Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-20 / 8. szám

Melléklet a „Békés" 1898.8-ik számához.

8. A kereskedelemügyi m. kir. minister rendelete, a távbeszélő hálózat kiegészítéséül megépített bronz-áramkörök létesítési költségei czimén még hátralékos 700 forint megfizetése iránt.

9. Honvédelmi ministeri rendelet a honvód- tisztkópző intézeteknél tett alapítványok alapitó oklevelének kiállítása és az alapítványi helyek betöltése idejének megállapítása tárgyában.

10. Zemplónvármegye körlevele a m. kir. honvód-hadapród iskolákban a tandíj kedvezményeknek a törvényhatósági tisztviselőkre ki- terjesztése tárgyában intézett feliratának támogatása iránt.

11. Szabolcsvármegye körlevele a jegyzőknek az adóbehajtás körüli teendők alól való felmentése s az uzsöra és csalás büntétteknek a hivatalból üldözendő cselekmények közé sorozása tárgyában kelt feliratának támogatása iránt.

12. Gömör-Kishont vármegye körirata a socialistikus mozgalom tárgyában a kópviselőbáz- hoz intézett feliratának hasonló szellemű felirattal támogatása iránt.

13. Hevesvármegye körlevele a „Népszava“ és „Földmivelő“ czimü lapok terjesztésének megr gátlására irányuló feliratának támogatása iránt.

14. Pénztári ügyek.

15. Alispáni jelentés a vármegyei közkórháznak elmegyógyintézettel való kibővítése tárgyában tett közbeeső intézkedésekről.

16. Alispáni. előterjesztés a lótenyésztési szabályrendelet módosítása tárgyában.

17. A tüzrendószeti szabályrendelet módosítása a téli takarmány s tüzelő anyagok elhelyezésére vonatkozólag.

18. Építkezési bizottság jelentése a vármegyei épületek 1898. évi javítása tárgyában.

19. A íöldmivesiskolai bizottság jelentése a földmi vés iskola állapotáról.

20. A községi pénzkezelési szabályrendelet kidolgozására kiküldött bizottság jelentése . és szabályrendelet tervezete.

21. A közigazgatási bizottság átirata, mely- lyel dr. Veres József gyomai orvos összeférhet- lenségi ügyét illetékes elbírálás végett átteszi.

22. Uj-Kigyós község 1898. évi költségelőirányzata és az ellen beadott felebbezés.

23. Özv. gróf Lamberg Fülöpné továbbá Nagy Gusztáv és társai körös-ladányi lakosok felebbezése Körös-Ladány község képviselőtestületének a körgát adókivetése tárgyában hozott 67/1897. számú határozata ellen.

24. B. Puskás István és társai dobozi lakosok felebbezése, a dobozi képviselőtestületnek a községi erdő kezelése és hasznosítása tárgyában hozott 95/897. számú határozata ellen.

25. Sipos Mihály és társai szeghalmi lakosok felebbezése, Szeghalom község képviselőtestülete által az asphalt járda“ földmunka költségeinek átvállalása tárgyában hozott 169/897, számú határozata ellen.

26. Békés község határozata a jegyzői munkakör beosztása tárgyában s Turóczy Endre által e határozat ellen beadott felebbezése.

27. Körös-Tarcsa község határozata egy vasúti állomás létesítésének 15000 forinttal való segélyezése tárgyában, valamint Kigyósi Imre és társainak ezen határozat ellen beadott felebbezése.

28. Bézy Balázs felebbezése Orosháza község képviselőtestületének a jegyzői munkakör megállapítása tárgyában hozott határozata ellen.

29. Az orosházi községi Írnokok felebbezése a fizetésük felemelése iránti kérelmüket elutasító képviselőtestületi határozat ellen.

30. Vámos Sándor felebbezése K.-Tarcsa község képviselőtestületének legelőbórösszeg elengedése tárgyában hozott határozata ellen.

31. Az országos kézi munkára nevelő egyesület kérvénye, az egylet támogatása iránt.

32. A kisdednevelők országos egyesületének kérvénye segélyezés iránt.

33. A mensa academica egyesület elnökségének kérvénye alapítvány létesítése iránt.

34. A torontálmegyei, községi és körjegyzői szaktanfolyam igazgatójának kérvénye anyagi támogatás iránt.

35. Gyulaváros képviselőtestületének kérvénye, Gyulaváros egyes utczáinak kikövozése tárgyában hozott 208/97. számú határozatának, valamint az ennek alapján kötött vállalati szerződés jóváhagyása iránt.

36. B.-Csaba község határozata a felállítandó 6 osztályú állami elemi iskola tárgyában.

37. Gyulaváros határozata házhelyek eladása tárgyában.

38. Doboz község kérvénye körgát építéséhez segély adása iránt.

39. Gyulaváros és Szilágyi András és neje között kötött adásvételi szerződésre vonatkozó képviselőtestületi határozat.

40. Orosháza község adásvételi szerződés jóváhagyása iránti kórvényo.

41. Szarvas község határozata ártéri adó czimén felmerült tulkiadásainak fedezése tárgyában. I

42. Csorvás község kérvénye, módosított szervezési és fizetési szabályrendeletének jóváhagyása iránt.

43. Csorvás község kérelme, a csorvási indó- házi kőút meghosszabbítása iránt.

44. Tót-Komlós és Csorvás községek határozatai az orvosi javadalmak és látogatási dijjak megállapítása tárgyában!

45. Tót-Komlós község kérvénye, a községi rendőrök fizetésének felemelése tárgyában hozott 12/98. számú határozatának jóváhagyása iránt.

46. Tót-Komlós községnek az epreskerti házhelyekre vonatkozó adásvételi szerződések tárgyában kelt határozata.

47. Szarvas község határozata az „Árpád“ szálloda bérlőjének 100 forint kárpótlás engedélyezése tárgyában.

48. A szarvasi ismétlő iskolai tanítók fizetés emelésére vonatkozó képviselőtestületi határozat.

49. Békés község képviselőtestületének 242/97. számú határozata, amely szerint az ügykezelési szabályrendelet tárgyalása a napirendről levétetik.

50. Békés község kérvénye a 289/89. számú szabályrendelet 3. §-ának revisiója iránt, a választott bizottsági tagok számának szaporítása tárgyában.

51. Békés község kérvénye a László István és nejével kötött kisajátítási egyezség jóváhagyása iránt.

52. Békés község kérvénye a Nyíri Gábor és nejével kötött kisajátítási szerződés jóváhagyása iránt.

53. Békés község kérvénye a László Sándor és nejével kötött kisajátítási egyezség jóváhagyása iránt.

54. Békés község kérvénye a Virág János és társaival kötött kisajátítási egyezségek jóváhagyása iránt.

55. Békés község határozata a bikás-lak eladása tárgyában.

56. Vesztő község határozata uj közvágóhíd építése tárgyában.

57. Gyulavári község kérvénye az alsó- fehór-körösi ármentositő társulattal kötött kisajátítási egyezség jóváhagyása iránt.

58. Mező-Berény község kérvénye Bereczky József és társaival kötött adás-vételi szerződés jóváhagyása iránt.

59. Mező-Berény község határozata a Stern- féle háznak polgári iskola czóljaira történt megvétele tárgyában.

60. Mező-Berény község kérvénye Hegedűs Mihálylyal kötött adás-vételi szerződés jóváhagyása iránt.

61. Mező-Berény község kérelme a körös- tisza-marosi ármentesitő társulat részére kiadott kötelező nyilatkozat megerősítése iránt.

62. Körös-Tarcsa község kérvénye özv Szabó Ferenczné s társai k.-tarcsai lakosokkal kötött adás-vételi szerződés jóváhagyása iránt.

63. Körös-Tarcsa község kérvénye Kozma Ferencz k.-tarcsai lakossal kötött adás-vételi szerződés jóváhagyása iránt.

64. Körös-Tarcsa község és Túsz Péter és neje között kötött adás-vételre vonatkozó községi határozat.

65. Szeghalom községnek haszonbér elengedése tárgyában hozott határozata.

66. Sámson község képviselő-testületének határozata az orvosi lak tisztogatására szükséges 20 írtra vonatkozólag;

67. Endrőd község határozata a község gabonakészletének kölcsönkép való kiosztása tárgyában.

68. Gyoma község határozata a nagypincze épület anyagának eladása tárgyában.

69. Bánfalva község szegényház vétele tárgyában kelt határozata.

70. Hajnal Béla t. b. szolgabiró kérvénye az Orosházán volt helyettesítése tartamára járó fizetéskülönbözet kiutalása iránt.

71. Szathmáry Sándor árvaszóki nyilvántartó kérvénye drágasági pótlók és rendkívüli segély iránt.

72. Özv. Praznovszky Ferenczné kérvénye férje után temetési járulók kiutalása iránt.

73. Szilágyi László járási Írnok kérvénye drágasági pótlók és redkivüli segély iránt.

74. Petneházy Ferencz k.-tarcsai k. jegyző kérvénye nyugdijösszegóbe beszámítandó javadalmának újból leendő megállapítása iránt.

75. A vármegyei hivatalszolgák kérvénye drágasági pótlók kiutalványozása iránt.

76. Béres Mihály békési lakos kérvénye gyógydij elengedése iránt.

77. Borbiró Mihály vésztői alapítványi pénztári adós részére kiadott törlési engedély jóváhagyása.

78. Garai Károly gyomai bérkocsis kérelme a bérkocsi viteldij megváltoztatása iránt.

79. Lövi Miksa sz.-szt.-tornyai gyámpónz- tári adós ügyében határozat.

80. Községi költségelőirányzatok az 1898.

évre.

81. Vésztő, Szeghalom, Endrőd, Csorvás és Tót-Komlós községek elöljáróinak kérvénye 1897. évi tulkiadásaik utólagos engedélyezóso iránt.

■ 82. Gyula város kérvénye a 289/897. bgy. számú törvényhatósági bizottsági határozat megváltoztatása iránt.

83. A vármegyei pénztári tisztség jelentése az 1897. évi házi pénztári tulkiadások tárgyában.

84. Mező-Berény község 1898. évi községi közmunka költségvetése.

85. Békés község képviselő-testületének határozata behajthatlanná vált községi pótadó, közmunka stb, törlése tárgyában.

86. Öcsöd község elöljáróságának kérvénye vármegyei és községi adók törlése és előírása iránt.

87. K.-Ladány község képviselő-testületének határozata községi pótadó törlése tárgyában.

88. Szabadság iránti kérvények.

89. Gyámpónztári tartalék-alapból kiutalások.

90. Gyámpónztári számadások az 1896-ik évről.

A közigazgatási bizottság ülése.

Február 14.

Ismét egy kiváló tagjának nyújtotta az elismerés pálmáját a bizottság, megragadván az alkalmat, hogy a Csák György kir. pénzűgyigazgató kitüntetését közlö miniszteri leirat felolvasása alkat mával örömének és a kitüntetett hasznos működése teljes méltánylásának kifejezést adjon. Az ülés legtöbb idejét a közigazgatási bizottság éves jelentésének megállapítása vette igénybe, a melyben a bizottság az egyes kormányzati ágak 1897 évi fon tosabb eseményeiről és mozzanatairól számol be az Összmini8zteriumnak. Ennek kapcsában került szóba a sajtószabadság kérdése is a szoczialis izgatások miként leendő korlátozása tekintetében, a melyre vonatkozólag tett egyértelmű felszólalások tanúskodnak vármegyénk vezetőinek szabadelvű felfogásáról.

Az ülésen jelen voltak: dr. Lukács György főispán elnöklete alatt: dr Fábry Sándor alispán, dr. Bodoky Zoltán főjegyző, Oláh György főügyész, Jantsovits Péter árvaszéki elnök, dr. Zöldy János főorvos, Csák György kir. tan. pénzügyigazgató, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. főmérnök, Liszy Viktor kir. ügyész, dr. Hajnalist- ván, dr. Zsilinszky Endre, Ladies György, Jantsovits Emil, Kellet' Imre, gróf Almásy Dénes, Vi- dovszky János, Zlinszky István közig. biz. tagok.

A közigazgatási bizottságnak az 1897 évre vonatkozó jelentését dr. Bodoky főjegyző terjesztette elő; s a javaslat részletes felvilágosításokat nyújt a jelentés szerkesztésére vonatkozó mintában feltett kérdőpontokra. Mint érdekesebb pontokat kiemel jük, hogy a bizottság az egyesülési és gyülekezési jognak törvényhozási utón való szabályozását tartja kívánatosnak. Az agrár-soczializmusra vonatkozólag előadja a jelentés, hogy ezek terjedelemben és in- tenzivitásban növekedtek, külső kitörésekben ugyan Behol sem nyilvánultak, azonban az orosházi és szeghalmi járásban a legtöbb földmivelő munkás soczialistának vallja magát. Legelterjedtehb a mozgalom az orosházi, szeghalmi és békési járásokban, szórványosan azonban az egész vármegye területén észlelhető. A bajnak legfőbb oka a megélhetési viszonyokkal való elégületlenség, a keresetnek a tél folyamán csaknem teljes hiánya, veszélyessé azonban a mozgalmat a hírlapok és vándor apostolok utján történő izgatás teszi, a kik a helyzet sötétebb színben való feltüntetésével és hiú ábrándok. tutzott követelések hangoztatásával szítják az elégületlenséget. A baj jelen kiterjesztésével szemben — mondja a jelentés — a legerélyesebb és legmesszebb menő intézkedések szükségesek a törvénytelen kitörések megakadályozására.

Békésvármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottsága a rendelkezésére álló csekély eszközökkel állandóan igyekezett a baj alapokát orvosolni, munkát és kereset forrást nyitott a munka- nélkülieknek, igyekezett egyes téli házi ipari munkákkal kedvezővé tenni az anyagi helyzetet s a munkások ügyeinek és bajainak gyors és igazságos orvoslásával csillapítani a mesterségesen felizgatott egyéneket, minek hatása észlelhető is annyiban, hogy más vármegyékkel szemben a békésvármegyei sooziálisták a törvényes utón való haladásra nagyobb hajlandóságot mutatnak s e tekintetben sokat várunk, a legújabban hozott a munkaadók közötti jogviszony szabályozásáról szóló törvény életbelépésétől, azonban nem habozunk kijelenteni, hogy mindaddig, mig éppen a sajtószabadság megvédése érdekében is nem gátoltatik meg a sajtóval való visszaélés, azaz mig büntetlenül lehet hazafiatlan- ságra s osztályok egymás elleni gyűlöletére izgatni, a kívánt eredmény elérhető nem lesz.

Ha az itteni munkások niucsenek kubik munkával elfoglalva, rendesen fedezik a szükségletet s legfeljebb ott, hol a ezukorrépát termelik nagyobb arányokban, fordul elő a hiány a helybeli munkásokban s kellett más vidéki munkást hozatni, ámde ezt is leginkább csak azért, mert a helybeli munkások még mindig felette magas igényekkel állnak elő s tisztességes bérért dolgozni nem hajlandók.

A jelentésnek ezen részéhez dr. Hajnal István szólalt fel, ki a kérelemben a sajtószabadság korlátozását véli látni. A nagy eredményekre hivatott szabadsajtó korlátozása helyett o inkább azt kívánná, hogy a sajtó utján elkövetett vétség szigorúbban büntetessék és az izgatások ellen helyesebb és gyorsabb eljárás alkalmaztassák.

Dr. Bodoky Zoltán Zoltán főjegyző a szöveget eredeti alakjában ajánlja elfogadásra; a vár megye abban nem a sajtószabadságot, de az azzal való visszaélést kívánja korlátozni, mert a szocziálista sajtó bazafiatlanságra és osztálygyülö- letre'i/gat.

Dr. Fábry Sándor alispán általános helyesléssel fogadott felszólalása szerint a sajtó szabadságát nem kívánja senki korlátozni, de annak szabadosságát igen is kell. A szocziálista sajtó a fen- álló rend, a társadalom és vallás ellen izgat, isten tagadó, elbolonditja a hiszékeny népet, mely mindent igaznak gondol, a mit nyomtatva lát, mert azt tartja, hogy ha nem volna igaz, nem szabadna azt megírni. Ezekkel a téveszmékkel van megmételyezve a nép. A jó viszonyok között élő alföldi nép nem ismeri az árva-, líptómegyei nép szegénységét. A szocziális sajtó a vagyonosabb alföldi népet igyekezett megnyerni, mert ízek pártolásától több anyagi haszonra van kilátásuk. A sajtó szabadossága ellen teendő intézkedés épp a hazafias sajtó érdekében történnék és kívántatik és a felterjesztés is azt czélozza.

Oláh György főügyész a történelemből mutatja ki, hogy a vármegye a szabadságharcz alatt hasonló álláspontot foglalt el, mikor Táncsics lapjában ugyanazon eszméket hangoztatta, mint ma a szocziálisták. Ennek megakadályozása iránt Zem- plénmegye által a kormányhoz intézett feliratot Békésvármegye is támogatta. Akkor mondotta Kossuth Lajos, bogy ő maga sem gondolta, hogy a sajtó ily irányban fogja használni szabadságát és megígérte, hogy intézkedni fog annak korlátozása tekintetében. Tehát csak azt követeli ma a/, ország, a minek szükségét már 1848-ban hangoztatták.

Dr. Hajnal István arra kéri a bizottságot, hogy ha már a szövegozés megmarad, tegye még hozzá, ho.'y a sajtóvétségek erélyesebb üldözését és szigorúbb megbüntetését kívánja.

Dr. Fábry Sándor alispán szerint ez a kérelem az eredeti szövegben már benfoglaltatik. Különben a mi az erélyesebb eljárást illeti, ma már nagy javulás észlelhető, de ez alól az izgatok .Strohmann állításával sokszor kibújnak. A munkás néptől kicsalt pénzen állítanak maguk helyett egy írni, olvasni alig tudó egyént, ez leüli a büntetést, a bűnös pedig tovább élősködik a munkásokon és használja azt izgatásaival a maga anyagi czéljaira.

A kérdéses pontot, valamint az egész jelentés szövegét ezután változatlanul elfogadták.

A vármegye alispánjának a január havi közállapotokról szóló jelentését lapunk jövő számában közöljük.

Az alispáni jelentést, valamint a többi szakelőadónak a múlt hóra vonatkozó jelentését a bizottság tudomásul vette.

Felolvasták ezután a Csák György pénzügyigazgató kitüntetésére vonatkozó kormányrendeletet, mely szerint ő Felsége nevezettet a Yl. fizetési osztályba léptette elő és királyi tanácsossá nevezte ki. A bizottság a leiratot őszinte örömmel vette tudomásul, üdvözölvén a kitüntetett igazgatót, ki eddigi működésével a bizottság teljes megelégedését, rokonszenvét és nagyrabecsülését érdemelte ki.

A Gyula városhoz tartozó eperjesi puszta lakosai részéről benyújtott azon kérelmet, hogy anyakönyvi tekintetben az uj-kigyósi anyakönyvi kerülethez csatoltas8anak, miután ezáltal az uj-kigyósi anyakönyvvezető észrevehető munkaterhelésben nem részesül és mert a puszta 27 kilométernyire fekszik a várostól, mi a városi hatósággal való érintkezést rendki /ül megnehezíti, pártolólag terjesztették fel a belügyminiszterhez.

Özv. Zöldy Jánosné gyulai lakosnak járda költség leírása iránti kérelmét első fokú határozat- hozatal végett kiadták Gyula város képviselőtestületének.

Szuhanek József ungvári lakosnak a gyulai községi bíróság ellen emelt panaszát, miután a vizsgálat megtorlást érdemlő mulasztások fenfor- gását nem találta, elutasították.

A Toldi Ferencz és Sándor által Kiss Gábor gyulai lakos ellen inditott cseléd ügyben a felebbezés elutasításával helyben hagyták az alispán Il-od fokú határozatát.

Kiss Gábornak Szilágyi Tódor ellen inditott mezőrendőri kihágási ügyében a beadott felebbezés folytán a bizottság az első fokú hatóságot uj eljárásra utasította.

A vármegye legtöbb községében a tan- és óvó- köteleseknek összeírása kevesebb tanköteles, illetve óvodaköteles gyermeket tüntet fel, mint az előző évben. Ezen körülmény az összeírás hiányos teljesítésére engedvén következtetni, az elöljáróságokat az összeirásuj és pontos foganatosítására utssitották.

A tanítók ötödéves 50 frtos korpótléka a folyó évben esedékessé válván, a bizottság felszólította az iskolaszékeket az iskola fentartó egyházakat és magánosokat, hogy ezen korpótlókot mindazon tanítok részére, kik 1893. szeptember 25 én már szolgálatban voltak, folyósítsák, esetleg arra kellőleg felszerelt folyamodványban ideje korán államsegélyt kérjenek.

A közkórház betegszobáinál szükségelt javítási munkálatok során felmerült 96 frt 55 kr tulkiadas fedezésére a belügyminiszter jóváhagyását kikéri a bizottság.

A beadott felebbezés elutasításával jóváhagyta ezután a bizottság azon alispáni határozatot, melyben Klein Miksa mező-turi lakos a volt cselédje Sánta Sándor kórházi költségeinek megfizetésére köteleztetett.