindakettő bete geskedóse folytán — mint annak idejében tnegir tűk és érdemeiket méltattuk — alig pár hóval ez­előtt ment jól kiérdemelt nyugalomba, de nem so­káig élvezhették ezt a nyugalmat, mert a halál megfosztotta őket tőle vigasztalan bánattal sújtva családjaikat, tisztelőiket és barátjaikat. Bán Károly, Gyula-Vári község volt jegyzője ugyanis folyó hó 6-án Békésen, ahol mielőtt jegyző lett, hosszú éve­ken keresztül tanúskodott, Kéry Elek Doboz község volt jegyzőjo pedig Dobozon folyó hó 8-án hunyt el. Mindakettőt igaz részvéttel temették el. A két lesújtó halálesetről kiadott gyászjelentés a következő: Alólirottak, úgy a magok, mint számos rokonság nevében mély fájdalommal tudatják a felejthetetlen édes apa és nagyapának Bán Károly nyugalmazott Gy. Várii jegyzőnek f. hó 4-én életének 68 ik évé­ben hosszas súlyos szenvedés után történt gyászos elbunytát. A boldogult földi maradványai folyó hó 6-án d. e, 10 órakor fognak az ev. ref. templomban tartandó rövid ima után a Rózsa—temetőbe örök­nyugalomra tétetni. Áldás és béke poraira! Bán István, Bán Zsigmond Bán Dezső, Bán Endre, Bán László, Bán Dezsőné, sz. Dankó Juliánná, Bán Endréné, sz. Durkó Eszter, Bán Lászlónó, sz. Guti Zsófia, gyermekei. Bán Ilonka, Etelka. Jenő, Gyula, István, Károly, Bán Dezső, Zsiga, László, Hrabovszky Ilonka, Hrabovszky Lajos unokái. — Alólirottak mélyen lesújtott fájdalomtól megtört szívvel tudat­ják, a forrón szeretett apa, nagyapa s jó rokonnak Kéru Elek nyugalmazott jegyzőnek Dobozon folyó évi junius hó 8-áo este 10 órakor hosszas szenve­dés után életének 58-ik évében történt gyászos el- hunytát. A megboldogultnak hült tetemei folyó hó 10-én délután 3 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartásai szerint Dobozon örök nyugalomra tétetni. Béke poraira I Áldás emlékére! Kéry Zoltán, Kéry Aranka, Kéry Margit, Kéry Jolán, gyermekei. Godán Emil, unoka. Özv. Szilágyi Sándorné, nagy­nénje Dr. Godán Ferencz, Nagy Lajos, vejei. Az Öreg lapkihordó. Régi-régi öreg munkatár­sunk hagyott itt bennünket. Esztendők hosszú sora óta az öreg Dékány András hordta szét vasárna­ponként a „Békést“', inkasszálta az előfizetési pén­zeket pontosan, hűségesen s ismerős alak volt min­denütt, ahová a Békés járt. Most itt hagyott ben­nünket az öreg lapkihordó. Hü szolgálata mellől elszólitotta őt egy nálunk sokkal hatalmasabb ur — a halál. Csütörtökön reggel hunyt el. Előző nap még semmi baja sem volt, hirtelen érte őt utói a szólhüdés. A 48-as kör, melynek szintén hü szol­gája volt, gyászlobogót tűzött ki, s temetése más­nap nagy részvét mellett ment végbe. Nyugodjék békével! Harczászati lovaglás folyt le a héten Gyulán. Az első és második honvédgyalogezred és az első huszárezred törzstisztjei és törzstisztjelöltjei vettek részt e lovaglásban s az első ezredbeliok vonattal jöttek e czélból Gyulára. Innen történt az indulás Nagyváradra. A nagy és fárasztó utat jó kondíció ban és hangulatban fejezték be Nagyváradon. A lovaglást megelőző nap a Komló éttermében nagy tiszti társasestély folyt le az első ezredbeli tiszti vendégek érkezése alkalmából, mely estélyen az Összes gyulai tisztek részt vettek. Plébán08i eskü. Harkányi Péter uj-kigyósi r. kath. lelkész folyó hó 8-án tette le Nagyváradon dr. Schlauch Lőrincz bíboros püspök kezébe a plé­bános! esküt. Eljegyzés. Erdély Sándor vármegyei napdijas eljegyezte Jenei Rozália gyulai szatócsnőt. Kerékpáregylet megalakítása. Meghívó. Van szerencsém ma délután 4 órakor a gyulai ön­kéntes tűzoltó egylet laktanyájában (Körös part) tartandó alakuló közgyűlésre tisztelettel meghívni Az előértekezlet megbízásából: Neubauer Emil. Tárgy : 1. A „Gyulai Kerékpár Egylet“ megalakítása. 2. Alapszabály előterjesztés. 3. Tisztikar választás. 4. Indítványok. Esküvő. Kies József törekvő ifjú timármester folyó hó 6-ikán vezette oltárhoz a róm kath. fő­templomban özv. Karácsony Jánosné kedves leányát Mariskát. Az esküvői szertartást a menyasszony bátyja jeles historikusunk dr. Karácsony János püs pökii plébános, akadémiai tag teljesítette, igen szép beszédben kérve áldást az Ur színe előtt kötött szent frigyre. Az ifjú párnak mi is hosszantartó zavartalan boldogságot kívánunk. A betörő bosszúja, JJerényben Kúlich Lajosné házában ismeretlen tettes betörést kísérlett meg egyik éjjel. A fenyegetés neszére felébredt a ház­ban lakó egyik segéd és lármát csapott, a mire a betörő tanácsosnak tartotta megugrani. Bosszújá­ban, hogy munkálkodását megzavarták, pisztolylyal közelből rálőtt a segédre, de nem talált. Valószínű, hogy a pisztoly is csak vaktöltéses ijesztő szer­szám volt. Választás. A mezőbqrényi második orvosi ál­lásra 6 pályázó közül dr. Kirch Imre eleki orvost választották meg. A községi mérnöki állásra Bach Nándor nagyváradi okleveles mérnököt válasz­tották meg, Lemondás. A mezőberéoyi közegészségügyi bizottság elnökségéről dr. Strasser Mór lemondván, helyébe Belenczéresi Józsefet választották meg Betörés. Diósy Béla Patócsy-utczai házába szerdán éjjel ismeretlen tettes az ablak betörése után behatolván, felfeszitett egy szekrényt és abból 2 drb 20 koronás aranyat, egy fél aranyfüggőt és 2 frt aprópénzt emelt el. A betörést csak reggel vették észre.- Minden jel arra mutat, hogy uem pro- fessionátus rabló, hanem a viszonyokkal teljesen ismerős egyén követte el a lopást, kinek kiléte egyelőre ismeretlen. Nehéz idő vonult keresztül Füzes-Gyarmaton kedden délután. Emberemlékezet óta nem tudnak olyan óriási zivatarról, amilyen ekkor volt. Vastag fekete felhők tompán dübörögve fogták le a látha­tárt i csaknem esteli sötétséget támasztottak. A vil­lám több helyen lecsapott s a szélvihar oly erővel dühöngött, hogy több házat megbontott. A közeli Csefány pusztán két lovat sújtott agyon a menykő, a kocsiban ülő embereket pedig elkábitotta s az egyik férfi karja meg is bénult. A közel Csif pusz­tán egy tanyát gyújtott fel, mely porrá épett. Sze rencsére jég nem esett, do a nagy zivatar igy is nagy károkat okozott. Halálozás Holcsy Arnold sz írvasi bir. végre­hajtó, köz és váltóügyvéd f. hó 3-án hosszú szenve­dés után elhunyt. A boldogultban a szarvasi társa­dalom egyik kedvelt, barátságért mindent áldozni tudó tagját vesztette el. Temetése e hó negyedikén ment végbe nagy részvét mellett. TŰZ- Mezőbcrényben kedden éjjel Kulich Béla házának melléképületei leégtek. A tüzet sikerült lokalizálni. Vigyázatlanság. Csabán Bezzegh József bádo- dogos négy éves kis leányát egy üveggel küldte a kereskedésbe. A kis leány hazafelé jövet szaladni kezdett s vigyázatlanságból elbotolván oly szeren­csétlenül esett, hogy az eltört üveg darabjai hasába mentek. A szegény kis leány most súlyos betegen fekszik. Választás. Békésen Laczkó Péternek eme ál­lásról történt lemondása folytán birtoknyilvántar­tóvá Papp Gusztáv eddigi adótisztet választották meg. Az adótiszti állást pedig ideiglenesen Frisch Mór Írnokkal töltötték be. Elgázolás. Mezőberényben Vidovics Antal fási intéző lovai elragadtak és elgázoltak lovastól együtt egy Hoffmann Imre nevű berónyi lakost, ki súlyo­san megsérült. Öngyilkos aggastyán. Bjelo György 80 éves csabai lakos súlyos betegsége okozta kínjaitól sza­badulni óhajtván, fölakasztotta magát. Parasztbecsület. A Mascagni operájának lib­rettója ujhódik meg a szeghalmi Bzeghő pusztán. Véres parasztdráma folyt l*e ott, melynek sujet-je a következő: Ketten szerettek egy leányt, Sehulán András és Högye Sándor. Vetélytársak voltak és gyűlölték egymást, mindig rámorogtak egymásra, ha találkoztak, pedig sokszor hozta őket ös>ze a szép parasztleány bogárszeme. Schulán végre be­látta, hogy ennek a dolognak igy véget kell vetui Szóváltást kezdett Hőgyóvei és reálőtt revolveré­vel. Szerencsére nem végződött egész színpadiasán a dolog, mert a golyó a legénynek csak a karjába fúródott. A darabot a vizsgálóbíró fogja méltányolni. Színészet. Gyurkovits lányok. — Fenelányok. — Náni. — Quasimodó. — Gyurkovits lányok. — Koldusdiák. — Végrehajtó. — Édes. — Czigánybáró. Igen sok példát mondhatnánk rá, hogy a regé­nyekből csinált szindaiabok nem tesznek olyan hatást uz emberre, mint maga a regény. Mert mig a regényolvasó az iró leírása után maga alkotja meg a saját Ízlése és fantáziája szerint az alakokat, addig a színpadon a színész alakítására van utalva s színpadra alkalmazásban igen sok olyan apró nüansza is esik el a regénynek, a melyek — sok­szor épen csak ezek — vonzóvá teszik előttünk a regényt. Természetes, hogy rendkívül nehéz dolog há­lást elérni egy olyan regényből csinált darabbal, minő a Gyurkovits lányok. Hiszen ezek a bájos kis ördögök Kárpátoktól-Ádriáig minden regényolvasó szivébe befonták magukat, úgyszólván köztudatba mentek, úgy, hogy már a Gyurkovits lányok szin- rehozatala előtt minden valamire való nadrágos embernek meg volt a maga ízlése és fantáziája szerint megalkotott Gyurkovits Miczije. Ezzel a nehézséggel kellett megküzdeni Her- czegh Ferencznek a a lehetőség határain belül zse­n.álisan oldotta meg. Az apróbb nüanszok helyett kaczagtató szín­padi helyzeteket, sziporkázó szellemes mondásokat s magának a darabnak egy kis összefüggő mesét csinált s a Gyurkovits lányokat ma megnézheti a legfinyásabb és legnagyobb igényű színházlátogató is, ha persze ném keresi benne a „morált és a hármas egységet“, mely avult fogalmakat, mint elhasznált kaptafákat régen sutba dobta már a színműíró. Hogy jól tette-e vagy nem jól tette ? arra feleljenek az aesthetikusok, a kik bizonynyal mást mondanak, mint a szinbázdirektorok, tény lévén az, hogy „a morál és a hármas egység“ mel­lett felkopik a színész álla, ellenben a sikamlós helyzetekkel epékéit morál nélküli franczia darabok megtöltik a színházat. Óriási publikum gyűlt össze a Gyurkovits lányok első előadására. A színház zsúfolásig meg­telt, úgy, hogy a növekedő érdeklődést kielégítendő, külön székeket kellett behordani. Mondhatjuk, hogy e nagy közönségből igen kevés ember mondhatta azt el, hogy nem jól mu­latott, valamint azt is, hogy a színészek is rászol­gáltak játékukkal az érdeklődésre. Minden egyes szereplőn meglátszott az ambiczió s mégis csak a Tuholy Klemen tin (Katalin) és a Nagy Gyula (Rád ványi) alakításai mondhatók egészen sikerültnek. Nagy Linda mint Gyurkovitsné el-el találta egy- egy vonással a szép bunyevácz mama alakját, de helyenkint úgy ki esett a szerepből, hogy alig ismertük meg Gyurkovitsnét. Tuboly K. intelligens színésznő, minden szerépéből csinál valamit, kár, hogy néha a hangjától nem érteni a szavát, a mit főkép a másik két Gyurkovits lány, Kövy Kornélia és Juliskára mondhatunk, a kiktől az első felvonás egy jelenetében jóformán egy betűt sein hallottunk a — hangjuktól. Ettől eltekintve, ők is elég jó Gyurkovits lányok voltak. A negyedik lány Miczi [Lévai Sárika) ennivaló kedves volt, de inkább a ruháját fogta föl jobban, mint a szerepét. Gyurko­vits Miczi egy eleven ördög, pajkos, dévaj, mint egy kiszabadult kis csikó, de a dévajságol a pikan­tériáig nem kellett volna fokozni Lévai Sárikának, így, közelebb állott a Prévost alakjaihoz, mint a Herozeg Ferenczéhez. Legtöbb jót Nagy Gyuláról írhatunk. 0 is mindig önálló felfogással alakit, mint Halmay, ki a bouvivánt (Horltay) szerepében szintén sikerültnek mondható alakítást nyújtott. Kár hogy a ruhatár fogyatékossága a legjobb szerepeket is képes tönkre tenni, s midőn a huszártisztek olyan slendrián uni- formirozásban jelennek meg a színpadon, a legna­gyobb optimizmussal sem lehet őket komolyan venni. — Hatírozottan meg kell rónunk a Rédey játékát. Olyan ostoba fajankót csinálni egy szerel­mes ügyetlen diákból, annyira túlozni, még ope­rettben is sok lett volna. Hisz ez az alak nem a színpadra, a Herczeg alakjai közé, hanem a hülyék intézetébe való lett volna. Tisztay (Jankó) szintén túlzott mértékben kereste a karzat kegyeit. Palotay egy-egy jelenetben (Sándorfy) egészen sikerültet nyújtott. Az előadás rendezése mindvégig kifogástalan volt. Taps, tetszésnyilvánítás természetesen bőven jutott, a darabnak magának is, a szereplőknek is. Hogy színházi riporteri közhelylyel is éljünk, ez a darab nevezhető a „szezon ütőkártyájának.“ Vasárnap délután a „Fenelányok", este a „Náni" ment, mindkettő meglehetős publikum mellett. Tün­tető meleg taps fogadta a föllépő Halmaynét, a ki gyönyörű hangjával és játékával még mindig képes elfeledtetni velünk, hogy túl van az első sikereken. Igen jó volt Halmay is mint ősjogoncz, Tisztay (Kreuzer) és Palotay (Szepi) állandó derültségben tartották a publikumot, különösen a magasabb régiókban. De a darab maga meglehetős vonta­tottan ment. Romantikus, öreg darabot szedtek elő hétfőn. Hugó Viktor „Quasimodó“ ja szintén olyan darab, a mit többet ér elolvasni, mint színpadon látni. Hozzájárult ehhez, hogy a sok fölvonás, szakasz, kép, a kezdetleges színpadi technika mellett, lazává tette az összefüggést, megakasztotta a darab mene­tét. Többet voltunk a Huszka éttermében, mint a színházban. P. Nagy Linda (Zservéz) sikerült alakítást nyújtott, úgyszintén Halmay is (Frolló), ki a vérbiró sötét, gaz jellemét erős vonásokkal és igaz színek­kel játszotta meg. Quasimodót Nagy Gyula játszotta hatással, Tisztay, Tuboly, Rédey szintén sikerültet produkáltak. Kedden ismét a Gyurkovits lányok-at adták, az elsőhöz hasonló előadásban szintén nagy publi­kum előtt. Szerdán ismét egyikét láttuk a sikerültebb előadásoknak. A régi jó „Koldusdiák“ ment simán folyó előadásbau, amiért dicséret illeti meg helyes rendezésen kívül a zene és énekkart, amelyek né­hány kisebb zavar leszámításával összevágóan mű­ködtek. Az általánosan nyilvánuló buzgalomban az egyes szerepok személyesitői is részt vettek és ezek között különösen kiemelendők Halmayné (Laura), aki énekszámait tőle megszokott művészettel adia elő, Lévay Sárika (Broniszlava) a természetes leány jól reprodukált naiv elevenségével és Nagy Gyula (Olendorf), aki ezen alakításával is igazolta azon eddigi nézetünket, hogy sokoldalúságánál, szorgal­mánál és mindig gondoB alakításánál fogva leghasz- navehetőbb tagja a társulatnak. Sárközy (Jan Ja- niczky és Rédey (Rimanovszky) sok igyekezettel énekelték szerepeiket, bár ez utóbbinál a felszeg mozgást valamint a magasabb hangok tüntető, de legtöbbször szánalomra méltó erőlködéssel járó ki­vágását szívesen elengednénk. P. Nagy Linda, Tisz­tay és a többiek segédkeztek igyekezettel a fősze­replőknek kellő keretet nyújtani. Csütörtökön vigszinházi franczia bohózat, a „ Végrehajtó“ első előadása kaczagtatta a közönsé­get. Sikamlós, néhol a tulságig menő pikantériával fűszerezett, kaczagtató helyzeteivel a legnagyobb mizantrópot is megnevetette volna ez a darab. Mint uj darabról s franczia bohózatról csak annyit irha tűtök, hogy a maga nemében páratlan. Tisztay (Cheradame) végrehajtó, nevetséges torzkép volt s szerepében mindvégig megfelelt. P. Nagy Linda (Oclavie) szintén beletalálta magát szerepébe, azon- képen Halmay is (Brocatel), Tuboly (Ciprienne) elevenen és nagy színpadi rutinnal megjátszott ala­kítást nyújtott. Largilette szerepének helyenkint kissé színtelenül Rédey felelt meg. Nagy Gyula szokása ellenére esetlenül túlzott, Palotay (Pimpa- rette) túlzott maszkjával elrontotta, a mit egyéb­ként csinált volna. Maga a darab ügyesen, gördülé­kenyen ment. Pénteken zóna-előadásban az „Édes"-1 adták, szombaton pedig előrelátható nagy közönség előtt a „Czigánybáró“ közkedveltségü, szép zenéjü ope­rettet. Az előadások most már meglehetősen ponto­san kezdődnek s a lehetőség határain belül a fel­vonások közt is rövidült a pauza. A publikum min­dig igen jól viseli magát, üres házat még nem is láttunk az idén s tekintve, hogy az ezután színre kerülő darabok között még igen sok érdekes, uj darab van, úgy látszik a pártolás állandó marad. Mint érdekes részét a szini évadnak, előre is jelezzük a Tanay Frigyes bonvivánt-szinész ven­dégföl léptét, ki közelebbről nejével együtt lép föl a gyulai színpadon s mint gyulai származású, szépen haladó színész bizonynyal nagy érdeklődésre is számíthat. Úgyszintén fokozottabb érdeklődés várható a csütörtöki jutalomjáték iránt is, mikor Lévai Sári­kának, a közönség előtt hamarosan kedvenczczé vált színésznőnek lesz a jutalomjátéka, ki a „Kis ala­muszi" czimszerepében lép föl. A „Gésák“ kedden kerül színre. Törvényszéki csarnok. Pályázatok. A kir. törvényszék elnöke a szarvasi kir. járásbíróságnál betöltendő egy albirói, a csabai kir. járásbíróságnál üresedésbejött segédtelekkönyv- vezetői, s a szarvasi és békési kir. járásbíróságok­nál betöltendő egy-egy irnoki állásra pályázatot hirdet. Vád alá helyezett tüntetők. A gyulai kir. tör­vényszék, mint büntető bíróság végzésileg kimon­dotta, hogy Práth Márton mezőberényi lakost és társait vallás elleni vétség miatt a kir. ügyész in­dítványához képest vád alá helyezi. A tárgyalás ez ügyben, ezen végzés jogerőre emelkedése után ki­tűzendő határnapon fog megtartatni. A vád tárgyát az képezi, bogy a midőn ifjú Jeszenszky Károly lel- [kész a mezőberényi templomban 1898. év deczem- ber 3l-én délután megtartott istentiszteléte alkal­mával az oltár előtt megjelent s ott magyarnyelvű szent beszédébe kezdett, nevezettek az ez elleni tüntetés gyanánt a templomból gzen szavakkal : «szamarak vagytok, Isten áldjon meg szlováki, ösz- sze kellene lövöldözni, a kik itt maradnak«, nagy zajjal és közbotrányt okozva, a karzaton levő pa­dokon átugrálva, kimentek. Az előnyomozat folya­mán kihallgatott számos tanú igazolta, hogy neve­zettek közbotrányt akartak előidézni. Elismerték ezt a kihallgatott s a presbyteriumban a tót nyelv mellett erősen kardoskodó, szláv érzelmű tagok is. csak azt tagadták, hogy ők lázitottak volna az ál­lamnyelv ellen, vagy hogy arra izgatták volna ter­helteket, hogy a templomot hagyják el. A terhel­tek mindannyian beismerték, hogy a padokon át­mászva azért hagyták ott az istentiszteletet, mert a lelkész magyarul kezdett beszólni, de konokul ta­gadják, hogy zajongtak vagy az említett kifejezé­seket használták volna, bár azt nagyon sokan hal­lották is. Védelmükül azt hozzák fel, hogy ők egy kérvényt nyújtottak be az egyházhoz az iránt, hogy a deczember 31-iki délutáni isteni tisztelet egyedül tót nyelven tartassék s mert ezen kérvényük da­czára a lelkész magyarnyelvű szentbeszédbe fogolt, — bosszúból s e feletti haragjukban hagyták el a templomot. Ezen kívül némelyik közülök azzal is védekeztek, hogy pálinkásak voltak. Mindezt azon­ban a törvényszék nem fogadhatta el elegendő in­dokul arra, hogy őket az általuk elkövetett cselek­mény vétségének terhe alól felmentse, 8 igy őket a büntető törvénykönyv 191. §-ába ütköző vallás elleni vétség miatt vád alá kellett helyezni. Scalpirozás. Koczka Pál és három társa Me­zőberényben Bereczki Istvánt valóságos indiánus módra verték el ez év február 12-én, úgy hogy a fejbőrét egészen lehúzták, mignom pár nap múlva meghalt. A kir. törvényszék Tóth Ferencz közvádló indítványára dr. Berényi Ármin és Bródy Ernő be­szédének meghallgatása után mind a négy terheltet egyenként 2—2 évi börtönre Ítélte. Úgy a vádlot­tak, mint. a kir. ügyész felebbeztek. A nagy idai harcz. Endrődön Dogi János és Suki Antal a banda legkiválóbb tagjai haza menve a munkából, nemhogy kipihenték volna az éj fára­dalmát, hanem kapa és ásóval felfegyverkezve ha­toltak a szomszéd Lakatos Erzsébet portájára, ki leánygyermekévei a vasfazék és törött kannával kezében várta a vihart és a bősz muzsikosok nem respektálva a gyöngéd nemet, végig hegedültök a nemes A maze non, de — ennek sajnálatára — az orvosi látleletben csak 7 napi gyógyidőt állapított meg az orvos és igy ehhez mérten a bősz prímás contrá- sával együtt csak 8 és 5 napi szabadságvesztés büntetést kapott. A botpuska. Ezt a czimet adtam, de valóság­gal állandó rovatot kellens nyitni a törvényszéki csarnokban e czimnek „cherchez la femme“. így történt Orosházán is, hogy Szendi Sándor azon lány nyal tánozolt, amint ő mondá, ki legjobban né­zett ki, azonban ez a Dinák Lajos ideálja volt, e felett kaptak össze. Pár hét múlva találkoztak feb­ruár 12-én éjjeli időben a bálból hazajőve a legé­nyek és nem a „Bál után“ lett, hanem a halál. . . Ugyanis Dinák Lajos egy közönséges botpuskával Szendi felé ezélzott, azonban a mellette álló Nagy Sándort találta, ki azonnal meghalt. Ezért a ter­heltet a kir. törvényszék Tóth Ferencz közvádló in­dítványára szándékos emberölés büntette miatt 7 évi fegyházra ítélte. Úgy az ügyész, mint a terhelt felebbezett­Gabona uzsora. A már híressé vált vésztői gabonauzsora miatti perben a végtárgyalás e hó 20 án kezdődik ; a mint halljuk annak elnöke V. Szakmáry Arisztid kir. törvényszéki bíró lesz, a közvádat Tóth Ferencz kir. alügyész fogja képvi­selni. Igen nagy az érdeklődés az ügy iránt, mert lényeges eriterionja, hogy a kereskedelmi törvény, avagy a büntető törvény szerint biráltassek el az ilyen ügylet. Jogilag annál érdekesebb, hogy a te­mesvári királyi Ítélő tábla nem minősített ilynemű ügyletet annak, mig ellenben a nagyváradi királyi ítélőtábla uzsorának minősítette, a curia hasonlóan. Különben a tárgyalásról bővebb tudósítás közlünk, annyival is inkább, mert úgy a gazdaközönség, mint a kereskedői osztály érdeklődéssel várja an­nak mikénti eldöntését. Vasúti menetrend. Nagy-Várad - Szeged-Rókus. Nagy-Várad ind. 10'20 4-25 7 30 Szalonta • 11-26 5-37 9-08 Kötegyán 11-46 6-05 9-15 Gyula 8-40 12'2t 6*34 10-öi Csaba 4-44 2-14 7-22 Orosháza 5'50 3-03 8-24 . H.-M.-Vásárhely 7 00 11-02 4-00 9 83 Szeged-Rókus érk :. 7 55 11-48 4-36 10-20 Szegőd-Rókus-Nagy-Vár ad. Szeged-Rókus ind 3'40 10-25 3-oo 6-40 H.-M.-Vásárhely 4-38 11-05 7-60 Orosháza 5 41 11-54 9-20 Csaba 4 60 7-00 2-38 6-16 , Gyula 5-26 7-27 3-06 6-43 Kötegyán 6-10 7-67 3-39. Szalonta 6-47 8 28 4-10 Nagyvárad érk. 8-31 9-32 5-30 Az uj vasút menetr endje. Vésztő—K öté | g y á n—II olló d. Vésztő . . . . a „ m ind. 4-32 4-35 Okány . . . 4-57 4-58 Gy nta . , . , 5-16 Sarkad-Keresztül' • • « „ 0 5-30 fj-28 Méhkerék . . .. 5-48 5-46 Kötegyán , . 6-15 Tenke . . . 9-04 8-21 Hullod . . . érk. 1005 9-15 Hollód­Kötegyán ­-Vésztő. Hollód . . . ind. 4-48 2-25 Tenke 5-42 3-35 Kötegyán 8-03 6-10 Méhkerék . . 8 13 6-20 Sark ad-Keresztül­8.33 6-46 Gyanta . . . 8-44 6-67 Okány . . . 9-05 7-25 Vésztő . . . 9-25 7-45

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom