Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-03-27 / 13. szám

13-ili szám. Gyula, 1898. márczius 27-én. Szerkesztőség1 Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények intézcndők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Eyyes szám ára 10 kr. XXX« évfolyam. Társadalmi és közgazdászaid lietilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: IZ Ö H 2>T JD .A. T7~ X ID. g '-jii Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv­kereskedés, hova a hir­detések és nyílt-téri köz­lemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. Képviseleti közgyűlés előtt. Gyula városa képviselőtestülete, a lapunk más helyén közölt tárgysorozattal folyó hó 28-án tartja rendes közgyűlését, amelynek bizonyára egyik legérdekesebb tárgya Dutkay Béla polgármester múlt évi zárjelentése. Eme zárjelentóst a meghívó kapcsán nyomtatásban kapták a város atyái; mód­jukban van tehát azt átolvasni, behatóan ta­nulmányozni I esetleges nézeteik nyilvání­tására elókészülni. Részünkről szívesen ösmerjük be, hegy eme jelentés, mint a múlt éveké is, elisme­résre méltó gondossággal készült és hű tükre a város múlt évi működésének, amelyről jo­gosan mondhatja el a polgármester, hogy Gyula városa ez év alatt is fejlődött. A jelentés bó'vebbi ösmertetésébe nem bocsátkozunk azért, mert nagy részben pa­rafrázisát adnánk azoknak, amiket lapunk múlt évi folyamában részletesen megirtunk, méltattunk és bírálatába is bocsátkoztunk. Aktualitásánál fogva azonban a jelentés befejező részének következő tételét közöljük: A jövő teendőit körvonalozván, előző — vagyis 1896. évi — jelentésében ilyenekül a polgármester a következőket sorolta fel: a) A szervezeti szabályrendeletek megfelelő módosítását. b) A város adósságainak convertálását. cj A városháza épületének kibővítését. d) A város utczáinak, tereinek fokozatos csatornázását, kövezését és utczák szabályozását. e) Népkerttorületének és épületének kibővítését. f) Villamos világításnak behozatalát. g) Törvénykezési épületnek emelését. h) Főgymnasiumnak létesítését. A fentebbi 8 pontban elősorolt teendőket ille­tőleg az a) b) d) e) g) pontban foglaltak részben már megvalósultak, az azoknál még mutatkozó hiányok s pótlások már könnyebben lesznek pó­tolhatók. A fenti 8 pontban elősorolt teendők közül megvalósitandókul tűnnek fel: 1. Városháza épületének kibővítése, mert ugyanis tény az, hogy a jelenlegi épület úgy be­osztása, mint helyiségek hiányában nagyon is ki­fogásolható. 2. A város utczáinak csatornázása, a belvásár­3? Jk Jü €f JS; ük« 3STe sirj barna Isis lán.37-! . . . Ne sirj barna kis lány, az Isten megáldjon, Van agy, mint te más is ezen a világon . . . Nem te vagy az első, kinek fáj a lelke, Kinek olthatatlan, örök a szerelmet ... Arczodon most nyillik a tavasz rózsája, S a bú könnye már is barázdát von rája, Hisz a te életed egy gyönyörű álom, ­Ne sirj barna kis lány, az Isten megáldjon 1 ... Minden kicsi könnyed, minden sóhajtásod, Sötétebbé teszi nekem a világot, Pedig én szeretlek, jobban mint az éltem, Ne okozz hát annyi búbánatot nékem I [!! Jó az Isten, jót ádl . . s megadja még nékünk, Hogy lesz egy kis csöndes puha, meleg fészkünk .. Lesz boldogabb nálunk akkor a világon ? ... Ne sirj barna kis lány, az Isten megáldjon. Ifj. Nuszbek Sándor. A Körös-Berettyóvölgy őskora. (Irta: Oláh György.) (Folytatás.) Észrevette, hogy a rendelkezésre álló esz­közökkel nem illik be az előhaladás keretébe s érezte, hogy alkotnia, teremtenie kell oly esz­közöket, melyek nem csak a fokozottabb mérv­ben jelentkező szükségleteket kielégíthetik, de amelyek a tovább haladásra is képesítik. Már az őskorszak ember csoportjai szem­ben állottak egymással; a létért való küzdelem nem csak súrlódásokat, de erős összeütközése­ket keltett s észre kellett vennie minden elma­Itér kikövezése, néhány utczának szabályozási ügye annyiban haladt előre, hogy e részben a tervek és költségvetések már elkészültek, tehát annak alap­ján a további intézkedések lesznek megvalósitandók. 3. A népkert területének és épületeinek meg­felelő kibővítése ez évben részben ismét foganato­sítva lett, további folytatása és a területnek kibő­vítése a jövő teendőit képezi. 4. Villamos világításnak behozatala. 5. Gymnasium létesítése. 6. Megfelelő kisdedóvoda épületeknek emelése. 7. Az Erzsébet ápolda kibővítése és annak megfelelő dolgozó helyiségekkel való ellátása. Ezekre nézve a következő megjegyzé­seket tesszük: Bármennyire szükségesnek mutatkozik a városháza épületének kibővítése (ami néhány évvel ezelőtt az emelet toldalék által külön­ben részben meg is történt) azt elkerülhe­tőnek véljük, amennyiben a törvényszéki pa­lota felépítése által a most telek könyvnek bérelt »Szarvas« épület felszabadulván, ab­ban a rendőrkapitányi hivatal és árvaszék, esetleg más hivatal elhelyezhető lészen. A mennyiben pedig czélszerüsógi szempontok kívánnák, hogy a városi összes hivatalok egy épületben legyenek, a Szarvas épület eladá­sából oly ár remélhető, mely lehetővé tenné a városház udvarán levő földszinti épület emeletre való építését; ilyen módon a vá­rosháza kibővítése nagyobb költségbefektó- tést nem igényelne. A belvásártér kikövezése, bármennyire iSzélszörü lenne, a város mai pénzügyi viszo­nyai között nem valósítható meg. Különben is ennél sokkal olcsóbb és mellesleg irva sokkal sürgősebb a nyersbőrvásártér felhom-3-- kopása, mert a mai állapot a Kakastéren tart- hatlan. A belvásártér kikövezését, a fenforgó czélszerüsógi indokok elismerése mellett, ak­korára halaszthatjuk, amidőn az kizárólag a városi közmunka pénztár terhére lesz eszközölhető. Teljesen egyetértünk azonban a javas­latnak a város utczáinak csatornázására vonat­kozó sürgősségére, sőt halasztbatlan voltára nézve. Ennek ez év folyamán okvetlenül meg kell történnie, mert azt felsőbb rendeleteken kívül úgy közlekedési, valamint első sorban közegészségi tekintetek elodázhatlanná teszik. A népkert területének és épületének to­radottabb csoportnak gyengeségét a fejlődötteb- bel szemben, észre kellett vennie azt, hogy al­kalmasabb, kiképzettebb eszközök, fegyverek mennyire megkönnyítik a diadalt. A nyomás, melyet egyik hatalmasabb cso­port ereje a másikra gyakorolt, ösztönzést kel­tett arra, hogy ez elsajátítsa azon tudást, meg­szerezze, előteremtse azon eszközöket; melyek a hatalmat, az erő tulysulyát biztosíthatják. Eltanulták egymástól mindazt, mit ma­gukra nézve előnyösnek tartottak s igyekeztek önállóan is alkotni, létesíteni, hogy felülmúlhas­sák e felül kerekedett csoportokat. Mindenfelé sürgött, forgott az őskorszak emberisége, tömörültek, szétváltak, elhagyták telepeiket s kiverték a nyugalmasabbnak, elő­nyösebbnek feltűnő területekről a gyengébb csoportokat, majd az elhagyott területeket is megszállottak egyes csoportok, majd nyomatva, űzetve adtak helyet egy másiknak. Talán embarirtó harezok, talán pusztító vi­harok, vagy a Körösök kitört árja elseperte a Körös-Berettyó völgy öléről a kőkorszakot, min­den alkotásával ; s hullámsirba merült minden, mit évezredek alatt az ősemberek tevékeny­sége, munkássága teremtett; s talán ezredévek tűntek el, még újra életre kelt az elpusztult, az elhagyott szép vidék. Az újabb korszak, mely a réginek nyomán támadt már sokkal fényesebb s a kép, mely elénk tárul bár még mindég homályos, de már világosabb, alakzatainak körvonalai határozot­tabban tűnnek fel. A fém ad e korszaknak jelleget, a fém az, mely a haladás magasabb fokára emeli az em­beriséget. E haladás is még a kezdetlegesség határá­vábbi kibővítését, az Erzsébet ápolda dolgozó helyiségekkel való ellátását, az esztne egész­séges voltának elismerése mellett fájó szív­vel bár, szintén a jövő 8 pedig nem is kö­zeli jövő zenéjének tartjuk. A kerékkötő szerepe háládatlan ugyan, de a város anyagi viszonyai között olyan kötelesség, amely alul a haladás zászlaját lobogtató sajtónak sem szabad elzárkóznia. A gymnasium létesítésével, miután azzal a, polgári iskola államosítási tervezetével kapcsolatban nem régen foglalkoztunk, mi­előtt a város felterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter válasza meg nem jön, amikor újra s tüzetesen hozzászólunk, eme czikk keretében nem akarunk foglal­kozni. Ugyanaddig nem tartjuk aktuálisnak a kisdedóvodák létesítését, annyival kevésbé, miután a harmadik (belvárosi) óvoda ez év folyamán különben is elkészül. A villamos világítást illetőleg alig van hónap, amelyben részint hazai, részint kül­földi ezég a városnak ajánlatot ne tenne. — Erre vonatkozólag az a nézetünk, hogy az elektrotechnika, az utóbbi évek bámulatos haladása daczára, ha nem is bölcső, de még mindig rohamos fejlődési korszakát éli. Nin­csen ok, hogy olyan város, mint Gyula, eme rohamos fejlődési stádiumban évtizedekre 'lekösse magát, még az esetben sem, ha ut- czai világítási czimen nem kellene a mai petroleum világítással szemben magasabb té­telt vennie költségvetésébe, miről különben az eddigi ajánlatok és ez idő szerint szó sem lehet. A villamos világítás kérdésében szol­gáljon tanúságunkul az artézi kát. amelyet tiz-tizenöt évvel ezelőtt harmincz-negyvenezer forint költségen alul nem lehetett volna fu­ratai, holott pár évvel később nyolezezer fo­rinttal igényeinknek époly teljesen megfele- lőleg készíttettük. Ezek ama megjegyzések, amelyeket az — ismételten elismerjük, hogy elismerést érdemlő — polgármesteri jelentés kapcsán, el­mondani akartunk, ama reményben, hogy Gyula városa képviselőtestülete kebelében is ugyan- eme nézetek fognak érvényesülni. nál tóvelyég. Olyan az még, mely alig közelíti a polgárosodás legalsóbb fokát is, de hogy ezen ut fele irányítja a lépteit s ezt semmi sem iga­zolja annyira, mint az hogy e kor ipari munkás­sága már a képzőművészetig fejlődik, alakokat teremt, az'ember és állat élet nyilván jlásait tünteti fel, sőt igyekszik elvont fogalmaknak is alaki észrevételt biztosítani. E fejlődés adja az emberiségnek a kulcsot az íráshoz, melylyel az tán az emberiség a történelmi kor küszöbére lép. A fém korszakban is találunk a Körös- Berettyó völgyén emberekre. A folyamok, erek mellékeit, a szigeteket, magaslatokat újra ember csoportok foglalják el, melyek együtt békességben élnek, vagy mint ellenségek állanak egymással szemben. Mi a neve a népnek, mely itt tanyát ütött, ki tudná megmondani; volt-e csak némileg is szervezett társadalmi és politikai élete? Milyenek voltak az egyedek, melyek a né­pet alkották? Ha a korszakból ránk maradt nyomokra tekintünk, azt kell hinnünk, hegy már politikai­lag s társadalmilag is legalább kezdetlegesen szervezve voltak; s ha alkotásaik maradványait tekintjük, azt kell hinnünk, hogy minden egyes ember, erős hatalmas óriás volt. Csak hatalmas erő létesithetett ezred évek pusztításának is ellen álló árkokat, védmüveket, csaknem hegy magasságú dombokat. Együttes s szervezett munkásság lehetett kepes a késő utódokra fenmaradó emlékeket állítani. S ha mégis látjuk a súlyos réz, majd a bronz fegyverek kicsiny markolatait a sok szer­szám kicsiny fogó részeit; következetnünk kell a kicsiny, apró kezekre, melyek azokat forgat­ták, használták. Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság márczias havi ülésén. Méltóságos Főispán Ur! Tekintetes közigazgatási bizottság 1 A folyó évi február havi közállapotokról szóló rendszerinti havi jelentésemet tisztelettel a követ­kezőkben terjesztem elő ! I. Közbiztonság. A közbiztonság február hóban eleg kedvező-, nek mondható, a személy biztonság négy esetben lett megtámadva. Gyomán, a hol Olajos János és tarsai, az őrjáratot teljesítő Kruchió Gergely ren­dőrt főbe ütötték úgy, hogy eszméletlenül terült el ; Békésen Károlyi János tímár, tőle külön élő nejét Tokai Juditot késsel agyonszúrta, s miután öngyil­kossági kísérletet követett el, s habár a magán ejtett sérülés súlyos, felgyógyulása várható ; B.-Csa­bán Faragó András összeszólalkozás közben Pjatkó Györgynét, késsel súlyosan megsebezte, s végül a Dobozmegyeri pusztán, Szabó Eleket és Szabó Lászlót, Liptak János és Rubás János orozva meg­támadtak, 8 különösen az előbbit súlyosan meg se- besitették, mindezen ügyben a tettesek az illetékes bíróságnak átadattak. A vagyon biztonság több kisebb lopási esettel lett megtámadva, melynek tettesei nagyobb részt kiderítettek, s az illetékes bíróságnak átadattak. Baleset kettő történt, Orosházán Katona Já­nosáé kocsi által elüttetett, B.-Csabán Pluhár Mi- hályné — kender mosás közben a jég leszakadván, vízbe fuladt. Öngyilkosság négy, öngyilkossági kísérlet egy fordult elő; Öcsödön Jónás Sándor és Dóczi Imre, K.-Ladányban Tóth János és Orosházán Zalai Ist­ván felakasztották magukat,, s végül T.-Komlóson Szerdeli István 14 éves fiú, öngyilkossági szándék- bő1, a vonat elé vetette magát, a habár súlyosan megsérült, még életben van. Tűz Orosházán 6, Gyomán 1, Kondoroson I, Öcsödön 1, Gyulán 1, és Endrödön 1 esetben for­dult elő, a tüzek oka legnagyobb részt vigyázatlanság. II. Állategészségügy, Február hóban a következő szórványos állati betegedések fordultak elő; 1. takonykór P.-Föld- vár, Bánfalva és Békés községben 1—1 udvarban 1—1 lovon. 2. veszettség Vésztőn és M.-Berényben 1—1 udvarban, 1—1 esetben. 3. rühkór Bánfalván l udvarban 1 lovon. 4. jóindulatú hólyagos kiütés Vésztő községben 12 udvarban, 14 lovon. Járványos betegség újabban nem lépett fel, s a sertésvész megszűnt, Szarvas, M.-Berény és Gy.-Vári községekben. Sok-sok ily apró kéznek kellett tehát egy czélra ható munkásságban fáradnia, hogy nagyot, hatalmast alkosson, s a sok kéznek a szervezet erejéhez, a főnök parancsoló akaratához kellett kötve lenni, hogy munkára kényszerittessék. A „bronzkori műveltség nem puszta szó“, mert azon kor fegyverei, szerszámai, az élet szük­ségletekhez alkalmazott ügyes eszközeik, me­lyek egy némelyikének élete egész korunkig tart eléggé tanúskodnak a műveltségről s ha az esz­közök, melyeknek feltalálása a fém korszak né­pének dicsősége, még nem tekinthetők a mű­veltség alkotásainak; következtethetünk arra a szellemi életből s következtethetünk bizonyos elvont fogalmak ismeretéről, melyről kezdetle­ges művészetük tanúskodik. Kétségtelen, hogy a fém korszak népeinek előhaladása nem volt általános s nem is volt egyforma. Egyik nép csoport a kezdetleges fej­lődés magasabb fokán állott, mint .a másik ; de hogy a Körös-Berettyó völgyében tanyázó cso­portok is a műveltebbek közzé tartoztak: hát­rahagyott emlékeik eléggé tanúsítják. A művelődés legérdekesebb tanúsítványa azon bronz sarló, mély e völgy területén talál­tatott. Volt tehát már földmivelés és pedig már némi szakszerű munkásság mellett s nagyobb arányokban, mint a kökorszak embereinél. De nem csak a sarló, mint a földmivelés fontos eszköze maradt ránk é korból, láthatunk e völgy területén talált vörös réz s bronz csá­kányokat is, melyek alkatuknál fogva kapálásra, a föld feltörésére lehettek egyedül alkalmasak. (Folytatás köv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom