Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-11 / 50. szám

Melleidet a „Békés" 1898.50-ik számához. A vármegye vagyoni állapota, A törvényható­sági bizottság legutóbbi rendes közgyűlésén felme­rült az a kivánalom, hogy n nagy közönség hű kép ben ismertessék meg a vármegye vagyoni állapotá­ról, pénzkészleteiről cs azon adósságokról, a melyek visszafizetendő kölcsönként a vármegyét ez idő sze­rint terhelik. Ennek a kívánalomnak felel meg a vármegye alispánja, a ki a vármegye pénztárának 1898. év; deczombor 1-ével mutatkozó vagyoni ál­lapotát a hivatalos lapban a következőkben ismer­teti: 1. Közúti alapban takarékpénztárban kezelt készpénz 55371.20, törzsrészvényekben 840000 frt, biztosítéki alapban 4000 frt. 2. Házi pénztárban 4076.11. 3. Közkórházi alapban 33616.05. 4. Beteg­ápolási alapban 2883 75. 5 Katona-beszállásolási alapban 2872.95. 6 Tiszti nyugdíj alapban 89942.97. 7. Jegyzői nyugdíjalapban .141955.72. 8 Házi tar­talékalapban 27587.60. 9 Állategészségügyi alapban 2403.89.10. Endrődi jótékony Vida-alapbun 57351.73. 11. A sárréti jótékony Nagy Márton alapban 5424.73. 12' A vármegyei közművelődési alapban 18468 95. 13. Vármegyei kórhá/.i tartalékalapban 1347.93. 14. Vármegyei szere e;ház-alapban 89891,24, 15. Honvédgyátnoliió-alapban 3339.63. 16. 1 200 000 frtos kölcsön-alapbau 22427 09. 17. Alföldi álla ni müut stb. 12153.31. 18 Földmivclési iskolai 7472.92. 19. Anyakönyvvezotők és helyettesek 1142.89. 20. Elmegyógyintézeti kölcsön 253610 91. A vármegye adósságai: 1. A eözuti alapból 1.893,795 frt 93 k& Ezen amortisationalis tartozás előállott a következő kölcsönökből: a sárréti vasutakra felvétetett 400,000 frt, a békés—Csanádi vasútra felvétetett 400,000 frt, az úgynevezett egymilliókétszázezer frtos útépí­tésekre 1.000,000 frt; a transversalis útépítéshez való várni, hozzájárulás fedezésére 153,000 frt. Az ekként előállott 1.953,000 frtnyi tartozásból a már teljesí­tett törlesztés után, mint tényleges adósság áll fenn a fennebb kimutatott: 1.893,795 frt 93 kr. adósság. Szavatosságot vállalt még a vármegyei közúti alap a transversalis ut építésére az állutn által felvett 850,000 frtos kölcsönért, ennek törlesztési kamatait azonban a kereskedelmi miniszter fizeti. 2. A beteg­ápolási alap különböző kórházaknak mintegy 10000 írttal tartozik. Ez függő adósság, mely a jövő évi botegápolási alapból teljesen megtérül. 3. A földrni- ves iskolai alap 4ö00 írttal tartozik, mely fedezetet nyer a f. óv végéig befolyó földmives iskola pót­adóban. 4. Az elmegyógyintézeti alap 300,000 frt amortisationalis kölcsöntartozással bir, melynek tő­kéjét és kamatait az intézet maga fizeti. A füzes-gyarmat-püspökladányi helyi érdekű vasút folyó hó 10-ike, óta mikor is Papp Árpád mi niszteri titkár elnöklete alatt a mütanrendőri bejá­rás megtartatott, forgalomban van. Varmegyénket Csánki Jenő főszolgabíró, dr. Hajnal István közigaz­gatási bizottsági tag és Király Sándor kir. mérnök képviselték a bejáráson. A bejáró küldöttséget vivő vonatot, mely szépen fel volt díszítve, minden állo­máson nagy néptömeg várta zeneszóval és a szoká­sos ünnepi formaságokkal. Ezzel egy rendkívüli termékeny, gazdag vidék nyílik meg a világpiacz előtt. Csaknem százezer hold olyat föld, piros, aczélos búzája, árpája, tengerije talál olcsó utat a nagy gabona erapóriumok felé, amelynek nagy része 30- 40 évvel ezelőtt, a vizszabályozások előtt, nád és gyékény termő mocsár volt. Egy nemzedék erőfeszí­tése, áldozatkészsége, szorgalma csak most hódította meg teljesen a kultúrának ezt a gyönyörű nagy darab földet, midőn a kotus, turfás fekete talajon vasutat vezettek keresztül s ezáltal lehetővétette, hogy a gazda verejtókes munkájának gyümölosét akkor ad­hassa el s akkor szállíthassa piaczra, mikor ő legjobb­nak véli. Az uj vasút áldásait főként Szerep, Udvari, Bajom biharmegyei községek erezik, de jótékony hatása kiterjed a két végállomást képező P.-Ladány hajdú- megyei és Füzes-Gyarmat békésmegyei népes köz­ségekre is. Néhány nagyobb uradalom is jelentékeny érték és jövedelem emelkedést várhat e vasúttól. A vallásalap rengeteg püspök-ladányi és csák mos­tanában szerzett szerepi uradalmát a közepén szeli keresztül, Tóth László bajomi, a Blankenstein grófok és Schivarcz Ferencz füzes-gyarmati nagy bir tokai ugyancsak o vonal mentén terülnek el. A vasút hossza 37 kilométer, engedélyezett építési költség 1.250,000 frt. Ebből elsőbbségi 900.000 forint, törzsrészvényekre 430.000 forint esik, az államkincstár hozzájárulása 100.000 forint. A min­denütt síkon haladó vasút mentén következő állomások és megállók épültök : Alomzug, Urmös- hát, Hosszuhát, (mind a három vallásalapitványi birtokon) Szerep, Udvari, Bajom, Csilagtanya, Fü­zes-Gyarmat. Ez utóbbi állomáson túl csatlakozik a vasút a békésmegyei helyiérdekű vasutak füzes- gyarmati alsó állomásához. Kinevezések. A vármegye főispánja Török Gábor vm. központi írnokot vm. tiszteletbeli iktatóvá és Debreczeny Károly vm. központi írnokot tiszteletbeli irattárossá nevezte ki. Névváltoztatások, A belügyminiszter megen­gedte, hogy Rima József csorvási lakos „ Hajnal*-ra, Deutsch József gyulai lakos „Dm“-re és Holler Ig- nácz gyulai lakos „Halász*-ra változtassák át veze­téknevüket. A Hármaskörösi halászati társulat alapszabá­lyait és üzemtervét a földuiivelésügyi miniszter jóváhagyta, minek folytán a társulat most már meg­kezdheti a halászat fejlesztésére irányuló tevékenysé­get. A társulat, melynek Keller Imre az elnöke és Kovács Lajos az igazgutóji, a Hármas-Körös folyó - nak egészére terjed ki és székhelye Gyomán van. Felakasztotta magát. Vörös József p.-földvári napszámos Orosházán az izr. temető melletti ház előtt levő akáczfára felakasztotta magát. Tettét Vági István kisbiró vette észre, de már akkor meg volt halva. Bevitték a városi bonezterembe, hol csak később derült ki kiléte. Tettét szívbaj miatt követte el. Választás. K.-Tarcsán a november 30-án meg­tartott választáson Anner Gyulát választották meg községi állatorvosnak. A vármegye kölcsönei. Két jogerős határoza­tának végrehajtásáról, illetve a szükséges összegnek kölcsön utján való fedezéséről kell gondoskodnia a vármegyének. Az egyik a kórház kibővítésére, a másik a csaba—békési ut építésére vonatkozó ha­tározni. A jelzáloghitelbank a közkórház kibővíté­sére szükséges 100,000 frt kölcsön folyósítására nézve még szeptember hóban megtett ajánlatának hatályát a kedvezőtlenné vált pénzviszonyok daczára kivételésen fenntartotta ez év végéig. Tehát ez aján­lat terjesztetik a törvényhatóság deczemberi köz­gyűlésének tárgyalása alá. E szerint a kölcsön fel­tételei : 5.35°/o kamat és tőketörlesztés 50 esztendeig s a kölcsöntőkének 97SA írtban' való leszámolása 100 frt értékű kötvényenként.— A csaba—békési ut kiépítésére szükséges kölcsönnek felvételére utasittatván az slispán, a folyó évi novemberi rendkívüli közgyűlésből, személyesen tárgyalt az összes amortisationális kölcsönnel foglalkozó na­gyobb pénzintézetekkel, azonban eredménytelenül, mert az intézetek zálogleveleiknek a külföldön ez idő szerint el nem helyeshetésére való hivatkozással, egyáltalán nem, vagy csak el nem fogadható felté­telekkel hajlandók kölcsönt adni. Ily körülmények között az alispán azon jolentést teszi a közgyűlés elé, hogy a szükséges összeg a pénzviszonyok ked­vezőbbre fordultáig valamely megyei pénztári alap­ból vétessék ideiglenesen kölcsön. Hivatalok vizsgálata. A vármegye főispánja az elmúlt héten a csabai és békési főszolgabírói hiva­talok ügykezelését vizsgálta meg és azokat teljesen rendben találta. A vármegye közigazgatási bizottsága kiküldötteiként dr. Fábry Sándor alispán és Ladies György biz. tag pedig szintén az elmúlt héten Gyula város és Csaba község árvaszékeinél tartot­tak vizsgálatot, kifogások itt sem merültek fel. A békési ág. ev. esperesség a héten rend­kívüli közgyűlést ta”tott Orosházán, melyet isteni­tisztelet előzött meg, hol Harsányi Sándor szép imát mondott. Haviár Dániel főfelügyelő nyitotta meg az ülést. Elővétettek az egyes egyházközségek adókulcsaira vonatkozó határozatok, melyek tudo­másul vétettek. Nagy vitát keltett a szarvasi isteni- lisztoletek nyelvkérdése. — A szarvasiak ugyanis demonstráltak az ellen, hogy a két tót templomba bevitték a magyar nyelvet. Csonka, Darabos, Lustyik, Klenk és Boros beszéltek a magyar istenitiszteletek ellen s szerintük lehet magyar istenitisztelet is, ha az időből kifutja, előbb azonban mindkét templom­ban tót istenitiszteletet tartsanak. A közgyűlés a bizottság határozatát fogadta el a szláv szónoko­kéval szemben, vagyis azon határozatot, hogy az esetben, ha az uj templom kicsiny és elégtelen az ottani tót istenitiszteletre érkező hívek befogadá­sára, midőn az uj templomban tót és az öreg templomban magyar istenitisztelet is tartatik, — ekkor az öreg templomban a magyar után legyen a tót istenitisztelet is. Végül Veres József a vár­megyei tanügyi bizottságba választatott. Áthelyezés. A magyar királyi pénzügyminister Kassovitz Ármin pénzügyigazgatósági számtisztet, a maros-újvári kőbánya igazgatóság mellé rendelt számvevőségbe helyezte át, saját kérelme folytán. A torna-egyesület megalakulása a legkedvezőbb auspiciumok között történt meg múlt vasárnap dél­után a városháza nagytermében, A szétküldött meg­hívókra mintegy százan gyülekeztek össze városunk intelligens férfi közönségéből, kik ideiglenes elnö kül az ügyet fáradbatlanul munkáló Oláh György megyei főügyészt, ideiglenes jegyzőül Berthóty Ist­vánt választván meg, egyhangúlag elhatározták a „Gyulai Torna-egylet“ megalakítását. Nyomban tár­gyalás alá vették az alapszabályokat és azokat be­ható tanácskozás után megállapították. Intézkedett azután az alakuló közgyűlés, hogy az alapszabályok megerősítéséig a taggyüjtések foganatosíttassanak. Tagokul jelentkezni lehet Dobay Ferencz ideiglenes pénztárnoknál, valamint az egyes megbízottaknál levő ivek aláírásával. Alapitó tagok 50 korona ala- pitasi dijat, működő tagok 2 korona beiratási dijat és 8 korona évi dijat, pártoló tagok (a kik sorában főleg hölgyeinket óhajtja látni az egyesület) éven­ként 4 korona dijat fizetnek. Az egyesület czélja a tornázás, vívás és egyáltalán a testgyakorlás kü­lönféle ozéljainak és testedző játékoknak megked- veltetése, művelése és előmozdítása. Ezen kívül az egylet felvette azt is programmjába, hogy tagok gyermekeit szakszerű tornatanitásban részesíti bizo­nyos csekély havi dij mellett. A hasznos és régen nélkülözött egyesületnek a legszebb jövőt jósoljuk és ajánljuk azt városunk intelligens közönségének figyelmébe. Megerősítés. A belügyminiszter Szeke'r Andor ideiglenes minőségben kinevezett belügyminiszteri fogalmazó gyakornokot ezen állásában megerősítette. A mezőtúr-mesterszállási ármentesitő s belvíz- szabályozó-társulat érdekeltsége folyó hó 7-ikén tartott közgyűlésén Keller Imrét elnöknek, dr. Ádám Sándort pedig alelnöknek választotta meg. Szobrot Erkel Ferencznek. A „Magyar Újság“ a következő sorokat közli : A halhatatlan emlékű zeneköltőnek, Erkel Ferencznek nevét kegyelettel őrizzük. Nem múlik el alkalom, hogy emléke iránt ez a kegyelet ne nyilvánuljon, még a legcsekélyebb epizód is hálára és elismerésre ösztönzi a nagy férfiú tisztelőit. Ez időszerint az Operaház tagjai, illetőleg a filharmonikusok legszebb törekvése hogy a nagy mesternek díszes síremléket emeljenek. Ezt a törekvésüket Keglevich István gróf támogatta, a midőn a legutóbbi Hunyadi László előadásának tiszta jövedelmét e czélra átengedte. Bármilyen nagyra becsüljük is e törekvést, mégis hozzá kell szótanunk e mozgalomhoz. Véleményünk szerint a tervezett emlék és az Erkel nagysága, jelentősége között nincsen meg a kellő arány. Síremléket ma már a legigénytelenebb halandónak is emelnek, részint a családtagok, részint | jóbarátok. Erkel Ferencz azonban oly kiváló alakja, úttörő egyéni- ségo volt ennek a századnak, hogv — szerintünk — az ő emlékét nem lehet temetőbe lokalizálni. Erkel Ferencz a magyar dalműnek megalapítója e téren a mai napig is versenytárs nélkül áll. Az ő Hunyadija és Bánkbánja nemcsak a magyar géniusz nak hatalmas nemzeti inspirácziója, de egyúttal olyan klasszikus müvek ezek, a melyek a folyton fejlődő és haladó idők Borán át épen úgy a felszí­nen lesznek, a mint ma vannak. De ha csak a magyar nemzőt himnusza, a magyar népnek az a csodásán szép imája volna is az ő egyedüli alko­tása, ha a világszerte megcsodált pár taktus volna is egyedüli müve, a mely az ő nevéhez füzödik|J már ez esetben is méltó volna Erkel Ferencz arra, hogy emlékét az egész ország a szemei előtt lássa. Tehát nem síremlék, hanem szobor illeti meg Erkel Ferenczet. A nagy zeneköltő buzgó tisztelői ne olyan kis méretben kezdjék az agitácziót, hanem bízzanak e nemzet lelkesedésében es arra töreked­jenek, hogy Erkel Ferencz emlékét, mielőbb méltó szobor hirdesse Budapest fővárosának valamelyik alkalmas közterén. Minden kezdet nohéz, de még minden nagy és nemes eszme érvényesült Magyar- országon, ha azt alkalmas férfiak, megfelelő eszkö­zökkel és kellő időben szorgalmazták. Itt említjük meg azt, hogy a filharmóniai társaság választmánya, Mészáros Imre alelnökükkel az élükön, tisztelgett Keglevich István gróf intendánsnál, bogy a nevezett társaság nevében köszönetét mondjon ama nagylelkű adományért, melyet az intendáns tett az által, bogy a Hunyady László 300 ik előadásának tiszta jöve­delmét az Erkel-siremlék-alap javára átengedte. Eme ajándékozás által a filharmóniai társaság ala­pította siremlék-alap J400 forintnál többel gazda­godott. A küldöttség vezetője, megragadva az al­kalmat, egyúttal kérte az intendánst, hogy vállalja el a szervezendő országos Erkel-cmlék-bizottság védnökségét, mely kérelemnek a művészetért min­denkor lelkesülő nemes gróf, a hozzá intézett ké retemre adott válaszában hangsúlyozva a megindi tandó mozgalom hazafias és kegyeletes czólját, a legnagyobb előzékenységgel eleget tett. A küldött ség azután tisztelgett Káldy Gyula müv. igazgató­nál is, hogy neki is a fenti ügyből kifolyólag kö­szönetét mondjon. A gyulai izr. nőegylet tegnap ünnepelte meg 10 éves fenállását. Ez alkalomból délelőtt 10 óra­kor istenitisztelet volt az izr. templomban, ezt kö- vetőleg 11 órakor tartatott meg a jubiláns köz­gyűlés, melyen az egyleti tagok majdnem teljes számmal jelentek meg. Elnöklő Léderer Lajosné szép megnyitó beszédével — melyben rövid vissza­pillantást vet az egylet megalakulását megelőző na­poktól máig, — nyitotta meg a közgyűlést, ezután telolvastatott a jegyzői jelentés, melyszerint az egyletnek megalakulásakor 11 alapitó, 70 rendes tagja volt, ma pedig 90 rendes tagja van, az egy­let természetbeni adományokon kívül 2897 frt 54 kr. segélyt osztott ki fenállása óta. Az egylet je­lenlegi vagyona 1713 frt 8 kr. Végül elhatározta tott, hogy a mai közgyűlés alkalmából egy emlék könyv szerkesztessék, melyben az egylet beléleté- ben előfordult kimagasló momentumok úgy az el­múlt 10 évről, mint a jövőben megörökittessenek, ezen emlékkönyv első lapján pedig Goldstein Mórné és Lusztig Adolfnénak lesz ajánlva. Lapunk zárta­kor, tegnap éjjel tartatott meg az ünnepségek be­fejező részét képező bál, melyről lapunk jövő szá­mában referálunk. Az izr. nőegylet által rendezett tombolára adakoztak, illetőleg tombola tárgyakat küldtek: Czinczár Adolfné egy gyümölcstál, 2 mokkacsésze és egy hamutaitó; Kohn Adolf két fehér selyem fehér nyakkendő; dr. Berényi Árminné 3 virág- tálcza, egy üveg kosár, egy hímzéssel kivarrott tál alá való asztalterítő, egy kancsó, egy vizitkártya- tányér; Bleier Adolfné két franczia majolika figura és két virágváza; Heks Miksáné két bronz-szobor; Stern Lászlóné egy tűpárna és 3 kis virágváza; Gyöngyösy Lászlóné egy kenyérkosár és 2 mokka­csésze ; dr. Stiassny Miksáné egy tácza, 2 hímzett táczakendö és egy kis rumos üveg pohárral; Schwim­mer Arnoldné 6 kés, egy alma, egy táska, egy fali képtartó; Reisner Emánuelné 5 pezsgőspohár, üvegtányér és egy üvegtál; Deutsch Jakabné 3 virágváza, egy szivar- és gyufatartó, egy dohány­tartó készlet, egy só- és mustártartó; Murvai Istvánná egy tintatartó, egy hímzett képtartó és egy kék üveg gyümölcstál; dr. Bárdos Árthurné egy fekete fakulacs, egy kis korsó, fekete virágpohár és egy fekete ibolyatartó: Schillinger Lipótnó egy daráló, egy levélgyűjtő, egy kályha elébe való; Goldmanné Kehi Róza 10 nagy skatulya finom temesvári gyufát, minden skatulyában 16 csomó; özv. Fábry Mártonná egy kézimunkatáska, egy tű­párna, egy arapárna és egy majolikatányór; Bródy Adolfné 6 majolika-tányér, 2 porczellán figura, egy fali képtartó; Wolf Zsigmondnó egy kenyérkosár, egy üvegtányér, egy hosszú tál; Rotenthál Lipótné egy hímzett hirlaptartó; Fogl Adolfné két virág­váza, 3 mokkacsésze, egy hamutartó; Grünbaum Árminné egy hamutartó, egy pénzgyűjtő és négy kis asztali disz; Lehrmann Simonné egy virágváza és egy hamutartó; Reisner Edéné egy szájcsésze. „A becses tudomás.« Egy csabai gazda P. A. uram a napokban egy levelet intézett egyik gyulai hivatalhoz. Ha vannak nevető fejfák, "gv lehetnek nevető akták is s annyi bizonyos, hogy a P. A. uram levele a komoly hivatalos akták között örök időkre nevető aktaként fog szerepelni. Gazduram, mint aféle módos kliens, igen sok fiskálissal értekezett, kik gyakran levólileg hoztak valamit »becses tudo­mására“. Ez a „becses tudomás“ kifejezés nagyon megtetszett a gazduramuak. Alig várta, hogy al­kalmilag ő is használhassa e szép szavakat. A héten egy kis tudakozódni valója volt egyik hivatalban s nosza irt is egy kacskaringéé levelet, amely úgy kezdődik hogy: „Becses tudomásomra jutott . . . . stb. Hogy ez az akta képzelhető derültséget keltett a komoly hivatalban P. A. uram bizonyára nem örömmel veszi »becses tudomásul.« A pálinka. Még sem el kezdődött a farsang s akad ember, aki máris járja a bolondját a „szesznek miatta“. Szabó Mihály napszámos tegnapelőtt any- n yira beszeszelt, hogy a lóvonat elé feküdt és ott elaludt. Mikor költögették, a herkópáternek sem akart felkelni, azt ordítozta, hogy térjen ki a ló vonat, az nincs úgy megrakva, mint o. A rendőr bevitte a garázda részeget. — A másik berúgott ember a gyöngébb nemhez tartozik Farkas Borosa czigány asszony személyében. Ez pénteken egy kis „ügy“ miatt a törvénybe volt czitálva, s hogy bát­rabb legyen a biró előtt, egy kis szeszre tért le az úri kaszinó melletti italmérésbe. Addig-addig szedte a bátorságot, mig be nem rúgott, akkor aztau nem ment a törvénybe, hanem lefeküdt a jardára s ott aludt. Mikor felköltöttók olyan ribiliót csapott, hogy a hűvösre kellett őt tenni. Megszökött rab. A gyulai fogházból pénteken délután 3 óratájban megszökött egy rab, névszerint Pohalovecs András kunágotai, lopás miatt héthavi börtönre Ítélt fegyencz. Szökését akkor hajtotta végre, midőn a két kíséretében levő fogházőr ót természetes szükségére bocsátván, egy pillanatra levette róla szemét. A rab felhasználta ez alkalmat és nyomtalanul eltűnt. Szökését megkönnyítette az, hogy mint rendkívül beteges rabnak, megengedték, hogy a rabruha alatt civil ruhát viseljen. így csak el kellett vetni a rabruhát, s azonnal felismerhetet­leni’é vált. S tényleg a rabruhát meg is találták a homokbánya melletti dűlő egy kis hídja alatt, a rabnak azonban egyelőre nyoma veszett. Most lá­zasan körözik. LoCS-poC8. Bizony a mai időjárást nem is ne­vezhetjük már időjárásnak, csak egyszerűen locs- pocsnak. Legalább a héten az idő nem járt, egy­szerűen állott s egész héten azt a jelzést olvas­hatta a nép a postai jelző-táblán, hogy változás nem várható. Voltak, a kik bosszankodtak e fölött, voltak a kik kalucsnit vettek. Azonközben pedig hullt vala a sürü köd egész héten a csatakos be­tonra és könyeket sírtak a levéltelen akáczfák, Halifax híveivel egyetemben. 8 tényleg az egész even át nem hallottuk annyit szidni az időjárást, mint a héten, mikor a folytonos nedvesség náthássá és bosszússá tette az embereket, lekonyitotta a leg- kaczkiásabb bajuszt is, és néptelenné tette az ut- czákat. Az esti petroleum lámpák álmosan pislog­tak bele a szürke ködbe, úgy hogy aktuálissá tették a villany-világítás kérdését is. A hét végén kissé megváltozott az idő, pénteken szép májusi nap volt s csak kora reggel mert egy-egy szerény jégkris- tályocska a járdák szélén meghúzódni. És várjuk, várjuk a szép fehér telet, jégvirágot, hótakarót, fehér karácsonyt, de hiába várjuk. A tél késik s majd akkor, mikor már nem kérünk belőle, fog alkalmatlankodni a nyakunkon. Büvészi hót. Ha van drámai hét, miért ne le­hetne büvészi hét is.- Ha pedig van büvészi hét akkor az elmúlt hét az volt, rrert kétrendbeli bű­vész társaság is mulattatta a gyulai közönséget. \Gai'mellini olasz nevű boszorkány mester tartott vvasárnap este előadását a Komlóban; a szombati azonban publikum hiánya miatt elmaradt. Kedden pedig valami Boskó bámultatta és ámultatta a Köz­pontban összegyűlt gyér közönséget ügyes mutat­ványaival, de hogy a büvcszinesterék a gyulai pár­tolással meg lettek volua elégedve arról hallgat a krónika. Veszett macska marta meg november 27-én Dauda Erzsi 2éves szarvasi kis leányt, akit gyógy­kezelés végett a Pasteur-féle intézetbe szállították fel Budapestre. Jutalom. Halmay Imre s/.inigazgaió részére, ki a az őszi szezont Szarvason töltötte, a belügyminis- ter 100 frt jutalmat adományozott, mivel a nem­zetiséglakta vidéken sok ingyen jegy kiosztásával cultur missiót teljesitett. Arany lakodalom. Sámsonban Orbán József volt 48-as honvéd és Varga Judit szegénysorsu földmi- Ivi seknek megadta isten azt a különös és ritka ki­tüntetést, hogy 50 évi házasságuk jubileumát ünne­pelhették. Múlt hó 27-én volt a megható ünnep, melyen csaknem az egész falu résztvett, zászlókkal zeneszóval vonulva a templomig a két aggastyánnal, hol a lelkész alkalmi imát tartott és újból megál­dotta a ritka szép bort megért öregeket. Békés község képviselőtestülete múlt szomba­ton közgyűlést tartott, melyre oly fontos tárgyak vétettek fel, hogy a városatyák kéuytelenek voltak a gyűlést délután is folytatni. A gyűlésnek legfon­tosabb tárgya a bélmegyeri birtok, az erdő eladása volt. Mint már nem egyszer, ezúttal is rendkívül sok ellenzője akadt a tervnek, úgy, hogy a köz­gyűlés egy ingatlant, a Dübögőt kivéve, jövőre is birtokában akar maradni egyszer megszerzett in­gatlanainak. Szó volt az erdő eladásáról, de persze ettől a községnek nem lehet megválni, daczára an­nak, hogy az a község pénztárába vajmi keveset hoz. A közgyűlés belátta, mi szintén haladás, hogy az erdőt másképen fogja értékesíteni. A bélmegyeri Ibirtok eladására a közgyűlés nem volt hajlandó, bármennyire is kívánatos volna ez. A harmadik eladandó ingatlan a Dübögő vendéglő épülete volt. A képviselőtestület elhatározta, hogy 14000 frt. kikiáltási árral árverés alá bocsátja a Dübögő épü­letét. Nem eléggé helyeselhető a képviselőtestület eme határozata, mert igy a község nagy tehertől szabadul. Halálozás. Veres Lajos orosházi könyvnyomda tulajdonost, az „Orosházi Újság“ szerkesztőjét és kiadóját pótolhatlanul fájdalmas és súlyos csapás érte. Szeretett neje Sárkány Vilma asszony, folyó hó 7-ikén, hosszas súlyos szenvedés után meghalt. A boldogult nő vigasztalan férjén kívül bat kiskorú gyermeket hagyott árván és végtisztessége csütörtök délután ment végbe nagy részvét mellett. A lesújtó halálesetről kiadott családi gyászjelentés a követ­kező: Veres Lajos mint férj, úgy maga, valamint gyermekei: Vilma, Gizella, Imre, Lajos, Margit és Béla; továbbá szülei özv. Veres Józsefné és özv. Sárkány Pálné; testvérei Zsuzsánna férj. Nagy Istvánné, Veres József és neje Horpácsy Julia, Juliánná férj. Sass Ferenczné; Sárkány Ferencz és neje Kalmár Mária, Sárkány Pál és neje Lipták Karolin ; továbbá több rokonai nevében is megtört szívvel jelenti áldott lelkű jó nejének Sárkány Vilmá­nak 6 heti súlyos szenvedés után, éleiének 33-ik, boldog házasságának 16-ik évében e hó 7-én d. u. 3/. 2 órakor történt gyászos olhunytát. A felejthet- len drága halott hült tetemei e hó 8 án d. u. 3 órakor fognak az evang. egyház szertartása szerint a vasutmelletti temetőben örök nyugalomra tétetni. Áldás legyen emlékezetén I öngyilkosság szerelemből- Bármit is beszélje nek a minden ideális dolgot tagadó materialisták, még mindig — „mozog a föld.“ Még mindig van­nak emberek, a kik szeretnek, szeretnék érdek nélkül, vagyon, összeköttetés és egyéb földi javak keresése nélkül, tisztán ideálisan, sőt annyira is, hogy az imádott lény nélkül nőm akarnak élni és eldobják maguktól az életet. Egy szegény, egy­szerű szabóiparos halálát jelentik lapunknak Körös- Ladányból, névszerint Kramzli Istvánét, ki főbe­lőtte magát, mert nem akarták szerelmét viszo­nozni. A szerencsétlen szivü szabó halála nagy részvétet keltett. Nemzeti szövetség Csabán. A nemzeti szövet­ség Csabán is megalakul. Csütörtökön értekezlet volt e tárgyban, melyet Varságh Béla hivott egybe, hol Haan Béla és Beliczey István pártoló hozzá­szólásai után egy, 30 tagú szervező bizottságot vá­lasztottak. Az alakuló ülés ezután fog lefolyni. — Alapitó tagok 100 koronát, örökös tagok 500 ko­ronát fizetnek, a rendes tagdíj pedig 8 korona 3 évi tagdíjban állapíttatott meg. — Czélja: minden téren előmozdítani a magyar hazafiságot úgy anya­gilag, mint kulturális tekintetben. Csabá i az egye­sület megalakítása iránt nagy az érdeklődés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom