Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-30 / 44. szám
és Kétegyházából állott, az is meglehetősen elhanyagolva, vizjárta földekből álló gyenge jövedelmű birtok volt. Az ő szorgalma, puritán gondolkozásmódja, visszavonult józan életmódja szerezte hozzá azt a nagy vagyont, amely a jelenlegi Almásy ■ birtokot teszi. Az atyjától örökölt hitbizományhoz szerzett egy másik majorátust Tenyő, Gyalu és Garany birtokokból állván, másodszülött fia, György részére, mi kitesz 17,000 holdat, s szerezte azonkívül a szent-tamási 8000 holdas uradalmat és az aradmegyoi Iratost, a mi 6000 holdat tesz ki. Az első majorátus Sarkad, Kétegyháza, Vari 43 000 holdat tesz ki. E roppant vagyonról mikópen végrendelkezett, még nem tudható, mert három példányban kiállított végrendelete, melynek eredetije Spett Vincze uradalmi ügyésznél Budapesten van, még nem bontatott föl. Almásy Kálmán gróf, kit ő Felsége 1885-ben v. b. t. tanácsosának nevezett ki, régóta betegeskedett már. Körülbelül 3 éve, hogy ki sem mozdult lakosztályából. Meglehetős excentrikus életmódot folytatott, éjjel nem igen tudott aludni, nappal aludt egy keveset s jóformán az egész napot olvasással töltötte, mit öreg kora dnczára szemüveg nélkül végzett. Felolvasót nem tűrt maga körül, ő maga szeretett olvasni s sokszor mondotta.- „Fiatal koromban ki nem állhattam a betűt s vénségemre ez minden szórakozásom.“ Erejének rohamos hanyatlása körülbelül husvét óta számítható. Nagypénteken ugyanis influenzába esett s azóta nem igen jött magahoz. Betegségében dr. Kun Pál kórházi osztályorvos kezelte, csak élete végső napjaiban jelentek meg ágyánál Wiede rhojfer és Kétly egyetemi tanárok. Betegségének komoly hírére a családtagok mind köréje gyűltek s körülbelül Jjj hét óta az egész grófi család Kótegyházán tartózkodik. Halála 23 órai szenvedés után következett be. Szenvedéseit nyugodtan megadással tűrte, folyton magánál volt, csak az utolso három órában vesztette el eszméletét. Neje és gyermekei o nehéz órákban folyton mellette voltak. Pénteken 9 órakor lehelte ki lelkét, mielőtt az utolsó kenetet fölvette s nehéz betegsége alatt kétszer meg is gyónt Nogáll László kétegyházi plébánosnak. A halál hire gyorsan elterjedt, gyászt öltöttek az uradalmak, szünetel az összes munka, azt uradalmi épületeken s Kótegyházán a községházánál is megjelentek a gyászlobogók, hirdetvén a grófi családot ért lesújtó gyászesetet. Gyulaváriban a ref. templomon és községházán is kitűzték a gyászlobogót, mely községnek annyiszor volt alkalma nagylelkűségét élvezni. Kitűzték a gyászlobogót Gyulán a megye székház erkélyén és a Wenckheim kastély-épületen. Nem volt olyan örvendetes családi esemény, hogy az uradalmához tartozó községekben nagyobb alapítványokat ne tett volna s ilynemű alapítványainak összege meghaladja a 20.000 forintot, bár jótékonyságot mindig inkább titokban, mint a közvélemény nyugtájára számítva, gyakorolt. Hazafias adományai között megemlítjük, hogy a Magyar Tudományos Akadémiában is 2000 forintos alapítványt tőn. Halálhírére mintegy 300 távirat, részvétlevél érkezett Kétegyházára, köztük az uralkodóház számos tagja és Magyarország csaknem minden szá- mottevő, tekintélyes főúri családja részéről. Ravatalát a halálozás színhelyéről, a gróf hálószobájából tegnap délelőtt tiz órakor szállították át a családi kápolnába. Itt van fölállítva a ravatal. A kápolna egész belterjedelmében fekete posztóval van bevonva, azonképen az uradalmi templom is. Mint egész életében nem volt a pompa és luxus barátja, hozzátartozói halálában is szem előtt tartották a gróf ez elvét. Egyszerű matt fe j kete érczkoporsóban fekszik, virágoktól, délszaki növényektől környezetten. Koporsója uégy sarkán az uradalom fiatalabb tisztjei éjjel-nappal felváltva állanak őrt s a grófi -család fájdalomtól lesújtott tagjai csaknem állandóan a ravatal körül vannak. A kápolnából nyiló templomból hangosan imádko zók zsongása hal Iszik be a kápolnába s az ura dalmi alkalmazottak, tisztikar, cselédség tagjai mindig ott találhatók néma. fájdalomban, elhunyt uruk ravatalánál. A koszorúk nagy része még csak a mai nap folyamán érkezik, de azért már tegnap csaknem el volt borítva a ravatal a szebbnél-szebb koszorúktól. A koporsót egyetlen nagy koszorú borítja, az Almásy Dénes grófé óriási babérkoszorú sárga rózsákkal fehér selyem szalagon „A legjobb atyának örökké hálás fia Dénes“ fölirattal. A koporsó oldalán sorakoznak a család többi tagjainak koszorúi. — Fehérvirágos, fehérszalagos koszorú „A jó nagyapának, Emma, Denise, Lili, Mariska, Alajos“ felirattal * babérkoszorú fehér szalaggal „Hálás, igazszeretettel Elza“ felirattal. Gyönyörű pálma koszorú kétaraszos széles fekete szalaggal a tisztikar koszo ruja „Kegyelmes grófurának mély gyásza és hálája jeléül — Első hitbizományi uradalmak tisztikara“ felirattal. Babérkoszorú, fehér szalag „őszinte részvétük jeléül — Wenckheim Rika és Dénes.“ A koszorúk igen nagy része csak ma érkezik, tegnap még a családtagok koszorúi sem voltak mind a ravatalon. Temetéso többször kifejezett kívánsága szerint, egyszerűen megy végbe ma délután. Bár Des- eewffy Csanádi püspök felajánlotta a grófi családnak, hogy temetésén czelebrál, a család ez ajánlatra tisztelettel nem reflektált és igy a temetést Nogáll László kétegyházi plébános fogja végezni. A temetés délután 4 órakor lesz, koporsóját az uradalmi tisztikar tagjai viszik le a kápolna alatt levő családi sírboltba, melynek öt még üresen levő fülkéjének egyikébe atyja Almásy Ignácz mellé fog ják koporsóját elhelyezni. A halálozásról kiadott családi gyászjelentés a következő : Ozv. id. gróf Almásy Kálmánná, született Wenckheim Stefánia Mária grófnő, dicsőült Erzsébet királyné O Felsége palotahölgye, és gyermekei gróf Almásy Erzsébet, férjezett gróf Cziráky Jánosáé, csillagkeresztes-hölgy s gyermeke Jeanne, gróf Almáfcy Dénes cs. és kir. kamarás és neje Károlyi Gabriella grófnő, dicsőült Erzsébet királyné Ő Fel sége palotahölgye és gyermekeik: Emma, Denise, Gabriella, Mária és Alajos; gróf Almásy György és neje Zichy Zenaida grófnő, csillagkeresz fes-hölgy és gyermekeik: Irma, Georgina, Pál és Jackelin; gróf Almásy Imre és neje Wesselényi Cornelia bárónő és gyermekeik : Dénes, Ilona és Imre; gróf Almásy Emilia osillagkeresztes-hölgy és férje báró Trauttenberg Frigyes gyermekükkel Imrével; továbbá veje Beniczky Géza cs. es kir. kamarás és gyermekei: István és Maria szomoro dott szívvel tudatják, hogy férje illetőleg atyjuk, nagyatyjuk, apósuk: Nagyméltóságá zsadanyi és török-szt.-miklósi id. gróf Almásy Kálmán, Sarkad örökös ura, a lörendlház örökös tagja, fi Felsőiének valóságos belső titkos tanácsosa, életének 84-ik, boldog házasságának 44-ik évében, hosszas szenvedés, a halotti szentségek többszöri- és a pápa Ő Szentsége áldásának ájtatos felvétele után folyó hó 28-án, délelőtt '8l/í órakor jobblétre szenderült. A megboldogultnak hült tetemei folyo hó 30-án, délután 31/* órakor fognak a kétegyházi családi sírboltban örök nyugalomra tétetni, lelki üdvéért pedig az engesztelő szent-mise áldozat folyó hó 31-én, délelőtt 10 órakor a kétegyhízi és a többi uradalmi róni. kath. templomokban fog az egek Urának bemutattatok . Kétegyháza, 1898. évi október hó 28 an. Az örök világosság fónyeskedjék neki I Békésvármegye közművelődési egyesülete körébőlKözművelődési egyesületünk, mint azt annak elnöke dr. Lukács György főispán a legutóbb tartott felolvasó, illetőleg választmányi ülésében jelezte, régóta égető szükséget képező intézmény létesítését veszi feladatai körébe. Népkönyvtárak szervezéséről van szó, melynek egyrészt népnevelő 1 erkölcsneme- sitő hatását, másrészt mint az agrárszoczia- lis téveszmék elleni sikeres küzdelem békés fegyverét nem szükséges bővebben indokolnunk. A kezdeményezés eléggé nem méltányolható örök érdeme dr. Lukács György főispáné, a létesítéshez szükséges anyagi segély megadásáé — mire alapos kilátás van — az eszme iránt élénken érdeklődő arányi Ignácz földmivelésügyi miniszteré, szervezési előmunkálatot pedig az egyesü- et nagyérdemű agilis alelnöke Oláh György teljesiti. A népkönyvtárak szervezésével megbízott albizottság (dr. Lukács elnök, Oláh György alelnök, dr. Bodoky Zoltán vál. tag és Kohn Dávid titkár) október 25-ón tartott ülésében beható tárgyalás alá vette Oláh György alelnök elaboratuinát és azt egész terjedelmében elfogadta ; a szabályzat szerint a vármegye községei három kategóriába soroztának és pedig a kis községekben 50 frt, a középnagyságú községekben 75 frt, a nagyobb népességű községekben 100 forint értékű könyvekkel alapittatik meg a népkönyvtár, (Csabán 125 írttal.)A bizottság megállapítja a beszerzendő könyvek jegyzékét is. Lukács György elnök, aki folyó hó 27-én Budapestre utazott, a szervezeti szabályzatokkal felszerelt kérvényt szemetesen adta át Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszternek és igy reményünk van rá, hogy a népkönyvtárak szervezése rövid ideig marad puszta eszme, hanem még a jövő hó folyamán testet fog ölteni. Egyelőre a népkönyvtárak szervezésére vonatkozó alapszabályzatot közöljük, amint azt Oláh György alelnök szövegezte 1 az albizottság elfogadta következőkben: Községi népkönyvtárak szervezése. Bókésvármegye közművelődési egyesülete a vármegye minden községében népkönyvtárat létesít. A népkönyvtár czelja. A községi népkönyvtár czélja általában a közművelődés terjesztése, a magyar nemzeti szellem ápolása es fejlesztése; s czélja különösen, hogy a szegényebb sorsú lakosok, nevezetesen pedig a mezőgazdasági vagy ipari munkások és a cselédek minden megterheltetésük nélkül jussanak oly olvasmányokhoz, melyek az erkölcsöt nemesítik, az emberbarati érzületet* a törvények és közrend iránti tiszteletet, a kötelességérzetet fejlesztik, közgazdasági ismereteket nyújtanak, a munkásságra’ való buzgalmat növelik. A népkönyvtár terjedelme. A népkönyvtár terjedelme az egyes községekben a népesség száma és a közművelődési viszonyok, olvasó körök, közkönyvtárak léte vagy hiánya stb. szerint állapittatik meg. Az első létesítés alkalmával a mellékelt jegyzéknek megfelelőleg 160 kötetet tartalmazó 50 forintos, 211 kötetet tartalmazó 75 forintos és 277 kötetet tartalmazó 100 forintos könyvtárak állíttatnak fel. Könyvtárhasználat. A község minden lakosa igénybe veheti a népkönyvtárat. A népkönytár kezelő- minden vasárnap és ünnepnapon kiadja a könyveket a jelentkezőknek. A kivett könyvet egy hónapnál tovább magánál senki nem tarthatja. Egyszerre két vagy több könyvet senki ki nem vehet. Köteles minden olvasó a kivett könyvet gondosan megőrizni s szem előtt tartani, hogy a köz- ^gyotí rongálás elidegenitese bűn, gondos megőrzése pedig becsületbeli kötelesség. A ki a könyvet megrongálja, bemocskolja, vagy elveszti s visszaszolgáltatni nem tudja, árát megtéríteni köteles. A könyvtár kezelő a könyv árának megtérítése iránt a bíróságnál a megfelelő lépéseket megtenni köteles. Nyilvános könyvhasználat. Ha legalább 15 egyén jelentkezik uvégből, hogy nyilvános felolvasás tartassák, a könyvtár kezolő a kivánt vagy a megfelelő könyvet a felolvasónak kiszolgáltatja s a felolvasáson lehetőleg maga is részt vesz. Ily felolvasások csakis a község házánál, valamely népiskolában vagy más alkalmas és tisztességes helyiségben s mindenkor vasárnap vagy ünnepnap tarthatók. A felolvasók mérsékelt jutalmazását a közművelődési egyesület feladatának ismeri. A népkönyvtár kezelése. A községi népkönyvtár a közművelődési egye sülét községi közművelődési bizottságának fel ügyeleté alatt áll. (alapszabály 31. §.) A községi közművelődési bizottság gondoskodik arról, hogy a népkönyvtár kezelése, a közművelődés ügye iránt lelkesedő egyénekre bizassék. Ilyenekül tekinti a közművelődési egyesület a lelkészeket, tanítókat, a községi elöljáróságnak a népnevelés ügyével foglalkozó tagjait, (az iskolai esküdteket) valamint más érdeklődőket. A községi közművelődési bizottság állapítja meg a helyi viszonyoknak megfelelőleg a vasárnapok és más ünnepnapok azon időszakát, vagy óráit, mikor a népkönyvtárból könyvek adatnak ki s gondoskodik arról, hogy a kitűzött idő közhírré tétessék. A községi közművelődési bizottságnak feladata, hogy a népkönyvtárnak használása a lakosságot alkalmas módon buzdítsa, hogy nevezetesen nyilvános felolvasások tartásával 1 az erre való buzdítással a könyvtár minél hatályosabb használását megkönnyítse és elősegítse. A könyvtár kezelő a kiadott könyvekről jegyzéket vezet, melybe a kivevő nevét, lakását, (gaz dáját) s a kivétel idejét feljegyzi. A könyv visszaadásánál a feljegyzést áthúzza. A könyvtár a kezelőnek leltár mellett adatik át s annak megőrzéséért felelős. A községi közművelődési bizottság időnként meggyőződik arról, hogy a népkönyvtár kellő gondozás alatt áll-e, s meggyőződést szerez arról, hogy a könyvtár mily mérvben használtaik. A mennyiben tapasztalná, hogy a könyvtár kellő mértékben, vagy a várakozásnak megfelelően nem vétetik igénybe, a szükséges intézkedéseket megteszi arra nézve, hogy a népkönyvtár azon nemes czélnak, melyet szolgálni kiván, teljesen megfeleljen. A könyvtár kezelőt, a mennyiben elismerésre méltó buzgalommal fáradozik a könytár hasznosítása körül s a mennyiben azt más körülmények is indokolják, a közművelődési egyesület jutalmazásban részesiti. Könyvtár gyarapítás. A könyvtárnak uj könyvekkel való gyarapítása a közművelődési egyesület feladatát képezi. A könyvtár nemes lelkű emberbarátok áldozatkészségéből közvetlenül is gyarapítható, azonban különös gonddal kell ellenőrizni, hogy n könyvtárba egyesek adománya utján, csak erkölcsös, nemes irányú, az emberszeretet magasztos elveit hirdető s a társadalmi békét, közrendet nem veszélyeztető és meg nem támadó müvek vétessenek fel. Megyebizottsági tagok választása. Lapunk múlt számában megírtuk, hogy a törvényhatósági bizottság kilépő tagjai helyett újaknak választására november hó 7-ik napját tűzte ki a közgyűlés és közöltük azon bizottsági tagok névsorát, a kiknek megbízatása a folyó óv végén lejár. Ezen tudó-itásuuk kiegészítéséül közöljük itt a közgyűlés által az egyes választó kerületekbe a választások vezetésére kiküldött elnökök és helyetteseik névjegyzékét. Kiküldettek pedig: 1. Gyula, városában. 1-ső kerületben elnök : Ladies György, helyettes: Sál József. 2-ik alkerületben elnök: Keller Imre, helyettes: Schröder Kornél. 3-ik alkerületben elnök: Hoffmann Mihály, helyettes : dr. Follmann János. II. Csaba községben. 1-ső alkerületben elnök : Fábry Károly, helyettes: Beliczey Gáza. 2 ik alkerületben elnök : Haan Béla, helyettes : Dr. Zsilinszky Endre. 3-ik alkerületben elnök: Sóhár Kálmán, helyettes: Kovács L. Mihály. 4 ik alkerü letben elnök : Urszinyi János, helyettes : Dr. Seiler Vilmos. III. Békés községben. 1-ső alkerületben elnök : Dr. Hajnal István, helyettes: Szathmáry Gábor. 2 ik-alkerületben elnök: Konkoly Jenő, helyettes: Benedikty Gyula. 3-ik alkerületben elnök: Kra- tochvill Gyula, helyettes: Dr. Török Gábor. IV. Kétegyháza községben elnök: Böhm Miklós, helyettes: Szerb Miklós. V. M.-Berény községben elnök : Horváth János, helyettes I ifj. Kollár János. VI. Gyoma községben elnök: Garzó Gyula, helyettes: Németh Lukács. VII Endröd községben elnök : Kalmár József, helyettes: Dr. Jakus Benő. Vili. Szarvas községben 1-ső alkerületben elnök: Gróf Bolza Géza, helyettes: Dr. Salacz Oszkár. 2-ik alkerületben elnök: Dr. Lengyel Sándor, helyettes: Golián Soma. 3-ik alkerületben elnök: Dr. Szemző Gyula, helyettes : Tepliczky János. 4-ik alkerületben elnök : Dr. Huviár Gyula, helyettes : Zvarinyi János. IX. Orosháza községben 1-ső alkerületben elnök : Mikolai István, helyettes : Bulla Sándor. 2-ik alkerületben elnök I Székács István, Aelyettes: Herczegh Géza. X. Szeghalom községben elnök : Kovács Gyula, helyettes: Nyitrai István. XI. K.-Ladány községben elnök : Chilkó László, helyettes: Diamant Jakab. XII. F.-Gyarmat községben elnök: Szilágyi Márton, helyettes: Pap Lajos. XIII. K.-tarcsa-, doboz-, vésztői kerületben elnök: ifj. Szabó János, helyettes: Aszalay Gyula.' XIV. Szt.-András,- n.-szénás-, kondorosi kerületben elnök: Zlinszky István, helyettes: Darabos Sándor. XV. Öcsöd községben elnök : Oláh Antal, helyettes : Sós István. XVI. Csorvás-, puszta-szt.-tornya-, bánfalva-, p.-földvár , sámson-, gy.-vári-, uj-kigyósi kerületben elnök : Rek József, helyettes : Gremsperger József A választás november hó 7-én az elöljáróságok által megjelölt helyen reggel 9 órakor veszi kezdetét és megszakítás nélkül délután 4" óráig tart, mely időn túl szavazni már nem lehet. Szavazhat mindenki, a ki a kópviselőválasztók névjegyzékébe a folyó évre fel van véve. Hírek. Kinevezés és helyettesítés. A vármegye főispánja a vármegyei főpénztárban megüresedett díjas számgyakornoki állásra Dubányi Imre gyulai lakost, lapunknak a közönség előtt kedvelt belső dolgozótársát nevezte ki. — Ugyanő dr. Kicsmarik János szarvasi főszolgabírónak hat heti szabadságideje tartamára dr. Wieland Sándor gyulai Bzolgabirót és tb. főszolgabírót a szarvasi járásba helyezte át ós bizta meg a főszolgabírói tisztség vitelével, illetőleg a hivatal vezetésével. A „gyulai gymnasium“ czim alatt lapunk múlt számában közölt vallás és közoktatásügyi minisztériumi leiratot kommentáló vezérczikkünk megjelenése után illetékes helyről nyert hiteles értesülésünk alapján kinyilatkoztatjuk, hogy noha a miniszteri leiratot dr. Zsilinszky Mihály államtitkár irta alá, abban, a hivatali minőségében rejlő aláírási tényen kivül, különösen pedig annak akár anyagi akár formai részében nékie sem direkt sem indirekt •része nincsen. Amidőn ezt teljes loyalitással kinyilatkoztatjuk, természetesen önkéut elesnek ama czikkünk megírása alkalmával tett jóhiszemű, de tévesnek bizonyult következtetések is. Uj Ügyvédjelöltek. Az aradi ügyvédi kamara legutóbbi válaSztmányi ülésén az ügyvédjelöltek lajstromába felvette Vratarics Ivánt, a ki Fábry Károly csabai és Szepesi Károlyt, a ki Herczegh Géza orosházi ügyvédnél van joggyakorlaton. Névváltoztatás. A belügyminiszter megengedie, hogy csabai illetőségű Kohn Zsigmond vezetéknevét „Kertész“ re változtassa át. Áthelyezés. Ihury József m. kir. honvédhad- uagyot társadalmunk kedvelt alakját Kőszegre helyezték át. Halottak napja. Mi küzdő, élő és élni akaró emberek, akik hírért, kenyérért és csak igen kevesen magáért a munkáért lótunk-futunk a nagyvilágban, sietünk élni és élvezni anélkül, hogy okadatolni tudnók magunk előtt egész életünk czólját, az esztendő egy napján kilátogatunk a temetőbe i a temető sirhalmai között az őszi her- vadás hatása alatt magunkba szállunk egy rövid időre, megtalálván a nagy kérdőjelre a feleletet' — egy sirhalomban. Miért élünk ? Hogy életünk pályáján belebotoljunk egy gödörbe, ahol aztán megpihenjünk, ahol visszaadjuk testüuk alkotó ele- -meit az anyatermészetnek. Élotünk egész czélja értelme az, hogy a természet nagy munkájának, az örökös auyagvándorlásnak egy időre testet adjunk, a természet elemeit organikus egységgé foglaljuk. Bizony, ha igy tekintünk végig az életen, sem szépnek, sem magasztosnak nem tűnhetik fel előttünk. A vallás azonban vigasztalást nyújt. A feltámadás örök reményét oltja sziveinkbe, megköny- nyitvén vele küzdelmeinket, biztató czélt mutatván meg szenvedéseink után. Halottak napján e reményt ünnepeljük meg. A feltámadás szimboluma- képen gyertyalángok lobognak a sírokon, a kegye- letes szeretet koszorút rak a bemohosult fejfákra s eltemetett szeretteihez kivándorol mindenki a néma temetőbe ahoz a „hanthoz, amely ide köti“ — A közelgő halottak napját hirdetik 1 kirakatok is, melyben pompás koszorúk hirdetik, hogy az emberek még sem olyan rosszak, nem felejtik e; azokat, akiket életükben szerettek, tnég akkor sem, ha a töld hideg röge választja is el őket tőlük. — Diszlenek a koszorúk, lobognak a gyertyák, hirdetvén az egyház szép vigasztalását: „Feltámadunk /“ A húsfogyasztási s boritalmérési adókat a gyulai kir. pénzügyigazgatóság a következő községekben biztosította ós pedig megváltották Szeghalom községe 4132 írton, Doboz 1635 írton, F.-Gyarmat 3257 írton, Kondoros 851 írton, Szent-András 1531 frton, P.-Földvár 533 írton, Sámson 532 frton, Endröd 4840 frton, Uj*-Kigyós 1301 frton. Bérbe- vettók árverésen K.-Tarcsát Weisz Mór*és társa 1622 írtért, Tót-Komlóst Varga Pál ós társai 3650 írtért és Orosházát Künstler Sámuel 16,867 írtért. Eme községekre nézve a megváltási, illetőleg bérleti szerződés befejezett dolog, mig a többi községekre részint nem történt megfelelő ajánlat, részint pedig az ajánlatok felterjesztettek a pénzügyminisztériumhoz. A gyulai nőegylet, a helyi jótékonyság szolgálatában régi szokása szerint az idén is közreműködik, amennyiben 24 szegény iskolásgyermeket fog valláskülönbség nélkül téli ruhával és lábbelivel ellátni. A felruházás november 13 án fog az árva- házban végbemenni, hol egyúttal a nőegylet több elaggott 'és munkaképtelen szegény férfit és nőt fog téli ruhával, illetve hozzávaló anyugokkal segélyezni. Csak az a baj, hogy évről-óvre növekszik a valóban segélyre szorulók száma, mig a nőegylet anyagi ereje és jövedelme, továbbá tagjainak száma nem növekedik olyan mérvben, mint amenyire pénztára igénybe van véve. E helyen megjegyezzük, miszerint a gyulai nőegylet alelnökét, özv. Fábry Már- tonnét azon kitüntetés érte, hogy a magyarországi nőegyleteknek f. évi szeptember 21-én tartott nagygyűlésén, melynek elnökei gróf Teleky Sándornó és Jókai Mór lettek, 1 melyen egy országos „Erzsébet királyné alap“ létesítése határoztatok el, — ezen alap szervezésére kiküldött központi bizottság egyik alelnökévé özvegy Fábry Mártonná választatott meg Wenckheim József gróf balesete. A Kigyósi beteg — a hét folyamán nyert értesülésünk szerint — biztos lépéssel halad a gyógyulás felé. Estén- kint mérsékelt láza van, napközben azonban úgy kedélye mint étvágya is egészen rendes s bizton remélhető, hogy az ifjú gróf rövid idő alatt teljesen felépül.
