Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-17 / 29. szám

másul vették a vármegye alispánjának időszaki je­lentését, melyet térszűke miatt csak lapunk jövő számában fogunk közö'ni. A kir. pénzügyigazgató jelentőse szerint az állami adó befizetésnél junius hóban 35392 írttal kedvezőbb az eredmény mint a múlt év hasonló szakában. Jelenti továbbá, hogy több helyről jég­károkat jelentettek be, melyek az adóelengedés ér­dekében hivatalból szemle utján felvétettek, vala­mint hogy a csabai és gyulai kir. adóhivatalban váratlan vizsgálat tartatott, melynek során mindent rendben találtak. A jelentést tudomásul vették. Dr. Zöldy János főorvos szerint a közegészség- ügy múlt havi állapota kedvezőnek mondható. A fertőző betegségek közül a legtöbb csak szórványo sah fordalt elő. Több megbetegedés történt kanya­róban, holott ezen megbetegedések száma is jelen­tékenyen csökkent és 13 községben fordult elő, me­lyek közül Békés 11, Csaba 14, Csorvás 61, Mezo- Berény 89, Nagy-Szénás 24 és Doboz 108 esettel szerepelnek. Hólyagos himlő fordult elő Csorváson. A trachomas betegek száma 102. Rezeg Silvius kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a múlt hóban a vármegye több községében részt vett az iskolák záróvizsgálatain és általában kielégítő eredményt talált, annak daczára, hogy sok helyen a ragályos betegségek miatt az iskolák egyideig zárva voltak. A múlt tanévet tekintve a közokta tásügyet fokozatosan és öntudatosan fejlődőnek mondja. Elismeréssel emliti fel Szarvas községet, a mely a közoktatásügy fejlesztésében eddig is tanú­sított áldozatkészségének ez évben is tanubizony ságát adta azzal, hogy az iparostanoncz iskola ré szére egy szép uj épületet emelt. Az iskolák belső munkálkodásában elért eredményt tekintve kiemeli a csabai minta polgári iskolát, mely minden tekin­tetben, de különösen a kézi munka tanítás terén kiváló eredményeket mulatott fel, miért Haanl Emma kézi munka tanítónőnek különösen is kife­jezte elismerését. A jelentést örvendetesen vette a bizottság tudomásul. Haviár Lajos kir. főmérnök a közlekedésügyi állapotáról kővetkezőkben számolt be: A transverA salts üt öcsödi szakasza hengerelés alatt áll, a bal- ezóhaimi szakaszon a póthengerelés befejeztetott. A szarvas-kondorosi szakaszon az anyagszállítás van folyamatban. A körös-tarceai hídnál a jobbparti hídfő és pillér befejeztetett, valamint a balparti hídfő kútalapja is készen van, a balparti pillér ala­pozása pedig megkezdetett. Miután az alapépítmé­nyeknek augusztus 1-éro készen kell lenniök, ál vállalkozó a munkálat szorgosabb folytatására fel­hivatott. A kigyósi uradalomnak a cselédek után kirótt adó ügyében beadott felebbezését Ladies György. Keller Imre, dr. Hajnal István és az alispán fel szólalásai után figyelembe vették és az adót azon czimen, hogy a kérdéses cselédek mezei munkások­nak tekintendők, töröltetni rendelték. Hasonlókép helyt adott a bizottság Harsányi Sándor orosházi lelkész adó ügyben beadott felebbezésének is. Saskó Kálmán volt csabai végrehajtó felebbe­zését, melyben állásába való visszahelyezést kérte, elutasították. A Jantsovits-féle fegyelmi ügyben a lemondott Liszy Viktor helyett dr. Fábry Sándor alispánt bízták meg a vizsgálat vezetésével. Elfogadták ezután a közkórházi bizottság azon javaslatát, hogy a kórház zsúfoltságára való tekin­tettel a természetbeni lakással ellátott gondnok és segédorvos bérlakásba költöztessenek át és az eként nyert helyiségek kórszobák czéljaira szereltesse­nek fel. A szeghalmi járásbirósági fogház vizsgálatára az elhalt Hegedűs Mihály helyett dr. Hajnal Ist­vánt küldötte ki a bizottság. Végül a gróf Wenckheim testvérek csorvási birtokán tervezett mezei vasút közigazgatási bejá­rásának határidejéül julius 26 án tűzték ki és a bejárás vezetésével dr. Bodoky Zoltán főjegyzőt bízták meg, meghiván arra az összes érdekelteket. A tárgysorozat befejeztetvén, az ülés még a délelőtt folyamán véget ért. ,TarL-CiLg’37-. A polgári iskolaszék s a községi óvodai fel­figyelő bizottság folyó hó 10-én Jantsovits Emil elnöklete alatt ülést tartott. A polgári iskola jövő tanévére szóló tantárgybeosztás elfogadtatott; az üresedésben levő tanítói állásra, melylyel a latin magyar nyelv és történelem tanítása lesz egybe­kötve, az elnök pályázat hirdetésére kéretett fel. A polgári iskola múlt tanévi számadása helyesnek találtatván dr. Follmann János gondnoknak pontos és hü kezeléséért jegyzőkönyvi köszönetét szavaz­tak. A jövő tanévi költségvetés 4955 frt 27 kr. bevétel 7211 frt szükséglettel és 2256 frt 04 kr. fedezetlen hiánynyal elfogadtatott és a kir. tan- felügyelő utján a vallás és közoktatásügyi ruinister- hez terjesztetik fel. A tanyai tanítók kérelme foly­tán az iskolaszék Drevenyák Tamás p.-szabadkai tanítót Ajtosfalvára, Szedlacsek ístváo p.-eperjesi tanítót pedig Szabadkára helyezi át, ezzel kapcso­latban megbízza az elnököt, hogy az ötödik tanyai tanyai tanitói állásra pályázatot hirdessen. Az óvoda felügyelő bizottság ülésén igazgató jeelentése foly tán, hogy az óvodák április 1-eje óta még mindég zárva vannak, a tanács megkerestetik, hogy az óvodák megnyitása ügyében tegye meg a szüksé­ges intézkedéseket. A harmadik óvónői állásra ok­tóber elsejéig pályázatot hirdetnek. A községi óvó dák jövő évi költségvetése 2710 frt bevétellel, 2871 frt 66 kr. kiadással és 161 frt 66 kr. fedezet­len hiánynyal megállapittatott. A gyulai r. kath iskolák értesítője (buszon „egyedik évfolyam} a napokban küldetett szét. Az értesítő, mely Diósy Lajos elhunyt tunitó necrolog- jával kezdődik, magában foglalja az iskolu múlt tanévi beléletónnk főbb mozzanatait s mindazon adatokat, melyekből az általános eredmény és mun­kássá-' megítélhető. Feljárt ez iskolákba összesen 982 tanuló, kikből a tavaszi időszak beálltával 66 maradt ki; ezek többnyire szegénységük miatt szol­gálatba állottak; elköltözött 18, meghalt 3 tanuló. Anyanyelv szerint 710 magyar, 261 német és 11 román tanuló volt ; vallásra nézve pedig 948 ró in. kath. 16 rolórmatus, 17 görög keleti és 1 izraelita. A v sóletet illetőleg az általános eredmény yo-uak mondható, valódi rossz tanjegye csakis 4 tanulónak volt. A szorgalomra nézve meg kell jegyeznünk, hogy ez a tanulók legnagyobb részénél (30°/o) vál­tozó, mely után következik kellő tanjegygyel^ 26°/,, és 20°/., szorgalma kitartó. Az általános előmene­telnél már kedvezőbben alakulnak a számok, ameny- nyiben 34% jó, 28% jeles, és 18% kitűnő osztály­zatú, az elégtelennel osztályozottak hányada 10%. Az összes feljárt tanulóknak 92% tudott az év vé­gén írni és olvasni, a hiányzó 87« ot az első osz­tály kezdő tanulói képviselik. H i r e k. A vármegye rendkívüli közgyűlése ügyeinek előkészítése czeljából a pénzügyi es jogügyi szakosz­tályok csütörtökön délután, az állandó választmány pedig dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt teg­nap délelőtt tartották üléseiket, megállapítván a közgyűlés elé terjesztendő határozati javuslutokat. A 37 pontból álló tárgysorozatban csak kevés számú közérdekű ügy foglaltatik, melyeket röviden a következőkben ismertetünk : Az üresedésben levő közigazgatási bizottsági tagságra, melyre titkos sza­vazás utján ejtik meg a választást, Horváth Károly orosházi közjegyző nevét hallottuk emlegetni, a kinek megválasztatásával az orosházi járás is kép viselve lenne a bizottságban. A telefon hálózat ki­bővítésére vonatkozólag a közigazgatási bizottság tett lépéseket, minek folytán a kereskedelemügyi minister kijelentette, hogy hajlandó a kibővítést fo­ganatosítani, ha a vármegye a szabályszerű hozzá járulást megszavazza. A kiegészítés a távbeszélő­nek eddig eszlelt hiányait lenne hivatva pótolni az által, hogy Gyula és Csaba, valamint Mezőberény és Szarvas között egy uj bronzáramkör feszittet- nok ki, mely a Csaba és Mezőberény között már meglevő bronzvezetékbe bekapcsoltatnék és ez ál­tal a szarvasi járás községei rövidebb utón és köz­vetlen összeköttetésbe jutnának a központtal. A terv másik része szerint a gyula-szeghalmi áram­kör Mezőberényben kettészakittatnék és Békés közvetlen összeköttetést nyerne Gyulával, a mi ál­tal a kapcsolásból előálló időveszteség és akadályok megszűnnének. Az állandó választmány azt java­solja a közgyűlésnek, hogy a terv czélszerü voltára való tekintettel a 2500 frtban megállapított hozzá­járulási összeget a közúti alapból szavazza meg. Az elmegyógyintézet ügyében a közgyűlés feladata leend a lapunk más helyén ismerteiett árlejtés ered­ményének és a megkötött szerződéseknek jóváha­gyása, valamint a belügyministerhez leendő felter­jesztése. A békis-csanádi h. é. vasútnak azon kérel­mét, hogy a társaság székhelye Gyuláról Buda pestre helyeztessék át, miután a vármegye csak azért kívánta a székhelynek Gyulán való tartását, hogy ez által itt az idegen forgalom növekedjék, ezen czél pedig el nem éretett, miután csupán a közgyűlésekre és akkor is csak néhány egyén egy napi tartózkodásra jön Gyulára, — az állandó vá­lasztmány teljesíteni javasolja. — Még néhány szabályrendeletnek kisebb módosítása közérdekű tárgya a közgyűlésnek, mely valószínűleg gyorsan és viták nélkül fog lefolyni. Az arad—békési telefonösszeköttetés létesítése iránt az aradi kereskedelmi és iparkamara újból mozgalmat indított. Az ügyet a közigazgatási bi­zottság hétfői ülésén is szóba hozta gróf Almásy Dénes, ki felvetette a kérdést, nem lenne-e szük­séges, hogy Békésvármegye is kinyilvánítsa e törek­véshez való hozzájárulását? A kérdésre dr. fábry Sándor alispán válaszolt, előadván, hogy mikor a békésmegyei távbeszélő létesittetett, ő abban a feltevésben, hogy a két vármegyének Kétegyházán és Eleken át való összekapcsolásával a vármegye Aradon át a székes fővárossal jut öeszeköttetésbe személyesen tárgyalt Aradvármegye alispánjával. A lefolytatott tárgyalások során Aradvármegye részé­ről nyilatkozatot vett, hogy a szomszédos törvény- hatóság, miután az összekapcsolást csak Békés­vármegye és Arad város érdekei kívánják, nem járul hozzá a költségekhez. De Arad város sem vállalt magára semmi hozzájárulást, jóllehet a vá­rosnak és különösen kereskedőinek nagy előnyére volna Békésvármegye bekapcsolása. így a vár­megye a költségek viselésében magára hagyatván azért is megszakittattak a tárgyalások, mert idegen területen kellene építkeznünk és mert a kétegyháza- eleki vonallal még a Budapesttel való összeköttetés biztosítva nem lenne, annyira túl van terhelve az arad—budapesti áram az eddigi bekapcsolásokkal, hogy az tovább meg nem terhelhető. Sokkal ezéi- szerübb volna szerinte Szolnok és Pestvármegyé­vel érintkezésbe lépni, hogy közvetlen irányban létesittessék az összekapcsolás. Haviár Lajos fő­mérnök fenntartaná %í arad—békési összekapcsolás tervét, a mely megvalósulhat, ha az aradi tényezők hozzájárulása biztosittatik. A fővonali összeköttetés iránt több várossal — köztük először Debreczen- nel — kellene érintkezésbe lépni, hogy az együtte­sen létesittetnék. A közigazgatási bizottság a kér­dés tanulmányozásával és javaslattétellel Haviár főmérnököt bízta meg. Uj mezei vasút. Gróf Wenckheim Antal örökö­sei csorvási birtokukon 300 holdon a ezukorrépa termelést honosítván meg, a csorvási nagymajortól a vasúti állomásig egy lóvonatu mezei vasutat szándékoznák építeni. A vasút közigazgatási bejá­rását a közig, bizottság julius hó 16-ára tűzte ki meghiván arra az államvasutak igazgatóságát, Csor­vás községet és az összes érdekelteket. A bejárást dr. Bodoky Zoltán vármegyei főjegyző fogja vezetni. Ha a vasút engedélyeztetni fog. azonnal megkezdik az építkezést, hogy az őszi ezukorrépa szállításhoz már használható is legyen. Küldöttség a bíboros püspöknél. Az elmegyógy­intézettel és egyéb tervbe vett kibővítésekkel meg­nagyobbodó kórházban az ápolói teendőkben pótol­hatatlan irgalmas nővérek száma jelentékenyen szaporittatni fog és ezek, valamint a betegek lelki szükségleteinek ellátására állandó róin. kath lelké­szt teendők végzése lesz szükséges. A kórházi bi zottság határozatából kifolyólag dr. Lukacs György főispán, dr. Fábry Sándor alispán és dr. Zöldy János főorvos e hó 15-ón dr. Schlauch Lörincz bíboros püspöknél Nagyváradon jártak, hogy küldöttségi- leg felkérjék őt, hogy az elmegyógyintézetben el­helyezendő díszes kápolna helyiség egyházi felsze­reléséről és a lelkészi teendőknek a közkórházban való ellátásáról gondoskodjék. Az áldozatkész fó pap szívesen látta a küldöttséget és kijelentette, hogy a vármegye óhajtásának a szükséges költsé­gek viselésével eleget tesz Hivatalok vizsgálata. A vármegye főispánja az elmúlt héten az orosházi főszolgabírói hivatalt látogatta meg és ott hivatalos vizsgálatot tartott; egy alkatommal körutat tett a járás néhány köz­ségében, hol az aratás menetéről és a munkások magatartásáról teljesen megnyugtató tapasztalatokat szerzett. Dr. Fábry Sándor alispán pedig a hót folyamán Békésen járt, hol a főszolgabirói és köz­ségi hivatalokban tartott vizsgálatot. Csák György kir. tanácsos pénzügyigazgató hat heti szabadságra utazott el. Szabadságideje alatt Somossy Zsigmond p. ü igazg. h. helyettesíti. A vármegye közegészségügye junius hó folya­mán | hivatalos jelentések szerint kedvezőbbre for­dult. A fertőző betegségek közül junius folyamán a következők fordultak elő: Roncsoló toroklobban beteg lett 15, meghalt 3 egyén, vörhenyben megbe­tegedett 130. meghalt 32 egyén, kanyaróban meg­betegedett 325, meghalt 22 egyén, hólyagos himlői 1 betegülés és 1 halálozással fordult elő, hasi hagy­máéban 10 beteg közül meghalt 1, szamár hurut­ban megbetegedett 35, meghalt 6 egyén, vérhasban megbetegedett 3, meghalt 1 egyén. Á trachomások száma 102, szaporulat 10. A fertőző betegülések havi összegéből 12.6 százalékot tesz ki a halálozás. Az elmegyógyintézet építői. Vasárnap, julius hó 10-én volt meg a vármegyén az elmegyógyinté zet építési munkálatainak biztosítása czéljából az árlejtés, mely iránt a vállalkozók körében oly élénk érdeklődés mutatkozott, hogy a vármegye nagy terme a sok érdeklődő megjelenése folyán egy ki­sebb közgyűlés képét mutatta. Délelőtt 10 órakor bontotta fel a dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt együttesen ülésező közkórházi és árlejtező bizottság a beérkezett 20 zárt ajánlatot Ajánla­tot tettek : I. A 171540 frt 49 kiral előirányzott összes épitési munkálatokra N. Szabados József (Gyula) 7V4%, Robelly Aladár (Szeged) 5%o% és a Csnóai építő iparosok (Wagner és társai) 4% árleengedéssel. II. Az építési munkálatok egyes csoportjaira és pedig: a) a 13665 frt 11 krral előirányzott ács munkákra Budai János és társa (Szentes) 52/10%; b) a 3243 frt 81 krral előirányzott cserép fedő munkára Tassy Károly (Debreczen) 5%; cj\ a 4570 frt 49 krral előirányzott bádogos munkákról Kohn József (Arad) 76/io%, Blau R. (Szeged) 11Viö% árleengedéssel; d) a 40576 frt 68 krral elöirány zott asztalos, lakatos, mázoló és üveges munkákról Stoll Béla (Arad) 3%, Gergely I., Kalocsa I. és Schmidt Gyula (Gyula) 10%, Brauchler J. és társai (Szabadka) 7é78%, Sebesi Ferencz és társai (Arad) 7 4%, Sülé Jenő és társa (Orosháza) 4% árleenge­déssel ; e) a 183 írttal előirányzott szobafestő mun­kára Sülé Jenő és társa (Orosháza) 5%, Kauderszl Sámuel (Gyula) 25% árleengedéssel; f) a 465 írttal előirányzott kályhás munkákra Sülé Jenő és társa 10%, Schmidt Gyula (Gyula) 12% árleengcdéssel. III. A 39708 frt 55 krban előirányzott fűtési, szellöztetési, vízvezetéki, konyha és closett-berendezésil munkálatokra: Körtni B. és E. (Budapest) 11%; Keller József (Budapest) 19%; Knuth Károly (Buda­pest) részben 14Vä%, részben 18%, Zellerin M.-féle r. t. (Budapest.) 11%; a Walser-féle szivattyú és gépgyár r. t. (Budapest) 93/io%; Bergmann Erich (Arad) 86/io% árleengedéssel, ezen kívül 1 Zellerin- féle r. t. egy külön tervet és annak kivitelére vo­natkozó ajánlatot nyújtott be. A bizottság zárt ülésben határozott a beadott ajánlatok felett és az épitési munkákra vonatkozó­lag — a csoport munkákra beadott ajánlatok mel­lőzésével N. Szabados József gyulai lajtos 7V4%-os ajánlatát, a fűtési és egyéb berendezési munkákra vonatkozólag Keller József budapesti mérnök vél lalkozó 19% os ajánlatát, mint legelőnyösebbeket fogadta el és elhatározta, hogy a szerződéseket ezen vállalkozókkal köti meg. Az elfogadott ajánlatok szerint az épitési munkálatok 159,103 frt 81 kr. a fűtési és egyéb berendezési munkálatok pedig 32750 frt 41 kr. költségbe kerülnek, a mi az elirányzatba felvett 211,249 frt 04 kr. összeggel szemben 19,394 frt 82 kr. megtakaritást mutat. Az árlejtés eredménye tehát már anyagi szempontból is igen kedvezőnek mondható, de különösen örvendetes körülménynek tartjuk azt az eredményt, hogy a munkálatok túl­nyomó részét gyulai építő iparos, a jó nevű és minden tekintetben megbízható N. Szabados József nyerte el, ki kétségtelenül az összes munkálatokat helybeli munkások által végezteti és igy a nagy­szabású intézet létesítéséből városunk lakosai jut­nak munkához és hosszú időre biztos keresethez. Véglege8ité8. A vármegye főispánja Kaudersz G. Sándor vármegyei kőnyomdászt ezen állásában véglegesítette. Jóváhagyott alapszabály. A belügyminiszter a gyulai kölcsönösen segélyzö fiú és leánykiliázasitó társulat módosított alapszabályait bemutatási zára­dékkal ellátván, jóváhagyta. A fehér kereszt-egylet sorsjátékén nyeretle­nül maradt és el nem szállított tombolatárgyak a rendező bizottság által folyó hó 24 ikén, vagyis a jövő vasárnap délután 4 órakor fognak a népkert- ben az egylet jótékony czéljára elárvereltetni. Az aratásra a lefolyt hét alatt ha nem is abszolút jó, de hasonlithatlanul jobb időjárás volt, mint a megelőző hetekben. Voltak esős napok is, mindazonáltal ötödfél nap munkanapszámba esett, úgy hogy kis gazdák az aratást be is fejezhették. A munkától eltekintve, az időjárás azért mondható kedvezőnek, mert a késői búzát az érés végstádiu­mában nem érte hőség, úgy hogy az hiba nélkül tökéletesen megérett. Sok kis gazda már megkezdte a nyomtatást is ; a gyulai határban az eddigi tapasz­talatok szerint, tanyai homok vegyülékü földeken egy 1100 □ öles holdon 6—7 vontató, réti földe­ken I—9 vontató van, és egy vontató hozadéka körülbelül egy mótermázsa, természetesen ez csu­pán ama földékre vonatkozik, ahol a búza meg nem dőlt és sem a rozsda sem a jég nem tett számbavehető károkat. Ahol a búzát valamelyes csapás érte, ott a termés holdanként csak 3—5 métermázsa, szerencsére ez kisebb területekre szo­rítkozik, úgy hogy a gyulai határban az ösztermés átlaga holdanként 6 métermázsára becsülhető, a mi viszonyaink— között —jó középtermésnek felel meg. Természetesen további jó, nevezetesen legalább is e hó végéig száraz időre volna szükségünk, hogy ez a jogos aggodalmak után váratlanul szerencsés­nek mondható eredmény tényleg megvalósuljon. Két kedvező hét alatt ugyanis nemcsak az aratás, hanem az összehordás és nyomtatás is nagyjában be volna fejezhető, nagyobb gazdaságokban pedig a cséplés is folyamatban volna. A lapunkhoz be­folyt tudósítások szerint a gyulaihoz hasonló ter­més mutatkozik Békésvármegye többi községeiben is. Az árpa s zab szintén középtermést ád, a ten­geri a sok esőzés következtében oly buján fejlődik, mint már évek hoszu sora óta nem volt rá példa. Igen kedvező az idő a veteményekre, s a legelőre s a kaszálókra, ellenben aszöllőkben a tulnedves idő nagyon kifejlesztette a peronosporát, a perme­tezett tőkéken majdnem oly mértékben, mint a melyek permetezetlenül maradtak. Tűz. E hó ll-én a reggeli órákban a /ész­harang zúgása riasztotta fel a várost. — Lángban állott a Dr. Márki János közjegyző telkén épült mosókonyha. A tűzoltóság ugyan a vészjelzés után rögtön kivonult, de mégis későn, mert addigra mig oda értek, a törvénykezési palota munkásai lerán­tották a lángoló tetőzetet. — Az igazság kedvéért konstatálni kell, hogy a tűzoltóság ebben az eset­ben ártatlan, hanem a tüzőr a hibás, nevezetesen későn vette észre a tüzet. Az égés oka ismeretlen. Az épület biztosítva volt. A gazdasági szakosztály a gyula barakonyi vasút segélyezése ügyében, dr. Bene Ödön és Környei Lajos előmunkálati engedélyesek kérvé­nyét tárgyalás alá vévén, ama javaslatot teszi a képviseleti közgyűlésnek, hogy Gyula városa, a tervben levő vasút vonalat 50000 forint áru törzs- részvény vásárlásával segélyezze. Egyben megem ütjük, hogy Nagy-Zerind község képviselő-testülete 20000 forint törzsrészvény vásárlását elhatározta. Házasság. Dr. Pándi Kálmán orvos, kedden délelőtt vezette oltárhoz Budapesten kedves aráját Dömötör Izabellát. Az uj házaspár a délutáni gyors­vonattal haza érkezett Gyulára. A szerelemkötötte frigyhez legjobb szerencsekivánatunkat fűzzük. Az „Erkel Ferencz dalkör“, mint értesülünk, aug. 6 vagy 7-ón dalestélyt és nyári tánczvlgalmat rendez, melynek részleteit a napokban állapítja meg a rendezőség. Halálozás. A gyulai tekintélyes régi családik­nak a harminczas és negyvenes években a társa­dalmi életben kiváló szerepet viselt alakja Kövér Anna, élte 82-ik évében Szegeden, hol rokonai lá­togatására utazott, rövid szenvedés után meghalt. A boldogult nő évtizedek hosszú sora óta férjétől elváltán, magányosan élt Gyulán és halálát kiter­jedt előkelő család fájlalja. Temetése pénteken dél­után 4 órakor volt nagy közönség részvételével. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a követ­kező I Számos rokonok szomorodott szívvel tudat­ják felejthetlen kedves nénjüknek özv. Tessedik Károlynó szül. gyergyó-szent-miklósi Kövér Anná­nak folyó év és hó 12-én este 7 órakor életének 82 ik évében történt gyászos elhunytét. Az elhunyt drága hült tetemei folyó hó 15-én délután 4 óra­kor a róm. kath. szertartás szerint a Szent-Három­ság temetőben a családi sirkertben örök nyuga­lomra tétettek. Az engesztelő szent-mise-áldozat lelke üdvéért folyó hó 16-ikán reggeli 8 órakor a róm. katb._ nagytemplomban az ég Urának bemu­tattatok. Áldás és béke hamvaira! „Ne menj el, maradj itt, majd meglátod jobb lesz itt“ . . . gyakran húzta ezt a nótát Tóth Jóska, de nem követte a tanácsot még sem. Elment ban­dástul Tusnádra s ott látta csak be, hogy igaza van a nótának. Most azután haza jött és itthon van a banda. Zongorahangoló. Régen érzett h'ányossága volt városunknak az a körülmény, hogy a zenekedvelő közönség lehangolt zongoráinak nőm volt helyben lakó hangolója. Badé János, a Pista bandájának tehet­séges czimbalmosa, e hiányt pótolandó, elhatározta magában, hogy: —Kitanulomén astimmelést! — sugy is tett. Most már felhívjak a közönség figyelmét a tehetséges, fiatal muzsikusra, a ki a stimmelésen kívül szerény feltételek mellett czimbalomórák adására is vállalkozik. (Lakása: Szerecsen-tér 532. sz. a. van.) A nyári vásár majd nem novemberies idő­járással köszöntött be A sertésvásár — amint már megírtuk — a vész következtében almaradt, úgy hogy a vásár tulajdonképen csütörtökön kezdődött juh felhajtással. És pedig nyári vásáron csaknem példátlanul nagyszámú áru : mintegy 15,000—20,000 darab volt, amely épen ezen okból nyomott árakon kdlt el. —Várakozáson felüli volt a szarvasmarha felhajtás is, mig a lóvásáron nagy mennyiségű áru volt ugyan, de várakozáson alul maradt. A részletes vá- sáritudósitást különben lapunk más helyén közöljük. Diszes esküvő volt e hó 5-én Dobozon. Nagy Lajos békési tanár ekkor esküdött örök hűséget bájos arájának, Kéry Margitnak, Kéry Elek jegyző leányának. Kétegyházán nagy tűz volt folyó hó 12-én délután 1 órakor. A tűz Freisinger vendéglős ud­varán keletkezett, onnan belekapott a háztetőbe, mely teljesen leégett. A szél a tüzet a szomszéd Kirileszku házra is átvitte, a tető ott is lángba borult, de ott sikerült a lángokat megfékezni; a szélső utczában Muntyán János zsúppal fedett háza azonban egészen leégett. A tűz nagyobb veszedel­met is okozhatott volna a nagy Bzélben, annyival is inkább, mert a szorgos aratási munka miatt kevés volt a mentő kéz. Orosházán Szendi Horváth István gazda há­zába e hó 8-ra virradóra ismeretlen tettesek betör­tek s onnan 217 frt áru holmit elloptak. — Csü­törtökre virradóra pedig Junászka János kereskedőt tisztelték meg látogatásukkal ismeretlen alakok s onnan 10 frt értéket emeltek el. Hirtelen halál. Borgulya György előkelő szarvasi gazda julius 1-én az esti órákban háza előtt beszél­getett egy ismerősével. Elérkezvén a vacsora ideje,

Next

/
Oldalképek
Tartalom