Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-16 / 3. szám
Békésen Hajnal István, Szeghalmon Hegedűs Mihály, Orosházán dr. Zsilinszky Endre. Törvényhatósági ipartanács: Elnök dr. Fábry Sándor, tagok: dr. Bodoky Zoltán, ifj. Kohlmann Ferencz, Sál István, póttagok Gróh Márton, Sál József. Az alispánnak a deczember havi közállapotokról szóló jelentését Bodoky Zoltán főjegyző olvasta föl. (A jelentést lapunk jövő számában közöljük.) A felolvasás után dr. Fábry Sándor alispán szép szavakkal emlékezett meg a közigazgatás egy régi buzgó munkásáról a legújabban elhalt Praz- novszky Ferencz tb. főszolgabíróról. A gyászesetre vonatkozó bejelentését a bizottság fájdalommal vette tudomásul. Tudomásul vette azután | bizottság a vármegyei és Gyula városi ároaszékek alispáni megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyveket. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügy deczember hóban kedvező volt. Leg gyakrabban a légzőszervek hurutos és gyuladásos betegségei fordultak elő. A fertőző betegségek közül a difteritisz 15 községben fordult elő szórványosan. a kanyaró négy községben lépett fel, legtöbb esettel Tót-Komlóson, hol 1,9 betegülés történt. Legelterjedtebb volt a vörheny, melynek 17 községben fordultak elő esetei és pedig Körös- Ladányban és Tót-Komlóson 25 — 25, Orosházán 57 betegüléssel. A Füzes-Gyarmathoz tartozó Bucsa pusztán a hólyagos himlő újból fellépett. A tracho- más betegek száma 175. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint az egyenes adók befizetésénél deczemberben is kedvezőtlenebb az eredmény, mint a múlt év hasonló szakában. Mező-Berény községben a földadó rendezésére állami tisztviselőt küldöttek ki. Csabán az adóügyi teendők ellátására vonatkozólag a pénzügyigazgató javasolja, hogy a község egy adószedő pénztárnoki állás szervezésére, vagy legalább muukatorlódás esetére, rendkívüli munkaerők félfogadására köteleztessék. Dr. Zsilinszky Endre nem kötelezné a községet uj állás szervezésére, hanem csak utasítaná, hogy az adóbeszedések akadálytalan eszközléséről gondoskodjék, a község majd módját ejti a rendelet foganatosításának a nélkül, hogy egy uj állás szervezésével uj terheket róna a lakosságra. A bizottság ily értelemben határozott. Szemián Dániel szarvasi nyug. tanárnak kereseti adó elleni felebbezését elutasította a bizottság. Maár Viktor békési lakosnak adótörlés iránti kérelmét, továbbá Kohn Márton orosházi lakosnak jövedelmi pótadó kivetés elleni felebbezését elutasították. A Lestyán Pál szarvasi lakosra kivetett 71 frt 70 kr. általános jövedelmi pótadóból 32 frtot törült a bizottság. Behajthatlanság czimén törölte a bizottság a következő összegű adókat: Békésen 1589 frt 21 krt, Orosházán 2925 frt 74 krt, Sámsonban 107 frt 18 krt, Tótkomlóson 12 frtot, Uj-Kigyóson 241 frt 43 krt, K.-Ladányban 735 frt 89 krt, Gyulán 749 frt 46 krt, Gyomán 439 frt 95 krt, Endrődö.) 164 frt 29 krt, Szt. Andráson 274 frt 86 krt, Bán falván 145 frt 26 krt, Kétegyházán 514 frt 55 krt, Sz.-Szt.-Tornyán 12 frt 68 krt, Füzes-Gyarmaton 67 frt 73 krt, Kondoroson 41 frt 67 krt, Csorvá- son 183 frt 9 krt, Csabán 2476 frt 44 krt, Puszta Földváron 37 frtot, P.-Szt.-Tornyán 150 frt 29 krt, Szeghalmon 382 frt 15 krt, Dobozon 136 frt 87 krt, Szarvason 476 frt 96 krt, IC.-Tarcsán 186 frt 62 krt, Mezőberényben 81 frt 52 krt és Vésztőn 144 frt 94 krt. A Kétegyháza községben megszüntetett gör. kel. leányiskola ügyében Rezey kir. tanfelügyelő bemutatja az aradi gör. kel. püspök átiratát, mely a megszüntetés okául azt hozza fel, hogy a 222 tankötelest a megmaradt három iskola befogadni képes. Minthogy pedig a községi elöljáróság jelentése szerint Kétegyházán 360 gör. kel. tanköteles van, ezen eltérésre vonatkozólag a bizottság vizsgálatot rendelt el. Orosháza azon kérelmét, hogy az iskolai számadásokat ne a tanév végével, hanem a naptári évek szerint terjeszthesse be, pártolólag terjesztették fel a vallás és közokt. miniszterhez. A miniszter rendeletét, mely a Városy Imre gyulai tanítót dorgálásra Ítélő fegyelmi határozatot jóváhagyta, a féllel közölni rendelte a bizottság. A közoktatásügyi miniszter rendeletét, melyben kimondja, hogy Békés községnek a polgári leányiskola államosítására irányuló kérelmét fedezet hiányában nem teljesítheti, az érdekelt községgel közlik. Hasonló elintézést nyert a gyulai polgári iskola államosítására vonatkozó s lapunk más helyén ismertetett miniszteri rendelet is, Sámson község kérelmét, melyben az iránt folyamodik, hogy a község csatornázását ne öt, hanem tiz óv alatt vihesse keresztül, pótlás végett kiadták a főszolgabírónak. Hutiray László és társai szent-andrási lakosok adóját elemi kár miatt a bizottság törölni rendelte. Dr. Ondroviczky Lajos csabai lakosnak a község azon határozata ellen beadott felebbezését, melyben az újonnan épült házaknak községi adó alól való mentességét meg nem állapította, a bizottság elutasítván, a község határozatát jóváhagyta. Bede István és társainak, Mező Sándor szeghalmi lakos elleni munkás ügyében a felebbezés elutasításával jóváhagyták az alispán határozatát. Az állami transoersalis vasút legközelebb esz- közlendő felülvizsgálatához a kun-szent-márton* szent-andrási és szarvas - balczóbalmi szakaszra Haviár Dánielt a csaba-szenlmiklósi szakaszra dr. Zsilinszky Endrét küldötte ki a bizottság. Több kisebb ügyet intézett még el a bizottság, melyek letárgyalása után az ülést az elnök délben berekesztette. 2 i r e k. A polgári iskola államosítása. A vallás és köz- oktasügyi miniszter, amint erről Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, a közigazgatási bizottság hétfői ülésén referált, Békésvármegye területén első sorban a gyulai köze. polgári fiúiskola államosításáról kíván gondoskodni és amennyiben fedezet fog rendelkezésre állani, az ezen államosítás költségeire lesz első sorban fordítandó. Kénytelen azonban a miniszter már előre kijelenteni, hogy a gyulai polgári iskola a pénzügyi kormányzat, illetőleg a törvényhozás hozzájárulása esetén is csak azon eset ben lesz államosítható, ha a község egy teljesen megfelelő és kellően felszerelt iskolai épületet bo- osát a kir. kincstár használatába, ezen épület fen- tartásáról és felszereléséről mindenkor gondoskodik, az iskola dologi szükségleteit fedezi, az intézetnél alkalmazott tanerők után az orsz. tanítói nyugdíjintézetbe évenként fizetendő járulékot fedezi és végre kerek összegbon évi 2000 írttal járul a fentartási költségekhez. Kötelezni tartozik egyszersmind a község magát egy községi polgári leányiskola és megfelelő számú uj községi kisdedóvoda felállítására. E nagyfontosságu ügyre lapunk legközelebbi számában visszatérünk. A törvényszéki palota s fogház építési ügyé ben tegnap délelőtt jött le az igazságügyminiszter rendelete Novák Kamill kúriai biró törvényszéki elnökhöz, miként az igazságügyminiszternek nincs észrevétele az ellen, hogy az építési vállalkozó egy, kifogás alá nem eső társat vévén magához, vele ezzel együtt, mint társas czég lépjen a kincstárral szerződésre Ugyancsak nincs észrevétele a miniszternek az ellen sem, hogy Robelly Aladár által a szegedi kir. adóhivatalnál letett bánatpénz mint szabályszerű vállalati biztosítékának egy része a gyulai kir. adóhivatalhoz átutaltassák; továbbá hogy az elnök a figyelembe nem vett ajánlattevők bánatpénzeit már most kiutalványozza. Eme miniszteri rendelet alapján, miután minden akadály megszűnt, a szerződés most már a vállalkozó czéggel pár nap alatt meg fog köttetni, illetőleg aláíratni. A törvényszéki palota s fogház építésére Ro- belli Aladár vállalkozó már megtette az előintéz kedéseket. Nevezetesen — értesülésünk szeriut — gr. Almásy Dénes gy.-vári uradalmával három millió darab tégla termelésére s szállítására megkötötte a szerződést; ami igen megnyugtató körülmény, amennyiben tudvalevőleg aggályok forogtak fenn, ha vájjon a rengeteg mennyiségű téglát képes lesz-e az előirt határidő alatt beszerezni ? A gy.-várii uradalom téglaeyára felszereltségének és nagy termelési képességének bizonyára dicséretére válik, hogy a fenforgó aggodalmat a vállalkozás tényével, mely ben a szállítás ténye is minden kétséget kizárólag benne foglaltatik, eloszlatni tudta. Kinevezés. A földművelésügyi miniszter Tarján Ernőt Csaba város csak nem régen megválasztott segédmérnökét a budapesti III. kér. kultur- mérnökséghez mérnökké kinevezte. Áthelyezés. Szíjgyártó Albert orosházi polgári iskolai rajztanár áthelyeztetett Szegedre, a m. kir. fém- és faipari szakiskolába. A gyulai kaszinó január hó 16-án, ma délután 4 órakor tartja rendes közgyűlését a kővetkező tárgysorozattal: 1. Igazgatói jelentés. 2. Az 1897. évi pénztári számadás. 3. Jelentés a könyvtár álla potáról. 4. Az 1898. évi költségvetés megállapítása. 5. Tisztujitás. 6. Indítványok. 7. A hírlapoknak árverés utján való továbbeladása. A gyulai kereskedők és kereskedő-ifjak társulata január 16-án, ma délután 2 órakor tartja rendes évi közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Két jegyzőkönyvi hitelesítő megválasztása. 3. Titkári jelentés a lefolyt társulati évről. 4. A számvizsgáló bizottmány jelentése az 1897. évi zárszámadásokról és ennek kapcsán a választmány felmentése iránti halározatbozafaKK. Az 1898. évre vonatkozó költségvetés tárgyalása. 6 Időközben beérkezett indítványok. 7. Tisztujitás. A gyulai kaszinó tánczczal egybekötött második felolvasó estélyét e hó 8-dikán tartotta meg. Domby Lajos és dr. Némethy József olvastak fel az egybegyült igen díszes közönségnek. Domby Lajos költeményeket, dr. Némethy József pedig a modern társalgásról olvastak fel, mind a két felolvasó sok tapsot és elismerést kapott. A felolvasás után táiícz- ra kerekedett a fiat ilság s az igazán kedélyes mulatság csak öt óra felé ért véget. Jelen voltak : Asszonyok: Balogh Samuné, Berthóty Istvánná, Domby Lajosné, , Gallacz Jánosnó, özv. Hajóssy Cttóné, Kirch Árpádné, Kiss Gyuláné, Ladies Györgyné, özv. Lindl Istvánná, Molnár Istvánné, Ondrus Cyrill né, Pósa Károlyné. Leányok: Habinay Krisztina, Hajóssy Mariska, Kiss Gizi, Ladies Margit, Erkel Margit, Lindl Eta és Jolán, Rétvölgyi Antonia, Bay Gizi, Somossy Ilonka, Gallacz Sarolta és Hajóssy Margit. A gyulai róm. kath hitközség egyháztanácsa január 9-én tartotta rendes közgyűlését a tagoknak csaknem teljes számú részvétele mellett. A gyűlés le folyása a következő volt: Napirendelőtt Schröder Kor nél az egyházi tanács részéről szép beszédben üdvözölte Gróh Ferencz elnököt préposttá történt ki- neveztetése alkalmával. Terényi Lajos halála feletti részvétnek jegyzőkönyvi kifejezése után helyébe, mint sorrend szerint következő első póttag, Linden- berger Simonnak behivása elhatároztatott. A gyűlés tulajdonképeni és legfontosabb pontja volt az 1898. évi költségvetés tárgyalása, mely hosszas vitát provokált. Ugyanis daczára annak, hogy a kiadások növekedtok, a szakosztály mégis talált módot az iskolai adót a múlt évihez képest leszállítva előirányozni, sőt jövő évre annak még lejebbszállitása helyeztetett kilátásba. Az egyháztanács tagjának nagy része azonban — támogatva egy e tárgyban előlegesen tartott népkonferenczia által is — eme előnyösnek látszó előterjesztéssel szemben míg egyrészt a kiadások szükségességét elismerte sőt részben emelte is, — másrészt a fedezetnek megajánlásáról hallani sem akart, hanem a szükségelt ösz- szeg tekintélyes részét bizonytalanságban, fedezetlenül vélte hagyhatni. A vitában rósztvett a hitköz ségi tanácsosok nagy része, mig végre elhatározta tott, hogy a 19—20 százalékos egyházi és iskolai adó igen súlyos teherként nehezedik a városnak anélkül is magas városadó és körösszabályozási költséggel terhelt lakosságára, a hitközség azt a folyó évre mégis megszavazza, de egyidejűleg felolvasott és jóváhagyott kérvényt terjeszt dr. Schlauch Lőrincz bibornok pőspökhöz, hogy a hitközséget ily nagy terhének elviselésében egyházmegyei állandó segélyben részeltesse, mit a hitközség annál inkább remél, mórt biztos rudomással bir arról, hogy az egyházmegye több helyén, például Nagyváradon is, a város lakosai sem párbért sem hitközségi iskolai adót egy krajezárt sem fizetnek és soha nem is fizettek, s összes számos iskoláikat a püspökség és káptalan kizárólag sajátjából és alapítványokból tartja fent mindegy ajándékképen, Gyula város lakói pedig összes elemi iskoláikat minden egyház- megyei vagy kegyurasági hozzájárulás nélkül kizárólag maguk tartották fennt minden időben, s mig pl. Váradon a városi adó 38—40%, — Gyulán 58 %, sőt a körös szabályozási költségekkel együtt az álíamadót is feiülhaladja. A kérvény elfogadásával _ amit különben már évek óta állandóan sürgetnek — teljosen megnyugodva oszlott szét az egyház- tanács, most már biztosan és komolyan remélve, hogy iskolái fentartásában a régen óhajtott segítség elfog érkezni, s igy a magas adóperczent nem fog még sem tartani az emberi kornak legvégső határáig A fehér kereszt egylet keddi bálja nemcsak fényes, hanem az előkészületekből következtetve, népes tánczvigalom is lesz. Nemcsak Gyuláról és a vármegyéből, hanem a vidékről is számosán készülnek az elit vigalomra, melynek sikere minden kételyen felül áll. A rendezőség is a legnagyobb ügybuzgalmat fejti ki s hathatós támogatá'ban részesül a nem kevésbé ügybuzgó lady patroness, gróf Almásy Dénesné részéről, a kinek előkelő, szeretetreméltó egyénisége egymaga is teljes biz tositéka az elérendő erkölcsi s anyagi sikernek. Photoplastikon. Városunk társadalmának mond hatni naponta állandó találkozási helye a Herb Ferencz tulajdonát képező remek Photoplastikon, mely pazar szépségeivel minden látogatót lebilincsel. A tulajdonos Gyulán tartózkodását közkívánatra folyó hó 23-ikáig meghosszabbította s ez ideig a következő gyönyörű fényképsorozatok lesznek láthatók : vasárnap Szt. Pétervár és Moszkva, hétfőn Egyptom és Palesztina, kedden a Schweitz, szerdán München, Königssee s überammergau. csütörtökön Spanyolország, pénteken Svéd és Norvégország, szombaton az 1889-iki párisi világkiállítás, vasárnap Konstanti nápoly. A photoplastikon a Komlóban naponta d. u. 4—8 óráig nézhető meg 20 kr. dii mellett. Me legen ajánljuk közönségünk figyelmébe. A kath. kör által a farsang nyitányául vasárnap este a Göndöcs nepkerti csarnokban rendezett bál, népes és teljesen sikerült tánczvigalom volt A nagyterem este 8 órakor zsúfolásig megtelt közönséggel és a fiatalság fesztelenül és lankadatlanul tánczolt a reggeli órákig. Az első négyest 90 pár tánczolta A bálban részt vettek asszonyok: Kádár Ferenczné, Névery Istvánné, Kukla Istvánné, Gáspár Józsefné, Hölczer Gyuláné, Pap Ferenczné. Junászka Istvánné, Láng Józsefné, Danka Jánosnó, Vágner Andrásné, Szabó Antalné, Lelik Istvánné, Debreczenyi Ká rolyné. Junászka Béláné Orosháza, Junászka Jánosné Orosháza Gergely Istvánné, Kopasz Ferenczné, Junászka Gyuláné, Fekete Józsefné, Gremsperger Pálné, ifj. Junászka Józsefné, Necsof Józsefné, Álbu Fe- reneznó, Baráth Józsefné, Géczi Mátyásné, Szilágyi Istvánné, ifj. Góg Mihályné, Háromházi Gyuláné, özv. Abaházi Péterné, özv. Kukla Pálné. Buntyán Jánosné, Remele Józsefné, Némedi Lajosné, Kopasz Péterné, Pap Istvánné, Molnár Józsefné, Ambrozi Józsefné, Deimel Jánosnó, Metier Péterné, Domonkos Jánosné, Kurta Andrásné. Leányok: Buntyán Irma, Páskuj Irma. Pikó Juliska, Góg Erzsiké, Putzkó Mariska, Névery nővérek, Nádudvari Róza, Csete Róza, Ábrahám Anna, Dunai Róza, Kukla nővérek, Balázs Mariska, Gáspár nővérek, Hölczer Mariska, Szabó Mariska, Balázs Erzsiké, K. Ludvig Mariska, Dézsi Mariska, Fikker Mariska, Klinkovits Klárika, Bakóh Mariska, Kliszek Róza, Implom nővérek, Krizsán Mariska, Siflis nővérek, Sebestény Etelka, Junászka nővérek, Junászka Etelka Orosháza, Ju nászka Róza Orosháza, Démusz Antónia, Sztrinkn Juczika B.-Csaba, Fekete Juliska, Merza Teréz, Merksz Mariska, Necsof Mariska, Baráth Mariska, Beleznai Mariska, Eberlein Mariska, Szilágyi Ka- ticza, Gémes Anna, Háromházi Teréz, Remele Mariska, Abaházi Ágnes, Kopasz nővérek, Szabó Mariska, Némedi Emma, Kukla nővérek, Ambrozi nővérek, Dávid nővérek, Kliszek Róza, Domokos Róza. Réti Zsuzsika, Hölczer nővérek, Mészáros Erzsiké. A gyulai kath. körnek folyó hó 9-én tartott bálján felülfizettek: Gróh Ferencz 5 frtot, dr Karácsonyi János 2 frtot, Sál Sebestyén 1 frt 30 krt, Lelik István, Szénásy János, Albu Ferencz, Brösztel Lajos, Lindenberger János, Bartos Ferencz, Gubicza Károly, Ludvig József, Kukla István, Huszka József, Dobay Ferencz, Cs. Demkó József, Heilinger József, Junászka Ferencz, Takácsy Lajos, Kopasz Ferencz, Plank Alajos és Gremspergel Pál 1—1 frtot; Kolozsi Péter, Hrabovszky Ferencz, Nududvari József, Kukla Mátyás, Venczel András, Junászka István, Debreczeni Károly, Junászka János, Veroszta Károly, Láng József, Pettner János, Blaskó Béla, Zuzmann János, Illésy Gyula, Dávid Ándrás, Kolozsi István, Necsof József, Szabó István, Kátay Lajos, Piiskás János, Licska Ferencz, Sál István, dr. Follmann János, Schartenreiter István, Villiger József, Remele József, Bakóh György, Junászka Mihály, Fehér Kálmán, Somogyi Lajos 50—50 krt; Komáromi Gyula, Papp Sándor, K. J., Gróh György 30—30 krt; Krupicska Károly, Implom József, Timár Menyhért, Güntern Albin 20—20 krt; Kalikin Péter 15 krt; Csete Pál és Junászka Béla 10—10 krt. A szives felülfizetésekért a kör nevében a bálbizottság ez utón is köszönetét fejezi ki. A budapesti katholikus körben szerdán este 6 órakor leplezték le gróf 'Wenckheim Frigyes és Lévay Imre mellszobrát. Lévay Imre volt a kör megalapítója, gróf Wenckheim Frigyes ügybuzgó- sága pedig lehetővé tette, hogy ez a kör ma már saját otthonnal bir. Az ünnepélyt a Himnusz eléneklésóvel nyitották meg, melyet az Operaház művészei adtak elő. Ezután Hets Ödön mondotta el alkalmi beszédét. Beszéde alatt lehullott a lepel Wenckheim gróf szobráról. Lévay Imre emlékét pedig Pintér Kálmán kegyesrendi tanár, a kör alelnöke méltatta. Hets Béla szavalta el ezután Gyürky Ödön alkalmi költeményét, mely után az Operaház tagjai a Szózatot énekelték el és ezzel az ünnepély véget ért. Este 8 órakor a kör díszvacsorát adott. Az iparhatósági megbízottak választása Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt folyó hó 10-én délután 3 órakor ejtetett meg, a mikor is az 1898. évre iparhatósági megbízottaknak a következő iparosok és kereskedők választattak meg: Az I. csoportba, kik az iparhatósági lajstrom pontos vezetését ellenőrzik : Grünbaum Ármin, Braun Vilmos, Schitz Gusztáv, Zuzmann János és Schwimmer Arnold. A II. csoportba, kik az ipariskolát látó gatják: Gubicza Károly, Haverda Ferencz, Kis István. Ficzere Mihály és Múlt József, a III. csoportba, kik az iparmühelyeket vizsgálják: Merza Ignácz, Scheibert Jakab, Gubás János, Jelik István és Anuló Pál, a IV. csoportba, kik a gyárakat és ipartelepeket vizsgálják : Glatz János, Breznay Gyula, Szállá Lajos, Krizsán András és Somogyi Pál Az alakuló gyűlés ugyanaz nap délután tartatott meg s iparbatósági elnöknek Glatz János választatott meg. Mezőgazdasági szeszgyár Gyulán. A létesíteni tervbe vett mezőgazdasági szeszgyár immár alakot ölt A városháza nagytermében az alapítók gyűlést hívtak össze, melyen számos érdeklődő vett részt. A jelenlevőkből a mozgalom további vozetésére harminoz tagú bizottság választatott, elnökül egy küldöttség Ladies Györgyöt kérte fel, ki azt el is fogadta. A legközelebbi gyűlés programmja a rész- vényaláirás végső terminusának kimondása és a részvények befizetési módjának meghatározása lesz. A létesítendő mezőgazdasági szeszgyár iránt — melynek hivatása a mezőgazdaság és különösen a marha tény észt és belterjesebbé tétele, — különösen a földmive8 osztály mutat nagymérvű érdeklődést. A mezőgazdasági szeszgyár részvénytársaság ma délután 2 órakor tart újabb értekezletet a városháza termében. A téli vásárnak a legrosszabb kilátásokkal nézünk elébe. A vármegye alispánja a vidékről való sertés felhajtást eltiltotta, s pedig a két óv előtti tapasztalatokra való tekintettel; tudvalevőleg a város akkor sem volt zárlat alatt, de az engedélyezett sertésvásárra annyi beteg állat hajtatott fel, hogy közvetlenül vásár után el kellett a várost zárni s a folyton lappangó sertésvész következtében Gyula városa csaknem teljes két esztendőn át a legszorosabb zárlat alá került, amely alul* alig pár hete hogy feloldható volt. Mindenesetre nagy veszteség a sertéavásár betiltása Gyulán, úgy a kisvárosi ak- ló8okra, mint a város pénztárára nézve; előbbiek a tekintélyes akoljövedelemtől, utóbbi pedig ezrekre rugó helypénzszedési bevételtől esnek el, habár a sertésvásár a környéken uralgó vész miatt anélkül sem Ígérkezett volna a vészt megelőző nagy forgalmúnak, már csak azért sem, mert Sarkad például, amelyen a felhajtás nagy kontingense történik, még mindig szoros zárlat alatt van. Bizony, bizony mérlegelhetlen nagy csapás a sertésvész az országra, de aránylag egy várost sem sújt olyan mértékben mint Gyulát, mely pálnapi sertésvásáraival európai jelentőségűvé vált. A sertésfelhajtás elmaradása sajnos visszahatással lesz az egész vásárra, noha szarvasmarhából nagyobb felhajtást remélnek. A vásári napra következők: csütörtökön január 20-án juh, pénteken szarvasmarha, szombaton ló és gazdasági iparczikkek, vasárnap belső vásár. A gyulai nagymagyar városi olvasókör folyó hó 30-án a „Göndöcs-nópkerti pavilion“ dísztermében könyvtára javára zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti-dij: Személyenként 1 korona. Kezdete este 7 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és a „Békésiben nyugtáztatnak. Az újvárosi olvasó körben ma felolvasó estély és azt követőleg rögtönzött jellegű táncz- mulatság lészen. Az iparos ifjúsági egylet választmánya folyó hó 10 én ülést tartott, a melyen farsangi táncz- vigalmának megtartását február 5-ére tűzte ki, egyúttal megválasztotta a rendező bizottságot, mely a bál előkészítésén fog működni. A meghívók e hét folyamán küldetnek szét. Beküldetett. Az izraelita nőegylet által múlt hóban rendezett jótékonyczélu bál alkalmával még felülfizettek: dr. Berkes Sándor 2 frt, Multas Mór 2 frt, Neuman Simon 2 frt és Gottfried Izsákné 1 freot, mely szives adományokért köszönetét mond a rendezőség. Most, a midőn rendes körülmények között leghidegebb napok szoktak lenni, időjárásunk egy- átalán nem mondható téliesnek. A hévmérő hetek óta alig ingadozik pár fokot és ha éjjel fagyponton alul van, napközben rendesen fölötte áll pár fokkal. Csütörtökön este förtelmes köd volt, de péntek virradóra kiderült és egész napon át verő fényes időnk volt. Tegnap virradóra anélkül, hogy számbajöhető hideg lett volna, zúzmara vonta be a fákat. A légsulymérő magasan áll és állandóan száraz idót jósol. Házasságok. Viszt József fiatal kerékgyártó iparos vasárnap délután vezette oltárhoz a róm. kath. főtemplomban bájos aráját Dávid Mariskát. — Ugyanekkor délután Wallner Lajos ifjú szobafestő esküdött örök hűséget az izr. templomban Weszfricd Jakab szeretetreméltó leányának Rozáliának. — Mannheimer Arnold gyulai divatáru kereskedő kedves nővérét Herminát e hó 2 án vezette oltárhoz Budapesten a dohány-utezai zsinagógában Deutsch Izidor. A csizmadia ipartársulat február 13 án ifj. Ludvig József házánál, a társulat temetkezési egylete alapja javára zártkörű tánczvigalmat rendez. A meghívók a jövő hét folyamán küldetnek szét. Halálozás. Greiner Antal alkusz, ceelédközvetitő, városunknak évtizedek óta ösmert polgára, munkás életének 70 ik évében tegnap délután hirtelen meghalt. A haláleset városunk minden körében élénk részvétet keltett, miután a boldogultat, exponált foglalkozási köre mellett kedvezőtlen anyagi körülmények daczára megbízható, becsületes embernek ösmerték. Greiner Antal nem tartozott a sors kegyeltjei közé, sőt kevés embert ért annyi csapás az életben, mint őtet, de ő ezen csapásokat, noha utóbbi években erős nyomokat hagytak is benne, phi- losofiai megnyugvással tűrte. Legfájdalmasabban érintette egyik különben tehetséges fiának elzüllése s tébolya, mely alig pár hete, hogy szenzácziót keltett városunkban. Eme inczidens és a fölötte érzett búbánat bizonyára szintén egyik oka halálának, mely pár napi gyöngélkedés után tegnap délután hirtelen és váratlanul történt. Greiner Antal életéről megörökítendő, hogy ő adta ki a vármegyében Gyulán az első hírlapot, melynek kiadói joga azonban rövid idő múlva a könyvnyomdatulajdonos bold. Dobay János birtokába került. Temetése ma délután lesz bizonyára impozáns részvét mellett. Legyen a föld könnyű hamvainak, béke poraira! Honpolgári eskü. A belgiumi származású Ma- niette Emil, városunknak több éven keresztül volt polgára és a gróf Almásy-kastély volt udvarmestere, tegnap délelőtt tette le a szokott ünnepélyességgel dr. Fábry Sándor alispán kezeibe a honpolgári esküt. Bejárás. A gerla-veszei útszakasznak közigazgatási bejárása, a mely ut az 1898. évi útépítési programmba a legutóbbi közgyűlésen felvétetett, e bó 18 án kedden fog megtartatni dr. Bodoky Zoltán főjegyző vezetése mellett. A bejárás után azonnal megteszik az intézkedéseket, hogy az építés már kora tavaszszal megkezdhető legyen.
