Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-13 / 7. szám

kozó lakosunk legfőbb vágya, törekvése; s ily vágy és törekvés mellett csak a birtok­szerzés lehetetlen volta hódíthatna hi veket a szoczialisztikus, communistikus eszméknek; ez pedig vármegyénkben nem áll fenn, legalább is nem nagyobb mérvben, mint bármely más vármegyében, hol rövid idővel ezelőtt csak hiréből ösmerték a munkásmozgalmat ; s egyátalán nem lehet mondani, hogy a birto­kok egyes kezekben tulhalmozottsága miatt létező ellenszenv, vagy mondjuk földosztási vágy nagyobb mérvet öltött volna, mint az általánosan, még a műveltebbek közt is e van terjedve. A gondos figyelő, ki nem csak felülete­sen tekinti az események folyását j s azok okait, nem arról fog meggyőződni, hogy munkás népünk a nagybirtokosok s általá­ban I birtokos müveit osztály iránt lenne elkeseredve s ellenszenvvel eltelve, de in­kább arról, hogy vele a műveltség egyenlő színvonalán álló vagyonos földmives iránt nem viseltetik az ez által támasztott igény­nek megfelelő tisztelettel. Vagyonos földmivelőink értelmi foka a legnagyobb részének nem áll egy hajszállal sem magasabban, mint a munkásé, de a va­gyon a legtöbbnél bizonyos hányavetiseget, arisztokratikus velleitásokat fejleszt ki s az ilyen aztán lenézéssel tekint a szegényebb sorsú munkásra. Ezek iránt általános az ellen­szenv 8 nem csoda, ha egyes s valóban ritka kivétel kedvéért, ő nem tesz az egészre nézve kivételt. Az értelmes osztály iránt tiszteletlen­séggel, jogosan munkás népünk nem vádolható s nem jogosult azon hit, hogy az értelmesebb munkásnál tapasztalható önérzet, fajuuk egyik jellemvonása a büszkeség, vagy mondjuk az alázatosság hiánya, egyértelmű volna az értelmiség, úgynevezett úri osztály megvetésével, vagy gyűlöletével. Munkás né­pünk zöme nem kicsinyli a képzettséget, de megveti a fenhójazó pöffeszkedést s ha az ilyeneket semmibe sem veszi, nem lehet eb­ből általános mértéket szabni. A ki komolyan, de a tisztességadás kellő formáit megtartva, érintkezik a néppel, soha sem fog panaszkodni tiszteletlenségről vagy gyűlöletről; de jellemző az, hogy a ki régi jobbágyviszonyokra emlékeztető modorban érintkezik, felkölti maga ellen az ellenszen­vet. Mint sérelmet hallottuk felemlíteni a munkáskitörés folytán lefolyt bűnügyi tár­gyalások alkalmával a „tegezést“, mely két­ségtelenül igen sok „urnák« eléggé el nem ítélhető szokása. Sérelmét képezte ez nem egy őszbe csavarodott vagy ifjabb urasági cselédnek is, ki nem is késett hivatkozni őszhajára vagy katonaéletére, hol még tábor­noka sem szóllitotta meg oly „lenózőleg.“ Ha ily esetben, nem is hozva fel a tegezó- Ban is túllépő durvaságot, a munkás daczo- san emeli fel fejét, nem lehet s nem kell mindjárt ebből osztálygyülölet érzetét kima gyarázni, s nem lehet egy néposztály felett pálczát törni. Sehol sem indokoltabb, a legszélsőbb határokig terjedő óvatosság az ítélet kimon­dásában, mint midőn az egy egész néposz­tályt érint. Az elhamarkodott s a felületes vélemény, ha általános hitté s majd meg­dönthetetlen Ítéletté emelkedik: végzetes s szomorú következményeknek lehet szülő oka b nem egyeseket, de tömegeket sodor ,az elégületlenség, majd az elkeseredés, a gyű­lölködés terére, hol már a megtorlásra ké­szít elő magának alkalmas talajt. Hírek. Bankett Csák György kir. tanácsos pénzügy- igazgató tiszteletére. Csák György pénzügyigazgatónknak legmaga­sabb helyről jött méltó kitüntetését szépen ünne­pelte meg tisztviselőtársai, jó barátai s tisztelői őszinte, önzetlen serege. Mióta szélesebb körben tudomásra jutott, a mit a hivatalos lap csütörtöki száma is közöl, hogy ő felsége a király Csák Györgynek a kir. tanácsosi czimet' adományozta, tisztelői s barátai a társada­lom minden köréből, szóval vagy levélileg fejezték ki nékie szívből fakadó igaz szerencsekivánatukat. Az igaz rokonszenv és szeretet nagyobbmérvü nyilvánulása volt azonban a tiszteletére szerdán este rendezett társas lakoma, melyen városunk intelligencziaja es pedig a szorosan vett tisztviselő­kön kívül a honoratior osztály igen számos tagja s vidéki tisztelői is szép számban vettek részt. Majdnem száz volt a száma annak a díszes közönségnek, mely a Komló szálloda, megyénkben páratlanul díszesen renovált gyönyörű éttermében a patkó alakban szépen terített asztalokat körülülte'. Nem volt ez a bankett a hivatalos, szürke komoly vacsora, hanem az igazi, mondhatni bohém kedélyek megnyilatkozása. A bankett kitűnő sikerének az alkalom ked­vességén kivül tagadhatlanul egyik főtényezője volt maga a bankett. Nem a magunk nézetét ír­juk róla, hanem osztatlanul a banketten részt­vevőkét, azokét is, a kiket éppen nem lehet a Komló melletti különös rokonszenvvel vagy el­fogultsággal vádolni. Utóbbiaknak is az volt a ki­fejezett kritikájuk, hogy Gyulán még olyan szervi­rozás, felszolgálás és annyi bőséges és jo étel, mint ez úttal, soha egyetlen banketten sem volt. Tatár Gusztáv, a Komló ügybuzgó bérlője, ha még kételyek lettek volna, ezúttal fényesen bebizonyí­totta, hogy nemcsak megérdemli, de igényelheti is a közönség pártfogását. Ott voltak: Csák György, dr. Lukács György, Novák Kamill, dr. Fábry Sándor, Somossy Zsig- mond, Gámán Károly, Vitán Lajos, Levandovszky Dezső, Farkas Izsó, Birtalan Sándor, Noránt Ist­ván, Bandhauer György, Kóhn Dávid, Kliment Gyula, Szabó Emil, Sárosy Gyula, Dombi Lajos, dr. Seregi Mihály, dr. Némethy József, Czóbel Ká roly, dr. Zöldy Géza. Schmidt József, V. Szakmáry Aristid, Weisz Mór, Schröder Kornél, Braun Mór, Fekete József, dr. Kohn Mór, Nagy Jenő, Tóth József, Kiss István, Csery Alajos, Kassovitz Ármin, Oláh György, Csausz Lajos, Pósa Károly, Novák Antal, Bálint Géza, Horváth István, dr. Bodoky Zoltán, Koturnya Dezső, Gallacz János, Baranyik Ignácz, Fürdők István, dr. Plopu György, Dr. Foil mnnn János, dr. báró Drechsel Gyula, Jakab Sán­dor, Kalocsay Kálmán, dr. Ladies László, Lehócky Vilmos, Czinczár Adolf, Jantsovifs Emil, dr. Be- rényi Armin, Bodoky Kálmán, Berthóty István, Jancsovics Péter, Dutkay Béla, dr. Nyisztor Ador­ján, Popovics Jusztin, Kocsis Károly, Lukács Endre, dr. Pándy Kálmán, dr. Zöldy János, ßezey Szil- viusz, Lampenfeld Lajos, Petykó Géza, Széles Jó­zsef, Kontratovieh Elek, Balogh Samu, Romvárj János, Tribal8zky Teofil, Hanozár Kálmán, Ber- bekuez Péter, Bézi Balázs, Schäffer György, Petri Sándor, Singer Mihály, Blaur Gyula, Szerb Miklós, Gólián Lajos, dr Fábry Károly, Bay Gábor, Gönczy József, Szász János, Dubányi László. Az asztalfőn Csák György kir. tanácsos jobb­ján dr. Lukács György főispán, balján Novák Ka­mill kúriai biró, törvényszéki elnök, vele szemben dr. Fábry Sándor alispán és Gallacz János mű­szaki tanácsos ültek. A második fogásnál felemelkedett Csák György és mély hódolattal ő felsége a királyra ürített po­harat; a közönség, mely állva hallgatta a lelkes felköszöntőt, azt háromszorosan megéljenezte. Dr. Lukács György: A hivatásának színvona­lán álló köztisztviselőt eljárásában as önzetlenség vezérli. Anyagi ellenszolgáltatásban ezért csak na­gyon szerény mérvben részesül, Igazi jutalma az erkölcsi elismerés. Kiindulhat ez abból a körből, melyben a tisztviselő munkálkodni van hivatva, avagy származbatik a felsőbbségtől, mely a tiszt­viselő működését megítélni hivatott. Csák György az erkölcsi elismerés előbb említett nemét mar rég élvezi, mert nagyon hamar megszerezte és biztosí­totta a maga számára Békésvármegye társadalmá­nak szeretetét és becsülését. Az erkölcsi elismerés utóbb említett neme pedig most jut osztályrészéül abban, hogy a felség őt kiváló rangemelésben ré­szesítette. Kívánja, hogy úgy a közönség tisztelete és becsülése, mint a felsőbbség elismerése pályája ez után következő ez lkában is époly teljes mérték­bon környezze, mint jelenleg, (Elénk éljenzés.) Dr. Fábry Sándor azt fejtegetvén beszédjében, bogy a társadalmi és hivatali kitüntetés összhangja adja meg a férfiúi tevékenység méltatásának valódi értékét, miként csak nemes fémet illethet és tehet ténylegesen értékessé a hivatali fémjelzés, az Igaz tisztelet és nagyrabecsülés hangján üdvözli ünne- peltetése napján Csák Györgyöt, kiben az érdé mek s azok elismerésének az összhangja meg van. Somossy ^sigmond: A pénzügyigazgatósági tisztviselői kar nevében ékes szavakban mint igaz ságos és a tisztviselői kar érdekeit szivén viselő szeretett hivatali főnökre üriti poharát, Kiss István számvizsgáló eloquens szép beszéd­ben, riadó éljenzés között dr. Lukács György fő­ispánt köszönti fel. Csák György lelke mélyéig meghatva mond köszönetét uz ováczióért, amelyben őt részesítik. Négy esztendővel ezelőtt úgy érezte magát, mint száműzött, amikor Gyulára jött, de a gyulai társadalom oly rokonszenvvel fogadta és rokon- szenvét a mai estélylyel oly mértékben fokozta, hogy ez a szive bensejében átérzett hála őrök érzésére kötelezi. S ha harmincz évet meghaladó becsületes szolgálata hivatali jutalmának is tulaj­doníthatja legmagasabb helyen történt kitüntetését, önérdemén kivül mégis főrésze van benne a köz­benjárt főispánnak, akinek szintén hálás köszönetét nyilvánítja. Lampenfeld Lajos lendületes szavakban az igazságügy képviseletében Novák Kamill kúriai biró törvényszéki elnököt, Gámán Károly, a köz- igazgatási tisztikart és ennek nevében dr. Fábry Sándort, majd egy második toasztjában a sajtó képviseletében Kóhn Dávid szerkeszti t. Nóránt István a banketten résztvevő egyházi férfiakat és pedig Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelőt, Dombi Lajos ev. ref. lelkész és dr. Berényi Ármin hit­községi elnököt, Bézy Balázs Csák Györgyöt, Blaur Gyula Csák György kedves nejét és családját, Jantsovits Emil és dr. Berényi Ármin a pénzügy- igazgatósági tisztikart köszöntötték fel. Mondottak még köszöntőket dr. Némethy József és dr. Zöldy János, utóbbi humoros beszédben őszintén kívánva; hogy Csák György hivatali pályáján további elő­léptetésével adjon alkalmat a maihoz hasonló ün­neplésre. A jókedvű társaság 12 óráig maradt ke­délyes együttlétben és egy szép este emlékével oszlott szét. A vármegye évnegyedes rendes közgyűlésére, mely mint megírtuk, e hó 28-án fog megtartatni, a jövő héten küldik szét a meghívókat és a tárgy- sorozatot. A közgyűlésnek múlt számunkban jelzett fontosabb tárgyai közül az elmegyógyintézet építé­sére vonatkozó tervek és költségvetés rrár megér­keztek a vármegyéhez és azok egészségügyi szem­pontból való felülbirálás végett a belügyminiszté­riumhoz felterjesztetnek. A részle'esen kidolgozott tervek hihetőleg minden észrevétel nélkül appro- báltatni fognak és kellő időben visszaérkeznek, hogy az ügy a mostani közgyűlés napirendjéül fel­vehető legyen. A vármegye 1898. évi költségelőirányzatát egy egész sor változtatással hagyta jóvá a belügymi­niszter, nevezetesen megtagadta jóváhagyását a vár­megye összes határozataitól, melyek javadalomeme­lést terveztek. Részletekben : a belügyminiszter jó­váhagyta egy 1300 frt fizetéssel 200 frt lakáspénz­zel járó árvaszéki ülnöki, egy 300 frt fizetéssel és 100 frt rubaátalánynyal biró hivatalszolgai állás rendszeresítésére vonatkozó, a szeghalmi, békési és szarvasi főszolgabirák utazási átalányának 200 frtról 300 írtra emelését kimondó határozatokat és meg- engedte, hogy a járási orvosok részéro, kik eddig díjtalanul látták el tisztüket évi 300 frt fizetés és 160 frt utazási átalány adassék. Mindezen kiadá­sokra a vármegye dotatioját 4300 írttal felemelte a miniszter. Nem hagyta azonban jóvá a miniszter a főügyész, főorvos, főszámveve és főpénztáros lak­pénzének, a számvevők fizetésének, az állatorvos fizetésének és lakpénzének, a 19 járási írnok fize­tésének és a központi írnokok lakáspénzének eme­lésére vonatkozó határozatokat, mert az állami do- tatiónak megfele'ő összeggel való felemelésére fe­dezettel nem rendelkezik. Ezek szerint a vármegye jövő évi háztartására 114.526 frt 60 kr. szükséglet és 115075 frt 97 kr fedezet van előirányozva. A szervezett uj állásokra vonatkozólag megjegyzi a belügyminiszter, hogy azok csak akkor lesznek be- tölthetők, ha ő az államköltségvetés törvénynyé válta után erre felhatalmazást ad. A vármegye telefonhálózata a legutóbb fel­állított bronzvezeték létesítésével jelentékenyen meg­javult, különösen észrevehető ez Békésen, a mely község most közvetlenül (Mezőberény elkerülésével) jutott Csabával és Gyulával összeköttetésbe. A hálózat tökéletesítése iránt a vármegye alispánja szakemberekkel tárgyalást folytatott, melynek ered­ménye az lesz, bogy a távol fekvő Szarvast End- rődön keresztül is összekötik a székhely lye), a mi az oda való beszélgetést teljesen meg fogja köny- nyiteni, valamint hogy Csaba és Gyula között, a mely vonal az egész vármegyéből összefutó veze­tékeket egyesítve csatolja a szókhelylyel, egy uj vezetéket állítanak fel, mi által a telefonon való érintkezés az egész vármegyében akadály nélkül lehetővé válik. Az uj törvényszéki palota s fogház telek ha­tára vonalait a városi mérnök és a tanács néhány tagja folyó hó 7-én jelölte ki Robelly s Szilágyi vállalkozóknak, a kik, miután szerződésüket a mi­niszter is jóváhagyta, megtették az intézkedésüket a nagyszabású munka megkezdésére vonatkozólag. A különféle ipari munkákra nézve most folynak a tárgyalások helybeli iparosokkal, a kik egyenlő árak mellett tudvalevőleg szerződésileg is előny­ben részesitendők. Egyben megkezdték a homok szállítását is és csak a hideg fagyok megszűnését várják a vállalkozók, hogy az alapozási munkát teljes erővel megkezdjék. Kitüntetett községi QPVQS. Széles körökben őszinte örömet keltő megérdemelt kitüntetést kö­zöl a hivatalos lap keddi száma, O felsége a király dr. Csákly János vésztői községi és tiszteletbeli járási orvosnak, a közegészségügy terén szerzett érdemei elismeréséül az arany érdem keresztet adományozta Dr. Csákly János, ki 75 éves kora daczára életerős activ férfiú, mint vitéz honvéd végig küzdötte a szabadságberezot, s Vésztő községnek megszakítás nélkül negyvenöt esztendő óta orvosa, ki eme minő­ségében hervadhatlan érdemeket szerzett a község közegészségügye a minden irányú kulturális s köz­gazdasági törekvései körül. — A derék férfiúnak, mint annak idejében számot adtunk róla lapunkban, két évvel ezelőtt ülte meg Vésztő községe orvosi fél­százados működésének ritka jubileumát, s a Felség kitüntetése bizonyára ujabbi méltóan szép alkalom lesz rá, hogy nemcsak Vésztő, hanem a község kötelékén kivül álló tisztelők nagy tábora lerójja a kitüntetett férfiú iránt érzett rokonszenvet és szeretetet. Szolgabiro jelölés. A szarvasiak után a békési járásban lakó megyebizottsági tagok nyilatkoznak az üresedésben levő szolgabirói állás betöltésére nézve. Mint a hozzánk beküldött jegyzőkönyvből olvassuk, ezek Békésen folyó hó § án népes érte­kezletet tartottak Konkoly Jenő elnöklete alatt, me­lyen a szolgabirói állásra egyhangúlag Hágnál Béla közigazgatási gyakornok, tb. szolgabirót jelölték. Kimondotta az értekezlet azt is, hogy egy helyhez kötött bizalmi, pl. főszolgabírói állás betöltésénél készséggel deferalna a járás óhajtásának, de mivel a szolgabirák beosztása a főispán jogkörébe van utalva és az nem tekinthető oly fontos bizalmi ál­lásnak, melynek betöltésénél a járás kívánsága figyelembe veendő volna, a szarvasi járási értekez­let határozatával szemben, mint régibb tisztviselőre Hajnal Bélára hívja fel a választók figyelmét. Az indokolás első része azonos a lapunkban múltkor hangoztatott nézetünkkel és azt mint a tényeknek megfelelőt készséggel aláírjuk, valamint méltányol­juk az értekezlet azon tényét is, hogy a lo calpatriotizmusból és a jelöltje érdemeinek közelebbi ismeretéből kifolyólag annak érdekében szót emel, magunk részéről azonban mindenkori elvi álláspon­tunkhoz képest e személyi kérdésben nem nyilvá nitunk véleményt és az illetékes tényezők döntésére b’zzuk az ügyet, mely döntés különben a jelen esetben a vármegyére kedvezőtlen nem lehet. A megyei kórház túlzsúfoltsága. Az idei tél ugyancsak megmutatja a múlt évi rosez termés s elszegényedés következményeit a megyei közkór­házban is. — Olyan nagy számban jelentkeznek a betegek, hogy felvételök szinte lehetetlen már. A 120 ágyra berendezett kórházban a hét folyamán száznyolezvanra emelkedett a beteg létszám. Nagy a jövés menés, mert a kórház vezetői alig várják, hogy valaki anynyira felépüljön, hogy a kórházat elhagyhassa, azonnal kiküldik, néha bizony aggódva, hogy hamarabb kell elhagynia kórágyát a betegnek, mint talán tanácsos volna, de hiába! helyet kell csinálni az uj jövevényeknek. — Naponta kibo- csájtanak 6—8 beteget, de a zsúfoltság nem szű­nik, mert ugyanannyi, sőt rendesen több uj beteg jelentkezik. Van olyan nap, hogy 10—12 uj bete­get vesznek fel. A kórszobák zsúfolva vannak be­tegekkel. Nincs egyetlen üres ágy sem, sőt igen sok beteg már ágynélkül csak szalmazsákot, párnát és takarót kap, de boldog, hogy igy is befogadják. Az ébség, a nélkülözés le ri arczukról, s ha valaha, úgy most teljesítené a közkorház magasztos ember­baráti hivatását, bár az igényeknek megfelelően — most érezhető szűk volta folytán — sajnos, de képtelen. A m. földmives iskola ügyeit intéző bizottság f. hó 5-én Csabán az iskola helyiségében ülést tar tott, melyen jelen voltak dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt Beliczey István, dr. Zsilinszky Endre, Zlinszky István, Szalay József, Seiler Gyula, Áchim Gusztáv, Deimel Lajos, Kállay Ödön igazgató és Berthóty István jegyző. A bizottság az iskola szá­madásait vizsgálta felül, majd részletesen foglalko­zott az iskola gazdasági ügyeivel s minthogy az is­kola jelenlegi állapotában csak 12 tanuló befoga­dására képes, az eredmény a nagy költségnek meg nem felel, kimondta a bizottság, hogy az iskola akként való kibővítését szükségesnek látja, hogy az még legalább 12 tanuló befogadására alkal­mas legyen. Végül a bizottság képviselőket kül­dött ki a február 26, 28-án és a márczius 1-én tar­tandó félévi vizsgákra, melyre az érdeklődő közön­séget is szívesen látja az iskola vezetősége. Sza8zkievics Sándor cs. és kir. ezredest, a 101. gyalogezred Csabán állomásozó második zászló- aljának parancsnokát, a 15-ik hadtest törzskarához helyezték át. Szaszkievics Sándor ezredes távozását, bár igen rövid ideig volt Csabán, megyeszerte őszintén sajnálják. Vasutak gyűlése. A mátravidéki h. é. vasút részvénytársaság február hó 19-én d. e. 11 órakor Budapesten fürdő utcza 1. sz. a. hivatalos helyisé­gében rendkívüli közgyűlést tart, melynek főtárgyát a békésvármegyei h. é. vasutakkal való egyesülés foly­tán szükségessé vált alapszabálymódositás, a rész­vénytőkének megfelelő összegre való felemelése, valamint a vésztő-kötegyán-hollódi vasút építésének megkezdésére vonatkozó intézkedések fogják ké­pezni. Ugyanazon napon délután 4 órakor tartja Budapesten alakuló közgyűlését a püspök-ladány- füzes-gyarmati h. é. vasút részvénytársaság is. A vármegye alapítványait, melyeket a honvéd tisztképző intézeteknél létesített, a belügyminiszter jóváhagyta, minek folytán az alapitó oklevelek ki­állítása a legközelebbi rendes közgyűlés feladatát fogja képezni. Ugyanezen közgyűlés lesz hivatott határozni a honvédelmi miniszter azon kivánsága felett is, hogy a létesített öt alapítvány három évre felosztva töltessék be és a mennyiben a miniszter tervezetét a közgyűlés elfogadja, a folyó évben csak a honvéd-főreáliskolában létesített egyik ala­pítvány fog betöltetni. Tárnok Józsefet, a gyulai m. kir. államépité- szeti hivatal társadalmilag is kedvelt, tehetséges ifjú mérnökét Kecskemét sz. kir. város főispánja vá­rosi mérnöknek nevezte ki. Gazdasági felolvasás volt a múlt vasárnap Békésen, amely kétségkívül a legnépesebb volt' a gazdasági egylet által rendezett eddigi felolvasá­sok között. Mezey Lajos Zlinszky István dolgozatát olvasta fel a trágyáról és a trágyakozelésről, majd dr. Zsilinszky Endre az iparnövényeket és Sailer Gyula pedig a fásítás alapelveit ismertették. Az egybegyült közönség nagy érdeklődéssel kisérte az előadásokat s nagy köszönettel fogadta a gazdasági egylet titkárának: „Mikép gazdálkodjunk*.czimü fü­zetét, amit körülbelöl 300 példányban osztottak szét. A polgári kör bálja az éjjel zajlott le a ka­szinó helyiségében. Lefolyásáról lapunk jövő szá­mában referálunk. Az újvárosi olvasókör, fenállására korszak- alkotó jelentőségű múlt esztendei működése után ma délután 2 órakor tartja tisztujitással kapcsola­tosan rendes közgyűlését, mely körülményre e he­lyen is felhívjuk a kör tagjai figyelmét. Házasságok. Metz Alajos ifjú kalapos iparos folyó hó 8-án vezette oltárhoz bájos aráját, Munich Teréziát. Kettős esküvő volt múlt hó 31-én Szatrán Sándor esztergályos mester polgártársunk házánál. Ilona leányát Dunay Pál asztalos, Anna leányát pedig Neuhauser Sándor törekvő esztergályos iparos vette nőül, Eljegyzés. Kocsis Sándor ifjú szabóiparos el­jegyezte Kolozsi Péter, a gyulai bőranyag beszer­zési szövetkezet jegyzőjének bájos leányát, Etelkát. Az iparos ifjúsági egylet szőmbat esti tánoz- vigalma úgy látogatottságát mint ebből kifolyólag anyagi eredményét illetőleg messze mögötte maradt ugyan a tavalyi farsangi tánozvigalomnak, ami a rósz idő s az első sorban iparosokat sújtó kedve­zőtlen anyagi viszonyok folytán egyátalán nem kelt­hetett meglepetést, mindazonáltal a gyulai Carne- válnak igy is legnépesebb és viszonylag legsikerül­tebb mulatsága volt. Tánczos fiatal emberben nem volt túl bőség, az első négyest ennek következtében csupán 60 pár járta, A tánozvigalomban, mely a hajnali órákig tartott, ott voltak: Asszonyok: Viszt Józsefné, Markus Mártonné, Neuhauser Sándorné, Dunay Pálnó, Nájtnan Györgyné, Verner Lajosnó, Démusz Jánosné, Csernyitzki Józsefné, Roth Jó­zsefné, Zuzman Jánosné, Koosis Lászlóné, Karáosony Béláné, Féhn Istvánné, Féhn Béláné, Somogyi Mi- hályné, Glatz Jánosné, Merksz Rezsöné, Gubicza Károly né. Leányok: Geiszt nővérek, Dávid Róza, Birgmayer Matild, Dávid nővérek, Verner Erzsi, Dunay Mili, Gáspár nővérek, Erdős Erzsi, Lendvay Margit, Singer Erzsiké, Implom nővérek, EJizele nővérek, Szilágyi Katícza, Kocsis Erzsiké, Papp Róza, Gálicz Mariska, Gróh Erzsiké, Kopasz nővé­rek, Karácsony nővérek, Klinkovits Klárika, Pett- ner Janka, Ludvig Iyaticza, Magyar Szidónia, Papp Mariska, Ludvig Janka, Pammer Hermina, Dániel Anna, Fröhner Mária, Tóth Erzsiké, Tóth Julia, Némedi Emma, Bekker Mariska, Beleznay Mariska, Páskuj nővérek, Kardos Sarolta, Pfaff Mariska, Schneider Erzsiké, Geszner Erzsiké, Gém Berta, (Kígyós), Kátay Róza, Merza Teréz, Iván Mária, Zamecsnik Juczika, Remete Mariska, A gyulai iparos ifjúsági egylet február 5-iki farsangi tánczvigalmán a bevétel 173 frt 70 kr, n kiadás 113 frt 76 kr, a tiszta jövedelem 59 frt 94 kr. Felülfizettek : Dobay János, Gróh Ferenoz, Messinger Ignácz, Gubicza Károly 2—2 frtot, Kóhn Dávid 1 frt 50 krt, Oszuszki János, Lendvay Mátyás, Soltész Gyula, Csernyeczki József, Schneider János, Geszner József, Féhn István, Glacz János, Rumele József, Herodek István, Tatár Gusztáv, Bekker János 1—1 frtot, Szénásy János, Neuhauser Sándor, Schön- brunn Ferencz, Fridrich János, Kis Mihály, Szőke Ferencz, Páskuj János, Zuzmann János, Kocsis László, Kátay Lajos, Schartenreiter István, Heczler Lajos, Haverda Ferencz, Licska Lajos, Puskás János, Lindenberger Ferencz, Kis Mihály, Kátay Ferencz, Gróh György, Pammer Jakabné, Licska Ferencz 50—50 krt, Gyepes Gergely 20 krt. Mely szives felülfizetésekért az iparos ifjúsági egylet ne­vében köszönetét nyilvánítja; Démusz János pénz­tárnok, Múlt Rezső könyvtárnok. Elveszett. A múlt pénteki hetivásárkor, azaz o hó 11-én Hegyi Gergelyné szakácsnő a tejpia- ezon elvesztette 15 frtot tartalmazó pénztárczáját. A becsületes megtaláló nagy jótéteményt gyakorol a szegény asszonynyal, ha a pénzt visszaadja neki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom