Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-20 / 8. szám

J. 8-ik számához.

8. A kereskedelemügyi m. kir. minister rendeleté, a távbeszélő hálózat kiegészítéséül megépített bronz-áramkörök létesítési költségei czimón még hátralékos 700 forint megfizetése iránt.

9. Honvédolmi ministeri rendelet a honvéd- tisztkópző intézeteknél tett alapítványok alapitó oklevelének kiállítása és az alapítványi helyek betöltése idejének megállapítása tárgyában.

10. Zemplónvármegye körlevele a m. kir. honvéd-hadapród iskolákban a tandíj kedvezményeknek a törvényhatósági tisztviselőkre kiterjesztése tárgyában intézett feliratának támogatása iránt.

11. Szabolcsvármegye körlevele a jegyzőknek az adóbehajtás körüli teendők alól való felmentése s az uzsora és csalás bűntetteknek a hivatalból üldözendő cselekmények közé sorozása tárgyában kelt feliratának támogatása iránt.

12. Gömör-Kishont vármegye körirata a socialistikus mozgalom tárgyában a képviselői) áz- hoz intézett feliratának hasonló szellemű'felirattal támogatása iránt.

18. Hevesvármegye körlevele a „Népszava“ és „Földmivelő“ czimü lapok terjesztésének meg- gátlására irányuló feliratának támogatása iránt.

14. Pénztári ügyek.

15. Alispáni jelentés a vármegyei közkórháznak elmegyógyintézettel való kibővítése tárgyában tett közbeeső intézkedésekről.

16. • Alispáni előterjesztés a lótenyésztési szabályrendelet módosítása tárgyában.

17. A tüzrendószeti szabályrendelet módosítása a téli takarmány s tüzelő anyagok elhelyezésére vonatkozólag.

18. Építkezési bizottság jelentése a vármegyei épületek 1898. évi javítása tárgyában.

19. A földmivesiskolai bizottság jelentése a földmives iskola állapotáról. I

20. A községi pénzkezelési szabályrendelet kidolgozására kiküldött bizottság jelentése és szabályrendelet tervezete.

21. A közigazgatási bizottság átirata, mely- lyel dr. Veres József gyomai orvos összefórhet- lenségi ügyét illetékes elbírálás végett átteszi.

22. Uj-Kigyós község 1898. évi költségelőirányzata és az ellen beadott felebbezés.

28. Özv. gróf Lamberg Fülöpné továbbá Nagy Gusztáv és társai kőrös-ladáúyi Takbsok felebbezése Körös-Ladány község képviselőtestületének a körgát adókivetése tárgyában hozott 67/1897. számú határozata ellen.

24. B. Puskás István és társai dobozi lakó sok felebbezése, a dobozi képviselőtestületnek a községi erdő kezelése és hasznosítása tárgyában hozott 95/897. számú határozata ellen.

25. Sipos Mihály és társai szeghalmi lakó sok felebbezése, Szeghalom község képviselőtes tülete által az asphalt járda“ földmunka költségéinek átvállalása tárgyában hozott 169/897 számú határozata ellen.

26. Békés község határozata a jegyzői munkakör beosztása tárgyában s Turóczy Endre által e határozat ellen beadott felebbezése.

27. Körös-Tarcsa község határozata egy vasúti állomás létesítésének 15000 forinttal való segélyezése tárgyában, valamint Kigyósi Imre és társainak ezen határozat ellen beadott felebbezése

28. Bózy Balázs felebbezése Orosháza község képviselőtestületének a jegyzői munkakör megállapítása tárgyában hozott határozata ellen.

29. Az orosházi községi Írnokok felebbezése a fizetésük felemelése iránti kérelmüket elutasító képviselőtestületi határozat ellen.

30. Vámo.s Sándor felebbezése K.-Tarcsí község képviselőtestületének legelőbérösszeg el engedése tárgyában hozott határozata ellen.

31. Az országos kézi munkára nevelő egye sülét kérvénye, az egylet támogatása iránt.

32. A kisdednevelők országos egyesületének kérvénye segélyezés iránt.

33. A mensa académica egyesület elnöksó gének kérvénye alapítvány létesítése iránt.

34. A torontálmegyei, községi és körjegyzői szaktanfolyam igazgatójának kérvénye anyagi támogatás iránt.

35. Gyuíaváros képviselőtestületének kérvénye, Gyulaváros egyes utczáinak kikövezése tárgyában hozott 208/97. számú határozatának, valamint az ennek alapján kötött vállalati szerződés jóváhagyása iránt.

36. B.-Csaba község határozata a felállitan dó 6 osztályú állami elemi iskola tárgyában.

37. Gyulaváros határozata házhelyek el adása tárgyában.

38; Doboz község kérvénye körgát építésé hez segély adása iránt.

39. Gyulaváros és Szilágyi András és neje között kötött adásvételi szerződésre vonatkozó képviselőtestületi határozat.

40. Orosháza község adásvótoli szerződés jóváhagyása iránti kérvénye.

41. Szarvas község határozata ártéri adó czimón felmerült tulkiadásainak fedezése tár gyában.

42. Csorvás község kérvénye, módosított szervezési és fizetési szabályrendeletének jóváhagyása iránt.

43. Csorvás község kérelme, a csorvási indó- házi kőút meghosszabbítása iránt.

44. Tót-Komlós és Csorvás községek határozatai az orvosi javadalmak és látogatási dijjak megállapítása tárgyában.

45. Tót-Komlós község kérvénye, a községi rendőrök fizetésének felemelése tárgyában hozott 12/98. számú határozatának jóváhagyása iránt.

46. Tót-Komlós községnek az epreskerti házhelyekre vonatkozó adásvételi szerződések tárgyában kelt határozata.

47. Szarvas község határozata az „Árpád“ szálloda bérlőjének 100 forint kárpótlás engedélyezése tárgyában.

48. A szarvasi ismétlő iskolai tanítók fize tés emelésére vonatkozó képviselőtestületi ha tározat.

49. Békés . község képviselőtestületének 242/97. számú határozata, amely szerint az ügy kezelesi szabályrendelet tárgyalása a napirendről levótetik.

50. Békés község.kérvénye a 289/89. számú szabályrendelet 3. §-ának rovisiója iránt, a vá lasztott bizottsági tagok számának szaporítása tárgyában.

51. Békés község kérvénye a László István és nejével kötött kisajátítási egyezség jóváhagyása iránt.

52. Békés község kérvénye a Nyíri Gábor és nejével kötött kisajátítási szerződés jóváhagyása iránt.

53. Békés község kérvénye a László Sán dór és nejével kötött kisajátítási egyezség jóvá hagyása iránt.

54. Békés község kérvénye a Virág János es torsaival kötött kisajátitasi egyezségek jóváhagyása iránt.

55. Békés község határozata a bikás-lak eladása tárgyában.

56. Vésztő község határozata uj közvágóhíd építése tárgyában.

57. Gyulavári község kérvénye az alsó

fehér-körösi ármentositő társulattal kötött kisajá titási egyezség jóváhagyása iránt.

58. Mező-Beróny község kérvénye Bereczky József és társaival kötött adás-vételi szerződés jóváhagyása iránt.

59. Mező-Berény község határozata a Stern féle háznak polgári iskola czóljaira történt megvétele tárgyában.

60. Mező-Berény község kérvénye Hegedűs Mihálylyal kötött adás-vételi szerződés jóvá hagyása iránt.

61. Mező-Berény község kérelme a. körös tisza-marosi ármentesitő társulat részére kiadott kötelező nyilatkozat megerősítése iránt.

62. Körös-Tarcsa község kérvénye özv Szabó Ferenczné s társai k.-tarcsai lakosokkal kötött adás-vételi szerződés jóváhagyása iránt.

63. Körös-Tarcsa község kérvénye Kozma Ferencz k.-tarcsai lakossal kötött adás-vételi szerződés jóváhagyása iránt.

64. Körös-Tarcsa község és Túsz Péter és neje között kötött adás-vételre vonatkozó köz ségi határozat.

65. Szeghalom községnek haszonbér elen gedóse tárgyában hozott határozata.

66. Sámson község képviselő-testületének határozata az orvosi lak tisztogatására szükséges 20 írtra vonatkozólag.

67. Endrőd község határozata a község ga bonakészletének kölcsönkép való kiosztása tár gyában.

68. Gyoma község határozata a nagypincze épület anyagának eladása tárgyában.

69. Bánfalva község szegényház vétele tár gyában kelt határozata.

70. Hajnal Béla t. b. szolgabiró kérvénye az Orosházán volt helyettesítése tartamára jár fizetóskülönbözet kiutalása iránt.

71. Szathmáry Sándor árvaszéki nyilván tartó kérvénye drágasági pótlók és rendkívüli segély iránt.

72. Özv. Praznovszky Ferenczné kérvénye férje után temetési járulók kiutalása iránt.

73. Szilágyi László járási írnok kérvény drágasági pótlók és redkivüli segély iránt.

74. Petneházy Ferencz k.-tarcsai k. jegy kérvénye nyugdijösszegóbe beszámítandó java dalmának újból leendő megállapítása iránt

75. A vármegyei hivatalszolgák kérvény drágasági pótlók kiutalványozása iránt.

76. Béres Mihály békési lakos kérvénye gyógydij elengedése iránt.

77. Borbiró Mihály vésztői alapítványi pénz tári adós részére kiadott törlési engedély jóváhagyása.

78. Garai Károly gyomai bérkocsis kérelme a bérkocsi viteldij megváltoztatása iránt.

79. Lövi Miksa sz.-szt.-tornyai gyámpónz- tári adós ügyében határozat.

80. Községi költségelőirányzatok az 1898.

évre.

81. Vésztő, Szeghalom, Endrőd, Csorvás és Tót-Komlós községek elöljáróinak kérvénye 1897. évi tulkiadásaik utólagos engedélyezése iránt.

82. Gyula város kérvénye a 289/897. bgy. számú törvényhatósági bizottsági határozat megváltoztatása iránt.

83. A vármegyei pénztári tisztség jelentése 1897. évi házi pénztári tulkiadások tárgyában.

84. Mező-Berény község 1898. évi községi közmunka költségvetése.

85. Békés község képviselő-testületének határozata behajthatlanná vált községi pótadó, közmunka stb, törlése tárgyában.

86. Öcsöd község elöljáróságának kérvénye vármegyei és községi adók törlése és előírása iránt.

87. K.-Ladány község képviselő-testületének határozata községi pótadó törlése tárgyában.

88. Szabadság iránti kérvények.

89. Gyámpénztári tartalék-alapból kiuta- ások.

90. Gyámpénztári számadások az 1896-ik évről.

A közigazgatási bizottság ülése.

Február 14.

Ismét egy kiváló tagjának nyújtotta az elis- erés pálmáját a bizottság, megragadván az alkalmat, hogy a Csák György kir. pénzögyigazgató kitüntetését közlő miniszteri leirat felolvasása alkatával örömének és a kitüntetett hasznos működést teljes méltánylásának kifejezést adjon. Az ülés leg több idejét a közigazgatási bizottság éves jelentésének megállapítása vette igénybe, a melyben a izottság az egyes kormányzati ágak 1897 évi fon tosabb eseményeiről és mozzanatairól számol be az összminiszteriumnak. Ennek kapcsában került szóba sajtószabadság kérdése is a szoczialis izgatások miként leendő korlátozása tekintetében, a melyre Vonatkozólag tett egyértelmű felszólalások tanús kodnak vármegyénk vezetőinek szabadelvű felfogá sáról.

Az ülésen jelen voltak: dr. Lukács György főispán elnöklete alatt: dr Fábry Sándor alispán r. Bodoky Zoltán főjegyző, Oláh György főügyész, Jantsovits. Péter árvaszéki elnök, dr. ZöUjy János főorvos, Csák György kir. tan, pénzügy igazgató, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, //aotíírtjajos kir. főmérnök, Liszy Viktor kir. ügyész, dr. Rajnai 1st-, án, dr. Zsilinszky Endre, Ladies György, Jantsovits Emil, Keller Imre, gróf Almásy Dénes, Vi- dovszky János, Zlinszky István közig. biz. tagok.

A közigazgatási bizottságnak az 1897 évre vonatkozó jelentését dr. Bodoky főjegyző terjesztette lő; s a javaslat részletes felvilágosításokat nyújt a jelentés szerkesztésére vonatkozó mintában feltett kérdőpontokra. Mint érdekesebb pontokat kieme ük, hogy a bizottság az egyesülési és gyülekezési jognak törvényhozási utón való szabályozását tartja kívánatosnak. Az agrár-soczializmusra vonatkozólag előadja a jelentés, hogy ezek terjedelemben és intenzivitásban növekedtek, külső kitörésekben ugyan sehol sem nyilvánultak, azonban az orosházi és szeghalmi járásban a legtöbb földmivelő munkás soczialistának vallja magát. Legelterjedtebb a mozgalom az orosházi, szeghalmi és békési járásokban, szórványosan azonban az egész vármegye területén észlelhető. A bajnak legfőbb oka a megélhetési viszonyokkal való elégületlenség, a keresetnek a tél folyamán csaknem teljes hiánya, veszélyessé azonban a mozgalmat a hírlapok és vándor aposto- ok utján történő izgatás teszi, a kik a helyzet sötétebb színben való feltüntetésével és hiú ábrándok. tutzott követelések hangoztatásával szitják az elégületlenséget. A baj jelen kiterjesztésével szemben — mondja a jelentés — a legerélyesebb és legmesszebb menő intézkedések szükségesek a törvénytelen kitörések megakadályozására.

Békésvármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottsága a rendelkezésére álló csekély esz közökkel állandóan igyekezett a baj alapokát orvo solni, munkát és kereset forrást nyitott a munka nélkülieknek, igyekezett egyes téli házi ipari munkákkal kedvezővé tenni az anyagi helyzetet s a munkások ügyeinek és bajainak gyors és igazságos orvoslásával csillapítani a mesterségesen felizgatott egyéneket, minek hatása észlelhető is annyiban hogy más vármegyékkel szemben a békésvármegyei socziálisták a törvényes utón való haladásra nagyobb hajlandóságot mutatnak s e tekintetbeu sokat várunk, a legújabban hozott a munkaadók közötti jogviszony szabályozásáról szóló törvény életbelépésétől, azonban nem habozunk kijelenteni, hogy mindaddig, mig éppen a sajtószabadság megvédése érdekében is nem gátoltatik meg a sajtóval való visszaélés, azaz mig büntetlenül lebet hazafiatlan- ságra s osztályok egymás elleni gyűlöletére izgatni a kívánt eredmény elérhető nem lesz.

Ha az itteni munkások nincsenek kubik munkával elfoglalva, rendesen fedezik a szükségletet s legfeljebb ott, hol a ezukorrépát termelik nagyobb arányokban, fordul elő a hiány a helybeli munká sokban s kellett más vidéki munkást hozatni, ámde ezt is leginkább csak azért, mert a helybeli munkások még mindig felette magas igényekkel állnak elő s tisztességes bérért dolgozni nem hajlandók.

A jelentésnek ezen részéhez dr. Hajnal István szólalt fel, ki a kérelemben a sajtószabadság korlátozását véli látni. A nagy eredményekre hivatott szabadsajtó korlátozása helyett o inkább azt kívánná, hogy a sajtó utján elkövetett vétség szigorúbban büntettessék és az izgatások ellen helyesebb és gyorsabb eljárás alkalmaztassák.

Dr. Bodoky Zoltán Zoltán főjegyző a szöveget eredeti alakjában ajánlja elfogadásra; a vár egye abban nem a sajtószabadságot, de az azzal

való visszaélést kívánja korlátozni, mert a szó

cziálista sajtó hazafiatlanságra és osztálygyülö- letre i/gat.

Dr. Fábry Sándor alispán általános helyesléssel fogadott felszólalása szerint a sajtó szabadságát nem kívánja senki korlátozni, de annak szabadosságát igen is kell. A szocziálista sajtó a fen- álló rend, a társadalom és vallás ellen izgat, isten tagadó, elbolonditja a hiszékeny népet, mely mindent igaznak gondol, a mit nyomtatva lát, mert azt tartja, hogy ha nem volna igaz, nem szabadna azt megírni. Ezekkel a téveszmékkel van megmételyezve a nép. A jó viszonyok között élő alföldi nép nem ismeri az árva-, líptómegyei nép szegénységét. A szocziális sajtó a vagyonosabb alföldi népet igyekezett megnyerni, mert <zek pártolásától több anyagi haszonra van kilátásuk. A ajtó szabadossága ellen teendő intézkedés épp a hazafias sajtó érdekében történnék és kívántatik és a felterjesztés is azt czélozza.

Oláh György főügyész a történelemből mutatja ki, hogy a vármegye a szabadságharcz alatt hasonló álláspontot foglalt el, mikor Táncsics lapjában ugyanazon eszméket hangoztatta, mint ma a szocziálisták. Ennek megakadályozása iránt Zem- plénmegye által a kormányhoz intézett feliratot Békésvármegye is támogatta. Akkor mondotta Kossuth Lajos, bogy ő maga sem gondolta, hogy a sajtó ily irányban fogja használni szabadságát és megígérte, hogy intézkedni fog annak korlátozása tekintetében. Tehát csak azt követeli ma az ország, a minek szükségét már 1848-ban hangoztatták.

Dr Rajnai István arra kéri a bizottságot, hogy ha már a szövegozés megmarad, tegye még hozzá, hozy a sajtóvétségek erélyesebb üldözését és szigorúbb megbüntetését kívánja.

Dr. Fábry Sándor alispán szerint ez a kérelem az eredeti szövegben már benfoglaltatik. Különben a mi az erélyesebb eljárást illeti, ma már nagy javulás észlelhető, de ez alól az izgatok Strohmann állításával sokszor kibújnak. A munkás néptől kicsalt pénzen állítanak maguk helyett, egy írni, olvasni alig tudó egyént, ez leüli a büntetést, a bűnös pedig tovább élősködik a munkásokon és használja azt izgatásaival a maga anyagi czéljáirá.

A kérdéses pontot, valamint az egész jelentés szövegét ezután változatlanul elfogadták.

A vármegye alispánjának a január havi közállapotokról szóló jelentését lapunk jövő számában közöljük.

Az alispáni jelentést, valamint a többi szakelőadónak a múlt hóra vonatkozó jelentését a bizottság tudomásul vette.

Felolvasták ezután a Csák György pénzügy- gazgató kitüntetésére vonatkozó kormányrendeletet, mely szerint ő Felsége nevezettet a VI. fizetési osztályba léptette elő és királyi tanácsossá nevezte ki. A bizottság a leiratot őszinte örömmel vette tudomásul, üdvözölvén a kitüntetett igazgatót, ki eddigi működésével a bizottság teljes megelégedését, rokonszenvét és nagyrabecsülését érdemelte ki.

A Gyula városhoz tartozó epetjesi puszta lakosai részéről benyújtott azon kérelmet, hogy anyakönyvi tekintetben az uj-kigyósi anyakönyvi kerülethez csatoltassanak, miután ezáltal az uj-kigyósi anyakönyvvezető észrevehető munkaterhelésben nem részesül és mert a puszta 27 kilométernyire fekszik a várostól, mi a városi hatósággal való érintkezést rendki /ül megnehezíti, pártolólag terjesztették fel a belügyminiszterhez.

Özv. Zöldy Jánosné gyulai lakosnak járda költség leírása iránti kérelmét első fokú határozat- hozatal végett kiadták Gyula város képviselő- testületének.

Szuhanek József ungvári lakosnak a gyulai községi biróság ellen emelt panaszát, miután a vizsgálat megtorlást érdemlő mulasztások fenfor- gását nem találta, elutasították.

A Toldi Ferencz és Sándor állal Kiss Gábor gyulai lakos ellen indított cseléd ügyben a felebbezés elutasításával helyben hagyták az alispán Il-od fokú határozatát.

Kiss Gábornak Szilágyi Tódor ellen indított mozőrendőri kihágási ügyében a beadott felebbezés folytán a bizottság az első fokú hatóságot uj eljárásra utasította.

A vármegye legtöbb községében a tan- és óoó- köteleseknek összeírása kevesebb tanköteles, illetve óvodaköteles gyermeket tüntet fel, mint az előző évben. Ezen körülmény az összeírás hiányos teljesítésére engedvén következtetni, az elöljáróságokat az összeírás uj és pontos foganatosítására utssitotlák.

A tanítók ötödéves 50 frtos korpótléka a folyó évben esedékessé válván, a bizottság felszólította az iskolaszékeket az iskola fentartó egyházakat és magánosokat, hogy ezen korpótlókot mindazon tanítók részére, kik 1893. szeptember 25 én már szolgálatban voltak, folyósítsák, esetleg arra kellőleg felszerelt folyamodványban ideje korán államsegélyt kérjenek.

A közkórház betegszobáinál szükségelt javítási munkálatok során felmerült 96 frt 55 kr tulkiadás fedezésére a belügyminiszter jóváhagyását kikéri a bizottság.

A beadott felebbezés elutasításával jóváhagyta ezután a bizottság azon alispáni határozatot, melyben Klein Miksa mezo-turi lakos a volt cselédje Sánta Sándor kórházi költségeinek megfizetésére köteleztetett.