Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-04-10 / 15. szám
Összezúzta a vonat Folyó hó 2 án Elekről egy vonat Kétegyháza falé indult. Az út közepén Grosz Mojsza leugrott és a vasúti kocsi két kereke keresztül ment a fején. Haldokolva beszállították a 13-as számú őrházba, de amint a gyorsan odasiető dr. Deák Zsigmond pályaorvos oda érkezett, Grosz már meg volt halva. A vasúti kocsi ugyanis be zúzta koponyáját és kopnnyatöréssel párosult agyrázkódás okozta halálát. Házasság. Iiugyecz János kétegyházi állam- vasúti hivatalnok múlt hó 31-dikén esküdött örök hűséget Orosházán Havasi Ignácz építőmester kedves leányának Jolánnak. Uj orvos. Dr. Kis Károly vésztői fiatal orvos benyújtotta diplomáját n vármegyéhez kihirdetés végett. Huszonöt évig kaszinói elnök. Szép ünnepély folyt le e hó 5-én Békésen; ugyanis ekkor ünnepelte a kaszinó, Békés városa, a vármegye s^az ev. ref. egyház számos nobile officiumát vívó s önzetlenül teljesítő dr. Hajnal Istvánnak, a kaszinó elnökének, elnöksége 25-ik évfordulóját. A kaszinó közgyűlést hívott össze ebből az alkalomból, amelyet Konkoly Jenő igazgató megnyitva, indítványozta, hogy küldöttség hívja meg az ünnepeltet a köz gyűlésre. Lelkes éljenzés hangzott fel mikor Hajnal István a terembe belépett. Konkoly Jenő üdvö zölte őt, beszéde alatt lehullt a lepel dr. Hajual István kitünően sikerült arczképéről, melyet a kaszinó Ábrányi festőmüvészszel festetett. Hajnal meleg szavakbun köszönte meg a kaszinó figyelmét. Este bankett volt, melyen Békés város egész intelligencziája megjelent. Bankett alatt olvasták fel Hajnal Elek ref. lelkész, Hajnal Antal min. tanácsos, Meskó László képviselő, Sulucz Sándor volt járásbiró üdvözlő leveleit. A banketten először Konkoly Jenő szólalt fel, Hajnalt éltetve. Hajnal a kaszinó tagjaira üritetto poharát. Volt még számos toaszt Hajnal családjára, a békési szép asszonyokra stb. stb. Bankett után az ifjúság tánc/.ra perdült, s tánczolt virradtig. Titokzatos hulla a Sebes-Körösben. Körös Tárcsán, a Sebes-Körös torkolatánál egy idegen, valószínűleg oláh ember hulláját találták meg és fogták ki a vízből. A hullán az a titokszorü, hogy bár rajta a feloszlás jelei még alig mutatkoznak, feje egy nagy sebbel a felismerhetlenségig el van torzítva. A községi elöljáróság jelentést tett a hulla agnoskálása és felbonczolása tárgyában. A bonczolás meg is ejtetett. Hogy miként került a holttest a vízbe, hogy öngyilkosság, vagy gyilkos-l súg van-e a dologban, az mély titok. A csabai iparos ifjak társasága ismét egy szép élőadással fogja műkedvelői sikereinek számát gyarapítani. Álmásy Tihamér „Tót leány* czimű népszínművét fogják husvét vasárnapján előadni, a főbb szereplők: Koritár Kálmán, Sztankó Juczika, Saguly Pál, Ballangó Linka, Kollár Béla, Kotván Géza, Hinterleitner K. Rácz Ferencz, Kollár Juliska, Saguly Endre, Holecska Matild, Fischer Erzsiké. A mezöberónyi ifjúság is ugyancsak husvét vasárnapján a „Tót leány“-t fogja játszani. A főbb szereplők: Kuszta István, Csernok Mariska, Kurta András és Balta Mariska lesznek. Az országút árkában halt meg Lakatos Mihály mező-berényi czigány. A szép pénzt, a mit a mulató társaságoktól kapott, elitta | részeg fővel, hazamenet közben elszédült, beleesett az országút mellett húzódó árokba s itt agyszélhüdés érte. A fonóka kellemetlenségei. Keservesen tapasztalta Matejszkó György szarvasi fiatal Don Juan. hogy a fosztókában eltöltött kellemes perczekért adóznia is kell. Kosz szemmel nézték ugyanis ve- télytársai, amint a köztük legidősebb — már 19. évébe járó — s igy a leányok szemei előtt sokat érő Matejszkó Gyurka mint hódítja halomra a leány sziveket, bosszút forraltak ellene, s közös megállapodásukhoz híven, egyikük valami ürügy alatt az utczára csalta, erre aztán a többi botokkal reá rohant, alaposan helybenhagyták a hóditót. a legszomorubb a a dologban az, hogy a szerencsétlent, szenvedett sérülései 40 napig tárták ágyban, s ma, midőn bár ép bőrrel járhat, de a fején ejtett sérülések következtében elméjéro örök homály fog borulni. A tettesek a szarvasi járásbíróság előtt felelnek brutalitásukért. Orosháza S Csaba. Orosháza község legutóbbi képviselőtestületi ülésén Freuder Mór sürgős indítványt terjesztett elő. Elmondta azt a köztudomású tényt, hogy a csaba-kigyós-apáczai vasútvonal építése folyamatban van s elmondta ezzel kapcsolatban azt is, hogy Csaba városa mindent megtesz, hogy Apácza és Földvár úgy kapjanak vasutat, hogy ezentúl ne Orosházára járjanak be üzleti dolgaik lebonyolítása végett, hanem Csabára s ha ezt a czélt elérik, akkor Orosházának ebből nagy kára lenne. Ha Csabának sikerül e tervet keresztül vinni, akkor fentemlitett két községet Orosháza majd nem teljesen elveszti, mert rasutou könnyebb lóvén a közlekedés, természetesen Orosháza helyett Csabára járnának minden üzleti ügyüket elintézni. Ezt pedig az orosháziaknak — még nagy áldozatok árán is — meg kell akadályozni. Ne akkor mozogjunk, — úgy mond Freuder — mikor már elvesztettük a két községet, mrfrt akkor nehezebb lesz azokat visszahódítani, mint most megtartani. Ne várjuk meg azt, hogy a tervezett vasútvonal kiépüljön, hanem mi is tegyük meg a lépéseket, hogy Földvár és Apácza vasútvonallal összeköttessék Orosházával. Freuder. Mór indítványára Vangyel Szilárd első jegyző azt felelte, hogy a képviselötos tület még a múlt évben tanácskozott ez ügyben s megkerestetett a vármegye, kogy támogasson bennünket s az meg is ajánlotta pártfogását. 'Iajfler Jakab nagyon fontosnak tartja Freuder Mór indítványát s annak pártolását kéri. Jankó György bíró a fentiek után előadja, hogy ő jelen volt egy köz ségi gyűlésen Földváron s ott tudta meg azt, hogy Ceaba városa azon esetre, ha az épülő vonal Orosházát nem érinti, akkor a vasút építéséhez 40 000 frttal hajlandó járulni, ha azonban érintené, akkor e<ry krajezárt sem adna. Azt hisszük, írja az „Orosházi Újság*, hogy Jankó György biró felvilágosító szavai után nem akad ember, aki azt merné állítani, hogy ha az épülő vasút nem érintené Oros házát, akkor mi nem veszítenénk és viszont Csaba nem nyerne. Csaba városa nagyon jól tudja, hogy ha községünket nem érintené a vonal, hogy akkor ő mennyit nyerne az uj vonal kiépítése által s természetesen — a mi rovásunkra. Ezt nekünk okvetlen meg kell akadályozni s el kell követnünk mindent, hogy Puszta Földvár Orosházával összeköttessék, mert ha ez nem történik meg, akkor a két virágzó község alig létezik többé Orosházára nézve. Tehát mozogjunk mi is ! Megfojtotta az unokáját Kerekes Sándorné sámsoni asszony. A dolog úgy történt, hogy Kerekes Mariskának egy siró-rivó kis bsbát hozott a gólya. Az újdonsült nagymama, nehogy a kisbaba leányának jó hírét elrontsa, megfojtotta az ártatlan csecsemőt s kertje egy félreeső helyén elásta a parányi hullát. A csendörség azonban neszét vette a dolognak, s a kegyetlen nagymamát a bíróság elé állította. Betörés Orosházán. A múlt hó utolsó vasárnapján Supkégel Béla orosházi vaskereskedőnek a Kossuth téren levő üzletébe Balogh István és Koczka Péter nevű suhanezok, a bolt hátsó részén levő kis ajtót felfeszitve, behatoltak, s az üzletből körülbelő] 100 forint készpénzt, továbbá három revolvert és egy csomó töltényt elloptak. A két rovott múltú suhanezot pár óra múlva elfogták, az ellopott tárgyakat lő ük elvették, a két jómadarat pedig be- kóterozték. Öngyilkossági kísérlet Kocsis Szabó József, bánfulvai születésű orosházai asztalos segéd április elsején fejen lőtte magát. A golyó szerencsére le- siklott főjéről, s csak bőrét sértette meg. A legjobb háziszer. Vannak népszerű háziszerek, melyek oly kitűnő hatásúak, hogy kisebb bajoknál a legjobb szolgálatot teljesítik, sőt gyógyító tulajdonsággal bírnak. De csakis a valóban jónak bizonyult háziszerek méltók a közbizalomra. Ezek közé tartozik első helyen Brázay sósborszesze, mely rendkívül jó hatással van a tül-, szem , fog- és torokbaj ellen, megszünteti a szaggatást, fejfájást, migrain t, a legjobb hajmosó szer; eltávolítja a küteget, pörsenést, kitűnő hatása van a gyenge szemre. Az orvosok négyféleképen javalják és pedig bedörzsölésre, borogatásra, belsőleg és gyúró gyógy módra, mint azt dr. Lőrinczi Ferencz a használati utasításban különösen kiemeli. Kapható minden nagyobb füszerkereskedésben, de a számos utánzat elkerülése czéljából ajánlatos csak az olyat elfogadni, melynek czimképen Brázay háza, alatta |9. vagy 20. számú védjegy látható és palaczkjai és kupakjai a Brázay ezég felirattal vannak ellátva. Püspökflirdö. A magyar fürdők örvendetes fej lődéséről tesz bizonyságot az a föllendülés, mely a századok óta csudafürdőnek nevezett Püspökfürdőben tapasztalható. A Püspökfürdőt nehány év óta a nagy külföldi fürdők mintájára teljesen átalakították, úgy, hogy ma már nemcsak gyógyhatású vizével és természeti szépségeivel, hanem komfortjával is évenkint ezrekre menő vendégeket vonz oda a nyár folyamán. A kellemes fürdőhely Nagyvárad mellett fekszik és a városba nnponta többször közlekedik a közúti vasút, mely 15 perez alatt hozza be és viszi ki a vendégeket. Különösen kellemessé teszi ezt az olcsó és gyors közlekedést az a körülmény, hogy Nagyváradon nyáron a kolozsvári szintársulat tart minden este előadást. Egyébként Nagyváradot telefon is összeköti a Püspökfürdővel, melynek kitűnő vizét különösen idegbajo soknak, rheomatikus, köszvény és gyomorbajban szenvedőknek ajánlják nagy előszeretettel az orvosok. Fővár08Í Újdonság! Aki ezelőtt nehány évvel járt utoljára Budapesten, ma bizony alig ismerné meg rohamosan fejlődő fővárosunkat. A szomorú emlékű újépület utolsó felmaradványait mo3t bontja felvidéki tótjainak csákánya, másutt egész házsorok tűntek el, helyükbe pompás modern paloták emelkedtek s különösen az óriás forgalmú Kerepesi-ut, melynek apró rozzant házikói bántották valaha a keleti pályaudvaron Budapestre érkezők szemét, épült ki már osaknem teljesen teljes pompában. De nemcsak építkezési szempontból haladt a Kerepesi-ut oly csodálatos rohamos módon, kereskedelmi haladása sem maradt amannak mögötte s a ki megtekinti például a Népszínház átellertében épp most megnyílt „Párisi nagy áruházat“, mely a Kerepesi- ut 38. számú külön e czélrs épült nagy sarokpalota összes földalatti, földszinti és elsőemeleti helyiségeit foglalja el, ugyancsak bámulni fog a müipar kincseinek ezen minden eddig létezettet háttérbe szorító halmazatán. A legszerényebb, valamint a leg- túlzóbb igényeket egyformán kielégítő ezer meg ozer a száma a mindenfajta diszmü, játék, porczel- lán és bőrárunak, lámpáknak, vasbutoroknak, a férfi divat czikkeknek, az üvegféléknek s a jó isten tudja milyenféle és fajta áruknak, melyek mindegyike számára külön osztály van berendezve. Az egész rengeteg üzlet mely nehány milliónyi értéket tartalmaz és melynek több mint 200 főnyi személyzetéből egy fél zászlóalj kitelnék, a hires párisi „Bon Marché" mintájára és elvei szerint készült és összes osztályainak megtekintésére egy nap alatt aligha volna elég. Az bz ország melynek kereskedelmi vállalkozó szelleme 2—3 évtized alatt ennyire tudott fejlődni az határozottan halad felülmulhatat lanul a boldogulás czélja felé! 99 i_j Gyulai élet. A hosszú böjt végére értünk. A gyulai kaszinó lelkes ifjúsága ebbeli örömét kifejezendő husvét második napján estélyt rendez 1 Oh tánezos leányai forrón szeretett szülővárosomnak, örvendjetek! Egy darabka farsang lesz a kaszinóban, a mely talán nagyon rövidnek fog tetszeni a tánezoló ifjúságnak, de mégis lehet tán- czolni, lesz poetikus báli éjszaka jelentőségteljes második négyes végeden souper csárdás (lásd „Békés“ XXX. évfolyam 9-ik szám) De lesz valami és egy valaki, a mi és a ki a farsangban nem volt, t. i. egy érdekfeszitő „szabad előadás“ és egy kedves, egy megnyerő modorú és szellemes „előadó* aki, mint kiküldött tudósítónk jelenti: kitűnő és fáradhatatlan tánezos is! ♦ * • , Isten segítségével már elértük az Áprilist is. Április a legveszedelmesebb hónap az egész észtén dőben, mert ez a bolondok hónapja. Tegnap és tegnapelőtt, két egész napon keresztül törtem a fejemet rajta, hogy mért hívják ezt a hónapot a bolondok hónapjának, de nem jutottam eredményre. Hiszen ebben a hónapban már nincs farsang, pedig tudvalevőleg a farsangban szokás a legnagyobb bolondságokat elkövetni. Én a magam részéről sokkal szebbnek és találóbbnak hiszem az Áprilisra ezt az elnevezést: a szép asszonyok hónapja, mert valamiként a szép asszonyok kedélye is olyun, hogy az egyik pillanatban kaczag, a másik pillanatban pedig hiileg, mint az északi szél, s a harmadik pillanatban pedig megjelennek a szép szemekben a könnyek, hogy eseteg egy uj toilettet vagy kalapot kicsikarjanak a zsarnok férjtől, éppeu úgy az áprilisi időjárás a mint egy hoti tapasztalás bizonyítja egyszer sir, egyszer nevet. Ennyi a meteorológiából. * * * A kassai kalendárium márcziusról igy zeng: Márczius már havat olvaszt, Kerti munkát hoz és tavaszt. Tehát, ha márczius hozza a tavaszt, akkor már áprilisban itt is van. A mit bizonyít a tapasz talás is. Fölpezsdül A vér, élónkebben dobog a szív, az emberek tódulnak ki a sugár útra sétálni és nézni, hogy épül a törvényszéki palota. * * % Heggel kis ibolya bokrétát talál az ideál ablakában, melynek szárára kis papir lapot csavar a szemérmes udvarló, rá írva az örökszép dalt : Helyettem' kis virág Tégy vallomást I . . . S a kis virág vall, a kis leány hisz, s annak daczára, hogy ő Nagysága még csak 14 éves, az úr pedig 17, mindketten elképzelik magukat fehér selyembe myrthus koszorúval és frakkosan a hűs templomba, hol az egyház szolgája mond szívből fakadó áldást az oltár előtt térdeplő uj párra. * * * Éjjel eg yszerre csak lépteket hall ablaka előtt a nagy lány a nagy legény ideálja majd lassú beszélgetést, a melyből mégis kihallszik az 0 hangja s a nagy csendből, mely a langyos tavaszi éjszakán a várost betakarta először halkan s később mind hangosabban sírja a hegedű, kaczagju a pikula és dörmögi a nagybőgő hogy : Csak egy kis lány vau a világon 111 És a nagy lány tudja, érzi hogy ő az a világbéli egyetlen kislány I ő is elképzeli magút myrthus koszorúval a hűs templomban, hol az egyház szolgája mond házasságára szivből fakadó áldást. Ilyen szép a tavasz. * * * Csimbók János és Keszeg Sánta P. Illés no meg a Csimbók Ztuzsánna a János leányzója és a Sánta illés menyasszonya, sétálnak a népkertben. Illés, igaz hogy sánta is (kis s sei) meg sete is, meg a félszemére, a varsándi búcsú óta) vak, de hát van neki két fertály földje és az öreg Csimbók tartozik neki kétszáz pengővel, hát oda kell neki adni a gyönyörűséges leányzót annyival is inkább, mert Illés megígérte, hogy lakodalom után visszaadja az öreg Csimbók 200 pengő forintokról szóló keze írását. Mennek mendegélnek, egyszerre elérnek a tennis grandhoz. — Mi légyön ez? kérdi az öreg Csimbók. — Bizonyosan itt tánczolnak a leginyek meg a jányok vasárnap délután — folytatja a szót Keszeg. Amint a tennis grandról tanácskoznak, Keszeg felkiált: — Hun a jány ? — A bizon nincs itt, konstatálja Csimbók. — No ha nincs itt, akkor keresni kell, adja ki a rendeletet Keszeg. Keresik, keresik a szép leányzót, beszaladgálják az egész népkertet. Az apa nem lát semmit, amint a hátulsó kapunál összejönnek, de a boldog vőlegény úgy hallja, mint ha a szomszéd bokorban csók csattant volna el, oda rohan, szétválasztja a bokor alig zöldülő ágait és óh! vakulj meg szem, süketülj meg fül, a szép séges Zsuzsa ott ül a zöld pázsiton egy baka firer ölében, a ki ugyancsak nagyokat puszilgat a Zsuzsa rózsapiros orczáin. Keszeg, mint egy elszánt kenguru veti rá magát a firerre, a ki karjának egy mozdításával a kapuhoz vágja Keszeget. Ez már sok egy érző kebelnek, gondolja Keszeg s rohan segítséget keresni, találván vagy öt markos legényt, robog vissza szégyene helyére, vérrel mosni le a rajta esett gyalázatot. Időközben a baka firer is összeszedett vagy négy sétáló bakát s mint Zrínyi Szigetben a törököket, úgy fogadja négy bakájával a rongyos czi- bilek támadását. Összecsapnak .........lábaik dobogásától remeg a föld j . . botok csattognak .... kabátok szakadnak .... a küzdők lármája behallik egészen a pa Villonig, hol nyugodtan sörözik vagy négy rendőr- és négy katona, köztük egy őrmester. Rohannak a helyszínére, szétválasztják a küzdő feleket. Keszegnek eltörték a másik lábát is, a fivérnek elvették és eltörték a czibilek a bajonettjét és Zsuzsának pedig 99 szoknyájából 70-et széjjeltépett a csatázó nép. A népség és katonaság pedig dutyiba vándorolt. Historikum! Ilyen csúnya a tavasz! * * * Talán azért hivják áprilist a bolondok hónapjának, mert ilyen ellentétes dolgok esnek meg benne? __________ — ri. Ir odalom. Azé rovatban közlőit müvek kaphatók D0BAY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden bei- és külföldi lapokra előfizetések is elfogadtatnak. Gyula város leírása a város térképével és képekkel. Ily czim alatt egy rendkívül tetszetős kiállítású, ép oly praktikus, mint hézag pótló, számosok által már rég nélkülözött derék munkát állított és adott ki Dohay János gyulai könyvnyomdája. A kemény piros boritéku zsebkönyvecske Dr. Karácsonyi János monográfiája után komprimálva adja Gyula városa történetét a város topográfiái leírását s ami leglényegesebb 1: 7500 mértékben Gyula városa belterületének térképét, és pedig oly finom, világos nyomásban, mely túlszárnyalja a főváros közkézen forgó hasonló térképeit. Az ut czák már az uj elnevezés szerint vannak megjelölve, úgyszintén a városrészek, terek, hidak, azokon felül pedig arab számokkal százon felüli köz- és magáo épület, mely számok magyarázatát a térkép olda Ián olvasható megjelölés adja meg. Szóval oly munka, melynek hasznát vobzí minden ember, aki városa iránt érdeklődik, nélkülözhetetlen pedig mindenkire nézve, ki Gyula városa topografijáának ismeretére van utalva. A gyönyörű kiállítású könyvecske s térkép ára egy forint. „Üdvözlet Gyuláról“ feliratú, a róm. kath. főtemplomot, megyeházutezát és a Gönóöcs népkertet gyönyörű színes képben ábrázoló „levelező )ap“-okat hozott forgalomba Dobay János könyvkereskedése, melyek rövid idő alatt bizonyára nagy népszerűségnek és kelendőségnek fognak örvendeni, különösen az ifjúság és a gyermekvilág körében, amidőn távol levő s a kodves otthonra gondoló szeretteiket akarják néhány sorral megörvendeztetni. A finom kiállítású uj levelező lapok ára darabonkint 5 kr. ..Munkásügyünk irta Oláh György. A lapunkban ily czim alatt megjelent és a vármegye határán túl széles körökben méltán nagy érdeklődést keltő czikksorozatot befejező részszel az iró által kiegészítve, 100 oldalra terjedő külön lenyomatban kiadta Dobay János könyvnyomdája. Az agrársoczia- lismus ügyével foglalkozókra nézve nemcsak tanú- ságos, hanem kutforrásul szolgálható csinos kiállítású füzet ára 30 kr. Hófehérke. Költői elbeszélés, irta ifj. Nuszbek Sándor. A szegedi Dugonics társaságnál pályako- szoruzott költői olbeszélés a napokban került ki Gyulán Dobay János könyvnyomdájában a sajtó alul és a húsvéti ünnepre minden előfizetőnek kezében lesz. A Hófehérke irodalmi becsét bizonyítja már megjutalmazásának ténye s nincs kétségünk, hogy az előfizető közönség nagy élvezettel fogja olvasni a poétikus munkát, melynek külső kiállítása is olyan szép, olyan tetszetős, amint azt a Dobay János hírnevessé vált kiadványaitól megszoktuk. A „Hófehérke" keletkezését az ifjú költő következő gyönyörű „Előhang“-ja magyarázza: Boldog gyermekségem tovatűnt korában, Éjnek éjszakáján fényes álmot láttam, Szelíd kis leányarcz lebegett elébem, Arcza mint a bársony, haja mint az ében, S úgy nézett rám hosszan, szeretettel telve, Mintha a szemében lett volna a lelkel . . . — S attól fogva aztán, ha az éj leszállóit, Mindig újra láttam azt a fényes álmot Szerencsében, búban, mintha árnyék volna, Ott járt, ott lebegett léptembe, nyomomba ; S én titkolva szivem hangos dobogását, Fényes álmaimnak kerestem a mását. így múltak, igy teltek hosszú, szürke évek, A kis játszi gyermek ifjú emberré lett, . A kis játszótársak sorra elszéledtek, Volt köztük olyan is, akit eltemettek, Megváltozott minden, csak a fényes álom, Az röpködött körül csendes éjszakákon I . . . — S egyszer, egy reggelén, — szép volt az a reggel Utam egy kis ablak alatt vezetett el, S mint hogyha valami súgta volna nékem A piczi virágos ablak felé néztem, S a szivem verése dobbanva.megállott T estesülve láttam azt a régi álmot I . . . Megismertük egymást, nem sok idő kellett Éreztük, hogy Isten egymásnak teremtett! . . Elbűvölt a szived, lelked tisztasága . . . Gyermek álmaimnak ragyogó világa Ihletett varázsolt a keblem mélyéro, Hogy tegyem kezemet a lant idegére I . . I S megcsendült az ének a kis királylányról, Szerelemről, üdvről, örök boldogságról, S mikor már elzengett, akkor vettem észre, Hogy hisz az a régi gyermekálom képe; Hogy hisz Hófehérke, kiről énekeltem, Te vagy az, te vagy az kis virágom, lelkem! . . . Felhívás előfizetésre. Megénekeltem a szerelmet, a szerető szív örömét, búját, reményeit, boldog álmait kis dalokban, egyszerű, igaz hangon, melyet az erdő virága, madár éneke, csillag ragyogása csaltak lantomra. E dalokat szándékozom most egybegyűjtve „Szerelem“ czim alatt egy kis kötetben a nyilvánosság elé bocsátan;. A mű előfizetési ára 1 frt — bérmentes küldéssel 1 frt 10 kr. — s díszes kiállításban f. évi május hó végén fog megjelenni Dobay János bizományában — Gyulán. Felkérem tehát mindazokat, kik munkámat megszerezni óhajtják, szíveskedjenek az előfizetési összeget f. évi ápril hó 20-ig czimemre — Nagyvárad, Szaniszló-utcza — beküldeni. Gyűjtőknek 10 előfizető után készséggel szolgálok tiszteletpél- dánynyal. Nagyvárad, 1898. márczius hó. Papp János. „Orosháza közegészségi viszonyai 1869— 1896-ig* czim alatt 60. lapra terjedő füzetet irt dr. László Elek m. tb. főorvos, Orosháza volt községi orvosa, amely behatóan fejtegeti s adatokkal illusztrálja Orosháza községének utolsó három évtized közegészségi fejlődését. A fűzet főbb fejezetei a következők: A múlt emlékei. A já- ványok. Halálozás. Születés — házasság. Közegészségi intézkedések. Ártézi kutak és fürdő. Kórház, menház és végűi Orosháza születési, házassági és halálozási táblázata 1869—1896-ig. A liner Izidor gyomai nyomdájában kiállított derék munkára még visszatérünk. Magyar Lányok. Nemes buzgalommal, igaz lelkesedéssel és szeretettel szerkeszti ezt a lapot Tutsck Anna. A serdülő, fiatal lányoknak, a kis pipiskéknek, kik abban a kényes korban vannak, midőn leginkább koll óvni, gyengéd, fogékony leiköket minden rossz benyomástól, a mely ferde irányban terelhetné gondolkozásukat, Ízlésüket, igazán megbecsülhetetlen egy ily nemes irányú lap, mely tiszta magyar szellemben, helyes irányt szab gondolataiknak. Az érdeke.", változatos, mulattató és szórakoztató olvasmányok egész kincses bányáját nyújtja a Magyar Lányok, melynek a legjobb magyar irók tudásuk legjavát igyekeznek szentelni. Azonkívül az illusztrácziókban, szebbnél-szebb képekben szintén a legjobbat adja, úgy hogy máris sikerült az efajta külföldi selejtes termékeket csaknem teljesen kiszorítani. Magyar anyáknak, tanítónőknek, a kik súlyt fektetnek arra, hogy leányaik, növendékeik lelkét minden káros behatástól megóvják, uem ajánlhatunk melegebben egy lapot sem, mint a Magyar Lányokat, mely Tutsek Anna szerkesztésében minden vasárnap megjelenik. A lapot a Singer és Wolfner ezég adja ki. Előfizetési ára negyedévre 1 frt 50 kr. Kiadóhivatal: Budapesten, Andrássy-ut 10.
