Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-04-24 / 17. szám
Melléklet a „Békés" 1898. M számához. öngyilkos mérnök ravatal bíróságnak is'; megvizsgálandó, vájjon nem terheli e mulaaztás a két legényt. — Gyomán két ön gyilkosság történt egy és ugyanazon nap egyik öngyilkos egy fiatal 16 éves gyermek Kiss János, a ki felakasztotta magát ismeretlen okból — A másik öngyilkos egy 70 éves öreg embe Kun Ferencz. Gyógyíthatatlan betegsége kergette | halálba. Mindkettőjüket nagy részvét melle temették el. — A negyedik öngyilkos egy oros házai 18 éves leány Német János tanyai gazd leánya, Juliánná. A szerencsétlen e hó 12-én fel akasztotta magát a kamara mestergerendájára. M előtt tettét elkövette a következő levelet irta szülei nek: „Kedves édes apám, kedves édes anyám velem többé nem beszélhetnek, mert meg ke halnom. Elég sajnos, hogy ily korán eljött nekem a végére, de én nem tehetek róla.“ Halálozás. Helebranth Miklós ügyvéd, Szarvas városának sok éven át volt jegyzője, hosszas szén védés ntán, 72 éves korában elhalt. Helebranth Békés vármegye egyik legrégibb és legtekintélye sebb nemesi családjából származott. Eltemettetésé ről a város gondoskodott Nyugodjék békében. Csaba község képviselőtestülete folyó hó 14-én közgyűlést tartott, amelyen a belügyminister ösmer leirata alapján újra szóba jött a Gyulán létesítem dő negyei árvaház ügye. Az elöljáróságnak igen korrekt indoka volt ama javaslat tételre, hogy a város előbbi határozata tartassák fen, nevezetesen az, hogy az árvaház létesítése eszméjének felve-J tése óta, Csaba községe, tartalék alapját a községi árvaszék létesítésére kötötte le s igy nincs többe oly helyzetben, hogy a fölött rendelkezhessék. Ebből és csakis ebből az indokból nem lehet észrevételünk az ily értelemben hozandott határozatra. A közgyűlésen csabai laptársunk a „Békésmegyei Közlöny" tudósítása szerint azonban, olyan érvek is hozattak fel az árvaház ellen, amelyekre a közügy érdekében kötelességünk volQa megjegyzéseket tenni, különösen pedig azokra az argumentumokra, melyeket a tudósító dr. Zsilinszky Endre nevével hoz kapcsolatba, de amelyektől ama feltevésben, hogy dr. Zsilinszky Endre a nékie imputált dolgokat] nem mondhatta, egyelőre tartózkodunk, annyival is tették. inkább, mert a csabai lapban a szekularizáczió kérdésében dr. Zsilinszky Endre nevéhez fűzött tudósítás és annak alapján tett jóhiszemű reflek- után, amelyeket később vissza kellett von- óvatosságra vagyunk kötelezve. Sserencsétlen halál. Ifj. Melis Pál szarvasi ilkodó 2 éves kis leánya beleesett az emésztő- Mire szülei észrevették, a szegény kis -^«halt nem segíti. A temetés nagy részvét mellett ment végbe. A temetést Szirmay L. Árpád róm. katht plébános végezte. Az sok koszorú borította. Az első szerelem — hetvennyolcz éves korban Már el is kopott az a poétikus franczia nóta, melyik azt mondja, hogy az ember az első sze reime után szeret szőkét, barnát, vöröset, lányt asszonyt, özvegyet, szendét és kikapósat, — azutá végül mégis csak visszatér az első szerelméhez. A a franczia poéta, a ki ezt megénekelte, bizonyár okra gondolt, de az olyan esetre talán még se, melynek hivatalos aktusa a napokban játszódott I az anyakönyvvezető előtt. Hirdettetni jött magát egy uj pár; a „felek“ már gyerekkorukban sze ették egymást. Aztán — természetesen — mást vett el a férfi, máshoz ment a leány. Akkor a regén hosszú, nagyon hosszú időre megszakadt. — Most aztán mindketten özvegyek, újra szabadok lettek A sors összehozta őket; — on revient .. . Elható ózták, hogy egymáséi lesznek. Most azonban i boldog vőlegény: Teplán András tótkomlósi gaz dálkodó — hetvennyolcz éves, a szerelmes asz' szonyka pedig — özv. Turóczi Sámuelné — hetven éves. De azért mindaketten egészségessk, erősek rezükön az élet színe van és mikor az anya könyvvezető a hirdetés iráuyában őket rendre ki érdezte, boldogan tekintettek egymásra, akár csak két süldő szerelmes. Azt mondták: — Már gyermekkorunkban szerettük egymást... On íevient.. de ilyen későn! Agyon akarta lőni a feleségét. Bogdán Mihály vésztői lakos, a kit nagyon rabiátus természettel vert meg a sors. Egész élete folytonos erőszakoskodások lánczolata volt, miért a bíróságok előtt is yakran megfordult. Képzelhető, hogy bánhatott az ember szegény feleségével. A napokban va- ami csekélységért belekötött megint a feleségébe éktelen káromkodások között kikergette a házból. A szegény asszony remegve akart engedelmesedül vad férjének, mire ez vak dühében egy re- Iverrel utána lőtt. Szerencsére ebben a pillanat- n lépett be a Bogdánék lakásába a házi gazda, az utolsó pillanatban félre rántotta a Bogdán kezét, igy a golyó nem talált, s a szegény asszony megmenekült a biztos haláltól. Bogdánt feljelen— talvara -w,CÍ!;ar gyűlést hívtak össze a munka sok verejtékéi^AlpXődő izgatok \m -™‘—‘(~J-— a mit Ambrus Sándor főszolgabíi1^ § tőle, megszokott tapintattal engedélyezett is, meglássák a munkások, hogy milyen embereket tartanák ki verejtéken szerzett garasaikon, ő maga jelenvén meg ezen, a gyűlésnek csul F'ilí “ ’"vetelen. Vétó jogát gyakorolta* is, ameny- ády András szoczialisf a'kinket hál puskázás frázisai uaI etűo-Aásn -elkövetett •Itiltotta. A gyűlés elnök’ Kernáe'a György, . Tóth István voftSJl. gyűlés rnfega|.a- kulása” után rögtön Bikády kezmtt szónokolni’ | valóban dicsérni lehet kiváló emékező tehetségét, hogy azt a sok üres frázist, — a mit vagy ötven szocziaüsla röpiratból kiollózott, || oly jól bemagolta. Bikády beszéde folyamán, tagyományosan a „burzsoá“ ellen kezdett tüzelni, brre Ambrus főszolgabíró megvonta tőle a szót.j A pártszervezet kérdését is akarta még Bikády ismertetni, de erről! is letiltatott. A harmadik tárgy : munkások jogai és tömörülése lett volna és Bell; Mihály elvtársnak kellett volna ismertetnie, de mivel beszédéből ha ugyan lehet azt a szóhamazt, a mit ott elkövetett, beszédnek nevezni — azt lehet következtetni, hogy halvány fogalma tincs a kérdésről nem nagy hatást ért el. A negyedik szónok Kis Horváth János , volt, a ki azt t kérdést ak*rta megvilágítani, hogy mi különbséf van a független szoczialista és a' szocziáldemokraa között, de bizony ez az elvtirs is nagyon sijalmas eredményt ért el 8zavallatá«l A gyűlés || mely mindössze félóráig tartott —1 ezután teljes endben feloszlott. A furfangos «zoczialisták. >A budapesti központi szoczialista oártvezetdségi azt a furfangot eszelte ki, hogy az'pgyes paprikjtísabb czikkekkel megtömött lapszámclat nem pos“~ ' "IJ: ■ —'--1-J-: vidéki slvtársaknak, hanenAutazó íiveikel. így ugyanis azt remélték, nem Iroozzák . elJ A csabai rendőrség Maján Jánosiil talált fflO—100 példány „Népszaváét és „Viigazabadság“-ot, a mit K. özekerka András csahM munkás hozott Budapestről. A lappéldányokat llkoboztá;. Kuttka Elek öngyillpsságáhíz, melyről lapunk vasárnapi számában szarvasi levelezőnk értesítése nyomán hirt adtunk, a Áövetkeső újabb részletei két közük: Kuttka évekl\l előbb a Horvátországi ban vezetett vasúti épitkeiésekn^l '.megismerkedett egy horvát nővel, a ki azán éntét; vele megosztotta. Az utóbbi években át on baj a közös háztartás, amelyben éltek, pörpararos vol'-t s körül belel egy évvel előbb, még csabai tajtózkodas’a alatt, a mérnök elűzte az asszonyt, i tej aztán azzal bo- szulta meg Kuttkát, hogy aínilyen hitelre csak szert tett, azt a Kuttka térhre föTSZeötir.----Kuttka foltot nem tűr a becsi'etén — mondotta aj mérnök s fizette az adósságot mely nem az övé volt, de ezzel az .adóssággal mga is pénzbeli zavarok közé jutott. Az elűzött nőlevelekkel üldözte Kuttkát, majd április első novaiban Szarvason termett, az ottaniak heves sceákről tudnak, a melynek vége lett a nő hirtelen vyló eltűnése. De ettől a pércztől kezdve folytonosig elszivelbetlen idegesség tört ki a különben is ksrorlelkü mérnökön. Az orvosszakértők a gyomorban feküdt vérről megállapítani vélik, hogy K^tka a mellén ejtett tőrszurásokat reggel hajtotta ttere, a mikor a segédmérnök az érkezett hivatalos Tatokkal s a postakönyvvel bement irodájába, hogt az iratokat átvétesáe. Ekkor Kuttka idegesen szőott: Hagy jón nekem békét. Olyan ideges vágyik, hogy '« nevemet sem tudom aláírni. Ekkor bég Kuttka szándékát vagy már végrehajtott önsebpsét tudni s jeleit látni sem lehetett. Mig a szemäyzet délben ebédjét végezte, ugrott a kútba. így levél maradt asztalán. A horvát nőé, a ki agytiütéssol fenyegeti, ha őt és nyomorban hagyott remekei. TŰZ. Kutucz István öcsödi gazda háza az ut- cza felőli oldalon kigyuladt és teljesen leégett. Az körülmény, hogy a ház az utcza felől borult ángba, azt a gyanút kelti, hogy bosszúból i-gyuj- tották fel. A kár körülbelől 250 frtot tesz !:i. a i megtérül, mert a ház biztosítva volt. Esküvő. Leitman Isván fiatal csabai kereskedő hó 19 én vezette oltárhoz Botyánszky Ilonkát.. . q Eljegyzések. Glosz Laurát a n apó klán jegyezte zettségü ifjú tanítója Ulrich Győző, dr., tótkomlósi orvos, eljegyezte Kaszaperen Deií£“,n Gizellát. Glück Józsefné kedves leányát Fánnit \*A jegyezte Singer Lipót csabai fodrász. Egy rósz tréfáért Kereskedősegéd volt Vésztő községben, Békésmegyében, Klein Jakabnak hívják. Nem régiben a budapesti szocziálista-gyülésekról1 olvasván az újságban, az A szerencsétlen gondolati cátrmdr, hogy etmiien rossz tréfától — levelező lapot Írjon az egyik fővárosi ismert szocziálistánalP és kérdezősködjék tőle a szoczi ál izmus mivoltáról1 £lev8l8zőlap alapján, kiutasították őt két évr-í f>ztőr°l és az egész szeghalmi járásból. Most s* ,°fSfean van már egy hót óta, de nem tud ál,* 8. .. a pénze elfogyott, Vésztői ) pedig nerf e íe s‘'a„ holott a főnöke ríívuupit vjsjajonnÄ Százszor megc ^.. H szívesen visszavenne! már azt a rossz tréfát, ő nerf- j ' V- soha, csak eresszék őt viszp szoczálista, nem isi __JHj sz a régi helyére, Vésztbr F°g0TV0s. Kovács J. b.,d bátorkodj! I a/n. e. közönségét értesíteni, .7 1 tartózkodik azért kérné azoka^Tf88- I^e,L kik segélyét igénybe akarják ven». °P aJ0S0^a|3 előbb legyen szerencséje, mert v^nte»^^' .nl,lnjí|’ (plombirozás és fogbetétek): melyeit hu2*^tetf1J időt vesznek igénybe. Hosszabb időt \em hetvén Gyulán, kéri a t. közönséget, hogy b. lát*, gátasával mielőbb szerencséltesse. Lakása : Kom i szálloda 4-ik szám. 7;VKitüntetett magkereskedö. Szép kitüntetés érő a magyar kereskedővilág legkiválóbb alakjainál^ egyikét: Mauthner Ödön magkereskedőt, aki reniíjj kívüli iparkodásával és üzleti szolidságával vilájj. hirt szerzett a magyar magvaknak és a magy|T. kereskedelmet oly magaslatra emelté, hogy ner}- - csak kiállja a versenyt a külfölddel, hatMtrn »I. nem egy tekintetben felül is múlja. Mauthner ödt". j, az orosz czár kitüntette a Szent Anna-rond iLJ oszt. rendjével, ama érdemeinek megpUalmazásél í a melyeket Mauthner a pétervári kertészeti kiá”a] táson szerzett. A pétervári kertészeti egy!etM|jJ mely az orosz előkelő társaság legkiválóbb ala,n jait és gazdászati kitűnőségeit sorozza tagjai kcjj^. Mauthnernek személyesen is nagy a népszerüsé „z annyival is inkább becses tehát a kitüntetés, mr,e’ ben az érdemes kereskedő most részesült. g-j Pénz kormányozza a világot! Könnyű és i1 3 tos módot nyújt az együttkormányzáshoz a m. l.jzJ szab. osztálysorsjátékban való részvétel, melyjjjr főelárusitói Fehér Lajos és Társa Budapest, Giz< t.gitár 5. szerencsesorsjegyek legpontosabb száll’ _ Va_ ról biztosítanak. A Fehér Lajos és Társa agj.fc?£á- legjobb hírnévnek örvend, ennélfogva , aj a feffláv a maat kezdődő „uj sorsjátékhoz a ,,á.n|ftos älesckrol ezen czegnel idejekorán" gondol ’ miután a sorsjegy készlet a nagymérvű folytán apad. Egyebekbeu felhívjuk olvasóiSfSa’ mét Fehér Lajos és Társa lapunkban íobíi- c i hirdetésére, ■„ 6 k,hgyelT Magyar osztálysorsjáték sorsjegyeket a ma' árakon 8d el a Pesti magyar kereskedelr eredeti váltó-üzlete, Budapesten. Az itt vásárolfc^j ^ nk gyekre esett a legtöbb- -fő- és melléknyl Ezen intézet csak a tőle vett és a czéeévp' or?Je nyerosorsjegyeket váltja be. A sorsjegyeke. eIlátoJtt véttel is küldik. Mielőbbi megrendelés már . ajánlatos, mert a kereslet rendkívül naev. - . • 1 vj sert is Irodalom. Azé rovatban közlött müvek kaphatók D( JAKOS könyvkereskedésében Gyulán, hol mindéi és külföldi lapokra előfizetések is elfogadtatni |,e|_ Megyei hivatalos közlöny. A vármegye ak. pán ja a .következő felhívást bocsátotta ki aj a|]8_ foszo'gabirikhoz és Gyula városa polgáxiooste' j4rj8j réhez „A folyó évi julius hó 1-től való kibocsátással eg megyei hivatalos lapnak kiadását tervezem, ha lap kiadását kellőleg biztosítani tudóin, aj hivata los lap czélja az, hogy megkönnyitsem a mindin kább terhesebbé váló administration a kezelés egy szerübbé tétele által. E lapban, melynek czime „Hivatalos közlemények“ volna, mint oziine is jelzi közöltetnének mindazon rendeletek, melyek közér delcü voltuknál fogva az összes közigazgatási tiszt viselőket érdeklik, és jelenleg legtöbbnyire rossz ithografiával adatnak ki főszolgabiráknak, polgár mesternek, községeknek, anyakönyvvezetőknek, köz gyámoknak stb. E közlemények jelenleg a főszol gabirák hivatalain át, ottani munkát és időt igénylő kezeléssel jutnak a végrehajtást fokon teljesítő községekhez, mig a hivatalos lapbun való közlésül folytán egyszerre kapná azokat a központból való közvetlen irányítással főszolgabíró, község stb. s az lsőfokú megyei hatóságnak csak a végrehajtá; llenőrzésének feladata maradna. A közlemények ly módon való kiadása mellett még gyorsabbá vál nék az administrate, megérthetőbbé a tiszta nyom tatásban kiadott rendelet, az administrate egész endszerérői tájékozást nyerhetne s igy képeztetnél s a közigazgatás különböző ágaiban működő sze mólyzet, s az által egységesebbé tétetnék az egész özigazgatás is. A kezelés rendszere a lappal s övetkező volna: Minden szám külön beiktattatnék minden az illető hivatalt érdeklőleg a lapban megjelent rendelet, a rendelet élén közölt vezérszó szerint külön bevezettetnék a névmutatóba, mely szerint annak alapján minden rendeletre rá lehessen ögtön találni, hogy mely számban van közölve az szerint az összes e lapban közölt rendeletekrő csak egy iktatvány volna, csakis a névmutatóba aló bejegyzés volna annyi, mint jelenleg. A lapok ( végén beköttetnének s úgy állanának állandó, önnyü, egyszerű kezelésül rendelkezésre. A lap hetenként egy ívnyi tartalommal a szükséghez ké pest mellékletekkel jelennék meg. Minthogy a lap iadása csak úgy biztosítható, ha a kiadás költségeit fedezik az előfizetők, első kérdés annak tisztá zása, hogy hány előfizető jelentkezik. Az előfizetési dijat a kiadóval való egyezkedés nyomán évi 3 írtban állapítom meg. Felhívom ezek után tekintetességedet, hogy eme felhívásomat a községek elöljáróival, azok utján a községi összes jegyzőkkel, anyakönyvvezetőkkel, orvosokkal, közgyámokkal, stb. közölvén, Írassa össze az előfizetőket i a jurára nézve összesített névjegyzéket hozzám legké bb a folyó évi május hó 10-ig terjessze be. Meg jegyzem, hogy a járási szolgabirói hivatalok részére a lap egy példánya hivatalból járna a megye költ. ségén s igy csakis az esetleg személyre szólólag megrendelt példány után kellene a főszolgabírónak, vagy szolgabirónak, stb. előfizetési dijat fizetni ; továbbá, hogy nem lehet észrevételem az ellen, ha a nagyotrtHi ig ■ 1.1 —a—útra Ír hny j képest a közpénztárak terhére egynél több példány rendeltetik meg. Dr. Fábry Sándor alispán. „A hivatalos lap megindításának közelebbi adatait most még nem ismertetjük, mivel a czól felkarolásától van függővé téve a lap megindítása, Azt hisszük, hogy a felvetett eszmét a vármegyebeli községek a maguk részéről is — jól felfogott érdekeikre való tekintetből — teljesen átérzik s e valóban hézag pótló, közszük- ségletet képező, már régebben hiányzó tervet teljes erejökből fogják támogatni s sikerre vezetni. A vármegye alispánja a közigazgatás menetének gyorsabbá tétele, tökéletesítése s könnyű áttekinthetősége czéljából jogosan remélheti, hogy közegei a felhívásnak mielőbb sietni fognak eleget tenni s őt a különben is sok fáradtságot adó feladatainak pontos végrehajtásában ez utón is támogatni.-Német dalok“ műfordítások, mint szövegek. Ily czim alatt Cziglányi Béla pécsi kir. Ítélőtáblái bíró derék munkát irt, amelynek kiválóságát semmi sem jellemzi jobban, mint ama viszonyunk közt — sajnos — ritka körülmény, hogy a könyv hat bét múlva hatodik kiadást ért el. Bármily gazdag is Magyarország oly fordítókban, akik a külföldi irodalmak kincseit a magyar közönség számára hozzáférhetőkké teszik, azok a panaszok, hogy ös- i.iért német dalok szövegeinek megfelelő, éneklésre alkalmas átültetésben nt&ay ^van, zenei körökben csak nem szűnnek. Igen kitüncT'furditásaink vannak például Heine dalaihoz, melyek bájuknál fogva és dal szárnyain“ már rég közkincsét képezik a müveit világnak, — de amint anekelni akarja az ember, valóságos kétségbeesés fogja el a lelkét, ha látja, bogy absolute lehetetlen oly finoman átérzett költői szöveget a kedves dallamhoz alkalmazni. „Német dalok" czim alatt Cziglányi Béla. pécsi kir. Ítélő táblai bíró ur, a ki, mint látszik, lelkes barátja a szép éneknek, vállalkozott arra a köszönetét érdemlő feladatra, hogy a zene és költészet héroszai dalaihoz szövegeket nyújtson. E szövegek kiváló zengzetükkel tűnnek ki, a minőknek rég hiányát érezfci^. Hogy ezek a versek úgy illeszkednek a dalhó>.. miutha oda öntötték volna, azt nem lehet és senh»vae is fogja kétségbe vonni. A Pécsett PaizB Józsets^i megjelent Bzép kiállítású könyvet, melynek ara Vfrt és a mely Gyulán dr. Plopu György törvényszéke biró urnái is kapható, minden mübarátnak ajánljuk A „Magyar Könyvtár“-t,\a Lampel R. féle könyvkiadó ezég e kitűnő vállalatát, a közönség annyira felkarolta, hogy ezáltal lehetővé lelt a füzeteket sokkal gyorsabb egymásutánban közrebocsátani, mint eredetileg tervezve Wjj$_ || csak múlt deezqmberben megindult gyűjtemény «ja niár egész a 32. füzetig érkezett, s a ki végigül-/,i az derekasan beváltja programmját és méltó a legnagyobb népszerűségre. A legközelebb megjelenendő füzetek is i^en érdekeseknek Ígérkeznek : Flam- marion „Csillagos Esték" czimü könyve, Tóth Béla forditásábuu. Tóth Kálmán még eddig kiadatlan kitűnő vigjátéka, „A király házasodik“ Bourgot három gyönyörű novellája Hevesi Sándor fordításában s végre Szabolcsija Mihály egy versfüzele. A „Magyar Könyvtár“ megrendelhető 1 kiadó- ezégnél Lampel Róbert (WodianerF. és Fiai) udvari könyvkereskedésében Budapesten, VI., Andrássy-ut 21. és minden hazai könyvkereskedőnél: egy szám ára 15 kr. SIö z gr az das ág“. A gyulai kerületi betegsegélyzö pénztár f. hő •én d. e. tartotta meg V-ik évi rendes közgyűlését. — A közgyűlés úgy most is mint máskor a tagok legnagyobb közönyének bizonysága volt: mert azon alig 7—8 közgyűlési kiküldött vett részt; sőt maga az igazgatóság tagjai és a felügyelő bi- ottság sem jelent meg. Ezen úgy politikai, mint társadalmilag is igen fontos intézmény, mindinkább élkölözi tagjai részéről az érdeklődést, s ennek, izonyára az is egyik fő oka — hogy hasonlóképen nélkülöznie kell a felettes hatóságok érdeklődé- ét is, sőt eme közönnyel erősen harczolnia kell kér. betegsegélyzö pénztárnak. A legközelebbi íultban a nyilvánosság előtt igen gyakran talál - óztunk a kerületi betegsegélyzö pénztár elleni panaszokkal, melyek túlnyomó részben az orosházi i párosoktól kerültek ki. — Ebből kifolyólag a felügyelettel megbízott iparhatóság meg is tartotta a múlt hóban a községenként! vizsgálatot a beteg- segélyző pénztár ellen. Azonban annak eredménye ismét az lett, hogy a fenforogni látszott szabálytalanságok, nem a betegsegélyzö pénztár központi kezeléséből származnak, — mert ott minden pontossággal vezettetik, — hanem első sorban az ipa- osok hanyag bejelentései és a fizetni nem akarás, másrészt a községi elöljárók mint közvetlen hatóságok ellenszenves eljárásából és felületességéből, melyek a pénztárral szemben kezdettől fogva nyil- ánulnak. — Nem lessz tehát felesleges u kerületi eteg8ególyző pénztár igazgatóságának, az 1897. vről széllé jelentéséből egy pár fontos passust felemlíteni, melyek ezen intézmény fenntartásának és fejlesztésének szükségességét dokumentálják, és a már mintegy a munkásnép életszükségletévé! fejlődött tézménynek, a szoc/.ializmus ellensúlyozására nagy mértékben hasznos tevékenységét tárják fel. pénztár a lefolyt évben pénzzavarral /küzdött, ért Orosházán 2000 frton felül, Bereny-yß11 fron felül volt járulék hátralék követekébe, melyelc- hő-Lj-Ken _ sokat behajtbatlanság czinnén le kellett :rni, melyekben iasro—%rs- <- ,is. zerepelnek. Ezen hátralékok O^esházán azért (nem hajtattak be, mert az ellen az - iparosok résiéről mindenféle alaptalan kifogások támasztattak melyek csak azért látszanak jogos kifogásoknak, íjnert oly alkalmazottak után is szerepelnek, kik részben eltávoztak még 1894—1895 ben, részben Orosházán az ipartestületi pénztárba is be lettek, irajtva, de a kerületi betegsegélyzö pénztárnál a kilipés vagy nem lett bejelentve, vagy pedig nem igazolták törvény szerint azt, hogy az ipartestület pénztárához szabályszerűit átléptek, s igy a kerületi betegsegélyzö pénztár őket az 1891. évi XIVÍ. ti ez. 27. § illetve 33. § alapján tagjainak sóidból nem törölhette. Érdekes, hogy ezek közül minida- zonáltal, hogy most a fizetés alól kibúvókat keresnek, azért a pénztár segélyét igénybe venni egyáltalán nem tartották jogtalanságnak. — Mégis hogy a hátralékok 3—4 év csak vagyis túlnyomó reszt az orosházi ipartestületi pénztár alakulási idejűből származottak, ez onnan van főleg, hogy az otiini elöljáróság a pénztár által kiadott hátraléki kiégés eddig megjelent számok jegyzékét, bizonynyal öli fogja ÍBiner.ii, bogy azok közt egy sincs, mely ne foglalhatna helyet miuden. művelt magyar család könyvtárában. A legutóbb szétküldött füzetek ezek Murger és Barriére „Bohém-élet“ cziinü hires! színműve, Radó Antal fordításában. Tudvalevőleg ez az a dráma, melyből Leoncavallo operája merítve van ; a nemzeti színháznak is az lesz egyik legközelebbi újdonsága. Béla király névtelen jegyzőjének munkáját a magyarok tetteiről is közrebocsátja a „M. K.“, végtelen hasznos szolgálatot téve ezzel a történeti oktatásnak. Az Anonymus munkája Szabó Károly elhalt historikusunk fordításában jelenik meg, melyet Mika Sándor egyet, docens javitou és látott el bevezetéssel. A 31. füzettel megindul a „M. K.“ új Moliére fordítása, melyet bizouynyal örömmel fognak látni mindenütt. E füzet „Da.idin 'György‘--öt adja Hevesi Sáodor kiváló szépségű' magyarításában s ugyancsak az ő bev -e tűsével. Amiiiu o lelsprolásbo - '.Iszik, a W mutatásokat nem vette komolyan, s azok alapján nem járt el, és 3—4 évig az iparosok ellen végrehajtást nem foganatosított. A M.-herényi sikkasztásról nem is szólunk,, mert azt másalk'alommal nyilvánoságra hoztuk, ak ottani hátralékok nagyságának e? az okozója; — Tagmozgalma a kér. betegsegélyzö pénztárnak 1897-ben emelkedést tüntet fel, daczára annak hogy az év végén a M.-herényi betegsegélyzö pénztárnak az ottani tagok átadattak, a ker.pén'-.tárnak az év végén 3169 egyén igja volt. Betege 1897. évben 2328 volt; ezekre gyógyszerben 2256frt. 39kr; táppénzben 2529 frt21 kr kórházi költségekben : 1411 frt, 83 kr. temetkezési s - »élvben : 230 frt.. Orvosi és betegellenőri fizetésekre 1981 frt 00 kr. Öszszen 8417 frt, 46 kr. adatott ki. Felvetette az igazgatóság a közgyűlés előtt a beteg- segélyző pénztári kóroda kérdését, melynek létesítésére azonban elegendő pénzösszeggel nem rendelkezik. De a mindinkább szaporodó táppénz kiadás, az óriási gyógyszer számlák, a pénztár erejét' annyira igénybe veszik, hogy itt az ideje, hogy gondoskodva legyen arról, hogy a pénztár a simu- lánsok özönétől, s egyéb aprólékos bajokból származó felesleges kiadásoktól ideje korán megszaba- dittassék. Gyűjtés és mulatságok jövedelméből szándékoznak a kóroda alapját megteremteni. Leszavazták az igazgatóság azon javaslatát, mely szerint az átlagos napi bér és élvezett kereset összegéhez minél megfelelőbben részint leszállit- tasséu, részint felemeltessék. A felette boIc táppénz egyik főokául az igazgatóság azt jelölte meg, hogy egyes iparágaknál többet kap » munkás betegsége idejében a betegsegélyzö pénztártól segély czimén, mint amennyit egészséges állapotában munkaadójától keres. Ezért szívesen lesz az ily munkás beteg. Ezek után érthetetlen, hogy miért viseltetik némely hatóság oly nagymérvű közönynyel, s a tagok miért nem érdeklődnek jobban a saját ügyük iránt, s miért nem karolják fel és iparkodnak vállvetve azon, hogy fejleszszék és létérdekében hathatósan támogassák, ezen úgy egészségügyi, mint társadalmi és politikailag egyaránt fontos és‘szükséges intézményt. Nem csodáljuk tehát, hogy Sál József, ki 5 éven át ügybuzgó ig. elnöke volt ezen intézetnek, arról leköszönt. Uj igazgatósági tagffk lettek: Schmidt Gyula vaskereskedő és Multas Adolf. Az újra választott felügyolő bizottság tagjaiul a következők választattak meg: Schütz Gusztáv, Szállá Lajos, ifj„ Licska József, ifj. Junászka Mihály, ifj. Balázs Jáoos és ifj.1 Menyhárt Gáspár.
