Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-04-03 / 14. szám

88-ik évében a halotti szentségek ájtalos felvétele után szivszélhüdésben történt gyászos elhunytát. A megboldogult kedves halott hült teteme folyó hó 2-án délután fél 4 órakor a róm. kath szertartás szerint a Szent Háromság temetőben örök nyuga­lomra tétetett. Az engesztelő szent-mise-áldozat lelki üdvéért folyó hó 2 án délelőtt 9 órakor a róm. kath._ nagytemplomban az Ég urának bemu- tattatott. Áldás és béke hamvaira ! A vegetáczió más hasonidőszakokhoz viszo nyitva az idén rendkívül előhaladott; őszi b tavaszi vetések egyaránt igen szépen zöldéinek, amiainult hetek enyhe időjárásának és főleg gyakori esőzé­seknek következménye. Az esőből egyelőre elég is lett volna s a gazdaközönség óhaja .száraz, derült napok, amikre azonban a folyton nyomott légkör következtében alig van kilátás. A héten már egy kora hajnalban villámlás és menydörgés kapcsán zivatar is volt, ami márcziusban ritka természeti tünemény és a népmonda szerint bő termés előjele, aminek megvalósulása a tavalyi szűk esztendő után nemcsak szerencBevólna, hanem valóságos életkérdés. A csabai Rudolf-gymnasiumnak főgymnasiummá való fejlesztése ismét egy hatalmas lépéssel haladt előre. Ugyanis a csabai ág. ev. egyház az építke­zésekhez két millió darab téglát ajánlott fel. — A minisztérium pedig az épitkezés költségeire 100,000 forintot utalványozott ki. A gyulai iparos ifjúsági egylet ma délután 4 órakor tartja tisztujitással kapcsolatos évi rendes közgyűlését. Csabán a képviselőtestület hétfőn tartott köz­gyűlésében alakította meg a községi árvaszéket, mely működését folyó hó elsején tényleg megkezdette. Első ülnöknek, aki egyszersmind árvnszéki helyet­tes elnök, Vidovszky Perencz gyomai első jegyzőt egyhangúlag, — másod ülnöknek Gally Béla 10 szavazata ellenében 31 szóval Pávik Józsefet, árva széki kiadónak pedig ugyancsak szavazattöbbséggel Monspart Istvánt választották meg. Házasság. Pláger Simon csabai sütőipaios sze retetreméltó kedves leányát Adélt, vasárnap délután vezette oltárhoz Landau Samu, aradi törekvő ifjú kereskedő. Eljegyzés. Végh József békési kereskedő elje gyezte Aradon Weil Alajos bádogosmester kedves leányát Annát. A csabai nőegylet a múlt hó 25-én tartotta Beliczey Rezsőné elnöklete alatt évi rendes köz­gyűlését. A terjedelmes elnöki jelentésből kitűnik hogy az egyletnek 47 alapitó, 149 rendes és 2 pártoló, tehát összesen 198 tagja volt. Az egylet összes bevétele 1897-ben 2217 frt 4 kr. A kiadás pedig, — mely magában foglalja a 22 szegény ren­des havi segélyezését, a 44 szegény fiú és 37 sze­gény lány felruházását és az izr. gyermekek se gélyezését, 1049 frt 19 krt. Jelenleg az egylet ősz Síes vagyona 4003 frt 12 kr. A nő-egylet pénztára javára felolvasó délutánok rendezését határozta el Vasárnap délután volta második felolvasó délután melyen Kiss Lujza nagy sikerrel olvasott fel I nőnevelésről, Gally Rózsiira bájolóan zongorázott Wagner Dániel dr. a baktériumokról tartott igen érdekes előadást. Végül Achim Károly, Tompt tréfás költeményét, a „Három a daru« czimüt sza valta. Pyromaniacus ács. Az orosházi kórház-utezán járó-kelők megrémülve látták a múlt pénteken, hogy Galagonya Sándor ácsmester hogyan gyújto­gatja meg fényes nappal a kórház alacsony nád- fedelének egyes részeit. Kérdőre vonatván, minden megzavarodás nélkül azt válaszolta, hogy Aradról van megbízva a kórházat felgyújtani. Orvosi vizs­gálat alapján kiderült, hogy a szerencsétlen ember pyromaniában szenved, A szarvasi czigányok most olyan büszkék, hogy csak az olyan emberrel állanak szóba, a ki­nek legalább is egy öt forintos bankó a vizitkár­tyája. Hogy ne volnának büszkék, hiszen a Rácz Pepi bandája meghívás folytán Londonyországba fog menni, a hol pedig tudvalevőleg a napszámos is nagyságos ur. A banda 10 hétig fog Londonban játszani. Ritka halállal múlt ki ebből a keserűségekkel teljes árnyókvilágból Szemenyei Pál szent-tornyai lakos. Csütörtökön délután még vígan végezte a dolgát, este jól bevacsorált s másnap reggel halva volt. A községi orvosnak gyanús volt a hirtelen halál s felbonczolta a bullát, mikor is a halál oka kitűnt. A csütörtökön este evett krumplipaprikás terhelte meg gyomrát s ettől halt meg. Fényes esküvő volt a múlt szombaton Oros házán, Dr Török Bálint orosházi aljárásbiró eskü­dött örök hűséget bájos arájának, Bézy Jolánnak, Bézy Balázs községi jegyző leányának. Eljegyzés. Ifj. Flóra Pista csabai fiatal zenész eljegyezte Rácz János gyulai muzsikus leányát Ninát.. Kétegyházi levelezőnktől kapjuk a következő tudósítást: A napokban érkezett meg Szerb Miklós jegyző és Szántó Péter közs. biró elleni fegyelmi ügyben a ll-od fokú hatóság határozata, melynek értelmében Szerb Miklós jegyzőnek az I ső fokú zsebkendőt nyakáról az öngyilkosjelöltnek, kinek most kutya baja sincs. Színészet. Deák Péter társulata, mely eddig Beregszászon játszott, Gyomára fog a napokban hosszabb időre érkezni. Szarvasra pedig Kúnheyyi Miklós szathmári színigazgató pályázik az őszi saisonra. Lendvai Sándort, az első magyar általános biztositó társulat aradi ügynökségének megyénkben is előnyösen ösmert titkárát, a biztosító társulat közgyűlése vezértitkárrá léptette elő. A társulat igazgatósága a közgyűlésen meleg elismeréssel em­lékezett meg Lendvai Sándor ügybuzgalmáról. Bé­késvármegyében levő jó barátai s ösmerősei is szi- ükbői gratulálnak a jól kiérdemelt előléptetéshez. Passió-játékok Gyulán. Rendkívüli érdekes látvá­nyosságra van Gyula közönségének, kilátása az ó-bajor passió-társaság, a melyik múlt évi október havá­ban a budapesti városligeti színkörben tartott elő- rdásokat — három napra városunkba jött, hogy művészetét bemutassa. Allesch Ede társulatáról van szó, a mely társulat e hó 3, 4-én — előbbi nap dél­után is a gyermekek részére — két szakaszból álló passió-játékokat ád elő. Az első rész Jézus Krisztus életét tárgyalja, a második rész elitéltetését és ke­reszt-halálát, valamint dicsőséges feltámadását adja elő. Mindössze 16 kép, illetve jelenés. Veszett eb. Endrődön Dávid Mátyás kutyája megveszett s 4 éves kis fiát, Dávid Bálintot meg marta. A megmart gyermek felszállittatott a buda­pesti Pasteur-intézetbe. Acetylen világítás. A f. é. márczius 6-tól 20-ig Berlinben megtartott acetylen gáz kiállítás és nem zétközi congressus a magyar iparnak nagy elisme­rést és dicsőséget szerzett. A legnagyobb kitünte­tést, az első aranyérmet ugyanis egyhangúlag „Budapesti acetylengáz részv. társ.“ (Andrássy ut 1 sz.) nyerte el, úgy készülékeinek szerkezete, mint az acetylengáz világítás téren teljesített munkálatainak elismeréséül. E kiállításon résztvettek az egész müveit világ iparosai és annál inkább örvendünk a magyar társulat kitüntetésén, mivel az Európa kiváló szaktudósaiból összeállított internationális jury ré­széről adatott, Az „Acetylengáz részv. társ.“ vArchi­medes“ jegyű uj készüléke, mely azon elven alapul hogy a carbid egyszerű mechanismus segélyével a fogyasztás mérvéhez képest a vízbe esik, a legki­tűnőbbnek ismertetett el az összes kiállított készü lékek közül. A congressus kimondotta egyúttal hogy csupán az ezen elv alapján szerkesztett készü­lékek felelnek meg minden kívánalomnak, és hogy a nálunk Kisebb ezégek révén elterjedt oly készü lékek, hol I viz a carbidra csurog, avagy carbid tartót a viz alá sülyesztik, mellőzendők. Ä magyar apparátusok közül a Steiner ezég által gyártott Vörös féie „Hungária“ készülék is ki volt állítva de azon oknál fogva, hogy ezen készüléknél is viz csurog a carbidra, figyelembe nem vétetett. 92 1—1 Nagy nyeremények. Amint értesülünk Török A. ét Tsa budapesti főelárusitók (Váczi körút 4/A) az első magyar kir. osztálysorsjátéknál nagy nye rési eredményeket mutatnak fel. Már az első öt húzásnál (tehát a 6-ik főhuzás nélkül) 100.000. 30.000, 5000 és még sok egyéb nagyobb nyeremény esett ezen czégnél vásárolt sorsjegyekre és a több nyíre szegénysorsu nyerőknek ki is lettek fizetve a nyeremények. Ennélfogva mindenkinek joggal ajánlhatjuk, hogy szerencséjét Török A. és Tsa czégnél kísérelje meg. Tanácsos a megrendelésekkel sietui, miután az előző sorsjátéknál gyakran előfor dúlt, hogy akik a sorsjegy rendelésével elkéstek az I. osztályhoz már nem kaptak sorsjegyet, i Török A. és Társa ezég lapunkban foglalt hirdeté sére különösen felhívjuk olvasóink szives figyelmét hatóság által 100 írtban megái büntetése 30 írtra szállíttató* lódásból eredő csekélyebb pénzbüntetést azért tartja s mert nevezett községi jég' mei s több ízben kitüntet miatt daco-ronián körökbí hamis és alaptalan váda némely román lap úgy érdemeket szerzett az másodfokú határozat, ecclatans czáfolata am egyéni jellemét legk vényt követett volna Tűz Szöllösön. lős pusztai uradalm ismeretlen okból és le is égett. A hogy bevilágított Vásárhelyre. Öngyilkossá Péter, h.-m.-vá/ valami véts,ég' állapotján anr kendőjéből hv ajtó sarkára, felébredt a I az ajtót. A fagyelmi pénz n munkától'- miatt kirótt ik felemlíteni, magyar érzel- us magatartás» jsza indult meg, .ztottak ellene s el őt, mint a ki ira s börtönre. A elsőt is enyhíti, Irodalom. Az e rovatban közlött müvek kaphatók DO BAY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden bei és külföldi lapokra előfizetések is elfogadtatnak. Szabadságharczunk Emléke. Nemzeti diszmű, Kiadta: Laurencic Gyula igazgató. Szerkesztette^ Boros Vilreo.5. Világszerte ismeretesek ama párat' lan szép diszmüvek, melyeket Laurencic Gyula igaz gató időnkint.. közrebocsát. Nagy részük a világ összes müveik nyelveire le vannak fordítva s alig van olyan úri lak, melynek szalonjában Laurencic féle remekműveket találni nem lehetue. Laurencic ur most a inárcziusi nagy napok ötven éves jubi­leumára ismét meglepetést okozott a hazai iroda­lom és művészet terén, s talán ez lesz legnagyobb sikere erkölcsileg is, melyet eddigi működése terén elért. „Szabadságharczunk Emléke“ czimen egy mini- atur-diszalbumot adott ki, sajátos, eredeti s miud- eddig felül nem múlt alakban és tartalommal. A művet Boross Vilmos „Az Ezeréves Magyarország“ szerkesztője, az ismert regényíró szerkesztette, az irodalom nagyjainak közreműködésével, s elmond­hatjuk hogy e díszmunkával együtt van a magyar nemzet minden dicsősége, büszkesége, fájdalma, és reménye Írásban és olyan gyönyörű képekben, mi­nőket eddig csakis Laurencic Gyula kiadványaiban láttunk. A legkiválóbb írókon kívül a haza első­rangú művészei, valamint Magyarország összes vár­megyéi és múzeumai közreműködtek e maga nemé­ben páratlan mű megalkotásánál. Alig van várme­gye, mely valamely becses ereklyével képviselve ne volna a „Szabadságharczunk Emléké“-ben. A mű tartalomjegyzéke három sűrű nyomatott oldalt tesz ki, a teljes tartalmat ide Írni bajos volna; de meg­említjük, hogy Vadnai Károly, Jókai Mór, Thaly Kálmán, báró Podmaniczky Frigyes, Csoór Gáspár, .. . ! Szávay Gyula stb. neveivel szintén találkozunk a z JeSyz0' | közreműködők jeles és díszes csoportjában, Damja­csorbito buucselek-lmcA gg* özvegyo pedig |g Njjg véllel és egyetlen és még sehol nem közölt menyasz- azonyi képével gazdagította e mű tartalmát. A ki­rály és királyné ifjúkori és legutóbbi arczképei, nevezetes csatái a szabadságharcznak, szobrok, em­lékoszlopok, síremlékek, okmányok, nevezetes épü­letek nagy mennyiségben váltakoznak a miniatűr ksdves alakú diszműben, melynek pompás kötése nem is a könyvkötő-ipar, hanem a festő művészet remeke. A mű hangja és szelleme pedig hazafias és loyalis, Boross Vilmos szerkesztő szerencsés kéz­zel tudta összeegyeztetni ezt a két dolgot: udvar és nemzet! Mert a „Szabadságharczunk Emléke“ teljesen udvarképes, s a mint tudjuk e mű első példányát Laurencic Gyula és Bor-oss Vilmos a na­pokban nyújtják át legfelsőbb helyen. A diszmű im Frigyes gróf Szol­gán délután eddigelé egy buzaszal makazal rt. A tűz oly nagy volt, távol fekvő Hód-Mező­jt a börtönben. Ahrahám iletőségü orosházi kocsis, ült a községi dutyiba, Itt gyenlette magát, hogy zseb- tlva, felakasztotta magát az isztön — függése közben — s hatalmasan rugdalni kezdte (rohanó rendőrök levágták a megrendelhető Schenik Ferencz könyvkereskedőnél Budapesten, Ujvilág-utcza 17. sz. Ára 3 frt. Negyvennyolczas almanach. 1848 ötven éves jubileumára és emlékére gyönyörűen illusztrált al­manachot adott ki most a Magyar Hírlap. E kö-- tetet minden újonnan belépő előfizető teljesen dij talanul kapja meg. Jókai, a nagyszerű kor egyik legnagyobb alakja, aki ezentúl szerződése értelmé­ben csak a Magyar Hírlapba írja mint legfőbb munkatárs szépirodalmi dolgozatait, gyönyörű arcz- kepet dedikált az olvasóknak ebben az almanach­ban. Jókaival az élén harmincz állandó belső dol­gozótársa van most a Magyar Hírlapnak. Szer­kesztősége tehát a legnagyobb és tagjai az iro­dalom és zsurnalisztika legkiválóbb tagjai. _ De ne mcsak a szépirodalom kiváló kultiválása czélja a Magyar Hírlapnak, hanem első sorban az, hogy a napi események ismertetésében érdekes, friss, bő­séges és megbízható, a politikában bátor és becsü­letes legyen és rendíthetetlenül álljon kormányok és pártok fölött. Ezt biztosítja a munkatársaknak az a gárdája, amelynek vezetője Fenyő Sándor szerkesztő, aki a lap megalapítása óta mindig ezt irta a Magyar Hírlap zászlajára: Demokráczia, de- mokráczia 1 ismét csak demokráczia! ez a Magyar Hírlap hiszekegye. Le a czimkórsággal, a hatalma­sok terrorizmusával és előre ; a polgárság érdeké­vel, javával; az elhagyottak, a szegények, az igaz- talanul szenvedők ügye legyen az első. Ámde ak­kor is igy legyen, ha az a polgárság nem is buda­pesti, mert a Magyar Hírlap nem fuj egy követ azokkal, akik az egész ország rovására akarják gazdagítani a fővárost. Bűnt követ el az, aki a vidék életnedvét át akarja ömleszteni Budapest életereibe. Mindenhol, ahol csak magyarok élnek, ha a legkisebb tanyán is, ott az ország fővárosa van. Azért is foglalkoznak a gazdaság életbevágó kérdéseivel is kiváló szakerők. — A kedvezmények egész sorozata is ajánlja a Magyar Hírlapot. A Kis Világ czimü gyermeklapot 50 krajezárért, az Évszak czimü divatlapot 80 krajezárért kapják negyed­évenként az előfizetők és előfizethetnek a Magyar Hírlap és Magyar Szalonra együttesen : Negyedévre 6 frt helyett 5 frttal. Az újonnan belépő előfizetők ezeken felül teljesen díjtalanul kapják meg Jókai Mórnak a Magyar Hirlap-ban most megjelenő re gényéből: „Öreg ember nem vén ember“ az eddig megjelent folytatásokat. A Magyar Hirlapra bár- Imely nap:ól kezdve lehet előfizetni és az előfize­tési ár negyedévre 3 frt 50 kr, egy hónapra 1 frt 20 kr. Az előfizetési összeg postautalványon küld­hető Budapestre, Honvéd-vtcza 4. sz. alá. Budapesti Napló, az újságírók lapja. Az a tizen-] nyolez újságíró, aki hogy függetlenítse magát min­den politikai befolyás és minden vállalkozó tőke nyűge alól, megalapította a maga erejéből, minden vállalat mellőzésével a szerkesztőség saját tulajdona gyanánt a Budapesti Napló-t, mesés sikert ért el. A lelkes kis csapat most, közel két év leforgása után a szabadelvű magyar közönségnek legkedvel­tebb ujságszolgáltatója lett. Magával hozván fényes és jóhirü írói neveket, bámulatos szorgalommal és kitartással gyüjtvén mindennap össze mind azt, ami e szerkesztőség, e lap szabadelvű és feltétlenül, minden irányban független politikájának, nemzeti érzületének és magas ízlésének minden huszonnégy órában ismétlődő bizonyságát adja; — a Budapesti Napló ma már nemcsak keletkezésének történeté­ben uj és eredeti, de a közönség szimpátiáinak gyors felköltésében is eddig nem látott példát mu­tat. Es minden szám arra vall, hogy a Budapesi Naplói alapítói megérdemlik ezt a támogatást. A Budapesti Napló-nak friss és megbízható értesülé­sei, lelkes, temperamentumos, komoly, tartalmas hatásukban valósággal szenzácziós politikai czikkei a melyek nyomatékossá teszik a politikai súlyra döntő jelentőségű újság véleményét, tárczarovatának magas irodalmi színvonala, gazdag informativ anyaga kitűnő értesülései, kimerítő ötletes, változatos, ele ven rovatai s mindennemű közleményeinek váltó zatossága és folyton gyarapodó bősége: napról napra ékessszólóan tanúskodnak arról, bogy I Budapesti Napló fényesen megfelelt a legvérmesebb várakozásnak is, a mely megjelenését megelőzte A Budapesti Napló szerkesztősége és olvasó-közönsége közt páratlanul meleg és szives viszony fejlődött ki. Naponkint jelentkezik ez a Szerkesztői üzenetek rova­tában. A Budapesti Napló szerkesztősége, amely csakis addigi munkásságára, hírlapírói sikereire hivatkozva és a közönség szimpátiáira appellálva fogott hozzá bátor vállalkozásához, nem csalódott önbizalmában és nem csalódott a közönségben, amely nagy sze­retettel karolta fel ügyét az első percztől fogva. És hogy a közönség se csalódjék benne, arra váll­vetve, szakadatlan buzgósággal és lelkesedéssel törekszik a szerkesztőség, amelynek belső tagjai: Vészi József ,fő-zerkesztő, Braun Sándor, felelős szerkesztő, Ábrányi Emil, ifjabb Ábrányi Kornél, Clair Vilmos. Cerri Gyula, Erős Gyula« Fái Béla, Gergely István, Holló Márton, Horváth Elemér, Janovics Pál, dr. Kovács Jenő, Lyka Károly, Már­kus József, Merkl Adolf, dr. Márton Miksa, Molnár Ferencz, Pékár Gyula, dr. Soltész Adolf, Sváb Tivadar, Thury Zoltán napról-napra egész erejét, egész lelkesedését, összes hírlapírói kvalitásait viszi a harezba. Hűséges szövetségese ebben a külső munkatársak díszes serege, amelyből csak Ágai Adolf, Balogh Pál, Beksics Gusztáv, Bessenyey Ferencz, Békefi Antal, Eötvös Károly, Feszi Géza, Géczy István, dr. Hagara Viktor, dr. Halász Ig- nácz, Kupa Árpád, Lengyel Laura, Malonyai Dezső, Munkácsi Kálmán, bzabóné-Nogáll Janka, Szana Tamás, Szántó Kálmán, Tömörkény István és Tut- sek Anna neveit említjük most. Ez a rugója a Budapesti Napló eddigi példátlan nagy sikerének és biztositéka jövendő szilárd exisztencziájának. És még egy. Annak az újságnak, amely senkié másé, csak a szerkesztőségé és a közönségé, amely semmiféle idegen tőke szolgálatában nem áll és csak a maga munkálkodó embereinek, meg a ma­gyar közönségnek, a magyar hazának, a magyar nemzeti ügynek és a magyar szabadelviiségnek az érdekeit szolgálja: ebben a függetlenségében sem­mihez sem hasonlítható hatalmas erőforrása van. Olvasóink figyelmét újból is felhívjuk a Budapesti Napló-ra és ismételve a legmelegebben ajánljuk ez újságot. Olvasásra az újdonságok iránt érdeklő­dőknek és valóságos lelki épülésükre azoknak, akik­nek a magyar hírlapirodalom magas színvonalában és magyar Írók és újságírók hangyaszorgalmában kedvük telik. Nyilt-tér. Alapittatott 1841. évben. Pesti magyar kereskedelmi bank váltó-üzlete Alaptőke 15 millió forint. BUDAPEST V., Dorottya-utczal. Tartalékalap 11 millió foríEt­elad a H sorsjáték 1-sö osztályára érvényes 7i 6 frt, V2 3 frt, '/4 frt 1.50, V8 75 kr. a pénz beküldése, vagy utánvétel mellett. Minden vásárló megkapja a hivatalos tervezetet SSQT Az ezen intézetnél vásárolt sorsjegyek a bank bélyegzőjével vannak ellátva. A megrendelések postafordultával kéretnek, mert 91 1—6 a készlet máris fogytán van. Köztudomású, hogy az első sorsjátéknál a leg több fő- és melléknyeremény az ezen intézet­nél vásárolt sorsjegyekre esett KOSSUTH FERENCZ elnöksége alatt a „Hazai általános biztositó társaság“ csak balesetekből származó haláleset, vagy munkaképtelenség esetére biztosításokat el­fogad férfiak és nőknél 18—64 éves korig a |—p* D ' társulat gyulai megbízottja Ornstéin Géza Szent-lstván-utcza (kaszárnya) 291. 97 1—1 Dermentsin-féle ház. Törvényszéki csarnok. A megkerült szökevény. Licsmann Bálint Lajos egy lopásból kifolyólag büntetését tölttötte a hely­beli fogházban. Már közelgelt a szabadulás órája, mert csak 52 napja volt még hátra. 1897. augusz­tus 16-án a mint a fogház körül a belső takarítást végezte, á börtönőrök szobájában, a hol ép akkor nem volt senki, felébredt benne újra régi betegsége: lopni akart. Körülnézett s az egyik őrnek szolgá­lati sipkáját, a másiknak a folyosón főggő mellé­nyében volt ezüst óráját lopta el. Azután be ment az istállóba s itt a fogházfelügyelő kocsisának ládá­ját feltörve, onnan 45 darab 10 fillérest ellopott. Így ellátva magát u fogház magas kerítésén kiugrott, s szerencsésen ki is ért a városból. Ezután vándor­lásait homály födi, mindaddig, mig november 18-án Czegléden tűnt fel újra. Itt az iparos segédek szál­lójába szállt, s első dolga volt a szálloda gondno­kától egy tajték pipát ellopni. Két iparos segéd ép akkor távozott a szállóból, utánuk ment tehát és a szálloda gondnoka nevében felhívta őket, hogy értéktárgyaikat és pénzüket adják vissza, mert egy iparos segédnek elveszett 12 krja és igy a szálló gondnoka, kihez mindegyik vendég köteles volt megérkezése alkalmával értéktárgyait letétbe tenni, uj összeszámolást akar eszközölni. Ezek beugrottak, s átadták pénzüket és értéktárgyaikat Licsmannak, ki egérutat vevén magának a vasúti állomáshoz igyekezett. Szerencséje azonban itt már elhagyta. Megcsípték, s kiderülvén, hogy ki ő és merre van hazája, — visszaszállították Gyulára. A kir. tör­vényszék ezt az igazi tipikus gazembert 3 évi fegy- házra ítélte. Testvér harcz. Andó György csabai főldmives 1897. év október 15-én Csabán atyja házánál kérte testvéreit, hogy engedjék meg neki, hogy az atyja tulajdonát képező 8 ló közül kettőt befoghasson s azokkal földjét felszánthassa. Testvérei bele is egyeztek ebbe, s csak Márton testvére, ki heves és indulatos ember volt, ellenezte. Ebből kifolyólag szóváltás támadt köztük, majd Márton neki ment Györgynek, s ütlegelni, karmolni kezdette. György védeni akarván magát neki ment Mártonnak, s du­lakodás közben a nála levő késsel, melyei épen evett, úgy m.gszurta annak baloldalát, hogy Már­ton egy pár óra múlva meghalt. Márton Györgyöt már előzőleg többször bántalmazta, igy ezen ese­tet megelőzőleg egy fél évvel kapájával úgy fejbe vágta, bogy György feje beszakadt, s azóta folyton fejfájásai voltak. A márczius 31-én tartott végtár­gyaláson került a törvényszék elé az ügy. Maga vádlott, valamint testvérei vallomásából az nyert beigazolást, hogy vádlottnál az ölési szándék leg­kevésbé volt meg. Védekezés közben erős felindu­lásában szúrta meg bátyját. Vádlottat Dr. Frankó László védte, | hatásosan fejtegetto, hogy nem áll­hat fenn a vádbeli cselekmény t. i. az emberölés s csak halált okozó súlyos testi sertés esete forog­hat fenn. A kir. törvényszék is ezen álláspontra helyezkedett s Andó Györgyöt a btltv. 306. §-a alapján 6 hónapi börtönre Ítélte, melyből azonban vizsgálati-fogsága által 5 és '/„ hónapot kitöltött­nek vett. Sikkasztó községi Írnok Bathy Béla mező- berényi községi írnok, M. Braun József községi jegyző, mint a gyulai kér. betegsegélyző pénztár mező-berényi biztosa által a pénz beszedésével volt megbízva, 1894 tői 1896-ig kezelte a pénze­ket s ezen idő alatt a befolyt pénzek nagy részét saját czéljaira fordította. Hogy a sikkasztásra huza tilosabb időn át nem jöttek rá, oka az volt, hogy Hathy a sikkasztás elpalástolása végett a pénztár- naplót következetesen meghamisította s a tagköny­vecskékben hamis számok alatt ismerte el a befi­zetést. Védelméül azt hozta fel, hogy nagy sze­génysége vitte a bűnre, 400 frt fizetéséből család ját nem tudta fentartani. A kir. törvényszék 8 havi börtönre Ítélte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom