Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-15 / 20. szám

amely a legkiválóbb sziui termékeket, túlnyomó részben újdonságokat öleli fel és bizonyára szintén lényeges tényezője a közönség érdeklődésének ; ezen érdeklődésre s a közönség támogatására a de rék társulatnak — épen kitűnőségénél fogva kettős jogczime van és hisszük, hogy a gyulai publikum, mely a múlt években sokkal gyöngébb társulatokat támogatott, a körünkbe jövő első rangú igazgató és társulat iránti rokonszenvét már a bérletnél nyíl- vánitandja. Annál inkább reméljük és óhajtjuk ezt, mert a közönség áldozatkészsége sokkal kevésbé lesz igénybe véve, mint a múlt években történt ; nevezetesen a társulatnak junius hó vége felé okvetlenül Kassára kell utaznia, hol az igazgató uj arénát építtetett és abban szerződésszerű kötelessége lesz legkésőbb julius elsején játszani. A máskor harmadfél hónapra terjedő gyulai színi saison tehát az idén legkedvezőbb körülmények között sem fog húsz előadásnál többre terjedhetni. A bér- let gyűjtésével az igazgató Gonda László társulati pénztárost bizta meg, aki e czólbol már a napokban Gyulára érkezik. Bérlet előjegyzések azonban Dobay János könyvkereskedésében addig is elfogadtatnak. Ismételten is legmelegebben ajánljuk a kitűnő színtársulatot, amelyről meg vagyunk győződve, hogy közönségünk legfelcsigázottabb mü- igényeit is teljesen kifogják elégíteni közönségünk szives pártfogásába. Az eloleges sziui jelentés különben a következő: Eloleges színházi jekntés és bérleti hirdetés. Mély tisztelettel jelentem Gyula és vidéke szinpártoló közönségének, hogy az aradi színházhoz szervezett dráma, vígjáték, népszínmű, Operette és opera színtársulatommal Gyulán a Gön döos-népkerti színházban színi előadásaim sorozatát folyó 1898. évi junius hó 1 én, szerdán megkezdem. Sziutársulatom személyzete: lutézőség: Igazgató Leszkay András. Titkár Szendrey Mihály. Szakrendezők Bács Károly, Polgár Sándor, Polgár Károly, Pintér Imre. Karnagy Müller Ottó. Ügyelő Szabó Sándor. Súgó Bízza Károly. Előadó személyzet: Nők: Bácsné-Maár Julia, Biró Anna, Győri Ilona, Galyassy Paula, Horváth Paula, Lubrincz Julia, Mészáros Gizella, Routay Boriska, Szláma VilmaJ P. Szép Olga, Tolnayné Hermin é* líi.urűálosnő. Férfiak: Bács Károly,’Déri Jenő, Hegyessy Gyula, Kesztler Ede, Polgár Sándor, Polgár Károly, Molnár Gyula, Nádassy József, Pintér Imre, Szendrey Mihály és 12 kardalos. Saját zenekar, Krüger Károly zenekarigazgató vezénylete alatt. Műszaki hivatal: Gonda László pénztáros, Műszaki alkalmazottak: Rácz Károly, Szatbmáry Sándor rubatárnokok. Várkonyi Károly diszmester. Kley Lajos világositó. Perge László szereposztó. Palóczi Pál kellékes három segéddel. Bérlet nyittatik a tervbe vett következő előadásokra: Coulisset ur, Folt a mely tisztit, Katonadolog, Kukta kisasszony, Nőszabó, Diplomás kisasszonyok, Talmi herczegnő, Kék asszony, Parasztbecsület, 'Bibliáé ember, Nebántsvirág, Becstelenek, 1848. hadak útja, Aranylakodalom, Hoffmann meséi. Keresd a szivet, Bányamester, Ördög mátkája, Virágcsata, Kikapós patikárius, Trilbyk. Mária bátyja, Ninette, Brigitta, Borús szerelem, Troubadour 8tb. Müsoru ík csupán a legkiválóbb újdonságokból fog állaui. Bérletárak 12 előadásra: Kör szék 10 frt. Zártszék 8 frt. A bérlet iránt intéz kedni lehet Dobay János könyvkereskedésében és Gonda László pénztárosnál. A bérlet az első előadással veszi kezdetét. A mélyen tisztelt közönség becses pártfogását kéri Leszkay András színigazgatóA tavaszi vásár a héten veszi kezedtét. Noha a sertésfelhajtás — ami két esztendő óta nem tör tént — ezúttal engedélyezve van, a sertéseásár igen kis forgalmúnak Ígérkezik. Legfőbb oka, hogy ama helyeken, ahonnan rendszerint nagyszámban szoktak hajtani, a sertésvész még mindig dühöng és zárlat áll fenn, másrészről pedig vészmentes területeken is a sertésállomány az évekre terjedt vész folytán nagyon megapadt cs ami árú van is, azt a kereskedők a helyszínén vásárolják össze s direkt szállítják Kőbányára. Ily viszonyok között sertés vásárról igazán csak elméletileg szólhatunk, Nagyobb felhajtás remélhető szaroasmarhában úgyszintén lovakban, gyöngébb vásár Ígérkezik juhokban és semmi kilátás még közepesen gyenge belső vásárra sem, minek a roppant drágaság, pénztelenség és kereset hiány a szón orú oka. A vásári napok egyébként a következők : Május 18-án szerdán sertés, — csütörtökön juh, pénteken szarvasmarha, szombaton ló s gazdasági czikkek ;vasárnap belső vásár.

Tüzek. Tarkó Ferencznek farkashalmi tanyákon 400 írtra biztosilott nádfedeles tanyája f. hó 8-án éjjel 10—11 óra között felgyujtatván, leégett. Káros ellen vizsgálat indíttatott. Purzta Demeternek a kisrománváros részen a Templom-ulczában 764. sorszám alatt levő 800 írtra biztosított nádfedeles lakóháza f. hó 14-én reggel 8 órakor kigyu- ladt s annak tetőzete, valamint a padláson volt gazdasági eszközük és élelmi czikkol együtt 891 frt kárral leégett. A tűz keletkezésének oka határozottan nem volt megállapítható ugyan, de nagy a valószinüség, hogy a szalmát tartalmazó színben régebben elejtett gyufa ismeretlen módon kigyulad- ván, ettől a szalma és kóró, majd az alacsonyan állott tetőzet tüzet fogott. Tűzoltóink ez alkalommal is dicséretre méltó szorgalommal igyekeztek feladatuknak megfelelni, miáltal | tűznek a sűrűn álló épületek között va'ó tovább terjedése meggátoltatott.

Hazafi Veray János Varsándon. A nép vándor lantosának konkurrense akadt Varsándon. A minap a következő levelet menesztette Popp Mojsza End rődy Géza Gyula városi rendőrkapitányhoz £

Kapitány ur kérem igen szépen Feleségem be volt zárva a múlt bélen Azt kérésemre haza bocsájfotta Azért lesz uram az lateu ájdottja

Még egy kérésem van ám kapitányom Gyulán van a fiam ’s leányom Popp Gábor annak, Flora neve ennek Ezek nekem kenyeret keresnének Utasítsa hit ki ókét Gyuláról Emlékezzenek meg az ő apjukról Jöjjenek haza Varsándra mindketten Éljenek ők itten becsületben Tartsanak ők el engem itten Kapitány uramat áld; a meg az Isten

aláztos szolgája Popp Mojsza, lakos Varsándon.

I-----------------------1 Tiszteletreméltó, magas korú

{K

irileszku Péteri agga8tyán halála kelt széles körökben megérdemelt, őszinte, igaz részvétet. Kirileszku Péter, nyug. kerületi főesperes, Kétogy- házánnk négy évtizeden át közbecsülésben állott gör. kel. lelkésze vasárnap este 9 órakor 84 éves korában végelgyengülésben meghalt. A boldogult élte egész folyamán szent hivatása magaslatán álló fenkölt szellemű pap, híveinek jó s balsorsban szerető lelki atyja volt, ki nemzetisége s vallása iránti szeretetét mindig szerencsesén s kiváló tapintat al egyeztette össze honfiúi kötelmeivel és ily tekintetben valóságos mintaképe volt a gör. kel. pap és honpolgárnak. Évtizeden át tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának, köztevékenységét azonban első sorban egyházának és községének szentelte, Kétegyháza fejlődésében hervadhatlan nagy érdemei vannak. A trón is elismeréssel volt szép érdemei iránt és | boldogultat a Ferencz József lovagrenddel tüntette ki. Végtisztessége Kétegyháza község minden lakosának fájdalmas részvéte mellett imposáns gyászpompával volt hétfőn délelőtt 10 órakor. A temetésen ott voltak gr. Almássy Kál- mánné, gr. Almássy Dénes, az uradalmi tisztikar és a vidékről is számos notabilitás. A Bal József gyulai temetkezési intézete által díszesen dekorált és koszorúkkal elborított ravatal fölött Hamzsa aradi püspökhelyettes tartotta nagy segédlettel az egyházi szertartást és óriási közönség kisérte ki a boldogultat örök nyugalma helyére. Legyen a föld könnyű porainak, béke hamvaira, áldás szép emlékére. A család által kiadott gyászjelentés a következő: Alólirottak mélyen elszomorodott szívvel tudatják rokonaikkal, barátaikkal és ismerőseikkel, hogy^forxiiuazÄt^tötA- fetaj&ftátalí atyjuk, apósuk, nagyatyjuk és szépatyjuk Kirileszku Péter, a kisje- női kerület nyugalmazott görögkeleti főesperose, kétegybázi lelkész és az I-ső Ferencz József rend lovagja, az egyház és a tanügy terén tett ered- ménydus hosszas tevékenysége után, életének 84 évében a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után, folyó évi május hó 8-ik napján este 9 órakor jobblétre szenderült. Földi maradványai a görögkeleti szertartás szerint f. é. május hó 10 ik nap ján d. e. 11 órakor fognak a kétegyházi sirkertben örök nyugalomra elhelyeztetni. Legyen áldott emléke. Nyugodjék békében. Kirileszku Gyula, fia, Habinay Gizella, menye, Kirileszku Mária, leánya, Serb Gerasim, veje. ifj. Kiriles/.ku Gyula és Gizella, Serb Miron és neje Abduran Fóra, Serb Aurélia és férje Machi Ardelean Demeter, Serb Tó dor, Serb Flóra, Serb Virgil, unokái, ifj. Serb Miron, szép unokája.

Halálozások. Altdorffer Gyula, gr. Wenckheim Géza mágori uradalmi számtariója, a vámegye gazdatiszti karának tehetséges, ügybuzgó 8 rokonszenves tagja, folyó hó 12 én rövid szenvedés után hirtelen meghalt. A boldogult derék ember váratlan halálát özvegyén Paulinyi Anna asszonyon kívül széles rokoni s baráti kör szívből fájlalja. Végtisztessége tegnap délelőtt volt Vésztőn, nagy részvét mellett. Kevésbé váratlan, de szintén fájdalmas részvétet keltett Sarkadon és vidékén dr. Perke István orvos halála. A boldogult különösen mint műtő örvendett szép hírnévnek, de az utóbbi évek ben mindig betegeskedett, úgy hogy 1 halál fiatal kora daczára — mindössze 42 éves volt — valóságos megváltás volt nagy kínjától. Halála mély gyászba boritá özvegyét, egyetlen leány gyermekét, agg szüleit és szerető testvéreit. Pénteken délután temették el Sarkadon óriási részvéttel. Nyugodja nak békében.

Nagy tűzveszély fenyegette csütörtökön .a virágzó Endrőd községet. Ugyanis a nagy szélviharban délelőtt 10 óra után tűz ütött ki a községben, és csak a lakosság kétségbeesett védekezésének köszönhető, hogy az egész község el nem pusztult. A tűz kitörése után csakhamar a második, majd a harmadik ház is lángokban állott melléképületeivel együtt, de a tűz továbbterjedését, a mikor már a nagy szél miatt mindenki tönkrejutni hitte az egész községet, sikerült megakadályozni. Az oltásnál a községi elöljáróság élén a falu minden lakosa buzgón fáradozott, nemsokára segítségül érkezett a gyomai tűzoltóság és a gyomai uradalom összes tűzoltó szereikkel, megjelent n vész helyén Rohosk i főszolgabíró is és együttes erővel két órai munka után a veszedelmet a község felől sikerült elhárítani.

Mélyen megrendítő öngyilkosság rémhíre terjedt el folyo hó 10-én Békésen. Kikinday Caesar, a hosszú foki társulat ifjú fémérnöke ugyanis agyonlőtte magát. Mi vitte az erőteljes férfit, a boldog férjet, szerető családapát, rendezett viszonyok közt élő derék embert, erre a végzetes tettre, az örökre rejtély marad. Három gyönyörű gyermeke és neje zokogva borulnak ravatalára, kérdezve tőle, hogy miért tette? De a halott hideg arc/.a, lecsukott szájú nem felel .... Kikindayn senki sem vett észre változást, ismerőseivel mint mindig szívesen be szélgetett, hivataltársaival gyakran tréfálgatott s az alája rendelt munkásoknak mindig szívesen adott tanácsokat. Hétfőn reggel kiment az őrbázhoz s

egész nap bú:an járt kelt a munkások között, a kik csodálkozva jegyezték meg : „Nagy bánata lehet a főmérnök urnák.“ Kedden reggel 8 órakor találkoznia kellett volna Halka István mérnökkel, Kikinday a találkozáson nem jolent meg, Bement a gátőri lakba, hol Kikindaynak is volt egy kis szobája. Az őr kopogtatott a kis szoba ablakán, de semmi nesz nem hallatszott. Erre Halka telefonó zott Zachariás társulati igazgatónak, a ki azt az utasítást adta, hogy törjék be az ajtót. Az ajtót betörve, rémitő látvány tárult fel szomeik előtt. Kikinday félig felöltözve feküdt ágyán s átlőtt halántékából szivárgott a vér, egész tócsát képezve a földön. A golyó átfúrta a fejet és a baloldalon kijőve, behatolt a falba. Asztalán négy levelet találtak: egyet édesatyjának, egyet nejének, továbbá Zachariás társulati igazgatónak és Hegedűs alelnöknek. A Zachariáshoz intézett levélben azt Írja, hogy azért kereste a halált, mert tehetségei oly annyira fogyatékosak, hogy a társulatot híven nem szolgálhatja. — Beszélik, hogy Kikindayt az keserítette el, hogy házi kezelés alatt készült bo- tonzsilipjoi állítólag és szerinte nőin sikerültek volna. A boton nem állott össze, megrepedt 1 azt hitto volna, hogy ierveivel blnmirozta magát. Ez azonban ha úgy is lett volna, nem'indokolná szörnyű tettét, hiszen mindenki szerette, becsülte és könyezve állott ravatalánál. A földig sújtott család a következő gyászjelentést adta ki : „Özv. Kikinday Caesurné, Igaz Erzsiké és gyermekei: László, Irén és Elza; Kikinday Ferencz és neje Fuchs Mária, Kikinday Aladár, Kikinday Gyula, Kikinday Győző és neje ManojlovicB Lenke, Kikinday Béla, Stháhl Géza és neje Kikinday Irma, Igaz Károly és nejo. Erdős Mózes Róza, Igaz Róza, dr. Igaz Pál és neje Jung Olga és ifj. Igaz Károly fájdalommal tolt szívvel jelentjük a jó gyermek, férj, édes apa, testvér, vő és sógor Kikinday Caesar okleveles mérnök, a hosszufoki ármentesitő társulat főmérnökének f. évi május hó 10-én történt gyászos elhunytét. A boldogult földi maradványai f. Ivó- 11-én | u. I őrskor -fognak a röm. kath. egyház szertartásai szerint, a háználi beszentelés után, a róni. kath. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szeut mise f. hó 12-én d. e. 9 órakor fog az egek Urának bemutattatni.“ A szerencsétlen ember temetése csütörtökön délután volt Békésen óriási részvét mellett. Leijén megnyugvást megha- sonlott lelke!

Csaba község képviselőtestülete csütörtökön tartott közgyűlésében Rolkó Béla halála folytán Kol- paezky Lászlót választotta meg Jaminába jegyzőnek.

Rémes gyilkosság. Tót-komiós községben 150 évi fennállása óta nem volt oly rémeset, mint a minő f. hó 8-án éjjel történt és a melynek áldozata egy boldog életet élt házaspár. A meggyilkoltak Szenteszki János szabómester és neje, vasárnap este 11 óra tájban mentek haza. Éjjeli 12 órakor midőn már lefeküdtek, gyilkos hatolván be a szobába, az alvó Szenteszkit késével baloldalán szúrta, mely szúrás halálos volt, azután még többször belészúrt. úgy hogy a szerencsétlen áldozat meghalt. A gyilkos ekkor a félig ébren lévő asszonyhoz ugrott, a kit roppaut tusa után 26 szúrással, nyakát félig levágvu szintén meggyilkolt. Az elvetemedett gyilkos nehogy véres ruhái elárulják, teljesen Adámkosztümben hatolt áldozataihoz, mint a másnap megejtett vizs gálát során saját vallomása szerint kitudódott. A gyilkos Strébert István 22 éves gyenge, vézna test alkatásu, Szenteszkineköt év óta segédje a mészárlás után magához vetto a meggyilkoltak összes készpénzét mely a házbeliek I rokonok, állitásá szerint 1000 írtnál több volt, de a melyből azonban csak 622 frt. 69 krt. találtak meg. S ezután a műhelybe ment, hol 2 inas "is aludt, kik közül hl egyik ébren volt 8 a zajt is hallotta, de nem mert bemenni, ezzel az inassal a gyilkos a hátát megmosatta, miután az asszonnyal vívott tusa közben bal vállán, bal oldalán és bal kezén több karmolást és hara pást kapott és véres volt. Ezek után a rabolt pénzzel elment egyik barátjához, Burján Pálhoz és azt annak átadta. A meggyilkoltak rokonai Strobertet

— egy pillanatig sem gyanítván benne a gyilkost,— elküldték Orosházára Szenteszki atyjáért, ki Vásárhelyre szándékozott menni szemeit gyógyittatni t s onnan a gyilkos a halálra ijedt öreg Szenteszkit visszahozta. A megjelent hivatalos közegek azonban gyanúsnak találták Strébert viselkedését és letartóztatták, a gyanú nem is volt alaptalan, a bűn kiderítése mégis a csendőrség ügyességének és tapintatának köszönhető. Burján Pál a gyilkos ba rátja, az elrablott pénzen — éppen heti piacz lévén

— búzát és sertést akart venni, s midőn a sertés piaczon meghallotta, hogy a gy.lkost vasraverve elfogták, szaladt egyenesen a csendőrséghez és a pénzt átadta. Hogy rószes-e a gyilkosságban, a megejtett vizsgálat alkalmával, — mely hétfőn egész nap és kedden délig tartott, s melyet Szűcs Sándor Orosházáról megjelent vizsgálóbíró vezetett

— nem derült ki, de őt is szintén letartóztatták, s kedden délutái 4 órakor három lovas csendőr Orosházára vitte be eket. A meggyilkolt házaspárnak 4 kiskorú gyermeke maradt árván. A temetés minthogy a meggyilkollak köz szeretetben állottak, óriási részvét mellett — kedden d. u. 3 órakor volt.

Rabló merénylet Csabán. Véres, vérfagyasztó kegyetlenséggel véghezvitt rabló merénylet tartja pár nap óta izgatottságban Csabát. Az eset felette rejtélyes s addig, mig a szerencsétlen áldozat súlyos sebeiből fel nem épül, nem is fog a rejtély kiderülni. A dolognak előre megfontolt voltát bizonyítja az, hogy a tettoseket, ha az áldozat elpusz tűit volna, soha sem érhette volna el a büntetés. Nem régen telepedett ugyanis le Csabán Wallner Gottlieb hentes mester, a ki szorgalmával annyira vitte, hogy Csabán a legkeresettebb hentesek egyike lön. Szombaton a reggeli vonattal Gyomára utazott, s onnan csak este tért haza. Megérkezése után a pályaudvarou még beszélgetett Omazta Elemér árvagyámmal, s ez után eltűnt. Este tizenegy órakor vérbe fagyva, félholtan szállították lakására a szerencsétlen embert, a ki ekkor annyira

oda volt, hogy fiatal feleségét som ismerte fel. Éjszaka, vonat közeledte olőtt az örök a pályatestet megszokták vizsgálni. Az oláh temető melletti pályafelügyelő épen nz őrjáratból volt haza térendő, mikor a síneken egy alakot látott meg Azt hitto valami öngyilkos jelölttel van dolga s rá is kiáltott: „Takarodjék inneni“ Mivel az isim-ret- len nem mozdult, oda ment hozzá, s ópon abban a pillanatban robogott el mollette a vonat, midőn a szerencsétlen, ájult Wallner Gottliebet az árokba levonszolta. Az ólesztgetések után magához tért Wallner, s bár tántorogva, megindult a lakása felé.

A sok vérvesztés közben ereje elhagyta s a kaszárnya olőtt ismét összerogyolt Fazekas János asztalos mester talált itt rá, 1 haza szállíttatta. Egészen vasárnap reggelig eszméletlenül feküdt ágyában, úgy hogy nem lehetett kihallgatni. Csütörtökön mondott ugyan egy pár összefügés nélküli mondatot, de ezekből még csak annyit lehet megállapítani, hogy előre megfontolt szándékkal törtek életére. Azt vallja, hogy valamelyik konkurrense csalta magával azzal, hogy egy városvégi vendéglősnek nagyobb mennyiségű virslire volna szüksége. Midőn az oláh temető mellett elhaladt, három vagy négy czigány kinézésű ember rárohant, agyba főbe verték s a pénzt, amit zsebében vitt, tőle elvették, több pénz is volt nála, de ezt az inge alatt egy zacskóban hordta. A rablók ezt már nem találták meg. A vallomás alapján Luptovits Károlyt és három pcezér legényt letartóztattak, de ezek mindannyian igazolták alibijüket. Wallner határozottan állítja, hogy a czigányok ütötték le. Wall- nert ismételten kihallgatták, de vallomása, mivel a fejét érő ütés következtében agyrázkódást kapott, igen zavaros. A vizsgálat ebben a bonyolult, titokzatos ügyben folyik.

Agyon hurczolták a lovak Kosa András 65 éves békési gazdát, ki f. hó 8-án délután a tanyájáról haza kocsizott. Útközben a lovak megbokrosodtak, a gazda a lovak közé lecsúszott, s azok mintegy két kilométeren keresztül vonszolták. A lovak annyira összerugdalták, hogy a szerencsétlen ember két napi iszonyú kínlódás után meghalt.

Börtön elől a halálba. Lakatos Julcsának egy szegény füzesgyarmati leánynak, nagyon meg tetszett egy selyemkendő. Pénze nem volt, hogy meg vegye, s nem állhatva ellent a vágynak, ellopta. Rajta vesztett, a dolog kitudódott. A szerencsétlen leány annyira szivére vette, hogy meg Tail ló— lyegezve, hogy bele ugrott a kútba. Hálva húzták ki.

Gyermekgyilkos anya. Szegény, szerencsétlen asszony, elvesztette az eszét, az volt a rögeszméje hogy férjét meggyilkolták. Minek éljek tovább? Minek éljenek ezek a szegény, ártatlan gyerekek ? Hiszen megölték azt, a ki a kenyeret kereste nekünk 1 Ezeket mondogatta egész délután, s két kis gyermekét bele dobta a kútba. ÍAikács Eszter a neve a szegény asszonynak. Mikor a férjét, a gyomai hatóság kikérdezte ez azt vallotta, hogy igen szegények voltak, sokat kellett nyomorogniok. Valószínű, hogy a gyermekei jövőjéért való aggodalom vette el a szegény Lukács Eszter eszét.

Véletlen lövés. Orosházán a községháza folyosóján Csiszár András rendőr a fegyverét tisztogatta. A töltött fegyver elsült, de szerencsére nem történt baj, pedig az udvaron sokan jártak. A vigyázatlan rendőrt a hatóság megbüntette.

Megmérgezett család. Május hónap egymás.- után hozza a rémesebbnél rémesebb szenzácziókat; a hét folyamán is, Csabán orvtámadás éri Wallner Gottliebot, Békésen egy kiváló hivatalnok, egy szerető s szeretett családapa szakítja el élete fonalát, Endrődön pedig 8 tagú család mérgeztetett meg rézóleggel. — Tímár Imre endrődi vagyonos gazda felesége lekváros rétest készített, s a lekvárt egy réz kanállal kenegette fel a rétes tésztára. Délben mindnyájoknak igen jól esett a rétes, s a maradókot ki vitték másnap reggel a tanyái a. Itt az egész család nagyon rosszul lett valósággal fetrengett kínjában, de arra nem is gondoltak, hogy a lekváros rétes okozhatta a bajt. Timár Imre családfő szörnyű kínok között május 6-án meghalt. Csak ekkor gondoltak rá, hogy orvosi segítséget vegyenek igénybe. Az orvos az első látásra tudta, hogy mérgezés esete forog fent, hatósági közbelépést provokált. Kiss Kálmán Csabai aljárásbiró dr. Eisler Vilmos járási orvos azonnal kimentek Endrődre, s dr. Kovács Endrőd községi orvossal elmentek a Timárék lakására. Az aljárásbiró elrendelte a hulla felbonczolását, de ennek a beteg család ellene szegült. Csak hosszas rábeszélés után sikerült az árvákkal és az özvegygyei ennek szükségességét elhitetni. A bonczolás rézéleg mérgezést konstatált. — Az azonban még nem bizonyos, hogy a rézéleg a rézkanálnak a lekvárral való érintkezése folytán keletkezett. A 7 beteg már jobban van és kiheveri a bajt. A vizsgálat folyik.

»Szerencsés megtaláló« Hézer Lajos opáczai kovács mester a napokban Orosházán a vasúti állomáson elvesztette 580 írttal terhelt pénztárczá- ját. Nagy elkeseredésében már meg is csinálta a hirdetést, a melynek végén nagy betűkkel pompázott volna hogy: „a szerencsés megtaláló illő jutalomban részesül“, mikor Sinkó Mihály községi rendőr, aki a tárczát megtalálta, azt neki vissza adta. Hézer nagy örömében rögtön adott a derék rendőrnek „illő jutalmat“ egy azaz 1 forintot, vagyis két Wekerle féle koronát! Sinkó az illő jutalmat elfogadta s rögtön átadta a községi szegényalap javára.

Jegyző választás Gyomán. A Vidovszky Ferencz lemondása folytán megüresedett első jegyzői állásra Házy Imrét, a községnek éveken át működő II jegyzőjét, helyére Kovács Jánost, a III. jegyzőt 8 a harmadik jegyzői állásra pedig Peterman József k.-tarcsai községi írnokot választotta meg Gyoina község képviselő testületé.

A csabai tornaegylet e hó 8 án vasárnap tartotta meg rendes évi közgyűlését. A tornaegylet tagjainak száma összesen 127, még pedig 13 alapitó, 24 pártoló és 90 rendes tag, vagyis a múlt évi állapothoz képest 4 taggal való csökkenés. Az 1897. évi zárszámadás 1456 frt 53 lír. bevétellel 1428 frt 52 kr. kiadással és 28 frt 02 kr. fölösleggel zárult. Az 1898. évi költségelőirányzat 1222 frt bevétel ugyanannyi kiadással. A f. év ang. 20 és 21-én rendezendő jubiláris országos versenyek bővebben tárgyaltattak. Elhatároztatott továbbá egy a tornacsarnok udvarán felállítandó lawn tennis pályának mielőbbi elkészítése. — Következett a tiszt ú jítás, amikor is a következő tisztviselők lettek egyhangúlag megválasztva elnök : Körösi László, alelnök: Láng Gusztáv, titkár: Maros György,