Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-07 / 32. szám

egy cseléd egy helyen, s ha úgy távozik helyéről, hogy jó emléket hagy maga után. A hét folyamán is két olyan oselédről emlékezik meg a rendőrség bünkrónikája, hol a cseléd rutul kijátszva gazdája bizalmát kárt okoz neki, — meglopja. — Az ese­tek a következők: A Dobay János czégnél már 10 hónapji\van hetesként alkalmazva Botó JánoB 14 évos fiú. A legutolsó időben észre vette a czég tulajdonosa Dobay Ferencz, hogy a napi posta expediálásában többször rendetlenségek fordulnak elő. A levelek s a csomagok nem érkeznek meg rendeltetési helyeikre, s a fővárosból tett megren­delések nem érkeznek meg. Eleinte azt hitte a czég tulajdonos, hogy a fővárosi könyvkereskedőknél van a hiba s több ízben sürgönyözött is, hogy mért nem küldik a megrendelt dolgokat? A napokban végre kiderült a felmerült késedelmek és rendet­lenségek oka. Nogáll László kétegyházai plébános egy egyházi könyvet küldött be, hogy azt a Dobay János czég beköttesse. Pár nap múlva Nogáll sze­mélyesen bent járván Gyulán a könyvkereskedésbe is betért s itt beszélgetés közben Dobay Ferenczet megkérdezte, hogy mikor fog elkészülni a könyv. Dobay Ferencz, a tényálláshoz képest azt vála­szolta Nogállnak, hogy aznap tétette postára az elkészült könyvet. Dobay Ferencznek számos más üzleti ügyei között már ki is ment a fejéből ez a beszélgetés, midőn egyszer egy levelet kap Nogáll Lászlótól, amelyben ez a könyvet sürgeti. Jegyze­tei között utánna keresve a könyvről levő adatok­nak, azt látta Dobay, hogy ez már régen postára kell hogy adva legyen, kérdőre vonta tehát hetesét, a ki bevallotta, hogy bizony ő a könyv portóját másra fordította, a könyvet pedig a pinczében rej tette el. Dobay a hütelen fiút a rendőrségre vitte. Bessenyei rendőrbiztos rögtön kihallgatta a gyere­ket, aki a következőket adta elő: A Halmay-féle színtársulat, egyik szinlaposztója b.rta volna rá, hogy a levelekről a bélyegjegyeket leszedje, s eze bet neki átadja. Ha nem toszi — úgymond — az­zal fenyegette, hogy megveri. Ugyancsak annak a számára ellopott az üzletből két tuczat iróut mint­egy 50 kr. értékben. Átadott ő még neki három üzleti könyvet is 9 frt értékben. Két sürgönyt is kellett volna neki feladni. A sürgöny diját elhasz­nálta másra, a szöveget pedig széjjel tépte és el­dobta. A fiú most a rendőrség fogházában ül, s a rendőrbiztos megtette a kellő intézkedéseket az Orosházán tartózkodó szinlaposztó kihallgatása tár­gyában. — A másik hü cseléd Lipták Ilona, férjétől különválva élő 5 gyermekes asszony. Tatár Gusz­távnál a „Komló szálloda“ bórlőjénél volt mint konyha cseléd s rövid két heti ott lakása alatt egy láda konyha és evő eszközt lopott el. A rendőrség őt is elfogta. Diszes esküvő volt múlt vasárnap délután Sarkadon. Márky Albert uradalmi főintéző kedves leányét Roziikat vezette oltárhoz Kiss László vár megyénk fiatal aljegyzője. A polgári kötés a köz­ségházán, az egyházi pedig a kastély kápolnájában diszes közönség jelenlétében folyt le. Este a menyasszonyi háznál gazdag lakoma s azután reg­gelig tartó kedélyes mulatság fejezte be a szép családi ünnepélyt.' p Mezey Lajos, Békés községnek csaknem 40 éven keresztül szolgált első jegyzője, beadta a vár­megyéhez nyugdíjazás iránti kérvényét. A nyuga lomba vonuló főjegyző a jegyzői karnak egyik ki­tűnősége volt, ki a nagy Békés községnek közigaz­gatási és bonyolult vagyoni ügyeit hosszú időn ke­resztül teljes szakértelemmel és fáradhatlan szor­galommal vezette s a mellett közéletünkben is szá­mottevő szerepet játszott. A fáradságos szolgálat megtörte a kiváló közigazgatási szakerő egészségét, utóbbi időben súlyosan betegeskedett s ez indította őt a közpályáról való vissza vonulásra, a mi úgy Békés községre, mint a közigazgatásra is súlyos veszteséget jelent. — A jegyzői nyugdíjintézet igazgató választmánya szerdán délután tartandó ülésében fog a kérelem felett határozni. Eljegyzés. Weisz József nagyzerindi törekvő ifjú kereskedő, vasárnap este eljegyezte Gyulán özv. Engel Józsefnó kedves leányát Katiczát. A Csabán tervezett szövőgyár létesítése ügyé­ben, melyre vonatkozólag a tavaszszal tartatott a vármegye, Csaba község és a tervező Tausig czég képviselőivel a kereskedelemügyi minisztériumban tárgyalás, az ezen tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján a miniszter a vármegyo főispánjához leira­tot intézett, melyben értesíti a főispánt, hogy a gyáros ajánlatát tárgyalta és hajlandó őt az általa hozandó áldozattal arányban álló államsegélyben részesíteni. E segély összegét 10 éven át fizetendő, évi 5000 frtban állapította meg a miniszter, ha a czég egy, 110 mechanikai szövőszékkel és megfe­lelő előkészítő gépekkel ellátott helyen 18 hó alatt üzembe és azonkívül 100 háziiparost szövőszékkel ellát és őket állandóan foglalkoztatja. A miniszter Csaba község azon kérelmét, hogy az általa fel­ajánlott 10,000 frt hozzájárulás kamatainak részben való fedezésére 20 éven át 3000 frt segélyt enge­délyezett, teljesíthetőnek nem találta. A miniszter által megállapított feltételekre most az érdekelt gyárnak és községnek kell nyilatkoznia, kik, ha azokat elfogadják, Csabán rövid idő alatt fel fog épülni a 3—400 embert állandóan foglalkoztató szövőgyár, mely egyszersmind a mezőgazdaság fej­lesztésére is jelentékenyen hatni fog. Békés-csabai termény- és áruraktárak. Havas Mór ügyvivő igaBgató folyó hó 1-én hivatalát el­foglalván, az igazgatóság a folyó hó 15-én meg­nyíló üzlet összes részleteire kiterjedő határozatait kedden meghozta és működését széles alapokon megindította. A gabona üzlet helyzete, a termés, viszonyok arra intenek, hogy a meglevő készleteket tartsuk fenn; későbbi idők nagyobb áremelkedése nincs kizárva, sőt valószinü. A termény és árurak­tárak igénybevétele éppen most a legindokoltabb, csekély raktározási költség mellett áruink feltétlen biztos megőrzését, minden órában olcsó kölcsön pénz felvételét lehetővé tettük, pénzszükség nem kényszeríthet többé áruinkat elvesztegetni, várhatjuk az árak kedvezőbb alakulásait. A bogáncs. Messze földön hires a csabai Széohenyi-liget árnyas ligeteiről, gyönyörű virágai­ról, — de csak tavaszszal. Nyáron t. i. olyan nagy por van benne, hogy alig látják egymást a sétálók. Ezt a nevezetesseget most elhomályosítja egy uj specziálitás, a mely a közel jövőben az idegen találmányu confetti-gyártást lesz hivatva leküzdeni. Ez a specziálitás a bogáncs. A bogáncs eddigelé csak mint a szamarak tápláléka volt ismeretes, ezután mint n szamarak közkedveltségü játékszere lesz nevezetes. Vasárnaponként a csabai gazda legények, szolgálók és a haza jövendő iparának oszlopai, vulgo: inasok azzal szoktak a Széchenyi- ligetben mulatni, hogy a bogáncs szúrós virágaival dobálják a járó kelő intelligens közönséget. Úgy tudjuk, hogy Csabán van rendőrség s ez nem osak arra való, hogy az ártézi kutat strázsálja, hanem arra is, hogy a közkertekben a járó-kelő közönsé­get az ilyen inzultusoktól megvédje. A csabai iparos daloskor a múlt vasárnap szcp sikerű dalestélyt rendezett. Sok, jól megérde­melt tapsot aratott úgy a daloskor, mint annak buzgó- karmestere, Gally János. A hangverseny után tai.cz volt. Ott voltak: Vóuích nővérek, Gally nővérek, Karácsonyi Vilma, Nyemecz Liuka, Pová- zsay nővérek, Gyobrovszky Emilia, Dubravcsik nővérek, Jeney Linka. Zelenák nővérek, Fischer Teréz, Uhrin Emilia, Uhrin nővérek, Bugyinszky Etel, Rókay Juczika, Purcsi Erzsiké, Hinterleitner Katicza, Petries Mariska, Podsztrelen Etelka, Adamik Juliska, Droppa Emilia, Dobay Erzsiké, Melczer Ilka, Asszonyok: Uhrin Károly né, Gally Jánosné, Arvay Rudolfné, Szlavkovszky Andrásné, V. Koritár Pálné, Mecskó Györgyné, Gulyás Mihályné, özv. Knyhár Pálné, Csendes Józsefné, Szikora Pálné, Uhrin P.ilné, Valentinyi Mihályné, Flamm Jánosné, Tomay Jánosné. Nagy tűz volt Gyulaváriban csütörtökön éjjel Ladies György tanyáján. Egy nagy asztag búza és ugyanily asztag zab gyuladt meg és lön a lángok martaléka. Az óriási asztagok a tűz keletkezése után harmadnap, tehát tegnap is égtek. A tűz keletkezésének oka ösmeretlen, az asztagok bizto­sítva voltak. Nadragulyát evett. Soltz János csabai borbély inas a hét folyamán jártában-keltében egy bokron bogyókat látott, s abban a hitben, hogy galagonya, nagyobb mennyiséget megevett. Alig ért azonban haza, rosszul lett | a mérgezés erős tünetei mutat koztak rajta. A rögtön előhívott orvos Kulpin Dániel konstatálta, hogy a fiú maszlagos nadragu­lya bogyót evett s a szerencsétlenül járt fiút bevi­tette a közkórházba. A fiú a rögtön alkalmazott ellenszerek segitségével jobban lett, és veszélyen túl van. De még soká fogja a kórházat elhagyhatni. A békési ipartestület újonnan készíttetett disz zászlóaljának felszentelési ünnepét szeptember hó 11-én fogja ülni. Az ipartestület küldöttsége a na­pokban tisztelgett gr. Wenckheim Frigyesnél és gr. Wenckheim Frigyesnénél, előbbit az ipartestü­leti disz elnökség elfogadására, utóbbit pedig a zászlóanyai' tiszt elfogadására kérve. A grófi pár szívesen fogadta a küldöttséget g részvételűket az ünnepélyen megígérték. Az ünnepély programmját most állítja össze a rendezőség. Házasság. Julius 31-dikén délelőtt 10 órakor esküdött Povázsay László békési nyomdatulajdonos bájos arájának Orbán Etelkának a budai ev. ref templomban örök hűséget. Szinész házasság. Halmay társulatának két neves tagja, Nagy Gyula és Ujváry Rózsi, folyó hó 1-én Gyulán házassági frigyet kötöttek. A pá­lyatársak és a nagy közönség, mely mindkettőjük játékában sok műélvezetet talált, legjobb kívánsá­gait fűzi a derék szinészpár házassági frigyéhez. Öngyilkosságok. J. löth János öcsödi lakost körülbelül fél éve szélhüdés érte. Ez annyira elke­serítette a törekvő embert, hogy a múlt hó 22-én az ajtó sarkára akasztotta fel magát. Darák János orosházi lakos a múlt hó 28-án szolgálat adójának lakásán agyonlőtte magát. Állítólag családi viszá­lyok indították a végzetes tettre. Színészek Tót-Komlóson. Tóth Imre színigaz­gató társulata egy hét óta Tót-Komlóson működik, igen jó anyagi s erkölcsi sikerrel. A társulat kivá­lóbb tagjai Toldyné, Fürediné, Kovács Emilia, to­vábbá Toldy, Dobos és Szamossy. Két testvér halála. A múlt hó 26 án Kondo­roson hosszas szenvedés után meghalt Murányi Hona 74 éves korában. Sajátságos véletlen, hogy testvére a 72 éves Murányi Mária ugyanaz napon halt meg Csabán. Orvos választás. Öcsöd község képviselőtes­tülete községi másod orvosul dr. Kis Dezső volt apahidai községi orvost választotta meg. Lelketlen anya. A napokban Szent-Audráson Tóth Jánosné bábaasszonyt felkereste egy ismeret­len asszony kis 3 hetes gyermekkel a karján, av­val a kéréssel, hogy tudja be valahova dajkának. Beszélgetés közben a kis gyermek keservesen sírni kezdett. Az idegen asszony azzal az ürügygyei, hogy gyermekének a gyógyszertárból valami csillapítót akar hozni, eltávozott. A bábaasszony a nála ha­gyott kis gyerekkel várta-várta az asszonyt, de az ismeretlen anya elpárolgott. Hogy ki és hova való, nem sikerült megtudni. Gyilkosság. Kardos Sándor öcsödi fiatal mun­kás még 1890-dik évben eltávozott hazulról kubik munkára, s mint kubikos összejárta Magyar- és Erdélyország minden olyan helyét, hol kubikos ember munkát kaphat. Itthon maradt öreg édes anyjával állandóan levelezésben állott, s gyakran küldött haza édes anyjának megtakarított keresmé­nyéből pénzt. Tavaly irt édes anyjának, hogy nyá­rára hazajön, de másképen volt a sors könyvében határozva. Madarász János kubikos társa megtudva, hogy pénze van, a múlt héten kirabolta s megölte. A gyilkost nyomozza a maros-ludasi csendőrség. A kegyelet. Az a nép érdemli meg a jövőt, a mely megbecsüli múltját. A nemzetek legnagyobb erénye a kegyelet, melylyel a múlt örömei és szen­vedései, történetük korszakos dicsőségei és megrázó katasztrófái, — vezérlő nagyjaik iránt viselkednek. Az öröm vagy bánat, mely egy—egy nevezetes év­fordulón kegyelete8 diszaemléhezést ébreszt az utó­dokban, egy—egy bizonyítvány arról, hogy ez a nép megérdemelte a múlt örömeit és okulni akar a hajdan csapásain. Ama monumentális, avagy a leg kisebb emlék is, melyet az évfordulót ünneplő ke­gyelet emel, egy—egy diadaloszlopa annak a nem­zedéknek is, mely az emlékre össze adta filléreit, rászentelte tudását, művészetét. — Nevezetes év­fordulója a magyar nemzetnek a jelen óv. 8 a nép nem vólt érzéketlen, mikor ünnepelnie kellett fél- század előtt lefolyt küzdelmét és alkotmányos jo­gainak törvénnyé, élő valóvá váltát. Lelkesen és áldozattal ünnepelt a nemzet s itt és ott kisebb nagyobb emlékeket emelt az évforduló örömére. A kegyelet nyilatkozik meg minden emlékekben, ke­gyeletre oktatják a jövő nemzedéket. — Leghatal masabb emléke az évfordulónak az az óriási csata­kép, melyen magyar és lengye'l művészek jelesei dolgoztak egy esztendőn át. Ecsetjüket a kegyelet, a múlt szellemének ihletése vezette és a mű mely­lyel megörökítették a szabadságharcz egyik leg­szebb diadalát, a mily kegyeletes ezélzatában, épp oly müvébzi a kivitelben, buzdító, lelkesítő, tanul­ságos. Az ország szivében, a fővárosban áll a kép, mielőtt külföldi vándor útjában hirdetné dicsősé­günket, jelképéül annak, hogy a kor neve, melynek emlékeztetője, minden magyar szivének kellős kö­zepén van bevésve. Idegen országok fiai, németek, francziák, olaszok s mind kik átutaznak Budapesten, elragadtatással szólnak erről a képről s nem győ­zik eleget dicsérni azt a nemzetet, mely szabad­sága bajnokainak már egy félszázad múltán is ilyen hatalmas emléket készít. Mennyivel többet lát e képen a magyar, melyen önvóreivel találko­zik, a ki tudja kije, mije volt a sok jeles, kik a képen megörökitvék. Bizony mindannyiunk dicső sóge a Bem-Petőfi, körkép, mert mindnyájunk nevé­ben emléke a szabadságharcznak és félszázados évfordulónak. Sziziliáz. A szini saison három utolsó napját E. Kovács Gyulának a kolozsvári nemzeti színház ismert ki­váló tragikusának vendégszereplése töltötte be, aki három különböző fajú darabban u. m. „Othelló*, iíA betyár kendője“ és a „Vasgyáros* czimszerepei ben mutatkozott be a gyulai közönségnek. Általá­nosságban kellő elismeréssel adózunk a vendég ki­tűnő művészi egyéniségének, mely minden alakját a tudás, a tehetség és a drámai erő minden eszkö zeivel mutatta be, de amikor épen ez a kitűnő művészi egyéniség magasabb kritikai mérték fel­állítására s ily szempontból való bírálatra kötelez, a kicsinyeskedés minden gyanúja nélkül levonhat­juk a háro m est tapasztalataiból azt a következ­tetést, hogy Kovács Gyula egyénisége a szerelmes szerepkörbe, társadalmi színmüvekbe be nem illik, annyira össze van az forrva a classicus tragédiák cothurnusban járó fenséges alakjaival. Minden nagy művész igaz hivatásán kívül bi­zonyos előszeretettel foglalkozik a művészet egy más ágával. Koszorús költők, világirodalmi neveze­tességek a festészet felé hajlottak, festők, szobrá­szok viszont az irodalom terén igyekeztek babéro­kat szerezni, a bölcsőkorát élő magyar színészet kitűnő komikusáról: Megyeriről tudjuk, hogy min­den áron a hősök szerepkörére vágyott. Ily elősze­retetet találunk Kovács Gyulában a szerelmesek lyrai hangulattal és érzelmekkel bíró alakjai iránt, s noha e szerepkörben nem tud méltó sikert el­érni, ez a tiszteletre méltó emberi gyengeségnek nevezhető előszeretet nem kisebbíti az ő művésze­tét, megmarad őa nagy tragoediák hőseinek, a Sha­kespeare teremtette felséges alakok első rendű mű­vészi bemutatójának. A felállított magasabb mérték mellett meg­maradva is, dicsérettel és elismeréssel kell mege íí- lékeznünk a társulat hősnőjéről Tuboly Klementin- ről, ki mindhárom szerepét helyes és művészi fel­fogással, a hevesebb indulatok kifejezésére kissé gyenge orgánumát is feledtető 6ok igyekezettel ját­szotta meg s minden tekintetben megfelelő partnere volt a vendégművésznek. Tuboly már első fellép­tével megnyerte a közönség tetszését s az idény alatt részéről tapasztalt igyekezet, valamint képes­ségei, megnyerő szinpadi alakja pályáját illetőleg a legszebb reményekre jogosítanak. Szombaton este Shakespeare tragoediája : „Othello“ szép számú közönség előtt ment. A c/.im- szerep E. Kovács Gyulában méltó bemutatóra talált, ki a szerelmében rajongó, a szerelemféltésben el­vakult, tévedésében és bűnében is fenséges, halá Iában pedig hős nyers katona alakját és lelki küz­delmeit megkapóan állította elénk. Desdemona sze­repében Tuboly Klementin nyújtott igen jó alakí­tást, a férjén bámulattal és odaadással csüggő sze­rető nőt, majd a bosszúálló férj vadságától okozott rémületet teljesen művészi felfogással és nagy köz­vetlenséggel játszotta meg. Az intrikus szerepek egyik legnagyobbika Halmay (Jago) kezébe volt letéve, aki nehéz feladatát ha nem is kiválóan, de az összhatás hátránya nélkül teljesítette. Kisebb szerepeikben Déri (Cassio), Nagy Gyula (Braban- tio), Juhászáé (Emilia) és Palotay (Rodrigo) igye­keztek elfogadható környezetet adni a tragoedia főalakjainak. Vasárnap délután félhelyárakkal „Ludas Matyi* bohózatot ismételte meg a társulat, este pedig Abonyi romantikus népszínművét „A betyár kendő­jét* adták telt ház előtt. E. Kovács Gyula hatalmas orgánumának teljes erejével játszotta meg az elébb feleséggyilkos, majd lelkiismeretével küzdő, végül bűnbánó és vallomásával valamint halálával min­dert jóvá tevő Bandi szerepét, ennek daczára mind­végig éreztük a rátermettség hiányát és a művészi alakítás sem tudta a szenvedélyes betyár alakjába beleönteni azokat a szükséges külsőségeket, miket a természet a művésztől megtagadott, hogy a maga terén annál nagyobbá tegye őt. Tuboly Klomentin ismét általános tetszést aratott Őrzsi szerepében. Az ő orgánuma, mely gyenge az erősebb szenve­délyes kitörésekhez, egyéniségével együtt inkább a szelidebb belső érzelmek, szerelem, lemondás stb festésére utalják őt, s épen azért alakítása mi kí­vánni valót sem hagyott hátra. A gördülékeny elő­adás sikereiben osztoztak Déry Béla (Kulcsár Nagy András), Szepesy Paula (özv. Nagyné), Juhászáé (Boris asszony) és szép énekükkel Halmay né (Zsófi) valamint Juhász (Ragyás). Hétfőn este az E. Kovács Gyula jutalomjátó- kául színre került „Vasgyáros“ ban buc-űzött elvá­rosunktól egy hónapi itt tartózkodás után Halmay társulata. A jutalmazott vendégművészt a vasgyáros rokonszenves és ideális szerepében latva teljesen igazoltnak hisszük a tudósításunk első részében elmondottakat. Felfogása a helyességnek, játéka az aprólékosságig pontos kidolgozásának és a művészi erőnek nem volt legkisebb híjával sem és mégis kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy sokkal ki­sebb, talán tuczatszámba menő színészeket láttunk már Derblay szerepében, kik gyengébb eszközök­kel is inkább megfeleltek az Ohnet által megrajzolt és önmagunk képzeletében élő alaknak, ki vegtelen szerelme daczára a legnagyobb önmegtartóztatást és a végletekig menő szigort fejti ki, hogy előíté­letektől félrevezetett nejét teljesen maga részére nyerje. Claire szerepében Tuboly Klementin jeles­kedett, inig Szepessy Paula neki tulnehéz feladatot vállalt magára Athenais alakításával; azt az ellen­ségeskedést, mely a harmadik felvonásban kerül kitörésre, nem engedte előzőleg sejtetni velünk. Juhászáé (a marquisné), Déri (Bligny), Halmay (Préfont), Tisztay (Monlinet), Nagy Gyula (Bache- lin), Torday (Octave) és Tordayné (Susanne) kisebb szerepeikben jók voltak, Yáradiné (Sophie) játéka azonban kezdő műkedvelőhöz is gyenge kísérletezés lett volna A közönség, mely a vendégművész iránti tiszteletből és a jo társulattól való bucsuzásra zsú­folásig megtöltötte a házat, eürü tetszés nyilvánítá­sokkal kisérte a simán folyó előadást, melyből leg­több jutott a vendégművésznek, kit tisztelői egy óriási babérkoszorúval is megleptek, Tuboly Kle- mentinnek valamint a törekvő igazgatónak is. Ezzel bezárultak Thalia bivei után a pavilion ajtai ; szeretnék hinni, hogy e czélra nem is nyíl­nak ki többet és hogy jövőre egy alkalmas, a tár­sulat és közönség igényeit egyformán kielégítő színkörben fogjuk egymást viszontlátni. Halmay Imre színtársulata kedden délben Orosházára utazott és szerdán este megkezdte egy e czélra ideiglenes épült színkörben előadásai so­rozatát. Miután Orosházán másfél év óta nem volt társulat, hisszük, hogy a törekvő igazgató szeren­csés időben ment Orosházára s hogy az ottani kö­zönség megérdemelt pártfogásban fogja őt részesíteni. Irodalom. Azerovatban közlött müvek kaphatók DOBAY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden bél­és külföldi lapokra előfizetések is elfogadtatnak. Kohányí Róbert, a kitől alig pár hónappal ez­előtt jelent meg „ Beszéljek, rajzok és költemények* czim alatt egy jókora kötet, „Beszélyek és Rajzok“ czimen egy, szintén igen diszes kiállítású uj kötet könyvével ád barátai s tisztelői nagy táborának alkalmat rá, hogy a szép próza terén aratott ujabbi szép sikeréhez őszintén gratuláljanak. A gratulén- sok táborához mi is szívből csatlakozunk ama tu­datban, hogy a tizenkét elbeszélést és rajzot tar­talmazó könyv minden olvasónak époly örömére fog szolgálni, mint amily igaz gyönyörűséget szer­zett minekünk. A beszélyek és rajzok czime kö­vetkező: Kemény harcz. Csak alaposan. Kár volt. A szerelem szerepe az állami háztartásban. Egy kis regény három levélben. Csevegés a felolvasó asztal mellől. A kis Gyuricza. Oh! azok a levelek. Az angyalfia. Végzetes kéjutazás. Az életből. Zsa­rátnok a hamuban. Eme utóbbit tárczánk megsza­kításával mutatványul lapunk mai számában kö­zöljük. A „Beszélyek és Rajzok“-at, úgy mint az első kötetet is, Dobay János gyulai könyvnyomdája állította ki finom papírral, csinos, ízléses és tiszta nyomással. A „Magyar Könyvtár,“ melynek számai már meghaladták a félszázat, most küldi szét júliusi füzeteit. A sort Cavallottinak, a nem rég oly tra­gikus módon elhalt nagy olasz költőnek legszebb és leghíresebb munkája nyitja meg, az „Énekek Éneke“ czimü bájos verses dramolett, mely Radó Antal magyarításában bizonnyal a mi színpadain­kon is hosszú életű lesz. Követi ezt Fáy András­nak válogatott meséi, melyeket kivált az iskolára való figyelemmel, Badics Ferencz, a kiváló iroda­lomtörténész válogatott össze es látott el magyar bevezetéssel. Az 55. szám Szalagubnak, a nagy orosz elbeszélőnek, egy kis regényét tartalmazza. „A medve“ — ez a czime az Ambrozovics Dezső­től kitünően fordított munkának — egy, a társa­dalmi formáktól idegenkedő, érdekes karakternek megkapó szerelmi történetét mondja el. A magyar elbeszélő irodalmat e sorozatban Ambrus Zoltán képviseli, oz a mélyen érző, finom megfigyelésü novellistánk, a ki „Hajótöröttek« czimmel nyolez legszebb elbeszélését adja itt ki. Végre az 57 szám egy nagyv modern némot Írónak, a nálunk már is­mert Meyer Konrádnak ogy kis remek müvét nyújtja, melyet úgy a lelki élet analysisénél, mint a megkapóan festett történeti háttérnél fogva min­denki gyönyörrel fog olvasni. Mind o füzetek 15 kr.-jóval kaphatók a kiadó czégnél : Lampel Róbert (Wodianer F és Fiai, Andrássy-ut 21.) és minden könyvkereskedésben. — Az eddig megjelent füzetek teljes jegyzékét a kiadók kívánatra bárkinek in­gyen küldik meg. HIRDETÉSEK. Eladó földbirtok Jász-Nagy-Kún-Szolnok megyében. Dévaványa város alatt egy 95 holdas, esetleg 65 vagy vagy 40 holdas, kitűnő fekete szántóföldből álló birtok siirg'öseil eladó. A birtok belvizek ellen csatornával biz­tosítva van. Vételár fele bank - kölcsönben fenn­maradhat. Levél a tulajdonos, Tóth Kálmán czi- mezve Dévaványára czimzendő. 223 1—1 Amerikai vesszőbe oltott zöld oltványok, első osztályú minőségben, vegyes mustos és darabja 7 krért kapható Horár JÜKózes szőlőbirtokosnál Magyarád, Aradmegye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom