Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-06 / 45. szám

45-!k szám. Gyula, 1898. november 6-án XIX. évfolyam vss Szerkesztősé;: Templomtér, Dobay János- kereskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza, riöfisetósi áij : ■ff ívsz évre Évnegyedre .1 » Io » Eyyes szám ára 10 kr. 1 11 ~ lir- I 2 »ön - 1 SÍ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: IED Ó ZED1ST 3D -A. T7" X XD W&, w».-~‘i- .'IT •e '‘^C1'rV.,r,;,fr^ * Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza. és könyv­kereskedés, hova a hir­detések és nyílt-téri köz­lemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. A népkönyvtárak Hazánk szellemi kifejlődésének legfőbb tényezője a közoktatásügyi miniszter oly ma­gasztos politikai programmal lépett a nem­zet szellemi fejlesztésének terére, mely min­den hazafiui léleknek legfőbb eszménye. Azt hirdetik, hogy a közművelődésnek minél in­tenzivebb kifejlesztése azon nemző ok, mely­ből a hazaszeretet, a közboldogság, az anyagi felvirágzás s az állami függetlenség is fakad. Rég előttünk lebegett vármegyénkben is azon fény, mely lelkünket ily eszmékkel megtöltötte, de a közművelődés fejlesztésé­nek sokféle módozatai között, nem tudtuk követni azon igazi fénysugárt, mely meg­világíthatta volna magasztos czélunk útját. Bókésvármegye mindig kereste a módo­kat és eszközöket arra, hogy a nép boldogi- tására irányuló tevékenysége a szellemi ki­fejlődésben is az anyagi előrehaladásnak tisztességes és erkölcsös biztosításában, pél­dával előljárjon. Fájdalom, elődeink nemes törekvése, nem minden irányban érte el az óhajtott eredményt s ha ennek okát kutatjuk, azon meggyőződésre keli jutnunk, hogy az eszközökben nem azt választották, mely a nép értelmiségének, szivének és szükségleté­nek megfelelt volna. A nép szellemi fejlesztése, a hasznos is­meretek terjesztésével azon hazafias igazi eszköz, mely a fentebb jelzett czél elérésére első sorban alkalmas. Ezen eszköz pedig nem lehet más, mint a népet hasznos, erkölcsös, szivet lelket ne­mesitő hazafias olvasmánynyal ellátni. Hazafias önérzettel és megnyugvással ta­pasztaljuk, hogy azt mit elődeink minden ügyszeretetük és ügybuzgóságuk mellett el­érni nem tudtak, vármegyénk szeretve tisz­telt főispánjának hazafias lelkesedése és a nép jóvoltára és boldogitására törekvő üdvös gondoskodása ért el azon eszméjével, hogy Békésvármegye minden községében népkönyv­f álilá. KÉRI KÁLMÁN. A dobozi papiak ablakai elsötétültek . . nagy,, sárga kapuja, melynek szárnyát hajdan a legvakmerőbb dobozi ember is nagy halkkal merte megnyiszorogtatni — most még éjszakára is sarkig nyitva áll . . . fekete ruhás ünnepélyes alakok vonulnak ki s be rajta, asszonyok, fér­fiak, gyermekek, résztvevők, barátok és száj- tátó kiváűcsiak. A sárga ajtókról terjedelmes hivatali kettős pecsétek mereszkednek, mint mind meg annyi pápaszemek, melyeken keresz­tül a sötét elzárt szobák lénye, úgy tetszik mintha a külvilágba kívánkoznának szét kukucs­kálni s régi jogaikat akarnák vissza igényelni, a mikor a vendégszeretet e csarnokában a zárt ajtókat még nem ismerték. A hófehérre csiszolt padlókat jövő-menők csoszogják össze poros, homokos lábakkal ... A ház ura tűri nyugod­tan, szótlanul. Ott fekszik a szoba közepén érczkoporsóban; merev tekintete nincs szegezve senkire, hatalmas hangja elnémult s arcza fel ölté a nagy gondolkodó szerepét. A hires dobozi pap nem él többé! 'Kéry Kálmánt nem látja többé földi szem ! * * * Egy z4 óra és mennyi változási „Furcsa átalakulás foly itt; ha belé láthatnánk.“ Ki * % Kéry Kálmán a maga nemében egyike volt azoknak a sajátságos individuumoknak, a milyenek majdnem kizárólag költők, színészek, vagy legalább nem közönséges emberek között jelentkeznek csak. Művész vér volt — papi tárakat létesít. Főispánunknak úgyis mint a bókésvármegyei közművelődési egyesület el­nökének ezen eszméje annyira beleillik köz­oktatási ministerünk fentebb jelzett magasz­tos programújába, hogy csak örömmel és köszönettel fogadhatjuk ez irányú intézke­dését annál is inkább, mert büszkeséggel tölt el bennünket azon tudat, hogy épen Békósvármegye főispánja s közművelődési egyesülete volt az, ki földmivelési minis­terünknek ezen üdvös eszközre első sor­ban figyelmét felhívta. Ezek után öröm­mel közöljük a földmivelésügyi rn. kir. mi- nisternek vármegyénk főispánjához intézett következő leiratát, melylyeí Békésvármegyé- ben a népkönyvtárak létesítése biztosítva van. Rezei Sylvius, kir tanfelügyelő. A földmivelésügyi minister leirata a következő: Méltóságos Főispán ur! Hivatkozással folyó évi október hó 27-én 1281. szám alatt kelt azon jelentésére, a mely mellett a vármegyei közművelődési egyletnek nép­könyvtárak létesítésére 2800 frt államsegély iránti kérvényét felterjesztette, értesítem Méltóságodat, hogy a kérelmezett segélyösszeget engedélyeztem s egyidejűleg kelt rendeletemmel ulasitottam a gyulai m. kir. adóhivatalt, hogy Méltóságodnak, — mint a folyamodó egyesület elnökének — bélyegköteles nyugtájára Kettőezernyolczszáz forintot fizessen ki. Midőn erről Méltóságodat ezennel értesítem, felkérem : szíveskedjék a közművelődési egyletet fölhívni, hogy a tervezett 33 községi népkönyvtárt még ez év folyamán rendezze be, a népkönyvtárak gyarapításáról évenként gondoskodjék s azok álla­potáról minden évben deczember 31-óig tegyen részletes jelentést. Fogadja Méltóságod tiszteletem őszinte nyilvánítását. Kelt Budapesten, 1898. évi november hó 3-án. Darányi, s. k. köntösben. Nagy vonások erős emberi gyarló­ságokkal egyesültek benne, amik talán kíilöncz- ségeknek voltak inkább nevezhetők; kifejlő­désre juttatva őket az élet helyzete. Nagyvilági temperamentum, volt s egy kis faluba szakadt, Nagy színészi vena — s pap lett. A társas körök bálványozott kedvencze — elhagyott, magányos, sivár életet élt. Pénz dolgában taka­rékos, szinte fösvény, életmódjában inyencz, szinte epikureus. Környezete felett souverain, érintkezésében czeremoniarius, barátai körében önmegadó, tréfáknak könnyen felülő, nyilvános szerepléseiben papiasan alázatos. Társas körök­ben, csevegések közben nagyszerű adomázó, szellemes idéző, szavalataiban tragikus; az Arany, Kis, Tolnay-féle komor balladák párat­lan alakitója, a kit hallgatni már talán nem is gyönyör, hanem kéj volt. Individuum minden izében. Individuum a maga külön mértéke sze­rint. Arra a „bizonyos mérsékletre, arra a sima­ságra, hogy valahogy foszlánynyá és rongyokká ne tépje a szenvedélyt“ s a melyet az ö bálvá­nya állított fel hitelvül minden előadó számára s a kinek alkotásait, igéit az Istenember után a legnagyobbaknak vallotta és a kinek rr.etapho- ráit, eszméit akárhányszor imáiban predicatiói- ban a kathedrára is felvitte, egy szavaló sem tudott jobban „szert tenni“ nála. * * * Papnak, kathedrában, művészi volt. Eszmékben nem volt ugyan eredeti, gondo­latai nem voltak elég költőiek, bölcseimé nem volt mély, hangulata nem volt szárnyaló. Mes­terét Székácsot nem tudta megközelíteni. De az előadás művészete, a másik mester befolyása, az Egressy cultus ereje, a lényegbeli fogyaté­kosságokért bő kárpótlást nyújtott. Imádkozásai megható képek valának. Egyszerűek, simák, szívből fakadók, áhitatosak; semmi álpathos, semmi csapongás, mint mikor a vallásos ember A vármegye rendkívüli közgyűlése. Még egy hónapja sem múlt, hogy a vár­megye törvényhatóság bizottsága őszi rendes közgyűlését megtartotta és már is egy sür­gős természetű ügy a bizottságnak rendkí­vüli közgyűlésre való összehívását tette szük­ségessé, a mely rendkívüli közgyűlés novem­ber hó 12-ikén fog megtartatni. Az ügy, a mely halaszthatlan tárgyalást igényel, a csaba- békési útvonal kiépítésének kérdése, a mely­nek költségeit, a mint a lapunkban közölt miniszteri leiratból kitűnik, a kereskedelem­ügyi miniszter most a vármegyével akarja fedeztetni, miután a transversális út építésé­nél a remélt felesleg elmaradt. A rendkívüli közgyűlés tárgysorozatába felvettek még né­hány újabban beérkezett ügyet, melyek kö­zül a közérdeküekhez, első sorban természe­tesen a jelzett fontos útépítéshez pár szóval hozzászólunk. A közgyűlés első tárgya Ladies György bizottsági tag indítványa a képviselőházban folyó obstrukczióval szemben való állásfog­lalás iránt, mely indítvány politikái ter­mészetű lévén, annak tisztán megemlítésére szorítkozunk. A csaba-békési ut kikövezésére vonat­kozó ministeri rendelet, illetőleg annak tar­talma, t. i. hogy az állami transversalis út­nál nem mutatkozik megtakarítás, amelyből ezen ut kiépíthető lenne, amennyire várat­lan, ép annyira nem kellemes benyomást kelt vármegyében. Reméljük és hisszük, hogy a törvény- hatósági bizottság, amely a jövő közúti épí­tési programmot már megalkotta, nagyon meg fogja fontolni, hogy a kereskedelmi minisz­ter leiratában foglalt feltételeket elfogadja. Úgy vagyunk informálva, hogy Békésen és Mező-Berónyben is közóhajtás, mely sze­rint a békés-gerlai útvonal köveztessék ki, amely által, minthogy a gyula-veszei s vesze- gerlai utak tényleg ki vannak kövezve, Mező- Berény és Békés közvetlen összeköttetésbe karácsony estéjén előveszi imádságos könyvét s Istenéhez szól egymagában, úgy a mint tud, a mint érez. Való, hogy hangja gazdag kincstára volt a szónoklásnak . . . # * * Az utóbbi időben minden megváltozott. A ha­talmas papból „öreg pap“ lett, b-iteg ember: Bron­chitis gyötörte. Asthma kínozta. Baja támadt a szívnek. Ahogy Carlyle festi Mirabeaut,— oh ! ügy illik a kép erre a falusi lelkészre is; mert hisz ebben a kisrendü egyházi szolgában is ragyo­gott a genius tüze ! — Októberben mely rá nézve az utolsó volt, ott lehetett látni, az Ur­nák házában bő palástjába beburkolva, nyaka körül tekerve vászon ruhával; — vére beteges forróságban volt, szeme majd elsötétült, majd fény czikázott át rajta — azután elhagyta a szó­széket — örökre. * * * Kéry Kálmán i84o. évben született Vésztőn, a hol atyja orvos volt. Iskoláit Békésen, Deb- reczenben, Sopronban és a theolog iát Budapes­ten végezte. Egy darabig 1-ónyay Menyhért fiai mellett nevelősködött, azután Török Pál püspök káplánja lett, mígnem 1866-ban Dobozra meg­választották lelkésznek. — Az előadó szónok­lat művészete iránti hajlamot az 50-es ®s ó°"as évek nagy színészei élesztették és erősbitették meg benne, kik közöl a legnagyobbal Egresivel, kebelbarátja E. Kovács Gyula réven, kinek az nagybátyja volt, ismerkedett meg. A papi pá­lyára rokona Székács József püspök fényes pél­dája serkentette. — Dobozra l.ónyay ajánlotta; — de hogy ily kis helyen örökre eltemetkezzék : az feltett szándéka nem volt. Azonban sorsunk intéző rugója sokszor vérmérsékünkben rejlik. — Kéry Kálmán pepecselő, töprenkedő, hamleti lomhaságu temperamentum volt. Nagy ambiczió, kis tetterő. Az újat nem szerette. „A régi tör­Lapunlc mal szAmälioz fél Ív melléKlet van csatolva. jönnének a vármegye széhelyével is. De ösz- szeköttetésbe jutna Doboz, Csaba s természe­tesen Gerla is Békéssel» A gerla-béké8Í útvonal hosszá 8.18 km., a gerla-csabai útvonal hossza 6-78 km., a csaba-békésié 1P66 km. Ha a vármegye a gerla-békési 8* *18 km. hosszú útvonalat kövezteti ki, meg fog tör­ténni, amit Haviár Lajos kir. főmérnök már az 1.200,000 forintos kölcsön terv alkalmá­val első sorban proponált és amit a törvény- hatósági közgyűlés elvileg el is fogadott, t. i. hogy Békés, Gyula s Csaba Vészén át köt­tetnek össze egymással. Eme előterjesztés, illetőleg határozatnak megvalósulását eddigelé az állami transversális ut létesítése késleltette. A csaba-békési ut jókarba hozatalára a vármegye a tavaszszal 10,000 irtot áldozott. Igen helyesen tette, ráfért arra az útra § tetemesen meg is javította. Ez az útvonal — mint fenebb említettük — 11’66 km. hosz- 8zu, a csaba-gerla-békési útvonalé pedig 14’96 km. Ha tehát a gerla-békési ut köveztetik ki, a csabaiak mindössze 3'30 km. különbözettél ugyancsak köuton mehetnék át Békésre, a béké­siek viszont Csabára, ama pár hónapi időben, amikor a 11/66 km. hosszú direkt békés­csabai utón nehezebb közlekedés esik. Ennek az alig három hónapra tehető 3.80 km. bosszú útkülönbözetnek fejében azonban a gerla-békési 8.18 kilométeres út kikövezése által Mezöberény, Békés, Doboz, Gerla, Csaba s Gyula összeköttetésbe jutnak egymással. Látni való dolog, hogy nem ‘partikuláris, hanem egyetemes és így objektiv szempontból mérlegelve a 11*66 km. hosszú csaba-békési útvonal kikövezése szóba sem jöhet a gerla- békési 8‘18 km. útvonal kikövezése mellett vagy előtt, különösen nem jöhet akkor, ha a kikövezés költségeit a vármegyének kell fedeznie. A csaba-békési kőut kikövezése csak Csaba érdeke, a gerla-békésié azonban, amel­lett hogy kielégíti Csaba érdekét is, Békés vá­vényt vallotta“ — ahogy mordani szokta. Végre Dobozon maradt. * * * Igen most már Dobozon maradt örökre! Mert a mint Szabó János esperes szép emlék­beszédében jellemezte, a ki azon az utón halad el, melyet a hulló könyek sokaságáról a könyek utjának nevezhetünk el — annak többé már nincs visszatérése! * * * A temetés rendkívüli, helybeli és vidéki részvét mellett ment végbe — Temetésén tiz pap vett részt, és három imádság mondatott. Szabó János esperes megható szépen beszélt a templom ban, Dombi Lajos igen emelkedett szel­lemben a temetőben, s ugyancsak itt, meghatóan az elhunyt káplánja Szabó Mihály. * * * Koporsóját özön sok koszorú borította, közte grófi Wenckheim Dénesé. Az E. Kovács Gyuláét pedig reákötötték ez elhunyt fejfájára. Az elhunytnak az volt kedves nótája : Kétszer is nyit az akáczfa virága ... Ezt a népdalt E. Kovács Gyula irta. * * o Most elküldte siriratnak. * * * A halálesetről a család és a dobozi ref. egyház adott ki gyászjelentést. Utóbbi a követ­kező. A dobozi ev. ref. egyház fájdalommal tu­datja hű lelkipásztorának Kéry Kálmán lelkész­nek f. évi október hó 31-én, rövid szenvedés után, élete 60-ik évében történt gyászos elhunytét. A megboldogult hült tetemei november hó 3-án délelőtt 10 órakor fognak a dobozi ev. ref. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra tétetni. Áldás emlékére, béke poraira 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom