Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-06 / 45. szám

este a pavilion termében tombolával ösazekött tánczmulatságot rendez. A végrehajtó bizottság ma délután 2 órakor ülést tart, a midőn is a további t endöket fogja megállapítani. A rendező bizottsá óléu oly egyének állanak, bogy bizton remélhetjü miszerint ezen jubiláns ünnepély várakozáson fel fog sikerülni, miután tőle minden telhetőt elköve nek a siker érdekében. Baleset. Nagy részvétet kelt a gynlai Gá mán Károly pénzügyi fogalmazó balesete. A hót ugyauis nagybátyjánál egy pestmegyei kis faluba időzött s mulatságból vadászgattak is. Vadászat közben Géműn fegyvere véletlenül elsült és a fegy ver épen oly szerencsétlen tartásban volt, hogy an nak serét töltése befuródott a Gémén lába fejébe A rendkívül súlyos természetű sérülést szenvedet embert azonnal beszállították a budapesti szt. János kórházba. A „Végítélet.“ Ez a czime annak a hatalma vászonnak, amolyet egy Gyuláról elkerült fiatal em bér, Supkégel Gyula festett a a mely kép már Oros házán, Csabán és Aradon is ki volt állítva, s me lyet a jövő héten Gyulán a pa vili ónban is ki akar állítani a nagy munka megfestője. Supkégel Gyű pár évvel ezelőtt volt a gyulai árvászóknél dijnokl hova a sors mostoha körülményei sodorták, innen irodagyakornoknak ment Budapestre, itt egy arcz képet festett, mellyel megnyerte tetszését a meg rendelőnek, ki beszerezte őt, a szabadkai színház hoz diszletfestőnek. Itt komponálta hatalmas tér vét, a végítéletet ábrázoló fantasztikus nagy ará­nyú képét, melyet 5 hónap alatt festett meg. Te kintve, a fiatal ember kezdő voltát I hogy csal egy évig nyert szakszerű kiképzést a rajzolásban mert pártfogója Justh Zsigmond halála után abba kellett anyagi hiányok miatt a festőiskolát hagynia tekintve továbbá azt, hogy a még igazi művésznek is nagy tanulmányt és esztendőkre menő munkát] adó képet rövid idő alatt készítette el, változó ér deklődéBsel kell a mű kiállítása elé tekintem'. Azt eleve is tudnia kell — a művészet mezején csald igen kevéssé is jártas embernek — bogy teljesen művészi munkáról itt szó sem lehet. Nem leheteti len azonban, hogy a dilettáns munkán sok eredeti-] Bég és tehetség nyoma lehet, mely talán megfelelő tanulmány esetén érvényesülhetett volna. Minden! esetre érdeklődéssel nézünk a jövő heti kiállítás^ elé. A fiatal piktor különben arczképfestő műtér met szándékozik nyitni s már is számos megreng delése van. Esküvő. Ludvig József városi tanácsos polgár­társunk kedves leányát Máriát múlt hó hó 29-én ve­zette oltárhoz Kubicza Fereqcz géplakatos. Eljegyzés. Fröhner József fiatal asztalos elje­gyezte Szabó Antal csizmadia iparos kedves leányát Mariskát. A kereskedők és kereskedő ifjak társulata fo­lyó hó 12-én a társulat helyiségeiben társas estélyt tart, előrelátható szép sikerrel. Kezdete 8 órakor. Társulati tagok által bevezetett vendégek szívesen láttatnak. Halálozás. Korosy Camillo, nyug. cs. és kir. huszárkapitány, az Apponyi uradalom főintézője, Gerendáson 84 éves korában elhunyt. A széles körökben szeretett és tisztelt derék, guvalléros mo­dorú, magyar szivü öreg ur halála igen nagy rész­vétet keltett megye8zerte. Az Apponyi grófi csa Iádnak évtizedek óta kedves embere, az uradalom jobb keze volt, ki öregsége daczára is fiatalos erői vei és kedélylyel intézte az uradalom teendőit. — Érdekesnek tartjuk felemlíteni az események szó moru találkozását, amennyiben Korossy együtt ka­tonáskodott boldogult Almásy Kálmán gróffal. Egy időben hagyta ott s szintén kapitányi ranggal a hadseregot 8 pár nappil az agg gróf halála után ő is elhunyt, követvén egykori bajtársát a halálban. Ravatalánál Apponyi Albert gróf is megjelent s gyönyörű koszorút tett koporsójára. — Temetésén Radnay Farkas n.-váradi kanonok celebrált, mely kedden délután négy órakor Gerendáson nagy részvét mellett ment végbe. Nyugodjék békével I Az ujkigyósi plébánia árvasága megszűnt. Dr. Schlauch Lőrincz bibornok püspök ugyanis Wenck- heim Krisztina grófnő kegyúri bemutatása alapján kinevezte ujkigyósi plébánossá Tarkanyi Pétert, november hó 1-étöl kezdve. Az uj plébános 1860- ban született. Iskoláit Egerben, nagybátyjának, a neves egyházi költő és írónak, Tárkányi Béla egia kanonoknak körében végezte. Majd a theológiára Nagyváradra jött, hol 1883. szeptember 21 ón pappá lett felszentelve. Rövid ideig káplánkodott Endró- dön és 1886-ban bold. Lipovniczky püspök kinevezte őt nnbi.OManhQ I Mária-Teréza királynőről nevej jövő szezonra és pedig Kunhegyi Miklós a szatmári, és Micsei T. György a kecskeméti színházak igaz­gatói. , , . ­Öngyilkossági kísérlet. A múlt hónapban irtunk arról a megható drámáról, mely Orosházán játszó dott le, hogy Kovács Géza fiatal iparos tőle elhi- degült menyasszonya házánál szivén lőtte magát, ügy látszik a szegény családot kíséri az Isten suj- toló keze, mert a héten az öngyilkossá lett Kováé Géza öcscse Kovács Sándor követett el ougyilkoe sági kísérletet, elmetszvén borotvával a torkát. " fiatal kereskedősegédet állítólag bátyja utáni bánat« vitte a végzetes lépésre. Felgyógyulása remélhető Szélhámosság. Kugel Sámuel csabai vas keres­kedő czimére a múlt héten 10 láda áru ládák felbontatván, bennük áru helyett értéktelen tégladarabok voltak. — A svindler ki • Aradról küldötte, ott előleget is vett fel az állító lagos árukért A legújabb svindli elkövetőjét nyo m0ZZÍKözségi irnokválasztás. Az orosházi község épviselőtestület a héten tartott választáson. ános és Mitrovics Györgyöt választotta meg koz­égi Írnokoknak. , „ ,i LoDás Vakmerő tolvajlást követett el a hé­ten Bellák János csabai órás kárára edd,gélé isme etlon tettes. Felhasználta ugyanis azt az időt, míg gazda ebédelt és álkulcscsal behatolván uz üz­letbe, onnan négy aranyórát elemeit. A csendor- ég erélyesen nyomozza olyan hat főnyereményre van kilátás, melynek összege kevesebb mint 200.000 korona. így tehát Ö68zefüződő nemes czél előmozdítás nem sorjátékka a vakmerő tolvajt. A vármegye állategészségügye a tél közeled­tével sem indult javulásnak. Tömeges pusztítást okozo járványok ugyan nem uralkodnak, de a kulonbozo -■ ■ - | - - k most is nagy számmal fordulnak elő Jelenleg a következő zárlatok vannak Békés- ármegyében. L épfene: Gyula-Vári 1 udvar, Csaba 1 udvar, Szarvas 2 udvar; összesen 4 udvar. Veszettség: M.-Be_rény ség, őt Debreczenbe, zett arvabaz felügyelőjévé, főgymnáziumihittanárráj és a kath. elemi iskolák helyettes igazgatójává. Itt müködött^egész kineveztetéseig. Működésével ki­nyerte elöljárói megelégedését, szelíd, szeretetteljes modorával pedig Debreczon város közönségének ro- konszenvét, úgy, hogy már évek óta választott tagja volt a városi képviselőtestületnek. Itt érte őt] a grófnő és főpásztorának azon kegye, hogy műkö­désének jutalmául a tekintélyes ujkigyósi plébánia lelki vezetesevel lett megbízva. Napokban fogja el­foglalni hivatalát. Kívánjuk részünkről is teljes szi­vünkből, hogy Isten áldása kisérje őt hívei közzé, es segítse őt hasznos működésében továbbra is. Tű*! lárma. Halottak napjának csöndes áhíta­tát felre vert harangok- kongása zavarta meg A toronyban az újváros felöl tüzet jeleztek. Futottak be a temetőben levő újvárosi lakosok ijedten, de szerencsére csak vak lárma volt az egész. Az Krkel-fóle gőzmalom tájékán dudvát égettek s ennek a lángját nézték a toronyból igazi tűznek. A kivo­nult^ tűzoltóság azonnal vissza is ment állomási helyere. Tűz volt pénteken hajnalban \,/4 órakor a németvároson. Pettner József németvárosi gazda 1214. számú nádfedelü háza gyuladt ki ismeretlen okból. A tűzoltóság bár azonnal kivonult a vész színhelyére, nem sokat tehetett már az épület meg­mentésére, melynek nádfödele s a padláson levő 100 mázsa búza, 30 kocsi esős tengeri, 25 mázsa árpa, összesen 1500 forint értékben lett a lángok martalékává. A kárból 600 frt biztosítva volt. A szarvasi színház, ügy látszik Szarvas, min nyári állomás elég jó renoménak örvend a vidék direktorok előtt, amennyiben máris versengenek a jövő szint évadban a szarvasi színház birhatásáért Nevezetesen már két igazgató adta be pályázatát a 3 köz- 1 udvar, Szarvas 3 udvar, B.-Csaba 1 udvar; összesen 3 köz­ség, 5 udvar. Takonykor és bőrféreg: Oros­za 1 udvar, Szarvas 1 udvar, Csorvás 6 udvar, észtö 1 udvar, Uj-Kigyós 1 udvar, Békés 6 udvar; összesen 6 község, 16 udvar. R ü h k o r: Csorvas udvar, Békés 23 udvar, Kondoros 1 udvar, Mezo- Berény 1 udvar; összesen 4 község, 26 udvar. Ser- i é s v é s z : Bánfalva 1 udvar, Sz.-András 1 udvar, Szeghalom 1 udvar, Doboz 2 udvar, Sámson 1 udvar, Békés 6 udvar (járványos), Uj-Kigyós 31 udvar (jár­ványos), Gyula-Vári 1 udvar, K.-Ladány 1 udvar, Orosháza 1 udvar, M.-Berény 4 udvar, Puszta-Szent- Tornya 1 udvar, Szarvas 5 udvar (járványos), Szent- András 1 udvar; összesen 14 község, 57 udvar. Meglőtte a feleségét. Füzes-Gyarmaton Kovács Sándor földműves már régen örökös perpatvarban a feleségével. A múlt hót egyik napjan ismét erősen összeszólalkoztak 1 a férj indulatba jővén felesége nyelvelésén, leakasztotta a szegről fegyve­rét i háromszor rálőtt feleségére. Kovácsot azon­nal letartóztatták, a BÚIyosan sérült asszonyt pedig kórházba szállították. Rablás egy csabai korcsmában. A csabai Jamina külváros aféle mostoha gyermek és a csabai élezek czéltáblája. Hogy a legsötétebb minában csakugyan igen lassú lábakon halad a czivilizáczió, az a következő esetből is kitűnik. G. déki földműves a múlt hét egyik nap;án jó vá­sárt Csinálván a csabai piaczon, hazafelé bement egy pohár itókára egy — angol kényelemmel be rendezettnek épen nem mondható—jarainai korcs­mába. A korcsmában egy bájos Hébe is volt, a korcsmárosnó személyében, ki szemet vetvén a módosnak látszó gazdára, becsalta őt egy fekete kávéra a szomszéd szobába. Itt mi történt és mi nem, az nem tudatik, elég az hozzá, hogy G. föld­műves még aznap panaszt tett a csabai járásbíró­ságnál, hogy őt e jaminai korcsmában kirabolták, egy ropogós százast csavart ki kezéből a korcs- márosné. Beidéztetvén a vádlott korcsmárosné, kaczkiásan kijelentette a járásbíróság előtt, hogy de bizony ahhoz a százashoz joga van nékie. A legújabb jaminai szenzáczió kimenetelét Csabán nagy érdeklődéssel várják. A békés csabai takarékpénztárnál rendszere­sített vezértitkári állásra a héten tartott választáson az intézet igazgatósága Havas Mór közraktári ügy­vivő igazgatót választotta meg. Durvaságból halál. Koritár Mihály csabai gazda ismeretes volt arról, hogy cselédeivel rendkívül durván bánt, sokat követelt tőlük i ha nem felel­tek meg, nem spórolt az ütiegekkel. A héten a keményszívű gazda állatias brutálitása halálát okozta egyik cselédjének Hrabovszky György ifjú béresnek, kit oly állatias dühvei lökött fel, hogy a szegény fiú eltörte a nyakacsigolyáját, a mi pár nap múlva halálát is okozta. A brutális gazdát azonnal letartóztatták és behozták a kir. ügyészség fogházába, elvenni méltó büntetését. Elgázolás. Békésen egy elragadt fogat elgá zolta Kis János odavaló lakost, ki súlyos sérülése­ket és csonttörést szenvedett. Lakásán ápolják. Popp Alajos gőz- és kádfürdőjében a kazán tisztítása miatt f. hó 7-én hétfőn fürdő nem adatik. Keddtől fogva az összes fürdők ismét a n. é. kö­zönség rendelkezésére állanak. Fogorvos Kovács J. Budapestről, ki már évek óta városunkba ellátogat, bátorkodik a n. é. közön­séget értesíteni, hogy a legközelebbi időben Gyu- rkezik rövid idei tartózkodásra. — Megérke­zését annak idején fogja lapunkban tudatni. Az újságírók sorsjátéka iránt a magyar társa­dalom összes rétegeiben a legmelegebb érdeklődés # rokonszenv nyilvánul. Testületek és intézetek, méltányolva az ujságirói sorsjáték czéljának egyfe- felől humanitárius, másfelől kulturczélu és minden- denképen nemzeti természetét, a legszívesebb jóin­dulattal támogatják az annak megvalósítására irá­nyozott törekvéseket. Valóban példátlan ez a je­lenség a sorsjáték terén. A magyar katholikus fő­papság magatartása igazán jellemző arra a felfogásra, mely az ujsáRirói sorsjáték dolgában uralkodik. Újabban dr. Schlauch nagyváradi bíboros püspök 300 drb. sorsjegyért 150 frtot, Samassa egri érsek hasonlóképpen 300 drb sorsjegyért 150 frtot, Hor­nig veszprémi püspök 200 drb sorsjegyért 100 frtot küldött be a sorsjáték kezelőségének. Az ujságirói sorsjáték különben oly kiváló nyeremény-kilátá­sokat nyújt, melyek ezt a sorsjátékot páratlanná teszik. Tekintettel arra, hogy egy 50 kros sorsjegy­gyei hat húzáson lehet játszani, egy húzáson való résztvétel körülbelül csak 8 krba kerül. Ezzel szem­ben áll az, hogy ugyanazzal az egy sorjegygyel mellett azok, a kik sorsjegyeket vásárolnak, a^gya korlati sikerek számára is szerfölött kecsegtető ki látásokat szereznek meg. A sorsjáték kezelőségo mely eddig csak intézetek és testületek számán küldötte meg a sorsjegyeket, most az ország kivált magánosainak is megkönnyíti a sorsjegyek meg szerzését az által, hogy nekik ezeket megküldi. — Remélhető, hogy az a példa, melyet oddig az inté­zetek és testületek, meg a nagylelkű magyar ka tholikus főpapok nyújtottak, követőkre talál a ma­gánosoknál is, és ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az ujságirói sorsjáték humánus és egyúttal hazafia czólja megvalósíttassák. Ez kívánatos is. E végből óhajtandó, hogy azok, kik a sorsjáték kezelőségó tői a küldendő 10 drb sorsjegyet megkapják, eze «et megtartsák és az értők járó összeget a sors áték kezelőségének (Budapest, VI., Kossuth Lajos utcza 1. sz. a.) mielőbb megküldjék. gy munkára Irodalom. Az e rovatban közlött müvek kaphatók DO BAY JÁNOS kőnyvkereskodésében Gyulán, hol minden bel, és külföldi lapokra előfizetések is elfogadtatnak. Fáik Miksa Visszaemlékezései Erzsébet király­néra kétségtelenül a legszebb es legérdekesebb munkálatok közé tartoznak, melyekkel a megdicsőült fejedelemasszony emlékének az irodalom áldozott. Csak elismerést érdemel hát a „Magyar Könyvtár“ zerkesztősóge, midőn ez eddigeló csak a lapokban szétszórtan megjelent dolgozatokat most összegyűj­tötte és külön füzetben bocsátotta közzé, hozzáadva királynénak azt a kétségtelenül legszebb arcz- épét, melynek Sclirotzberg festette eredetijét müncheni képiárban őrzik. A „Magyar Könyvtár“ most megjelent uj sorozatának egyéb nagyérdekü füzetei is vannak. Első helyen áll Jókainak egy még eddig kiadatlan drámája, „Helvila“ czimü, mely az 58—59-es kettős számot tölti meg. A koszorús regényiró e darabjában a mai életben mozog: leginkább a magyar parlament világát festi, egy erkölcsileg végkép elzüllött honatyával szembe állítva egy ideális férfit és megrajzolva rendkívül érdekes női alakot is, a tetterős, kész modern leányt. Jókai e munkája Ivasva még sokkal hatásosabb, mint színpadon volt. _ A 70. szám a legújabb orosz elbeszélői gárda gy ik legzseniálisabb tagját mutatja be, Csehov An; talt, a kit nálunk Szabó Endre tett népszerűvé. O fordította a „Falusi asszonyok“ czimü elbeszélés és rajzgyüjteményt, mely meglepő bizonysága Csehov csodálatos megfigyelő tehetségének, hangja eleven­ségének és plastikusságának. A 61. számban Köl­csey Ferencz válogatott beszédeit teszi közzé Radnai Rezső, a ki a magyar szónoklat ez egyik atyames­terének legjobb munkáit válogatta össze, a füzetet szép bevezetéssel és az egyes beszédeket a szük- s magyarázatokkal látva el. A 62. számú füzet egy szenzácziós amerikai regényt tartalmaz; czime „Újjászületés“, szerzője Charles Yke. Ez a munka különösség es érdekfeszitós dolgában vetekedik Bellamy hires regényeivel : egy leány története van benne elmondva, aki húsz éves korában csodás módon elfeledi egész múltját és mintha újjászületett volna, uj életet kezd. E füze- et ismét egy magyar tárgyú szám követi; elsejo a „Magyar Könyvtár“ programmjában Ígért történeti életrajzoknak. Pázmány Péter életét mondja el benne Aldássy Antal egyetemi magán­tanár, röviden és tömören ismertetve nemzeti tör tónelmünk e nagy alakjának szereplését. A füzetet nyolez, a szöveg közé nyomott nagyérdekü kép »'azdagitja. — Ezeket nyújtja legújabb 6 füzetében „Magyar Könyvtár“, kétségtelenül a legsokolda­lúbb, legtartalmasabb és legolcsóbb az e nemű vállalatok közül. Egy egy szám éra 15 kr. Kap­ható Gyulán Dobay János könyvkereskedésében. A Magyar Könyvtár most küldi szét 65—70. számait, melyek ismét örvendetes tanúságai annak a jó Ízlésnek, mely e derék vállalat szerkesztését vezeti. A sorozatjóién a klasszikus irodalom egyik legüdébb terméke áll : Cicerónak gyönyörű mű- vecskéje „Az öregségről“, melynek mély életböl- cseségtől áthatott vigasztaló oktatásait még most s ép annyi élvezettel lehet olvasni, mint majdnem 2000 évvel ezelőtt. A könyv Fábián Gábor régi jó fordításában jelent meg; de a szerkesztőnek volt gondja rá, hogy ennek elavult frázisait, itt-ott elő­forduló nehézkességeit egy derék szakember, Lat- kóczy Mihály kiirtogassa. — Az ezután következő füzet az angol irodalom egyik legújabb kitünősé-j gét, Rudyard Kiplinget mutatja be, még pedig ab­ban a munkájában, mely rá nézve legjellemzete- sebb; az Indiai Történetek-ben. Fordítója Mikes Lajos. Már ez elbeszélések helyszíne is — az an­gol India — nagyon érdekes ; az ide átszármazott európaiak életének leírása még Kiplingnek reme kül festett, jellemző és v:rtuozitással elmondott meséi nélkül is le tudná bilincselni az olvasók figyelmét. — Angol után egy magyar novellista következik: Kabos Ede, egyike újabb elbeszélő- rodalmunk legtartalmasabb tehetségeinek, a ki ebben a füzetben is—czime „A csengeri kalapok“ — a modern élet finom megfigyelőjének és a köny- nyed elbeszélői hang művészének mutatja magát. Magyar tárgyú a következő füzet is: egy XVII. századbeli erdélyi történetírónak, Szalárdi János­nak „Siralmas Króniká“-ja, melyből Angyal Dávid, kitűnő historikusunk szedte ki a legérdekesebb részleteket, kivált a Bethlen Gáborra, az I. és II. Rákóczi Györgyre vonatkozókat. Ugyanő látta el e nagyérdekü füzetet bevezetéssel és jegyzetekkel is, megvilágositván mindazt, a mi modern olvasóra nézve magyarázatra szorul. Végül az utolsó kettős füzet nagy vívmányt jelent irodalmunk piaczán : a „Magyar Könyvtár“ besorozhatta olcsó füzetei közé Arany Toldi-ját. Hogy ez mit jelent, bizonynyal felesleges fejtegetni. Üdvözöljük e téren a „Magyar Könyvtár“-t, amely ha igy halad, megbecsülhetet­len szolgálatokat fog tenni nemzeti kultúránknak. Minden szám ára 15 kr. Uj czimbalom zenemüvek. Állaga Géza zene dei tanár által szerkesztett „Czimbalom-Album“, mely a legjobb és legkedveltebb magyar népdalok és egyéb átiratokat tartalmazza, most jeleni meg a III-ik és IV-ik füzet a „Harmonia“ zenemű- és zongorakereskedésben váczi-uteza 9. sz. Ara egy füzetnek 1 frt 50 kr. (jryulai élet* Mi a baja a gyulai társadalomnak? — Dramatizált monológ, mely szomorúan végződik. — Színhely: „Békés“ szerkesztősége. SZEMÉLYEK: A „Békés“ krónikása. A gyulai társas élet szelleme. Lapunk ifjú kiadója. Szedőgyerek. t; JELENET. Krónikás: (Ül az asztal mellett és rágja a pennaszárat.) Sehogyse tudok kitalálni semmi okosatl Mintha köd ülne az eszemen és ólom a pennámon. A gyulai társas életet meg nem lehet többé lerántani. Nem fognak meghívni sehova ozsonnára 1 Zicherre veszem I Már is négy mama fogadta hidegen a köszönésemet. Rettenetes! Pedig valamit Írnom kell. A nyomdában kéz­iratért zajong a tömeg s a kiadó minden percz- ben betoppanhat, eszembe juttatván, hogy a ki előleget tud kérni, annak írni is kell. (Lecsüg- geszti fejét.) Sehol, sehol egy mentő eszme. (Szünet, hosszasan gondolkozik) . . . Hopp! meg­van ! Most úgyis divat a szellemidézés. Megfogom idézni a gyulai társasélet szellemét I Zseniális ötlet I (Hirtelen elkomorulva.) Igen ám, de a szellemidézéshez egy ember és egy forint kell. Egy forint, a melyet az asztal közepére tesznek egy másik ember rajtam kivül, a kivel együtt rátesszük a kezünket a forintra. De hol az ember, hol a forint 1 . . . (Sóhajt.) z. JELENET. Kiadó: (Betoppan.) Tisztelt ur! Még mindig nincs kézirat! Áll a szedés, a szedők söröznek, a szedő gyerekek vakaróznak. Mi lesz ?! K. (félre) Meg van az emberem s talán a forintom is. (fenn) Kedves kiadó ur! Mielőtt a kéziratról beszélnénk egy kérésem lenne Önhöz. Kiadó: (zsebébe nyúl) Mennyi kell? K. (szerényen) Egy forint. Kiadó: (megütközve) Csak?! Tessék! K. (átveszi a forintot és az asztalra teszi) No most kiadó ur, tegye rá az egyik ujját és higyjen. Ez a forint mozogni fog. No tegye rá az ujját. Kiadó : Tegye a ménkű 1 Ugyan ne vicz- czeljen tisztelt ur, jobb lesz ha ir valami oko­sat. (El.) 3. JELENET. K. No, ember már nincs, de forint van ! Ez fő. Megpróbálom egyedül idézni a szellemet, (ráteszi az ujját a forintra) Úgy is kell ? Igen. Valami formularét,varázsszavakat.(szaval) „Egye- dem, begyedem sarkantyú, nem vagyok én fél- yaku . . . Szedőgyerek: (berohanva) Kérek kéziratot! K. (félre) Az ördög bújjon belé, elrontja a legszebben kezdődő seance-ot. (fenn) Kézirat nincs! Hátra arcz! Indulj! Szedőgyerek: (félre) Ez a jó munkatárs! (fenn) Alászolgálja. (El.) 4. JELENET. K. Kezdjük elölről. „Egyedem, begyedem sarkantyú ... Szellem jelenj meg! Akarom!... (Szélroham, Kossuth-képek ingának a falon, a szerkesztő­ségi olló leesik az asztalról, a papírkosárból szétröpülnek a gyulai lantosok versei,— szellem egjelenik). Szellem : (dörögve) Ki az a vakmerő ember, ki épen akkor háborgat midőn javába' pihenek ? K. (szepegve) Én vagyok. Sz. Hát aztán ki maga? K. Egy gyulai fiatal ember és . . . Sz. (csodálkozva) Hát Gyulán fiatal ember is van ? I K. Igen 1 Én is az vagyok s azonkívül krónikairó a „Békés“-nél. Sz. (kaczagva) Pompás. Két hazugság egy­szerre. Hát mit gondol maga én rólam. Tegye bolonddá, a kit akar, de én nem hiszem el. Gyulán fiatal ember és krónikát ir! Hát lehet Gyulán krónikát Írni ?! De már ilyet sok eltűrni. Eh! én eltűnők. K. (ijedten) Ne, ne tűnjön el! Az istenre kérem, maradjon. Sz. (bosszúsan) De hát mit akar vélem?! K. Bocsásson meg, hogy idéztem, magamról tudom, hogy ez kellemetlen. Sz. (csodálkozva) Hát magát is szokták idézni ? K. Persze, hogy persze. Sz. Kicsoda ? K. Kicsoda? Hát a járásbíróság. Sz. Mint szellemet? K. Dehogy! Mint alperest. Sz. No azt még nem próbáltam. Mindig készpénzben fizetek. K. Könnyű magának ! Lenne csak a „Békés“ krónikása, tudom nem fizetne sehogyse! Sz. (türelmetlenül.) No de ne vesztegessük az időt, Tudja ön, hogy én vagyok a gyulai tár­sas élet szelleme, s nekem élethivatásom aludni. Végezzen gyorsan, mert álmos vagyok. K. Tehát végzek. Olvasta a „Békés“ múlt számát? if Z. Nem járatom. Az „Uj idők“ a kedvencz lapom.r

Next

/
Oldalképek
Tartalom