Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-01-15 / 3. szám
3-ik szám. Gyula, 1899. január 15-én XXXI. évfolyam. a Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dl] : Egész évre . 5 frt Félévre . . . 2 » ■kW • ; ( /jé » 1 r JH f J L. 50 » / Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászat^ hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: EÓ HU ID -A TT I ID. Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- v kereskedés, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Vidéki kaszinók. Abból az alkalomból, hogy a »Gyulai Kaszinó« a mai napon évi rendes közgyűlését tartja, alkalmat veszünk magunknak, hogy a vidéki kaszinók feladatairól és működéséről nehány, inkább csak általános meg- jegyzéssel megemlékezzünk. Bizony a m|ai kaszinók működése nem olyan, mint azt a nagy Széchenyi elképzelte. A mi kaszinóink a reájuk háruló kettős feladatnak csak részben felelnek meg, egyedül azt a czélt szolgálják, hogy tagjaiknak szórakozást nyújtsanak, mig a másik czélt, hogy a társas élet működésének irányitói legyenek, a közszellem ébrentartásával üdvös mozgalmakat, irodalmi vagy kulturális törekvéseket kezdeményezzenek és támogassanak, eJől tévesztik. Ezen egyesületnek. De nem győzi pénzzel sem. És nem is lehet csodálni, hogy a kisvárosi tisztviselő, akit a megélhetés gondjai is súlyosan terhelnek és a kinek zsebéből vagy legtöbbször szájától a külömböző jótékony, társadalmi, kulturális vagy szakegyesületek már tagsági dijak fejében is havonként jelentékeny összeget vonnak el, fázik a gondolatától is minden egyleti mozgalomnak és igyekszik távoltartani magát azoknak külön költséggel is járó tevékenységétől. álló anyagi pedig főkép két körűikor férfia jórészt teljesen szem irányzatnak Okait ményben kell keresnünk. A mai a kenyérért való fáradságos é& lázas munka után vagy teljes pihenés, vagy szórakozás után vágyik. Ez utóbbiak, ha a szórakozást a kaszinóban keresik, a mulatságra fordítható esteli időt újságolvasással és legnagyobb részt játékkal töltik el, a tnlajdonképeni társalgásra nem jut idejük, eszmék megvalósításában való közreműködéshez pedig fáradtak és restek. A szellemi igények kielégítésére csak a fehér asztalnál, vagy az otthon magányában jut -esetleg csekély idő. \ máid k—és -^-mderrasetre Iónyegese*bh okot a mai kor azon irányzatában keressük, a mely minden czólra külön egyletet alakit. Az egyesülési jognak és szükségnek ez a tul- hajtása pedig a legveszedelmesebb ellensége azon legtöbbnyire üdvös czólok megvalósításának, amelyeket a külömböző egyletek el • adatul tűztek ki maguknak. Már maga aiz erőknek szétfőrgácsolása kétessé teszi a s - kert, pangással fenyegeti az egyleteket. És ez az igazság különösen a kisebb számú és túlnyomó részben honorácziórokból álló, tehát szerény anyagi viszonyok között élő intelligens közönségre áll, mely nem képes elegendő szilárd és tettre képes testet adni annyi sokféle A legfőbb mozgató erő pedigf mindenben a pénz. A társadalom tehát vagy redukálja igényéit a rendelkezésre erők mértékéhez, vagy a mennyiben különböző igényei mégis kielégítésre várnak, keresse és találja meg a módozatokat azok kielégítésére szükebb korlátok között, az egy- letalakitás tultengésében tudjon határt szabni és tömörüljön egy oly központ körül, amely tevékenységet képes kifejteni külömböző irányban és az egyesülésből nyert nagyobb szellemi és anyagi erejével több czólra és sikerrel munkálkodhatik. Ily társadalmi központot pedig első sorban a kaszinók képezhetnek, hivatottá teszi őket erre nevük és szervezetük, a melynél fogva kebelükben minden hasznos törekvés helyet foglalhat. Intelligens és gavallér emberek társasága a kaszinó, abban a körzetben, amelyre annak hatása kiterjed, vidéki városi kaszinóknál, tehát a városban lakó összes a fenti kellékekkel bíró emberek kellp hogy a kaszinónak tagjai legyenek, mert egy hivatása magaslatán álló és egészséges alapokon nyugvó kaszinó tagjai sorákan helyet foglalni nemcsak társadalmi kötelesség, de bárkire nézve is szerencse és megtiszteltetés és a kaszinói együttélés alapfeltételei: a mások megbecsülése és a kölcsönös előzékenység, demokratikus szellem egyesülve a gaval- léri felfogásokkal, csak kellemessé tehetik az egylet működésében való részvételt. Egy város egész müveit társadalmát ösz- szefoglaló kapocs tehát a vidéki kaszinó, legnagyobb mértékben bírván azon szellemi és anyagi erőkkel, melyek bármely más egyesület életképességéhez is feltétlenül szükségesek, csak a tagok akarata kell hozzá, hogy kebelében akár általános, akár kisebb körre szorítkozó, de czéltudatos munkával mindig biztos sikert Ígérő mozgalmak helyett találva, — a kizárólag jótékony czólzattal alakultak kivételével — mondhatjuk minden más kulturális czélu egyletet feleslegessé ^tegyenek. Hány vidéki egyletünk van, a mely a megalakulás első lépésén túlhaladni nem tudott, a részvótlenség folytán tulajdonképeni czélja érdekében mit sem tett és sorsa az örökös haldoklás, miután a feloszlástól a képtelenség szégyene tartja vissza. Vonják be az ily egyletek czéljait a kaszinók működésűk körébe, szellemi és társadalmi súlyúknál fogva úgy sem találhatnak azok jobb istápolóra és akkor méltók lesznek nevükhöz és czéljuk- hoz, a mely nemcsak a szórakozásnyujtást, hanem szebb és hasznosabb tevékenységet is ir eléjük. A mindennapi élet küzdelmei és keserűségei, a létért való küzdelem, komoly versengés és indokolatlan kanapópörök naponként száz meg száz válaszfalat vonnak a kü- lömben is széthúzó társadalmi elemek közé. Legyen a kaszinó oly egyesület, mely ezen válaszfalakat lerontja, mely czéltudatos működésében helyet és szerepet biztosit mindenkinek, aki szépért és jóért lelkesedni tud. A gyulai kaszinó, mint a vármegyének legrégibb ilyen egyesülete, egészséges szelleménél fogva bir- az ily üdvös tevékenységhez szükséges előfeltételekkel és azért midőn a mai napon egy év tapasztalatairól és történetéről számot ad, a jövő terveinek pedig irányt szab, őszintén kívánunk neki hasznos munkálkodást és szép eredményeket. m A t) soh’sem maradnak éhen a házasság mellett, mig az utóbbiak, a kik irtózni látszanak a rósz partiétól, hozzá mennének az első diurnistához is — ha jönne. Vannak még más forma lányok is. Ezek azonban oly kevés számmal tünetkeznek, hogy érettük külön osztályt nyitni szükségtelen. Ok kivételek. Ezek azok a lányok, a kik igazán tudják mi a szerelem, a kik szeretni tudnak. Kevés van ebből a fajtából. Nekem is csak egyet sikerült közülük elevenen látni. Ha akarják, elmondom ennek a históriáját. Ha- néhol szentimentális leszek vagy regényeskedni próbálok, ne nevessenek ki érte. * * * Mondjuk, hogy Tornyai Margitnak hivták, a név egyébként mellékes. Nem irom le, hogy milyen volt, mert félek, hogy megirigyelnék, ha szépségeit részletezném. Elég az hozzá, hogy szép volt, meg gazdag is volt. Udvarlója is volt neki igen sok, az édes apjának meg kastélya is volt egyik vidéki birtokán. S. Margit mindezek daczára már a huszonhatodik életévet töltötte pártában. Neve szerepelt minden valamire való báli tudósitás névsorában, ő maga pedig dédelgetett, kapós tánczosné volt a vigadó termében és a vidéki dzsentri kaszinók parkettjén egyaránt. Hanem az udvarlói, — pedig voltak szép számmal, — nem boldogultak vele. Formás kis fülecskéibe egész tuczat házasulandó fiatal ember suttogta már bele, hogy nélküle sötét az élet, Margit még egyet sem talált, a kit érdemesített vclna arra, hogy sötét életének vezérszövét- nekévé szegődjék. A közigazgatási bizottság ülése. Hétfőn délelőtt tartotta meg a vármegye köz- igazgatási bizottsága ez évben első ülését, a mely alkalommal az elnöklő dr. Lukács Gyürgy főispán üdvözölte az újonnan alakult bizottságot, a melynek rószérüi a tagok doyenje Keller Imre viszonozta az üdvözletét. Az első ülés tárgyalásai simán folytak le és csak néhány ügynél volt felszólalás, közöttük a gyomai községi képviselőválasztás ügyében Azaz, hogy talált egyet, a ki nem volt sen parthie, sem jó tánczos. Egy szegény kopott fiút, a ki, mig Margil az országos bálakon ragyogva hódította el í fiatalság elejét, szerény állami stipendiumbó tengődve kevergette palettáján az olajfestéket és tanulta rajzolni az aktokat valamelyik külföld festő-iskolában. Szomorú pálya biz az. Csak az lépjen arra a kit belső tűz ösztönöz rá. A ki érzi magábar az alkotó erőt, egy darabot az isteni lehelletből a ki érez magában akaraterőt is felkuszni s meredélyen a csúcsig, a hol pedig nem kalászos termő rónaságot talál, csak egy hideg ragyogd fényt, a minek a neve: dicsőség! Hányszor beszéltek Margit és a festő ezekről a dolgokról. Egykor, régen, mikor még gyerek volt mindkettő, tele reménynyel, tele kedvvel. Azóta sok idő telt el. A fiú már férfi lett de még mindig nem ért fel a csúcsig, a mely hívta, vonzotta őt delejes fényével, mintha már közel lenne, s mikor már kézzel akarta megfogni a rejtelmes ragyogványt, — akkor siklott az el előle, — akkor dorongolta le leggorombábban a mindenható kritika egy-egy ambiczióval megfestett vásznát, kisütvén róla, hogy az egész festményen legértékesebb — a vászon. S a festő nem törte össze a palettáját, nem vagdalta össze az ecsetjeit a hosszú várakozásban, a leány nem nyújtotta a kezét senkinek sem előkelő kérői közül. Híztak mindketten. Mindkettőt csodás, delejes fény biztatta előbbre: a dicsőség és a szerelem. Eh l Szentimentális história ez! Ugye, megunták?! Az a maguk véleménye is, a mit akkor a társaságban a két emberről hangoztattak, ifattgjt még nem talált elég jó parthiere. Grófra beadott felebbezés adott anyagot nagyobb vitára, a melynek eredménye a választások megsemmisítése lett. Az ülésen jelenvoltak : dr. Lukács György főispán elnöklete alatt dr. Fábry Sándor alispán, dr. Bodoky Zoltán főjegyző, Oláh György főügyész, dr. Zoldy János főorvos, Rezey Szilviusz tanfelügyelő, Csák György kir. pónzügyigazgató, Jantsovits Péter árvaszéki elnök, Haviár Lajos és Szarvassy Arzén kir. főmérnökök, Tóth Ferencz kir. alügyész, Keller Imre, Ladies György, Jantsovits Emil, Haviár Dániel, dr. Zsilinszky Endre, Horváth Károly, Varságh Béla és dr. Hajnal István bizottsági tagok. Dr. Lukács György főispán az ülést megnyitva, üdvözli az újonnan megalakult bizottságot és működéséhez sikereket kíván. Keller Imre, mint a bizottság legrégibb tagja köszönetét mond az elnök üdvözlő szavaiért és azon nézetének ad kifejezést, hogy a különböző kormányzati ágak érdekeinek összeegyeztetésével járó feladatuk sikeres megoldása nem lesz nehéz feladat, midőn az elnöki széket oly férfiú tölti be, ki ügybuzgósága és pártatlansága által maga biztosítja a legjobb eredményt. A legmelegebb szavakkal viszonozza az üdvözletét és kívánja, hogy a főispán még hosszú ideig teljesíthesse elnöki feladatait, a melyek mellett a tagok munkálkodása csak üdvös eredményeket szülhet. (Éljenzés.) A bizottság ezután átesett a megalakuláson, a különböző albizottságokba a következő tagokat választván meg: I. Fegyelmi választmány: rendes tagok : Ladies György, dr. Hajnal István. Csák György, Haviár Lajos ; póttagok : Keller Imre és Rezey Szilviusz. II. Arvaügyi felebbviteli küldöttség: rendes tagok : Haviár Dániel, Ladies György, póttag: Horváth Károly. A főispán által ezen küldöttségbe kineveztettek rendes tagokul Jantsoyics Emil és Keller Imre, póttaggá dr. Zsilinszky Endre. III. fogházak megvizsgálására kiküldettek : 1. a központban Varságh Béla, dr. Zsilinszky Endre Rezey Szilviusz és Haviár Lajos; 2. a gyulai járási ban és Gyula városban Keller Imre ; 3. a csabai járásra nézve dr. Zsilinszky Endre; 4. a szarvas, járásban Haviár Dániel; 5. az orosházi járásban Horváth Károly; 6. a békési és 7. a szeghalmi járásokra nézve dr. Hajnal István. IV. Az adóügyi albizottságba: dr. Fábry Sándor, Keller Imre és Horváth Károly. V. A másodjoku erdei kihágási bíróság: rendes tagok: gróf Álmássy Dénes, Haviár Dániel, dr. Zsilinszky Endre, Ladies György; póttagok : Geiszt Gyula, Horváth Károly, Varságh Béla, dr. Hajnal István. YI. A tanítói nyugdíj ügyi vegyes bizottság: Ladies György, Keller Imre. v vadászik. — A piktorról meg azt mondták, kötnivaló gézengúz, a ki hiába prédálja kii állam pénzét. Bizonyosan iszik is. A piktor egyszer csak feltűnt. Gyorsan, tüneményesen. A kritika földig borult előtte és azt mondta, hogy „iskolát alapított“, a képeit pedig kezdték arany nyal fizetni. Egy ugrással fentermett a ragyogó csúcson s megdöbbentő naturalizmussal festett képeiben végre megtalálták az igaz vonást. Egyénisége egész valójában érvényre jutott, megértette mindenki. A kik az előtt nevettek rajta furcsa alkotásaiért, ma csodálták óriási tehetségének bizarr megnyilatkozását. A piktor pedig ott hagyta a bámuló tömeget és a tömjénező kritikát és rohant a kis-besnyei kastélyba Margithoz — a menyasszonyához. * •; 11 \ -vwV •,. * M* Két hosszú hónapot töltöttek együtt. Boldog, szerelmes napokat. Megmámoritotta őket a dicsőség meg a szerelem. Vőlegény és menyasszony voltak. Kart-karba öltve sétáltak a besnyei sötétzöld tó partján. Együtt barangolták be az erdőket, mezőket ... és közben csókolóztak sokat, mint vőlegény és menyasszony. — Látja Margit! milyen gyönyörű színárnyalata van annak a rózsaszín fellegnek ott az ég peremén. Nézze azt a csodás reflexet. Azt a pompás árnyalatot, a mit a letűnő nap fest az esthajnali égre. A mi kontár kezünk milyen halvány utánzója ennek az isteni alkotásnak. Mennyi tárgy, mennyi uj eszme, felfogás, gondolat, hangulat, csak egy egyszerű naplemente. Tele vagyok uj impressiókkal. Hiába, a természet az egyedüli, a mi inspirálhat. Egész raktára van lelkemben a feldolgozandó tárgyakMese a szerelemről. Hat lány volt együtt, meg egy fiatal ember. A lányok a szerelemről beszéltek, a fiatal ember meg czigarettázott. Mikor a lányok kibeszélték magukat, a fiatal ember letette a czigarettáját és igy szólt: §_ — En pedig a1 mondó vagyok, hogy maguk akármennyit is beszéljenek a szerelemről, nem tudják azt sem, hogy mi az ? — Ohó 1 hangzott fel jobb és baloldalon egyaránt. A fiatal ember nem vette fel a zúgást jobb és balfelől, hanem tovább folytatta : 9 — En azt hiszem, ismerem a lányokat jól. Ha nem ismerném, már régen megházasodtam volna. — A lányok a szerelem terén két nagy osztályra oszthatók. Az első osztály ábrándosnak! látszik. Többnyire szőke hajuk van és szeretik a szerelmi lyrikusokat olvasni. Álmodoznak sokat! és azt hangoztatják, hogy a kibe Ők egyszeri beleszeretnek, ha lámpagyujtogató lesz is szeretni! fogják azt a halálig. I A második osztálybeliek mások. Hangoz-1 tátják, hogy a szerelmek kora lejárt. A szén ve-1 délyek kihűltek. Ismernek minden valamire való! embert, a kinek neve vagy czinkografiai kép-| mása nyomdafestékre érdemes, és egyáltalában! nem tudják megérteni, hogy tud valaki szegény! I emberhez férjhez menni. Ezek a külső jel«*k.I A kik azonban nem a szavakból Ítélnek, hanem! be tudnak pillantani a lélekbe is, azok tudják,! hogy az első osztálybeliek, a milyen ábrándo-l saknak látszanak, épen olyan számítók és|
