Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-02-06 / 6. szám
A jaminai dráma áldozata. Lapunk mult számában megírtuk, bogy Tóth Seper György mint sebezte halálra apósát, Szikora Györgyöt. A szerencsétlen öieg ember két napig kínlódott iszonyú szenvedések között a csabai kórházban és hétfőn virradóra meghalt. A gyilkos vöt behozták a tör- vénysézki fogházba. Csaba római katholikus hitközsége, Schlauch Lőrincz ötvenéves áldozd rsága országos ünnepe alatt elhatározta, hogy tanácsterme számára megfesteti a bíboros arczképét, ki Csabán a tanyán mintaszerű iskolát építtetett. A képet Veress Gusztáv festette s a napokban ünnepélyesen leplezik le. Úszni tanulók szives figyelmébe. Tisztelettel felkérem a nagyérdemű közönséget, hogy akik úgy saját maguk vagy gyermekeikkel a legjobb és legszükségesebb sport, az izomerősitő s vérkeringést elősegítő úszást elsajátítani szándékoznak, miszerint eme czél elérése végett márczius hó első napjáig nálam jelentkezni, illetőleg arról engem értesíteni szíveskedjenek. Tanítási dij személyenkint az egész fürdósaisonra 4 frt, mely összegből 1 frt a beiratás alkalmával, 3 forint pedig az uszóbí tanfolyam kezdetén fizetendő. Úszómestert csak azon esetben hozathatok, ha a tanfolyamra résztvevők kellő számban jelentkeznek, özv. Herberth Alajosné, Körös fürdő tulajdonos. Szerencséthozó takarékpénztár. A Budapesten székelő Magyar Általános Takarékpénztár Részv. Társ. képviselője 1896 évi július havában felkereste Schwarz Márkus gyomai lakost, kinek egy 3°/0 os magy. jelzálog sorsjegynek havi részletfizetésre való megvételét ajánlotta. Hosszas rábeszélés után S végtére két drb sorsjegyet vett, melyek egyikét a 723—17. számút, a folyó hó 25-én tartott húzásban 200.000 koronás főnyereménynyel húztak ki. Kép zelhető, mily hatást és izgatottságot idézett elő ezen szerény életviszonyok közt élő családban valamint az egész he'ységben az éjjel 10 órakor érkező sürgöny, mely a szerencsés hirt tartalmazta — Ezen eset bizonyítékát adja annak, bogy minden embernek, sőt a kevésbé jómódúnak is meg van adva a lehetőség arra, hogy ilyen részletre vett sorsjegy révén hirtelen vagyonhoz jusson. A szerencsés nyerő nyereményét az elismert szolid Magyar Által, Takarékpénztárnál fel is vette és az alábbi nyilatkozatot állította ki: „Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaságnak, Bu dapest. Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy az Önöktől az 1896. évi julius hó 22-én részlet fizetésre vásárolt 723 sorozatú 17. számú 3% os Magyar Jelzáloghitelbank sorsjegy alapján elért 200.000 azaz kettőszázezer koronás főnyereményt mai napon a legelőzékenyebb feltételek mellett le számítolták, melyért ez utón is a leghálásabb kö szünetemet nyilvánítom. Budapest, 1898. január b 27-én. Kiváló tisztelettel Shwarz Márkus gyoma lakos, fakereskedő.“ 39. i—i Lapunk mai számában közölt Rosenzweig-féle faraktár, valamint az arad és Csanádi egyesült vas utak gyümölcsfa eladási hirdetményére felhívjuk a olvasó közönség b. figyelmét. et, mely szellemi igényeiket kielégitheti, de az' gyesület nemes czélja követeli, hogy annak szolgálatában a sajtó hatalmas eszköze felhasználtas- sók, s ettől remélhető a tagok szaporulása, s ezzel az egyesület anyagi erejének fokozása. Nagy feladat viszonyaink között egyesületi közlöny szerkesztése, de a nehézségeknek nem szabad vis8zarettenteniök azokat, kik komolyan és buzgón törekednek a közművelődés ügyét szolgálni, A folyóirat évi 20 —25 Ívvel, havonként kiadandó füzetekkel van tervezve. Czime: „Közmü- lődés“ lenne. A tagok tagsági dijaik fejében ngyen, mások 8 koronáért kapnák. A szerkesztéssel az egyesület titkárai bizat- ánulc meg. Nem kívánom ecsetelni ily folyóiratnak a közművelődés előmozdítására kiterjedő hatását. Ismerők azt jól; ‘de meg kell jegyeznem, hogy egy- észről a múltra, másrészről a jogosult igényekre ekintettel, a szellemi tevékenység ily fontos esz- özét igénybe vennünk kötelesség. II. Második fontos feladata lenne egyesüle- ünlcnek felolvasások tartása. Indítványozom, hogy az év folyamán Gyulán Csabán és Szarvason ily ünnepélyek rendeztesse- ek, megbizatván az elnökség és titkárok a ren- dezéssel. A békésmegyei közművelődési egyesület. (A „Békés“ hivatalos közleménye.) Jegyzőkönyv. Felvétetett Békésvármegye közművelődési egye sülete igazgató választmányának Gyulán, az 1898. é január hó 30-án tartott üléséről. Jelen vollak: Dr. Lukács György főispán elnöklete alatt: Oláh György alelnök, Fürdők István muzeumőr, Balogh János pónztárnok, Kóh Dávid és Dr. báró Drechsel Gyula titkárok, Novák Kamill, Gróh Ferencz, Domby Lajos, Jantsovits Emil Dr. Berényi Ármin, Dutkay Béla, Dr. Fábry Sándoi Keller Imre választmányi tagok és Szabó Emil egy leti jegyző. Elnök üdvözölvén az igazgató választmány meg jelent tagjait, az ülést megnyitja. 1. Az egylet pénztárnoka a következőkben te szí meg jelentését: Az egyesület vagyonát képezi : I. Az alapítványi tőkék után járó 6%-os ka matok, ily alapítványi tőke-kamatokat fizetnek Békés város 100 frt tőke után 6 frt, B.-csabai kaszinó 100 7) n » 6 ff Gyula város 100 ff ff ff 6 „ és Gr. Apponyi Albert 100 tf « | 6 ff 11. A rendes tagok által fizetendő 2 frt évi tagsági dij. Az egyesületnek van 202 rendes, tagja, a ezek által fizetendő évi tagságdij 404 frt, III. A be nem fizetett hátra lékoB. tagsági dij .........................110 frt. Az 1897 óv deczember hó 31 én a pénznapi a következő eredménnyel rekesztetett be: Bevétel ..... 1328 frt 48 kr. Kiadás.................... 634 „ 44 „ Maradvány 694 frt 04 kr. mely összeg a folyó 1898. évre áthozatván, lett az ezen évi bevétel a Békésvármegye által segély ként adományozott 300 frt hozzácsatolásával és még nehány tag részéről befizetett tagsági jakkal .............................. 1028 frt 51 kr, me lyből levonva a 85 „ 99 „ III. Szükségesnek tartom, hogy az egyesület a múzeumban vasárnaponként az iskolás ifjúságnak s a nagy közönségnek régészeti-, kortörténelmi előadásokat rendezzen. A felolvasásokat s illetőleg előadásokat tanítóink tartanák, kik mérsékelt tiszteletdijakban ré- zesittetnének. IV. Szükséges volna továbbá néprajzi tárgyak és adatok gyűjtése. Erre néptanítóink lennének felkérendők s a bűz alom serkentésére pályadijjak tüzendők ki i erre fordítandó lenne a „Nemzeti kaszinó" alapit ványának kamata is. V. Szükségesnek tartom, hogy az egyesület a népiskolákban jutalomkönyveket osszon ki. A jutalomkönyveket az egylet maga adja k és pedig hazafias költeményeket nyomasson ki esi nos füzetekben. Dr. Fábry S., Kóhn D , Keller I., dr. Berényi A. Dr. báró Drechsel Gyula és Domby Lajos választ mányi tagok felszólalása után a választmány, ha bár szükségesnek tartja, hogy az egylet élénkítése szempontjából irodalmi termékekkel lépjen fel, d mivel érre külön füzetben megjelenő folyóiratot oly szellemi niveaura, amilyet az egylet tekintélye meg követel, a tagok legodaadóbb munkássága daczár tartani nem lehet, az alelnöki előterjesztés I. pont jára a következő határozatot hozza : Az egyesület a saját neve alatt irodalmi tér mékekkel fog fellépni, azonban ezeket nem kü lön füzetekben bocsájtja közre, hanem olyan meg állapodást óhajt a „Békés“ szerkesztőségével létre hozni, hogy e müveket minden honoráczió nélkü időnként közölje, még pedig oly módon, hogy azon lapszámokat, amelyekben az egylet neve alatt köz- rebocsájtott irodalmi termékek közöltetnek, az egyleti tagoknak ingyen bocsássa rendelkezésére. A „Békés“ szerkesztőségével ily értelemben ke- resztülviendő megállapodások eszközlését egy bizottságra bízza, amelynek tagjaiul az elnököt, alelnököt, a titkárokat, Dr. Fábry Sándor, Dr. Berényi Ármin, Keller Imre, Jantsovits Emil és Domby Lajos ig választmányi tagokat választja meg. Az alelnöki előterjesztés II., III., IV. és V. pontjait az igazgató-választmány egész terjedelmében, az egylet költségvetését pedig az alelnök által előterjesztett költségvetés kiadási 13. és 14. tétel szám alatt elvett . egyleti közlöny kiadására és szerkesztési kiadásokra 400 írtra nézve ama változtatással, hogy ezen összeg irodalmi termékek dija/.ására és hírlapi közlésére lesz fordítandó, a következőkben fogadja el: /, Bevételek. 1897. évi pénztári maradvány . . . Hátralékos tagsági dijakban követelés Alapítványi kamatokban követelés . 4. Tagsági dijak 202 tag után . . 5. Adományokból: a) Békésvármegye segélye . . b) Adományok ........................ c) Mulatságokból.................... 6. Társulati kiadványok eladási árából II. Bevétel összege Kiadás. kamato 942.52 110 — 42.- 404.— 300.— 120.— 20.— 25.1963.52 évi kiadást, van az egyesületnek 942 frt 52 kr. készlete, mely összegből 936 frt 18 kr. a Békésmegyei takarékpénztárnál van gyümölcsözés végett elhelyezve, 6 frt 34 kr. a kézipénztárban van. A pénztárnoki jelentés tudomásul vétetvén, a számadási okmányok kiadatnak Fürdők István, Domby Lajos, Dr. báró Drechsel Gyula számvizsgálóknak azzal, hogy a legközelebb megtartandó választmányi ülésen a vizsgálat eredményéről je- lentésük előterjesztendő. 2. Tárgyaltatott Oláh György alelnök előterjesztése és ezzel kapcsolatosan az egyosület 1898. évi költségelőirányzata. Az alelnöki előterjesztés, mely az egyesület 1898. évi működési programmját állapítja meg, a következő: I. Az egyesület tagjai joggal követelhetik, hogy tagsági dijjaik fejében nyerjenek is oly érté1. Kölcsön törlesztésére es 2. Pénztárnok tiszteletdija. . . 3. Szolga bére 5 -j- 7 frt .' . . 4. Muzeum takarítás.................... ö. Felszerelésre, javításra . . . 6. Néprajzi tárgyak gyűjtésére . 7. Ásatásokra .............................. 8. Irodaszerekre, postaköltségekre 9. Múzeumi leltár elkészítésére . 10. Könyvtár gyarapítására . . 11. Múzeumi előadásokra . . . 12. Iskolai jutalomkönyvekre . . 13. Irodalmi termékekre . . . 14. Előre nem látható költségekre Kiadások összege 186.— 50.— 35.— 10.— 50.— 50.— 50.— 25.— 50.— 50.— 50.— 50 — 400.— 100.— 1156.— I. II. Összegezés. Bevételek összege 1963.52 Kiadások összege .............................1156.— El őirányzott maradvány . 807.52 3. Dr. Berényi Ármin indítványára, hogy a vármegyében levő idegen nyelvű istenitiszteleteket tartó lelkészekhez megkeresés intéztessék, raisze rint időnként magyar istenitiszteleteket tartsanak. Az igazgató választmány ez indítványt elfogadja és annak végrehajtásával az elnökséget megbízza. Az ülésnek több tárgya nem lévén, az elnök a tagoknak megjelenését megköszönve, az ülést bezárja. Kmf. Szabó Emil, jegyző. Lukács György, elnök. SIözg'sizcLsuság'. J®J* Az I. Gyulavárosi takarékpénztár évi rendes jv közgyűlését a részvényesek rendkívüli élénk érdek* :aj lődése és Ladies György elnöklete mellett folyó hói e 2-án tartotta inog. Habár az igazgatóság jelenté- J*11 seben az intézet 25 éves fennállásának megünnep-”0 lése iránt előterjesztést nem tett, de annál meló |a gebben emlékezett még abban egyik tisztviselőjének|8Z Batik Elek pénztárnoknak az intézet szolgálatában 8 , annak alakulásától kezdve, tehát több mint 25 évet betöltött hű, pontos és buzgó tevékenykedéaéről, 8® minél fogva a közgyűlés eme érdemeiért az igaz j gatóság indítványára elismerését nyilvánította és Ite azt jegyzöxönyvileg megörökiteni határozta, Jantso-\^c vits Emil igazgató pedig a közgyűlésen jelenvoli et! részvényesek élénk éljenzése közben a beszerzettig emléktárgyat — csinos kivitelű és értékes ezüstJf® írókészletet — az önnepeltnek átadta; mire BatiMÍ* Elek pénztáruok eme nem várt óvatiótól meghatva n< az intézet vezetőinek és a közgyűlésnek őszinte há- n< Iáját és köszönetét nyilvánította. Áttérve a köz I“ I» j , * . , , • I V( gyűlés a rendes tárgysorozatra, az igazgatosagi jelentést általánosságban tudomásul vette, a bemu- ,e tatott mérleget elfogadta és az igazgatóságnak a 1 felmentvényt megadta. A mérleg szerint kimutatott 8 15743 frt 67 kr. tiszta haszon felosztására nézve vl pedig a közgyűlés akként határozott, hogy abból a részvényeseknek 10.000 frt osztalékképen kifizettessék, a tartaléktőkéhez 1080 frt 92 kr. csatoltaasék, 8 jutalék fejében: az igazgatónak 1081 frt 92 kr, azP'1 aligazgató és 3 igazgatósági tagnak 865 frt 54 kr,p1 a felügyelő-bizottságnak 216 frt 38 kr, a tisztvi- ,n selőknek 432 frt 76 kr kifizettessék, jótékony ezé- ‘ lókra 190 frt, a tisztviselők, gyakornokok és szolga v jutalmazására összesen 570 frt fordittassék és az 1305 frt 15 kr felesleg az 1898. évre átvitessék, egyúttal kimondotta a közgyűlés, hogy a folyó évi szelvények folyó hó 8-dikától kezdve az intézet pénztáránál beválthatók. Végre a részvényesek igen élénk érdeklődése mellett megejtotett a tisztujitás a következő eredménynyel: 74 részvényes részéről u beadatott összesen 556 szavazat, megválasztattak|a elnökké Ladies Gyógy 538, alelnökké Dutkay Bélair 518, igazgatóvá Jantsovits Emil 543, aligazgatóvá j, Czinezár Adolf 538, az igazgatóság tagjaivá dl L Kovács Károly 427, dr. Foil man n János 343 és I ‘ 1 Scherer Benedek 318 szavazattal, a felügyelö-bizott- í ság tagjaivá át. Ladies László 383, Braun Mór 335 M és Reisner Zsigmond 287 szavazattal, végre a I ! felügyelő-bizottság póttagjaivá Dobay Ferencz 242 és L : Laczkó Péter 133 szavazattal. I( A békésmegyei gazdasági egylet vasárnap dél- , , előtt Geiszt Gyula elnöklete alatt tartott igazgató- . választmányi ülésnek szenzácziója volt BeliczeyV István elnök lemondása, melyhez a nagyérdemű 1 elnök akkor is ragaszkodott, amidőn az igazgató- , választmány testületileg felkereste őt házánál és betegeskedése indokolta elhatározásának visszavonását 'kérte. Beliczey Istvánt, az egyletnek 25 éves| I elnökét a tavaszi közgyűlés való zinüleg örökös tiszteletbeli elnökének fogja proklamálni, de — bármily kelletlenül cselekszi is — azzal a gondo- lattal meg kell barátkoznia, hogy a tényleges teendőket uj elnökre kell ruházni, szóval BeliczeyI István helyett uj elnököt kell választani. Az ülésen az elnök lemondásának tárgyalása után a kertészetil szakosztály javaslata alapján Vaday József által irt és lapunkban is ösmertetett „Szölőraivelés és borkezelós" czimü művet kétszáz példányban megveszik és szétosztják a szőlőtermeléssel foglalko- ‘ zóknak. Az alispán felkéri az egyletet, hogy egy • aratási szerződést mintaként dolgozzon ki, olyat, “ mely Békósmegye specziális viszonyainak megfelel, mely a szerződő felek érdekeit kielégíti. Egy •• idejüleg több megyebeli, eddig érvényben és hasz- a nálatban vott aratási szerződést küldött be az alia-1 a pán, köztük gróf Károlyi Tibornak nngy-szénási munkás, illetve földbérleti szerződését. A kérelem ’ hosszabb vitát provokált, melyben részt vettek Geiszt Gyula alelnök, dr. Hajnal István, Bajcsy János, Kraft Viktor, Morvay Mihály, Kocziszky Mihály. A titkár megismertetvén az alispán által meg ^ küldött szerződéseket, ezek közül a szarvasi járási ~ bizottság által megállapított szerződés vetetett ala pul s pontról-pontra széles mederben tárgyaltatott. ~ Végre is azon indítvány fogadta’ott el, hogy most ez ügyben ne határozzon a választmány, mert egy- I felől a felszólalásokból azt a meggyőződést meri- “ tette, hogy az uj munkástörvényt még nem ismerjük teljesen s mégis csak e törvénynek kell ké1 pezni a kiindulási alapot s mert másfelől ily min2 taszerződést plénumban megszerkeszteni alig lehet, _ hanem adassék ki egy oly egyénnek, aki ezen dologban tapasztalatokkal bir, azután az általa megszerkesztett szerződés az igazgató választmány elé _ terjesztetvén, megteheti rá észrevételeit; Kraft Vik- _ tor igazg. választmányi tag kéretett föl a mintaszerződés megszerkesztésére, átadatván neki az _ alispán által áttett szerződési minták is. Az orsz. _ gazd. egylet tekintettel a munkás viszonyokra, tömörülés és szövetkezésre hívja föl ezekkel szemben a gazda közönséget. Geiszt Gyula elnök az orszá- I gos gazd. egylet kérelmét is oly természetűnek találja, hogy a szövetkezés módozatai, a védekezés 1 kereteinek megállapítása s az egységes eljárás tételesen elő nem irható; bizottságnak osztaná ki ezt a kérdést is, amint úgy is történt Bakay Géza szarvasi lakos levelét a szóló kultúra fejlesztésére- áttették s kertszakosztálynak véleményezés végett.- A párisi kiállítás ügyében a közreműködés kimondatott. A gazdasági egylet kijelenti, hogy a megye területére a kiállítható anyag beszerzésére szive2 sen vállalkozik, ha erre nézve illetékes helyről _ megbízásokat fog venni. A szeghalmi mezőgazdasági ~ járásba Csánky Jenő szeghalmi főszolgabíró ajánlatához képest Péter András és Kardos Ferencz jelöl8 tetett ki a gazdasági egylet részéről. Morvay Mihály 4 indítványára kimondatott, hoi?y a mit az ®gy| már több Ízben meg is tett, felír, miszerint a há- •• rom éves tenyésztőének állami vásárait a megye- területén is és pedig Csabán eszközöltesse. Mert- Szegedre, más megyébe bajos és költséges az eladóknak méncsikóikat elvinni. A felterjesztés fell küldése kimondatott Olvastatott a földmivelésügyi ► miniszternek leirata, melyben értesíti az egyletet, hogy a sertószvész ellenei vérsavo oltások megköny- nyitése czéljából állami vérsavo telepet állított s a naponként előállított vérsavót a gazdaközönségnek ingyen bocsátja rendelkezésére Ennek kapcsán fel - kéretett Bajcsy Gusztáv vál. tag, községi állatorvos, ki az előző hetekben Budapesten volt a vérsavó ás tanulmányozására, hogy tájékoztassa a választ- nyt a vérsavó oltások értékére nézve. Bajcsy sztáv készséggel megadta a‘ kért felvilágosi- t, mely szerint a vérsavó oltások még csak kisér- ezésének stádiumában lévén, pozitív eredményt g nem lehet azokról moudani, de úgy látszik, gy többé-kevésbé, ha rövid időre is, immunisál vérsavó; és ha az oltások csak néhány %-kal állítanák is le a sertésvészben való elhullását a rtéseknek, már is jelentékeny haszon báramla- k a gazdákra. A vérjavó termelő toleppel a ki- rletezést kívánja a miniszter előmozdítani. E tá- toztatás után a miniszter leirata tudomásul vé- ;ett s kellő nyilvánosság hozatal czéljából a lakban közöltetni fog. A földmivelési miniszternek y másik leirata is tudomásul vétetett, melyben gazdák figyelmét az állam által tenyésztett lyészkanok beszerzési módjaira hívja fel. A keres- idelmi miniszter leiratban felhívja az egyletet, így az 1900. évben Párisban tartandó franczia imzetközi kiállításban való részvételre buzdítsa gazdákat. Elhatároztatott, hogy az egylet részt isz a kiállításban, miről a miniszter feliratban ér- sittetik s egyben megbizatott az egyleti titkár, >gy úgy a részvétel arányára, mint módozataira a kiállítási ügynek, felszínen tartására nézve ja- islatot készítsen a legközelebbi választmányi rülés'g. „Követésre méltó gazdasági hiszekegy* czim latt egy 12 oldalra terjedő kis füzetecskét kap- tnk, tnely czikornyátlan egyszerű, népies mondáikban megszívlelendő arany tanácsokat, valóságos taxi mákat ád a gazdaközönségnek. A jóravaló, »lőtte praktikus füzetecske szerzője Beliczey Istán, a békésmegyei gazdasági egylet illustris elnöke. Törvényszéki csarnok. Páratlan jó ember. A hatóság elleni erőszak üntettével vádolt Balogh Lajos dobozi lakos váltig zt hajtogatja a törvényszék előtt, hogy ő oly pá- atlan jó ember, a ki a légynek sem szokott vé- éni. Lássuk tehát, miben nyilatkozott meg e áratlan jó embernek a jelen esetben annyira han- ;oztatott légynek sem vétő ártatlansága? A vég- árgyalás adatai szerint Garkadi Mihály, 72 éves elesketett mezőőrt azért, mert ez a páratlan jó- águ Balogh lovait a dinnyeföldön kártételen érte is figyelmeztette erre Baloghot, egy petrencze- uddal a földre taszította, azután elkezdte fojtogatni, majd fegyverét elvette, annak egyik csövét »lsütötte és megfordítván a fegyvert, annak tusá- ával olyan ütést mért az öreg csőszre, hogy az »zen, valamint a vádlott körmei okozta áll- és irczkarczolások következtében 14 napig volt munka- képtelen beteg. Mindezeknek beigazolása után sem ágitott vádlottunk attól az állításától, hngy ő annak iaczára is páratlan jó ember és csak azért „tapogatta meg* j óbbról - bal ról egy kissé az öreg csőszt, aogy tanuljon mórest és csősz létére ne kezdjen ki egy olyan gazdaemberrel, a kinek ősei ezrekre menő adót fizettük az államnak, s a ki maga, mint uhlánus katona szolgálta a császárt. A törvényszék azonban vádlottnak ezen tulönérzete9 kifogfá- sait nem méltathatta oly figyelemre, hogy ezek alapján büntetlenül engedje ki hatásköre alól a páratlan jó embert s ezért is 7 havi börtönre, 15 frt pénzbüntetésre és megfelelő kártérítésre ítélte őt. Halálra forrázott gyermek. Bormann Gergelyné, békési parasztasszony múlt év október 23-án este családjának vacsorát akart főzni, midőn II hónapos kis fia nyugtalankodni kezdett, úgy hogy kénytelen volt karjára venni, hogy a gyermek lecsillapuljon. Ezután újra a tűzhelyhez ment, balkarján tartván a gyermeket, s a tűzhelyen levő fazekat, melyek mindegyikében viz forrott, rendezni kezdotte, hogy a vacsora főzéshez szükséges edénynek helyet csináljon. Ez alatt 3 éves kis leánya enni kért, miért is ezt az asztalhoz ültette és enni valót tett elébe s azután a tűzhely felé fordulva, folytatta a főzést. Alig evett a kis leány valamit, máris leszállóit a székről s anyja szoknyáját rángatva, kérte, hogy fektesse le. Annyira rángatta anyját a kis lány, hogy az kénytelen volt a szoknyához fogódzott kis leányhoz lehajolni, miközben a balkarján ülő kis fiú a tűzhöz oly közel jutott, hogy az egyik fazekat, a melyben disznóláb főtt, tartalmával együtt magára rántotta s magát úgy leforrázta, hogy a közbejött orvosi kezelés daczára, másnap estére meghalt A kir. törvényszék nem látta beigazolva az anya ellen a gondatlanságot, s igy a gondatlanság által okozott- emberölés vétségének vádja alól felmentette. Csőd. A kir. törvény zék folyó hó 3 án Faragó László körÖ8-ladányi szatócs ellen, — utóbbinak saját kérelme folytán — csődöt rendelt el. Csőd- bizlos Balogh Samu törvényszéki biró, tömeggondnok Sál Károly szeghalmi, helyettes dr. Kóhn Mór gyulai ügyvéd. Követelés bejelentési határidő raár- czius 14., felszámolási tárgyalás április 14-ón. Szarvasi csirkefogók- Valóságos csirkefogó szövetkezet állott folyó hó 3-án a törvényszék előtt. Alig volt közöttük egy, a ki a 16 évet meghaladta volna, de azért mindannyira zajos múlt néz visz- sza és még zajosabb jövendő vár. Kettőt közülük a központi fogházból vezettek elő, hol egyéb cselekményükért büntetésüket töltik. Valóságos tolvaj- szövetkezetet alakítottak s mig az egyik dolgozott, a többi lesben állott, hogy veszély esetén kellő időben jelt adjon. Ily módon majd vásári játékosok bódéját fosztották ki, majd az iskolában levő gymnázisták lakására hatoltak be, össszeszedvc mindent, a mi értékesnek tetszett előttük, sőt meg arra is vetemedtek, hogy egy szarvasi tekintélyes ügyvéd irodájába is behatoltak, kilesve, midőn az egy pár perezre onnan eltávozott s értékes ezüst- és bőr szivartárczáit elemelték. Persze, orgazdák is hamarosan akadtak, kik a lopott tárgyakat potom áron megvették, Végül azonban rajta vesztettek s beigazoltatván bűnösségük, a kir. törvényszék — tekintettel fiatal korukra — a vezért, névszerint Bakator Istvánt, 6 havi, a többit pedig 3—3 havi fogházzal sújtotta.
