Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-18 / 51. szám

Melléklet a „Békés“ 1898. 51-ik számához. járást megindítani, miután a fegyelmi eljárásra kellő ok nincs, félretették. Gyoma községnek a betonjárda költségeihez való hozzájárulás tárgyában hozott határozatát Szilágyi István és társai felobbezéso folytán fel­oldották. Haviár Lajos leír. főmérnök jelenti, hogy az állami út elkészült és a forgalomnak átadatott; a csaba-békési út építéséhez az előkészületek meg- tétettek, helyroállittatot a gyoma endrődi és a szarvasi vámos ut, az uj építkezések közül befe­jeztetett a szeghalmi útszakasz, valamint a gyomai és csorvási utak földmunkája, a k.-tárcsái vushid is felépült és november 12-én | közforgalomnak átadatott. A jelentést tudomásul vették. Több kisebb jelentőségű ügy elintézése után a bizottság ülése még délelőtt véget ért. Szabályrendelet az ebtartás tárgyában. 1. Az ebadó megállapítása. 1. §. Minden kutya 3 hónapos korától kezdve, a 2. §-ban megjelölt kivételekkel ebadó alá esik. Ezen ebadó egy évre darabonként: a) a kedvtelésből tartott úgynevezett luxus­kutyákért ..... 6 korona, b) a vadászkutyákért és pedig vizsla és kopóért . • j 4 korona, agárért .... 10 korona, c) házőrző, vagy patkányfogó kutyáért . . • j ■ I korona. 2. §. Ezen fentebbi szabály alól kivétetnek, vagyis ebadó alá nem esnek : a) a hentes és mészárosoknál üzletük érdeké­ben tartott egy kutya, b) a pásztor- és csőszkutyák egy nyáj után kettőt s egy csősz mellett egyet számítva. c) Azon házőrző kutyák, melyek a község ut- czáitól félreeső, különálló lakásokhoz tartoznak, egy háztartás után egyet számítva. Ide számíttatnak a tanyacsoportok is, d) a külön álló tanyákon, 50 katasztrális hol­dig terjedő földbirtokon egy kutya adómentesen, a második a házőrző kutya után megállapított egy korona adó fizetése mellett, 50 katasztrális holdal meghaladó földbirtokon két kutya adómentesen, a harmadik pedig a házőrző kutya után megállapítod egy korona adó fizetése mellett tartható. Az itt meghatározottnál nagyobb számban tar­tott kutyák után azonban, a luxuskutyákra megái lapított fokozott adó fizetendő; e) A cs. és kir. közöshadsereg, a m. kir. hon­védség és a m. kir. csendőrségnél, katonai, illetőleg csendőrsógi szolgálati czélokra tartott és úgy a mái beoktatott, valamint az oktatás alatt álló ebek adó mentesek. II. Az ebadó kivetése, beszedése és kezelése. Az ebadó kivetések alapját az összeírás képezi Az összeírás évenként az állami adó évi ősz szeirása alkalmával és ezzel kapcsolatosan az ezei összeírást teljesítő kiküldött által eszközlendő. Az. összeírást teljesítő az illető községben be folyó ebadó 10°/o-át jutalékul kapja A ki évközben jut kutyának birtokába, tártozi 3 nap alatt a bejelentést megtenni. A ki az összeírás után egy fél éven belől sze réz kutyát, az egész, a ki a fél év letelte után ju kutyának birtokába, az évi dij felét tartozik fizetn A kinek az adó alá felvett kutyája évközbe elhullott, vagy elvész, helyette más kutyát ugyar azon adóvre adófizetés nélkül tarthat, a ki pedi oly kutyát szerez vagy bir, mely után az adó a ország bármely más községében már lefizettetett, a évben újabb tartózkodása helyén ebadóval meg ner róható. Ezen körülmény az alább érintett összeirá jegyzet rovatában felemlítendő. Az összeírás után szerzett ebtulajdonos által nap alatt bejelentendő és az elöljáróság által az ösí szeirásba pótlólag felveendő. Ha valamely ebtulajdonos ellen alapos gyan merült fel az iránt, hogy az adó alá be nem mór dott kutyát rejteget, joga van az elöljáróságnak dolog mibenlétének megállapítása végett helyszii szemlét tartani. Az ebadóösszeirás, mely egyúttal kivetési fi könyvül is szolgál és melynek mintája jelen szí bályrendelethez mellékeltetik, az összeírás teljesítés után előre közhírré teendő, 3 napon át a közséf házánál közszemlére kiteendő, mely idő alatt béé: kező netáni felszólamlásokhoz képest helyesbitend lezárandó és aláírandó. Az összeírás zárlati eredménye kimutatás alal jában a múlt évről minden év janur hó végéig vármegye alispánjához a szükséges védjegyek beszel zése végett beterjesztendő. A szabályrendelet alapján kivetett ebadó telje összegében minden év julius hó l-ére esedékess válik és julius hó végéig behajtandó és e czimen külön beszedési naplóba befolyt összeg a havi pén; tári vizsgálatok alkalmával, a 20. §. rendelkezéséhi képest, illetőleg annak alapján a községi közpén: tárba átteendő, ahol a főkönyvben külön bevéte fejezet alatt lesz elkönyvelendő. A beszedett ebadó a lakosság részére kiadó állami és községi adókönyvben írandó elő és befizi tés ugyanitt nyugtázandó. III. Ebtartási szabályok. 3. §. Minden ebtulajdonos pléhből készült, i összeírás folyó számát és ivét feltüntető bárczáv látandó el, azt az ebnek nyakszijjára, vagy kötöjé: illeszteni köteles. A szükséges bárczákat, melyek alakját az ali pán állapítja meg, és melyek évről-évre váltóztatai dók, az alispán az előző §-ban érintett zárlati kinn tatás alapján küldi ki, az elöljáróság pedig a régiek az újaknak kiszolgáltatása mellett 48 óra alatt b szedni és a központba felterjeszteni köteles. A vármegyei tiszti nyugdíjintézet igazgató vá- ne sztmánya deczember hó 13-án dr. Fábry Sándor idi ispán elnöklete alait ülést tartott, a melyen dr. mi un Pál, dr. Szondi Lajos, dr Frei Qéza, dr. Déri ka enrik, dr. Eisler Vilmos cs dr. Steiner Zsigraond cs jonnan kinevezett járásorvosokat a nyugdíjintézet pi ötelékébe felvette. Megállapította ezután a választ- m lány azon hozzájárulások összegét, a melyet az Iá ítézet tagjai a jövő évben az alapba befizetni tar- ki íznak. Végül Fehér Kálmán árvaszéki Írnok ké- dmére, orvosilag megállapított munkaképtelenség m lapján, nevezett részére 600 frt végkielógitést sza- c. aztak meg. Nyugdíjazás és végkielégités. A községjegyzői 8! yugdijintézet igazgató választmánya tegnap dói- ra tán tartott ülésében Kéry Elek dobozi jegyzőt d aját kérelmére nyugdíjazta, A nyugalomba vonuló | egyző egyike volt a kar legrégibb tagjának, a ki H iO óv óta vezette buzgalommal a község ügyeit és ü nőst mindinkább gyakori betegeskedése miatt lép é 'issza a közszolgálattól. Ugyancsak tegnap tartott b ilésében az igezgató választmány az állásáról lomon- a lőtt Terney Perencz békési jegyző részére 250 frt régkielégitést szavazott meg. Szabadságról. Dr. Krcsmarik János szarvasi y öszolgabiró 6 heti szabadságának leteltével átvette e i főszolgabirói hivatal vezetését a helyetteséül ki- . rendelt dr. Wieland Sándor tb. főszolgabírótól, aki, snnek folytán visszatért a gyulai főszolgabirói bi- , vatalhoz. I Jóváhagyott alapszabályok. A p.-földvári pol­gári olvasókör módosított alapszabályait a belügy- i miniszter jóváhagyási záradékkal elláiván, megerő i Bitette. | Zárlat feloldás. A vármegye alispánja Csorvás község határára a fellépett takonykor járványa miatt elrendelt szoros zárlatot feloldotta. Névváltoztatások. A belügyminister megengedte, hogy Krausz Lipót és kk. gyermekei gyulai lakosok „ Kárpáti“ - ra, Vaszpil Gusztáv gyulai lakos „Vas“-ra. kiskorú Lederer Arthur „Lantos11-ra, Schwarz Gyula és fia gyulai lakosok „Szilágyi“-ra, Rippel József és kk. gyermekei gyulai lakosok „Rónaiu-ra, Schwarz Pülöp gyulai lakos „Szántó“-ra, Tulkán Mihály máv. pályaőr „Tölgyesi“-re változtassák át vezeték­nevüket. Árlejtés a megyén. A vm. árlejtező bizottság a deczember hó 13-án tartott árlejtés alkalmával 1899. évre a papír és irodaszerek szállítására nézve Dobay János ezég, a gyertya szállítására nézv • Sonnenfeld Miksa ezég és a petroleum szállítására nézve Ferentzy Alajos ezég ajánlatát fogadta el, a szolgaszemélyzett ruházatára vonatkozóisg pedig uj árlejtés tartását határozta el. Gyulaváros képviselő testületé folyó hó 21-én d. e. 9 órakor a városháza nagytermében évnegye- des közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: Küldöttségi jelentés az 1899. évre érvényes leg­több adót fizető városi képviselők névjegyzékének kiigazítása iránt. 2. A nagyméltóságu m. kir. bel­ügyminister ur rendelete a központi választmány újból való választása tárgyában s ennek fjlytán a választás megejtóse. 3. A nagyméltóságu m. kir. belügyminister ur rendelete a városi összeférhetlen- égi szabályrendelet tárgyában. 4 Ugyanannak ren­delete Dr. Kovács Károly városi orvos által a Reisner féle gyufagyárban elfoglalt orvosi állás tár­gyában. 5. A vármegyei tek. törvényhatósági bizott­ság határozata a vásártartási szabályrendelet tár­gyában. 6. A vármegyei tek. törvényhatósági bizott­ság határozata cseléd nyilvántartási szabályrendelet alkotása tárgyában. 7. A nagyméltóságu m. kir. belügyminister ur által megállapított 4 mezőőri állás betöltésére vonatkozó javaslat. 8. A vármegyei tör­vényhatósági bizottsági határozat, melylyel jóváha- gyatik a képviselőtestületnek Diósi József számvevő fizetésének emelésére vonatkozó határozata. 9. Huszk: József kérvénye a Göndöcs népkerti pavilion bér let idejének meghosszabitása | a bérösszeg leszál­lítása iránt. 10. Az 1899. évre szükségelt nyomtat­ványok. irodai eszközök, cselédségi ruházatok, csíz mák, petroleum és millygyertyák szállítása tárgyá­ban megtartott árlejtésekről felvett jkvek. 11. A f. évi október és november hónapokban megtartott váratlan pénztár vizsgálóéi jkvek. 12. A közegész ségi állapotokról szóló jelentés. 13. Bókósvárraegye alispánjának határozata az utczai szabályozási vo­nalak megállapitása tárgyában. 14 A tanács elő terjesztése az épített köutaknak a megyei utak so róba leendő felvétele iránt. 15. Rostás János bérlő 105 frt hátralékos bérösszegének leírására vonat­kozó előterjesztés. 16. Az Erzsébet ápolda telkének átengedése folytán hozott vármegyei határozat. 17 Az árvatartalék alapból 97 frt 65 krnak kiutalvá nyozására vonatkozó előterjesztés. 18. Dávid János erdőőr fizetés javítás iránti kérvénye. 19. Uferbach Jáuos kérvénye hátralékos tartozásának elengedése iránt. 20. Léderer Lajos és társai városi képviselők indítványa a polgármesteri javadalmazás emelése iránt. 21. Sail Sebestóny v. tanácsnoknak fizetés javítás iránti kérvénye 22. Ok. Schriffert József és társai városi képviselők indítványa Hoffmann Fcrencz má6odjegyző fizetése illetve lakbér kárpótlásának emelése iránt. 23. A vágóhídi dijjak beszedéséve1 és ellenőrzésével megbízott személyzet kérvény« szokásos jutalomdijának megállapitása iránt. 24 Időközben netán érkezendő ügyek s a közgyűlés megkezdése előtt legalább 24 órával előbb beadandó önálló indítványok. A közelgő karácsony hatása meglátszik a gyulai bolti kirakatokon is. Szebbnél szebb tárgyak kínál koznak a meglepetést szerezni akaró embereknek s valósággal egy vagyont el lehetne költeni a szebb nél-szebb karácsonyi és újévi emléktárgyakra. Ige szép, nagy választékú kirakatokat látunk a norin berni üzleteknél, Deutsch, Schwimmer, Goldberger, Nádor kirakataiban, a fűszer- és csemegekereske­désekben is egész csoport nyalánkság és apró ka­rácsonyi czikkek izgatják a Jézuskát váró apróbb mzedék kíváncsiságát. Du talán leggazdagabb az ei karácsonyi könyvpiacz. Szebbnél-szebb dísz- ivek kaphatók ez idén is a Dobay nyomda kira­kta valóságos irodalmi Eldorádóra vált a kará- onyi diszművektől. Az idei karácsonyi könyv- acz legnagyobb szcnzácziójn bizonyára a magyar űvészek által illusztrált Ezüst kecske, mely a szem • tomást óriásra növő Bródy Sándor legszebb mun- ija. Rövid napok- Csak a lumpok tudják igazán legbecsülni a mostani hosszú éjszakát, midőn nem sll a korai hajnaltól félni, hogy „ki fog derülni titok“ és lelepleződik a dülöngő korhely turpis- ígál Hosszú, hosszú éjszakák vannak most. Korán leggyujtják a lámpásokat, soká virrad a szürke eczemberi reggel s a napot bizony nem sok ideig ltjuk a huszonnégy óra alatt. A héten lesz a leg- övidebb nap és a leghosszabb éjszaka. Ettől az lőponttól kezdve aztán pcrczenkint nő a nappal s fogy az éjszaka, örömére a dolgos embernek, ánatára annak, a ki a hosszú éjszaka védelme latt hosszukat szeret aludni. Mortara Pilis. Ez a különös hangzrsu név így lateráni kanonokrendü szerzetesé, kinek meg- Lereszteltetése és a kath. hitben való neveltetése igykor az egész európai közvéleményt foglalkoz­atta, sőt a diplomaták fellépését is provokálta. Ez L szerzetes, kinek rendkívül érdekes életrajzát ilább közöljük, tegnap Gyulára érkezett, hogy pittéritési czélokra gyűjtsön a kath. hívek körében. — Mortara Pius zsidó szülők gyermeke, 1851-ben Bzületett Bolognában. Alig 11 hónapos korában pulyos betegségbe esett, úgy hogy az orvosok le­mondtak róla. Egy házuknál lakó Morifí, Anna nevű kath. cseléd feladta neki haldoklásakor a szükség­ből! keresztséget s ettől fogva a kis fiú jobban lett s majd fel is gyógyult. A szülei akarata ellenére megkeresztelt fiút IX. Pius pápa vette gondjai alá Is ő neveltette. Ez olyan szeuzácziót keltett abban hz időben, hogy az egyház ellen forrongó diploma­ták, Lord Palmerston Angliában, sőt maga III. INapoleon is a kis Mortara fiú esetéből politikai kérdést csináltak s az akkori lapok telve voltak az ügy Szellőztetésével. IX. Fiús áldását adta a fiúra, ki belépett a lateráni kanonok rendbe. 1870 ben ' a forradalmárok elől Rómába menekült. Miután Németországban és Ausztriában rendi elöljárója Santini generális rendeletéből a Szent Család római misszió kollégiumában (még mielőtt az feloszlutía- tott és vagyona konfiskáltatott volna) működött, 1897. áprilisban Magyarországra jött s Budapesten és más nagyobb városokban a Szent Család müve érdekében munkálkodott. Azóta Északamerikában is működött, később Galicziában, ahol az Oltári I szentségről nevezett kolostorban időzött, lionnét ugyancsak rendi elöljárói akaratából most Buda- esten át Magyarország déli részeibe utazik, hogy Szent Család müvének, római kollégiumának és misei ó-házának ügyét a magyar katholikusok támo- látásába ajánlja. Gyűjtést a hitterjesztés czéljaira csak a templomokban fog eszközölni és pedig dél­előtt a németvárosi templomban, hol megelőzőleg Járomncgyed 10 órakor szent beszédet is fog tar­tani. Délután az istenitiszteiet után pedig a nagy [templomban gyűjt, azonban itt nem tart szent beszédet, miután annyira még nem birja a magyar lyelvet, hogy szószékre léphetne. Felolvasás. A kézi munkára (slőjd) nevelő or- szágos egyesület igazgatója Guttenberg Pál kará­csony másodnapján délután 3 órakor felolvasást tart vármegyeház nagytermében „Nemesítés munkája [London embervadonában“ czimmel. Tekintve az egyesület nemes czélját és azon sikereket, a melyet z egylet a kézi munka művészi fejlesztésében és megkedveltetósében felmutathat, az előadás nem­csak igen érdekesnek, de tanulságosnak is Ígérkezik, azért felhívjuk rá városunk közönségének figyelmét. A kenderkikészitő telep régebben kezdemé­nyezett és a fenforgó nehézségek folytán csak assu tempóban haladó ügyében, folyó hó 13-án Csabán Malcomes Jeromos báró, min. tanácsos részvétele mellett, Dr. Lukács György főispán el­nökségével értekezlet volt, melyen még résztvettek I Emperl Ernő, Vidovszky László, Dr. Zsilinszky Endre, Zlinszky István, Haviár Lajos és 8zarvassy Arzén főmérnökök, Csaba, Békés, Doboz községek elöljárói, végül a vállalkozásra hajlandó ezég ne­vében Salzmann gyáros es Gerő igazgató. Utób­biak az esetben hajlandók létesíteni a telepet, ha 1000 hold kender termelésére az érdekeltség meg­alakítható. Kikészítő települ gr. Wenckheim Frigyes békési uradalma mutatkozik legczélszerübbnek. A Békés-Vésztő között kiszemelt területet Salzmann vállalkozó és a bizottság már megszemlélte. A gazdák a vállalkozóval hat évre kötnének szerző­dést, a vállalkozó köteles mázsánkint 2 frt 10 ktaj- czárral a kenderkórót beváltaui. A gyári berende­zéseket Salzmann adja, ki abban az esetben, ha a termeléssel a gazdák felhagynának, gépeit elvinnó és az épületekért 50% végkielégítést kapna, Maga az építkezés 10,000 frt költséget igényelne. Malco­mes Jeromos br. kijelentette, hogy Darányi föld- mivelési miniszter az áztatok költségét, 12,000 fo­rintot hajlandó tárczájából fedezni, amit örvende­tes tudomásul vettek. Erre az értekezlet még a szerződés egyéb pontozatait beszélte meg. Nyilvános számadás a gyulai izr. nőegylet által folyó hó 10-én tombolával egybekötött zárt­körű tánczvigalom anyagi eredményéről. Bevétel: I* orsjegyek, belépti dijak és felülfizetésekből összesen A ki időközben szerez kutyát, vagy a kinek tutyájáról a bárcza elveszett, addig, mig a bárcza iai ti nem küldetik, a bejelentésről elismervényt kap, s w írről egyúttal a felügyelő közegek és a gyepmester írtesitendök. * íVj A kinek a kutyájáról a bárcza elveszett, a bár- . uza érvénytelenítése mellett újat kap, de a bárcza UJ költségét megtéríteni tartozik. ke Vadászkutya, mint ilyen csak az esetben nyer- m hét ebtartési bárczát, ha a tulajdonos vadászjegygyei jn ellátva van, miről az összeírás jegyzet rovatában hi- , valkozás teendő Ha valyamoly kutya nyilvános helyen bárcza r. nélkül találtatik, a 8. §-ban körülirt eljárásnak van a helye. Az adó alól törvényszerűen felmentett kutyák Ví szintén, de a fentebb érintettől eltérő alakú bárezá- val látandó el, s azok ára a kutya gazdája által megtérítendő. 4. §. A harapós természetű kutyák szájkosárral látandók el, amennyiben pedig szájkosárral nem lát- tatnak él, lánczon tartandók, s csakis éjjel, bekeri- I| tett helyen bocsájtandók szabadon. 3'i 5. §. Az ebtulajdonos felelős a kutyája által ír okozott károkért, ha mindazonáltal a kutya ingerlés 1 következtében okoz kárt, azért az ingerlő felelős. ­6. §. A kutyák kínzása tilos. ■■ 7. §. A tanyai és pásztor kutyák nyakára, tér­deiken alól 3 czentiméternyire lelógó nehezék füg­gesztendő. 8. §. Minden, a mezőn talált magában járó ko- fi lonczczal el nem látott kutya, kóbornak tekintendő a és kiirtandó, a mezőn talált kóbor vadászkutyákat az r 1883. évi XX. t.-cz. 14. §-a értelmében a vadászatra jogosult pusztíthatja el. 9. §. A veszettség veszélyének elhárítása czél- * jából az ebtulajdonos, ha a kutyáján feltűnő válto­zást lát, ha a kutya bujkál, vagy egészségi állapota g előtte gyanússá lesz, tartozik a kutyáját elcsukni, és f ez a község elöljáróságának bejelentendő. Ha a kutya még nem marakodott, kiirtása az elöljáróság értesítése mellett meg van engedve, és a kutya a dögtéren elásandó. ! Az elöljáróság a már megmarakodott gyanús 1 kutyáról való jelentést beküldi a főszolgabíróhoz, ki az ilyen kutyát vármegyei állatorvossal megvizs- ] gáltatja. 10. §. Ha a vizsgáló állatorvos az ilyen kutyát i veszettnek találja, ez azonnal kiirtandó, veszettség gyanúja esetén, vagy ha a fertőzés gyanúja merülne ! fel, tekintettel az 1888. évi VII. 't.-cz. 67. §-ára, a kutya biztos helyen megfigyelés alá helyezendő, s ] ha itt rajta a veszettség tünetei kétséget kizárólag mutatkoznák, ez kiirtandó, ha pedig a gyanús tüne­tek elmúlnak róla, a kutya a megfigyelésből eredő költségeknek a tulajdonos által váló megtérítése után ennek visszaadatik. 11. §. Ha valamely kutyán a veszettség kitört, • és az kóborolt, a község elöljárósága erről- a főszol­gabírónak jelentést tesz, a ki a szükséghez képest a községben a kutyákat megvizsgáltatja. 12. §. Ha a főszolgabíró közhírré téteti, hogy : valamely községben, vagy annak határában veszett, ■ vagy veszettségre gyanús kutya kóborol, az 1888. évi VII. t.-cz. 68. §-ában előirt eljárás követendő. 13. §. A veszett kutya által megmart állatok­kal azon eljárás követendő, mely az 1888. évi VII. ‘ t.-cz. 66. §-ában rendeltetik és mely az ehhez ki­adott rendelet 185. §-ában szabályoztatik. 14. §. Veszett, vagy veszettség gyanújában álló ebeknek semmi testrésze sem használható fel, hanem az szőröstől, bőröstől keresztmetszésekkel ellátva meg­semmisítendő. 15. §. Veszett állatok fekhelyei és állásai az 1888. évi VII. törvényezikkhez kiadott rendelet 192. ■ §-a alapján a 98. § utasításához képest fertőtleni- t tendők. 16. §. A járási főszolgabiráknak kötelességévé 1 tétetik gondoskodni arról, hogy azon községekben | hol gyepmester van, a kóbor és bárcza nélküli ku- l tyák hetenként egyszer, azon községekben pedig, hol §1 gyepmester nincs, évnegyedenként egyszer összefog- ? dostassanak. V (Vége köv.) s 13438-1898. ikt. 3 Hirdetmény. Ezennel közhírré tétetik, hogy Gyula város tanácsa, mint I-só fokú iparhatóság mellett működő iparhatósági megbizottak a választására jogositott iparosok és keres- i kedok névjegyzéke a közigazgatási kiadó hivatalos helyiségében 1898. évi deczember ~ hó 19-étöl 8 napra közszemlére kitéte- " tett; szabadságában állván azt az érde- _ kelteknek a hivatalos órák alatt megtekin- 1 teni és az ellen felszólamlással élni, mely >, felszólamlások folyó évi deczember 27-ig Gyula város közigazgatási iktató hivatalánál 1 nyújtandók be. Kelt Gyulán a városi tanácsnak, mint I-ső fokú iparhatóságnak 1898. évi decz. s hó 17-én tartott üléséből. I Dutkay Béla, Hoffmann Ferencz. polgármester. 829 1—2 II. jegyző. IZ Hírek. h A vármegye rendes közgyűlése holnap reggel fct 9 órakor veszi kezdetét. A szokásos jelentések r megtétele után a közgyűlés a különböző szakbi­zottságokat fogja megalakítani, a mi — tekintettel arra, hogy 15 ily bizottság lesz megalakítandó, — [z előreláthatólag hosszú időt vesz igénybe. A köz­ti igazgatási bizottság és állandó választmány meg ■0 alakítását általában nagyobb érdeklődés szokta kí­sérni és ezért holnap is népesebb közgyűlésre van kilátás. Az ügyek előkészítése czél jából az állandó választmány pénteken egész napon át tanácskozott >t dr. Lukács György főispán elnöklete alatt; a fon- ;- tosabb ügyekben hozott megállapodásokat a tárgyak ismertetésével lapunk élén közöljük,

Next

/
Oldalképek
Tartalom